Épületakusztika. Készítette: Födelmesi Tamás László Pócsi András

Átírás

1 Épületakusztika Készítette: Födelmesi Tamás László Pócsi András

2 ZAJFORRÁSOK Külső zajforrások Ipari tevékenység Járműtranszport Rendezvények (zenei, sport, stb tüntetés ) Belső zajforrások Belső téri tevékenységekből fakadó Jelleg Intenzitás Gépészeti rendszerek zaja (gépi szellőzés, klíma, fűtés, )

3 Épületek rendeltetésszerű használatához tartozó követelmények Szerkezeti állékonyság Klímakomfort (hő- és páravédelem, frisslevegő, ) Természetes és mesterséges megvilágítás Védelem a külső hatásoktól zajvédelem

4 Építészeti akusztika feladatai: épületekben és azok közvetlen környezetében fellépő és terjedő hang tanulmányozása annak tökéletes elszigetelése Ezen belül legfontosabb feladata: adott körülmények között helyes építészeti, épületszerkezeti megoldások alkalmazásával az egyes tereket védelme a zajok ellen (Ablakok, falak, födémek, tetők) A helyiségekben megengedhető zajok nagyságának korlátozásával, azaz zajhatárértékek megállapításával, valamint a határoló szerkezetek minimális hangszigetelő képességének előírásával tudjuk elérni. A külső és belső forrásokból származó hangjelenségek erőssége egy bizonyos, még elfogadható mértéket ne haladjon meg.

5 Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos jogszabályok 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 142/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet a háztartási gépek zajkibocsátási értékeinek feltüntetési kötelezettségéről 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól 43/2002. (VIII. 12.) HM-KvVM együttes rendelet az állami repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki követelményeiről 27/2008. (XII. 3.) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. 29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről 49/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet a motoros légijárművek zajkibocsátásának korlátozásáról 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól

6 Hangszigetelési szabványok MSZ /2-88 Lakások és önálló üdülőegységek hangszigetelési követelményei MSZ /3-88 Közösségi épületek hangszigetelési követelményei MSZ :2007 Épületen belüli hangszigetelési követelmények MSZ :2007 Homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményei

7 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről Zaj- és rezgés elleni védelem 55. (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa. (2) 183 Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használatuk során keletkező zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külső környezetének rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak.

8 GYŐRITÁNC-ÉSKÉPZŐMŰVÉSZETIÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Épületen belüli zajhatárértékek 4. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben

9

10 MSZ :2007 : Épületakusztika. 1. rész: Épületen belüli hangszigetelési követelmények A szabványok betartása nem kötelező érvényűek, de a rendeletekben fogalt értékek teljesülését megkövetelik(hetik) éppen ezért célszerű azokkal egyenértékű megoldást kell alkalmazni

11 MSZ :2007 : Épületakusztika. 1. rész: Épületen belüli hangszigetelési követelmények

12 MSZ :2007 : Épületakusztika. 2. rész: Homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményei

13 Épületszerkezeteket érő zajhatások közlekedés ipari zajok szomszéd termek Zeneterem tornaterem Forrás: Csott Róbert: Födémszerkezetek hangszigetelő tulajdonságai

14 Szerkezeti kialakítások iskolák esetén MSZ :2007 szerint a követelmény R w + C = 45 db kell tölteni pur-habbal. Forrás: Csott Róbert: Födémszerkezetek hangszigetelő tulajdonságai SILKA HM 150 NF+GT R w (C; C tr ) = 50 (-1; -4) A laboratóriumi R w +C érték 4 db-lel nagyobb, mint a helyszíni R w +C követelmény; ez a fal helyszíni tartaléka. Mindkét oldalról 1-1 cm vastag vakolattal kell ellátni a falat. A falba gépészeti vezetékek elhelyezése nem megengedett; az elektromos vezetéket a lehető legrövidebb hosszon, legfeljebb 3-4 cm mélységben bevésve szabad vezetni. Alulra nem kell rugalmasan csatlakoztatni, hanem közvetlenül a födémre ülhet rá. A felső csatlakozásnál legfeljebb 2-3 cm rés maradhat. Ezt a hézagot teljes mélységben ki

15 Szerkezeti kialakítások iskolák esetén A padló rétegrend a lakásoknál megadotthoz hasonló lehet: ragasztott járólap vagy habalátétes laminált padló vagy ragasztott pvc járófelület 5 cm vastag úsztatott esztrich 2 cm vastag szálas hőszigetelő anyag úsztató réteg 2-3 cm vastag lépésálló PS-hab a gépészeti csövek között cm vastag monolit vasbeton födémlemez felületképzés

