Általános tájékoztató Tartalomjegyzék

Átírás

1 Általános tájékoztató Tartalomjegyzék Általános tájékoztató... 1 GÉPJÁRMŰ ÜZEMBENTARTÓI JOGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS... 2 A törzskönyv... 3 A törzskönyv pótlása... 4 A forgalmi engedély és az igazoló lap... 5 A forgalmi engedélyekre vonatkozó szabályok... 6 A járműkísérő lap... 8 Tájékoztató a gépjárművekkel kapcsolatos okmányirodai közlekedési igazgatási eljárások során fizetendő illetékek mértékéről... 9 Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak 11 Az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggő igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjai Az előzetes eredetiségellenőrzés hatósági díjai A fizetendő díjakra és illetékekre vonatkozó mentességi szabályok A lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok A forgalmi engedély, illetve törzskönyv adataiban beállott változás nyilvántartásba vétele A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonása Átmeneti időszakra történő forgalomból kivonás

2 GÉPJÁRMŰ ÜZEMBENTARTÓI JOGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS Az illetékekről szóló törvény alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya a gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonának, haszonélvezetének a megszerzése január 1-jétől a gépjármű üzembentartói jog is vagyoni értékű jognak minősül, amely azonban csak az ajándékozási és az öröklési illetéknek lehet tárgya, a visszterhes vagyonátruházásnak nem. Amennyiben a gépjármű üzembentartói jog megszerzése ellenérték fejében történik, úgy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerint az üzembentartó a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a jármű - nyilvántartásba bejegyeztek. Az üzembentartó e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal megtett visszavonásig a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Figyelemmel az Itv ának 1. bekezdésére, az üzembentartói jog, mint vagyoni értékű jog megszerzéséhez kapcsolódó illeték összegét is az okmányirodának kell megállapítania. Az illeték megállapítás alapjául szolgáló illetékfizetési kötelezettség az üzembentartói jog esetén csak az ingyenes szerzésre terjed ki. Első lépésben az okiratot abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy tartalmaz -e ellenértéket az üzembentartói jog átengedése. Amennyiben az ellenérték nincs megjelölve, úgy vélelmezni kell a szerzés ingyenességét. Ha az ügyfél az okmányirodai eljárás során az ügylet visszterhességét kívánja bizonyítani vagy bármely más okból vitatja az illeték kiszabását, illetőleg annak összegét, úgy az állami adóhatósághoz fordulhat. A közös tulajdonban levő gépjármű esetén nem valósul meg az ajándékozás, ha az egyik tulajdonostárs üzembentartói bejegyzését kezdeményezik, így ajándékozási illeték kiszabásának nincs helye. A közös tulajdon fennállásáról általában a szerződés tartalma vagy a gépjármű törzskönyvének adatai nyújthatnak tájékoztatást. Ezeken kívüli közös tulajdon csak a házassági vagyonjog szabályai szerint állhat fenn, de nem szükségképpen közös vagyonba tartozik minden vagyontárgy, amely a házastársak tulajdonában van (külön vagyon). Ezért, ha a férj tulajdonában álló gépjárműre a feleség üzembentartói jogát kérik bejegyezni és a közös tulajdon fennállása a törzskönyv adatai vagy a szerződés tartalma alapján nem állapítható meg, úgy a bejegyzést kérőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a gépjármű a házastársi közös vagyon részét képezi-e. A nyilatkozatot az ügyfél írásban vagy szóban egyaránt megteheti, szóbeli nyilatkozat esetén azonban arról jegyzőkönyvet kell felvenni és az iratokhoz csatolni. Amennyiben a közös vagyonba tartozást az ügyfél nem valószínűsítette, úgy az illeték összegét az okmányirodának meg kell állapítani és azt az ügyfélnek a bejegyzés előtt meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy a gépjárművek szerzése esetén is az APEH regionális igazgatósága az első fokú illetékhatóság, így amennyiben az okmányiroda által megállapított illetéket az ügyfél megfizeti, de a kiszabás téves volt, akkor a megfizetett illeték visszatérítését az ügyfél az Itv. 80. (1) bekezdésének f) és g) pontja alapján az állami adóhatóságtól kérheti. Ha az ügyfél az okmányiroda által megállapított illeték mértékét vagy a kiszabás alapját vitatja és azt megfizetni nem kívánja, úgy kérheti, hogy a bejegyzést megelőzően az APEH határozatban állapítsa meg a fizetendő illeték összegét. A fizetendő illeték összegének megállapítása az alábbiak szerint történik. Az Itv ának (1) bekezdése szerint, a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor 2

