Dr. Kardeván Endre VM államtitkár

Átírás

1 Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette: Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Készült: május 31. 1

2 Tananyag információk: Projekt neve: Tananyag címe: Készítette: (regisztrációs szám: ÁROP ) - Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Készült: május 31. A tananyagot elfogadta: Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Kardeván Endre VM államtitkár Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Oravecz Márton MgSzH elnök Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Józwiák Ákos szakmai vezető Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Jordán László témakör vezető 2

3 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása Bevezetés A szabályozás történeti áttekintése Az EK műtrágyákra vonatkozó uniós szabályozás történeti áttekintése Az uniós szabályozás harmonizációja Az EK műtrágyák forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályozás Az EK műtrágya jelölés használatára jogosító előírások Az EK műtrágyák minőségi előírásai Az ammóniumnitrát műtrágyára vonatkozó különös előírások Az EK műtrágyák címkézése és csomagolása A címke adattartalmára vonatkozó előírások Csomagolásra vonatkozó előírások Az EK műtrágyák tárolása Az EK műtrágyák felhasználása Az EK műtrágyák ellenőrzése és az ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedések Az EK műtrágyák ellenőrzése A kérelemre történő termékállandóság vizsgálat Intézkedések az ellenőrzés során Az EK rendelet védzáradékra vonatkozó jogintézménye Az EK műtrágya típusok engedélyezése Engedélykérelem Az engedélyezés menete A bizottság működése Az EK műtrágyák szabályozásának folyamatos fejlődése Az EK rendelet módosításai A toxikus elemekre vonatkozó határértékek meghatározása A meszező anyagok EK műtrágyák közé történő felvétele A szabályozás új alapokra történő helyezése Melléklet

4 2 A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása Az Államreform keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. Az MgSzH szeptember 16-án nyújtotta be pályázatát ÁROP 2210/2010 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági címmel. A hiánypótló dokumentáció elküldése és a tisztázó kérdések megválaszolása után a Projektet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (mint Közreműködő Szervezet, továbbiakban KSZ) vezetője támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási jogviszony a január 5-én keltezett támogatói okirattal lépett hatályba. A Projekt megvalósulásának ideje február 1-től szeptember 30-ig tart. A Magyarországon és az Európai Unióban is mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén bekövetkezett széleskörű joganyag változás alapjaiban formálta át a hatósági feladatellátást. Az MgSzH pályázata elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A pályázat célcsoportját az MgSzH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemeit a tananyagok elkészítése és azoknak hagyományos, illetve e-leaning formájában megvalósuló oktatása jelenti. A pályázat értelmében a mezőgazdasági szakigazgatást érintő jogszabályok/témák oktatását végezzük el, összesen mintegy 8100 főnek. A projekt keretein belül kerül sor Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet oktatására. A képzés során a tananyag a pályázat tárgyaként megjelenő joganyag tárgyi ismertetésén túl kiterjed a kapcsolódó jogszabályi környezet rövid bemutatására, a szabályozás alapjául szolgáló társadalmi környezet és elérni kívánt társadalmi célok megismertetésére, a gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetésére, továbbá az ügyintézés, illetve tágabban a jogalkalmazás segítésének a módjaira. 4

5 3 Bevezetés Az Európai Közösségi műtrágyák (továbbiakban: EK műtrágyák) olyan termésnövelő anyagok, amelyek forgalomba hozatala és felhasználása nem kötött egyedi termék engedélyhez. Egy műtrágya külön engedélyezési eljárás nélkül EK műtrágyaként forgalomba hozható, amennyiben besorolható egy engedélyezett EK műtrágya típusba. Az EK műtrágyák a talajba vagy közvetlenül a levélre kerülve bejutnak az élelmiszerláncba és a környezetbe, ezért alkalmazásukkal kapcsolatban alapvető elvárás, hogy kedvező hatást fejtsenek ki a talajra vagy a termesztett növényre, és előírásszerű és szakszerű felhasználásuk során ne okozzanak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a talajra, az ember és az állat egészségére, és ne jelentsenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre. Bár az EK műtrágyák közé besorolható készítmények szabadon forgalomba hozhatók, a fenti követelmények kielégítéséhez az Európai Unió szigorú szabályozást alkotott az egyes EK műtrágya típusok minőségi előírásai vonatkozásában, amelynek könnyebb érthetősége szempontjából célszerű a szabályozás történetének rövid áttekintése. Bár a tananyag címében az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet bemutatása szerepel, de nemcsak ez a rendelet kerül ismertetésre, hanem az EK műtrágyák forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos valamennyi uniós és hazai szabályozás is. 5

