Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Átírás

1 6.2. fejezet 483 FEJEZET BEVEZETŐ 6.2. fejezet: Síkalapozás (vb. lemezalapozás) Az irodaház szerkezete, geometriája, a helyszín és a geotechnikai adottságok is megegyeznek az előző (6.1-es) fejezetben ismertetekkel. Új talajvizsgálati jelentés és geotechnikai adatszolgáltatás nem készült. Az alapadat szolgáltatás is ugyanaz (a tartószerkezeti tervező annak készítésekor - amikor még a talajadottságok nem voltak ismertek - fagyhatáron történő sáv-és pilléralapozást feltételezett). A geotechnikai adatszolgáltatásban a geotechnikai tervező kétféle alapozási módot javasolt. Ezek közül a meteorológiai határmélység alá levitt sáv-és pilléralapozás a 6.1-es fejezetben került kidolgozásra, míg ebben a 6.2-es fejezetben egy térszíni vb. lemezalapozási megoldást mutatunk be. Az alapadat szolgáltató lap, a talajvizsgálati jelentés és a geotechnikai adatszolgáltatás megegyezik a 6.1-es fejezetben található anyagokkal, így azokat nem ismételjük meg. A létesítmény vb. lemezalapozását a talajvizsgálati jelentésben és a geotechnikai adatszolgáltatásban foglaltak alapján a tartószerkezeti és geotechnikai tervező együttesen, folyamatos együttműködésben dolgozta ki. A geotechnikai tervező feladata a süllyedések és az ágyazási együttható meghatározása volt, míg a szerkezeti méretezést a tartószerkezeti tervezők végezték. TARTALOMJEGYZÉK: FEJEZET BEVEZETŐ ALAPOZÁSI TERV Előzmények, kiindulási adatok A feladat rövid leírása Alapadatok A szerkezet, alaprajzok, metszetek Előzetes terhelések az alapadat szolgáltatáshoz Geotechnikai kategorizálás Felhasznált szabványok, szakirodalom Az alapok felső síkjára jutó terhelések (GEO és STR határállapotra) Geometriai elrendezés (rajz): Táblázatos teherösszegzés Helyszíni viszonyok Talajvizsgálati jelentés Geotechnikai adottságok A számítások során alkalmazott geotechnikai paraméterek karakterisztikus értékei Az alapozás méretezése A választott alapozási mód, alkalmazott számítási eljárások Lemezalap méretezése Terhek Az ágyazási tényező meghatározása A vb. lemez alatti feszültségek és alakváltozások számítása A lemez alatti talajtörés vizsgálata Az alaplemez vasalása

2 6.2. fejezet Kivitelezés, fenntartás, üzemeltetés

3 6.2. fejezet ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK 1.1. A feladat rövid leírása Mint ahogyan a fejezet bevezetőjében is utaltunk rá, a kétszintes irodaház alapozása két verzióval kerül bemutatásra. Ebben a 6.2-es fejezetben térszíni vb. lemezalapozás kerül kidolgozásra. A részletes leírásokat, adatokat lásd a 6.1-es fejezetben Alapadatok A szerkezet, alaprajzok, metszetek Mint már említettük, az épület (fel)szerkezete, kialakítása a 6.1 fejezetben bemutatottakhoz képest nem változott. A teljesség kedvéért megismételjük a 6.1-es pontban közölteket. Az épület szerkezete hagyományos, Porotherm falazattal és monolit vb. födémekkel. Az építmény alapterülete kb. 500 m 2. A ±0,00 szint a 100,1 mbf. szinten van. Az építész alaprajzok és metszetek a következő (1-2.jelű) ábrákon láthatóak. Megjegyezzük, hogy az 1.ábrán látható metszeteken még az építész tervező előzetes elképzelése látható az alapozásra vonatkozóan. 1. ábra: Építész metszetek

4 6.2. fejezet ábra - Építész alaprajzok Előzetes terhelések az alapadat szolgáltatáshoz A geotechnikai vizsgálatokhoz szükséges alapadat-szolgáltatáshoz ugyanúgy a tájékoztató nagyságú fal- és pillérterheket adjuk meg, mint a 6.1-es fejezetben tettük a sáv- és pontalapozáshoz, de egy átlagos, ΣV/A [kn/m 2 ] felületi terhelést is megadunk.

