II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

Átírás

1 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS) ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK) FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI SZFÉRA TÁRSADALMI KÖRNYEZET, HUMÁN SZFÉRA, FOGLALKOZTATÁS TECHNIKAI KÖRNYEZET: INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG JOGI, POLITIKAI KÖRNYEZET, SZERVEZETI ERİFORRÁSOK GYENGESÉGEK FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER GAZDASÁGI SZFÉRA TÁRSADALMI KÖRNYEZET, HUMÁN SZFÉRA, FOGLALKOZTATÁS TECHNIKAI KÖRNYEZET: INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG JOGI, POLITIKAI KÖRNYEZET, SZERVEZETI ERİFORRÁSOK...25 NINCS MINDEN TELEPÜLÉSEN A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSSEL MEGBÍZOTT SZAKÉRTİ SZERVEZET LEHETİSÉGEK FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER GAZDASÁGI KÖRNYEZET TÁRSADALMI KÖRNYEZET TECHNIKAI KÖRNYEZET: INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG JOGI, POLITIKAI KÖRNYEZET: VÁROSIGAZGATÁS, VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS VESZÉLYEK FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER GAZDASÁGI KÖRNYEZET TÁRSADALMI KÖRNYEZET TECHNIKAI KÖRNYEZET: INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG JOGI, POLITIKAI KÖRNYEZET: VÁROSIGAZGATÁS, VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS STRATÉGIAI MEGFONTOLÁSOK STRATÉGIAI JÖVİKÉP, FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ STRATÉGAI PROGRAMOK PRIORITÁS: GAZDASÁGFEJLESZTÉS A HELYI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA A MŐKÖDİ TİKE VONZÁSA PRIORITÁS: MEZİGAZDASÁG- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A VERSENYKÉPES AGRÁRÁGAZATOK FEJLESZTÉSE ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM A TELEPÜLÉSEK ÉS KÜLTERÜLETEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE A VIDÉKFEJLESZTÉS ESZKÖZRENDSZERÉVEL PRIORITÁS: A MINİSÉGI TURIZMUS FEJLESZTÉSE A TÉRSÉG KIEMELKEDİ VONZERİINEK FEJLESZTÉSE A TURIZMUS FOGADÁSI FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA KÖZÖS (TÉRSÉGI) MARKETING...40

2 PRIORITÁS: FOGLALKOZTATÁS INDIREKT FOGLALKOZTATÁS ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE FOGLALKOZTATÁSI SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŐ CSOPORTOK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA PRIORITÁS: OKTATÁS, KÉPZÉS PRIORITÁS: KULTÚRA, IFJÚSÁG ÉS SPORT PRIORITÁS: EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZOCIÁLIS TERÜLETEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS TÉRSÉGI ELEMEINEK FEJLESZTÉSE EGÉSZSÉGÜGYI KAPACITÁSOK FEJLESZTÉSE PRIORITÁS: INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE PRIORITÁS: KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE KÖRNYEZETI KÁROK FELSZÁMOLÁSA TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KÖRNYEZETÉNEK SWOT ÉS PEST MÓDSZERŐ MÁTRIXA ERİSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK LEHETİSÉGEK ÉS VESZÉLYEK

3 1 Helyzetfeltárás A Tamási kistérség teljeskörő helyzetfeltárását jelen munkaanyag elsı fejezete tartalmazza. 2 A stratégiai helyzet értékelése (SWOT analízis) 2.1 Erısségek (adottságok) Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer, természeti adottságok A kistérség a mezıgazdasági mővelés szempontjából az ország kiváló adottságú területei közé sorolandó A szántóterületek kiterjedése ha, amely a kistérség területének 57,7%-a. Ez az érték kevéssel haladja meg az országos átlagot (57,4). A legkedvezıbb domborzati- és talajadottságokkal rendelkezı Külsı-Somogy egyes településein a külterületi szántók aránya országos szinten is kiemelkedı: Fürged (84,8%), Nagyszokoly (78,0%). A kistérség területének 74,5 %-án (76754 ha) az agrár alkalmassági értékszám nagyobb vagy egyenlı, mint az országos átlag. Szinte elenyészı 1 % alatti azon terület aránya, ahol az agráralkalmasság nem éri el az országos átlag 80 %-át. A kistérség területén jellemzı talajképzı kızet a lösz, amely egyrészt gyors talajfejlıdést tesz lehetıvé, másrészt laza szerkezető, mésszel jól ellátott, kedvezı kémhatású talajok képzıdhetnek rajta. A kistérség szántóterületein a mikro-tápanyag ellátottság a mangán, a réz és a magnézium esetében igen kedvezı, ezekbıl az elemekbıl csaknem 100%-ban optimálisnak mondható a talaj ellátottsága. A talaj mellett az éghajlati jellemzık is rendkívül kedvezıek. A hımérsékleti viszonyok csaknem minden hazánkban termesztett növény számára kielégítık, csak a kimondottan hővös éghajlatot kedvelı fajok (például tavaszi árpa) számára nem felelnek meg. A csapadékviszonyok néhány kimondottan vízigényes fajtól (például szója, zab) eltekintve szintén kedvezıek termesztett növényeink számára. A természetes állóvizek hiányát mesterséges vizek kialakításával pótolták A kistérség természetes eredető állóvizekben szegény. Ennek ellensúlyozására a Kapos, valamint a Koppány és mellékvízfolyásainak felduzzasztásával a völgytalpakon mesterséges eredető halastavakat hoztak létre. A legtöbb halastó a Fürgedi-patak, a Gonoszdi-patak és a Kulcsár-patak völgyében van. Összkiterjedésük 699 ha. 3

4 A kistérség rendelkezik néhány olyan természeti adottsággal, amelyek a térség fejlesztését elsısorban idegenforgalmi hasznosításuk révén közvetlenül szolgálhatják A vidékfejlesztésben fontos szerepet játszó turizmus számára az olyan változatos domborzati adottságú területek a legalkalmasabbak, mint a Tolnai-hegyhát. Pacsmagi-tavak: a tavak értékes és ritka madárvilágukkal fokozottan védett természetvédelmi területnek számítanak. Nyaranta madarásztáborok, tavasszal és ısszel erdei iskola szervezéséhez biztosítanak helyszínt. Gyulaji-erdı: az erdı világhírő dámvad állománnyal és néhány ritka növénnyel rendelkezik. A vadászturizmusban fıleg a külföldi vendégek a számottevık. Kisszékely község természeti környezete a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi területe. Ebben a kellemes környezetben két horgásztó található. Az európai védettséget nyújtó Natura 2000 hálózat részét fogja képezni a Kisszékelyi-dombság. A védendı terület számos ritka és értékes madárfaj élıhelye. Gazdag vadászterület is a kétezer hektáros területen 42 gímbika, 23 dámbika, 230 vaddisznó és 18 ızbak kilövése szerepel a vadgazdálkodási tervben. Van egy országos védelem alatt álló terület (Pacsmagi-tavak) és három helyi jelentıségő természetvédelmi terület (Felsınyék - Kolláti-rét, Iregszemcse Viczay - kastély parkja, Hıgyész Apponyi - kastély parkja), mely területeknek a védettség rangot ad, s amelyek ez által vonzóbbá válnak a turisták számára. Különösen igaz ez a nemzetközi jelentıségő vízimadár élıhelyként nyilvántartott Pacsmagi-tavakra, amelyet ennek következtében külföldi ornitológusok is rendszeresen felkeresnek Kedvezı termálvíz adottságok A felsı-pannon üledékes rétegekben feltárt 52 -os nátrium-hidrogénkarbonátos hévízre Tamási mellett gyógyfürdı épült ki. A kút talpmélysége 1272 méter Gazdasági szféra (gazdálkodói struktúra, iparági összetétel, hagyományok, stb.) Erıs ágazati jelenlét A mezıgazdasági, erdıgazdálkodási és halászati ágazatban 4,2%-kal több vállalkozás tevékenykedik, mint a megyei átlag. A kistérség megyén belüli turisztikai irányzatát jelzi, hogy a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén mőködı vállalkozások száma 1,7%- kal meghaladja a megyei átlagot. A turizmus területén számos adottsággal rendelkezik a kistérség, amelyek fejlesztése, illetve a jelenleginél nagyobb hatékonysággal történı hasznosítása az egész térség fejlıdésére kedvezı hatással lehet. 4

