Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete

Átírás

1 Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete z Önkormányzati Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 11/1999.( ) sz.rendelete módosításáról Pomáz Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/. (5) bekezdése, a 145/B. (2) bekezdése, továbbá költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. (2) bekezdése alapján a Képviselı-testület és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról szóló 11/1999 (05 11) számú rendeletét azt alábbiak szerint módosítja: 1. Szervezeti és Mőködési Szabályzat az e rendelet mellékletét képezı Költségvetési ellenırzés címő melléklettel egészül ki. Záró rendelkezés 2. Szervezeti és Mőködési Szabályzathoz csatolni kell a Költségvetési ellenırzés címő mellékletet. melléklet csatolásáért, valamint aktualizálásáért a jegyzı tartozik felelısséggel. 3. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik a helyben szokásos módon. Kelt: Pomáz, 2oo6. január 17. Golub thanász sk. polgármester Dr. Szabó ndrás sk. jegyzı Záradék: rendeletet a mai napon kihirdettem. Kelt: Pomáz, 2oo6. január 26. Dr.Szabó ndrás sk. jegyzı 1

2 a 11./1999. (05 11.) számú Pomáz Város Önkormányzata Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló rendelet módosítására megalkotott 4/2006. ( ) sz. rendelet melléklete. Költségvetési ellenırzés Hatályos: január..-tól. Golub thanász Polgármester Dr. Szabó ndrás 2

3 Tartalom Bevezetés 3 I. FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok 4 I/. szabálytalanságok kezelésének szabályzata 4 I/B. z ellenırzési nyomvonalra vonatkozó elıírások 16 I/C. z ellenırzési nyomvonal 20 II. belsı ellenırzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum 21 belsı ellenırzési kötelezettség, az ellenırzést végzı személy 22 jogállásának, feladatának meghatározása III. Mellékletek,folyamatábrák,táblázatok 25 3

4 Bevezetés Pomáz Város Önkormányzata az SZMSZ-szintő, a költségvetési ellenırzéssel kapcsolatos szabályokat jelen, összevont mellékletben határozza meg. szabályozás az alábbiak szerint történik: - I. részben találhatóak a FEUVE szabályzathoz kapcsolódó, a FEUVE szabályzat részeként is kezelendı dokumentumok, a - szabálytalanságok kezelésének szabályzata, valamint - az ellenırzési nyomvonalak, -II. részben kerülnek meghatározásra a belsı ellenırzési tevékenységgel kapcsolatban az SZMSZ szintő szabályozást igénylı területek, így - a belsı ellenırzési kötelezettség, - a belsı ellenırzést végzık jogállása és feladatai. z egyes szabályozási területekhez kapcsolódó jogszabályi hivatkozást az adott témakör tartalmazza. 4

5 I. FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok I/. szabálytalanságok kezelésének szabályzata 5

6 z államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/. (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetıje köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjérıl, amely a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletét képezi. szervnél elıforduló szabálytalanságok kezelésére figyelembe véve a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni Szabálytalanság fogalma, leírása 1. Általános rész szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntetı-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. szabálytalanság valamely létezı szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstıl, - helyi rendelettıl, - egyéb belsı szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelı cselekménybıl, - mulasztásból, - hiányosságból. szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás mőködési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb szabálytalanságok típusai szabálytalanságoknak alapvetıen két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. nem szándékosan okozott szabálytalanságok, közé kell sorolni a következıket: - figyelmetlenségbıl elkövetetett szabálytalanság, 6

7 - nem megfelelı módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésbıl, magatartásból származó szabálytalanság, - határidı elmulasztása miatti szabálytalanság. 2. szabálytalanságok megelızése 2.1. szabálytalanságok megelızése érdekében mőködtetett FEUVE rendszer szabálytalanságok megelızése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés rendszert mőködteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következıkre: - a szervezet megfelelıen szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint mőködjön, a mőködés e tekintetben is folyamatosan ellenırzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására szabályozottság biztosítása szabályozottság biztosítása a szerv vezetıjének feladata. szerv vezetıjének kell gondoskodnia belsı utasítási rendszerének megfelelıen arról, hogy a szerv valamennyi kötelezı, illetve a mőködést egyébként segítı belsı szabályozással rendelkezzen. szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belsı szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végsı soron a szerv célkitőzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. szerv mőködése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza. 3. szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. szabálytalanságok kezelésének fogalma szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetıjének a feladata. 7

