Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Átírás

1 Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás

2 Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével lehet kialakítani. A hazai gyepgazdálkodás egyik árnyoldala a gyepterületek viszonylag nagy mérvő elaprózodottsága. Ez a külterjes gyepgazdálkodás öröksége, de intenzív gyepgazdálkodásra való áttérésnél ezt fel kell számolni. A megoldás útja: a területrendezés, és a meliorációs munkák sorozatának az elvégzése.

3 Terület tervezés rendezés Területrendezés. A telepítést megelızıen a tervben meghatározott területrendezési (belvízrendezés stb.), meliorációs feladatokat el kell végezni. Az öntözıtelep megépítésére is ekkor kerül sor. A telepítés és a felújítás Az ısgyep feltörése. A gyepnemez feltöréséhez és egyengetéséhez talajmarót használunk. A talajmaró : -a gyepnemezt egyenletesen feltöri és összekeveri a talajjal, - a káros sókat az altalajból nem hozza fel, - viszonylag szárazabb talajok esetén is jó munkát végez.

4 Területrendezés Utak, árkok kijelölése, megépítése. A legeltetéshez az állatok részére felhajtó utak szükségesek. Az utak szélessége 8-10 m. A méret az utak fontosságától, terhelésétıl függ. Az árkok a felesleges csurgalék- és káros vizek levezetését szolgálják. Az árkokat olyan befogadókba kell vezetni, amelyek alkalmasak a felesleges víz elszállítására. A táblához táblabejárók is szükségesek. Ezek méretezésénél szintén a használat céljából kell kiindulni.

5 Talajvizsgálat A belvízrendezés, a talajjavítás és az öntözés módjának a meghatározása. A talajjavítás módjának a megállapításához talajmintákat kell venni. A minta alapján a talajvizsgáló laboratóriumban meghatározható a javítás módja.

6 Gyepgazdálkodás A gondos megelızı munka ellenére is részben a talajban elfekvı gyommagvakból, részben a területre ráhordottakból a gyepállomány elgyomosodhat. Ebben az esetben vegyszeres gyomirtással gondoskodunk a gyomok gyérítésérıl. A fertötlenítés. Betegség megállapítása után azonnal zárlat alá kell helyezni és a területet fertıtleniteni kell. Ennek módjai : 3 % -os, szuperfoszfát 10 % -os, klórlúg 5%-os oldatának kipermetezése. E szerek a gyepben 5-17 % -os kárt okoznak csak, szemben a formalin 3 % -os oldatának 100%-os károsításával.

7 Öntözés Az öntözés módjának meghatározásához figyelembe kell venni : -a rendelkezésre álló vízforrást -a talajfelszín és a talajkötöttség alakulását.

8 Vízgazdálkodás Általában sík fekvéső legelıterületeken az árasztó öntözés a leg gazdaságosabb. Hegyvidéki, illetve nyugtalan felszínő gyepek viszont csak esıszerő módszerrel öntözhetık. Gyepterületeink jelentıs része vízgazdálkodás szempontjából sem rendezett. Gyakori az olyan gyepterület, amelyen: - Az altalaj vízállása igen magas - az esı- és a csurgalékvíz foltosan összefut, - idıszakosan káros vízbıség, máskor viszont káros vízhiány keletkezik.

9 Vízgazdálkodás Az ilyen rendezetlen vízgazdálkodású gyepfelületek fő állományának összetétele kedvezıtlen,- hasznosításukat gátolja a különbözı nedvességtartalmú talajállapot, - idıvel mind értéktelenebbekké válnak. A belvízrendezés során tehát gondoskodni kell: - a felesleges csapadék- és csurgalékvíz elvezetésérıl; - a szükséges nedvesség visszatartásáról; - az optimális talajvízállásról - az öntözéshez szükséges hálózat kialakításáról - a viszonylag sík fekvéső, csak kissé lejtıs terület kialakításáról. A belvízlevezetı csatornarendszer kialakításánál a táblahatárokat kell figyelembe venni.

10 A telepítendı főfajok % szálfő + 20 % aljfő + 20 % pillangós % szálfő + 60 % aljfő + 20 % pillangós (bokros és tarackos füvek, bokros indás herefélék)

11 A telepítendı főfajok A telepítendı főfajok meghatározása, keverékek összeállítása. A gyeptelepítés kettıs irányzata alakult ki : 1. az egy-két főfajra alapozott gyepállomány kialakítása, 2. a kevert gyepállomány létesítése. Az egy-két főfajra alapozott telepítésnek az az elınye, hogy a gyep ekkor homogén, azonos igényő egyedekbıl álló kultúra, és így az igény kielégítésénél csak az adott növényre kell tekintettel lenni. Mindez a telepítés, az üzemeltetés alatti agrotechnika és a hasznosítás technológiájának a kialakításánál igen lényeges körülmény. Ennek következtében pl. a hosszabb szálfüvek - amelyek hozama nagyobb - is jól hasznosíthatók a gyepben, mert ezek legeltetését eleve korábban meg lehet kezdeni.