5 A térségbe érkezı vendégek túlnyomórészt a tamási termálfürdıt keresik fel. Elsısorban a tamási termálvíz miatt ami kifejezetten kedvez a mozgásszervi megbetegedésekben szenvedıknek, illetve mert a környék gazdag nagyvadas területekben évrıl évre sok német nyugdíjas turista érkezik a városba. A kistérségi központ mellett az eltérı (idegenforgalmi, kulturális, népmővészeti) adottságokkal bíró kisebb-nagyobb települések is természetes alkotóelemei, részei a megye kulturális térképének, szerkezetének (Simontornya, Ozora, Hıgyész, Gyönk). Több mint 20 tánccsoport, valamint egyéb hagyományırzı és kulturális civil szervezıdés, továbbá tíz tájház, emlékszoba, helyi győjtemény, Illetve múzeum mőködik a településeken. A települések mindegyike komoly figyelmet fordít a település kulturális fejlesztésére. Az országhatárokon túl is ismert gazdag hagyományokat ápoló kistérségek többségében pezsgı kulturális élet folyik. A kistérségek sok különbséget mutatnak, és azokon belül a települések is nagyon különbözı adottságúak. Az ozorai és simontornyai vár a kistérség fontos vonzerıvel bíró látnivalója. Tamási Lovas Napok - a rendezvény az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan már 40. alkalommal került lebonyolításra, s más településeken is vannak a lovas hagyományokat tovább éltetı rendezvények. Zarándokturizmus - a Hıgyész melletti csicsói kápolnához minden évben a katolikus hívek zarándokolnak az ország távolabbi részérıl is, a búcsújárás országos jelentıségő. A nagy számú horgászegyesület a tagok mellett a napi jegyet váltó turistáknak is lehetıséget biztosít horgászásra. A legnagyobb forgalmat a tamási és a kisszékelyi tavak bonyolítják. A turisták számára kedvelt pihenıhely a hıgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló, ahol a látogatók a kistérségben egyedülállóan emelt szintő szolgáltatásokat vehetnek igénybe óta szervezik meg az országos hatókörő, nyitott rendszerő Iregszemcsei Képzı- és Iparmővészeti Alkotótábort, az IKA-t. Minden év július utolsó és augusztus elsı hetében alkothatnak itt az érdeklıdık grafika és textil szekciókban. Hangulatos idıtöltést kínál a térségen áthaladó Tolnai Borút. A hét öt napján autóbuszjárat közlekedik Németországba és vissza Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás Az alapvetı demográfiai adatok tekintetében nincs hátrányban a kistérség A kistérség lakóinak száma meghaladja a 43 ezret. A lakosok 52,52 %-a nı (a megyei arány 52,2 %) 5

6 A 15 év alattiak aránya 17,7 %, a 64 év felettieké 21,2 %. Ez utóbbi magasabb, mint a megyei átlag (20,3 %), de az öregedési index -1,19 kedvezıbb a kistérségre vonatkoztatva (a megyei érték 1,28). A szakképzés terén kedvezı irányú változások is tapasztalhatók Tamásiban a Vályi Péter Szakközépiskola a hagyományos szakmunkásképzés mellett érettségit adó, illetve arra épülı szakközépiskolai oktatást folytat közgazdasági, kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció, idegenforgalmi, számítástechnikai területen, azaz üzleti szolgáltatások, önálló vállalkozások indításához, illetve sikeres mőködtetéséhez szükséges ismereteket közvetít. Szakképzı tanfolyamok keretében alapfokú végzettséggel rendelkezık falusi vendéglátói képesítést szerezhetnek 2 év képzés keretében A 10. osztályt végzettek számára nyitva áll pl. a környezet és természetvédelmi, valamint a biotermesztı szakmunkás képesítés megszerzésének a lehetısége. Emellett olyan szakmák képzése is folyik, ami megfelelı keretet adhat a gazdag helyi hagyományok továbbéltetéséhez, önálló vállalkozások indításához: textiljáték készítı, tőzzománcozott dísztárgykészítı. A simontornyai Vak Bottyán Általános és Szakképzı Iskola, Gimnázium szakképzési területei is hasznos ismereteket közvetítenek, illetve fejleszthetı gazdasági területekre képeznek szakembereket (lótenyésztı, dísznövénytermesztı, nıi ruhakészítı) A munkanélküliség csökkentését szolgáló sikeres kezdeményezések A magas munkanélküliségi rátával sújtott kistérségben több sikeres (bár csak átmeneti megoldást nyújtó) közmunkaprogram zajlott le. A jövı célkitőzései között szerepel olyan, a tartós munkanélküliek és hátrányos helyzetőek számára tervezett foglalkoztatási esélynövelı programok beindítása, melyek segítségével e célcsoport képzettséget és szakmai gyakorlatot szerezhet, és ismét a munkaerı-piac aktív résztvevıjévé válhat. A németországi kapcsolatok jövıbeni erısítését szolgáló idegennyelv-oktatás Az általános iskolák háromnegyed részében folyik német nyelvoktatás. A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium a megye egyetlen döntıen német-magyar tannyelven, illetve nemzetiségi nyelvet oktató középiskolája. Színvonalas közoktatás Zömmel fenntartói társulásban mőködtetett, színvonalas oktatással bíró óvodák, általános iskolák, sokrétő oktatást biztosító, minıségbiztosítási rendszerrel ellátott középiskolák mőködnek a kistérségben. Lakossági szintő nemzetközi kapcsolatok Az utóbbi idıben egyre növekszik a házat, szılı telket vásárló holland idısek száma, akik általában bekapcsolódnak a települések életébe is - elsısorban Simontornyán -, de 6