8 3.2. Felelısségi szabályok szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába a szerv vezetıje - az 1. számú mellékletben meghatározott rendben - más személyeket is bevonhat szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) elıfordulásának megelızése. megelızés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az elızetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetıi ellenırzés eszközével a szabálytalanság elıfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhetı legyen. FEUVE rendszerben az ellenırzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belsı ellenırzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelısökre. FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belsı ellenırzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelısök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetıek legyenek Általános elvek költségvetési szerv vezetıjének (aki egyben felelıs a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az elsı szintő irányítási és kontroll rendszer megfelelıségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. FEUVE rendszer kielégítı mőködését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. szerv azon tevékenységeire, mőködési folyamataira, ahol a szabálytalanságok elıfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetık, illetve az okozott kár mértéke korlátozható szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 8

9 szabálytalanságok észlelése szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történı észlelés, ahol a konkrét észlelı lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különbözı szintő vezetıje, - belsı ellenırzési rendszer, - külsı ellenırzı szervezet. dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendı eljárás Ha a szerv valamely nem vezetı beosztású dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetıjét. költségvetési szerv vezetıje köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetıi szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendı eljárás Ha vezetıi szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetınek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. belsı ellenırzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendı eljárás Ha a belsı ellenırzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni. szerv vezetıjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. külsı ellenırzı szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendı eljárás külsı ellenırzı szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külsı ellenırzı szervezetnek az általa készített ellenırzési jelentésben kell leírnia. z ellenırzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. ( külsı ellenırzı szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) Intézkedések, eljárások meghatározása feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. z intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsısorban a szerv vezetıje tartozik felelısséggel, aki e felelısségét megoszthatja más területek vezetıivel. z intézkedések alapvetıen két csoportra oszthatók: 9

10 a) külsı szerv bevonását indokló intézkedések (pl.: feljelentés büntetıügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések. szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerően, hanem tényleges, többrétegő feladatellátást indokolnak. szerven belüli intézkedések sora a következı: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelı intézkedés megtétele. 2. számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok fıbb rendelkezéseit Intézkedések, eljárások nyomon követése költségvetési szerv vezetıjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. z adott intézkedést azonban nem elegendı elrendelni és a megtételérıl gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt elıfordulási lehetıségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok elıfordulását lehetıvé teszik. z ilyen helyzetek kiküszöbölésére a folyamatba épített elızetes és utólagos ellenırzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetıje elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belsı ellenırzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során Nyilvántartási feladatok költségvetési szerv vezetıjének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. fıbb feladatok a következık: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidıket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet). 4. nagyobb kockázatot rejtı feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelızése és kezelése szervnél nagyobb kockázatot rejtı feladatok, folyamatok különösen a következık: 10

11 - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális cselekmények viszonylag nagy lehetıségét rejtı folyamatok, tevékenységek, - a szerv belsı eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek, - a tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek. tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: a) megelızési feladatok 1. korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési k adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsısorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségő készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegő kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások) fokozott ellenırzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnıtt jelentıségő területek fokozott ellenırzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külsı ellenırzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentıs anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzıkönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belsı szabályok és a szabálytalanság elıfordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belsı szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belsı szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó elıírások. 2. Ellenırizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövıben az adott szabálytalanság ismételt elıfordulását. e) nyilvántartás 1. szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. z illegális cselekmények viszonylag nagy lehetıségét rejtı folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: a) megelızés 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belsı rendet, politikát, melyek az illegális cselekmények megelızését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 11

12 3. Tájékozódni kell az illegális cselekmények elıfordulási típusairól, területeirıl, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetıségérıl. b) észlelés szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelısségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések megtételérıl. 2. Kisebb összegő illegális cselekményeknél, különösen, ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerőbb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenırzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. szerv hatáskörén kívül esı ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás z általános szabályok szerint történik. z illegális cselekmények külön figyelmet igénylı területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési fıösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytıl a terület jelentıs tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenırzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenırzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenırzik-e, utólag mikor történik ellenırzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belsı, illetve külsı ellenırzési tevékenység. z a terület lesz figyelmet érdemlı, mely az ellenırzés szempontjából a legkevésbé lefedett. fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. szerv belsı eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következı: a) a megelızés során: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belsı eljárásrendjét, különös tekintettel a belsı szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelelıen gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenırzésérıl. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtı feladatnak, folyamatnak minısített területek esetében a szabálytalanságok megelızésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelızés keretében - a valódiság és hitelesség érdekében egyes tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások lebonyolítása stb. 12

