egyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez:

Átírás

1 Faipari hulladékgazdálkodás (II. blokk) Dr. Németh Gábor Ph.D. egyetemi adjunktus Hulladékgazdálkodás hazai és EU-s jogi keretei Hasznos honlapok a jogi részekhez:

2 Fıbb hazai jogi szabályozások I évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl ((hatályba lépett: január 1-jén.)). Többszörösen módosítva. 98/2001. (VII. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl ((hatályba lépett: január 1-jén.)) 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének mőszaki követelményeirıl, mőködési feltételeirıl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirıl. 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl. 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok. illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól Fıbb hazai jogi szabályozások II. 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményérıl. 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl

3 2000. évi XLIII. Törvény fı, faipart is közvetlenül érintı alapelvei megelızés, ezen belül az integrált szennyezés-megelızés eleve alapján a legkisebb mértékőre kell szorítani a képzıdı hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében ; ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak önmagában kell megoldani a hulladékkezelés problémáját, hanem ezt úgy kell megoldani, hogy további környezeti kárt egyáltalán ne okozzon, azaz ne vessen fel újabb levegıtisztaság-védelmi, vagy vízvédelmi kérdést. az elıvigyázatosság elve alapján a veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbnak lennének ; azaz, mint általában a környezetvédelmi tervezés során itt is a környezet szempontjából a lehetı legkedvezıtlenebb esetet alapul véve kell eljárni. a gyártói felelısség elve alapján a termék elıállítója felelıs a termék és a technológia jellemzıinek megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék elıállításából származó, illetve a termékbıl keletkezı hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történı hozzájárulást is évi XLIII. Törvény fı, faipart is közvetlenül érintı alapelvei a megosztott felelısség elve, a gyártói felelısség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplıknek együtt kell mőködniük, tehát mind a vásárlóknak, mind a gyártónak (gyártó is lehet vevı: pl.: olajszármazékok vásárlása esetén) együtt kell mőködniük. az elvárható felelıs gondolkodás eleve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetıségeinek megfelelıen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelı hatása a legkisebb mértékő legyen ; ne okozzon környezeti kárt sem a győjtés, sem a hasznosítás, sem az ártalmatlanítás során, az elérhetı legjobb elvárás elve alapján törekedni kell az adott mőszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentı folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentı anyagok kiváltására, illetıleg a környezetkímélı hulladékkezelı technológiák bevezetésére

4 2000. évi XLIII. Törvény fı, faipart is közvetlenül érintı alapelvei a szennyezı fizet elv alapján a hulladék termelıje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetıleg elıidézıje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott lehetı legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerül sor ; hiszen könnyen belátható, hogy még minimálisan szükséges szállítási útvonal igénybevétele is okoz környezetszennyezést, minden további távolság megtétele ezt indokolatlanul növeli meg. a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülı lépésekben, az érintettek lehetıségeinek és teherviselı képességének figyelembevételével kell elérni. A HULLADÉK FOGALMA (különféle nézıpontokból) A hulladék az ember élete, termelı- és fogyasztó tevékenysége során képzıdı anyag, amely - közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezet védelem alatt álló tárgyait, és amely - keletkezési helyén felesleges, ott fel nem használható és további kezelést igényel. A talaj, a víz, a levegı sohasem minısül hulladéknak. (Ezt az elvet kivételesen a talaj esetében meg lehet változtatni, ha szennyezettsége miatt termelték ki.) A hulladék nem más, mint nyersanyag a nem megfelelı helyen ( Keller 1977). A évi XLIII. Törvény megfogalmazásában: hulladék bármely, a törvény 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles

5 Hgt. 1. számú melléklete Csak emlékeztetıül: Hulladék, bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles [Hgt.] (A Q1 Q16 jelölés a Hgt. 1. számú mellékletében megtalálható hulladékkategóriák jelölésekkel egyezik meg, míg a dılt betővel található mondatok nem képezik a törvény részeit!). Q2 Elıírásoknak meg nem felelı, selejt termékek (Miért nevezzük hulladéknak azt a selejtet, ami például felületkezelési hiba miatt kerül ezen kategóriába, és a felület csiszolásával és újra-felületkezelésével már terméket kapunk?) Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyezıdött anyagok (tisztítási mőveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.) Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyezıdött savak, oldószerek, kimerült edzısók stb.) Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (Famegmunkálás során keletkezı leesı darabos faanyagok maradéknak nevezhetık. De miért hulladék, mikor ezt például hossztoldással máris vissza tudom vezetni a termelési körfolyamatba.) Q9 Szennyezés-csökkentı eljárások maradékai (gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szőrık, szennyvíziszapok stb.) (Faforgácsolás során elszívás segítségével a helyszínen keletkezı por-forgács anyaghalmazt, maradékot például a forgácslapgyártás alapanyagnak tekinti. Akkor ez miért hulladék? Más megközelítésben, ha ezen anyagból brikettet vagy pelletet gyártunk és ezt követıen ezt eltüzeljük, akkor hulladék tüzelésére alkalmas berendezés szükséges?) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, reve stb.) (Lsd: Q8 és 9) Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezıgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.) (Amiatt, mert birtokosa használni nem tudja a termék mellett keletkezett mellékterméket, még nem kell azt rögtön hulladéknak kezelni, hisz mint sok esetben látható, más termelési folyamatok az így keletkezı anyagot alapanyagként tudják hasznosítani.)

6 A VESZÉLYES HULLADÉK FOGALMA Fontos kiemelni a hulladékok körébıl a rendeletek által külön is kiemelten kezelt veszélyes hulladék fogalmát, mely szintén a törvény megfogalmazásában a következı: veszélyes hulladéknak tekintendı minden olyan hulladék, amely a törvény (2000. évi XLIII.) a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezı, illetve ilyen anyagokat vagy összetevıket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentı hulladék. H1 "Robbanó": folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlıdéssel járó hıtermelı reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetıleg nyomásra vagy hıre felrobbannak H2 "Oxidáló": anyagok és készítmények, amelyek más, elsısorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erısen hıtermelı reakcióba lépnek H3-A "Tőzveszélyes H3-B "Kevésbé tőzveszélyes": folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek H4 Irritáló vagy izgató": nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bırrel vagy nyálkahártyával történı rövid idejő vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak H5 "Ártalmas": anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bırön át történı felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H6 "Mérgezı": anyagok és készítmények (beleértve az erısen mérgezı anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bırön át történı felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak H7 "Karcinogén": anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bırön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy elıfordulásának gyakoriságát megnövelik H8 "Maró" (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élı szövettel érintkezve azok elhalását okozzák

7 H9 "Fertızı": életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élı szervezetben (faiparra nem igazán jellemzı) H10 "Reprodukciót és az utódok fejlıdését károsító": anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bırön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetıleg funkciós károsodást okoznak, vagy elıfordulásának gyakoriságát megnövelik H11 "Mutagén": anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bırön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak, vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát H12 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegıvel vagy savval érintkezve mérgezı vagy nagyon mérgezı gázokat fejlesztenek H13 Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belılük a lerakást követıen valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkezı anyag keletkezzék H14 "Környezetre veszélyes": anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idı elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják Az egyedi megítélés szempontjából hulladéknak tekintett anyagok jelentıs része mások szempontjából, vagy társadalmi szinten még hordozhat valamilyen értéket. Ezen további másodlagos értékek kihasználásának módja a hulladékhasznosítás. Hulladékgazdálkodás alatt azt a tudatos emberi tevékenységet értjük, melynek során mindenekelıtt a hulladék keletkezésének megelızését, kiküszöbölését, a hulladék mennyiségének csökkentését igyekszünk elérni. Ugyanakkor mindent elkövetünk a elengedhetetlenül keletkezı hulladék minél nagyobb hasznosítása érdekében, és csak az ezután fennmaradó hulladékmennyiség megfelelı kezelésérıl és ártalommentes elhelyezésérıl gondoskodunk. Törvényi megfogalmazásban hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggı tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelızését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenırzését, a kezelı berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a mőködés felhagyását követı vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatás.

8 2007 február 21.-én az Európai Közösségek Bizottsága által COM(2007) 59 számon kiadott Tájékoztató közlemény a hulladékról és a melléktermékekrıl Megfogalmazás egyik lehetısége: hulladéknak nevezhetı minden olyan tárgy, anyag, anyaghalmaz, mely a termelés során a termék mellett, valamint a termék elhasználódása során keletkezik, újrafelhasználása (reuse) és újrahasznosítása (recycle) nem megoldható, és az közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezetet..? Melléktermék A melléktermék feldolgozásának folyamatában mindenképpen vannak olyan mőveletek, melyeket a további hasznosítás érdekében el kell végezni. Amennyiben ezek a mőveletek a termelési folyamat szerves részét képezik, az anyag még nyugodtan tekinthetı mellékterméknek. Ha azonban további visszanyerésre van szükség a további felhasználás végett, - még abban az esetben is, ha a felhasználás biztos - az anyagot sok esetben hulladéknak kell tekinteni a alapanyag visszanyerés befejezéséig. A közlemény (COM(2007) 59) I. mellékletében példaként említi a fafeldolgozás során keletkezı kezeletlen főrészport, faforgácsot és a levágott darabokat (eselék). Hangsúlyozza, hogy ezen anyagok nyersanyagként történı hasznosítása megoldott, hiszen ezek faforgácslapban illetve papírban tovább élhetnek. A felhasználás a termelési folyamat szerves részeként biztosított, az anyag további nagymértékő feldolgozást nem igényel, maximum az adott felhasználási formának megfelelıen kismértékő átalakítást kell rajta végezni, amit már az új felhasználási technológiában végeznek. Annak feltétele tehát, hogy a faiparban a fafeldolgozásból származó anyagot mellékterméknek tekintsük az, hogy magában az elsıdleges termelésben, vagy egy másik integrált termelési folyamatban biztosan újrafelhasználható legyen. Ha egy anyagot vissza kell nyerni, vagy újra fel kell dolgozni - esetenként szennyezıdésektıl megtisztítani -, hogy alapanyagként szolgáljon, akkor azt hulladéknak kell tekinteni, egészen addig, amíg a hasznosítására (kivétel: energetikai hasznosítás) irányuló kezelést el nem kezdjük. Ilyen megfogalmazásban pl. a lakosságnál keletkezı ún. elhasznált faanyag ( Altholz, used wood ) egyértelmően hulladéknak tekinthetı, egészen addig, amíg az újrafeldogozás vagy visszanyerés folyamata meg nem történik.

