1991. évi LXXXII. törvény. a gépjármőadóról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

Átírás

1 1991. évi LXXXII. törvény a gépjármőadóról Az Országgyőlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fıvárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bıvítése érdekében a gépjármővek adójáról a következı törvényt alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS 1. (1) A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármő, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedı, külföldön nyilvántartott tehergépjármő (a továbbiakban együtt: gépjármő) után gépjármőadót (a továbbiakban: adót) kell fizetni. (2) E törvény hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezıgazdasági vontatóra, a lassú jármőre és a lassú jármő pótkocsijára, a külön jogszabály szerinti méhesházas gépjármővekre, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betőjelő rendszámtáblával ellátott gépjármőre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjármővek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. 1/A. (1)-(2)-(3) --- II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett 2. (1) Az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény alapján vezetett jármőnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év elsı napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjármőnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. (2) Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármő utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. (3) Az adóalany halálát, illetve megszőnését követı év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszőnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszőnést követıen a hatósági nyilvántartásba elsıként tulajdonosként bejegyeztek. (4) Amennyiben a gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerzıdés megkötésének idıpontját) követı év elsı napjától nem minısül adóalanynak. Ettıl az idıponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerzı felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettıl az idıponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként. (5) Gépjármő tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya. (6) Az adó alanya az E és P betőjelő ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármő esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta. (7) Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése 3. (1) Az adókötelezettség a gépjármő forgalomba helyezését követı hónap 1. napján kezdıdik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betőjelő ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármő utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira esı idıarányos részét kell megfizetni. (2) Az adókötelezettség az E és P betőjelő ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármő esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

2 Az adókötelezettség változása, megszőnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése 4. (1) Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjármőben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének idıpontját követı hónap elsı napjától kell figyelembe venni. (2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szőnik meg, amelyben a hatóság a gépjármővet bármely okból a forgalomból kivonta. (3) Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármő a rendırhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követı hónap elsı napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármő az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés idıszakára idıarányosan esı adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármő nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének idıpontját követı év utolsó napján az adóalany ezen gépjármőve utáni adókötelezettsége megszőnik. Adómentesség 5. Mentes az adó alól a) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában lévı gépjármő, b) a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levı gépjármő abban az évben, amelyet megelızı évben a gépjármő tulajdonosának jövedelem- (nyereség-) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, c) a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármő, d)-e) --- f) a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élı szülıje, nevelıszülıje, mostoha- vagy örökbefogadó szülıje tulajdonában lévı egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érı személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelı személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi van, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményő személygépkocsi után jár, g)-h)-i) --- j) az a gépjármő, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelıs miniszter állásfoglalása az irányadó, k) az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és az évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevı államainak Magyarországon tarzózkodó fegyveres erıi - ideértve a fegyveres erık alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévı és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévı gépjármő. Az adó alapja 6. (1) Az adó alapja személyszállító gépjármő - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármő teljesítménye csak lóerıben van feltüntetve, akkor a lóerıben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármő teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármő azonosító adataival megkeresi a területileg illetékes közlekedési felügyeletet a személyszállító gépjármő teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármő adóalapjának tekinteni. (2) Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya). (3) Az adó alapja a tehergépjármő hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetısége (raksúlya) 50%-ával. Az adó mértéke 7. (1) Az adó mértéke a 6. (1) bekezdése szerinti adóalap után a gépjármő - gyártási évében és az azt követı 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt, - gyártási évet követı 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt, - gyártási évet követı naptári évben 200 Ft/kilowatt, - gyártási évet követı naptári évben 160 Ft/kilowatt, - gyártási évet követı 16. naptári évben és az azt követı naptári években 120 Ft/kilowatt. (2) Az adó mértéke a 6. (2)-(3) bekezdései szerinti adóalap esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft. (3) Az E betőjelő ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármő után 8000 Ft, míg a tehergépjármő után Ft adót kell fizetni. A P betőjelő ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén Ft adót kell fizetni. A gépjármő állandó rendszámtáblával való ellátását követı hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjármőre E betőjelő ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