3 hengerűrtartalmának minden megkezdett cm 3 -e után 18 forint, az 1890 cm 3 -t meghaladó személygépkocsi és az 500 cm 3 -t meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm 3 -e után 24 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kw-ja után 800 forint. Wankel hajtómotorú gépjárművek esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm 3 -e után 36 forint. Az ingyenes vagyonszerzések esetén a fentiekben megállapított értékek kétszeresét kell fizetni. A fentiek alapján kiszámolt illetékből és nem a gépjármű forgalmi értékéből (!) számítandó az üzembentartói jog egy évi értékének illetéke, amely a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illeték egyhuszad része lesz. Amennyiben az üzembentartói jog határozott időre szól, akkor az egy évi értéket a kikötött évek számával, ha az üzembentartói jog határozatlan időre szól, akkor pedig öttel kell megszorozni. Az okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű-és pótkocsi szerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelő mulasztási bírságot is az állami adóhatóság határozattal szabja ki. A törzskönyv A törzskönyv a jármű tulajdonjogát kizárólagosan igazoló okmány, mely nem feltétele a közúti forgalomban való részvételnek, tehát célszerű védett helyen tartani. A törzskönyv tartalmazza az alvázszámot, a motorszámot, a gyártmányt, a típust, a gyártási évet, a színt, a hengerűrtartalmat, a teljesítményt, a hajtóanyagot, a saját tömeget, az össztömeget, a szállítható személyek számát, a vontatásra, a katalizátorra, a sebességváltóra vonatkozó adatokat, a forgalomba helyezés időpontját, a jármű tulajdonos adatait, a tulajdonosok számát. A törzskönyvbe és a nyilvántartásba tulajdonosként azt a természetes, vagy jogi személyt, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot kell bejegyezni, aki a jármű jogszerű megszerzését és származását igazolja. A rendszám a törzskönyvön nem kerül külön feltüntetésre, azt csak a forgalmi engedély tartalmazza. A jármű származását, amennyiben azt Magyarországon még nem helyezték forgalomba: a belföldi gyártónak, a generálimportőrnek, az összeépítési engedéllyel rendelkezőnek, használt gépjármű esetén annak kell igazolni, aki részére a járművet vámkezelték. Törzskönyv nélkül tulajdonváltozás a nyilvántartásban és az okmányokon nem vezethető át. Természetesen a régi típusú forgalmi engedély a korábbiaknak megfelelően alkalmas a tulajdonjog igazolására. Az új típusú forgalmi engedély azonban a tulajdonos adatait nem tartalmazza. Önmagában a tulajdonjog igazolására alkalmatlan! 3