9 A termelési maradékanyag/hulladék döntési folyamatábrája Elıtérben a faalapú hulladékok Nem veszélyes és veszélyes faalapú hulladékok [16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl] (European Waste Code) EWC kód Megnevezés Erdıgazdálkodási hulladék Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok, ezen belül gabonafélék és napraforgó magjainak hántolásából keletkezı hulladék Fakéreg és parafahulladék (fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladékok) Faforgács, főrészárú, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a tıl (veszélyes anyagokat nem tartalmazó, faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, melyek fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származnak) Fakéreg és fahulladék (cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladékok) Fa csomagolási hulladékok Fa (építési és bontási hulladék) Fa, amely különbözik tól (veszélyes anyagot nem tartalmazó fa, közelebbrıl nem meghatározott mechanikai kezelésbıl - pl.: osztályzás, aprítás, tömörítés, pellet készítése - származó hulladékok, hulladékkezelı létesítményeknél) Fa, amely különbözik tıl (veszélyes anyagot nem tartalmazó, elkülönített győjtött hulladék frakció, melyek a települési hulladékokból származnak.

10 Elıtérben a faalapú hulladékok Nem veszélyes és veszélyes faalapú hulladékok [16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl] EWC kód * * * Megnevezés Veszélyes anyagokat nem tartalmazó, faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok (melyek fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származnak) Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, mőanyag, fa (építési és bontási hulladék) * Veszélyes anyagokat tartalmazó fa (közelebbrıl nem meghatározott mechanikai kezelésbıl - pl.: osztályzás, aprítás, tömörítés, pelletek készítése - származó hulladékok, hulladékkezelı létesítményeknél) Csomagolási hulladékok szabályozása AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS december 20-i 94/62/EK IRÁNYELVE a csomagolásról és a csomagolási hulladékról A hulladékgazdálkodás magyarországi szabályozásának egyik legfontosabb alapdokumentuma a 94/62. számú EK irányelv, amely az Európai Unió összes tagállama számára biztosítja a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét. Az irányelv szerint a tagállamokban a csomagolást végzı, vagy csomagolt tereméket behozó, illetve importáló vállalatok felelısek a hulladékká vált csomagolás visszagyőjtéséért és hasznosításáért. A direktíva a tagállamok számára ír elı minimális hasznosítási célkitőzéseket (2008-ra az összes csomagolási hulladék tömegének 60%-át kellett hasznosítani), amelyeket az egyes tagállamok nemzeti jogalkotásukon keresztül a kötelezett vállalatokra terhelnek. A Közösség 2004-ben, az irányelv módosításával kitőzte a távolabbi hulladékkezelési célokat is. Ennek értelmében hazánknak 2012-ig a kibocsátott üveg- és papír alapanyagú csomagolási hulladék 60%-ának, a fémhulladék 50%-ának, a mőanyaghulladék 22,5%-ának, illetve a fahulladék 15%-ának visszagyőjtésérıl és hasznosításáról kell gondoskodnia.

11 Hazánkban a hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII. tv.), valamint a január 1-jén hatályba lépett, a csomagolásról és csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V.5.) számú kormányrendelet szabályozza a csomagolási hulladékgyőjtés és hasznosítás szervezeti és feltételrendszerét. Az EU-szabályozáshoz (94/62/EK irányelv és módosításai) és az európai országok gyakorlatához hasonlóan, a hazai jogszabályok a csomagoló, töltı, illetve a csomagolt terméket importáló (behozó) vállalatok felelısségévé teszik a kibocsátott és hulladékká vált csomagolás visszagyőjtését és hasznosítását. A 94/62/EK irányelv szerint hazánknak 2012-ig az összesen kibocsátott csomagolás 60%-át kell hasznosítania (55%-át anyagában történı újrafeldolgozás útján). Ezen túlmenıen anyagfajtánkénti eltérı mértékő arányokat kell teljesíteni, így az üveg és papír alapanyagú csomagolási hulladék 60%-60%-ának, a fémhulladék 50%-ának, a mőanyaghulladék 22,5%-ának, illetve a fahulladék 15%-ának visszagyőjtésérıl és hasznosításáról kell gondoskodnia a Magyar Köztársaságnak. Csomagolási hulladékok Magyarországon becslések szerint mintegy 865 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezik Csomagolási hulladékok az alábbiak (16/2001 KöM. rendelet alapján): papír és karton csomagolási hulladékok mőanyag csomagolási hulladékok (fóliák, palackok) fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok (pl.: fehérbádog, alumínium stb.) vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladékok egyéb, kevert csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok textil csomagolási hulladékok

12 A falapú csomagolási hulladékok Környezetvédelmi termékdíjat megfizetni 16 Ft/kg. VAGY Termékdíj mentesség (gyártó tehát maga teljesíti a csomagolási hulladékvisszagyőjtési kötelezettségét, vagy hatósági engedélyekkel rendelkezı hulladékbegyőjtı és -hasznosító cégekkel szerzıdést ) VAGY A kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel (jelenleg 6,7 és 7 Ft/kg között kell fizetni faalapú csomagolási anyagok esetén a vállalatoknak a különbözı koordináló szervezeteknek), mely fizet a hasznosításért 6,5 Ft/kg összeget Európai Unió 94/62. számú (ún. csomagolási) irányelvének évi módosításában szereplı minimális, újrafeldolgozási célkitőzései Csomagolási anyagfajták Minimális újrafeldolgozási érték [%] Papír és karton 60 Üveg 60 Fém 50 Mőanyag 22,5 Fa 15!!!!!!!!!!!!! 150 ezer tonna/év!!!!!!!!!! A koordináló szervezet begyőjti és hasznosítja a kibocsátott és hulladékká vált csomagolás 54%-át, oly módon, hogy az anyagában hasznosított hulladékmennyiség aránya elérje a 33%-ot. Faalapú csomagolási hulladék (példa) Többutas, körforgásban részt vevı faalapú csomagolási anyagoknak tekintendı a visszaváltható raklap. Ilyen esetben a kibocsátott raklap mennyiségébıl le kell vonni a visszavett raklap mennyiségét, viszont a keletkezı selejtes raklap mennyiségét már hozzá kell adni. Az így kapott értéket tekinthetjük hasznosítható alapnak vagy szakzsargonnal élve raklap egyenlegnek és ezután kell fizetni termék, illetve hasznosítási díjat.

13 Javasolhatjuk az Európai Unió 94/62. számú (ún. csomagolási) irányelvének évi módosítását - mely elıírja hazánk számára a csomagolási hulladékok átlagosan minimum 60%-os kötelezı hasznosítási (anyagában hasznosítás és hulladékégetı mővekben energetikai hasznosítás együtt) arányát 2012-ben. Oly módon, hogy a faalapú csomagolási hulladékok tekintetében elvárt minimum 15 %-os hasznosítási arányt (mely az irányelv életbelépése óta sohasem változott) évenként hozzávetıleg 10%-al növeljék, elérve így re 55-60%-os értéket, amit például a papír vagy az üvegek esetén meg fognak követelni. Felméréseim szerint, ezen mennyiségő - mely 60%-os hasznosítási ráta esetén becsléseim alapján 2012-ben évente mintegy 100 ezer tonna faalapú csomagolási hulladékot fog jelenteni hulladék elsıdlegesen forgácslapban történı hasznosítással nagy részben megoldható. Ugyanakkor az újra fel nem használt csomagolási hulladékok a fatüzeléső erımőveknek jelenthetnek további alapanyagot. ISO és az EMAS Az ISO (Vállalti Környezetirányítási Rendszer) és az EMAS (Környezeti Teljesítmények Értékelése), - melyek a környezet tudatos vállalti irányítás egy eszközének (KIR) követelményeit írják le. Az egyik fı elve ezen követelményrendszereknek a szennyezés megelızése, melynek viszont alapvetı részét kell hogy képezze a vállalatok hulladékgazdálkodásának. Egy vállalat környezetközpontú irányítási rendszerének (KIR) szabványa az ISO Környezettudatos vállalatirányításon a vállalat azon tevékenységeinek összefogását értjük, amelyek hatással lehetnek a környezetre. Célja a környezetvédelem jelentıségének hangsúlyozása, a természeti erıforrások megóvása, a szennyezések és kockázatok csökkentése, a dolgozók és a környéken lakók egészségének megırzése. A környezetközpontú irányítási rendszer A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) egy sor konkrét lépésbıl áll, amelyek egymásra épülnek. Ezek segítségével a szervezet (általában vállalat) elérhet egy világosan meghatározott célt: a környezet megóvását. A KIR alkalmazásával a szervezet úgy alakítja megszokott tevékenységét, hogy az egyre kisebb terhelést jelentsen az emberekre és a környezetre

14 ISO és az EMAS A KIR lépései: a környezeti politika lefektetése, a környezeti hatások, tényezık kezdeti felmérése, jogszabályok áttekintése és betartása, konkrét környezeti célok kitőzése, és az elérésükhöz szükséges intézkedések meghatározása, feladatok és felelısök kijelölése, minden dolgozóra kiterjedı képzés, a környezettudatosságot javító programok, megfelelı dokumentáció, mérések, folyamatos megfigyelés, javítási mechanizmusok, belsı és külsı felülvizsgálat, audit, tanúsítás, belsı és külsı tájékoztatás, kommunikáció, nyilvános környezeti jelentés Az EMAS lehetıvé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség ökoirányítási és auditálási rendszerében, melynek fı eszközei és követelményei: környezetközpontú irányítási rendszer (teljes mértékben ISO kompatibilis), környezeti teljesítmény javítása, terhelés csökkentése, környezetvédelmi jogszabályok betartása, nyilvános környezeti nyilatkozat (jelentés) kiadása. Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások I. Európai Közösség Tanácsának a hulladékról szóló 75/442/EGK (amelyet a 91/156/EGK módosított) irányelve. Több alkalommal jelentısen módosították ezért az áttekinthetıség és érthetıség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kellett. A 2006.április 5.-én megjelent 2006/12/EK irányelv ezen, hiánypótló a szerepet tölti be. Amely a hulladék definícióját, valamint a hulladékok kezelésével kapcsolatos általános kötelezettségeket fogalmazza meg. Megjelennek benne a hulladékgazdálkodási alapelvek is, amelyek közül a talán a legfontosabb a megelızés és elıvigyázatosság elve A veszélyes hulladékokról a 91/689/EGK direktíva szól AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS december 20-i 94/62/EK IRÁNYELVE a csomagolásról és a csomagolási hulladékról 96/61/EK tanácsi irányelv kimondja, hogy egyes hulladékgazdálkodási eljárásokra meghatározott engedély szükséges. A 259/93 tanácsi rendelet a határokon átnyúló hulladékszállítást szabályozza.