13 dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenırzési feladatok például a következık lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezésének ellenırzése, áttekintése jogosság, célszerőség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelı jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem tartották-e; - a megrendelés nyilvántartásának ellenırzése (megfelelı, átlátható rendszerben történik-e), - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegő termékek beérkezést követı nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a teljesítés az érvényesítıi feladatok ellátásának teljes ellenırzése a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedıen, - a teljesítés az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenırzése, - a tényleges teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a teljesítést követı számviteli folyamatok nyomon követése. b) szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. tranzakciókkal kapcsolatban felmerülı szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni. 5. költségvetési szerv vezetıjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében szerv vezetıje a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy értékeli a szerv egyes mőködési folyamatait. z értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. z értékelés során át kell tekinteni legalább a következıket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelı ütemben történik-e, kellı rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenırzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelıek-e a kialakított ellenırzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kellı figyelmet fordítanak-e. költségvetési szerv vezetıje a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belsı ellenır, valamint - a külsı ellenıri szervezet megállapításai alapján is. 13

14 6. szabálytalanságok kezelésének belsı szervezeti rendje szerv vezetıje köteles bevonni más személyeket is a szerv 2. számú mellékletében meghatározott szabályzatban rögzítettek szerint a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelızési tevékenységet is. szerv vezetıje mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértıi csoportot kíván bevonni, vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelıst kíván kijelölni. hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértıi csoport feladatát, hatáskörét. szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelıs esetében a mellékletben a fıbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. 7. szabályzat hatálya szabályzat a szabályzat aláírása napján lép hatályba. Kelt: Pomáz, szerv vezetıje szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 1. számú melléklet: 14

15 szabálytalanságok kezelésébe bevont más személyek szervnél a szabálytalanság kezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közremőködni a felelısségi terület meghatározásával: Szervezet (szervezeti egység) Terület Közremőködı személy beosztása 15

16 szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 2. számú melléket: z egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok büntetı, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok: 1. büntetıeljárás megindítása Büntetı Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény 10. (1) bekezdése szerint bőncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. büntetıeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetıeljárást megindítani. Be (2) bekezdése elıírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bőncselekményt feljelenteni. feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás szabálysértésekrıl szóló LXIX. törvény 1. (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetıit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetıleg a szabálysértési hatóság részérıl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény 339. (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény rendelkezései (elsısorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegő jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelısség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselık jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelı rendelkezései. 4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelısség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelı rendelkezései az irányadók. I/B. 16

17 Ellenırzési nyomvonal z Államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenırzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és mőködési szabályzatának mellékletét képezi. jogszabályhelynek való megfelelés céljából a szerv vezetıje figyelembe véve a PM ellenırzési nyomvonal kialakításához közzétett útmutatóját a következık szerint határozza meg az ellenırzési nyomvonal elkészítésével kapcsolatos szabályokat: 1. z ellenırzési nyomvonallal kapcsolatos általános szabályok 1.1. z ellenırzési nyomvonal fogalma z ellenırzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, lebonyolítási és ellenırzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, ill. folyamatábrákkal szemléltetett leírása. z ellenırzési nyomvonal a fentiek alapján a szerv folyamataira vonatkozó egyes tevékenységeknek, a tevékenységek jogi alapjának (külsı és belsı jogforrásának), a felelısöknek, a tevékenységek ellenırzésének, nyomon követésének, a kapcsolódó dokumentumoknak a meghatározása z ellenırzési nyomvonal jelentısége z ellenırzési nyomvonal jelentısége több területen is megmutatkozik. Ilyen kiemelt területek: - a felelısségi szintek meghatározása, - a szervezeten belüli együttmőködés megszilárdítása, erısítése, - a szervezeti mőködés elemzése, feltérképezése felelısségi szintek meghatározása z ellenırzési nyomvonal eljárások együttesét jelenti, s ez alapján meghatározásra kerülnek az adott folyamathoz tartozó felelısök, valamint az ellenırzési pontok. z ellenırzési nyomvonal alapján könnyen meghatározhatóak a különbözı szinten álló felelısök, így felelısségi láncok jönnek létre szervezeten belüli együttmőködés megszilárdítása, erısítése z ellenırzési nyomvonal elkészítésével a szervezeten belüli együttmőködés színvonala, eredményessége nı, mivel a szervezet egyes folyamatai, tevékenységei felelısök, illetve ellenırzési pontok révén kapcsolódnak egymáshoz szervezeti mőködés elemzése, feltérképezése 17