6 4 A szabályozás történeti áttekintése 4.1 Az EK műtrágyákra vonatkozó uniós szabályozás történeti áttekintése Az Európai Unió tagállamaiban az EK jelölés használatára jogosult műtrágyák az áruk szabad áramlása elvének megfelelően a tagállamok között szabadon forgalmazhatók. Az EK jelölés használata feltételeinek alapjait lerakó első közösségi jogszabály 1976-ban jelent meg, irányelv formájában, amelyet további 17 irányelv követett az alábbiak szerint: - A 76/116/EGK Tanácsi irányelv és a módosításai meghatározzák az EK műtrágyákra vonatkozó o jelölés, o tápelem tartalom, o egyéb minőségi előírások, o tűrés határok, o címkézés, o csomagolás alapvető követelményeit - A 77/535/EGK Bizottsági irányelv és a módosításai a mintavételi és vizsgálati módszereket tartalmazzák - A 80/876/EGK Tanácsi irányelv és a módosításai a magas nitrogén tartalmú ammónium nitrát minőségi követelményeiről - A 87/94/EGK Tanácsi irányelv a magas nitrogén tartalmú ammónium nitrát műtrágyák robbanásveszélyességi tulajdonságainak vizsgálatáról Az EK műtrágyák minőségi előírásai között nem szerepelnek a műtrágyák maximális toxikus elem tartalmára vonatkozó előírások. Az irányelvek végrehajtásához a tagállamoknak hazai jogalkotó lépéseket kell tenniük, a rendeletek pedig minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabályok, a nemzeti jog pedig nem tartalmazhat eltérő rendelkezést. Ez azt jelentette, hogy az irányelv formában történő szabályozást az egyes tagállamok kisebb nagyobb eltérésekkel ültethették be a saját jogrendjükbe. Az egységes értelmezés érdekében az Európai Unióban igényként lépett fel, hogy a 18 irányelvet egy egységes rendeletbe foglalják. A 90-es évek végén kezdődő, többéves 6

7 uniós jogszabály alkotás eredményeképpen október 13-án megjelent az Európai Parlament és a Tanács 2003/2003/EK rendelete (a továbbiakban: EK rendelet) a műtrágyákról, amely hatályon kívül helyezte a 18 korábbi irányelvet. Az EK rendelet november 2-án lépett hatályba, és azóta már öt alkalommal módosították. A jelenleg hatályos szabályozás a későbbiekben kerül ismertetésre. 4.2 Az uniós szabályozás harmonizációja A Magyar Köztársaság 1991-ben írta alá az Európai Megállapodást, a Társulási Egyezményt, és 1994-ben hivatalosan is benyújtotta az Európai Unióhoz a csatlakozási kérelmét 1995-ben a Cannes-i értekezleten elfogadták a Fehér Könyvet, a jogharmonizációs programot, amelyet a 2403/1995 (XII.12.) számú kormányhatározat rögzített. A növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) teremtette meg az uniós csatlakozás és jogharmonizáció szakmai előfeltételeit. A törvény külön fejezetben foglalkozott a termésnövelő anyagok szabályozásával, és végrehajtási rendeletei külön-külön jelentek meg a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok vonatkozásában. Ez utóbbi a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet volt. A 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet egy egységes engedélyezési követelményrendszert tartalmazó szabályozás volt, amelynek felépítése, elvei már megegyeztek a jelenleg hatályos jogszabállyal. A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban részben összeegyeztethető szabályozást tartalmazott az EK műtrágyákkal kapcsolatos közösségi jogszabályokkal, az egyes műtrágya típusokra vonatkozó minőségi előírások, toleranciák tekintetében. A 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet 2003-ban, az uniós csatlakozást közvetlenül megelőző jogharmonizáció során az 50/2003. (V. 9.) FVM számú rendeletben módosításra került, és kiegészült az EK műtrágyákra vonatkozó mintavételi és vizsgálati módszerekkel. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után az EK műtrágyák vonatkozásában Magyarországon is kötelező érvénnyel kellett alkalmazni a 2003/2003/EK rendelet előírásait. Ez azt jelentette, hogy az EK jelölésű műtrágyákat minden külön engedélyezési eljárás nélkül szabadon lehetett forgalomba hozni. Az Ntv. viszont előírta, hogy az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyákat az áru beérkezésekor a szükséges 7

