1./ Mi a különbség a talaj tönkremenel előtti és közbeni teherbíró képessége között?

Átírás

1 1./ Mi a különbség a talaj tönkremenel előtti és közbeni teherbíró képessége között? 2./ Ismertesse az ideiglenes támszerkezetek szerkezeti elemeit. Palló: 48 mm vastag palló (Union, Pátria, Cs hullámlemez). Lehet után hajtott és hézagos. Heveder: cm oldalhosszúságú gerenda (I vagy U tartók) Dúc: A dúcolás az alapgödör vagy keskeny munkagödör függőleges földfalainak megtámasztása. A föld nyomása pallókra, ezekre merőleges hevederekre és végül a hevedereket megtámasztó dúcok rendszerére nehezedik. Fontos elemek még az ékek, amelyek merevséget biztosít 3./ Keskeny munkagödör esetén minek alapján dönti el, hogy milyen pallózást alkalmaz. Indokolja. Szabadon álló földfal magasságának értéke a mérvadó (h0): h0 közel 0 elővert pallózás h0 < 50 cm vízszintes pallózás h0 > 50 cm állított függőleges pallózás munkagödör egy lépcsőben nem emelhető ki vízszintes, ill fügőleges utánhajtott pallózás kemény vagy omlós talaj hézagos, biztonsági pallózás 4./ Mi az a két tényező, amit a számításokban nem veszünk figyelembe, de nagymértékben befolyásolja a kiemelt munkagödör állékonyságát. (Kivitelezők néha hazárdíroznak ezzel.) Időtényező (meddig van nyitva a munkagödör); átboltozódás hatása (kiemelt szakasz hosszúsága). 5./ Rajzolja fel az állított pallós megtámasztás keresztmetszetét. 6./ Rajzolja fel a vízszíntes pallózással megtámasztott munkagödör keresztmetszetét.

2 7./ Mikor alkalmaz állított és mikor vízszíntes pallózást? Indokolja választását. Vízszintes: ha h0<50 cm. Egyszerre 2-3 pallószélességnek megfelelő mélységben tudják a talajt kiemelni. Függőleges: ha h0>50 cm, munkagödör egyszerre kiemelhető. 8./ Földnyomáson kívül mitől függhet még a megtámasztó elemekre jutó terhelés? Beépítés módja, sorrendje; ékek megfeszítésének mértéke, megtámasztás anyaga; talaj rétegzettsége, minősége; földkiemelés, dúcelhelyezés közti időtartam. 9./ Szemcsés talaj esetén milyen adatokat használ fel a földnyomás meghatározásához keskeny munkagödör esetén? Ha tudja írja fel a képletet. P=k*(H*γ+q)*tg^2(45-π/2) k-tömörségtől fögg (közbenső érték k=2,45-sd) 10./ Kötött talaj esetén milyen adatokat használ fel a földnyomás meghatározásához keskeny munkagödör esetén? Ha tudja, írja fel a képletet. P=(H*γ+q)-4c; P=0,2*(H*γ+q) kettő közül a nagyobbat kell figyelembe venni 11./ Milyen igénybevételekre méretezi az egyes megtámasztó szerkezeteket keskeny munkagödör esetén? Rajzoljon fel egy igénybevételi ábrát. Pallót és hevedert hajlításra, Dúcot nyomásra és hajlításra is 12-/ Hogyan számítja ki a keskeny munkagödör szerkezeti elemeire jutó terheléseket? Elemhez rendelhető terület szorzataként. Pl: Pheveder=Ptalaj*l0 13./ Munkagödör kivitelezésekor - mit kell feltétlenül megoldani és mit kell lehetőleg minimalizálni? Felszíni vízelvezetés megoldása; minimális nyitvatartási idő; felszíni terhelés minimalizálása 14./ Széles munkagödör esetén mi jelenti a problémát, hogyan lehet ezt megoldani? Probléma: teherátadás a szemközti falra. Megoldás: ferde dúc (kis mélység, állékony talaj); dúc méret növelése (keresztmetszet); befogás (heveder leverése); horgonyzás; építendő szerkezet adja a megtámasztást 15./ Ismertesse a berlini ducolatot. Széles munkagödörben nincs lehetőség belső megtámasztásra, mint a keskeny falú munkagödröknél, így a támszerkezetet hárta kell horgonyozni, illetve be kell fogni. Földkiemelés előtt 1,5-2,5m távolságban acél I gerendákat vernek le a kiemelkedő munkagödör határfalának, amely közé, a földkiemeléssel lépést tartva, előre leszabott vízszintes pallókat csúsztatnak be és ékeléssel támasztanak ki. Így a pallók a földnyomásokat a tartókra hárítva megtámasztják a földfalat, a tartók egyensúlyát a gödör alatti befogás és szükség esetén hátrahorgonyzás biztosítja. Alkalmazás: 5-10m mély gödör, nincs talajvíz, min 1m állékony talaj. 16./ Ismertesse a berlini ducolat méretezésének általános irányelveit. Szádfaléhoz hasonló, megnövelt felület, helyéről el ne mozduljon, el ne törjön, illetve ne szenvedjen meg nem engedhető alakváltozásokat 17./ Mik az előnyei és hátrányai a berlini ducolatnak? Előny: tiszta munkagödör; elbontható, többször felhasználható Hátrány: zaj+rezgés I leverése miatt; nagy élőmunka igény 18./ Milyen szádfal profilokat ismer. Kialakításukat indokolja meg. Acél U és Z profil, többnyire hullámvonal alakúak a nagyobb inercia miatt. 19./ Ismertesse a szádfal lehajtás technológiáját. Hidraulikus vagy diesel üzemű verőeszközöket használnak, szemcsés talajban a vibrátor hatékonyabb lehet. A vibrátort daruval emelik a kívánt magasságba és illesztik a vibrálandó szádfalra. Sajtolási módszer előnye a kisebb környezeti zajterhelés.

