Földmővek, földmunkák II.

Átírás

1 Földmővek, földmunkák II.

2 Földanyagok tervezése, kiválasztása

3 Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként való általános alkalmasság szerint Építéstechnológiai célú minısítések A terep és a feltalaj minısítése A földanyagok fejthetıségének minısítése A földanyagok tömöríthetıségének minısítése Vízmozgásokkal kapcsolatos minısítések A talajok vízvezetı-képességének minısítése földmővekhez A talajok erózióérzékenységének minısítése földmővekhez A fagyveszélyesség minısítése A talajok térfogat-változási hajlamának minısítése Egyéb földmőanyagok alkalmasságának megítélése Kohósalakok Újrahasznosítandó építıanyagok Származékanyagok Geomőanyagok Az alkalmazható geomőanyagok funkciói és fajtái Geomőanyagok elıírandó jellemzıi az egyes útépítési alkalmazásokhoz Geotextíliák erısségének osztályozása

4 A talajok alkalmassága földmőépítés szempontjából Talajösszetétel jellemzıi, állandósága szemeloszlás plaszticitás - konzisztencia mállási hajlam szerves-anyag tartalom Talajállapot állandósága duzzadási hajlam vízérzékenység fagyveszélyesség Technológia feltalaj fejthetıség, tömöríthetıség Funkcionális követelmény teherbírás áteresztıképesség

5 A talajok minısítése a fölmőanyagként való általános alkalmasság szerint Az általános alkalmasság minısítése azt jelenti, hogy az anyag felhasználható-e a szokványos technológiák és minıségi követelmények alkalmazásával a földmő valamely részében, ill. ez csak speciális kezeléssel lehetséges-e, T rr 90 % tömörségő beépítéssel tartósan biztosítja-e a szokásosan elvárt mechanikai és hidraulikai paramétereket.

6 A földmőanyagként való felhasználás minısítése M-1 Kiváló földmőanyagok a durva szemcséjő, S 0,063 5 % jellemzıjő talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C u 6 és szemeloszlásuk folytonos. M-2 Jó földmőanyagok a durva szemcséjő, S 0,063 5 % jellemzıjő talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C u 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 C u < 6 és szemeloszlásuk folytonos, a vegyes szemcséjő, 5 S 0,063 15% jellemzıjő talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos, a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-3 Megfelelı földmőanyagnak minısítendık a durva szemcséjő, S 0,063 5 % jellemzıjő talajok, ha 3 C u < 6 és szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjő, 5 S 0,063 15% jellemzıjő talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjő, 15 S 0, % (és I P 10 %) jellemzıjő talajok (erısen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8 w 18 %, a finom szemcséjő talajok, 10 < I P 25 % jellemzıjő talajok, ha 10 w 20 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-4 Elfogadható földmőanyagnak minısítendık a durva szemcséjő, kissé szerves talajok, ha C u > 3, finom szemcséjő a 25 < I P 40 % jellemzıjő talajok, ha 12 w 24 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél.

7 A földmőanyagként való felhasználás minısítése M-5 Kezeléssel alkalmassá tehetı földmőanyagok közé sorolandók a durva szemcséjő talajok, ha C u < 3, a vegyes szemcséjő, 15 S 0, % (és I P 10 %) jellemzıjő talajok (erısen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w > 18 % a finom szemcséjő, 10 < I P 25 % jellemzıjő talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %, a finom szemcséjő, 25<I P 40 % jellemzıjő talajok, ha 8 < w < 12 %, illetve 24 < w < 28 %, az aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos és/vagy változékony szemeloszlású kızettörmelékek. M-6 Földmőanyagként nem hasznosítható talajnak tekintendık a finom szemcséjő, 10 < I P 25% jellemzıjő talajok, ha w 7 %, illetve w 25 %, a finom szemcséjő, 25 < I P 40% jellemzıjő talajok, ha w 8 %, ill. w 30 %, a finom szemcséjő, I P > 40% jellemzıjő talajok, a közepesen és nagyon szerves talajok, a szikes talajok, a mállásra hajlamos talajok vagy kızetek, azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsőrősége kisebb ρ dmax < 1,65 g/cm 3. A talajok besorolásakor a kitermelési és a beépítési viszonyokat is mérlegelni kell. Egy talaj besorolása javítható, ha azt a tervezı speciális vizsgálatokkal meggyızıen igazolja.