15 Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások II. A 2000/76/EK irányelv a hulladékok égetésérıl egységesen szabályozta bármilyen hulladék elégetését Az irányelvben kimondják, hogy bármely ésszerő hulladékgazdálkodási politikában a hulladék keletkezésének megelızése, valamint a hulladék veszélyes tulajdonságainak a minimálisra csökkentése a legfontosabb cél, valamint elsıdleges fontosságúnak tekinti a hulladék keletkezésének megelızését, amelyet az újrahasználat és újrahasznosítás, majd a hulladék biztonságos ártalmatlanítása követ. 2000/76/EK (8) A 2000/532/EK Bizottsági Határozat a hulladékok jegyzékérıl ben az EU Tanácsa és Parlamentje közös határozatot hozott az Üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerrıl és a Kiotói jegyzıkönyv végrehajtásáról (280/2004/EK). Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások III február 21.-én az Európai Közösségek Bizottsága által COM(2007) 59 számon kiadott Tájékoztató közlemény a hulladékról és a melléktermékekrıl szóló közleménye : A közlemény eldöntendı kérdése, hogy hogyan lehet különbséget tenni a termelési folyamatok melléktermékeként keletkezett, hulladéknak nem minısülı anyagok és a valóban hulladéknak tekintendı anyagok között. Azon elméletek, melyek szerint elegendı megvizsgálni, hogy az anyagot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják-e, illetve azt, hogy az anyagnak gazdasági értéke van-e vagy sem, nem biztosítják kellıen magas szinten a környezet védelmét. Ezen kérdés megválaszolását tehát sok kockázati tényezı és a lehetséges hatások megvizsgálásának kell megelıznie. termék: olyan anyag, amelyet egy termelési folyamat során tervszerően állítanak elı. Gyakran meghatározható egy vagy több elsıdleges termék, ami alatt az elıállított legfontosabb anyago(ka)t kell érteni. termelési maradékanyag: olyan anyag, amelynek az elıállítása nem cél az adott termelési folyamatban, ez az anyag azonban nem feltétlenül hulladék. melléktermék: olyan termelési maradékanyag, ami nem minısül hulladéknak.

16 Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások IV. A fa mint energiaforrás a kibıvített Európában (2006/C 110/11) címő Európai Gazdasági és Szociális Bizottsági vélemény, (fontos mindképp kitérni erre is, mivel a fahulladék egyik hasznosítási formájának tekintjük az energetikai felhasználást) Az EGSZB fontosnak tartja, hogy minden ország összpontosítson a fa ún. fenntartható felhasználására és elısegítse az ipari és erdészeti melléktermékek valamint a direkt energiatermelési céllal kitermelt fa tüzelıanyag piacának kialakulását. Ugyanakkor elismeri, hogy az Európában a fával történı energia elıállítás ismeretei nem megfelelıek és ezt a tagállamokban javítani szükséges. A nagy közép-európai lomberdıterületeken megfelelı faállományt kell meghagyni, hogy biztosítva legyen az erdıkben a fajgazdagság. Az erdei erıforrások egy részérıl hiányosak az ismereteink éppen ezért ezen szegmenst is pontosan fel kell térképezni. Folyt. köv. oldal Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások V. A megújuló energiaforrások felhasználása fosszilis energiahordozó helyett csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A csökkentés aránya természetesen attól függ, milyen tüzelıanyagot és milyen termelési módot helyettesítenek megújuló energiaformákkal. Az egyes fosszilis tüzelıanyagok különbözı szén-dioxid-kibocsátási hányadossal rendelkeznek. A kibocsátás csökkentését illetıen tehát különösen fontos, hogy az energiatermelés olyan formáira összpontosítsunk, amelyek esetében az egységnyi energiatermelésre esı kibocsátás különösen alacsony. Néhány ország a széndioxidra kivetett adóval próbálják csökkenteni a széndioxidkibocsátást. A fa ezzel szemben szén-dioxid-semleges tüzelıanyag, amely nem bocsát ki nagy mennyiségben szennyezı anyagokat a légkörbe. Más tüzelıanyagokkal összehasonlítva a fa kevés ként és nitrogént tartalmaz. A kitermelt fát elsısorban fa- és papírtermékek elıállítására használja fel. Ezen folyamatok közben azonban melléktermék keletkezik, mely alkalmas tüzelıanyagnak üzemen belül, vagy értékesíthetı a tüzelıanyagok piacán Fontos, hogy a fából készült újrahasznosított terméket életútja végén energiává lehet alakítani, ennek megfelelıen az erdészeti és faipari megmunkálások során keletkezı minden terméket és mellékterméket fel lehet használni energiatermelés céljára, mely az erdészeti ipar és az energiatermelés hatékony környezetbarát kombinációja

17 Nemzetközi (EU) fıbb szabályozások VI (Németország). A Altholz Verordnung osztályozza a különbözı anyagokat: A I. : természetes állapotú, csak mechanikailag megmunkált faanyag, amelyben csak minimális a szennyezıdés A II. : ragasztóanyaggal kezelt, festett, lakkozott, stb., amely nem tartalmaz halogénezett szerves anyagokat és nincs favédı szerrel kezelve. A III. : fahulladék amely tartalmaz halogénezett szerves anyagokat és nincs favédı szerrel kezelve. A IV. : védıszerekkel kezelt fa, amelyek nem kerülhetnek be az elsı három kategóriába. Ilyenek például a vasúti talpfák, a póznák, stb. A törvény osztályozását a legújabb kutatások kiegészítik a következıvel: PCB fahulladék: azon fahulladékok, amelyek PCB-t tartalmaznak (a PCB/PCT hulladék rendelet értelmében) /összes fahulladék 10-20%-a /. Ez nem sorolható be egyik kategóriába sem. Ezt akkor kell használni, ha a PCB tartalom magasabb, mint 50 mg/kg. Hulladéklogisztika (inverz logisztika) A faipari termékek kezelési rendszerének egyik legkritikusabb eleme a termelés során keletkezı hulladékok és a már termékként életútjának végére ért elhasznált anyagok begyőjtése. Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülı áruk, termékek, erıforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a termék elıállítók szolgáltatásainak bıvítéséért és a környezetvédelmi elıírások betartásáért. a hulladék szó hiányzik a megfogalmazásból Forrás: Déri András, Vándorffy István (2005): A bıvített ellátási lánc. MLE kiadvány, Logisztikai évkönyv, Budapest

18 A hagyományos logisztikai folyamat és az inverz logisztika egy egységet képezve gyakorlatilag bemutatja a termék keletkezését, használatát, elhasználódását, begyőjtését és esteleges hasznosítás, tehát a kezdeti alapanyag teljes életútját. Láthatjuk továbbá, hogy ezen inverz folyamat már nem a vevı, fogyasztó ellátását szolgálja, ezért ezzel a lánc véget érne. Ha azonban a fogyasztói igény oldaláról közelítjük meg ezen kérdéskört, akkor beláthatjuk, hogy a ezen igényekhez hozzátartozik az elhasználódott termékek kezelése is. Forrás: Déri András, Vándorffy István (2005): A bıvített ellátási lánc. MLE kiadvány, Logisztikai évkönyv, Budapest Faalapanyagok és fahulladékok SCM és RM logisztika összehasonlítása Logisztika (SCM) Inverz logisztika (RM) Tervezés Elıretekintı Visszatekintı Folyamat Termék elosztás Begyőjtés Mővelet Elhasználódott termék (pl: Altholz) Alapanyag megmunkálás és szétbontása (akár darálással) és a nem összeállítás faalapú elemek elkülönítése Minıség Termék funkcionalitása Részegységek funkcionalitása, hasznosíthatósági kérdése Értéklánc Vevıvezérelt (pull) Gyártó- / importırvezérelt (push) Piac Elsıdleges (primer) Másodlagos (szekunder), újrahasznosítók és az energetikai hasznosítók (estleges ártalmatlanítás) Anyagáramlás Vevı irányába Hasznosítók felé (pl: forágcslapgyár) Irányítás Piac, kereslet Központi (EU, állam)

19 Hulladéklogisztika (inverz logisztika) A teljes, integrált hulladékgazdálkodási rendszer esetén szorosan egymáshoz kapcsolódó, konkrét inverz logisztikai folyamatokat (begyőjtés, szelektálás, elıkezelés, átmeneti tárolás, szállítás, feldolgozás) a tágan értelmezett hulladéklogisztikai elméletek, modellek veszik körül. Ezen modelleket a faalapú hulladékok/melléktermékek esetén a 6R környezetvédelmi intézkedési program felıl közelítem meg (az elfogadott 5R helyett). a hulladékok keletkezési helyeinek felkutatása (Respect)!!!! hulladékok mennyiségének csökkentése (Reduce) a hulladékoknak, esetleg veszélyes anyagoknak kevésbé problémás anyagokkal történı helyettesítése (Replacement, Rethink, Refine) a hulladékok szelektív összegyőjtése utáni újrafelhasználása (Reuse) a hulladékok szelektív összegyőjtése utáni újrafeldolgozása (Recycle), és a recycling-al egyenértékő újrahasznosítás (Reutilization) lehetıség szerint, ezekbıl a hulladékokból, értékes anyagok, illetve energia visszanyerése (Recovery vagy Retrieve Energy) Kiemelkedıen fontos a termék-hulladék/melléktermék életútjának (LCA-életciklus analízis segítségével) végigkísérése. A faalapú hulladékokra vonatkozó inverz logisztikát az alábbi fıbb külsı negatív tényezı befolyásolják: A faipari termékek életciklusának lerövidülése (Korunkban egyre inkább elıtérbe kerülnek a tömörfát nélkülözı, így lamináltlapból készülı bútorok elıállítása. Ezek tapasztalatok alapján hamarabb válnak felhasználója számára értéktelenné, illetve ezen típusú bútorok felújításának lehetısége nagymértékben korlátozott.) Fogyasztói társadalom bıvülése és az egyre olcsóbb és így egyre gyengébb minıségő alapanyagból készült termékek növelik az éves szinten keletkezı fahulladékok mennyiségét. Üzemanyagárak folyamatos növekedése megnöveli ezen hulladékok begyőjtését, így egyre kisebb távokon valósítható meg a gazdaságos begyőjtés Fahulladékok mennyiségi növekedése, melyet alapvetıen az életciklus lerövidülése és a fogyasztói társadalom bıvülése generál

20 Természetesen szükséges ugyanakkor áttekinteni a pozitív befolyásoló tényezıket is: Környezettudatos gondolkodás egyre jellemzıbb mind a lakosságra, mind pedig a gyártó cégekre. Egyre több koordináló szervezet jelenik meg ezen a téren, és az így kialakult egészséges versenyhelyzet javíthat a fahulladékok hasznosításának arányán. A hulladékokra vonatkozó szigorodó szabályozás. Itt ismételten meg kell jegyeznem, hogy kimondottan faalapú hulladékokra jogi szabályozással nem találkozhatunk Magyarországon. Néhány alapfogalom az elızıek alapján, melyek a következıekben ismertetésre kerülı tananyag alapját képezi Anyagában történı hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevıjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Hgt. 18. (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történı felhasználása. Ez a vonatkozó törvény szerint tehát újrafeldolgozást, visszanyerést valamint szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tételét jelenti.