3 20./ Mikor célszerű szádfalas megtámasztást alkalmazni és mikor nem alkalmazható? A szádfal lehet építőeszköz (ideiglenes körülzárás) vagy építőanyag is (bennmaradó). A szádfal megtámasztja a munkagödör függőleges földfalait és egyben többé kevésbé vízzárást is biztosít. Nem alkalmazható meglévő épületek alapjainál. 21./ Sorolja fel a résfal készítés előkészítő munkálatait. Vízszintes terep kialakítása; résvezető gerenda beépítése (felső földréteg ne menjen tönkre); résiszap előkészítése. 22./ Ismertesse a résiszapot A résiszap diszpergált bentonit és víz keveréke. Fontos tulajdonsága, hogy nyugalomban megdermed, azonban rázás, keverés hatására ismét folyadékszerű lesz a viselkedése, miközben térfogata álladó. Ennek köszönhetően a diszpergált bentonit nem ülepedik ki és térfogatsúlya időben állandó. Összetevő: víz (ivóvíz minőség) + bentonit + szóda (+ cement + kötésszabályozó) 23./ Ismertesse a résfal állékonyság vizsgálatát. Feltétel: a résiszap oldalnyomásának nagyobbnak kell lennie, mint a vízszintes oldalnyomása. Ellenőrzés: Függőleges önsúlyfeszültség csökkentés indoklás: 24./ A résiszap színtjének mi a maximum és minimum kritériuma? A résiszap szintjét biztosítani kell: felszín alatt max 50 cm, talajvízszint felett min 1,5m. 25./ Ismertesse a résvezető gerendát. (funkció, kialakítás, mélység) Kialakítás, mélység: a résvezető gerendák a leendő résfal két oldalán a falszélességnek megfelelő távolságban készített vasbeton falak, amelyek 1-1,5m mélységig nyúlnak le. Szerep: kijelöli a résfalak helyét, megvezeti függőlegesen a réselőgépet és megtámasztja azt, felső réteg állékonyságának biztosítása (bentonitos zagy nem biztosítja itt), szakaszoló gép rögzítéséhez támasz, rendezett felszín biztosítása. 26./ Milyen adatok alapján tervezi meg a résvezető gerenda mélységét? Milyen mérethatárok között változik? Befolyásolja a talaj súrlódási szöge és a résiszap sűrűsége. 1-1,5 m között változik a mélység. 27./ Ismertesse a réselőgép tipusait. Markológépek (leenged-harap-kiemel-ürít): köteles függesztés mechanikus vagy hidraulikus üzemmel, merev rudas. Folyadékszállítású berendezések (talajaprítás-zagykiszivattyúzás-ülepítés): marótárcsás 28./ Készítsen egy résfal kiviteli ütemtervet. Adja meg a maximális szélesség és hossz értékeit. A réskiemelés szakaszos. Egy szakasz hossza azonos vagy többszöröse a szerszám hosszának. A szakaszokat nem folyamatosan, hanem kihagyással készítik. Az átboltozódás kialakulása miatt maximum szélesség 60 cm, maximum hosszúság 3-4 m. 29./ Ismertesse a résiszap megtámasztás fizikai alapjait. A betöltött zagy ellennyomással teszi állékonnyá a munkagödröt (több bentonit, nagyobb oldalfeszültség). Szűk gödör miatt a talaj átboltozódik. A résiszapból valamennyi mindig elkezd beszivárogni a talajba, így az oldalfalon egy vékony bentonitos réteg alakul ki, amely megfogja a szemcséket. Homok sem omlik be. 30./ Rajzoljon le három különböző cölöpfal megtámasztást. 31./ Cölöpfal esetén, hogyan biztosítja a cölöpök együtt dolgozását? Együttdolgozás biztosítására 1-1,5 m magas fejgerenda készítése + hátrahorgonyzás. 32./ Rajzolja le a szabadon álló szádfalra ható földnyomásokat.