8 Fizikai mállás Megengedhetı szemcseaprózódás

9 Jellemzés A szervesanyag-tartalom ( 2 mm) tömegszázalékban Kissé szerves 2 6 Közepesen szerves 6 20 Nagyon szerves > 20

10 2,0 1,9 S r =0,95 ρd g/cm 3 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1, w % Q A duzzadás jelensége A Q pont jellemzıi talajfajta homok, iszap sovány agyag kövér agyag w % I c - - 0,75 0,85 ρ d g/cm 3-1,7 1,5 T rρ %

11 Tömörségcsökkenés duzzadás hatására ( I 0, ) B Tr ρ = A. c A % B % I p % I p %

12 A talajok térfogat-változási hajlamának minısítése D-1 Nem térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe I P < 15 %, iszap+agyag-tartalma S 0,063 < 40 %. D-2 Kissé térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 15 I P < 20 %, lineáris zsugorodása ε l < 3 %. D-3 Közepesen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 20 I P < 30 %, lineáris zsugorodása 3 ε l < 6 % D-4 Nagyon térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 30 I P < 40 % lineáris zsugorodása 6 ε l < 9 %. D-5 Különösen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe I P 40 %, lineáris zsugorodása ε l 9 %.

13 Agyagok beépíthetısége agyagfajta felsı 100 cm töltéstest sovány közepes kövér nedves oldalon túltömörítve speciális vizsgálatok alapján nem szabad beépíteni nedves oldalon tömörítve nedves oldalon túltömörítve speciális vizsgálatok alapján I p <40 %-ig

14 Az erózió- és vízérzékenység megítélése Kritikus talajok alacsony plasztikus indexő talajok homoklisztek, iszapok Védekezés megfelelı tömörség egyenletes lefolyást biztosító rendezett felület ideiglenes takarás pl. fóliával, textíliával gyors füvesítés

15 Erózióérzékenység minısítése E-1 Erózióérzékeny a talaj, ha egyidejőleg teljesül: C U < 15 és S 0,063 > 5, S 0,125 S 0,02 > 50 % S 0,063 S 0,002 > 2 S 0,002 I P < 15 % esetén E-2 Nem erózióérzékeny a talaj, ha durvább szemcsékbıl áll, kevesebb benne a homok és iszap, mint amit az elıbbi definíció megad, finomabb szemcsékbıl áll a talaj, több benne az agyag, mint amit az elıbbi definíció megad.

16 A talajok vízvezetı-képességének minısítése V-1 Vízszállító a talaj, ha vízáteresztı-képességi együtthatója k m/s, durva szemcséjő és kavicstartalma S 2,0 80 %. V-2 Jó vízvezetı a talaj, ha vízáteresztı-képességi együtthatója < k < m/s, kavics és/vagy homok alkotja és iszap+agyagtartalma S 0,063 < 5 %. V-3 Közepesen vízvezetı a talaj, ha vízáteresztı-képességi együtthatója 10-9 < k < m/s, vegyes szemcséjő és 5 S 0,063 < 40 %, továbbá I P < 10 %. V-3 Gyengén vízvezetı a talaj, ha vízáteresztı-képességi együtthatója < k < 10-9 m/s, finom szemcséjő és 10 < I P < 30 %. V-3 Vízzáró a talaj, ha vízáteresztı-képességi együtthatója k < m/s, finom szemcséjő és I P 30 %.