16

17

18 Épületek elhelyezkedése Kollégium Észak-keletről: Szabolcska Mihály utca és azon túl az általános Iskola határolja. Észak-nyugatról: Mester utcán átlépve fallal lekerített raktárépület találunk. Dél-nyugatról: közvetlenül csatlakozik egy lakóövezethez. Dél-keletről: Sport utca mely másik oldalán szintén egy lakóövezet található. Iskola Észak-keletről: lakóövezeti rész 4 szintes tömbházak Észak-nyugatról: Mester utcán átlépve 3 szintes irodaépület kereskedelmi övezet. Dél-nyugatról: Szabolcska Mihály utca és azon túl a kollégium Dél-keletről: Sport utca mely másik oldalán szintén egy lakóövezet található. A területről még elmondható, hogy nagy zöldfelülettel rendelkezik, a fák a külső zajok tompításában is nagy szerepet játszanak.

19 Forgalomból származó zajhatások Nagyobb zajforrást jelent még a 360-m re található vasúti rendezési pálya, valamint a 81-es főút mely 490 m en belül van. A napi forgalmat bemutató térképből jól látszik, hogy a közvetlen közelben lévő utak kis forgalmúak. A Mester út a napi 4927 db-os forgalmával a mértékadó.

20 Zajmérési jegyzőkönyvből vett adatok A zajmérés december 22-én, hétfőn készült, a délelőtt 10 és 12 óra között. A mérés napja az iskolában a téli szünet idejére esett, az épületekben csupán néhány alkalmazott tartózkodott. A kollégium és iskola környezetében 14 különböző helyen történtek mérések szűrővel súlyozott átlagos hangnyomásszintet mérő 2 fajta készülékkel. A Boogie nevű készülék dba közötti zajtartományban mért megközelítően öt-öt perc időtartam alatt, a Rion nevű készülék dba közötti zajtartományban mért pontosan öt perces időtartamig. A mérések a homlokzattól 2 méteres távolságra történtek. A kollégium esetében a csúcsérték 60,9 dba a Mester utca felől volt mérhető. Az Iskola esetében a csúcsérték 67,1 dba szintén a Mester utca felől, az épületegyüttes északi szélén a tornaterem közepénél volt mérhető, ez a pont van a legközelebb a 81- es főúthoz és a vasúti vonalhoz is.

21 Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek - Iskola Amelynek a használata folyamatosan két óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. Az Iskolai részen a tantermek, rajztermek, balett terem illetve irodák a védendő területek. A tornaterem funkciójából zajforrást jelent ettől a többi kapcsolódó termeket védeni kell. A főépületi részen a zajos Mester utca felöli oldalon találhatók a közlekedők és a belső védett udvar felöli oldalra nyílnak a tantermek, ami egy akusztikailag jó kialakítás. A Szabolcska Mihály utca felöli oldalon található tantermek, igazgatói irodák, nevelők viszont, már jelentős zajterhelést kapnak az utcáról. A tornatermi rész öltözői felett az első emeleten található 3 tanterem is jelentős zajterhelést kap a Mester utcáról, ezt a zajt csökkenti a sűrűn növényekkel beültetett oldalkert valamint a tény, hogy a tantermek nem direkt az utcára néznek, hanem a távolabb lévő Szabolcska Mihály utca felé. A tornatermi zajoktól a közbeiktatott közlekedő véd bizonyos mértékben. A két balett terem védendő területnek tekinthető a zenei darabokra történő próbák miatt. Az étterem fölött található terem ki van téve az ebédlőben funkciójából adódó zajnak. A Szabolcska Mihály utcáról kisebb forgalma miatt kevesebb zajterheléssel számolhatunk.

22 Iskola pince és földszint

23 Iskola 1. és 2. emelet

24 Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek - Kollégium A Kollégiumi épületben a pihenést szolgáló hálórészek védendő területnek számítanak. A hálókhoz kapcsolódó vizesblokkokat a külső zajoktól nem kell védeni. A portát és a tanulószoba viszont szintén védeni kell. Épületen belüli zavaró hangforrásoknak tekinthetjük még a gépészeti részt és a mosókonyhát, de sajnos mért adatok hiányában ezzel nem tudunk számolni, ezeknél a termeknél a zajkibocsátást kell megakadályozni. (Belső hangszigetelő lemezek) A legnagyobb külső zajforrást a környéken a közlekedés adja, főként a Mester utca felől érkező, azonban a jó alaprajzi elrendezés miatt ezen a falszakaszon a vizesblokkokat találjuk a védendő hálórészek a belső udvar felé néznek. Külső zajoknak legjobban kitett hálók a jobb szárny emeleti részén találhatók Észak felé néző oldalon, a Mester utca felől és a Szabolcska Mihály utca felől is éri őket zajterhelés. A bejáratnál található porta kapja a legnagyobb zajterhelést a Szabolcska Mihály utca felől. A Szabolcska Mihály utca forgalma felől a reggeli, illetve a délutáni órákban lehet a legnagyobb az iskolát kiszolgáló funkciójából adódóan (reggeli iskolakezdés és délutáni távozás). A külső zajforrás tekintetében szerencsés dolog, hogy ipari eredetű zajforrásokkal nem kell számolni.