12 A telepítendı főfajok A kedvezıbb körülmények következtében az intenzív hasznosítást az ilyen kultúra jobban "elviseli", a hozamok maga.sabbak lesznek. Az intenzív hasznosítás következtében az állomány élettartama azonban lerövidülhet. Ezért ez a módszer elsısorban a legelıváltó gazdálkodás esetén jön számításba. E módszer abban követi a gyakorlati helyzetet, hogy igen sokszor a kevert főállományból kialakuló gyepasszociáció néhány év alatt szintén fajszegénnyé válik. Az asszociációból néhány év alatt kiszorulnak azok a fajok, amelyeknek igényét az adott körülmény (talaj, agrotechnika, hasznosítás) nem elégíti ki. Ezért ilyen keverékek telepítése eleve szükségtelen.

13 A telepítendı főfajok Pl. a zömében juhcsenkeszbıl, vöröscsenkeszbıl, réti ecsetpázsitból, hernyópázsitból vagy mocsári perjébıl álló állomány etetése vitaminhipózist okoz. Egyfüvő kultúra telepítésénél tehát mesterségesen kell a hiányzó anyagok pótlásáról gondoskodni. A főfajok kiválasztásánál figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy legelıként, szilázsként, szénaként egyformán jól hasznosítható legyen, és segítse elı a betakarítási idı széthúzását.

14 A telepítendı főfajok Az egy-két főfajra alapozott módszer alapvetı hátránya az, hogy lényegében monodietikus takarmányozás kialakulásához vezet. Márpedig a gyepgazdálkodás egyik elınye éppen a sokféle fajból álló takarmány specifikus hatása. A gyep hozamának az értékelésénél tehát nem a tonnábanban kifejezhetı szénaértékbıl kell kiindulni, hanem az állat termelését kell alapul venni. Az a gyepalkotó fő az elınyös, amelynek lelegelése: 1. egészséges növekedést, megfelelı termelést, gyors fejlıdést eredményez, 2. fedezi a táplálóanyag- és az ásványianyag-szükségletet, 3. kompenzálhatja az istállózásban kialakult monodietikus takarmányozást.

15 A telepítendı főfajok Ennek megfelelıen az egyes szakaszokon más és más fajok telepítésére kerülhet sor. Több főfajú gyepállomány telepítése során a terméshozam, a beltartalom értékelése mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy egymást jól tőrı, korán sarjadzó főfélék kerüljenek az asszociációba. A pillangósok közül elsısorban a fehérhere és annak nemesített változata, a lódihere érdemel figyelmet. A vetımagmennyiséget a magvak csírázási és tisztasági %-ának és ezer mag súlyának figyelembevételével úgy határozzuk meg, hogy 22,5 millió legyen a csíraszám ha-onként.

16 Növényi sorrend Elıvetemény Jó Istállótrágyázott kapás, Kukorica Burgonya Keveréktakarmányok Kockázatos gyepfeltörésbe

17 Tápanyagellátás N 20 kg/to P 7 kg/to K 22 kg/to P és K 2/3-a alaptrágya P és K 1/3-a magágy-készítéskor A N-t óvatosan magágy-készítéskor Istállótrágyázás telepítés elıtt nem ajánlott

18 Talajelıkészítés İszi Tarlóhántás Hengerezés Kultivátorozás Szántás (3-4 héttel elıbb)+ győrüshenger Tavaszi İszi mélyszántás

19 Talajelıkészítés Magágy kialakítás 1-2 cm mély finoman elmunkált vetıágy szükséges A tavaszi telepítés sikeresebb lehet, lehetıség szerint ezt alkalmazzuk Ha a vízgazdálkodást megoldottuk jó megoldás lehet az ıszi telepítés is

20 Talajelıkészítés A talajmaróval végzett munkát a körülményektıl függıen meg kell ismételni. A fellazított felszint nagy fesztávolságú egyengetıgéppel munkáljuk el. A feltörés idıpontját úgy válasszuk meg, hogy a magágy a nyár végi vetés idejére kellıen megülepedjék. Ez a munka tehát kora nyári ugarolással oldható meg. A munka ellenırzése terjedjen ki: a munkavégzésegyenletességére és teljességére, továbbá a gyökérnemez feltörésének az ellenırzésére. A talajmaró munkája akkor tökéletes, ha: -a talajfelületen feltöretlen csíkok nem maradnak vissza (ebbıl a szempontból a forgók és a fordulók területére jobban kell ügyelni); -a visszamaradó felszín egyenletes és sima: -a gyökérnemezt a mővelés mélységéig feltörte.