7 Keszıhidegkúton is az ingatlanok 10%-a külföldi tulajdonban van, Újiregben mára tíz lakóház van német és belga állampolgárok tulajdonában, s egy-két telket is vásároltak már. Itt terveznek egy ugyancsak németek számára készülı 90 fıs lakóparkot, amelyre bár van építési engedély, még most is az elıkészületeknél tart Technikai környezet: Infrastrukturális ellátottság Közlekedési infrastruktúra A Siófok- Szekszárd 65-ös, illetve a Kaposvár-Dunaföldvár 61-es utak kiválóan alkalmasak a hosszú távú kerékpározásra Települési infrastruktúra (közmőellátottság, oktatás, egészségügy, kommunikáció) Az elektromos áram majd minden háztartásban elérhetı. Az elektromos áramszolgáltatás háztartási szintő lefedettsége Udvari kivételével minden település esetében 100 %-os. Udvariban a 215 lakásból 152 fogyaszt villamos energiát. (71 %) Megfelelı ivóvíz ellátás A Tamási kistérség vezetékes ivóvízzel való ellátottsága jónak mondható, hiszen az a 31 települést vizsgálva 94,2 %-os (2003), és évente emelkedı tendenciát mutat. A térség két településén (Értény, Mucsi) a vezetékes ivóvízhálózatra kapcsolt lakások aránya alig haladja meg a 60 %-ot, amely összehasonlítva a kistérségi átlaggal, igen jelentıs lemaradást tükröz, bár az elızı évek adataival összevetve itt is növekedés tapasztalható. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság hiánya fıként a perem-településrészeken, a közigazgatásilag egy-egy településhez tartozó pusztákon jelent problémát. (pl.: Tamási Kishenye) Vezetékes földgázhálózat bıvülése A kistérségben az elmúlt három évben fıként a mőszaki infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások történtek meg. Két nagyszabású földgáz-projekt valósult meg a térségben 25 település bevonásával. Folyamatos a közösségi tulajdonban lévı ingatlan állagmegóvása 7

8 Az elmúlt években több településen sor került a Polgármesteri Hivatalok, továbbá az önkormányzatok által fenntartott intézmények (óvodák, általános és középiskolák, gondozási központok, mővelıdési házak, egészségügyi központok) felújítására. Karbantartott úthálózat Sor került a kistérség több pontján az esetenként hiányos, kiépítetlen települési belsı úthálózat rekonstrukciójára, járdák építésére. Növekvı személygépkocsi park növekvı mobilitás jellemzi a térséget A személygépkocsi-állomány mintegy 10 %-kal nıtt 2000 és 2003 között ban az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 226 volt, még 2000-ben ez az adat 189, tehát a vizsgált 3 év alatt ez 19 %-os emelkedést mutat. Jó telefon ellátottság Bár a vezetékes telefonnal való ellátottság csökkenı tendenciát mutat, ennek oka vélhetıen - a relatíve olcsó, és a kistérség területén mindenhol elérhetı mobilszolgáltatók térnyerése. A kistérség minden településén elérhetı a jelenleg Magyarországon mőködı három mobilhálózat. Az általános orvosi ügyeleti rendszer a kistérség minden településen mőködik. Az orvosi ügyeleti ellátás szakszerőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében a kistérségi ügyeleteket integráló Központosított Ügyelet került kialakításra Tamásiban, melynek a mőködéséhez a szükséges eszközöket a Többcélú Kistérségi Társulás pályázaton elnyert támogatásból fedezte. A központi ügyelet kistérségi lefedettsége 89,31 %-os. Az oktatási intézmények és a férıhelyek száma megfelelı Jól mőködı közmővelıdési intézmények, kulturális és hagyományırzı csoportok sokasága jellemzi a térséget Szabad férıhellyel bíró intézmények, szociális célú szervezetek az idısek támogatására Míg Idısek Klubját a jelenleg hatályos jogi szabályozás értelmében csak a 3000 fıt meghaladó lakosságszámú települések kötelesek mőködtetni, addig azok a kistérség számos településein mőködnek. (Idısek klubja 10, Idısek Otthona 2 településen mőködik.) Az önkormányzati szféra eszközellátottsága megfelelı 8

9 Az önkormányzatok technikai infrastruktúrával való felszereltsége jónak mondható, az elızı években megszerzett megyei támogatási keretekbıl, illetve saját és egyéb kormányzati pályázati forrásokból a kistérség önkormányzatainál nagyarányú mőszaki infrastrukturális fejlesztések mentek végbe (új, korszerő számítógépek, szoftverek vásárlása, nyomtatók, faxok beszerzése, honlapok készíttetése, Internet-hozzáférés megteremtése, címek). (Lemaradások egy település esetén mutatkoznak az kapcsolatok terén. Bár a kistérség mind a 31 települése rendelkezik Internet kapcsolattal, Dúzs település nem rendelkeznek címmel.) Kiépített (helyi) informatikai hálózat A Tamási kistérség 31 településén mőködik a helyi önkormányzatnál és azok intézményeinél informatikai hálózat, azonban az önkormányzatok és azok intézményei nem állnak egymással összeköttetésben. Bıvülı lehetıségek a világháló igénybevételére A kistérségben többféle Internet-hálózatot lehet igénybe venni. Legegyszerőbben a Matáv elıfizetıi ügyfelek juthatnak fel a világhálóra, a Matáv Nyílt Interneten, vagy a számukra hozzáférhetı szélessávú ADSL-en keresztül. Tamásiban igénybe vehetı a szintén szélessávú elérést biztosító mikrohullámú összeköttetés is. 8 teleház és egy Net-sarok mőködik a kistérségben, ahol bárki számára hozzáférhetı az Internet. A kistérség több települése sikeresen pályázott az Informatikai és Hírközlési Minisztérium emagyarország Pontok I. és II. pályázatára, melynek eredményeképpen december 31- ig a lakosság ingyenesen tud a szolgáltató helyeken Internethez jutni. A kistérségben a következı településeken mőködik emagyarország pont: Dúzs, Hıgyész, Nagykónyi, Szakály, Tamási, Tolnanémedi. A közmővelıdési intézményhálózat teljes Gyakorlatilag minden településen van könyvtár, illetve mővelıdési ház Jogi, politikai környezet, szervezeti erıforrások (városigazgatás, vállalkozásfejlesztés, kapcsolati tıke) Jó eredményekkel, forrásteremtı-képességgel, megfelelı szakmai tapasztalattal rendelkezı fejlesztı szervezetek mőködnek a kistérségben Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Mőködését június 28-án kezdte meg. A Területfejlesztési Iroda, amelyik a Társulási Megállapodásban rögzített operatív területfejlesztési feladatok ellátására jött létre 2001-tıl vidékfejlesztési irodaként is funkcionált, koordinálta a kistérségi vidékfejlesztési programot. A szervezet mőködésének eredményeként elkészült a kistérség fejlesztési 9