8 megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében be kellett jelenteni a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatnak. Tekintettel arra, hogy az EK rendelet nem tartalmaz a toxikus elemekre vonatkozó előírásokat, határértékeket, a csatlakozás után az EK műtrágyák minőségének ellenőrzése során már nem lehetett intézkedni, ha egy vizsgálatban a toxikus elem tartalom meghaladta a magyar nemzeti határértéket. Az engedélyköteles termésnövelő anyagok, (beleértve a nem EK műtrágyákat) forgalomba hozatalának engedélyezése továbbra is az Ntv. és a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló egységes szerkezetben megjelent 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet előírásainak megfelelően történt. A csatlakozás után a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet módosítása több szempontból is aktuálissá vált, amelyekből az EK műtrágyákkal kapcsolatban az alábbi intézkedések váltak szükségessé: - Az EK rendelet hatályon kívül helyezte az addig érvényben levő és Magyarország által már harmonizált 18 irányelvet. Miután az uniós rendeletek teljes egészében kötelezően és közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban, a jogszabályok ismétlődésének kizárása érdekében a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet deregulálását el kellett végezni, vagyis az irányelvek harmonizálása érdekében korábban szabályozott részeket hatályon kívül kellett helyezni. - Ugyanakkor az EK Rendelet előírja több EK jelölésű műtrágyával kapcsolatos tevékenység nemzeti szabályozását: pl. ellenőrzések, szankciók stb. Ezzel pedig a 8/2001. (I. 26.) FVM rendeletet bővíteni volt szükséges. A 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet módosítása a jogszabály kétfelé választásával, két külön FVM rendelet megjelentetésével valósult meg: - A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban R.) új egységes szerkezetben tartalmazza az engedélyköteles termésnövelő anyagok engedélyezésére és forgalmazására, valamint valamennyi termésnövelő anyag (beleértve az EK jelölésű műtrágyákat is) vonatkozásában a felhasználására és tárolására vonatkozó követelményeket. - Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és 8

9 ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18) FVM rendelet (a továbbiakban:fvm EK R.) tartalmazza az EK rendelet által adott felhatalmazás alapján a tápelemek feltüntetésének módját, az ellenőrzésekre és az alkalmazott szankciókra vonatkozó előírásokat. A rendelet módosításának tervezetét a május 1-én hatályba lépett, a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti eljárásra kellett bejelenteni. Magyarország a bejelentési kötelezettségének eleget tett, és ahogy a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet záró rendelkezései között szerepel, a rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkében előírt egyeztetése megtörtént. A rendelet csak az egyeztetés után léphetett hatályba. Az Ntv. 8 év után, szeptember 1-én az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) hatályba lépésével egy időben, hatályát vesztette. A növényvédelmi törvényben több olyan előírás is szerepelt, amelyet az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény nem vett át, így 2010-ben a 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletet és a 37/2006. (V. 18.) FVM rendeletet kellett ezekkel a jogszabályhelyekkel kiegészítve módosítani. A szabályozás változása mögött sok esetben az intézményi struktúra változása is állt, de ennek ismertetésére a jelenlegi helyzet kivételével nem kerül sor, mert meghaladná jelen tanulmány kereteit. A társadalmi, gazdasági, intézményi és jogszabályi háttér folyamatos változása miatt az EK műtrágyákkal kapcsolatos jogszabályokat is folyamatosan módosítani kellett és a változásoknak megfelelően a szabályozás jelenleg is módosítás alatt van. A következő összeállítás a március 31-én hatályos jogi helyzetet tükrözi. 9

10 5 Az EK műtrágyák forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályozás 5.1 Az EK műtrágya jelölés használatára jogosító előírások Ez a fejezet elsősorban az EK rendelet előírásait tartalmazza, amelyeket a címkézés és csomagolás vonatkozásában az FVM EK R. rendelkezései is kiegészítenek. Az EK rendelet hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területére. Az EK rendelet 3. cikke kimondja, hogy az I. mellékletben felsorolt műtrágyatípusok közé tartozó és a rendeletben megállapított feltételeknek megfelelő műtrágya EK-műtrágya -ként jelölhető meg. Az 5. cikk (2) bekezdése szerint az e rendelettel összhangban EK-műtrágya megjelölésű műtrágyák a Közösségen belül szabadon forgalomba bocsáthatók. Az EK műtrágya jelölés használata összefoglalóan akkor lehetséges, ha a műtrágya - besorolható az EK rendelet I. mellékletében található valamely EK műtrágya típusba, - címkézése és csomagolása az EK rendeletnek megfelel, - van EGT tagállamban letelepedett gyártója vagy forgalmazója, - szervetlen műtrágya, nem tartalmaz növényi vagy állati eredetű alapanyagot. Az 5.2. fejezet tartalmazza az I. mellékletben az egyes EK műtrágya típusokra vonatkozó minőségi előírásokat, az 5.3. fejezet pedig a címkézésre és csomagolásra vonatkozó rendelkezéseket. Az EK jelölés használatának másik két feltételének magyarázatát a fogalom meghatározásokból lehet levezetni: Szervetlen műtrágya: olyan műtrágya, amiben a garantált tápanyagok kivonás vagy ipari jellegű fizikai és/vagy kémiai folyamatokkal nyert ásványi anyagok formájában vannak jelen. A kalcium-ciánamid, a karbamid, valamint annak vízpára-lecsapódás és asszociációs termékei, továbbá a kelát vagy komplex formájában jelen lévő mikroelemet tartalmazó műtrágyák hagyományosan a szervetlen műtrágyák közé tartoznak. 10