5 6.2. fejezet 487 falszakasz jele hossza (m) becsült teher (kn/fm) össz. (kn) 15 47, , , , , , , , ,2 5, ig 20, , , ig 15, P P P P P összesen ΣV(kN): Terület A (m2) 47,7 10,2 487 Átlagos előzetes terhelés a lemezalap tetején (kn/m2) 43,92 1. táblázat: Előzetes teher adatszolgáltatás lemezalapozás esetén ΣV/A = kn/m 2 Alkalmazott anyagok: Aljzatbeton C 8/10 8-X0-F1 Vasalt alaplemez betonja C 25/30-32-X0-F2 Betonacél B Geotechnikai kategorizálás A talajvizsgálati jelentés során a geotechnikai kategória már megállapításra került, a két tervező (geotechnikai és tartószerkezeti) egyeztetése által. A talajvizsgálati jelentés készítése óta új, nem ismert körülmény nem merült fel, így a felülvizsgálat változást nem okozott. Ennek megfelelően megismételjük a talajvizsgálati jelentésben ezzel kapcsolatban leírtakat. A geotechnikai kategória mindkét alapozási verzió esetén megegyezik. Figyelembe véve az építési helyszín földtani-és hidrogeológiai adottságait, geodéziai viszonyait, az építési környezet beépítettségét, valamint a tervezett épület kialakítását, szerkezetét, terhelési adatait, az MSZ EN : 2006 szerint a tervezett építmény az 2. geotechnikai kategóriába sorolható. Indokolja a 2.kategória alkalmazását (és nem elegendő 1.kategóriát alkalmazni) a pillérterhelések nagyságrendje, valamint a térfogatváltozó agyag altalaj.

6 6.2. fejezet Felhasznált szabványok, szakirodalom MSZ EN 1990:2005 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai MSZ EN :2005 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások rész: Általános hatások. Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei MSZ EN :2005 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások rész: Általános hatások. Hóteher MSZ EN :2007 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások rész: Általános hatások. Szélhatás MSZ EN :2010 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok MSZ EN :2005 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre MSZ EN :2006 Eurocode 7: Geotechnikai tervezés. 1. rész: Általános szabályok MSZ EN :2008 Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre. 1. rész: Általános szabályok, szeizmikus hatások és az épületekre vonatkozó szabályok Deák György Erdélyi Tamás Fernezelyi Sándor Kollár László - Visnovitz György: Épületek tartószerkezeteinek tervezése az EUROCODE alapján : Terhek és hatások. Bertelsmann Springer Magyarország Kft. Budapest, Deák György Draskóczy András Dulácska Endre Kollár László - Visnovitz György: Vasbetonszerkezetek Tervezés az EUROCODE alapján. Springer Média Magyarország Kft. Budapest, január Szepesházi Róbert: Geotechnikai Tervezés az EUROCODE 7 és a kapcsolódó európai geotechnikai szabványok alapján. Business Média Magyarország Kft. Budapest, szeptember Széchy: Alapozás II. (Műszaki Könyvkiadó, 1963) 1.5. Az alapok felső síkjára jutó terhelések (GEO és STR határállapotra) Geometriai elrendezés (rajz): 3. ábra: A számításnál felhasznált sávalap és pontalap hivatkozások Az alaplemez v=35cm vastag síklemez, a liftsüllyesztékkel a feladatban nem foglalkoztunk Táblázatos teherösszegzés Terhek és hatások Megegyezik a sáv-és pontalapoknál használtakkal. (lásd 6.1-es fejezet ének es pontjában)