10 koncepciója és infrastrukturális programja, a térségi infoportál és az idegenforgalmi operatív program. A Társulás menedzsmentje aktívan részt vett a közmunka-programok megvalósításában. A Társulás megalakulásától körülbelül 3 milliárd Ft fejlesztési pénzeszköz került a kistérségbe. Tamási és Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása Alapítás dátuma: június 29. A Társulás legfontosabb feladatai, az együttmőködés területei a következık: 1. Közoktatási feladatok szervezése és ellátása 2. Egyes, a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátások 3. Az egészségügyi alapellátás egyes feladatai 4. Területfejlesztési feladatok és a kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása 5. Belsı ellenırzési feladatok ellátása A Tamási Térségfejlesztı Ügynökség Kht.-t A Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása alapította októberében, és a Társulási Megállapodásban rögzített operatív területfejlesztési feladatokat látja el. Feladata a terület- és vidékfejlesztési programok kidolgozása, pályázatok összeállítása, információszolgáltatás, szakmai rendezvények szervezése, Internetes Gazdaságfejlesztési Portálon keresztül hatékony szaktanácsadói tevékenység kiépítése a kistérség gazdasági szereplıi részére, a kistérség egységes arculatának kialakítása, turisztikai termékeken való megjelenítése. Az ügynökség feladatait négyfıs team látja el. Az Ügynökség mőködésének eredményei: - Több, mint 120 db pályázat elkészítése - Tamási Kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési programjának aktualizálása - Képzések szervezése, lebonyolítása - Külföldi partnerkapcsolatok kiépítése (Ausztria- Leoben város) Tamási Innovációs Központ KHT. Tamási Város Önkormányzata 1999 áprilisában - EU PHARE HU9705 Regionális Kísérleti Program keretében - pályázatot nyújtott be a volt szovjet laktanya területén lévı volt orvosi épület átalakítására Innovációs és Technológiai Központ kialakítására. A pályázat támogatásban részesült, és a beruházás 2002 október 30-ával lezárult. Tamási Város Képviselı-testülete az Innovációs Központ mőködtetésére (kiemelten közhasznú) Innovációs Kht-t hozott létre. Közép Hegyháti Fejlesztési Egyesület Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy könnyítse a környezı települések lakóinak életét, életvitelét javítsa. Ezt úgy szeretné elérni, hogy segíti az önkormányzatok, a vállalkozók, a civilszervezetek, és a magánemberek munkáját, lehetıségeiket igyekszik javítani többek között munkahelyszerzés, -teremtés, megtartás, képzés, tájékoztatás, környezetvédelem terén. Támogatják a helyi termékek feldolgozásával foglalkozó egyéni és mikrovállalkozásokat. Segítik a helyi hagyományokat ırzı kézmővesek életképes fejlesztési elképzeléseit, de kiemelt helyet kap programjában a falusi turizmus feltételeinek megteremtése úgy a szállásadás, mint a kereskedelmi és személyi szolgáltatás fejlesztése terén. Az egyesület által mőködtetett 4H klub-hálózat a helyi fiatalokat kívánja ösztönözni a helyi gazdaság megismerésére, a különbözı helyi vállalkozások munkájába való bekapcsolódásra. 10

11 Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1991-ben alakult, 53 alapító taggal. Az alapítók a helyi közösséget képviselik, helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek. Az Alapítvány a Phare magyarországi közép- és kisvállalkozásokat segítı programjának indulása óta vesz részt a Vállalkozói Központok hálózatának programjában, azóta mőködteti a Tolna Megyei Vállalkozói Központot. A TMVK része a Magyarországot lefedı Helyi Vállalkozói Központok (HVK) hálózatának A Tamási kistérség településeinek 90 %-a rendelkezik településrendezési tervvel, 10 %-uk most készítteti azt. Emellett több stratégiai jellegő dokumentum készült az elmúlt években a térségi feladatok meghatározása céljából biztosítva ezzel az összehangolt, hatékony erıforrás felhasználást lehetıvé tevı kistérségi mőködést A kistérség több meghatározó fejlesztési programmal, dokumentummal rendelkezik. Ezek a következık: A Tamási kistérség vidékfejlesztési programja, 1999 A Tamási kistérség agrár- és vidékfejlesztési programja A Tamási kistérség turizmusfejlesztési programja Gazdasági erıforrások felmérése a Tamási kistérségben, 2003 Kistérségi fejlesztési koncepció Kisebbségi ügyek 8 német nemzetiségi és 11 roma kisebbségi önkormányzat mőködik a településeken. A jelentıs számú nemzetiségi kisebbség ápolja hagyományait és anyaországi kapcsolatait. Civil szféra A kistérségben 88 civil szervezet mőködik. Kiemelendı az a 6 szervezet, amelynek célja a településfejlesztés, az ehhez kapcsolódó programok összehangolása, külsı források megszerzése. 11 olyan hagyományápoló szervezet van, amelyek a nemzetiségi és kulturális örökség továbbélésében játszanak jelentıs szerepet. 7 szociális ellátást, illetve munkahelyteremtést, szociális foglalkoztatást biztosító szervezet mőködik a kistérségben. Települési testvérkapcsolatok 8 településnek van testvértelepülése 6 német, 2 román, 1 holland, görög, francia és szlovák. Simontornyának 5 van 2 német, görög, francia, román 2.2 Gyengeségek 11

12 2.2.1 Földrajzi környezet és térszerkezeti kapcsolatrendszer Felszíni vizek és a talajvíz állapota intézkedéseket kíván A kistérség legszennyezettebb vízfolyása a Kapos, mely országos szinten is a legszennyezettebb folyók közé tartozik. Vízminıségét döntı mértékben a kaposvári, kisebb részben a dombóvári szennyvízbevezetések (ipari és kommunális eredető szennyvíz) határozzák meg, és jelentıs mértékő a mezıgazdasági területek felıl érkezı szennyezés is. A kaposvári szennyvíztisztítóban elvégzett fejlesztések miatt a folyó vízminısége az utóbbi években javuló tendenciát mutat, amit az is alátámaszt, hogy újra megjelentek benne a halak. A kistérség kisebb vízfolyásainak vízminıségi állapota kedvezıbb. Terhelésük elsısorban mezıgazdasági és kommunális eredető. Kis vízmennyiségük miatt öntisztuló képességük nagyon kicsi. Állapotukat már a legkisebb szennyezıanyag terhelések is jelentısen megváltoztatják. Turisztikai szempontból kedvezıtlen vonás, hogy nincs a területen fürdésre és egyéb sportolásra alkalmas természetes vízfelület. A folyók szennyezettségük és kis vízhozamuk miatt fürdésre alkalmatlanok. A jóléti tavak létesítését sok helyen a létesítendı tavakat tápláló vízfolyások szennyezettsége akadályozza. A talajvíz a kistérség nagyobb részén szennyezett. Az állattenyésztés során keletkezı hígtrágya szakszerőtlen tárolása és felhasználása következtében a talajvíz elsısorban nitráttal terhelt. Ez legnagyobb mértékben a nagy állattartó telepek közelében érvényesül. Jelentıs mértékő a talajvíz kommunális eredető szennyezıdése is, ami a nyitott kommunális közmőollóval magyarázható. A mezıgazdaság szempontjából kedvezıtlen domborzati adottságok A szántóföldi mővelésre legkedvezıbbek a kis tengerszint feletti magasságú, viszonylag sík területek (0-5%-os lejtıszög), ahol legkisebb a talajerózió veszélye, legkisebb a felszíni lefolyás és a gépesített talajmővelés sem ütközik nehézségekbe. Ebbe a kategóriába tartozik a kistérség területének 39,2%-a, mely közel 30%-kal alacsonyabb mint az országos átlag (67,2%) (Dorgai - Laczkó, 1987). Ezek a viszonylag sík területek döntı részben a Külsı- Somogyhoz tartozó területeken vannak. A 20%-nál meredekebb lejtık nagyobbrészt a Tolnai-hegyhát területén vannak, de kisebb területi kiterjedésben Külsı-Somogy területén, a Kapos és Koppány mellékvízfolyásainak oldallejtıin is elıfordulnak. Tényleges probléma ott jelentkezik, ahol ezeken a meredek lejtıkön szántóföldi mővelést folytatnak, ami a rendszerváltás elıtt meglehetısen gyakori volt. Jelenleg a mőködı mezıgazdasági szövetkezetek közül csak Nagykónyiban (kb. 100 ha) és Koppányszántón (kb. 350 ha) mővelnek ilyen lejtıket. Ezeken az erózió szempontjából leveszélyeztetettebb területeken célszerő lenne a mővelési ág megváltoztatása a nagyobb fedettséget biztosító gazdálkodási módok (gyep, erdı) irányába. Alacsony a minıségi szılıtermesztés szempontjából legkedvezıbb délies kitettségő lejtık aránya. Külsı-Somogy területén a lejtık meredeksége nem éri el a besugárzás 12