17 Fagyveszélyesség A fagyveszélyesség minısítése X-1 fagyálló X-2 fagyérzékeny X-3 fagyveszélyes Megnevezés homokos kavics kavicsos homok homok iszapos kavics iszapos homok A szemeloszlás jellemzıi 0,02 mm-nél 0,1 mm-nél kisebb szemcsék tömegszázaléka Plaszticitási index I P, % < 10 < sovány agyag közepes agyag kövér agyag > 30 iszapos kavics > 20 iszapos homok > 15 > 40 finom homok < 10 > 50 iszapos finom homok > iszap Ha egy talaj kétféle besorolást is kaphatna, akkor a kedvezıtlenebbet kell mértékadónak tekinteni.

18 Kohósalakok A kohósalakok általában akkor építhetık be, ha környezetvédelmi szempontból elfogadhatóak, szemeloszlásuk a talajokéhoz hasonló mértékben állandó, szemcséik szilárdak, nem aprózódnak, a 0,125 mm alatti frakció a módosított Proctorvizsgálat után nem lesz nagyobb, mint a döngölés elıtti érték 150 %-a, az izzítási veszteségük legfeljebb 10%, vízfelvétel és -leadás után csak annyira változnak meg, hogy beépíthetıségük még nem lehetetlenül el. Elınyös lehet osztályozó berendezésekkel stabilizálni az összetételüket. Az ilyen osztályozott kohósalakok kiváló töltésképzı anyagoknak minısíthetık, melyeket a felsı földmő-részekbe célszerő beépíteni. A kohósalakok beépíthetısége, tömöríthetısége hasonló a talajokéhoz, ennek megfelelıen lehet beépítési technológiáikat és minısítésüket megtervezni, de ezeket mindig próbabeépítéssel kell véglegesíteni. Minıségellenırzésük tervezésekor gondolni kell arra, hogy teherbírásuk az idıvel a hidraulikus kötés révén javul.

19 Újrahasznosítandó építıanyagok Közéjük tartoznak a következık: útbontásból származó vegyes anyagok, betontörmelékek épületek, mérnöki szerkezetek bontásából, vegyes építési törmelékanyagok, építési tevékenység melléktermékei. Ezeket az anyagokat általában talajként kell vizsgálni és besorolni. Külön figyelmet kell fordítani összetételük és szemeloszlásuk változékonyságára, a beépítés közbeni aprózódásukra, valamint a nagyon nagy törmelékdarabokra. Célszerő akár ismételt törıgépes kezelésük, amivel stabilizálható a szemszerkezetük, a további aprózódás korlátozható, és a különleges mérető darabok kérdése is megoldható (kivétellel vagy aprítással).

20 Származékanyagok Ezen anyagok közé soroljuk a következı ipari melléktermékeket, hulladékanyagokat, égési termékeket, melyek alkalmazásra már van tapasztalat: erımővi pernyék, bányameddık, egyéb hulladékanyagok. Az erımővi pernyék szemeloszlása általában az iszapokéhoz hasonló. A kıszén elégetésébıl származók puccolán-reakciókat is mutatnak. A tömöríthetıségük különbözik a talajokétól, azt elsısorban eredetük, összetételük, kémiai tulajdonságaik és koruk határozzák meg. Ezért a beépítési technológiáikat és követelményeiket próbabeépítés alapján kell megállapítani. Más pernyék, például hulladékégetık hamuja is alkalmazható lehet, de ezek változékony összetétele különösen gondos elızetes vizsgálatokat kíván. A bányameddık általában a szénbányászat és -feldolgozás melléktermékeiként keletkeznek. Többnyire nagyon vegyes összetételőek, az agyagkı törmelékeitıl a kimosott finom szemcséig sokféle anyagot tartalmazhatnak. Nagy tömörítési energiával magas tömörséget (T rρ > 95 %) elérve lehet megfelelı töltést készíteni belılük. E körben szóba jöhetnek másfajta, korábban még nem használt hulladékanyagok is, ha szemeloszlásúk viszonylag állandó, beépítésüket jogszabály vagy mőszaki szabályozó anyag nem tiltja, nem tartalmaznak 200 mm-nél nagyobb átmérıjő darabokat, kémiai tulajdonságaik is megfelelıek, környezetkárosító hatásuk nincs, utólagos roskadásuk, aprózódásuk, mállásuk megfelelı beépítéssel szabályozható. Az ilyen anyagok alkalmazásáról csak a felhasználási cél és az anyag sajátosságai alapján megtervezett, speciális vizsgálatok és próbabeépítés alapján szabad dönteni.