7 6.2. fejezet Teherkombinációk Megegyezik a sáv-és pontalapoknál használtakkal. (lásd 6.1-es fejezet ének es pontjában) Teherösszesítés alaplemez méretezéshez: 2. táblázat: Teherösszesítés alaplemez ellenörzéséhez Teherösszesítés alaplemez ellenörzéshez az alaplemez felső síkjára, karakterisztikus érték Lemezalapozás Tetőszintről Emeletről Faltest neve Állandó teher Hasznos Állandó teher Hasznos Önsúly+ Burkolat Falazat terhe 1. em Önsúly+ Burkolat Falazat terhe földszint Teherösszesítés alaplemez süllyedésszámításhoz: Válaszfal +gépészet [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] 1-2 faltest 9,78 7,20 1,05 6,37 6,00 0,81 2,56 29,35 4, faltest 27,36 7,29 2,92 17,38 7,40 2,22 7,03 59,42 12,18 8 faltest 0,00 9,15 0,00 33,75 9,30 3,46 13,69 52,20 17,15 9 faltest 0,00 9,15 0,00 34,30 9,30 3,53 13,92 52,75 17, faltest 27,56 7,29 2,94 17,40 6,10 2,22 7,05 58,35 12,21 15 faltest 9,81 9,15 1,05 6,89 9,30 0,88 2,77 35,14 4, faltest 19,71 7,80 2,13 12,83 7,87 1,64 5,16 48,21 8,93 19 faltest 62,42 14,00 6,73 40,65 14,23 5,18 16,32 131,30 28,23 20 faltest 71,28 9,15 7,50 41,25 9,30 5,10 16,89 130,97 29,50 21 faltest 44,62 9,15 4,82 17,11 9,30 2,19 6,92 80,18 13,93 22 faltest 69,05 9,15 7,26 40,70 9,30 4,80 15,90 128,20 27,96 23 faltest 35,50 9,15 3,84 11,55 9,30 4,46 4,68 65,50 12, faltest 23,61 7,80 2,55 15,39 7,87 1,96 6,17 54,67 10,68 Pillér neve Pillér önsúly Pillér önsúly [kn] [kn] [kn] [kn] [kn] P P P P P táblázat: Teherösszesítés alaplemez süllyedésszámításához Teherösszesítés süllyedésszámításhoz az alaplemez felső síkjára, karakterisztikus érték Lemezalapozás Tetőszintről Emeletről Állandó teher Hasznos Állandó teher Hasznos Faltest Falazat Falazat neve G Q Önsúly+ Önsúly+ Válaszfal terhe terhe Burkolat Burkolat +gépészet 1. em földszint [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] [kn/m] 1-2 faltest 9,78 7,20 2,38 6,37 6,00 0,81 2,70 29,35 2, faltest 27,36 7,29 6,61 17,38 7,40 2,22 7,40 59,42 6,42 8 faltest 0,00 9,15 0,00 33,75 9,30 3,46 14,26 52,20 7,74 9 faltest 0,00 9,15 0,00 34,30 9,30 3,53 14,51 52,75 7, faltest 27,56 7,29 6,64 17,40 6,10 2,22 7,42 58,35 6,44 15 faltest 9,81 9,15 2,39 6,89 9,30 0,88 2,92 35,14 2, faltest 19,71 7,80 4,81 12,83 7,87 1,64 5,43 48,21 4,71 19 faltest 62,42 14,00 15,22 40,65 14,23 5,18 17,18 131,30 14,90 20 faltest 71,28 9,15 16,95 41,25 9,30 5,10 17,74 130,97 15,51 21 faltest 44,62 9,15 10,90 17,11 9,30 2,19 7,28 80,18 7,64 22 faltest 69,05 9,15 16,40 40,70 9,30 4,80 16,71 128,20 14,73 23 faltest 35,50 9,15 8,67 11,55 9,30 4,46 4,93 65,50 8, faltest 23,61 7,80 5,76 15,39 7,87 1,96 6,50 54,67 5,64 Pillér neve Pillér önsúly Pillér önsúly [kn] [kn] [kn] [kn] [kn] P P P P P G Q