18 z ellenırzési nyomvonal jelentıs pozitív hatást gyakorol a szervezet mőködésére, mivel elkészítésekor a szervezetben rejlı mőködési kockázatok könnyen megtalálhatók Felelısség szerv ellenırzési nyomvonalai kialakításáért a szerv vezetıje tartozik közvetlenül felelısséggel. szerv vezetıjét azonban nemcsak a nyomvonal kialakításáért, hanem a mőködtetéséért, fejlesztéséért is felelısség terheli. 2. z ellenırzési nyomvonalak elkészítési szabályai 2.1. nyomvonalak elkészítésének elıkészületi feladatai z ellenırzési nyomvonalak elkészítése gondoskodni kell a szerv mőködésének folyamatokra osztásáról, azaz - a fıfolyamatok, és - a fıfolyamatokon belüli részfolyamatok meghatározásáról. fı- és részfolyamatokat a nyomvonal kialakítása ismételten át kell tekinteni, szükség szerint be kell vonni a belsı ellenırzéssel foglalkozó munkatársakat is. Csak a mőködést teljes egészében át fogó folyamatrendszert lehet alapul venni az ellenırzési nyomvonalak kialakításánál. belsı ellenırzési rendszer által alkalmazott és a FEUVE rendszerben használt folyamatleírások egyezıségét biztosítani kell, mivel a két ellenırzési rendszer így tudja egymás tevékenységét legjobban segíteni, támogatni z ellenırzési nyomvonal rendszere z ellenırzési nyomvonal a hivatkozott jogszabály alapján az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal, - végrehajtással kapcsolatos ellenırzési nyomvonal, valamint - az ellenırzési folyamatok ellenırzési nyomvonala z egyes ellenırzési nyomvonalak tartalmi követelményei z ellenırzési nyomvonalak kialakításánál figyelembe kell venni az alábbi tartalmi követelményeket. z ellenırzési nyomvonal tartalmazza - a sorszámot elegendı fıbb munkafolyamatonként megadni, - a tevékenység, feladat, munkafolyamat - megnevezését, - jogszabályi alapját (lehet központi jogszabály, illetve belsı szabályzat), - feladatellátójának megnevezését (ide értve az elıkészítıt is), - eredményeként keletkezı dokumentumot, - a feladat ellátási határidejét - a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlóinak nevét,* 18

19 - teljesítésre vonatkozó információt,* - könyvvezetésben való megjelenés adatait. - a tevékenységgel kapcsolatban ellátott elızetes, folyamatba épített, valamint utólagos ellenırzés - módját, eszközét, - feladatellátóját, - határidıt. *-gal jelölt követelményeket értelemszerően nem kell szerepeltetni a tervezésre vonatkozó ellenırzési nyomvonalnál tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal meghatározza a tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható fıtevékenység megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - gazdasági program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. kiemelt fıtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. z egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a pont szerinti adatok. tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza végrehajtással kapcsolatos ellenırzési nyomvonal végrehajtással kapcsolatos ellenırzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó fıfolyamatok, tevékenységek megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-elıirányzat felhasználása, - dologi kiadások elıirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások elıirányzatának felhasználása, - saját bevételek elıirányzat teljesítése, - állami támogatás, hozzájárulás, egyéb központi forrás elıirányzat teljesítése, - fıkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. 19