21 Talaj neve állapota tızeg, laza homok tömör mészkı, andezit Térfogatsőrőség Kohézió kg/m kg/m 3 < 2,5 MN/m 2 > 5000 MN/m 2 Kézi fejtés eszköze Fejtési osztály az MSZ szerint I. VII. lapáttal, ásóval csak robbantással

22 A földanyagok tömöríthetıségének minısítése T-1 Jól tömöríthetı talajok közé sorolandók a durva szemcséjő talajok, ha C U 15, ill. ha 6 C U < 15 és a szemeloszlás folytonos, a vegyes szemcséjő talajok, ha S 0, % és a víztartalom is kedvezı. T-2 Közepesen tömöríthetı talajok közé sorolhatók a durva szemcséjő talajok, ha egyenlıtlenségi mutatójuk 6 C U < 15, a vegyes szemcséjő talajok, ha S 0, % és a víztartalom még elfogadható, a finom szemcséjő talajok, ha I P 25% és a víztartalom kedvezı. T-3 Nehezen tömöríthetı talajok közé sorolandók a durva szemcséjő talajok, ha 3 < C U < 6, a finom szemcséjő talajok, ha I P 25% és a víztartalmuk még elfogadható. a finom szemcséjő talajok, ha 25 < I P 40% és a víztartalmuk kedvezı. T-4 Nem tömöríthetı talajoknak tekintendık a durva szemcséjő talajok, ha C U < 3 és kezeléssel nem javítható, a finom szemcséjő talajok, ha víztartalmuk kedvezıtlen és kezeléssel sem javítható, a választott rétegvastagsághoz képest túlzottan nagy mérető szemcséket tartalmazó anyagok.

23 Proctor-vizsgálat ρd g/cm 3 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 ρdmax=1,94 w= w %

24 Tömörségi követelmények építmény földmő tömörségi fok típus zóna T r ρ % altalaj felsı 50 cm-nyi zónája 85 töltéstest út aszfalt burkolat alatti felsı 50 cm beton burkolat alatti felsı 50 cm 96 padka 96 altalaj felsı 50 cm-nyi zónája 85 vasút töltéstest 90 a földmő felsı 50 cm-nyi zónája 95 híd háttöltés 95 ár- altalaj felsı 50 cm-nyi zónája 85 védelmi vízzáró test (agyagmag) 90 töltés töltéstest 85 épület alap alatti talajcsere 95 alapozás padozat alatt feltöltés 95 közmő a közmő körüli 0,50 m-nyi zóna 95

25 d g/cm 3 2,0 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 módosított Proctor S r =1,0 eredeti Proctor w % Tömöríthetıség w opt (terep) w opt (Proctor) 0,8<I c <1,5 esetén lehet T rr >90% 3<U<7 lehet, de nehéz, U<3 kezeléssel

26 Teherbírás - E 2 -modulus ellentartás erımérı hidraulikus sajtó elmozdulás magasító mérı tárcsa s mm 0,0 0,5 1,0 1,5 p kn/m s2 2r=300 óratartó ábra. A tárcsás terhelés 2,0 E 2 = 2 1 µ 2. r. π. p. 15,. p. r 4 s s 2 2 E 2elıírt 65 MPa E terv =40 MPa E 2 [MPa] = 10 CBR[%] 2/3