8 6.2. fejezet HELYSZÍNI VISZONYOK A vizsgált telek Budapesten, a XI.kerületben, található. A vizsgált telek közel sík, beépítetlen, de a környezet szinte teljesen beépített. Az egyik szomszédos telken a telekhatáron egy épület áll, mely zártsorúan csatlakozik egyik oldalról a tervezett épülethez. 3. TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS GEOTECHNIKAI ADOTTSÁGOK A Talajvizsgálati jelentés készítője Dr. Móczár Balázs (GeoExpert Kft.), kelte október 20. A tartószerkezeti tervező kérésére az alapozás tervezéséhez egy Geotechnikai adatszolgáltatás is készült a geotechnikai tervező által (dátuma: november 5.). A talajvizsgálati jelentés 3 db 6 méteres kisátmérőjű fúrás, 2 db 6 m-es dinamikus verőszondázás (DPH), 2 db alapfeltárás, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit alapul véve került összeállításra. A talajvizsgálati jelentés és a geotechnikai adatszolgáltatás alapján összefoglaljuk a geotechnikai viszonyokat. A közel sík terepfelszín alatt 0,5-0,8 méter vastag, vegyes, építési törmelékes, homokos feltöltés van. A feltöltés alatt egységesen egy sárgásbarna, rozsdafoltos, kőszórványos (lejtőtörmelékes) kövér agyagot tártak fel. Az agyag kemény konzisztenciájú, nehezen fúrható, tömör állapotú. Lejtőtörmelék 4-5 méteres mélység alatt gyakorlatilag nem volt észlelhető. A feltárt agyag a laboratóriumi vizsgálatok (és környékbeli tapasztalatok alapján) erősen térfogatváltozó tulajdonságú. Összefüggő talajvízzel nem kell számolni, réteg-és szivárgó vizekkel azonban bármely szinten megjelenhetnek. A szomszédos épület betonalapjainak alapozási síkja a terepszint alatt kb. 2 méterre található. 4. A SZÁMÍTÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT GEOTECH- NIKAI PARAMÉTEREK KARAKTERISZTIKUS ÉRTÉ- KEI A Geotechnikai adatszolgáltatás alapján a karakterisztikus geotechnikai paraméterek felvételének szempontjai és értékei az alábbiak. Vb. lemezalapozás esetén - figyelembe véve a vb. lemez szélességét - a várható lehatási mélység 5-7 méter. Az agyagréteg tulajdonságai ebben a talajzónában közel egységesnek mondhatóak. A talajvíz nem játszik szerepet. A várható hatástávolság alapján a teherbírás ellenőrzésénél és a süllyedésszámításnál az agyagréteg geotechnikai paramétereinek (talajfizikai jellemzőinek) karakterisztikus értékei a laboratóriumi-és terepi vizsgálatok eredményei, illetve az ezekből származtatott értékek alapján - figyelembe véve a tervezett alapozási módot az alábbiak: Feltöltés (Mg): γ = 18.0 kn/m 3

9 6.2. fejezet 491 Kövér agyag (Cl): γ = 20.5 kn/m 3 φ k = 14 o c k = 55 kn/m 2 E s = 13 MN/m 2 5. AZ ALAPOZÁS MÉRETEZÉSE 5.1. A választott alapozási mód, alkalmazott számítási eljárások Mint korábban többször is kiemeltük, ebben a fejezetben egy térszíni vb. lemezalapozás került kidolgozásra. A 35 cm vastag vb. lemezalap alá min. 50 cm vastag homokos kavics vagy zúzottkő ágyazat kerül. A vb. lemez ellenőrzését végeselem-programmal (AXIS) a tartószerkezeti tervezők végezték, az ágyazási tényezőt a geotechnikai tervező számította Lemezalap méretezése Terhek Az alaplemezre ható terheknél, az adott szerkezetből érkező teher, a szerkezet tényleges geometriai méretének megfelelő megoszló teherrel került az alaplemezre Az ágyazási tényező meghatározása Az ágyazási tényező meghatározása lemezalapok esetén a mai napig kritikus feladat (és sok vitára ad okot mind a geotechnikai, mind a tartószerkezeti tervezők körében), így a konkrét feladat kidolgozása, bemutatása előtt röviden összefoglaljuk az ágyazási tényező meghatározásnak nehézségeit, problémáit, alapelveit. A tartószerkezeti tervezők által leggyakrabban használt végeselemes programokban a talaj hatása, ellenállása egy rugalmas alapon számított ágyazási tényezővel (együtthatóval) adható meg. Annak meghatározásához azonban ismerni kell a - leggyakrabban hajlékony - lemezek alatti feszültségeloszlást és az abból számítható süllyedéseket, melyek természetesen a terhelés eloszlásának és nagyságának a függvénye. Mivel az ágyazási együttható az talpfeszültség és az abból számított süllyedés hányadosaként értelmezhető és ezek egymás függvényei, így az ágyazási tényező meghatározása egy nagyobb lemez esetében csak iteratív módon lehetséges és eloszlása semmiképpen sem egyenletes (értéke nem állandó). A lemezalap süllyedésének megbízható számítása közismerten nehéz feladat; pontossága kétes. A talaj összenyomódásának rugalmasságtani alapon való meghatározása csak erős közelítés lehet, és az elméleti összefüggések csupán megszorítások mellett érvényesek. A bizonytalan feltevések mellett hibák adódnak a talaj heterogén voltából, a mintavételezésből, a laboratóriumi vizsgálatokból. A süllyedések veszélyességének foka függ: a süllyedések nagyságától és egyenlőtlenségétől, az épületszerkezet érzékenységétől, a süllyedés időbeli kialakulásától. A derékszögű négyszög alaprajzú alaptestek alatt keletkező feszültségek számítására többféle elméletet is használ a nemzetközi szakmai gyakorlat. E számítások eredményei