4 33./ Rajzolja le a kihorgonyzott szádfalra ható földnyomásokat. 34./ Ismertesse a rugalmas ágyazási módszert. Diagramok, táblázatok lineáris rugómodell alapján, földnyomások kézi számításos ellenőrzésével. Szoftverek bilineáris modellel. 35./ Rajzolja le a szádfalnál alkalmazott rugalmas ágyazási elemet és ennek terhelés alakváltozási görbéjét. 36./ Ismertesse a rugalmas ágyazási tényező meghatározásának elvi alapjait. 37./ Milyen mértékű lehet a süllyedések nagysága és kiterjedése a munkagödör mentén?

5 38./ Rajzolja le a kontinentális talajvízjárás éves menetgörbéjét. 39./ Hogyan oldja meg a felszíni vizek távoltartását a munkagödörtől? Nyitott munkagödör: beszivárgó vizek eltávolítása víztelenítéssel Zárt munkagödör: részleges vízzárás: alulról jövő vizeket szivattyúzással vagy víztelenítéssel távolítják el, teljes vízzérés: nincs beszivárgó víz 40./ Mi alapján dönti el, hogy milyen víztelenítést alkalmaz? A víztelenítést a talaj minőségének, a víznyomás nagyságának, munkagödör méretének, az építendő szerkezet kivitelezésének, valamint a szomszédos építmények állékonyságának figyelembevételével kell megtervezni. 41./ Sorolja fel a víztelenítési módszereket. Nyílt víztartás (nyílt árokrendszerből való kiszivattyúzás), talajvízszint-süllyesztés (munkagödör körül fenékszint alá süllyesztett kutakból való szivattyúzás), talajfagyasztás, talajszilárdítás, elektroozmózis, vákuum kutas, szűrő kutas. 42./ Ismertesse a hidraulikus talajtorést és kialakulásának feltételeit. Vízszintet felengedni, víztelenítés üteme gyors (nem megfelelő módszer), nyomás alatti talajvíz (alul-felül vízzáró réteg közötti talajvíznél való munkagödör kiemelés). 43./ Mit tesz hidraulikus talajtörés észlelése esetén? Mik lehetnek a kiváltó okok? Talajvízszint süllyesztése lassan. 44./ Ismertesse a nyíltvíztartásos talajvíztelenítést. Ha lehet, akkor mindig nyílt víztartást kell tervezni. A lényege, hogy a munkagödörbe oldalról, alulról bejutó talajvizet, felülről bejutó csapadékvizet nyílt árokrendszer, szivárgó- vagy csőhálózat segítségével aknába (zsompba) gyűjtik, ahonnan kiszivattyúzzák és vezetéken egy vízbefogadóba vezetik. A vízgyűjtő hálózat mélyítése megelőzi a munkagödör mélyítését, lehet többlépcsős kiépítésű is. A talajvízszint min. 20 cm-re (gépek esetén 50 cm-re) legyen a munkagödör fenékszintje alatt. A főgyűjtő szivárgót lehetőleg az építmény határain kívül kell vezetni, mélysége max cm. Legalább két gyűjtőaknát kell előirányozni. A víztelenítés befejezése után a szivárgó hálózatot és a szívóaknákat cementhabarccsal vagy betonnal ki kell tölteni. 45./ Milyen adatokból állapítja meg (számítja) a leszívási görbe hatástávolságát? Rajzolja meg egy munkagödör körül kialakuló depressziós görbét.