3 Adókedvezmény 8. (1) 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjármővet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti jármővek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mőszaki feltételeirıl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (e alkalmazásában KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti 5, 6, 7 vagy 8 környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. (2) 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjármővet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább 9, 10, 11, 12 környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. (3) --- (4) Ha az adóalany az adóévben tehergépjármővével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az (5) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult. (5) Az adókedvezmény mértéke járat teljesítése esetén a tehergépjármő után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendı adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a január 1-jétıl az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármő után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendı adó 10%-a. (6) Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - igényét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármő adóztatására illetékes adóhatósághoz, amely az adókedvezményt az igénybejelentéstıl számított 30 napon belül bírálja el. (7) Az (5) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármő után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette. Az adó megállapítása és kezelése 9. (1) Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetıleg telephelye szerint illetékes települési, a fıvárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetıleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követı év elsı napjától az új lakcím, székhely, illetıleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármő tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. (1) bekezdés szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetıleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármő adóztatására. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármő adóztatására. (2) Az (1) bekezdésben foglalt változások esetén a változást követı év elsı napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni. (3) Az adóztatási feladatokat az E és P betőjelő ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármő esetében a gépjármőre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el. (4) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt [2. (1) bek.] a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjármőnek a forgalomból való kivonását. III. A KÜLFÖLDÖN NYILVÁNTARTOTT GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA Az adó fizetésére kötelezett 10. Az adót az üzembentartó köteles megfizetni. Az adókötelezettség kezdete 11. Az adókötelezettség a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdıdik. Az adókötelezettség megszőnése, szünetelése 12. (1) A gépjármő adókötelezettsége megszőnik azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja. (2)-(3) ---

4 (4) Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjármőnek a használhatatlansága idıtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani. Adómentesség 13. (1)-(2) --- (3) Mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármő, amely az árut a Magyar Köztársaság területén a) a határátlépés helyétıl vagy az áru feladási helyétıl az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levı - vasúti állomásra vagy belvízi kikötıbe közúton fuvarozza (elıfuvarozás), illetıleg b) a vasútállomásról vagy belvízi kikötıbıl az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levı - határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás). (4) A (3) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg a tehergépjármővet a) elıfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötıbıl vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelybıl közúton belépett, b) utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötıbıl közúton abba az államba lép ki, amelybıl vasúton vagy vízi úton belépett, c) ha a (3) bekezdésben meghatározott távolságot túllépte. (5) Mentes az adó alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegő (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármő. (6) Részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármő, amelynek adómentességét vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelıs miniszter állásfoglalása az irányadó. (7) Mentes az adó alól az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és az évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevı államainak fegyveres erıi - ideértve a fegyveres erık alkalmazásában álló, hivatásos szolgálatban lévı és polgári állományú személyeket is - üzemeltetésében lévı szolgálati gépjármő. (8) A (3) és (4) bekezdés szerinti adómentesség csak azon tehergépjármő után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette A fizetendı adótétel és a megfizetés módja 15. (1) A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedı gépjármő (e bekezdés alkalmazásában a jármőszerelvény is) esetén az oda, illetve a visszaútra Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedı gépjármő esetén az oda, illetve a visszaútra Ft adót kell fizetni. A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedı gépjármő esetén az oda, illetve a visszaútra Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedı gépjármő esetén az oda, illetve a visszaútra Ft adót kell fizetni. Az elızıek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerőtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett. (2) Az (1) bekezdés szerinti adótételek oda-, illetıleg visszaútra, a fuvarozás idıtartamára, legfeljebb órára a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az elızı idıtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megfizetni. E bekezdés szerinti fuvarozási idıtartamba (tartózkodási idıbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási idıszak. (3) Az (1) bekezdés szerinti adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni, melyet a közúti fuvarozási engedélyre - loco fuvarozás esetén a fuvarozás teljes idıtartamára vonatkozóan tranzit fuvarozás esetén az oda- és visszaútra külön-külön - kell felragasztani a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. Adózó a felragasztást követıen köteles a belépés idıpontját (év-hónap-nap-óra) az illetékbélyegekre rávezetni. Adóköteles fuvarozási engedéllyel fizetési kötelezettség teljesítése (illetékbélyeg) nélkül legfeljebb a Magyar Köztársaság területére való belépéstıl számított 5 km-es körzethatáron belül lehet szankciómentesen közlekedni. 16. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel a 15. -ban meghatározott adótételtıl eltérı adótételt állapítson meg, illetıleg a 13. hatálya alá nem esı gépjármővet mentesítse az adó alól. Államokkal szemben az adómérséklés vagy az adómentesség feltétele a viszonosság. Az adó megfizetésének ellenırzése 17. (1) A Magyar Köztársaság területén közlekedı külföldön nyilvántartott tehergépjármő esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenırzését a vámhatóság végzi. A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a tehergépjármő rendszámát és a lerótt illeték összegét nyilvántartásba veszi. (2) Ha az adózó az adófizetési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, a vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén határozattal állapítja meg. A határozatot a vámhatóság kihirdetés útján közli, mely fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