13 szempontjából kívánatos értéket. Összességében a kistérség domborzati adottságai nem kedveznek a minıségi szılıtermesztésnek. A talaj termıföld minıségének romlása A területre jellemzı kedvezı talajtani adottságok a mővelés hatására sok esetben kedvezıtlen irányba módosultak. Jelentıs mértékben lecsökkent a talajok humusztartalma és kimutatható bizonyos makro- és mikro-tápanyagok esetében is a talajellátó képességének csökkenése. Sok helyen a talaj szerkezete is kedvezıtlen irányba módosult (szerkezeti elemek szétesése, eketalpréteg kialakulása). Amennyiben ezek a kedvezıtlen folyamatok tovább tartanak, rövidesen a terméshozamok erıteljes visszaesésével kell számolni. A mezıgazdasági mővelés a talaj tápanyagtartalmának csökkenését okozza, amelyet a fenntartható gazdálkodás érdekében folyamatosan pótolni kell. A kistérség szántóterületeinek felvehetı makro-tápanyag ellátottsága a foszfor és a kálium esetében kielégítı, a nitrogén esetében azonban csak közepesnek mondható. A mikro-tápanyag ellátottság a magnézium, mangán és a réz esetében kedvezı, a cink esetében viszont - különösen a legújabb vizsgálati eredmények szerint - aggasztóan magas a gyengén ellátott területek aránya. Negatív vonás, hogy a kistérség területén gazdálkodó mezıgazdasági szövetkezetek döntı többsége ma már nem végezteti el a szántóterületek talajainak vizsgálatát, így nincsenek tisztában a talajok aktuális állapotával. Az is problémát jelent, hogy amennyiben mégis rendelkeznek friss talajvizsgálati eredményekkel, anyagi helyzetük általában nem teszi lehetıvé valamennyi tápanyag optimális mértékő pótlását. Hasonló a helyzet a magánkézben lévı földterületeken is, mert a gazdák általában nem rendelkeznek ismeretekkel az általuk mővelt talajok tápanyag-ellátottságáról. Ebbıl következıen elıfordulhat, hogy a trágyázás során nem azokat a tápanyagokat juttatják ki a talajra, amelyre szükség lenne, ami környezetvédelmi és gazdasági szempontból is problémát jelenthet. Általánosabb azonban, hogy éveken keresztül teljesen elmarad a szükséges trágyázás, ami a talaj tápanyag tartalmának kimerülését eredményezheti, és ebbıl következıen a termésátlagok drasztikus csökkenéséhez vezethet. Kevés a természetvédelemi terület A tamási kistérség területe védett természeti értékekben meglehetısen szegény. A térségben mindössze egy országos védelem alatt álló terület (Pacsmagi-tavak) és 3 darab helyi jelentıségő természetvédelmi terület (Felsınyék - Kolláti-rét, Iregszemcse Viczaykastély parkja, Hıgyész Apponyi-kastély parkja) található. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek összkiterjedése 543 hektár, ami a kistérség területének mindössze 0,6%- a. Ez mélyen az országos átlag (8,9%) alatt van. Akadályozott a természetvédelmi területek idegenforgalmi hasznosítása 13

14 Egyedül a Kolláti-rét látogatható szabadon. A halastavakat - a területileg illetékes természetvédelmi hatóságtól kért - elızetes engedéllyel és kísérıvel lehet felkeresni. A kastélypark az intézet vezetıjének elızetes engedélyével tekinthetı meg. Ezt az állapotot azonban mindenképpen fent kell tartani, mivel ezen területek elsıdleges célja az ott elıforduló természeti értékek megırzése. Kedvezıtlen települési struktúra A Tamási kistérség települései között számos zsáktelepülés (Értény, Fürged, Kisszékely, Nagyszékely) található, ugyanakkor igen magas az egyes településekhez tartozó peremtelepülések száma is, különösen Tamásiban. (Fornádpuszta, Kecsegepuszta, Pári, Adorján, Öreghenye, Kishenye, Rácvölgy, Csollányospuszta, stb.) A peremtelepülés-részekre jellemzı az általános infrastruktúra (vezetékes ivóvíz, földgáz, villany, aszfaltút) hiánya, vagy nem megfelelı állapota. Ezáltal a külterületeken található ingatlanok értéke alacsony, több esetben állapotuk is jelentısen elhanyagolt. E területeken jellemzı a hátrányos helyzető csoportok kumulálódása, a szociális problémák halmozott megjelenése, megfigyelhetı a lakosság elszigeteltsége miatt megjelenı, az élet minden szegmensére kiterjedı általános információ-hiány, továbbá sok esetben a közösségi szemlélet és az érdekérvényesítı képesség hiánya, ami összességében általános apátiát eredményez Gazdasági szféra (gazdálkodói struktúra, iparági összetétel, hagyományok, stb.) Alacsony és egyenetlen megoszlású a vállalkozási sőrőség a kistérségben Jelentıs a gazdálkodók koncentrációja, e tekintetben Tamási szerepe meghatározó. (a településen a lakosság 22,6%-a él, ugyanakkor itt található a gazdálkodók 35%-a, a vállalkozások 35,6%-a) A kistérségben további hat olyan település található, ahol jelentıs a gazdálkodók száma. Ez a hét település a térség gazdálkodóinak 76 %-át tudhatja magáénak. Tamásiban ezer lakosra 88 vállalkozás jut, és valószínőleg itt a legmagasabb a vállalkozások jövedelemtermelı képessége, hiszen a tíz hétszázmillió forintnál nagyobb árbevételt produkáló vállalkozás közül öt ebben a városban található. Itt található a kistérség legnagyobb foglalkoztatója a Massive Kft is. A településen 42 olyan vállalkozás van, amelynek éves árbevétele meghaladja az 50 millió forintot, ez az összes ilyen vállalkozás 32,3%-a A térség 2686 gazdálkodójából 24 településen mindössze 645 található, ezek közül is 98 nem vállalkozási jellegő tevékenységet folytat, ezek többnyire alapítványok, egyesületek és egyéb szervezetek. Ezen a 24 településen él a kistérség lakóinak 37,7%-a, ugyanakkor a gazdálkodóknak csak 24%-a, a vállalkozásoknak pedig csak 23%-a található itt. A kistérség 18 településén a vállalkozások száma kevesebb, mint 20, s 7 településen a tizet sem éri el. Nagyszokoly kivételével egyik településen sem haladja meg az állandó lakosok száma az 500 fıt. A 7 település egyike rendelkezik csak alapítvánnyal (Szakadát), egyesülettel is csupán négy. A 18 településen él a kistérség állandó lakosságának 19,0%-a, 14