27 Talajcsoport Tájékoztató adatok a hazai talajok tervezési teherbírási modulusának meghatározásához Tájékoztató tervezési teherbírási modulus E 2 [MN/m 2 ] Víztartalomnövekmény w opt -hoz képest w [ % ] Jel Megnevezés Jellemzés NK K NK K I II III IV V A teherbírás-csökkenés mértéke E 2 /w [MN/m 2 /%] iszapos homokos D max = 60mm kavics S 2 =35-70, S 0,1 =15-30, S 0,02 =7-15 % homokos D max = 60mm kavics S 2 =20-55, S 0,1 =7-20, S 0,02 <7 % kavics és homok I., II. és IV. csoportba talajok nem tartozó szemeloszlás homokliszt I p <5 % S 0,02 <10 % iszapos homokliszt I p =5-10 % VI iszap I p =10-15 % VII VIII IX sovány agyag, I p =15-20 % közepes agyag, I p =20-30 % kövér agyag I p =30-40 % NK: Kedvezıtlen éghajlatú területeken, nedves vidéken, 600 mm feletti évi átlagos csapadékú területeken, kedvezıtlen víztelenítéső útszakaszokon, (bevágásban, töltésbevágás átmenetben), a III.-IX. talajok esetében a pályaszint alatti 2,0 m-nél magasabb mértékadó talajvízszintnél. K: Kedvezı éghajlatú és hidrológiai adottságú területeken, száraz vidéken, 600 mm alatti évi átlagos csapadékú területeken, kedvezı víztelenítéső útszakaszokon, a III.-IX. talajcsoportok esetében a pályaszint alatt 2,0 m-nél mélyebb mértékadó talajvízszintnél

28 vizsgálandó paraméterek a földanyagok alkalmasságának elbírálásához azonosítás szemeloszlás plasztikus index víztartalom Proctor-vizsgálat kötött talajok konzisztenciája tömöríthetıség és ρ dmax célvizsgálatok CBR, k, ϕ, c, E 2, stb.

29 Földmővek minıségellenırzése

30 Ellenırizendı jellemzık a geometriai méretek ellenırzése, koronaszélesség, illetve a láb- és a körömtávolságok a koronaszint és a rézsőfelszín magassága a tömörség ellenırzése a céljellemzık ellenırzése teherbírás vízzáróság

31 Tömörségi fok Tömörségellenırzés radiometriás mérés vagy mintavétel alapján (T rρ ) Folyamatos tömörségellenırzés gyorsulás-mérés (CCC) alapján Penetrációs mérés (CMV, RMV, OMEGA) dinamikus szondaszerő eszközök (Panda) N 10 Technológiaellenırzés

32 Tömörségértékelés Mindegyik ρ d értékhez ρ dmax is egyedi vizsgálattal határozandó meg, ha nagyon változékony a talaj, ill. ha vita van. Valamely ρ d -hoz a ρ dmax azonosító vizsgálat, ill. az azonosító paraméterek és ρ dmax elızetesen megállapított korrelációs kapcsolata (pl. ρ dmax =f(u)) alapján vehetı fel, ha trendjelleggel változik a talaj. Valamely ρ d -hoz ρ dmax közelítı azonosítás, ill. ρ dmax elızetesen közelítıleg felmért változásai alapján vehetı fel, ha trendszerően kissé változó a talaj és kevésbé jelentıs a kérdés.

33 Tömörségértékelés A ρ d és a ρ dmax halmazok hasonlítandók össze, s ekkor a tömörségi fok a T r ρ =ρd / ρ dmax sρ ρ paraméterő normális eloszlás elemzésével értékelhetı, ha véletlenszerően és nem elhanyagolható mértékben változik ρ dmax is. s + ρ Valamennyi ρ d értékekhez azonos ρ dmax veendı fel az elızetes Proctor vizsgálatok átlageredményeként, s T ha gyakorlatilag homogén a talaj és azonos a tömörítési technológia. = T rρ d d 2 ρ dmax dmax 2

34 Tömörség értékelés terv alapján (hely, darabszám) kiegészítı és speciális vizsgálatok szükség esetén szakértıi szemle a mérések mellett nagyon fontos, személyes felelısség-vállalás elengedhetetlen statisztikai szemlélettel és módszerekkel 1 T T 1, n s T