6 46./ Nyiltvíztartás esetén mitől függ a munkagödörbe beáramló vízmennyiség? (rajz) 47./A beáramló vízmennyiség mitől függ oldalról zárt munkatér esetén (pl. szádfal)? (rajz) 48./ Ismertesse a szivárgó és zsomp kialakítását. (rajz) 49./ Ismertesse a szűrőkút kialakítását. (rajz)

7 50./ Ismertesse a vákuum kút kialakítását. (rajz) 51./ Szűrőkút várható vízhozamának meghatározása. (kiindulási feltételek-végképlet, vagy levezetés) 52./ Munkagödörbe beáramló vízmennyiség meghatározása szűrőkutas víztelenítés esetén. 53./ Mekkora a megengedhető maximális aramlási sebesség? vmax= (k/15) 54./ Szükséges kútszám meghatározása szűrőkutas víztelenítés esetén. n=qmunkagödör/qf + min 10-15% biztonság qf=aszűrőfelület*vmax 55./ Rajzolja le a vákuumkút leszívási görbéjét. Jelölje be a vízhozam számításához szükséges adatokat. 56./ Hogyan határozza meg a leszívás mértékét vákuum kút esetén? lv=(patmoszféra-pvákuum)/(ρw*g) 57./ Hogyan határozza meg a beáramló vizmennyiséget vákuumkutas víztelenítés esetén? q0=k/(2*lk)*(lm 2 -l0 2 )