10 6.2. fejezet 492 szerint - egyenletes terhelés esetén - a középpont süllyedése a legnagyobb, az oldalvonalak közepén már kisebb, és sarokpontoké a legkisebb. A "féltér" felszínének ilyen meggörbülését csak végtelen hajlékony alapok követhetnék; a végtelen merev alapok viszont megtartják eredeti alakjukat, átlagos süllyedésük pedig az említett süllyedéseknek valamilyen súlyozott átlaga lesz. Bizonyos pontokban tehát ugyanakkora ez az átlagos süllyedés, mint a végtelen hajlékony alap besüllyedése. Ha a feszültségeket eleve valamelyik karakterisztikus pont alatt számítjuk ki, és a süllyedésszámításhoz ezt használjuk fel, akkor az így nyert süllyedési érték egyaránt tekinthető a hajlékony és a merev alap alatti átlagos süllyedésnek is. (A karakterisztikus pontra vonatkoztatott átlagos süllyedés független az alap merevségének mértékétől.) A rugalmas ágyazást alapul vevő számításoknál igen fontos az ágyazási tényező helyes meghatározása. Az ágyazási tényező a talaj fizikai tulajdonságaitól függ elsősorban, de hangsúlyozni kell, hogy nem tekinthető talajjellemzőnek. Értéke nemcsak a talaj minőségétől és mechanikai tulajdonságaitól, hanem a terheléstől, az alaplemez méreteitől és az alap alatt összenyomódó talajrétegek vastagságától is függ. Megemlítendő az is, hogy a süllyedésszámítás során figyelembe kell venni, hogy a bizonyos mélységben lévő alapsík feletti talaj az önsúlya hatására már komprimálta az alatta lévő rétegeket; vagyis a kiemelésre kerülő felszín alatti talaj önsúlyával csökkenthető - süllyedésszámításkor - a talpfeszültség. Ez egy 2-3 szintes mélygarázs esetében már jelentős érték (sok esetben az épület átlagos karakterisztikus terhelése kisebb, mint a kitermelendő földtömeg súlya). A talpfeszültségeloszlást az épület merevsége, illetve a lemez merevsége-hajlékonysága is befolyásolja. A Winklertől származó ágyazási tényező segítségével való méretezés feltételezi, hogy az alaptest alatt egy (x, y) helyen a (x, y) talpfeszültségek és a talajösszenyomódások között lineáris kapcsolat írható fel: x, y Ca s x, y. Az ágyazási tényezőt a C a s összefüggés alapján lehet meghatározni, ahol: σ - a talpfeszültség, s - a lemez süllyedése. Ismeretes, hogy az ágyazási tényező nem állandó, hanem - egyebek között - a terhelésnek is függvénye. Egyenletesen terhelt lemezek alatt pl. középen adódik a legnagyobb süllyedés, így a C a = σ/s összefüggés értelmében a széleken nagyobbnak kell lennie a C a értékeinek, mint középen. Meghatározásához ismerni kell tehát a talpfeszültségek és a süllyedések nagyságát a terhelő felület különböző pontjaiban. Jelen példában egy kb. 10 méter széles és 50 méter hosszú vb. lemez méretezését kell megoldanunk. A kvázi állandó terhekből meghatározásra került a lemez alján számított átlagos talpfeszültség, mely 35,74 kpa. A méretezés során a vb. lemez helyén kitermelt feltöltés súlyát, mint talpfeszültség csökkentő hatást elhanyagoltuk. Az átlagos talpfeszültségből Kany módszerével meghatároztuk a karakterisztikus pont alatti feszültségeloszlást. A határmélységet Jegorov elmélete szerint 2/3B-nél húztuk meg (Jegorov szerint egy min. 10 méter széles, döntően kötött talajokon álló lemez esetén a határmélység 2/3B-re vehető, míg szemcsés talajok esetén B/2-re). A feszültségábra a 4.ábrán látható.