20 kiemelt fıtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra a 2.3. pont szerint. végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenırzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza z ellenırzési folyamatok ellenırzési nyomvonala z ellenırzéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenırzési folyamatokat. z ellenırzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenırzési nyomvonal - részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet, - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 3. z ellenırzési nyomvonallal kapcsolatos speciális szabályok 3.1. szerv vezetıje e szabályzat mellékleteként rendelkezhet úgy, hogy az ellenırzési nyomvonalak további pontosításra, illetve részletezésre kerüljenek. E feladat ellátása érdekében ütemtervet határozhat meg. z ütemtervben meg kell jelölni ez esetben az egyes részfeladatokat, a határidıket, valamint a felelısöket z ellenırzési nyomvonalakat a 3.1. ponttól függetlenül évente legalább egy felül kell vizsgálni, melyért a szerv vezetıje tartozik közvetlen felelısséggel z ellenırzési nyomvonallal kapcsolatos eljárásrendet az eljárásrend aláírását követıen kell alkalmazni. Kelt: Pomáz, január... szerv vezetıje I/C. z ellenırzési nyomvonal 20

21 táblázatai folyamatábrája és melléklete z ellenırzési nyomvonalak táblázat, folyamatábrák, valamint szöveges leírás alapján kerülnek meghatározásra az alábbiak szerint. Táblázatok 1. számú táblázat tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal 2. számú táblázat végrehajtással kapcsolatos ellenırzési nyomvonal Folyamatábrák 1. számú folyamatábra tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenırzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra z ellenırzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenırzési nyomvonalról Mellékletek 1. számú melléklet z ellenırzési folyamatok ellenırzési nyomvonaláról z itt felsorolt táblázatokat, folyamatábrákat, és mellékletet lásd a III. mellékletek részben! 21

22 II. belsı ellenırzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum belsı ellenırzési kötelezettség, a belsı ellenırzést végzı személy jogállásának, feladatának meghatározása költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. (2) bekezdése alapján a szerv az alábbiak szerint rendelkezik a belsı ellenırzési 22

23 kötelezettségrıl, a belsı ellenırzést végzı személy jogállásának, feladatának meghatározásáról. 1. belsı ellenırzési kötelezettség szerv köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített Belsı ellenırzési kézikönyve által meghatározott elıírások szerinti belsı ellenırzésrıl. belsı ellenırzés kialakításáról és megfelelı mőködtetésérıl az államháztartási törvényben meghatározottak szerint a költségvetési szerv vezetıje köteles gondoskodni. 2. belsı ellenırzési tevékenységet ellátó személy jogállása belsı ellenırzési tevékenység az 1. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. belsı ellenırzést végzı személy vagy szervezet tevékenységének jogállása jogszabályi keretére a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvényben foglaltak az irányadók költségvetési szerv vezetıje köteles biztosítani a belsı ellenırök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenırzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenırzések figyelembevételével, b) az ellenırzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenırzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenırzési jelentés elkészítése, e) a belsı ellenır az ellenırzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. belsı ellenırzést végzı személy - feladatainak maradéktalan ellátása érdekében - - az ellenırzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenırzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. belsı ellenırzést végzı személy az ellenırzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi elıírások betartásával. 3. z ellátandó feladatok 23

24 belsı ellenırzés ellátandó feladatába bele tartozik a polgármesteri hivatal, az intézmények, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, önkormányzati többségi irányítási jogokkal rendelkezı gazdasági társaságok, közhasznú társaságok következıkben kifejtésre kerülı meghatározott, ellenırzési tervekbe foglalt ellenırzése 3.1. belsı ellenırzési tevékenység során végezendı ellenırzések belsı ellenırzési tevékenység során - szabályszerőségi, -, - rendszer ellenırzéseket és - teljesítmény-ellenırzéseket, illetve - informatikai rendszerellenırzéseket kell végezni, 3.2. belsı ellenırzést végzı személyek munkavégzésének keretei belsı ellenırzést végzı személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belsı ellenırzésre vonatkozó standard-ek, továbbá - a polgármester által jóváhagyott Belsı ellenırzési kézikönyvben meghatározottak szerint végzi. belsı ellenırzési kötelezettség, a belsı ellenırzést végzı személy jogállásának, feladatának meghatározása 1. számú melléklet 24

25 belsı ellenırzési tevékenység ellátási formájának meghatározása belsı ellenırzési tevékenység a következı formában szervezhetı meg: - független belsı ellenıri szervezet (több fıállású belsı ellenırrel), - független belsı ellenır foglalkoztatása, - a független belsı ellenırzési feladatok társulásban való elláttatása, -a független belsı ellenıri feladatok külsı szakértı személy, illetve szervezet bevonásával történı ellátása. Pomáz Város Önkormányzatának képviselıtestülete a fent ismertetett lehetıségeket mérlegelve, úgy határoz, hogy -1- fı független belsı ellenır foglalkoztatásával határozza meg a belsı ellenırzési tevékenység végzésének módját. fıállású belsı ellenır felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja 25