8 58./ Vákuum kutas víztelenítés esetén hogyan határozza meg az egy kútból kinyerhető maximális vízmennyiséget és a kutak kiosztási távolságát? Kutak távolsága: (egy kút max vízhozama)/(számított beáramló vízmennyiség), ha kétoldalról van befolyás, akkor a beáramló vízmennyiéget meg kell szorozni 2-vel. 59./ Ismertesse az electroozmotikus víztelenítést. Az elektroozmotikus talajvízszint-süllyesztés során a víztelenítő kútra egy egyenáramú áramforrás negatív pólusát kötik, a tőle adott távolságban a talajban levert csősorra pedig a pozitív pólust. 60./ Sorolja fel a munkagödör oldalzárás lehetséges technológiai megoldásait. Résfal, szádfal, injektált talaj, átmetsző cölöpfal, geomembrán (műanyag). 61./ Sorolja fel a munkagödör fenékzárás lehetséges technológiai megoldásait. Oldalfal befogása vízzáró talajban, injektált talajzóna (bentonit, kémiai oldat), betonfenék (víz alatti betonozással). 62./ Ismertesse a vízalatti betonozást. A betonozás betonozó tölcsérrel történik, alulról felfelé, úgy hogy a cső mindig a betonfelszín alatt legyen. 63./ Ismertesse a talajszilárdítási eljárásokat. A talajszilárdítást túlnyomással a talajba juttatott szilárdító anyaggal lehet elérni. Ilyen anyag lehet a cement tej, cement+bentonit. Nagyobb szilárdságot kémiai anyagokkal lehet elérni: vízüveg+reagens aktivizáló anyag. 64./ Ismertesse a talajfagyasztásos vízkizárási eljárásokat. Talajfagyasztás fagyasztó folyadékkal CaCl2 vagy MgCl2 (20-30%) hűtőgépekben való lehűtésével történek. Másik megoldás a folyékony nitrogén, melyet csöveken keresztül vezetnek a talajba. 65./ Ismertesse a légnyomásos vízkiszorítás elvét és alkalmazásának hátrányait. Egészségre ártalmas. 66./ Ismertesse a földművek tervezési szempontjait/irányelveit. Funkcionális igények teljesítése: teherviselés, vízzárás. Kivitelezhetőség, tartósság, fenntarthatóság, romlások elkerülése. Földtani adottságok figyelembe vétele: terep-, talajadottság, felszíni és felszín alatti vizek Környezeti szempontok: területhasználat, növény-, állatvédelem, épített környezet védelme. Statikai és hidraulikai követelmények: állékonyság, mozgások korlátozása, földműfelszín teherbírásának biztosítása, kívánatos áteresztőképesség biztosítása, alakváltozások szinten tartása. Gazdaságosság: anyagnyerés lehetősége, alkalmazandó gépek és technológiák, munkaszervezés, minőségbiztosítás. 67./ Mi a födműtervezés gazdaságosságának egyik legalapvetőbb feltétele. A földművek gazdaságosságát önmagában nem lehet értékelni, mert a haszon a funkcióból eredő használatból származik. Ezért inkább csak a területfoglalás, építés, fenntartás költségeit lehet külön számba venni. Kiemelt és beépített földtömeg közel azonos legyen.

9 68./ Földműbe beépíthető talajok minősítése/kritériumok. Elvárjuk, hogy az anyag nem legyen mállásra hajlamos, szerves-anyag tartalma kicsi legyen, fagyállóság, tömöríthetőség, errózió érzékenység. 69./ Sorolja fel a beépíthetőség megítéléséhez és a földmű minősítéséhez szükséges talajfizikai jellemzőket. Víztartalom, tömörség, teherbírás. 70./ Ismertesse a CBR vizsgálatot. Laboratóriumban és helyszínen egyaránt végezhető kísérlet. A vizsgálat során a fémsablonba a mintát a valósághoz közel álló tömörséggel és víztartalommal kell előkészíteni, célszerűen a Proctor vizsgálattal párhuzamosan. Meghatározott erővel terheljük a mintát, és mérjük a teherbírás. 71./ Ismertesse a hajlékony pályaszerkezetek méretezésének alapelvét. Terhelési osztály meghatározása, földmű méretezési teherbírási modulusának meghatározása (E2talaj), javítóréteg méretezése. 72./ Milyen értékhatárok között változik a földmű CBR értéke? Mi a vizsgálat gyenge pontja? 2-4% gyenge, rossz altalaj 5-7% közepesen gyenge 7-15% megfelelő 15-30% jó altalaj, közepes alsó réteg 40-70% jó alsó alapréteg % kitűnő alapréteg A földmű felső vékony rétegéről ad tájékoztatást (10-15 cm) 73./ Ismertesse a tárcsás teherbírás mérést. Mi az előnye a CBR-s vizsgálattal szemben? Egy 30 cm-es tárcsát 0,05 MN/m2 terhelési lépcsőben, minden terhelésnél a talajkonszolidációt megvárva 0,3 MN/m2-ig terheljük. A tárcsa süllyedését, annak középpontjában úgy mérjük, hogy a mérés bázisa legalább 1,5m-re legyen a terheléstől. Az első terhelés után tehermentesítjük, majd 0,1 MN/m2 lépcsőben újra terheljük a tárcsát. Mindkét mérésből számítható teherbírási modulus, a terhelés/süllyedés hányadosaként. A CBR vizsgálattal szemben előnye, hogy cm mélységről is ad tájékoztatást, nem csak a felső cm-ről 74./ Mi a speciális térfogat? Miért célszerű a használata? Azt mutatja, hogy a teljes térfogat hányszorosa a szilárd rész térfogatának. Célszerű, mert lineáris az összefüggés a speciális térfogat és a víztartalom között, ha a telítettség állandó. A telítettség görbék így w-v összefüggésben egyenesek. Az optimális tömörítéshez tartozó víztartalom így meghatározható egyszerűen grafikusan. 75./ Hogyan határozza meg a tömörítési optimális víztartalmat? A proctor vizsgálat eredményeként kapott görbe ρdmax pontján lesz a Wopt. 76./ Rajzolja meg a tömörített réteg várható tömörség eloszlását a mélység függvényében. Rajzolja fel a földmű várható tömörség eloszlását.????????????? 77./ Milyen tömörítési módokat ismer? Statikus, vibrációs, ütve, gyúrva. 78./ Sorolja fel, hogy a különböző tömörítési módokat milyen talajfajták esetén alkalmazza. Általános: ütve Szemcsés talaj: ütve, vibrációs Gyengén kötött: statikus, vibrációs, gyúrva Kötött: gyúrva 79./ Ismertesse a tömörítő eszközöket. Szemcsés talaj: döngölő, vibrolap, vibrohenger Gyengén kötött: gumiabrocsos henger, sima henger, vibrolap, vibrohenger Kötött: juhláb henger, gumiabrocsos henger, döngölőlap 80./ Mit tartalmazzon a tömörítési előírás. Adjon értékhatárokat az előírt paraméterekre. Az előírásokat az MSZEN tartalmazza. Terítési vastagság: cm optimum (talajfajta, víztartalom függő) Járatszám: 2-8 optimum 4 Pontos érték próbatömörítéssel adható meg.