15 ugyanakkor a kistérség vállalkozásainak csupán 8,0%-a található itt, a vállalkozások zöme is csupán 1-2 alkalmazottat foglalkoztat, árbevételük is az elsı árbevételi kategóriába tartozik. Jellemzıen ezek a vállalkozások a helyi kiskereskedelemben, mezıgazdaságban illetve az építıiparban tevékenykednek. 5 településen (Felsınyék, Magyarkeszi, Nagykónyi, Regöly, Tolnanémedi) a vállalkozások száma közel 50. (Regöly esetében valamivel magasabb: 64) Ezen az 5 településen a kistérség állandó lakosainak 14,7%-a él, és itt található a vállalkozások 10,6%-a. A települések állandó lakosainak száma átlagosan 1200 fı. Pincehely és Szakály településeken a kistérségi átlagnak megfelelı számú vállalkozás mőködik, ez ezer lakosra számítva 56 vállalkozást jelent. Simontornyán (52) és Gyönkön (52) szintén a kistérségi átlag alatt marad az ezer fıre jutó vállalkozások száma. Meglepı Simontornya rendkívül alacsony ellátottsága vállalkozásokkal. Ozora esetében ez az érték meglepıen kedvezıen alakul 60 vállalkozás/1000 fı. A fenti értékekre magyarázatul talán a település területének nagysága szolgálhat, hiszen Simontornya területe mindössze 34 km 2 szemben Ozoráéval, amely 59,5 km 2. Nem véletlen, hogy Ozorán körülbelül két és félszeres a mezıgazdasági ágazatban tevékenykedı vállalkozások száma. Az ezer lakosra jutó vállalkozások számában a kistérségben Tamási után a második helyet foglalja el Hıgyész (69 vállalkozás/1000fı). Kedvezı helyzete elsısorban fekvésének, hagyományosan fejlet iparának és a turizmusnak köszönhetı. A kistérség vállalkozásai jövedelemtermelı képessége csekély, tıkeerejük minimális. Nagyon sok közöttük a kényszervállalkozás. A 0-20 mft árbevétel kategóriába tartozó gazdálkodók száma 1993, ebbıl 175 alapítvány és egyéb gazdálkodó. A vállalkozások száma 1818, ez az összes vállalkozás 76,5%-a. Az ismeretlen árbevétel kategóriába tartozó vállalkozások száma 287 (12,1%), ezek jelentıs része (78,4%-a) egyéni vállalkozás mft árbevétel kategóriába tartozó vállalkozások száma mindössze 251, amely rendkívül alacsonynak tekinthetı, pedig ez az árbevétel kategória lenne az, mely a vállalkozó számára megfelelı jövedelmet képes biztosítani, és megfelelı pénzügyi alapot biztosíthatna a vállalkozás tovább fejlesztéséhez. A kistérség vállalkozásai között (2003. évi KSH adatok alapján) mindössze 14 olyan vállalkozás található, melyeknek éves árbevétele meghaladja a 500 millió forintot. Ezek közül egy vállalkozás 2004-ben -a húsipar válsága miatt- felszámolásra került és megszőnt. Kevés nagy adófizetı vállalkozás van 15

16 A települések jelentıs iparőzési adót fizetı vállalkozásai között 21 vállalkozás a mezı-, illetve erdıgazdálkodás, a halászat vagy az ezekhez kapcsolódó feldolgozóipar területén tevékenykedik (46,7 %) Kedvezıtlen az iparági struktúra A kistérség megırizte mezıgazdasági jelentıségét, hiszen e területen tevékenykedik a vállalkozások több mint 13,1%-a. Ugyanakkor meghatározó szerep jut a kereskedelmi és javító (24,9%), és a szálláshely szolgáltató és vendéglátó ágazatnak (6,2%). Nagyobb hangsúlyt kellene kapni a kistérségben a pénzügyi és a gazdasági szolgáltató ágazatnak, ezen belül is a komoly tıkeerıs vállalkozásoknak. Pénzügyi és gazdasági szolgáltató ágazatban a vállalkozások 71%-a egyéni vállalkozás, többségük biztosítási ügynöki tevékenységet lát el. A megyei átlagtól a pénzügyi, gazdasági szolgáltató ágazatnál a legnagyobb az elmaradás (7,7%). Ezen ágazat a kistérségben mindenképpen fejlesztésre szorul, hiszen a gazdasági fejlesztések egyik alappillérét jelenthetik a térségben mőködı pénzügyi, gazdasági szolgáltató vállalkozások. Csekély befektetıi kedv, alacsony tıkebevonási képesség jellemzi a térséget Az elmúlt 10 évben a kistérségbe jelentıs tıkebeáramlás nem történt, s bár néhány vállalkozás (Hıgyészi Agrokémiai Kft; Simotrade Kft; Hirt Autó Kft, Tam-Bau Kft) jelentısen megerısödött, sikerült piaci pozíciójukat is megerısítenie, ugyanakkor jelentıs vállalkozások (Szemcsés-Hús Kft; Pasha Kft) szüntették meg tevékenységüket. Várhatóan még ez év elsı félévében megszőnik a Fino Kft Tamási üzeme is. Sajnos a várva várt turisztikai beruházások is elkerülték a térséget, egyedül a hıgyészi Aponyi Kastélyszálló kialakítása jelentett elırelépést a turisztikai fejlesztések területén. A tamási termálfürdı jelentıs fejlesztéséhez, téliesítéséhez sem forrást, sem befektetıt nem sikerült találni a tulajdonosoknak (Tamási Víz- és Csatornamő Kft. és Tamási Város Önkormányzata). Nem kedvezı a vállalkozói struktúra a létszám-kategória alapján A kistérségben lévı gazdálkodók többsége (75,9%-a) 1-9 fıt foglalkoztatók kategóriájába tartozik, de az e körbe tartozó gazdálkodók 74%-a (1498 gazdálkodó) csak 1 fı foglalkoztatását jelenti. Az ismeretlen, még nem besorolt létszám-kategóriában szereplı 291 foglalkoztató jelentıs része alapítvány, egyesület, valamint betéti társaság. A betéti társaságok zöme valószínőleg a beltagon(okon) kívül alkalmazottat nem foglalkoztat. A foglalkoztatottat nem alkalmazó gazdálkodók többsége alapítvány illetve egyesület, melyek fontos szerepet jelentenek a térség életében, de foglalkoztatási szempontból nem bírnak jelentıséggel. Jelentıs még a foglalkoztatottat nem alkalmazó Kft-k (59) és szövetkezetek (22) száma. 16