26 III. Mellékletek Pomáz Város Önkormányzata 1. számú melléklet 26

27 Ellenırzési folyamatok ellenırzési nyomvonala z ellenırzési folyamatok behálózzák a szerv valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a külön meghatározott: - tervezéssel és - a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenırzési tevékenységekhez. tervezéssel kapcsolatban az ellenırzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következık: - a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, - gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenırzésre kerüljenek, - a felhasználásra kerülı alapdokumentumok teljességérıl, valódiságáról külön meggyızıdjenek, legyenek erre vonatkozóan is felelısök. végrehajtással kapcsolatban az ellenırzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következık: a) szabályzatok körében: - a szabályzatok folyamatos ellenırzése a jogszabályoknak és belsı szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelıség szempontjából, - a szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenırzése, visszacsatolások, a túlszabályozás csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele; b) személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: - a rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelezı béremelések figyelembevételének ellenırzése a tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is, - a személyi juttatások bérszámfejtésénél ellenırzési pont beiktatása, - a megbízási szerzıdések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerzıdések ellenjegyzésének biztosítása, - a személyi juttatások bérszámfejtésére vonatkozó dokumentumok ellenırzése, - a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés i ellenırzése, - a személyi juttatások elıirányzata gazdálkodásának elıirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt elıirányzat felhasználásának nyomon követése (ne történhessen az elıirányzatot meghaladó kifizetés), - független belsı ellenırzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerı-felhasználás érdekében; c) dologi kiadások körében: - a beszerzések összehangolása, a beszerzések gazdaságos bonyolítása megszervezésének folyamatos ellenırzése, - az egyes elıirányzatok felhasználásának nyomon követése a pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, - a dologi kiadások készletek, szolgáltatások pontos felhasználási helye megjelölésének ellenırzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól megfelelı információ álljon rendelkezésre a gazdaságossági, hatékonysági, valamint eredményességi számításokhoz; 27

28 d) felhalmozási kiadások körében: - a felhalmozási kiadások szükségességének ellenırzése, - a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú tanulmánytervek készítése, mely tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat, - a beruházási kiadások gazdaságos megvalósításának ellenırzése; e) a bevételek beszedése körében: - a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetıségek meghatározása, - a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására intézkedések meghatározása, - a szerv számára legfontosabb bevételek kiemelt ellenırzése, áttekintése, - a bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletezı nyilvántartások megváltoztatására, bıvítésére, - az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel elıfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos ellenırzés adatbekérés és közvetlen tájékozódás útján, - pályázati lehetıségek kihasználásának ellenırzése; f) a fıkönyvi és analitikus könyvelés körében: - az egymást követı munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, - lehetıség szerint ne ugyanaz a személy legyen pl.: - az analitikus könyvelı, mint a feladást készítı, - a kontírozó könyvelı, mint a tényleges könyvelést ellátó, - a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, - rendszeresen gondoskodni kell az - analitikus könyvelés helyességérıl, naprakészségérıl a rendelkezésre álló alapdokumentumok alapján, - a fıkönyvi könyvelés helyességérıl, (a számlaforgalmak ellenırzésérıl feljegyzést kell készíteni) - a könyvelés ellenırzésérıl a beszámolási tevékenység megkezdése gondoskodni kell; g) a bizonylati rend és fegyelem körében: - a bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenırizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, - gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlıen legyenek kitöltve, - biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenırzést szolgáló aláírás helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot tényleg el is lássák, - a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni - a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az idısorrendiség betartása, - a leltározási bizonylatoknak ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelı, ha a bizonylatokat megfelelı módon és tartalommal töltik ki, - a selejtezési okmányoknak ahol a selejtezési dokumentumok a számviteli elszámolás alapbizonylatául szolgálnak; h) vagyongazdálkodás körében: 28