10 81./ Ismertesse a tömörségellenőrzés lehetséges megoldásait. Roncsolásos: Homokkúpos, gumimembrános, olajos/vizes: Ismert tömegű talaj helyének térfogatát úgy határozzuk meg, hogy azt egy ismert térfogat sűrűségű anyaggal töltjük fel. Roncsolás mentes vizsgálatok: Izotópos vizsgálat: a gamma sugárzást a talajrészecskék vezetik. A vezetőképesség a talaj tömörségétől függ. A víztartalom a hidrogénatom neutronjának terjedése alapján határozható meg. Nem nukleáris vizsgálatok: az eszköz által keltett elektromágneses pulzus terjedési idejének mérése alapján. 82./ Ismertesse az utólagos tömörségellenőrzés módszereit. A tömörített anyagból vett minta tömeg- és térfogatmérésével, izotópos tömörségméréssel, könnyű ejtősúlyos berendezéssel, penetrométeres vizsgálattal, statikus tárcsás terheléssel, teljes felületű tömörségellenőrzés módszerével. 83./ Hogyan tömöríti a töltés padkáját, rézsűt? 84./ Soroljon fel három geoműanyagot és azok geotechnikai alkalmazását. Georács: talaj erősítése, vasalása. Húzóerők felvételére teszik képessé a talajt, így a töltések állékonyságát biztosítják. Geoszőnyeg: műszálak véletlenszerű összegubancolásával és összepréselésével készülnek, elsődlegesen erózióvédelmet biztosítanak a földműnek. Geomembrán: környezetvédelem (pl.: hulladéktárolók szigetelése). 85./ Sorolja fel a geoműanyagok alkalmazási területeit/funkcióit. Elválasztás, védelem, erősítés, drénezés, szűrés. 86./ Geoműanyagok elvárt fizikai tulajdonságai, amelynek alapján minősítik a terméket. Szakító szilárdság, szakadó nyúlás, statikus átszakadási ellenállás, dinamikus átszakadási ellenállás, szűrőképesség, vízáteresztő képesség, időjárással szembeni ellenállás. 87./ Rajzolja le egy lépcsőzött töltés keresztmetszetét, jelölje, és nevezze meg részeit! Mire szolgál a lépcsőzés? 88./ Rajzolja le egy bevágás keresztmetszetét, jelölje, és nevezze meg részeit! Jelölje a vízelvezető létesítményeket is!