4 Minden esetben törzskönyvet és új típusú forgalmi engedélyt kell kiadni, ha az ügyfél azt kéri, vagy a régi típusú forgalmi engedély adataiban változás állt be. A tulajdonos nyilatkozhat az új tulajdonos, az üzembentartó, valamint a gépjárművel kapcsolatos vagyoni kötelezettségek jogosultjának kilétéről. Amennyiben a nyilvántartott tulajdonos az ok megjelölése nélkül rendelkezik az üzembentartó személyének változásáról, az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről, azt a tulajdonos nyilatkozata alapján nyilvántartásba kell venni. Elfogadható az olyan polgári jogi ügylet, amikor a szerződés résztvevői aláírásukkal igazolva egyetértenek a nyilvántartásba vétel tartalmával. (pl.: meghatározzák a tulajdonos, az üzembentartó és a pénzügyi követelés jogosultjának személyét). A törzskönyvet a tulajdonos a vagyoni követelés ellenértékeként a jogosultnak átadhatja. A BM rendelet a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél részére a jármű forgalomból történő kivonását is lehetővé teszi. A törzskönyvet a jármű elidegenítésekor az új tulajdonosnak át kell adni. A jármű tulajdonjogának átírásához a forgalmi engedély műszaki és üzembentartó lapjának, valamint a törzskönyvnek az együttes bemutatása szükséges. Ha a jármű tulajdonjogát, eredetét hitelt érdemlően nem igazolják a törzskönyv kiadását meg kell tagadni. Ilyen esetek, ha az alváz és motorszám annyira sérült, hogy a jármű azonosítása lehetetlen, vagy az eredeti tulajdonos nem deríthető fel, továbbá ha a járművet kísérő valamely okmány hamis. A törzskönyv kiadásának felfüggesztése vagy megtagadása esetén a forgalomba helyezett tehermentes jármű üzembentartói jogosultsága (birtokjog) az üzembentartó nyilatkozata alapján (birtokos) - törzskönyv kiadása nélkül - átruházható. Ilyenkor a vevőt nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan, hogy tudomásul veszi a jármű bizonytalan jogi helyzetét. Ezt az állapotot mindaddig fenn kell tartani, amíg a tulajdonjog kétséget kizáró módon nem kerül igazolásra. Amennyiben a tulajdonosok a törzskönyv kiadásáról nem tudnak dönteni, annak kiadását fel kell függeszteni. A törzskönyv pótlása A BM rendelet szerint a törzskönyv elvesztésekor, megsemmisülésekor annak sorszámát a tulajdonos bejelentése alapján a Magyar Közlönyben és a Belügyi Közlönyben közzé kell tenni. A közzétételről a Központi Hivatal gondoskodik. Az elveszett törzskönyvek számát tartalmazó Magyar Közlöny megjelenéséről a Központi Hivatal az érintett közlekedési igazgatási hatóságnak értesítést küld. A törzskönyv másodlat csak a törzskönyv sorszámának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 15. nap eltelte után adható ki. 4

5 A törzskönyv bemutatása csak azoknál az ügytípusoknál szükséges, amelyekkel kapcsolatos adatokat a törzskönyv is tartalmaz. Egyéb esetben a forgalmi engedély elegendő az ügy befejezéséhez. A Magyarországon forgalomba helyezett gépjárművek forgalomból végleg történő kivonásakor, illetve exportálásakor a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvényteleníteni kell és a jármű okmányaihoz kell csatolni. Amennyiben a már törzskönyvvel ellátott gépjárműről olyan adat áll rendelkezésre, hogy az bűncselekményből származik, de a forgalomban tartásának lehetősége nem szűnt meg, a törzskönyvet határozattal vissza kell vonni. A forgalmi engedély és az igazoló lap A forgalmi engedély jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazoló okmány, mely érvényességi idejétől függően lehet: állandó ideiglenes A jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja még az - ideiglenes forgalomban tartási engedély A lassú jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazoló okmány az igazolólap. Állandó forgalmi engedélyt kell kiadni az állandó, valamint a vámelőjegyzésbe vett ideiglenes rendszámtáblával (V betűjelű) ellátott járművekhez. Ideiglenes forgalmi engedély kerül kiállításra Z betűjelű rendszámtáblához, valamint CD betűjelű rendszámtáblához legfeljebb 30 napos érvényességi idővel. Ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni az E, a P és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához, valamint a forgalomba helyezett, illetve forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetén. A forgalmi engedély és az igazoló lap A forgalmi engedély jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazoló okmány, mely érvényességi idejétől függően lehet: állandó ideiglenes A jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja még az - ideiglenes forgalomban tartási engedély A lassú jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazoló okmány az igazolólap. 5