21 Biomassza: valamely élettérben, adott pillanatban jelenlévı szerves anyagok és élılények összessége, mely az egyedek számában, tömegében, vagy energiatartalmában mérhetı. Létrejöttében jelentıs szerepe van a napenergia által indukált fotoszintézisnek. A biomassza fıként szén-, hidrogén- és oxigéntartalmú szerves anyag. Viszonylag kevés ásványi anyagot, valamint az energetikai hasznosítás szempontjából kevés káros anyagot tartalmaz, ezért kiválóan alkalmas fosszilis energiahordozók helyettesítésére. Energetikai hasznosítása eredetétıl, halmazállapotától és főtıértékétıl függ. Eredetük szerint három csoportra oszthatók: Növényi eredető biomassza: elsıdleges, tehát a mezı- vagy erdıgazdálkodás fı- illetve mellékterméke, szilárd halmazállapotú. Állati eredető biomassza: lehet elsıdleges (zsírok, fehérjék, szénhidrátok), illetve másodlagos (állattartás melléktermékei). Vegyes eredető biomassza: állati és növényi eredető biomassza keverten (trágya, kommunális hulladék). Csomagolás/csomagoló eszköz: Csomagolás valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült terméket jelent, amelyet áruk burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használnak, a nyersanyagoktól a feldolgozott cikkekig, a termelıtıl a felhasználóig vagy a fogyasztóig. A törvényi háttér miatt tisztázni kell a csomagolóeszköz és a csomagolás fogalma közti különbséget. Elsı megközelítésben ugyanazon dologról van szó, csak idırendben úgymond egymás után következnek. Hiszen a csomagolóeszköz az olyan eszköz, mely termékek, termékcsoportok burkolására, azok védelmére készül mőanyagból, papírból, fémbıl, fából stb. Ha azonban ezen eszközbe termék kerül, abban az esetben az máris csomagolássá válik. A hasznosítási kötelezettség és a termékdíjfizetési kötelezettség e termékek csomagolására vonatkozik, és ennek mennyisége képezi a fizetés és jelentés alapját. Látható tehát a különbség, hogy míg a csomagolóeszköz önmagában is létezik, addig a csomagolás (melyet akár tevékenységként is értelmezhetünk) csakis a csomagolt termékkel együtt értelmezhetı.

22 Elgázosítás: A pirolízis mellett a fából történı gázkinyerés másik módja az oxidáló közeg (levegı, oxigén) jelenlétében végzett elgázosítás. Ebben az esetben az elgázosítás magas hımérsékleten, a sztöchiometriai mennyiségnél kevesebb oxidáló közeg jelenlétében zajlik le. Ilyen feltételek mellett a fa erısen bomlik és polimerizálódik, kis molekulájú gázok és szénhidrogének (CO, C0 2, Hz, CHQ stb.) képzıdnek. Oxidáló közeg jelenlétében a szilárd anyag mennyisége erıteljesebben csökken, a szilárd és folyékony termékek (faszén, kátrány) képzıdését alacsonyabb szinten lehet tartani, melyeket hőtéssel, szőréssel és tisztítással távolítanak el. A fa elgázosítása egyszerő és kipróbált technológia. A nyerhetı fagáz éghetı tartalma zömében szénmonoxid, kisebb mértékben metán és hidrogén. A viszonylag nagy nitrogén- és széndioxid-tartalom rontja a fagáz főtıértékét, amely mintegy MJ/m 3. A régóta ismert folyamatokat az utóbbi idıben elsısorban a környezetszennyezık kibocsátásának csökkentése érdekében fejlesztették. A fagáz hasznosításának energetikai versenyképességét akkor teremthetjük meg, ha a termelt fagázt jó hatásfokú gázmotorban használjuk fel. Energetikai hasznosítás: A hulladékok felhasználását jelenti, közvetlen égetés útján energia termelésére (hı, áram). Lehetıség szerint törekedni kell, elsıdlegesen hulladékmelléktermék újrafelhasználásra és az újrahasznosításra, amennyiben ez nem lehetséges (pl.: veszélyességénél, vagy anyag tulajdonságainál fogva), ezt követıen kerülhet sor energetikai hasznosításra. Hulladék: Bármely, az évi XLIII. Hulladékgazdálkodásról szóló törvény (Hgt) 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytıl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. [Hgt.] Más nézıpontból, hulladéknak nevezhetı minden olyan tárgy, anyag, anyaghalmaz mely, a termelés során a termék mellett, valamint a termék elhasználódása során keletkezik, újrafelhasználása (reuse) és újrahasznosítása (recycling) megoldhatatlan, és az közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezetet.

23 Hulladékcsökkentés: A termékek gyártása mellett és elhasználódása során keletkezı hulladékok minimalizálására irányuló tevékenység. A csökkentés szorosan összefügg a hulladékképzıdés megelızésével (Prevenció). Hiszen igaz azon tény, miszerint a legjobb hulladék az, amelyik nincs. Hulladékgazdálkodás: A hulladékkal összefüggı tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelızését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenırzését, a kezelı berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a mőködés felhagyását követı vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást [Hgt.] Hulladékkezelı: Aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli. [Hgt.] Hulladékszegény technológia: A hulladékszegény jelzı arra utal, hogy az adott termék elıállításánál alkalmazott technológiához képest olyan gyártási módokat, eljárásokat alkalmazunk, amelyek kevesebb hulladék keletkezésével járnak együtt. Hulladékszegénynek nevezzük ma már az olyan technológiákat is, amelyek nyersanyag- és energiafelhasználásának hatásfoka azonos, esetleg rosszabb, mint az általánosan használt technológiáé, viszont a termelt hulladékok mennyisége, veszélyessége kisebb, illetve a termelt hulladék könnyebben ártalmatlanítható. [4.] Természetesen teljesen hulladékmentes technológia nem létezik. A nyers- és az alapanyagokat, valamint az energiát nem lehet teljes mennyiségükben a termékben megjelentetni. Hulladéktermelı: Akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik. [Hgt.]

24 Inverz logisztika: Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülı áruk, termékek, erıforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a termék elıállítók szolgáltatásainak bıvítéséért és a környezetvédelmi elıírások betartásáért. [10] A hagyományos logisztikai folyamat és az inverz logisztika egy egységet képezve gyakorlatilag bemutatja a termék keletkezését, használatát, elhasználódását, begyőjtését és esteleges hasznosítás, tehát a kezdeti alapanyag teljes életútját. Ezen inverz folyamat már nem a vevı, fogyasztó ellátását szolgálja, ezért ezzel a lánc véget érne. Ha azonban a fogyasztói igény oldaláról közelítjük meg a kérdéskört, akkor beláthatjuk, hogy az igényekhez hozzátartozik az elhasználódott termékek kezelése is. Az inverz logisztika egyben az LCA (életciklus analízis) egyik legfontosabb rész is. Kapcsolt energiatermelés: A kapcsolt vagy másképp kogenerációs energiatermelés fogalma azt jelenti, hogy egy berendezéssel egyszerre többféle energiaszükségletet (pl. villamos energia, hıenergia) is kielégíthetünk. Az erre vonatkozó magyar törvény szövege szerint megfogalmazva: kapcsoltan termelt energia: közös technológiai berendezésben, azonos tüzelıanyagokkal, legalább 65%-os energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal elıállított villamos- és hıenergia A kapcsolt energiatermelés elınyei: kevesebb energiaköltség (egyes kalkulációk szerint akár 30%-kal kevesebb energiakiadással lehet számolni) kevesebb szennyezıanyag-kibocsátás: elég, ha végiggondoljuk, hogy ezekkel a mini erımővekkel fıként fosszilis tüzelıanyagot válthatunk ki, és cserélhetjük földgázra, illetve biohulladékra (fa, faforgács, brikett, stb.). Ezek káros-anyag kibocsátása jóval elmarad a kiváltott energiahordozóétól. Kevesebb energiahordozó-szükséglet: mivel nincsen számottevı szállítási veszteség, így kevesebb anyagra van szükség az elıállításához. A kapcsolt energiatermelés sokkal kevesebb veszteséget termel, miközben jobb hatásfokkal is bír, mint a hagyományos berendezések. A kogenerációs berendezés mind gázzal, mind biomassza hulladékkal mőködtethetı. Az Európai Unió számos országában egyre elterjedtebb ez a technológia.

25 Másodnyersanyag: Olyan anyag mely a hulladékok szelektív összegyőjtést követı nyersanyaggá, alapanyaggá alakítása során keletkezik és az így elıállított anyagot az elsıdleges nyersanyaggal, alapanyaggal megegyezı, vagy közel azonos módon és energiabefektetéssel azt a termelési folyamatokban fel lehet használni. Melléktermék: Saját meghatározásomban melléktermék, minden olyan tárgy, anyag, anyaghalmaz, mely a termelés során a termék mellett valamint, a termék elhasználódása során keletkezik, újrafelhasználása (reuse) és újrahasznosítása (recycling) megoldható, és az közvetlenül vagy közvetve sem veszélyezteti a környezetet. Pirolízis: A fa- és egyéb szilárd hulladékokból többféle technológia szerint nyerhetünk gázt. Egyik eljárás az oxidáló közegek kizárásával végzett hıbontás (pirolízis) A pirolízis nagy karbontartalmú anyagok lebontását és depolimerizációját eredményezi. A folyamat egyik terméke a fagáz, amelyet energiaforrásként használhatunk. Rajta kívül szilárd termékként faszén, folyékony anyagként kátrány és kátrányos víz keletkezik. Termékdíj: a környezetet, vagy annak valamely elemét a termék elıállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követıen közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztetı vagy terhelı termék belföldön elıállított, vagy a Közösségen belüli beszerzésként behozott, vagy importként behozott mennyisége alapján megállapított díj, amelyet a termék és a hulladékká vált termék által okozott környezeti veszélyeztetések, vagy károk megelızésére, csökkentésére, rendezésére, valamint a természeti erıforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzésére, a környezetszennyezés megelızésére vagy csökkentésére irányuló tevékenység támogatására a kincstár részére kell befizetni [1995. évi LVI. Törvény] Újrafelhasználás (Reuse): A terméknek az eredeti célra történı - szelektív összegyőjtése utáni, a termék eredeti funkciója szerinti - ismételt felhasználása, nyersanyaggá, alapanyaggá történı átalakítás nélkül [Hgt.]. A többször felhasználható, újra tölthetı termék a forgási ciklusból történı kilépésekor válik hulladékká Az többszöri újrafelhasználásra tervezett terméket arra szánják, hogy életciklusa alatt minimális számú fordulót vagy visszatérést teljesítsen, (pl.: csomagolás esetén: újratöltsék) vagy a szánttal megegyezı célra felhasználják. Az újrahasznált termék hulladékká válik, amikor azt már tovább nem használják;