21 Telepítés İszi: augusztus vége szeptember eleje Tavaszi: márciusban

22 Vetımag mennyiségek Példa Angolperje (ap) 60 % Réti csenkesz (rcs) 20 % Fehérhere (fh) 20 % Kiindulási alap, hogy önmagában vetve mennyi kellene 1 ha-ra

23 Vetımag mennyiségek ap 15 millió csíra/ha rcs 20 millió csíra/ha fh 20 millió csíra/ha Keverékben: ap 9 millió csíra/ha 60% rcs 4 millió csíra/ha 20 % fh 4 millió csíra/ha 20 %

24 Vetımag mennyiségek ap ezermagtömege: 2 gr használati érték 85 % rcs ezermagtömege: 1,8 gr használati érték 80 % fh ezermagtömege: 0,6 gr használati érték 90 %

25 Vetımag mennyiségek Szükséges csíraszám * ezer magtömeg* 100 / használati érték = hektáronként szükséges mennyiség kg-ban 9*2,0*100/85=21,18 ap kg 4*1,8*100/80=9,00 rcs kg 4*0,6*100/90=2,67 fh kg Összesen:32,85 kg/ha

26 Vetés Sőrősoros vetıgép Szórva vetés + hengerezés (győrős + sima)x

27 Gyepgazdálkodás Talajjavítás, talajlazítás. A talajlazítás mélysége cm. Ideje a feltörést követı 1-2 hét. A szükséges talajjavító anyagot (mész, gipsz, digóföld stb.) a feltört gyep felszínén egyenletesen terítsük szét. E munka szervezése a mőtrágyázás szervezéséhez hasonló. Különbség azonban az, hogy nagyobb mennyiségő anyag kiszállításáról és kiszórásáról kell gondoskodni.

28 Gyepgazdálkodás A talajjavító anyag bedolgozható: -ismételt talajmarózással (különösen, ha a feltörés tökéletesítéséhez erre szükség van, és a talajjavító anyag mennyisége ezt lehetıvé teszi), -tárcsázással (ha a talajmarásra nincs szükség, illetve nagyobb tömegő anyagot kell bedolgozni pl. digóföld stb.).

29 Gyepgazdálkodás Tápanyagfeltöltés. A gyepterület tápanyagfeltöltése összefügg az adott terület tápanyaggazdálkodásával. A tápanyag-utánpótlás mértéke a növény igényének és a hasznosító állatfaj követelményeinek a figyelembevételével határozható meg. A növény igényének a kielégítésénél figyelembe kell venni a telepítést követı két évre tervezett termést és a talaj meglevı és felvehetı tápanyagkészletét. 1 q szénaérték elıállításához a következı hatóanyagmennyiség irányozható elı :

30 Gyepgazdálkodás N 1,7 kg, P2O5 0,66 kg, K20 1,9 kg. Óvakodjunk a nitrogéntúlsúlytól, mert az elszegényíti a gyepasszociációt és elsısorban az értékes pillangósok visszaszorításához vezet. Az állatfaj igényénél a következıket kell mérlegelni: -a gyepállomány összes nitrogéntartalmán belül az NO3-, NO2-, N- felhalmozódása a káros szintet ne érje el (3,5 g/kg körüli szárazanyagra számított NO3, NO2, N értéke már a bendıfolyamatok stagnálását, a takarmány rossz hasznosulását okozza, zavarja a szervezet karotingazdálkodását, gátlólag hat a szaporodásbiológiai folyamatokra);

31 Gyepgazdálkodás -a foszforszükségletet célszerőbb olcsóbb, megfelelı mennyiségő foszformőtrágyázással fedezni, mint a takarmányba kevert ásványi anyaggal (a foszformőtrágya biológiailag beépül a növénybe, és ez a vegyületforma az állat számára is kedvezıbb); -a túl sok kálium megbontja az állati szervezet konyhasóforgalmát, és ún. atípusos bénuláshoz vezet

32 Ápolás Az állomány sérülése kiritkuláshoz és elgyomosodáshoz vezet (gyakori hiba, hogy túl nedves talajon legeltetik az állatokat; az ilyen talajon az állat a füveket kitapossa és az üres foltokon megkezdıdik a gyomosodás), az öntözés utáni pangó vízállás is az állomány foltos kiritkulásához vezet; -védeni kell a gyepasszociációt a fajelszegényedéstıl; -tavasszal nem szabad túl korán kezdeni a legeltetést; -ısszel úgy kell a legeltetést befejezni, hogy az állomány megerısödve menjen a télbe ; -rendszeres tápanyag-utánpótlással gondoskodni kell az igényes kulturfajok növekedéséhez szükséges tápanyagokról; -a táblákat szegélyezı utakat gyommentesen kell tartani.