6 Állandó forgalmi engedélyt kell kiadni az állandó, valamint a vámelőjegyzésbe vett ideiglenes rendszámtáblával (V betűjelű) ellátott járművekhez. Ideiglenes forgalmi engedély kerül kiállításra Z betűjelű rendszámtáblához, valamint CD betűjelű rendszámtáblához legfeljebb 30 napos érvényességi idővel. Ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni az E, a P és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához, valamint a forgalomba helyezett, illetve forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetén. A forgalmi engedélyekre vonatkozó szabályok A forgalmi engedély okmánnyal kapcsolatos ügyekben az ország valamennyi okmányirodája, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel rendelkezik. A forgalmi engedély okmánnyal kapcsolatos ügyekben - jogszabályban meghatározott ügytípusok kivételével - az ország valamennyi okmányirodája, az egész ország területére kiterjedő illetékességgel rendelkezik. A "DT" és a "CK" betűjelű különleges rendszámtáblával, illetve az ilyen rendszámtáblával már ellátott járművek esetében a "V" betűjelű ideiglenes, vagy a "C" kezdő betűjelű különleges, valamint a "CD" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával kapcsolatos eljárás a Budapest XIV. kerületi Önkormányzat Okmányirodájának hatáskörébe tartozik, A "V" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával, üzemben tartói jog változásával, valamint az üzemben tartó és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által kezdeményezett forgalomból történő kivonással kapcsolatos eljárást a Budapest XIX. kerületi Önkormányzat Okmányirodája végzi. A megye területére kiterjedő illetékességgel a "C" kezdő betűjelű különleges rendszámtáblák kiadásával, valamint a "P" és "Z" betűjelű ideiglenes rendszámtáblákkal kapcsolatos eljárás a megyeszékhelyen működő okmányiroda, Pest megyében és Budapesten a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe tartozik. A közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű üzemeltetési jellegével, annak változásával, valamint az ilyen jellegű járművek üzemben tartói és tulajdonjogának változásával kapcsolatos közlekedési igazgatási feladatokat a területi közlekedési hatóság székhelyén működő okmányiroda a megyére kiterjedő illetékességgel, Pest megyében és Budapesten a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel a Hivatal végzi. A forgalmi engedélynek - mivel a jármű közúti forgalomban való részvételének feltétele - a jármű mindenkori használóját kell tartalmaznia, a forgalmi engedély ezért az üzembentartó nevére kerül kiállításra. A gépjármű vezetőjének a forgalmi engedélyt magánál kell tartania vezetés közben és az intézkedő rendőr részére át kell adni. Harmadik országba a Magyar Köztársaság területét Magyarországon forgalomba helyezett járművel - a jogszabályban meghatározott járművek kivételével - a forgalmi engedélyben feltüntetett jogosulton kívül más személy csak annak közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásos hozzájárulásával hagyhatja el. 6

7 Az írásos hozzájárulás tartalmazza: a jármű használójának nevét, úti okmányának számát, a jármű rendszámát, alvázszámát, a forgalmi engedély jogosultjának nevét, aláírását, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájárulást a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró határőrnek. Magyarországon bérbe vett vagy lízingelt jármű esetén a hozzájárulást a bérleti, illetve a lízingszerződés pótolja, amennyiben abból megállapítható, hogy az üzemben tartó a járművel az ország területét jogosult elhagyni. A szerződést a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró határőrnek. A jogszabályban meghatározott szervek, valamint egyéb állami szervek esetében az írásos hozzájárulást a jármű üzemeltetésére feljogosított szerv vezetőjének a gépjármű menetokmányába történő bejegyzése pótolhatja. A Magyar Köztársaság területét Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonoson, illetve üzembentartón kívül más személy csak azok írásos hozzájárulásával hagyhatja el, amit a határon ellenőriznek. A forgalmi engedélyt, valamint a lassú jármű igazoló lapját kizárólag a közlekedési igazgatási hatóság adja ki. A lassú járműhöz kiadásra kerülő igazoló lap forgalmi engedély formátumú, és "Igazoló lap" feliratot tartalmaz. Ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni az E, a P és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához, valamint a forgalomba helyezett, illetve forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetén. Az importált, közúton behozott, közúti közlekedésben részt vevő jármű ideiglenes forgalomban tartását az A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg harmincnapos érvényességi idővel a határvámhivatal engedélyezi. Melyet a B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásával a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetéről szóló igazolás bemutatása esetén egy alkalommal a műszaki alkalmasság érvényességi idejéig, de legfeljebb öt hónappal meghosszabbíthat. A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt az önjáró munkagépre, illetve arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, rendszámtáblával nincs ellátva, továbbá az elveszett rendszámtábla pótlása során kiadott E betűjelű ideiglenes rendszámtáblához a közlekedési igazgatási hatóság adja ki a következő érvényességi időre: olyan önjáró munkagépre, illetve járműre, amely forgalmi engedéllyel, illetve rendszámtáblával nincs ellátva, az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra, az importált, szállítóeszközön behozott járműre a jogszabály rendelkezései szerint a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra, a rendszámtábla utángyártása esetén harminc napra. 7