11 6.2. fejezet 493 A határmélység 2/3*10=6,67 méter. 4. ábra: Feszültségeloszlás a lemez karakterisztikus pontja alatt A süllyedés a határmélységig számolt feszültségi ábra terület és az összenyomódási modulus karakterisztikus értéke hányadosaként számítható: s átl =185,85/13000=0,0143 m = 1,43 cm ahol A feszültségi ábra területe: 185,85 kpa*m Az összenyomódási modulus karakterisztikus értéke: 13 MPa Ezek alapján az ágyazási tényező az átlagos talpfeszültség és a süllyedés hányadosaként számítható: C á =σ/s á =35,74/0,0143=2500 kn/m 2 /m A valóságban azonban ebben az alaplemez a közepén a feszültséghalmozódás miatt jobban süllyed. Az ágyazási tényező az épület középső részén (ahol a süllyedés a nagyobb) lesz a legkisebb, míg a sarkoknál (a szélén) a legnagyobb értékű. Ezért célszerű a középső fél lemezszélességen (illetve hosszon) belül 0,8 C átl. a szélen 1,6 C átl. értékkel számolni, míg a szélső negyedekben az említett két érték közé interpolálni. Jelen példánál a lemez középső részén 0.8x-os tényezővel figyelembe vett érték: 2000 kn/m 3. Az alaplemez peremén 1.6x-os értéket használunk, azaz itt 4000 kn/m 3. A köztes szakaszon az átmenet elvileg lineáris. Az AXIS program a változó ágyazási tényezőt nem tudja kezelni ezért a változó szakaszt 3 lépcsőre bontottuk. A lépcsőn belül az átlag ágyazási tényezővel számoltunk (lásd 5.ábra). 5. ábra: Ágyazási tényező felvétele az alaplemezen

12 6.2. fejezet A vb. lemez alatti feszültségek és alakváltozások számítása 6. ábra: Alaplemez alatti feszültségek [kn/m 2 ] A 6.ábrán látható a felvett ágyazási tényező (eloszlás) alapján számítható tényleges talpfeszültség eloszlás. Tekintettel a relatíve kisebb lemezszélességre és a talpfeszültség eloszlásra, jelen példában nincsen értelme az ágyazási tényező további pontosításának, vagyis nem szükséges (és nem is lehet) a lemezt mezőkre bontva újabb süllyedésanalízist végezni. A 7.ábrán a számított süllyedéseket tekinthetőek meg. A felületre leosztott terhelésből számított átlagos süllyedés 14,3 mm volt, míg a végeselemes futtatás után a süllyedések 3-18 mm között alakultak. 7. ábra: Alaplemez alakváltozás (süllyedés) [mm] A maximális süllyedés 18,0 mm. Ez még a különálló alapokon nyugvó szokványos tartószerkezet esetében eltűrhető 50 mm határt (MSZ EN :2006 H melléklet (4)) sem éri el, tehát megfelel. A mértékadó relatív elfordulás a 7.ábrán értelmezve a baloldali lemezmezőben kb. 4,6 méteren 3-17 mm közötti süllyedés jön létre: (17,0-3,0)/4600=0,003>0,002, tehát az MSZ EN :2006 NA1 táblázat első sora alapján nem felel meg. A mértékadó relatív elfordulás: ugyan nagyobb, mint az ajánlásban szereplő maximális érték, azonban, ha a födém méretezésnél ezt a támaszsüllyedést figyelembe vesszük, akkor ez a hiba kiküszöbölhető. Nagyméretű lemezek esetén indokolt lehet egy pontosított süllyedésszámítás alkalmazása a különböző terhelésű lemeztartományok pontosabb méretezése érdekében. Szintén szükségessé válhat a pillérekkel együttdolgozó lemezmezők és a terheletlen lemezmezők közötti alakváltozás különbségek vizsgálata, valamint a lemez részterületeire vonatkozó ágyazási tényezők felülvizsgálata. Ezt minden egyes esetben egyedileg kell mérlegelni.