26 Újrahasznosítás, újrafeldolgozás (Recycling): A hulladékok szelektív összegyőjtését követı nyersanyaggá, alapanyaggá történı alakítása. Cél, hogy olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítsunk elı, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. Az így elıállított alapanyagból készült termék funkciója nem szükségszerően egyezik meg a hulladék alapját képezı tárggyal. Visszaforgatás: a hulladékká vált anyagoknak gyártási eljárások során történı újrafeldolgozását jelenti azok eredeti használati céljára vagy más célokra, beleértve a szerves visszaforgatást, de kizárva az energia-visszanyerését, hasznosítást. Elıtérben a faalapú hulladékok Magyarországon becslések szerint az évente - a hozzávetıleg 1,8 millió ha. erdıvel borított területbıl - kitermelt nettó faanyagtérfogat 5,9 millió m 3, melybıl 2,7 millió m 3 ipari célú, míg 3,2 millió m 3 energetikai célú. (Országos megoszlás, 66%-os statisztikai felvétel alapján számított érték. Forrás: ÁÉSz ) Mintegy millió 1,2 millió m 3 (becsült adat) fahulladék miatt nagy jelentıséget kell tulajdonítani a tovább-feldolgozásnak, hasznosításnak. 1 m 3 hengeres élıfára vetített hulladék (felméréseim alapján) Főrészipar (I, II, és III. osztályú anyagok figyelembevételével) % Bútoralkatrész-gyártás % Ajtó-ablak gyártás 55-70% Furnérgyártás 50-60% Rétegeltlemez gyártás 55-65% Forgácslapgyártás: ~5% Az fıre jutó fatermék fogyasztás ~0,15 m 3 /év (0,27 m 3 /év), míg az energetikai célra kitermelt fa esetén ez az arány ~0,31 m 3 /év. Elhasználódott fatermék ( RW: Recovered wood, Altholz ) Lerakás Az otthon melege

27 Faalapú hulladékok kezelésének betartandó hierarchiája Megelızés Újrahasználat, szükség esetén elıkészítéssel Újrafeldolgozás Energetikai hasznosítás Ártalmatlanítás, pl.: lerakás, égetés, energia-visszanyerés nélkül Faalapú hulladékok hasznosítása: Reuse (újrafelhasználás)----- pl.: többutas raklapok Recycle (újrafeldolgozás) Recovery (energetikai visszanyerés) Faalapú hulladékok/melléktermékek újrahasznosítása és az energetikai hasznosítás Cél: CO 2 kibocsátás csökkentés, tehát például tovább megkötni azt A légköri szén hosszabb idıre a tengerekben, míg átmenetileg a szárazföldi ökoszisztémákban kötıdik meg, így az erdık faállományában történı szénmegkötés természetes körülmények között a faegyed életciklusa után újra felszabadul. Kevéssé köztudott, hogy Európában a bioenergia-források közül a fa energetikai célú felhasználása a legjelentısebb. A hazai villamos energiafelhasználásnak jelenleg 4,5-5%-a származik megújuló energiaforrásokból, ebbıl a biomassza energetikai felhasználása mintegy 3,8%-ot képvisel!az EU december 7-én elfogadott Biomassza Akció Terve (Biomass Action Plan) az elképzelések szerint 2010-ig megduplázza a bioenergia- (fa, hulladék, mezıgazdasági növény) források felhasználását az energetikában!?de MIRE ALAPOZVA? (ne a faalapú melléktermékekre, hanem az energiaültetvényekre de egyenlıre nem igazán sikeresek a támogatási rendszer hiánya miatt persze ezt is csak ésszel lehet megvalósítani) A fa, papír és cellulózipar esetén a fának mind a gazdasági mind a társadalmi értéke nagyobb mint az energetika esetén!

28 Cellulóz és papíripar Erdészet Faipar Cellulóz feltárás A faanyag gazdasági értékének lehetıségei Forrás: Chris van Riet (2005): Wood recycling mitigates climate change. COST E31 Dublin Papírgyártás Nyomtatás és kiadás =100 /tonna (száraz fára) Kereskedelem vagy postázás Felhasználás 993 /tonna (száraz fára) A hozzáadott érték kb. nyolcoszorosaz újrahasznosítás esetén Újrahasznosítás Újrafelhasználás és újrahasznosítás Energiatermelés Lerakás Erdészet Főrészipar Faalapú termék elıállítása Összeépítés, felhasználás Energiatermelés Lerakás 1044 /tonna (száraz fára) Bioenergia Erdészeti vagy mellékterm ék beszerzése Energiatermelés 118 /tonna (száraz fára) A faipari alapanyag társadalmi értékének lehetıségei = 2 m unkaóra/tonna (száraz fára) Cellulóz és papíripar Erdészet Cellulóz feltárás Papírgyártás Nyomtatás és kiadás Kereskedelem vagy postázás Felhasználás Újrahasznosítás Energiaterm elés Újrahasznosítás Lerakás 124 munkaóra/tonna (száraz fára) Faipar Újrafelhasználás és újrahasznosítás Erdészet Főrészipar Faalapú termék elıállítása Összeépítés, felhasználás Energiaterm elés Lerakás Bioenergia Erdészeti vagy m ellékterm ék beszerzése 54 munkaóra/tonna (száraz fára) Energiaterm elés 2 m unkaóra/tonna (száraz fára) Forrás: Chris van Riet (2005): Wood recycling mitigates climate change. COST E31 Dublin

29 Megelızési módszerek Megelızés a forrásnál Külsı recirkuláció Termékváltoztatás Gyártás technológiai változtatás Belsı recirkuláció Más alapanyag Más gyártási módszerek Gondos üzemvitel Értékes alkotórészek visszanyerése Kinyerés Melléktermék elıállítása Felhasználás nyersanyagként alapfolyamatba Más gyártási mőv.-be Más hasznos célú felhasz.

30 Beérkezı, vásárolt hengeresfa alapanyag m 3 /év Falco ZRt. alapanyagai ( ) Alapanyag: m 3 /év A telephelyen keletkezı forgácslap alapú hulladék (pl.: lapszabászatnál), és más faalapú hulladék 1 (pl.: törött stáflik ) Faalapú hulladékok m 3 /év Külsı beszállítóktól érkezı faalapú hulladékok 1 1 Faalapú hulladékok: Olyan faalapú hulladékok, melyek a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján a ( faforgács, főrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, melyek különböznek a tıl, tehát veszélyes anyagokat nem tartalmaznak) és a ( fa csomagolási hulladékok ) Adott évben beszerzett forgácslap faalapanyag hengeresfa és a faalapú hulladékok megoszlása, változása Mennyis ég m F aalapú hulladékok Forgács fa Összes alapanyag

31 Adott évben beszerzett fıbb faalapú hulladékok és a forgácsfa megoszlása, változása % Mennyiség m ,6% ,1% ,9% ,3% ,6% ,9% ,4% ,5% 400 0,1% Forgácsfa Léchulladék Főrészpor Apríték Rövid léchulladék Használt csom.anyag, szabászati maradék ALAPANYAG A forgácslap gyártásra alkalmas alapanyag tárolása m 3 /év t /év Kérgezés (tisztítás) FORGÁCSKÉPZÉS Forgácstárolás Elıosztályozás, tisztítás: 3 frakció elkülönítése Utánaprítás Nedves forgácstárolás SZÁRÍTÁS Szárazforgács osztályozás, tárolás Szárazforgács utánaprítás, tárolás A FORGÁCS, A RAGASZTÓ- ÉS ADALÉKANYAGOK KEVERÉSE Kéreg+ rossz apríték: t /év Hengeres fa aprítása Egyéb 1 hulladék aprítása ( Doppstadt aprító) Normál, gyártásnak megfelelı méret Nagymérető apríték Finom porfrakció: fıként kéreg és földpor összetevıkkel Finom por frakció kiválása Középrészbe kerül Teríték- (paplan) képzés (háromrétegő teríték) Keletkezı anyag elszívása Forgácslapgyártás Fémes fa kiválogatása Szeméttelep WEISS típusú gızkazán A teríték hosszának kialakítás: Keresztvágó segítségével Visszavétel Fémek kiválogatása Füstgáz elıállítása vegyes tüzeléső kazánban a forgácsszárító berendezés hıenergia ellátásához Rontott paplan Hibás laptermék kiválasztása Vastagság ellenırzés, gyorskontroll HİPRÉSELÉS Bútoriparban keletkezı hulladék melléktermék, pl.: lapszabászat Csiszolat por t /év Ún selejt laptermék: Rakatok csomagolásához fedılapok Laprobbanás ún. szırıs szél eltávolítása Szélezési hulladék (élmarés, méretrevágás) 935 t/év Forgácslapgyártás m 3 /év t /év FELÜLETKEZELT FORGÁCSLAP (Felületnemesítés) Pihentetés, hőtés, klimatizálás Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Értékesítés m 3 /év t /év Tárolás m 3 /év t /év Ellenırzés, osztályozás Méretrevágás, szélezés, Csiszolás, Vastagság ellenırzés, minısítés