8 Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla érvényességi ideje az ideiglenes forgalomban tartási engedélybe bejegyzett érvényességi időhöz igazodik. A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt P betűjelű rendszámtábla kiadása esetén hat hónapra adja ki a közlekedési igazgatási hatóság. A P betűjelű rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyben a jármű gyártmánya, típusa, alvázszáma és a műszaki alkalmasság érvényességi ideje nem kerül kitöltésre. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához a B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni. Az engedély a kiállítástól számított három évig érvényes. A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély 3-9 pontjai nem kerülnek kitöltésre. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Az ideiglenes forgalomban tartási engedély a Magyar Köztársaság területén érvényes. A forgalomba helyezett, a forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetén a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki, melynek érvényességi ideje három nap. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére kitűzött időpontra szóló, a területi közlekedési felügyelet által kiadott értesítés az adott napon a lakóhelyről, telephelyről a vizsgálat helyére, illetőleg onnan a lakóhelyre (telephelyre) való közlekedésre jogosít. A forgalmi engedélyre vonatkozó szabályokat a lassú járműre kiadott igazolólapra is értelemszerűen alkalmazni kell. A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben az eladó által elvégeztetett előzetes eredetiség vizsgálatról szóló hatósági határozatot a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni. Nem szükséges a törzskönyv átadása, ha csak az üzembentartó személye változik, ilyenkor elegendő a forgalmi engedély, valamint a törzskönyvvel rendelkező tulajdonos hatóság előtt tett szóbeli vagy írásos nyilatkozata az új üzembentartó kijelöléséről. A járműkísérő lap A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók (a továbbiakban: gépjárműforgalmazók) által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot. 8

9 A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a Hivatal vagy megbízottja látta el járműkísérő lappal. A Hivatal a járműkísérő lapot a kiadás előtt nyilvántartásba veszi, annak felhasználását folyamatosan ellenőrzi. A gépjármű-forgalmazók a járműkísérő-lapok igénylése iránti kérelmet a kormányzati portálon keresztül elektronikus úton is előterjeszthetik. A járműkísérő lapot a jármű belföldi értékesítésekor a vevőnek át kell adni, amit a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vételt követően, kitöltve visszaad az ügyfél részére. Tájékoztató a gépjárművekkel kapcsolatos okmányirodai közlekedési igazgatási eljárások során fizetendő illetékek mértékéről Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) Mellékletének III. pontja szerint a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetékei az alábbiak 1. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6000 forint. 2. A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 6000 forint. Az okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni. Illetékmentes: 1. az okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás; 2. a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor. Az Itv. 24. szerint 1. Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kw-ja után 800 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 Ft. 2. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben forint illetéket kell fizetni. 3. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. 9

10 Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a közlekedési hatóságnál (okmányirodánál) beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. Mentes a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó, továbbá az a gépjármű- és ingatlan pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó, aki nettó árbevételének legalább 75%-a e két tevékenységből származik. Mentes továbbá a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. A közúti közlekedés igazgatási tevékenységének hatósági díjai A közúti járművek forgalomba helyezésével és okmányokkal történő ellátásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak Díj Ft/db a) külföldről származó és belföldön forgalomba helyezendő használt járművek származásának ellenőrzése b) a forgalomból történő kivonás (hivatalból) elrendelése esetén a jármű ismételt forgalomba helyezése c) lassú jármű és a pótkocsi igazolólapjának kiadása, pótlása d) érvényesítő címke kiadása, pótlása 450 e) járműkísérő lap kiadása f) forgalomból történő kivonás, ideiglenes forgalomból történő kivonás megszüntetése g) záradék elrendelése, törlése, ha nem kell forgalmi engedélyt és törzskönyvet kiállítani h) egyéb okmánykiadással nem járó változások iránti kérelem, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedély meghosszabbítása iránti kérelem i) indítási napló pótlása, hitelesítése j) ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadása k) a jármű előzetes eredetiség megállapítását igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása

11 Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak A 15/2007. (III. 13.) IRM rendelettel módosított, a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet szerint: 1. az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját 2. az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 5000 Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve az abba történő bejegyzés díját 3. az előző két pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba történő bejegyzését, illetve törlését 11

12 Az egyes rendszámtáblákhoz és a hatósági jelzéssel összefüggő igazgatási tevékenységhez kapcsolódó hatósági díjai A 15/2007. (III. 13.) IRM rendelettel módosított, a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet szerint: Díj Ft Általános rendszámtáblákért és a lassú járműhöz kiadott különleges 1. rendszámtábláért fizetendő díj pár rendszámtábla db rendszámtábla Ideiglenes - a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző járművekre, valamint az ideiglenes behozatali 2. vámeljárás alá vont járművekhez kiadott szabványtól eltérő színű rendszámtáblákért fizetendő díj (V; Z; CD; E) pár rendszámtábla db rendszámtábla Különleges - kivéve az 1. és 2. pontban felsorolt különleges - 3. rendszámtáblákért fizetendő díj: pár rendszámtábla db rendszámtábla Egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának személyében történő változásának engedélyezése Egyedileg előállított rendszámtábla kiadásának, jogosítottjának személyében történő változás engedélyezése Kísérlethez vagy a kipróbáláshoz szükséges próbarendszám engedélyezése 6. és a hozzá tartozó ideiglenes forgalomban tartási engedély, indítási napló kiadása 7. Rendszámtábla utángyártásának és/vagy típusváltásának engedélyezése Külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni és egyedi előállított rendszám EU-s rendszámként való legyártása iránti kérelem Külön jogszabályban meghatározottak szerint a sorozatban előállított rendszám EU-s rendszámként való legyártása iránti kérelem Külön jogszabályban meghatározott regisztrációs matrica utángyártásának, valamint az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított EU-s rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica egyedi gyártásának, továbbá a H, az R és RR betűjelű EU-s, különleges rendszámtáblához a regisztrációs matrica egyedi gyártásának engedélyezése 12

13 Az előzetes eredetiségellenőrzés hatósági díjai A 15/2007. (III. 13.) IRM rendelettel módosított, a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet szerint: Díj Ft/db 1. A személygépocsik előzetes eredetiségellenőrzésének elvégzéséért fizetendő díjak: a) kis kategória (1400 ccm hengerűrtartalomig) b) közép kategória ( ccm hengerűrtartalomig) c) felső kategória (2001 ccm hengerűrtartalom felett) Motorkerékpárok előzetes eredetiségellenőrzéséért fizetendő díjak a) 500 ccm hengerűrtartalomig b) 500 ccm hengerűrtartalom felett Kis tehergépkocsik (megengedett legnagyobb össztömeg: 3,5 t-ig) előzetes eredetiségellenőrzéséért fizetendő díjak: Tehergépkocsik 4.1. Megengedett legnagyobb össztömeg 3,5-7,5 t-ig Megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t-tól Autóbusz a) szállítható személyek száma 20 főig b) szállítható személyek száma 20 fő felett Mezőgazdasági vontató, lassú jármű Pótkocsi 7.1. Könnyű pótkocsi (lakókocsi) Nehéz pótkocsi Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott) A nem elektronikus úton kezdeményezett közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárás megindításával egyidejűleg az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség bankkártyával is teljesíthető, ha az ehhez szükséges műszaki feltételek az okmányirodán rendelkezésre állnak. 13

14 A fizetendő díjakra és illetékekre vonatkozó mentességi szabályok Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 4. és 5., valamint a 15/2007. (III. 13.) IRM rendelettel módosított közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet 4. e) és f) pontjai alapján a fizetendő illetékek és díjakra az alábbi mentességi szabályok vonatkoznak: Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Teljes személyes mentességben részesül: a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai, c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság, e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, g) a vízgazdálkodási társulat, h) Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ügyek tekintetében, l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács. A c)-g) pontokban említett szervezetet a mentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját is. nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja. 14