29 - a vagyon folyamatos, megfelelı részletezettségő nyilvántartásának biztosítása az - ingatlanvagyon-kataszter folyamatos vezetésével, - vagyonkimutatás készítésével, valamint - a megfelelıen kialakított analitikus és fıkönyvi nyilvántartások adatain alapuló, idıszakonként összeállításra kerülı, mérlegek elkészítésével, - a vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kísérése; i) a beszámolási tevékenység körében: - a kban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenırzésével, - a beszámolási tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülı feladatok ellátóinak elızı munkafolyamatot is ellenırzı tevékenységével. független belsı ellenırzés a kockázatelemzés alapján segíti a szerv számára legnagyobb kockázatot rejtı folyamatok, feladatok, tevékenységek ellenırzését, figyelemmel kísérését. 1. SZÁMÚ FOLYMTÁBR Tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal folyamatábrája 1. GZDSÁGI PROGRM 29

30 ELKÉSZÍTÉS FELÜLVIZSGÁLT 2. KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS VÉLEMÉNYEZTETÉS BENYÚJTÁS TÁRGYLÁS 3. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS FELKÉSZÜLÉS Munkamegosztá ÁLTLÁNOS SZBÁLYOK MEGHTÁROZÁS Címrend szerinti tervezés EGYEZTETÉS Részletes tervezés Terv egyensúly megteremtése Rendelet tervezet, elıterjesztés, ÁHT-s 2. SZÁMÚ FOLYMTÁBR RENDELET MEGTÁRGYLÁS, JÓVÁHGYÁS Végrehajtással kapcsolatos ellenırzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHJTÁS DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁS, İRZÉSE 30

31 1. SZBÁLYZTOK ELKÉSZÍTÉS KTULIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTTÁSOK ELİIRÁNYZT FELHSZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE JUTLOM KIFIZETÉS ELLENİRZÉSE ELİIRÁNYZT-FELHSZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETRTÁS, MÓDOSÍTÁSI JVSLT 3. DOLOGI KIDÁSOK BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG ELLENİRZÉSE MEGRENDELÉSEK ELİIRÁNYZT-FELHSZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETRTÁS, MÓDOSÍTÁSI JVSLT 4. FELHLMOZÁSI KIDÁSOK FELELİSSÉGI KTEGÓRIÁK ELİIRÁNYZT-FELHSZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETRTÁS, MÓDOSÍTÁSI JVSLT 5. SJÁT BEVÉTELEK MUNKMEGOSZTÁSI FELELİSÉG BESZEDÉS ELİIRÁNYZT-FELHSZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETRTÁS, MÓDOSÍTÁSI JVSLT 6. TÁMOGTÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS PÁLYÁZTOK 7. FİKÖNYVI ÉS NLITIKUS KÖNYVELÉS FİKÖNYVI KÖNYVELÉS NLITIKUS KÖNYVELÉS 31

32 KPCSOLT, FELDÁSOK 8. BIZONYLTI REND ÉS BIZONYLTKEZELÉS BIZONYLTI REND BIZONYLTKEZELÉS 9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG PÉNZFORGLOM BONYOLÍTÁS 10. BNKSZÁML FORGLOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG SZÁMLFORGLOM BONYOLÍTÁS UTLÁSOK 11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS ÉRTÉKELÉS ÜTEMTERV LELTÁROZÁS 12. PÉNZGZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYKORLÁS KÖTELEZETTSÉGVÁLLLÁS KÖTELEZETTSÉGVÁLLLÁS ELLENJEGYZÉSE TELJESÍTÉS SZKMI IGZOLÁS ÉRVÉNYESÍTÉS UTLVÁNYOZÁS UTLVÁNY ELLENJEGYZÉSE PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS 13. VGYONGZDÁLKODÁS NYILVÁNTRTÁS HSZNOSÍTÁS ÉRTÉKESÍTÉS 32

33 14. FÉLÉVES ÉS ÉVES BESZÁMOLÁS FELKÉSZÜLÉS MUNKMEGOSZTÁS CÍMREND SZERINTI BESZÁMOLÁS EGYEZTETÉS RÉSZLETES FÉLÉVI BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE MEGTÁRGYLÁS, JÓVÁHGYÁS DOKUMENTÁCIÓ 3. SZÁMÚ FOLYMTÁBR ELLENİRZÉSI FOLYMTOK ELLENİRZÉSI NYOMVONL KIEMELT ELLENİRZÉSI FOLYMTOK 1. SZBÁLYZTOK ELLENİRZÉSE 33