13 6.2. fejezet A lemez alatti talajtörés vizsgálata Vb. lemezek alkalmazása esetén az altalaj teherbírási tönkremeneteli (talajtörési) vizsgálata a legtöbb esetben nem mértékadó, a biztonság nagy. Jelen esetben is a lemez alatt számított átlagos talpfeszültség tervezési értéke kb. 44 kpa, a lemez szélén sem lesz nagyobb a talpfeszültség 60 kpa-nál. Egy 10 méter széles vb. lemez esetén (még térszínközeli esetben is, ahol kicsi a takarás) ekkora tervezési talpfeszültség mellett teherbírási probléma nem merülhet fel, az ellenőrzést nem szükséges elvégezni Az alaplemez vasalása Az alaplemez alsó vasalása: Ø12/15x15 alapvasalás, a pillérek és a falak alatti erősítő vasalással. Az alaplemez felső vasalása: Ø12/15x15 alapvasalás, a szükséges helyeken kiegészítő vasalással. Alaplemez vasalás m y ábra: Átlyukadási vasalás (P5 pillénél): 8. ábra: Alaplemez vasalás, vízszintes pótvasak 9. ábra: Alaplemez vasalás, függőleges pótvasak Lemez vastagság 30 cm, betonminőség: C25/30 Pillér keresztmetszet az alaplemez felső síkján: 30x100cm A keresztmetszet vetülete az alaplemez alsó síkjára (45 fokos teherátadódást feltételezve): 90x160cm Pillérteher tervezési értéke az alaplemez felső síkján: V d kN kN 1455kN A pillér alatti átlagos talajfeszültség: σ = 31kN/m Az átlyukasztó erő: V V σ 0.90m 1.60m 1455kN 31kN/m 1.44m 1410kN Ed d

14 6.2. fejezet 496 Átlyukadási gyártmányvasalást használva (pl. HALFEN) 10 db HDB 16/295-3/660 elem szükséges 10 db karonként 3Ø16-os csap V 1500kN V 1410kN Rd, max Rd 6. KIVITELEZÉS, FENNTARTÁS, ÜZEMELTETÉS A lemez+ágyazat készítéséhez kb cm-es munkagödör nyitására van szükség. A 35 cm vastag vb. lemez alá egy min. 50 cm vastag, jól tömöríthető szemcsés (homokos kavics vagy zúzottkő) fagyvédő ágyazatot kell készíteni, melyet két rétegben kell tömöríteni (T rρ >95 %). Az ágyazat tetején min. E 2 =75 MPa értéket kell biztosítani (tárcsás teherbírás méréssel). Az ágyazat alatt a feltöltést mindenképpen ki kell cserélni (a termett agyagig), az ágyazat vastagságát szükség szerint növelni kell. Az ágyazatot a vb. lemez szélein a vastagságnak megfelelően túl kell nyújtani (vagyis az ágyazatnak a lemez szélességéhez-hosszúságához képest min cm-el nagyobbnak kell lennie, kivéve a szomszédos épület mellett). Amennyiben az alapozás kivitelezése során nem a talajvizsgálati jelentésnek megfelelő rétegződést észlelnek, akkor haladéktalanul értesíteni kell a geotechnikai tervezőt. Az építés alatt talajvízzel számolni nem kell. Szélső esetben rétegvíz-szivárgás előfordulhat. A csapadékvizek távoltartása nyíltvíz-tartással megoldható. A síkalapok fenntartási és üzemeltetési igényt nem támasztanak.