32 Ragsztó és adalékanyagok elékészítése és alklamzása MŐGYANATA RAGASZTÓ (65 %-os szárazanyagos folyékony alakban): Karbamid-formaldehid t/év KÖTÖALAPANYAGOK EDZİ: Ammóniumszulfát 370 t/év Tárolás Bekeverés VÍZTASZÍTÓ ANYAG (60 %-os szárazanyagos folyékony alakban) : Parafin emulzió 2780 t/év Kötéslassító: Karbamid 2780 t/év Ragasztó- és adalékanyagok elıkészítése alkalmazása Csomagoló anyagainak (nylon zsákok) győjtése, tárolása 33,5 t/év MÉH: Hasznosítják, mint mőtrágyás zsák, mivel az ammóniumszulfát és a karbamid nem veszélyes anyag A FORGÁCS, A RAGASZTÓ- ÉS ADALÉKANYAGOK KEVERÉSE Gyantás forgács heti tisztítás során WEISS típusú gızkazán Az elıállított gız felhasználási helyei: 1. Tőzvédelem (porrobanási helyek oltása, pl. porsilók) 2. CK lapszárítás, pihentetés után a nedvességtartalom beállítása) 3. Csarnokok, irodaház főtése A Forgácslapgyártás címő ábra Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Impregnált papír és felületkezelt forgácslap Alapanyagok Impergnált papír és felületkezelt forgácslap Saját készítéső forgácslap m 3 /év t /év Tarályok győjtése Eladóhoz történı visszaszállítás Impregnáló gyanták (50 %-os szárazanyagos folyékony alakban) 5403 t/év Tárolás Gyanta elıkészítés, keverés Impregnálás Ívrevágás Próbapréselés, szín és minıségellenırzés Adalékok: 1. Kötésgyorsító katalizátor 27 t/év 2. Tapadásgátló anyag 27 t/év 1 m 3 -es konténerekben érkeznek, melyekbıl történik a felhasználás Nem kiszárított impregnált papír Nyers dekorpapír tekercsekben m 2 /év Tartályok visszaszállítása a gyártóhoz (mosás nélkül) újrafelhasználáscéljából Kiszárított impregnált papír (pl.: töredezett imp. papír) Külsı csomagolás (Nylon, papír) Győjtés, tárolás MÉH Szeméttelep Nyers dekorpapír csomagolási hulladékai Belsı csomagolás: A tekercs felcsévéléséül szolgáló papír hüvely + a hüvelyen lévı m nyers dekorpapír Helyszíni tárolás Megvalósítandó: Papírgyárnak átadás Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Impregnált papír tárolása, a papír elıkészítése Préselés (A struktúrának megfelelı krómlemez kiválasztása, beépítése) A selejtes papír termelési folyamatból történı kivonása Impregnál papír hulladék (nem veszélyes hulladéknak minısített) Visszavétel Bútoriparban keletkezı hulladék pl.: lapszabászat A Forgácslapgyártás címő ábra Visszajuttatása a forgácslap termékek alapanyag készletébe! Osztóvágás, széltisztítás Minısítés Rakatképzés, csomagolás, raktározás Értékesítés m 3 /év t /év Marási, szélezési (hulladék) melléktermék Nem megfelelı minıségő termék Csomagolási fedlapok

33 Saját készítéső forgácslap: 28 illetve 38 mm vastagságú 6900 m 3 /év 4420 t /év Lapszabászat Profilmarás (élek lekerekítése) Ragasztó anyag felvitel Alapanyagok Borító anyag: diszítı rétegelt lemez (HPL: fenolgyantával impregnált többrétegő papír) m 2 /év 83 t /év Bevonólemez szabászat Munkalap gyártás Ragasztó anyag: PVAC 91 t /év Nátronpapír ( ellenhúzópapír ) 23 t /év Idıszakos mosás Bevonólemez hulladék Munkalap gyártás Tárolás konténerekben Szeméttelep Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Mosóvíz (2-3%-os gyantatartalommal) Marási, szabászati hulladék Bevonólemez felrakása Sík felületre történı préselés Pihentetés Élre történı ragasztófelvitel Hajlítás (Postformingolás) Minısítés Nem megfelelı minıségő termék Rakatképzés, csomagolás, raktározás Visszavétel Bútoriparban keletkezı hulladék pl.: lapszabászat Értékesítés 6900 m 3 /év 4420 t /év Csomagolási fedlapok A Forgácslapgyártás címő ábra Visszajuttatása a forgácslap termékek alapanyag készletébe! Csarnok mellett kialakított erre alkalmas győjtıhelyen, aknában történı ideiglenes tárolás, győjtés Megfelelı tartálykocsival történı elszállítás telephelyen belül A forgácslapgyártásnál használt gyanta higítása CK lap gyártás Cement t /év Alapanyagok Kérges Erdei fenyı [35% (40%) 70% (80%) közötti nedvességtartalom] m 3 /év t /év Adalék: Nátron-vízüveg (Na 2 SiO 3 ) 230 t /év Cement, adalékok, káliszappan külsı csomagolása (nylon) Cementkötéső faforgácslap Győjtés, tárolás Szeméttelep Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Fedıforgács Fedıréteg keverı (Forgács + cement + adalék) Légsodrásos terítı Kérgezés 1 Kérgezett erdei fenyı Aprítás Osztályozás Terítılemezek (acéllemezek) felületeinek kenıszappanozása káliszappan segítségével Középforgács Középréteg keverı (Forgács + cement + adalék) Mechanikus terítı Kéreghulladék 2570 t /év Mosóvíz (2-3%-os gyantatartalommal) Idıszakos mosás Csarnok mellett kialakított erre alkalmas győjtıhelyen, aknában történı ideiglenes tárolás, győjtés Pl.: töredezett lapok Selejt termék kivonása Kéreg égetése Pótkocsin történı ideiglenes tárolás WEIS típusú gızkazán Vízüveg higítása Fedlap csomagolásnál Győjtés Szeméttelep, esetleg útfeltöltés Értékesítés m 3 /év t /év Rakatképzés, csomagolás raktározás Minısítés Keresztvágó (hosszbeállítás) Még nem szilárd melléktermék Nyers lap vizsgálata Szélezés Összerakó karusszel Kalodába zárás Prés Kiköttetı alagút Pihentetés Szárítás 1 Kérgezés: A fa kérgét el kell távolítani, mivel abban a cement kikötését akadályozó ún. cementmérgek (vízben oldódó hemicellulózok) vannak. A kérgezett erdei fenyı max. 2% tartalmazhat kérget

34 A gépek kezelési utasításának megfelelı idıközönként történı lecserélés Fáradt hidarulika olaj EWC kódszám: * Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Hidraulika olajok Lecsepegések (Az egyes géprészek tömítettségének elöregedése miatt) Karbantartási hulladékok A gépek kezelési utasításának megfelelı idıközönként történı lecserélés Fáradt olaj EWC kódszám: * Gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı hulladékok Motor-, hajtómő- és kenıolajok Kb. 40%-ban történı ún. elgázosodás Lecsepegések (Az egyes géprészek tömítettségének elöregedése miatt) Gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı hulladékok Termo olajok A gépek kezelési utasításának megfelelı idıközönként történı lecserélés Fáradt termo olaj EWC kódszám: * Lecsepegések (Az egyes géprészek tömítettségének elöregedése miatt) Központi veszélyes hulladék tároló A gyártó cég visszavétele Veszélyes hulladék kezelınek történı átadás Központi veszélyes hulladék tároló Általánosan keletkezı (gépek, jármővek üzemeltetése és karbantartása során keletkezı) hulladékok Fáradt olajjal szennyezett hordó (tapasztalat alapján kb. 1-2 kiló marad a hordóban) EWC kódszám: * Olajos szőrı, olajos flakon EWC kódszám: * EWC kódszámok: * klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj alapú hidraulika olajok * ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómő- és kenıolajok * ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelı és hıtranszmissziós olajok * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szőrıanyagok (ideértve a közelebbrıl nem meghatározott olajszőrıket), törlıkendık,védıruházat * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Olajjal szennyezett főrészpor EWC kódszám: * Élezés során keletkezı hulladékok Élezımőhely Aprítókések élezése Élezéskor használt hőtı-kenı folyadék Fel nem használt, fáradt hőtı-kenı folyadék (EWC kódszám: *) Keringetés A már használhatatlaná, iszappá alakult (a vaspor miatt) veszélyes hulladék (köszörőiszap) tárolása hordókban (EWC kódszám: *) Veszélyes hulladék kezelıvel történı elszállítatás Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út:

35 Forgácslapgyártás Mosóvíz (2-3%-os gyantatartalommal) Csarnok mellett kialakított erre alkalmas győjtıhelyen, aknában történı ideiglenes tárolás, győjtés Mosóvíz Az elızıekben fel nem sorolt gépek tisztításából eredı mosófolyadék CK-lap gyártás Mosóvíz (2-3%-os szárazanyagtartalommal) Csarnok mellett kialakított erre alkalmas győjtıhelyen, aknában történı ideiglenes tárolás, győjtés A forgácslapgyártásnál használt gyanta higítása Vízüveg higítása CK lap gyártásánál Technológiába történı visszaforgatás! Jelölések: Technológiai folyamat: Keletkezı hulladék: Végsı felhasználás, végsı út: Hulladék csökkentési módszer (példa) Egy teljesen újszerő lehetıség arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a keletkezı faalapú hulladék/melléktermék mennyiségét csökkenteni tisztán manuális úton történı felmérés és elemzés, valamint a SIMUL8 termelés szimuláló szoftver segítségével. A módszerrel akár mintegy 10-15%-os kihozatal növekedés érhetı el a magasabb minıségő alapanyag esetén, mely nyilván ugyanilyen mértékő hulladék/melléktermék csökkenést vonz magával.

36 Az ALAPANYAG!!! A hosszúsági méretek jelentıs méretszóródása a hosszvágás során keletkezı eselékek mennyiségének növekedését, és ezáltal a rosszabb kihozatalt eredményezi, melyet az hosszleszabás optimalizálásának megnehezítése (az állandóan változó hosszúságok) tovább ront. 1. Hosszleszabás során keletkezı darabos hulladékok ( hibátlan, repedés, göcs)

37 2. Sorozatvágó körfőrészgépen történı megmunkálás elemzése Visszaforgatható melléktermék További termek elıállításra alkalmatlan (nem hasznosítható) hulladék 3. Négyoldali megmunkálás elemzése Egy vizsgált rakat feldolgozása során keletkezı termékek, melléktermékek és hulladékok mennyiségi értékei