34 HTÁLYOSSÁG BETRTHTÓSÁG ÉS SZBÁLYOSSÁG 2. SZEMÉLYI JUTTTÁSOK NYILVÁNTRTÁSOK BÉRSZÁMFEJTÉS MEGBÍZÁSI DÍJK JUTLOM ELİIRÁNYZT-FELHSZNÁLÁSI ÜTEMTERV 3. DOLOGI KIDÁSOK BESZERZÉS Elıirányzat-felhasználás nyomonkövetése KIDÁS, KÖLTSÉGHELYEK ZONOSÍTÁS 4. FELHLMOZÁSI KIDÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENİRZÉSE GZDSÁGOS MEGVLÓSÍTÁS ELLENİRZÉSE HTÁSTNULMÁNYOK 34

35 tervezéssel kapcsolatos ellenırzési nyomvonal Munkafolyamat, tevékenység (1) Jogszabályi alap (2) Feladatellátó (3) Határidı (4) Keletkezı dokumentum (5) Könyvvezetésben való megjelenés 1. Gazdasági program - a képviselı-testület gazdasági programjának elıkészítése (1) Önk. tv. (2) Képviselı testület (3) Önk. tv. szerint (4) Gazdasági program (5) - - a képviselı-testület gazdasági programjának módosítása, felülvizsgálata (1) Önk. tv. (2) Képviselı testület (3) Önk. tv. szerint (4) Gazdasági program (5) - 2. Költségvetési koncepció Elızetes vezetıi ellenırzés Folyamatba épített ellenırzés Utólagos vezetıi ellenırzés Módja, eszköze Megbeszélés Megbeszélés Feladat ellátója és polgármester és polgármester Legalább program készítésenként Ciklusonként min. egyszer Módja, eszköze Tervezet megtekintése, konzultáció Tervezet megtekintése, konzultáció Feladat ellátója és polgármester és polgármester Feladat alatt min. egyszer Feladat alatt min. egyszer Módja, eszköze Végleges gazdasági program tervezet megtekintése, ellenırzése módosítás tervezet, illetve a felülvizsgálat eredményének megtekintése, ellenırzése Feladat ellátója Határidı Határidı Határidı ktuálisan ktuálisan 35

36 - koncepció összeállítása (2) z (1) részben meghatározott szabályzat szerint (4) Koncepció terv munkapéldány (5) - - koncepció véleményeztetése (2) z (1) részben meghatározott szabályzat szerint (4) Koncepció (5) - - koncepció benyújtása (2) z (1) részben meghatározott szabályzat szerint (4) Koncepció és elıterjesztés (5) - - koncepció megtárgyalása (2) z (1) részben meghatározott szabályzat szerint (4) Koncepcióról szóló határozat (5) - 3. Költségvetési tervezés - a tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés, (2) z (1) részben meghatározott szabályzat szerint (4) - (5) - Megbeszélés, illetve a tárgyév ¾. éves gazdálkodásról szóló tervezet áttekintése. z önkormányzat bevételi forrásainak számbavétele. z ellátandó feladatok felmérése bele értve az intézményeket is Beszámoltatás, hogy a koncepció véleményeztetése mely szerveket érinti (helyi önkormányzati bizottságok, illetve helyi kisebbségi önkormányzat) véleményezett koncepció tervezet benyújtás i áttekintése Szakmai konzultáció, értekezleten való részvétel megbeszélése, jegyzı, polgármester Polgármester,, Koncepció összeállítása koncepció összeállítás át követıen benyújtás Tervezési munkák Jogszabályi és belsı elıírásokkal való folyamatos egyeztetés Beszámoltatás arról, hogy a véleményeztetésre jogosultak megkapták a koncepció tervezetet Központi irányelvek, útmutatók áttekintése Folyamatos Megbeszélés, konzultáció során annak ellenırzése, hogy a koncepcióban figyelembe vették-e a helyen képzıdı bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket véleménye ztetés alatt legalább 1,, polgármester Dokumentum ellenırzés: a véleményeket csatolták-e a koncepció tervezethez képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve alapján a végleges, jóváhagyott koncepció áttekintése Folyamatos tervezés elméleti szakmai dokumentumai meglétének ellenırzése, polgármester, koncepció véleménye ztetése koncepció benyújtása koncepció megtárgyal ása után Tervezés során 36