25 Kollégium Földszint és 1. emelet

26 Homlokzati szerkezetek szükséges hangszigetelésének meghatározása (R wer ) Iskola: Iskola-Főépület-1 em. Igazgatói szoba 26, 10 dba - mértékadó Iskola-Főépület-1 em. Nevelő 26,06 dba Iskola-Főépület- Fsz. Porta 26,10 dba Iskola-Főépület- Fsz. Tanterem főbejárati old 26,06 dba Iskola-Főépület- Fsz. Tanterem udvar felé 9es 6,09 dba Iskola-Főépület- 1 em. Tanterem öltözök felett 21,85 dba Kollégium: Kollégium-bal szárny Fsz. külön bejáratú lakórész bal sarok Szoba 20,92 dba Kollégium-főbejáratnál Fsz. Porta 22,61 dba Kollégium-jobb szárny-1 em. Szoba zuhanyzók végén 29, 36 dba - mértékadó

27 Az eredmények értékelése - Iskola Akusztikai szempontból az iskola Szabolcska Mihály u. felőli homlokzatát vizsgáltuk. Fal rétegrendje: 2 cm kültéri vakolat 38 cm vázkerámia falazat 2 cm beltéri vakolat + festés A táblázatban található Porotherm PL típusú 365 kg/m 2 hangszigetelő értéke R w =42 db > R wer =26,10 db tehát megfelelt. Nyílászárók tekintetében ezen a homlokzaton fából készült egyesített szárnyú valószínűleg gumis szigetelés nélküli régi ablakok találhatók melyek hangszigetelő értéke R w =20-28 db kisebb, mint a szükséges R wer =26,10 db tehát nem felel meg!

28 Az eredmények értékelése - Kollégium Akusztikai szempontból a kollégium Mester utca felőli homlokzatának zajterhelése volt a mértékadó. Fal rétegrendje: 2 cm kültéri vakolat 38 cm vázkerámia falazat 2 cm beltéri vakolat 1 rtg ragasztás 1,25 cm gipszkarton építőlemez beltéri vakolat + festés A táblázatban található Porotherm PL típusú 365 kg/m 2 hangszigetelő értéke Rw=42 db > R'wer=29,36 db tehát megfelelt. A kollégium esetében az építéskor már korszerű műanyag nyílászárokat használtak. Ennek megfelelően a feltételezett nyílászáró műanyag, összes üvegvastagsága 10 mm, légréssel együtt 24 mm, a légrés kitöltése pedig speciális gázzal vagy gázkeverékkel történt. Egy ilyen szerkezet léghanggátlási száma: Rw=39-40 db > R'wer=29,36 db tehát megfelelt.

29 Összegzés A mért adatok és elvégzett számolások alapján kiderült, hogy a kollégium falazata és korszerű nyílászárói mindenhol megfelelnek a külső zajforrásokkal szemben. Az iskola épület-együttesé falazatairól elmondható, hogy megfelelnek a támasztott követelményeknek, viszont nyílászárók szempontjából ez nem mindenhol teljesül. Azokon a részeken, ahol már új műanyag nyílászárókra cserélték az ablakokat nincs gond, de a főbejárati részen, ahol még a régi faszerkezetes ablakok vannak, ott nem tudnak minden esetben megfelelni. Javasolt a régi nyílászárok cseréje. A belső zajforrásokról számszerű adatok nem álltak rendelkezésre, ezért a belső gépészeti berendezésekből adódó zajterhelések számítására ez a tanulmány nem terjed ki. A tantermek, szobák közlekedőkre nyíló ajtóiról nincsenek mért hanggátlási adataink, ezek cseréje esetleg megfontolandó. A födémekben nincs lépéshangszigetelés, peremszigetelés, ennek pótlási lehetősége vizsgálandó, amennyiben a testhangok zavaró mértékben terjednek a szerkezetben.

30 Felhasznált irodalom: DR. HABIL. REIS FRIGYES: MAGASÉPÍTÉSTAN II. - ÉPÜLETFIZIKA - AKUSZTIKA Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai Kiadó: TERC Kft /2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáró : 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeleta környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól : MSZ :2007 szabvány MSZ :2007: /verlagMSZ15601szabvany.doc

31 Köszönjük a figyelmet!