17 A fıt foglalkoztató vállalkozások között 2 egyéni vállalkozó volt, de számuk ben egyre fogyatkozott. A 100 fı fölötti foglalkoztatottat alkalmazók közé tartozik a Simotrade Kft Simontornyán, a Pápa-Pig Sertéstenyésztı Kft. Szakályban, valamint a Gyulaj Vadászati Rt. Tamásiban. A fıt foglalkoztató vállalkozások között két szövetkezet található: egyik a kistérség legnagyobb fogyasztási szövetkezete, a KOP-KA ÁFÉSZ Tamásiban, a másik pedig a Simovill Ipari Szövetkezet Simontornyán. A kistérségben mindössze egy olyan vállalkozás található, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 fıt: ez a Massive Hungaria Villamosipari Termelı Kft., amelyik az átlagos statisztikai létszám alapján a fı foglalkoztatotti kategóriába tartozik. A vállalkozás árbevétele meghaladja a millió Ft-ot. A kistérség számos kisvállalkozása számára is munkalehetıséget biztosít, így e vállalkozás jövıje, gazdasági, piaci döntései meghatározóak a térség számára. Erre jó példa, hogy a megrendelések csökkenése miatt az egyik fıt foglalkoztató kategóriába tartozó - beszállító kénytelen volt vállalkozását leépíteni, s jelenleg mindössze 2 fıt foglalkoztat. Összességében megállapítható, a kistérségben mőködı vállalkozások jelentıs része foglalkoztatottat nem vagy csak minimális számban alkalmaz. A vállalkozások zöme a megélhetésért és a piacon maradásért küzd, fejlesztésre, piaci növekedésre jelen helyzetben a térségben nincs lehetısége. Nincs ipari park, vállalkozói övezet A Tamási kistérségben nincsen ipari parkká minısített terület. Élesedı piaci verseny a kereskedelem területén, a helyi vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek A kistérség kereskedelmi szolgáltató vállalkozásai számára jelentıs kihívást jelentenek az egyre szaporodó bevásárló központok. Ma már Tamásiban is megtalálható a Penny Market, illetve km-es körzeten belül elérhetı a TESCO, Spar, és az OBI is. Jelenleg Tamásiban két multinacionális kiskereskedelmi üzletlánc (LIDL, Spar) folytat elıkészületeket üzlet nyitására. Ez elsısorban az élelmiszer kiskereskedelmet érinti, de kihat a tartós fogyasztási cikk kereskedelem területére is. Fejlesztések hiányában az idegenforgalmi potenciálokból nem lesznek (igazán) vonzó turisztikai termékek (illetve elvesztik vonzerejüket) A tamási Termálfürdı a környék legjelentısebb idegenforgalmi vonzereje. Víz összetétele, magas nátrium és kálium tartalma megegyezik a szomszédos fürdıkével, de gyógyszolgáltatások hiányában szinte csak strand jelleggel mőködnek. Simontornyán 39 fokos vízhımérséklető strand üzemel, de a fürdı szolgáltatásai szerények, nem felelnek meg a szomszédos kempinget látogató külföldi vendégek igényének. 17

18 Hideg vizes strand Kisszékelyben és Regölyben van, melyek mőködése az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt bizonytalan. A kereskedelmi szálláshelyek kínálata nem kielégítı. Két szállodai kategória 2 és 4 csillagos, valamint panzió áll csak a vendégek rendelkezésére, míg a megyei kínálat ennél sokkal szélesebb (több szállodai kategória, vendégházak, ifjúsági szállás). A kistérség 145 kereskedelmi szállásadóhelye közül 101 egyéni vállalkozás keretében mőködik, ami a minıségbiztosítás szempontjából hátrányos. 8 településen egyáltalán nem kínálnak kereskedelmi szálláshelyet az ide látogatóknak. A Tamási kistérségben nem beszélhetünk konkrétan falusi turizmusról. Vannak olyan települések (Ozora, Kisszékely, Újireg, Felsınyék, Keszıhidegkút, Iregszemcse és Szakály), ahol léteznek falusi vendégfogadók, de nincs kiépített falusi turizmus egyik településen sem. Egyedül Hıgyészen volt jól mőködı falusi vendéglátás - a Tulipán Falusi Turizmus Szervezı Iroda koordinálásával -, de 2001-ben megszüntette mőködését. Azóta nincs olyan szervezıdés, kezdeményezés, amelyik legalább térségi hatókörrel szervezné és népszerősítené a falusi vendéglátást. Kerékpározásra kijelölt útvonal a tamási belterületén lévın kívül nincs. A településeket övezı völgyekben tórendszereket építettek ki, de ezeken nem engedélyezett sem a fürdés, sem a vízi sport. A térségben, egyik folyón sincs vízi túra, bár a Sió és a Kapos alkalmas lenne rá. A térség általános infrastrukturális állapota, hiányosságai is hátráltatják a fejlesztéseket. Gasztronómia - a vendéglátóhelyek étlapján megtalálhatóak a magyar konyha jellemzı ételei, de kizárólagosan a környékre vonatkozó specialitások nincsenek. Gyengülı vendégforgalom Bár a megye idegenforgalmában a kistérség részaránya összességében viszonylag magas, 23 %, a Dél-Dunántúl adataihoz viszonyítva ez az érték mindössze 3,5 %. A vendégéjszakák számát tekintve a külföldi látogatók esetében a kistérség részesedése a megyei forgalomból is csak 13 % ben az összes látogató 644 fı volt, ami az elızı évhez viszonyítva 93,7 %. A vendégéjszakák száma a bázis év (2003) 93 %-a, az átlagos tartózkodási idı 99,2 %. A szállóvendégek 89 %-a belföldi. Bár számuk és az eltöltött vendégéjszakák száma csökkenı tendenciát mutat (90 %), de az átlagos tartózkodási idı eléri a bázis szintet (101,5 %). A külföldi látogatók száma ugyan emelkedést mutat (131 %), de alacsony részarányuk miatt ez nem jelent igazán pozitív változást, s az átlagos tartózkodási idı is kedvezıtlen tendenciát mutat (77,9 %-a az elızı évinek). 18