5 (3) Az adóhiányt és a bírságot az adózó illetékbélyeggel, ennek hiányában készpénzzel fizeti meg. A készpénz átvételérıl a vámhatóság köteles nyugtát adni, mely a késıbbiek során az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolására is szolgál. (4) Az adóhiány és bírság megfizetéséig a vámhatóság a gépjármő továbbhaladását megakadályozhatja. Nem tartható vissza az élı állatot, illetve a gyorsan romló árut szállító gépjármő. Ebben az esetben a fizetési kötelezettséget a tulajdonossal, illetve a tényleges üzembentartóval szemben kell érvényesíteni. IV. ÉRTELMEZİ, ÁTMENETI ÉS HATÁLYBA LÉPTETİ RENDELKEZÉSEK Értelmezı rendelkezések 18. E törvény alkalmazásában 1. gépjármő: az olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erıgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott, 2. pótkocsi: a gépjármő által vontatható teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, lakópótkocsi, mőhelykocsi vagy hasonló jellegő, más, nem önjáró jármő, amely rendszámtáblával ellátott, 3. személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezetı ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülıhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt, 4. személyszállító gépjármő: az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármő, 5. tehergépjármő: a 3-4. pontban fel nem sorolt gépjármő és pótkocsi, 6. autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsı vezetékhez nem kötött gépjármő, amelyben a vezetı ülésével együtt kilencnél több állandó ülıhely van, 7. motorkerékpár: olyan gépjármő, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekő gépjármő, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kilowattot; 8. külföldön nyilvántartott az a gépjármő, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjármővekbıl álló gépjármőszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve, ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik, 9. használt gépjármő az, amely a gyártóüzem által történt kibocsátást követıen közúti forgalomban részt vett, 10. költségvetési szerv az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény szerinti szerv, 11. helyi és helyközi tömegközlekedés lebonyolítását szolgálja a gépjármő (autóbusz), amellyel a vállalkozó a kizárólag menetrend szerinti személyszállítást díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehetı módon végzi, 12. súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszerérıl szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minısül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja, muzeális jellegő az a gépjármő, amelyet legalább 30 éve gyártottak, használata kizárólag a jellegével összefüggı célból történik, továbbá az eredeti mőszaki jellemzıit nem változtatták meg, vagy annak megfelelıen helyreállították. A jármő muzeális jellegének megállapítására és igazolására az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak az irányadók, 15. személytaxi: a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatás vagy a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás végzésére jogosult vállalkozás személygépkocsija, amely a hatóság által kiadott taxiengedéllyel és meghatározott színő rendszámtáblával ellátott; 16. mezıgazdasági vontató: mezıgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármő, amelyet beépített erıgép hajt, és sík úton önerejébıl 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes, 17. külföldön nyilvántartott gépjármő és pótkocsi üzemben tartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a jármővet a Magyar Köztársaság területén használja; vagy aki azt az ország területérıl kilépteti, 18. gépjármő forgalomból való kivonásának minısül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerinti forgalomból való kivonás, ide nem értve a forgalomból való fiktív kivonást, terhelhetıség (raksúly): a tehergépjármő esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg (összsúly) és a saját tömeg (önsúly) különbözete, 21. kombinált árufuvarozás: a tehergépjármő, (nyerges) pótkocsi, (vontató egységes vagy anélküli), csereszekrény vagy konténer (20 lábas vagy ennél nagyobb) az útvonal kezdı vagy záró szakaszát közúton, a másik légvonalban 100 kilométert meghaladó szakaszát pedig vasúton, belvízi járaton teszi meg, 22. katasztrófa: elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús esemény, amelynek során és következtében jelentıs számú emberi élet kerül közvetlen veszélybe, 23. segélyszállítmány: az a szállítmány, amely a 13. (5) bekezdésében meghatározott célra szolgál, és ezt a körülményt az alábbi szervek valamelyike igazolja: Magyar Vöröskereszt, a katasztrófák elleni védekezésért felelıs miniszter, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve ezek külföldi megfelelıje, a szállítmányt küldı vagy fogadó államában mőködı magyar