35 Teherbírásmérés ellentartás erımérı hidraulikus sajtó elmozdulás magasító mérı tárcsa s mm 0,0 0,5 1,0 1,5 p kn/m s2 2r=300 óratartó ábra. A tárcsás terhelés 2,0 E 2 = 1 µ 4 2. π.p. 2.r s 2 1,5.p. r s 2

36 Töltésalapozás

37 Töltésépítés gyenge talajon Talajmechanikai problémák Alaptörés Szétcsúszás Kitolódás Süllyedés Konszolidáció Kúszás Technológiai problémák A felszín lecsapolása Felszín letermelése Munkagépek mozgatása Drénezés megoldása Töltésanyag védelme

38 Rotációs mozgás Talajmechanikai problémák Töltés Süllyedés Puha altalaj Nagymértékő, egyenlıtlen és idıben elhúzódó süllyedés az altalaj összenyomódása miatt

39 Megoldási lehetıségek a feladat kikerülése építésszervezési megoldások szerkezeti megoldások elızetes talajjavítások Kombinációk!

40 A feladat kikerülése helyszínrajzi elkerülés talajcsere (teljes, részleges) kiemelés hídra

41 Építésszervezési megoldások lépcsıs építés többlettöltés (elıterhelés)

42 Lépcsıs építés töltésmagasság m ,0 2,0 biztonság 20 1, idı hónap süllyedés cm drénezetlen nyírószilárdság kpa Alkalmazás: ha nagy a talajtörés veszélye, de ha idı van

43 Többlettöltés töltésmagasság m idı hónap süllyedés cm Alkalmazás: ha a süllyedés lezajlását kell gyorsítani, de nincs talajtörési veszély

44 Szerkezeti megoldások töltésmagasság optimalizálás laposabb (padkás) töltésrézső töltéssúly csökkentése geomőanyagok alkalmazása

45 A töltésmagasság optimalizálása gyenge altalajon való építés esetében 3 4 m magas töltés a talajtörés veszélye és a várható süllyedés így viszonylag még kicsi a jármővek dinamikus hatásai már nem hatnak a gyenge altalajra ki tud alakulni megfelelı átboltozódás a különösen magas (10 15 m-es) töltéseket kerülni kell A rézsőhajlás csökkentése a talajtöréssel szembeni biztonságot növeli a süllyedések alakulását gyakorlatilag nem befolyásolja osztópadkával megoldható A töltéssúly csökkentése a talajtörési és süllyedési gondokat egyaránt csökkenti könnyő töltésanyagok (kohósalakok, pernyék, habszerő anyagok) kikönnyítés (üres győrők) Geomőanyagok alkalmazása geotextília, georács, geocella fektetése a felszínre talajtörés elleni védelem, a süllyedéseket nem befolyásolják az általuk felvett húzóerı akadályozza a töltéstest elmozdulását

46 Tipikus geohab-töltés

47

48 L 1 L 2 S t ϕ G t H N t T δ a u G a β c u N a K a L 1 c u

49 Elızetes talajjavítások talajcsere mélytömörítés döngöléssel mélytömörítés vibrációval kavicscölöpözés vibrációval kıtömzsök készítése döngöléssel függıleges drénezés betoncölöpözés mélykeverés

50 Mélyvibrálás altalajba lehajtott speciális szárnyas vibrátor vagy felülrıl vibrált rudazattal az elérhetı max. mélység kb. 20 m, 3,0 m-nél kisebb mélység esetén nem célszerő Döngölés (dinamikus konszolidáció) 8-20 tonnás tömegek m magasságból való ejtegetése a hatásmélység 5-10 m, függ a talajtól és ejtési energiától laza szemcsés talajok kötött talajok tömörítés kavicscölöpök vagy kıtömzsök Csökkenthetı a talajtörés veszélye és a süllyedés

51

52

53 Függıleges szalagdrén t ö l t é s agyag talaj szemcsés talaj

54 betonból vagy javított talajból Cölöpök