19 Ozorán a legmagasabb az egy férıhelyre jutó vendégéjszaka száma a kistérségben, de itt sem haladja meg a 3,25-ös értéket. A látogatók összetétele nem ösztönöz az idegenforgalmi fejlesztésre Az ideérkezı vendégek motivációját fıleg a víz jelenti, az egyéb célú utazás jelentéktelen. Ez alól kivételt a kitelepített lakosság rokonlátogatása, illetve a testvérvárosi rendezvények által indukált vendégforgalom jelent, de ennek keresletnövelı hatása csekély. A belföldi vendégek fıként a megyébıl, illetve Fejér és Veszprém megye Tolna megye felé esı részérıl érkeznek vendégek, illetve rossz idı esetén a Balaton déli partján nyaraló turisták jönnek, de e csoportok esetében nem jellemzı a szállásigény, s e téren nem is várható jelentıs változás. A vendégéjszakák számának növelése nélkül viszont az idegenforgalmi bevételek nem növelhetıek számottevıen. A fıszezonban a nyugdíjasok száma csökken, helyettük kisgyermekes családok érkeznek, de egyik csoport sem tartozik a magas összeget költık körébe. A térség vendégkörébıl szinte teljesen hiányoznak a jövı szempontjából nagy jelentıséggel bíró éves fiatalok, akik nem találnak számukra több napra vonzó programot. Évrıl évre csökken a éve rendszeresen visszatérık száma is, s ezzel vállalkozói szinten a biztos bevételt jelentı fogyasztók száma. Fejlesztési (saját) források hiánya A kistérségben az éves települési költségvetések nagysága a településnagyságtól függıen a 5 millió forinttól a 2,3 milliárd forintig terjed. Az önkormányzatok közel 64 %-a küzd költségvetési hiánnyal, melyet különbözı támogatások segítségével igyekeznek pótolni. Ennek ellenére a hiányok évrıl évre növekedı tendenciát mutatnak. Az egy lakosra jutó beruházások összege teljes egészében az önkormányzatok adott évi nyertes pályázatainak függvényében alakul, ezért településenként és évenként jelentıs eltéréseket mutat. A kistérség önkormányzatainak nehéz anyagi helyzete - költségvetési hiányok - miatt gyakran nagy nehézséget okoz a pályázatokhoz szükséges minimális önerı biztosítása is, s ez akadályozza a megnyíló lehetıségek kihasználását. Ezek alól kivételt képeznek azon önkormányzatok, melyek magas összegő iparőzési adót szednek be. A települések közel fele szed be iparőzési adót. 8 településnek egyáltalán nincs 2005-ben önereje, további 8 településnek 3 mft alatti összeg áll rendelkezésre. Kedvezıtlen a lakosság jövedelmi helyzete Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem 10%kal alacsonyabb a megyei átlagnál, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó a megyei átlagnak csak 60%-a. 19

20 2.2.3 Társadalmi környezet, humán szféra, foglalkoztatás Alacsony népsőrőség, kedvezıtlen demográfiai adottságok A kistérség a megye területének 27%-át képviseli, a megyei népességnek azonban csak 17,5%-a él itt. A kistérség településszerkezete aprófalvas, népessége folyamatosan csökken. A településszerkezeti és demográfiai adottságok - kistelepülések elnéptelenedése, a lakosság elöregedése - mind kedvezıtlenül befolyásolják a kistérség gazdasági lehetıségeit. A 60 éven felüli népesség aránya a legmagasabb a megyében, 2%-kal haladja meg a megyei átlagot. A gazdasági aktivitás kedvezıtlen A gazdaságilag aktív lakosok aránya 62 % az aktív korú népességen belül, ami elmarad a megyei átlagtól (68,2 %), tehát magasnak mondható az inaktív népesség aránya. Rendkívül kedvezıtlen a kistérségben a munkanélküliség helyzete A kistérség munkanélküliségi mutatója (15,18) mind a megyei (8,9), mind a regionális (7,9), mind az országos átlagot (5,9) jelentısen meghaladja. 8 településen a ráta értéke 20 % fölötti. 5 településen az országos érték (relatív ráta) 3-4 szerese, míg 12 település esetén 2-3-szorosa a munkanélküliség. A kistérségben a regisztrált munkanélküliek 58 %-a férfi. A munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály mindkét nem esetében a év közötti. A regisztrált munkanélküliek 16 %-a 50 év fölötti. Iskolai végzettség szerint a legtöbb regisztrált munkanélküli a 8 általánost, illetve a szakmunkásképzıt végzettek körébıl kerül ki (74 %). A munkanélküliek 8 %-a nem fejezte be az általános iskolát sem. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben részt vevık száma is igen alacsony, mindössze a regisztráltak 40 %-a. (Képzés 281, bértámogatás - 162, közhasznú munkavégzés - 456, pályakezdı eszközök 137, egyéb eszközök 87) A kistérség munkanélküliségi adatait vizsgálva látható, hogy a tartós munkanélküliek aránya a regisztráltakon belül meghaladja a 23 %-ot. A tartós munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály a 36 és 45 év közötti, 8 általános és szakmunkásképzıt végzettek. A legalább középfokú végzettséggel rendelkezık mindössze a tartós munkanélküliek 12 %- t adják. A pályakezdı munkanélküliek (225 fı) 37 %-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, szakmája nincs. A pályakezdık közel 14 %-a gimnáziumi érettségivel vagy diplomával rendelkezik. Elvándorlás 20

21 A pályakezdık viszonylag alacsony munkanélküli rátájának egyik oka a fiataloknak a kistérségbıl történı folyamatos és egyre nagyobb mértékő elvándorlása. Kedvezıtlen foglalkoztatási struktúra A kistérségre jellemzı, hogy a nagyobb foglalkoztatotti létszámot alkalmazó vállalkozások elsısorban a térség két városában (Tamásiban és Simontornyán) alakultak ki. A kistérség perifériáin található településeken jelentıs foglalkoztatottat alkalmazó vállalkozás nem található. Ez különösen jellemzı a térség nyugati (Koppányszántó, Értény) és keleti (Udvari, Szárazd, Miszla) részére. A települési önkormányzatok azaz az intézményi, költségvetési szféra - a nagy foglalkoztatók közé tartoznak: kistérségi szinten a foglalkoztatottak 5,5 %-nak az önkormányzat a munkaadója. Kisebbségi ügyek Magas a hátrányos helyzető roma népesség száma (11 településen mőködik kisebbségi önkormányzat) Alulreprezentáltak a tanuló fiatalok Tolna megye középiskoláiba és szakmunkásképzıibe járó mintegy diákjának mindössze 2,6%-a tanul a Tamási kistérség 4 középfokú oktatási intézményében. A szociális helyzet, illetve ellátás fejlesztésre szorul A kistérség szociális alap- és szakosított ellátórendszerérıl elmondható, hogy több település esetében az évi III. törvényben foglalt alapellátások tekintetében is hiányosságok mutatkoznak meg. A 31 település szinte mindegyikében magas az idıskorúak aránya, s bár a házi segítségnyújtás a társulás sok tagtelepülésén megoldott (19), de a jelzırendszeres házi segítségnyújtás amit a gyönki székhelyő Megyei Módszertani Otthon mőködtet mindössze 14 településen valósult meg. A helyettes szülıi hálózat nem terjed ki Dúzs, Fürged, Gyönk, Hıgyész, Keszıhidegkút, Miszla, Nagykónyi, Nagyszokoly, Szárazd, Udvari és Varsád településekre. Országos, illetve nemzetközi vonzerıvel bíró turisztikai termékek és adottságok csekély száma A kistérség nem különösen gazdag mőemlékekben, kulturális és mővészeti rendezvényekben, fesztiválokban, népi és nemzetiségi hagyományokban, célszerő lenne a társulás tagjainak összefogása annak érdekében, hogy a mainál markánsabb, egységesebb kulturális arculatot alakítsanak ki magukról. 21