38 96% 4% Hosszleszabás A hosszleszabónál keletkezı hulladék mennyisége Sorozatvágóhoz kerülı anyag mennyisége Átadás sorozatvágásra Melléktermék feldolgozása 34% Sorozatvágás (elsıdleges) 11% Sorozatvágónál keletkezı anyagok összesített arányai, a melléktermék feldolgozása után 55% Sorozatvágónál keletkezı termék Sorozatvágónál keletkezı visszaforgatható melléktermék Sorozatvágónál keletkezı hulladék Egy vizsgált, optimalizált rakat feldolgozásának folyamatábrája a megmunkálás során keletkezı termékek, melléktermékek és hulladékok százalékos értékeivel Keresztmetszeti megmunkálás 29% 12% 59% Sorozatvágás (másodlagos) Sorozatvágónál keletkezı termék Sorozatvágónál keletkezı visszaforgatható melléktermék Sorozatvágónál keletkezı hulladék Sorozatvágónál keletkezı anyagok összesített arányai, a melléktermék feldolgozása után 4% 21% 75% Sorozatvágónál keletkezı termék Sorozatvágónál keletkezı visszaforgatható melléktermék Sorozatvágónál keletkezı hulladék Átadás keresztmetszeti megmunkálásra Sorozatvágás (összesített) 24% Átadás további megmunkálásra (pl. hosszméret kialakítása) 76% A keresztmetszeti megmunkálónál keletkezı termék A megmunkálónál keletkezı összes hulladék (selejt+por-forgács) 5% Pontos husszméret kiakalítása utáni termék Pontos hosszúsági kialakítás során keletkezı eselék Pontos hosszkialakítás 95% A vizsgált rakatok megmunkálási fázisait követı átlagos kihozatali értékei 100,00 90,00 100,00 94,93 80,00 70,00 67,64 60,00 [%] 50,00 51,60 47,95 44,55 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Feldolgozott alapanyag Kihozatal leszabás után Kihozatal a sorozatvágás után (visszaforgatás nélkül) Kihozatal a sorozatvágás után (visszaforgatást követıen) Kihozatal a keresztmetszeti megmunkálás után Kihozatal a pontos hosszméret kialakítás után Kihozatal

39 Megelızés, hulladék minimalizálás SIMUL8 termelés szimuláló szoftver segítségével A megvalósítás koncepciója szerint arra törekszik, hogy egyrészt a valóságnak megfelelıen modellezze a termelés folyamatát, másrészt pedig a termelés során számítható adatokat megjelenítse. Ez feldolgozásban részt vevı gépek termelési adatait jelenti, amelyek alapján a beállítható paraméterek segítségével a termelés kimenetele befolyásolható, és így a modell vagy könnyen a valósághoz igazítható, vagy egy optimális termelési stratégia állítható össze a segítségével. A szimuláció elve és eredménye Rosszabb és jobb minıségő alapanyag alapján új állapotok generálása! A rosszabb minıségő alapanyag esetén a hulladék/melléktermék hányad jelentısen megnı, egyúttal a kihozatal kb. 12%-kal csökken, míg jobb anyag vásárlása esetén ez a folyamat pontosan fordított irányú A jobb minıségő anyag vizsgálatánál olyan anyagot vettem figyelembe, ahol mind az anyag minısége, mind pedig dimenziói a belılük gyártott termékek szempontjából optimálisak, míg a rosszabb minıségő anyagnál pontosan ezen ismérveket változtattam meg a nem kívánatos szempontoknak megfelelıen. Ennek eredményeként a hulladék/melléktermék hányad lecsökken, a kihozatal pedig cca. 13%-kal megnı.

40 Faipari termékek, hulladékok/melléktermékek életútjának folyamatmodellje (hulladék/melléktermék hasznosítási kérdéseinek eldöntése végett célszerő felvázolni annak életútját ) Kitermelés során keletkezo erdei fahulladék Fakitermelés (erdészetek) Alapanyag elosztás, (kereskedoi hálózat) Ellátás Másodlagos felhasználás Elsodleges fafeldolgozás (furészipar) Másodlagos fafeldolgozás (Épületasztalos és bútoripar) Lemezipar Faalapú csomagolóanyagok gyártása Másodlagos elosztás Termék elsodleges elosztása Újrafelhasználás (pl.: felújítás) Újrahasznosítás (pl.: forgácslapgyártás) Komposztálás Többutas csomagolóanyagok Gyártás során keletkezo fahulladék Kereskedelmi vissztermék Elsodleges, eredeti felhasználás Végfelhasználás során keletkezo elhasznált fahulladék Gyujtés Válogatás Bontás, elokészítés Energetikai hasznosítás Tárolás Lerakással történo ártalmatlanítás Hasznosítási és ártalmatlanítási lehetıségek kapcsolata a faalapú hulladékokkal A mai magyar faipar és faalapon mőködı erımővek érdekei között ellentétek találhatóak, melyek a közös alapanyagbázis miatt adódhatnak. A folyamatmodell segít abban a döntésben, hogy az adott hulladékot milyen módon kell ésszerően hasznosítani. (Az ábrán a piros vonalak gyakorlatilag a hulladék/melléktermék végsı energetikai hasznosításának vagy ártalmatlanításának útjához kapcsolódnak, míg a zölddel jelölt vonal segítségével az elsıdleges hasznosítási eljárások iránya látható.) Amennyiben veszélyes összetevot tartalmaz Céltermék Termelési folyamat Selejt Amennyiben veszélyes összetevot nem tartalmaz Elhasználódott fatermék ( Altholz ) Nem veszélyes faalapú hulladék, melléktermék Veszélyes veszélyes faalapú hulladék, Újrafelhasználás (Reuse) Újrafeldolgozás (Recycle) Por-forgács Lakossági értékesítés Komposztálás Nemesítés : Brikettálás, pellettálás Darabos hulladék, melléktermék Kommunális lerakó Veszélyeshulladék égetomu Energetikai hasznosítás, visszanyerés (Recovery)

41 Újrahasznosítási lehetıségek a forgácslapgyártásban Kidolgoztunk a forgácslapban és a gyártás folyamatában történı faalapú hulladék/melléktermék újrahasznosításának és energetikai hasznosításának alap lehetıségeit a Forgácslapgyártó Zrt. segítségével, melyek szemléltetésére folyamatmodelleket állítottunk össze mind a faalapú hulladékok termelésbe integrálásról, mind az egyéb, a termelés során keletkezı fa és nem faalapú hulladékokra egyaránt. A folyamatmodellek, mely egyben - rész ökológiai modellnek is tekinthetı - segítségével letisztulttá válhatott a vállalat hulladékgazdálkodása, valamint a feltárt hiányosságok és hibák is javításra kerülhettek. ALAPANYAG (Hengeresfa + fahulladék) Nyilak színjelölései: Bútoriparban A forgácslap gyártásra alkalmas alapanyag Visszavétel keletkezı hulladék Alap-technológiai folyamat: tárolása m 3 /év t /év melléktermék, pl.: Keletkezı hulladék: lapszabászat Értékesítés, hasznosítás, Kéreg+ nem megfelelı apríték: ártalmatlanítás: Kérgezés (tisztítás) t /év Szélezési hulladék (élmarés, FORGÁCSKÉPZÉS Hengeres fa aprítása méretrevágás) ~1.000 t/év Fémes fa Begyőjtött Falapú Értékesítés kiválogatása hulladékok aprítása ~ m 3 /év ( Doppstadt aprító) Fémek kiválogatása t /év Forgácstárolás Szeméttelep Csiszolat por Elıosztályozás, Normál, gyártásnak ~ t /év FELÜLETKEZELT tisztítás megfelelı méret FORGÁCSLAP (Felületnemesítés) Nagymérető apríték m 3 /év Utánaprítás Energetikai hasznosítás a Ún selejt laptermék: t /év Finom porfrakció: Wiesloch Rakatok fıként kéreg és termoolajhevítıben csomagolásához Nedves földpor fedılapok Tárolás forgácstárolás összetevıkkel Hibás laptermék Ellenırzés, Energetikai hasznosítás az SZÁRÍTÁS Finom por frakció kiválasztása osztályozás SPV forgácsszárító kiválása berendezés hıenergia Szárazforgács ellátásához Méretrevágás, osztályozás, tárolás szélezés, Középrészbe Vastagság Laprobbanás kerül Keletkezı anyag Rontott Szárazforgács ellenırzés, elszívása paplan utánaprítás, tárolás gyorskontroll Csiszolás, Vastagság ellenırzés, minısítés A FORGÁCS, A A teríték hosszának Teríték- (paplan) RAGASZTÓ- ÉS kialakítás: ún. szırıs szél Pihentetés, hőtés, képzés (háromrétegő HİPRÉSELÉS ADALÉKANYAGOK Keresztvágó eltávolítása klimatizálás teríték) KEVERÉSE segítségével

42 Kötıanyag lapgyártásban t Kötıanyag lamináláshoz 5403 t Laminát 8393 t A forgácslapgyártás rész-anyagmérlege Alapanyag m t Szárított alapanyag t Gyártás Vízgız t Laminát hull. 476 t Por 497 t Szélezési hull 935 t Laminált forg.lap t ( m 3 ) Forgácslap t (67000 m 3 ) Csiszolatpor t Égetı Forrás: Dr. Boronkai L Kéreg t Alapanyag t Szennyezıanyag kibocsátás mértéke Kötıanyagok t Laminát 8393 t Villamos energia KW Földgáz Nm 3 Gız t Hidraulika olaj 23 t Motorolaj 3,5 t Hajtómőolaj 3,4 t Gyártás Vízgız t Laminát hulladék 476 t Szélezési hulladék 935 t Fapor 497 t Pernye, korom 130 t CO, CO t NO x 308 t Formaldehid 26,5 t Egyéb szennyezıanyagok Forrás: Dr. Boronkai L Csiszolatpor t Laminált f. lap t m 3 Forgácslap t m 3

43 0,67 t forgácsfa 0,71 t másodlagos nyersanyag Forrás: Dr. Boronkai L A forgácslapgyártás összevont ökológiai mérlege ami az 1 tonna forgácslap elıállítás energia- és szennyezıanyag kibocsátási mennyiségeit tartalmazza. segédanyagok külsı energia 3,09 GJ Segédanyagok: - kötıanyagok - laminát - hidraulika olaj - kenıanyagok - vegyszerek GYÁRTÁS MÁSODLAGOS ALAPANYAGBÓL 1,51 GJ ENERGIA- FELHASZNÁLÁS 1 t főrészipari termék veszélyes olajszármazékok 0,07 kg veszélyes szilárd halmazállapotú szennyezıanyag 0,02 kg laminát hulladék 2,26 kg veszélyes gáz halmazállapotú szennyezıanyag (formaldehid) 0,13 kg csomagoló eszköz 0,09 kg fapor 2,35 kg CO, CO 2 1,71 kg NO x 1,46 kg korom, pernye 0,62 kg Energetikai hasznosítás A faalapú hulladékok energetikai hasznosítása során hıt, áramot, vagy a kettı kombinációját kapjuk. Forrás: Dr. Johann Geyer (2005): Biomass district heating systems: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energia Güssing GmbH. Güssing