15 Személyszállítást lassú járművel csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt engedélyezte. személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása, Lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetes engedély szükséges. Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át. A BM rendelet szerint lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomba akkor lehet részt venni, ha azt nyilvántartásba vették, igazoló lappal - rendelkezik, törzskönyvvel látták el, és érvényes rendszámtáblája van. A lassú jármű rendszámtáblája fehér alapon piros karaktereket tartalmaz. A rendszám kombinációja megegyezik az általános rendszámtáblával, vagyis három betűből és három számjegyből áll. A lassú járművel vontatott pótkocsi szintén a fentiekben leírt eltérő színű rendszámtáblát kap. A rendszám elvesztése, megrongálódása esetén az eljárás megegyezik a rendszámtáblára vonatkozó általános szabályokkal. Igény esetén egyéni illetve egyedi rendszám is engedélyezhető. A lassú jármű a többi járműre kiadott állandó forgalmi engedéllyel rendelkezik, melyen az "Igazoló lap" minőséget a hivatalos feljegyzések rovatba kell feltüntetni. A lassú jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzési eljárás a gépjárműveknél megszokott módon kell hogy történjen. Import esetén a külföldi forgalmi engedélyt, (harmadik országból származó import) vámokmányokat és számlát is meg kell követelni. Gyakori, hogy a lassú jármű más gépjárműből kerül kialakításra. Ilyenkor meg kell követelni a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási, vagy összeépítési engedélyt. A jármű gyártmányaként a közlekedési felügyelet az "Egyedi" kifejezést tünteti fel. Az "Egyedi" lassú járműre vonatkozó speciális adatokat (pl. gumiabroncs mérete) a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába kell feltüntetni. A lassú járműhöz tartozó forgalmi engedély elvesztése, megrongálódása esetén a másodlat kiadását az általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A már nyilvántartásba vett lassú jármű esetén a számítógépes gépjármű nyilvántartás adatainak felhasználásával kell a pótlást elvégezni, ennek hiányában az eljárás a közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján történhet június 30-án hatályba lépett BM rendelet módosítás az alábbiakat szabályozza: 15

16 A lassú járművek egy konkrétan meghatározott körére kiterjedően zöld színű M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla adható. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. Az érintett járművek köre: a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők); a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek; a magajáró permetezőgépek; a speciális magajáró eszközhordozó alvázak; a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Engedélyezési eljárás: Feltételek: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása, az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan, az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállását. Az M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki a közlekedési igazgatási hatóság, mely a kiállításától számított három évig érvényes. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). 16

17 A forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Fontos, hogy az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni A forgalmi engedély, illetve törzskönyv adataiban beállott változás nyilvántartásba vétele Az adatváltozás nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok: a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedély, amennyiben a változás a törzskönyvet is érinti, a jármű törzskönyve, a változásról szóló okirat, ha annak tartalmát okirattal kell igazolni, amennyiben a változás igazolásához szükséges, be kell nyújtani az előzetes eredetiség ellenőrzésről készült hatósági határozatot. a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolás (kötvény vagy fedezetigazolás), a cserére kerülő okmányok kiállítására irányuló eljárás illetéke megfizetését igazoló postai feladóvevény az eljáró ügyfél személyazonosságát igazoló okmány, kitöltött kérelem adatlap. Jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, egyéni cég (a továbbiakban: cég) esetén mellékelni kell: cégbírósági bejegyzést, aláírási címpéldányt, cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást, illetékmentesség esetén az arról szóló, az Illetékhivatal által kiadott igazolást is, Meghatalmazott eljárása esetén mellékelni kell: a megbízásról szóló magán vagy közokiratot is. A változások típusai: A jármű tulajdonosának személyi adataiban bekövetkezett változás: Az eljáráshoz nem szükséges járműkísérő lap, viszont a változást igazoló okmány (pl: anyakönyvi kivonat) megkövetelése indokolt. Az eljárásban - ha a változás csak a lakcímre vonatkozik - kizárólag a forgalmi engedély cseréjét kell végrehajtani. Üzembentartó személyében, vagy személyi adataiban bekövetkezett változás: Az eljáráshoz nem szükséges a törzskönyv, és a járműkísérő lap. Meg kell követelni a változást igazoló okmányt (pl. anyakönyvi kivonat). Csak a forgalmi engedély cseréje indokolt. 17