11 89./ Melyek a földműbe beépíthető talajok minősítése szempontjából legfontosabb kritériumok? (Pl. duzzadásra ne legyen hajlamos, stb.) 90./ Sorolja fel, és minősítse a fő talaj típusokat (pl. kavics, homok, stb.) a fagyállóság szempontjából (3 osztály)! 91./ Melyek a fagyhatár figyelembe vehető mélységei hazánkban? 500 mbf alatt 0,8-1,0 m, 500 mbf felett 0,9-0,1 m. 92./ Mely talajok minősülnek kiváló, ill. jó földműanyagnak? 93./ Soroljon fel nehezen, ill. nem tömöríthető talajokat! Nehezen: szemcsés; gyengén kötött, szemcsés keverékek; kötött talajok Nem tömöríthető talajok: kötött talajok 94./ Mely szemcseeloszlási paraméterek alapján ítélhetjük meg egy szemcsés talaj tömöríthetőségét? Jól tömöríthető: S0,063 < 20% Közepesen tömöríthető: 20% < S0,063 < 30% Nehezen tömöríthető: S0,063 > 30% 95./ Mely képlékenységi paraméterek alapján ítélhetjük meg egy kötött talaj tömöríthetőségét? Közepesen tömöríthető: Ip < 20; 0,9 < Ic < 1,25 Nehezen tömöríthető: Ip > 20; 0,9 < Ic < 1,25 Nem tömöríthető talajok: 0,9 < Ic vagy Ic > 1,25 96./ Mit értünk kereszt- ill. hossz-szállításon a földmű építés során? Kereszt: vonalas földműveknél a keresztszelvény mentén bevágásból töltésbe való szállítás. Hossz-szállítás: vonalas földműveknél a hossz-szelvény menti szállítás.

12 97./ Sorolja fel a földmunkák kivitelezésének általános lépéseit (a felvonulástól a gyepesítésig)! Felvonulási terület, szállítási útvonalak építése, Földmunka útjában levő akadályok eltávolítása (bontás, közmű kiváltás, növényzet irtása, víztelenítés); Humuszleszedés, humusz deponálása; Föld kitermelése, szükség szerinti minősítése; Mindeközben rézsűk, munkaárkok, gödrök biztosítása, csapadék- és talajvíz elleni védelme; Töltés alapozása, altalaj tömörítése, szükség szerinti minősítése; Földszállítás, rétegenkénti beépítés es tömörítés közben rétegenként, ill. végül a fölmű tükrön a tömörség, teherbírás ellenőrzése. Végleges vízelvezetés megoldása; Humuszborítás, gyepesítés, rézsűvédelem. 98./ Soroljon fel legalább öt a földművek víztelenítését szolgáló csapadékvíz és felszín alatti vízelvezető elemet! Vízelvezető árok; folyóka; surrantó; zárt csatorna; áteresz; szikkasztó árok 99./ Rajzoljon le egy bevágást, ahol a felszín alatti vizek elleni védelmet talpszivárgókkal oldják meg. Jelölje a lesüllyesztett víz szinteket! 100./ Rajzoljon le egy bevágást, ahol a felszín alatti vizek elleni védelmet talpszivárgókkal oldják meg! Jelölje a lesüllyesztett víz szinteket! 101./ Rajzolja le egy szivárgó mintakeresztszelvényét! 102./ Milyen talajból készülhet egy szivárgó test anyaga? Milyen fő kritériumoknak kell megfelelnie? k > 10-3 m/s, Javasolt φ8/16 vagy φ16/32 mm mosott, osztályozott kavics (esetleg hasonló szemcseméretű zúzottkő), Nem mállékony, mésztartalma < 20%. 103./ Mi a geotextíliák szerepe a szivárgók esetén? Elválasztó-szűrőréteg.