44 Mi a brikett? -Halmazsőrősége kisebb, mint a hulladék, illetve apríték halmazsőrősége, így a szállítási és tárolási kültsége is kisebb -A nedvességtartalma kevésbé ingadozó -A hagyományos tüzelıberendezésekben a jó hatásfokú elégetése biztosítható -Nagy főtıértékő (18-18,5 MJ/kg) -Kis nedvességtartalmú (8-14 %) -Kedvezı füstgázjellemzık mellett égethetı el Kialakítása Tömörítéssel történik, kötıanyag felhasználása nélkül. A brikettálásra szánt faanyagot mechanikai úton ırlik, a megfelelı frakció elérése céljából. A préselésnél bar nyomás keletkezik, a nyomás, a bevitt, vagy képzıdött hı és a túlnyomásos vízgız hatására a préselési idı alatt a farészecskék kapcsolatot alakítanak ki egymással. Példa a közvetlen brikettálásra

45 Aprított fahulladék szállítása Darabos hulladék közvetlen szállítása a csarnokból az aprítógépbe Aprítóberendez Brikett kiadagoló Forgóce llás adagoló Mi a pellet? - Biomassza alapú tüzelıanyag, préslemény - Átmérıje: 5-8 mm, hossza: 2-4 cm - Alapanyaga: fa, mg.-i maradványok (eszerint lehet fa- vagy agripellet) - Megújuló energia, faipari és mg.-i hulladék újrahasznosításával állítható elı - Főtıértéke: MJ/kg (a gázé: 36MJ/m3, így 1 m 3 gáz kb. 2 kg pellet főtıértékő) A pellet égetési tulajdonságai - Teljesen automatizálható, - gázfőtés alternatívája - Pellet kazánban vagy kandallóban égethetı - Akár %-os hatásfokú égés - Legfeljebb 0,5-1% os hamutartalom (ÖNORM, DIN szabványú fapellet esetén) - Nincs károsanyag kibocsátás - Jelenleg 35-40%-os üzemeltetési árelınye van a gázfőtéshez képest Forrás:

46 Pellet, mint tüzelıanyag Mi a (tőzi)pellet? A pellet 100 %-ban természetes fa illetve biomassza alapanyagokból sajtolt, henger alakú granulátum, rendkívül jó égési tulajdonságokkal rendelkezik. A fapelletet fahulladékból préselik össze nagy nyomáson (8-900 bar), Kötıanyagként a fában természetesen jelenlevı lignin szolgál, hozzáadott mesterséges anyagot nem tartalmaz, Megújuló energiaforrásként állandóan újratermelhetı/újratermelıdik Égetése környezetkímélı, CO 2 semleges Forrás: Pelletgyártás A pelletprésfej (matricák) 4. Szárazanyag siló 1. Alapanyag tartály 5. Szárazanyag továbbító 2. Szárító 3. Kalapácsos ırlı 6. Kondícionáló 7. Pelletprés-sor 8. csomagoló Forrás:

47 Pelletgyártás Forrás: Fahulladékok elégetésének egyszerősített sémája

48 Az energetikai felhasználás legegyszerőbb módja tehát a közvetlen eltüzelés Alátolós égetés Elıtéttüzelı berendezés Elıtoló rostélyos tüzelıberendezés sémája Befúvatásos égetés A stacioner és a körforgó fluidizációs rendszer Forrás: Dr. Johann Geyer (2005): Biomass district heating systems: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energia Güssing GmbH. Güssing VAS GmbH. & Co KG A fa- és egyéb szilárd hulladékokból többféle technológia szerint nyerhetünk gázt. Egyik eljárás az oxidáló közegek kizárásával végzett hıbontás (pirolízis). A pirolízis nagy karbontartalmú anyagok lebontását és depolimerizációját eredményezi. A folyamat egyik terméke a fagáz, amelyet energiaforrásként használhatunk. Rajta kívül szilárd ter-mékként faszén, folyékony anyagként kátrány és kátrányos víz keletkezik. Másik eljárás oxidáló közeg (levegı, oxigén) jelenlétében végzett elgázosítás. Ebben az esetben az elgázosítás magas hımérsékleten, a sztöchiometriai mennyiségnél kevesebb oxidáló közeg jelenlétében zajlik le. Ilyen feltételek mellett a fa erısen bomlik és polimerizálódik, kis molekulájú gázok és szénhidrogének (CO, C0 2, Hz, CHQ stb.) képzıdnek. Oxidáló közeg jelenlétében a szilárd anyag mennyisége erıteljesebben csökken, a szilárd és folyékony termékek (faszén, kátrány) képzıdését alacsonyabb szinten lehet tartani, melyeket hőtéssel, szőréssel és tisztítással távolítanak el.

49 A kapcsolt energiatermelés egyszerősített folyamata Kapcsoltan termelt energia: közös technológiai berendezésben, azonos tüzelıanyagokkal, legalább 65%-os energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal elıállított villamos- és hıenergia Kapcsolt energiatermelés lehetıségei Hazánkban a CHP rendszereket kogeneráció névvel illetik, vagy ha az abszorbciós rendszer is jelen van a rendszerben, akkor a technológia trigeneráció névre hallgat Gız munkaközegő (hulladékhı a kondenzátorból kilépı gızben): ellennyomású, elvételes kondenzációs, kondenzációs (részleges és teljes hıkiadással). Gázturbinás kombinációk (hulladékhı a gázturbinából kilépı füstgázban) forróvízkazán, gızkazán, ellennyomású gızturbina, elvételes kondenzációs gızturbina. Gázmotoros kombináció (hulladékhı a gázmotorból kilépı füstgázban, kenıolajban és hőtıvízben). Hıszivattyús hıtermelés (hulladékhı felhasználás). A kapcsolt energiatermelésnél lehetıség van a szerves Rankine-ciklus (ORC = Organic Rankine Cycle) alkalmazására is ahol munkaközegként nagy molekulasúlyú szerves folyadékot használunk (termoolaj).

50 Kogenerációs rendszerek üzemeltetési paraméterei Paraméterek Villamos hatásfok Teljes hatásfok Gızturbina 15-38% 80% Diesel generátor 27-45% 70-80% Gázmotor 22-40% 70-80% Gázturbina 22-36% 70-75% Mikro turbina 18-27% 65-75% Jellemzı teljesítmény (MW e ) Forrás: A kapcsolt energiatermelés gázmotorral (egy lehetséges séma gázmotor levegı levegı Forrás: Dr. Johann Geyer (2005): Biomass district heating systems: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energia Güssing GmbH. Güssing

51 Friss víz Tápvíz Meleg víz Gız Levegı Füstgáz Hamu Tüzelıanyag Kiegészítés Kapcsolt energiatermelés gızturbinával ESP: Villamos pernyeleválasztó Gız turbina Felhasználás Visszaforgatás Rostély Víz - tisztítás Tápvíz tartály Tüzelıanyag - készlet Hamu konténer Forrás: Dr. Johann Geyer (2005): Biomass district heating systems: Europaisches Zentrum für Erneuerbare Energia Güssing GmbH. Güssing VAS GmbH. & Co KG Nem hétköznapi megoldások: Stirling-motor A Gáz állapotváltozásaira épül a mozgatása. A fahulladék a kazánban kerül elégetésre, a távozó füstgáz elıször a belépı égési levegıt elımelegíti, majd az hıcserélın leadja a hıjének egy részét a főtési víznek. Az eltávozó füstgáz maradék hıje veszteségnek számít. Az égési levegı hıjébıl dolgozik a Stirling-motor is, a beérkezı 140 kw-ból 35 kw villamos áramot termel, a maradék hı pedig szintén az hıcserélıhöz kerül. (NASA RPS hajtómő alacsony hımérséklető főtıberendezéssel) Problémák: Stirling-motor hideg és meleg oldali hıcserélıi költségesek A leadott teljesítményt nehéz változtatni Felfőtéshez szükséges nagyon hosszú A felvett hı az egyidejő motorhőtéssel együtt a bezárt munkagáz nyomásingadozását okozza, amely így egy vagy több dugattyúval egy tengelyen munkát tud végezni. Munkaközeg: hidrogén, de nehéz megtartani a zárt térben szivárgás miatt

52 Nem hétköznapi megoldások: Gızexpanziós Spilling motoron alapuló kapcsolt energiatermelési lehetıség Egy speciális gızerıfolyamaton alapuló lehetıség, mely egy hagyományos dugattyús gépbıl lett kialakítva. A hengerfejébe gızt vezetünk és a gız miközben a dugattyúkat lefelé tolja a gép tengelyén munkát végez. A motor szabályozottan csökkenti a kazánban termelt gız nyomását a kívánt technológiai nyomás értékre, tehát a berendezés automatikus nyomáscsökkentıként is üzemel. Forrás: Hegedős Attila (ERBE): Spilling expanziós motor Példaszámítás Spilling-motorra Adott egy vállalatnál tonna faipari hulladék (pl.: főrészipari kéreg, nyesedék, főrészpor, forgács, eselék) GJ hıértéket képvisel Piaci ára mft környezı országokat is figyelembe véve I. lehetıség: villamos teljesítmény igény: 300 kw hı teljesítmény igény: 4000 kw A szárítás hı- és villamos igénye Villamos igényhez szükséges: tonna hulladék (melybıl tonna gız állítható elı) 300 kw SPILLING GİZMOTOR- GENERÁTOR Az elıállított villamos energia értéke: ~100 mft/év, ehhez jön még a hıenergia értéke (~ mft/év) II. lehetıség: villamos teljesítmény igény: 750 kw hı teljesítmény igény: 7200 kw Az üzem teljes hı és villamos igénye Villamos igényhez szükséges: tonna hulladék (melybıl tonna gız állítható elı) kw SPILLING GİZMOTOR- GENERÁTOR Az elıállított villamos energia értéke: ~250 mft/év, ehhez jön még a hıenergia értéke (~ mft/év)

53 Példaszámítás Spilling-motorra III. lehetıség: Adott: tonna faipari hulladék Nemesítés után: GJ hıértéket képvisel melybıl tonna gız állítható elı A gız technológiai és főtési célú átalakításával kapcsoltan kb millió kwh/év (~1 MWh) villamos energia termelhetı. A vállalt hı és villamos igényei + Együttmőködés megvalósítása helyi közintézményekkel, a területfejlesztés és munkahely teremtés érdekében EU által december 17. elfogadott klímacsomag jelentıs hatással fog bírni a faipari alapanyagokra és hulladékokra hasznosítására egyaránt, hiszen (mint ahogy az a bírálatban is olvasható) 2020-ig: 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-kal kell javítani az energiahatékonyságot 20%-ra kell növelni az összes primer energia felhasználáson belül a megújuló energiák felhasználását (Magyarország: 13%) 10-ra kell növelni a megújuló energiából elıállított hajtóanyag felhasználását az összes felhasználáson belül. Adatok forrása: Bohoczky Ferenc, ny. vezetı fıtanácsos, az MTA Megújuló Albizottság tagja (2008)