33 Gyepgazdálkodás Öntözés Az idény alatti taplálo öntızésre az elsı kaszálást követıen kerülhet sor. Ebben az esetben a betakarítás (kaszálás, legeltetés stb.) után 6-10 napon belül öntözünk. Az öntözési forduló napos. A gyep 600 l vizet párologtat. Ez közel kétszerese a szántóföldi - nem takarmány - növenyekének. Ez is mutatja, hogy a gyep vízigényes kultúra. A sekély gyökérzet miatt azonban egyszerre nagy mennyiségő vizet nem érdemes kiadagolni. Évente 3-5 alkalommal öntözhetünk mm vízzel. Źgy az évi pótlandó vízmennyiség mm között van. Az üzemelés alatti termesztéstechnológiai munkák szervezése, ellenırzése az azonos szántóföldi munkálatokéval megegyezik.

34 Gyepgazdálkodás A hasznosítás A gyep legeltetéssel és kaszálással hasznosítható. Az utóbbi esetben a frissen kaszált zöldtömeget közvetlenül takarmányozhatjuk, vagy szénát, illetve szenázst készíthetünk belıle. A gyep hasznosítása legeltetéssel. A legeltetés szervezésekor elsıdlegesen tisztázni kell, hogy a legelı állat idıszakosan vagy állandóan a legelın tartózkodik-e. Ez a legelıterület és az állattenyésztési telep közötti távolságtól,valamint a legeltetendı állatfajtól, korcsoportjától, hasznosítási irányától függ. Ha a legelıterület távolsága 1 km-nél nagyobb, akkor a növendék szarvasmarhát és a húshasznosítású állományt célszerőbb állandóan a legelın tartani. Tejelı tehenészetnél a távolság alapján pedig azt kell mérlegelni, hogy legeltetéssel vagy a frissen kaszált zöldtömeg beszállításával hasznosítsuk-e a területet.

35 Gyepgazdálkodás A gyep hasznosítása a frissen kaszált zöldtömeg takarmányozásával. Nagyobb hozamú tehenészetekben vagy távolabbi legelıelhelyezéskor leggazdaságosabb, ha a zöldtömeget önjáró szecskázóberendezéssel lekaszáltatjuk, és így takarmányozzuk fel. Szárazmővelésben évente 2-3, öntözéses viszonyok között 4-5 kaszálással számolhatunk.

36 Gyepgazdálkodás A gyep hasznosítása szénakészítéssel. A kaszálás idıpontja a növény fejlettségétıl függ. A telepített fő (füvek) levél-szár arányától függıen általában a vezérnövény "kikalászolását" - bugahányását - kell alapul venni. A szénakészítés munkamőveletei lényegében azonosak a lucernánál leírtakkal, azaz: -rendre kaszálás ; - rendforgatás ; - győjtés (szálasan győjtıkocsiba, bálázással egybekötve, szecskázással egybekötve - győjtıkocsiba rakva) ; - szállítás ; - kazlazás.

37 Gyepgazdálkodás A szénakészítésnél ma már vegyszereket is használhatunk. Ezek segítségével a viszonylag nagyobb (25-30%) nedvességtartalmon betakarított széna is biztonságosan tárolható. Az Add-H vegyszer 13,61/t mennyiségben már kedvezı hatású. A vegyszeradagoló a betakarítás gépeinél is használható. Ennek elınye : -a vegyszer egyenletes szétoszlása, -a munkafolyamatok egyszerősödése. A gyep hasznosítása szenázskészítéssel. A szenázskészítés energiatakarékos takarmánytartósítási mód, mert: -a tartósításhoz az enérgiaszükséglete viszonylag kicsi (lényegében a tömörítı erıgép energiafogyasztása jelent itt többletet) ; -a tartósítással járó energiaveszteség is minimális.

38 Gyepgazdálkodás A füvek silózása különös gondosságot igényel, mert a frissen kaszált fő szénhidrátkoncentrációja nem elég nagy, és a kedvezı tejsavas erjedéshez a nagy ásványianyagtartalom a savanyú kémhatást pufferolja.