11 Gyártó: a műtrágya forgalomba hozataláért felelős természetes vagy jogi személy; különösen az előállító, az importőr, a saját számlájára működő csomagoló, vagy a műtrágya jellemzőit megváltoztató bármely személy szintén gyártónak minősül. Ennek ellenére, a műtrágya jellemzőit meg nem változtató forgalmazó nem minősül gyártónak. A gyártónak a Közösségen belül letelepedettnek kell lennie, és a gyártó felel az EKműtrágyának az EK rendelet rendelkezéseinek történő megfeleléséért. A gyártó az EKműtrágyák nyomon követhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást kell vezetniük a műtrágyák eredetéről. A nyilvántartásokat vizsgálat céljából a tagállamok hatóságai számára hozzáférhetővé kell tenni mindaddig, amíg a műtrágya forgalomban van, továbbá a forgalmazás befejezését követő 2 éves időtartamig. Az egyes műtrágyák EK műtrágyák közé történő besorolása előtt, a nem egyértelmű esetekben célszerű az engedélyező hatósággal történő előzetes egyeztetés, melynek során az alábbi kérdések kerülnek megvitatásra: - az adott készítmény besorolható-e a termésnövelő anyagok közé, - amennyiben a készítmény termésnövelő anyag, úgy engedélyköteles termésnövelő anyag-e vagy EK műtrágya. A növényvédő szert is tartalmazó, de ettől eltekintve az EK műtrágyákra vonatkozó előírásokat kielégítő készítményeket a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó jogszabály alapján kell engedélyeztetni úgy, hogy a termésnövelő anyagok engedélyezéséhez szükséges vizsgálatokat és értékelést is el kell végezni, mert ebben az esetben a készítmény már nem minősül EK műtrágyának. Különösen fontos az egyeztetés a növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok határán elhelyezkedő készítmények vonatkozásában. Általános rendező elvként kimondható, hogy a besorolás alapja a felhasználás célja. Ha egy készítményt növényvédelmi célra használnak, akkor növényvédő szerként, ha valamely termésnövelő anyagra jellemző felhasználási célra szeretnék alkalmazni, akkor termésnövelő anyagként kell engedélyeztetni. Példaként említhető, ha egy vas-szulfát hatóanyag tartalmú készítményt mohairtási célra használnak, akkor növényvédő szerként, ha vas hiánytünetek gyógyítására alkalmaznak, akkor termésnövelő anyagként kell engedélyeztetni. Amennyiben a vas tartalom eléri az EK rendelet I. mellékletében előírt minimális vas tartalmat, EK műtrágyaként, külön engedélyezési eljárás nélkül is forgalomba hozható. 11

12 Az EK rendelet nem teszi lehetővé, hogy egy EK műtrágyához növényi vagy állati eredetű alapanyagot tegyenek. Ha például a tápelem összetétele alapján EK műtrágyának minősülő termékhez, aminósavat vagy algakivonatot tesznek, akkor az már engedélyköteles termésnövelő anyagnak tekintendő. 5.2 Az EK műtrágyák minőségi előírásai Az EK rendelet I. melléklete az alábbi bontásban tartalmazza az egyes EK műtrágya típusokra vonatkozó előírásokat: A. Makroelem tartalmú, szervetlen egyszerű műtrágyák (csak a makroelemek egyike tekintetében rendelkezik garantált tartalommal: nitrogén, foszfor, kálium műtrágyák) B. Makroelem tartalmú, szervetlen összetett műtrágyák (a makroelemek közül legalább kettő tekintetében garantált tartalommal rendelkező: NPK, NP, NK, PK). A szilárd műtrágyák előírásai megegyeznek a komplex és kevert műtrágyák vonatkozásában. - komplex műtrágya: kémiai reakció útján nyert és legalább két makroelem tekintetében garantált tápanyagtartalommal rendelkező összetett műtrágya amely minden granulátumban a garantált összetételnek megfelelő összes tápanyagot tartalmazza, - kevert műtrágya: több műtrágya száraz keverése útján, kémiai reakció nélkül nyert műtrágya. C. Szervetlen folyékony műtrágyák C.1. Egyszerű folyékony műtrágyák C.2. Összetett folyékony műtrágyák (NPK, NP, NK, PK oldat és szuszpenziós). A folyékony műtrágyák előírásai nem egyeznek meg a műtrágya oldatok és a szuszpenziós műtrágyák vonatkozásában. - műtrágya oldat: kémiai reakció útján nyert és legalább két makroelem tekintetében garantált tápanyagtartalommal rendelkező, szilárd szemcsétől mentes folyékony műtrágya, - műtrágya szuszpenzió: kétfázisú műtrágya, amelynek folyadékfázisában szuszpendált szilárd szemcsék találhatók. 12