18 A jármű műszaki adataiban bekövetkezett változás: Fődarabcsere, illetve jármű átalakítása (alváz- vagy motorcsere) esetén: fődarab származását igazoló okiratot vagy számla, Alvázcsere esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot igazoló hatósági határozatot. Műszaki Adatlapot, bevont törzskönyvet, forgalmi engedélyt, bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott személygépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást, Motorcsere esetén: a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, vagy típusazonos motorcsere esetén a szakszerviz igazolását, bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott személygépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolás, forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetéke megfizetését tanúsító igazolást A forgalmi engedély és a törzskönyv egyidejű cseréje kötelező. Egyéb műszaki adatváltozás (évjárat, hengerűrtartalom, saját tömeg, megengedett legnagyobb össztömeg, szállítható személyek száma, teljesítmény, járműfajta, típus, szín, stb.): Az eljárásban minden esetben meg kell követelni a területi közlekedési felügyelet által a változás engedélyezéséről kiállított műszaki adatlapját. A forgalmi engedélyt kötelezően, a törzskönyvet abban az esetben kell kicserélni, amennyiben törzskönyvi adat változik. Betelt forgalmi engedély esetében: a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedély, az december 31. előtt kiadott (un. két lapos) forgalmi engedély cseréje esetében, a törzskönyv kiállítására irányuló eljárás (a mindenkori illetéktörvény szerint megállapított) illetéke megfizetését igazoló postai feladóvevény, a cserére kerülő forgalmi engedély kiállítására irányuló eljárás (a mindenkori illetéktörvény szerint megállapított) illetéke megfizetését igazoló postai feladóvevény, amennyiben adatváltozás is történik, a változásról szóló okirat, ha annak tartalmát okirattal kell igazolni, műszaki érvényesség hosszabbítása esetében, Műszaki adatlap, valamint az érvényesítő címke díjának megfizetését igazoló postai feladóvevény Az eljárás menete Az eljárás kérelemre indul, melyet a megfelelő illeték lerovását követően az értelemszerűen kitöltött adatlap benyújtásával kezdeményez az ügyfél. Az adatlaphoz az ügy jellegétől függően a fent meghatározott okmányokat csatolni kell. 18

19 A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonása A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok A kérelem benyújtásakor be kell mutatni: a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt, igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, ügyfél azonosító okmányt. Az eljárás kérelemre indul, melyhez kitöltött adatlapot kell benyújtani. Az eljárás 1500 forint. Az adatlaphoz az ügy jellegétől függően a fent meghatározott okmányokat csatolni kell. A nyilvántartásban a forgalomból történő kivonásra vonatkozó záradékot rögzíteni kell és annak tényét a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába be kell jegyezni. Ezt követően a rendszámtáblát és a forgalmi engedélyt a kérelmezőnek vissza kell adni. A kivonás időtartama a kérelemben meghatározott időtartam, de legfeljebb hat hónap lehet. A kivonás többször megismételhető. A kivonás ideje alatt a járművel a közúti forgalomban nem lehet részt venni. Amennyiben a forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejárata előtt a járművel ismételten részt kívánnak venni a közúti forgalomban, az üzembentartónak vagy tulajdonosnak az ismételt forgalomba állás tényét a közlekedési igazgatási hatóságnál a forgalmi engedélybe és a járműnyilvántartásba tett bejegyzés érvénytelenítése céljából be kell jelentenie, a forgalomban tartáshoz szükséges egyéb jogszabályi feltételek igazolásával egyidejűleg. A közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel. Átmeneti időszakra történő forgalomból kivonás Az ügyfél okirattal igazolt kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonására, az alábbi esetekben: a járművet eltulajdonították az üzembentartó/tulajdonos külföldön letelepszik, vagy tartósan külföldre távozik a járművet külföldre értékesítették a járművet muzeálissá előminősítették Az átmeneti időszakra történő kivonás során - a hatósági jelzés visszavonásával és a járműnyilvántartásba történő bejegyzéssel egyidejűleg - a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet érvénytelenítve vissza adják az ügyfélnek, a hatósági jelzést érvénytelenítésre elveszik. 19

20 A jármű átmeneti időszakra történő kivonása a kérelem okmányirodához érkezése, illetve a külföldi hatóság nyilvántartásba vétele napjától számított tíz év. 20