6 külképviselet, a segélyszállítmányt küldı vagy azt szervezı egyház regionális elöljárója vagy annak hivatala, a segélyszállítmányt küldı természetes vagy jogi személy lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes külföldi önkormányzat, 24. munkagép: minden szállító vagy vontató eszköznek - függetlenül a rendszámtábla jellegétıl - nem minısülı jármő; amely önerejébıl 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, 25. gyártási év: a hatósági nyilvántartásban ilyen elnevezéssel szereplı naptári év, 26. lassú jármő és a lassú jármő pótkocsija: a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet értelmében speciális rendszámtáblával - fehér alapon (3-3) piros bető- és számjellel, Y kezdı betőjellel - és igazolólappal ellátott jármő, amely a sík úton önerejébıl (vagy vontatója által) 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, 27. nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levı nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentıs részét átveszi, 28. hybrid meghajtású az a jármő, amely elektromos és hagyományos belsı égéső motorral van ellátva. Átmeneti és vegyes rendelkezések 19. (1)-(3)-(4)-(5) --- (6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelıs miniszter arra, hogy a gépjármőadó nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának szabályait rendelettel állapítsa meg. Hatálybaléptetı rendelkezések 20. (1) Ez a törvény év január hó 1. napján lép hatályba. (2) --- (3) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdetı évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségek következı jogszabályával összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz: az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve a nehéz-tehergépjármővekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról. Hatálybaléptetı, záró és átmeneti rendelkezések a gépjármőadóról szóló évi LXXXII. törvény módosításaihoz évi V. törvény a gépjármőadóról szóló évi LXXXII. törvény módosításáról 8. (1) Ez a törvény év január 1. napján lép hatályba, egyidejőleg a nemzetközi kombinált áruszállítást elısegítı kedvezményekrıl szóló 94/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet és az azt módosító 175/1993. (XII. 17.) Korm. rendelet hatályát veszti. (2)-(3) évi XCVIII. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény és a gépjármőadóról szóló évi LXXXII. törvény módosításáról 17. (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel év január 1. napján lép hatályba. (2) E törvény 11. -a, 14. -a, valamint 16. -a a kihirdetésekor lép hatályba azzal, hogy az évi LXXXII. törvény 1/A. - ának (1) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletet az évben december 31. napjáig lehet kihirdetni, a 14. rendelkezéseit pedig elsı ízben az adóévre történı adómegállapításnál lehet alkalmazni. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg a gépjármőadóról szóló évi LXXXII. törvényt módosító évi V. törvény 3. -a hatályát veszti évi CIX. törvény az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló évi C. törvény és a gépjármőadóról szóló évi LXXXII. törvény módosításáról 26. (1) E törvény január 1. napján lép hatályba. (2) E törvény aiban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követıen illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követıen kezdeményezett elsı fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti az évi C. törvény 52. -ának 23., 24. és 25. pontja, valamint mellékletének f) pontja. (4)-(5) évi XLII. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrıl szóló törvények módosításáról 311. (1) E törvénynek a Gjt.-t módosító rendelkezéseit - kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat - a hatálybalépés napjától kell alkalmazni, egyidejőleg a Gjt a (2) bekezdésének felvezetı szövegében lévı a behozatali elıjegyzésben szövegrész helyébe az ideiglenes behozatalban szövegrész, a Gjt ának 8. pontjában lévı kivéve szövegrész helyébe a feltéve szövegrész lép, továbbá a Gjt ának (3) bekezdésében lévı a Tanács 93/89/EGK irányelve a tagállamok gépjármőadóztatási rendszerének összehangolásáról. szövegrész helyébe az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve a nehéz-tehergépjármővekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról. szövegrész lép. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a Gjt. 1/A. -ának (3) bekezdése, 9. -a (3) bekezdésének második mondata, 18. -ának 26. pontja, 19. -ának (1)-(3) bekezdése, 20. -ának (2) bekezdése; továbbá az évi CIX. törvény 26. -ának (5) bekezdése.

7 (3) E törvénynek a Gjt. 1. -át módosító rendelkezése január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejőleg a Gjt. 1/A. -ának (1)-(2) bekezdése hatályát veszti évi XCI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrıl szóló törvények módosításáról 219. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg az évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 13. -ának (3) bekezdésében az áruszállításra szövegrész árufuvarozásra szövegrészre, továbbá a 18. -ának 11. pontjában lévı a menetrend szerinti szövegrész kizárólag menetrend szerinti szövegrészre, a 20. pontjában lévı forgalmi engedélyben szövegrész esetében a hatósági nyilvántartásban szövegrészre változik. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a Gjt. 5. -ának d), e), h) és i) pontja, a 12. -ának (2) és (3) bekezdése, a 18. -ának 1. pontjából a valamint forgalmi engedéllyel, 2. pontjából az és forgalmi engedéllyel, a 19. -ának (6) bekezdésébıl a, valamint a bevallási nyomtatványt szövegrészek, a 18. -ának 3. és 15. pontja, továbbá az évi V. törvény 8. -ának (2) és (3) bekezdése, az évi CIX. törvény 26. -ának (4) bekezdése és a évi XLII. törvény a. (3) A Gjt. e törvénnyel megállapított 11., 15. és 17. -ai május 1-jén lépnek hatályba, egyidejőleg hatályát veszti a Gjt ának (1) és (2) bekezdése, a 14. -a és annak alcíme.