13 D. Szervetlen, mezolem tartalmú műtrágyák (kalcium, magnézium, kén és nátrium) E. Szervetlen mikroelem tartalmú műtrágyák E.1. Egyetlen mikroelemet tartalmazó műtrágyák (bór, kobalt, réz, vas, mangán, molibdén, cink) E.2. Összetett mikroelem-tartalmú műtrágyák E.3. A mikroelemekhez engedélyezett szerves kelát- illetve komplexképzők jegyzéke F. Nitrifikáció- és ureaázgátlók Az egyes típusokra vonatkozó előírások az alábbi bontásban, táblázatos formában találhatók meg az EK rendelet I. mellékletében: - típusmegjelölés - az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok - minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) - a tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok - egyéb követelmények - a típusmegjelölésre vonatkozó egyéb adatok - garantált tápanyagtartalom (tömegszázalék) - a tápanyagok formája és oldhatósága A következő oldalakon az EK rendelet I. mellékletének néhány részlete található példaként 13

14 A. Makroelem tartalmú szervetlen, egyszerű műtrágyák A.1. Nitrogénműtrágyák (Részlet) I. MELLÉKLET EK-MŰTRÁGYATÍPUSOK JEGYZÉKE Szám Típusmegjelölés Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) A tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok Egyéb követelmények A típusmegjelölésre vonatkozó egyéb adatok Garantált tápanyagtartalom A tápanyagok formája és oldhatósága Egyéb követelmények (a) Kalcium-nitrát (mészsalétrom) 1(b) Kalcium-magnéziumnitrát (mészsalétrom és magnézium-nitrát) Kémiai úton nyert termék, amely alapvető összetevőként kalciumnitrátot és esetleg ammónium-nitrátot tartalmaz Kémiai úton nyert termék, amely alapvető összetevőként kalciumnitrátot és magnéziumnitrátot tartalmaz. 15% N A nitrogén összes nitrogénben vagy nitrát és ammónia-nitrogénben kifejezve. Az ammónianitrogén tartalom legfeljebb: 1,5% N 13% N A nitrogén nitrátnitrogénben kifejezve. Vízoldható sók formájában a magnéziumtartalom magnézium-oxidban kifejezve legalább: 5% MgO 14 Összes nitrogén További nem kötelező adatok: Nitrát-nitrogén Ammónia-nitrogén Nitrát-nitrogén Vízoldható magnéziumoxid

15 B. Makroelem tartalmú szervetlen, összetett műtrágyák B.1. NPK-műtrágyák (Részlet) B.1.1. Típusmegjelölés: Az előállításra vonatkozó adatok: Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék): NPK-műtrágyák. Kémiai úton vagy keveréssel, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül előállított termék. Összesen: 20% (N + P 2O 5 + K 2O); Egyes tápanyagokra: 3% N, 5% P 2O 5, 5% K 2O. Tápanyagformák, oldhatóságok és garantált tápanyagtartalom a 4., az 5. és a 6. oszlopban megadottak szerint Szemcseméret A műtrágya azonosító adatai Egyéb követelmények (1) Összes nitrogén (2) Nitrátnitrogén (3) Ammónianitrogén (4) Karbamidnitrogén (5) Ciánamidnitrogén (1) Vízoldható P 2O 5 (2) Semleges ammóniumcitrátban oldható P 2O 5 (3) Semleges ammóniumcitrátban és vízben oldható P 2O 5 (4) Kizárólag ásványi savakban oldható P 2O 5 (5) Lúgos (Petermann-féle) ammónium-citrátban oldható P 2O 5 (6a) Ásványi savakban oldható P 2O 5, amelyből a garantált Vízoldható K 2O (1) Összes nitrogén (2) Ha a (2) (5) szerinti formában kötött nitrogén mennyisége eléri legalább az 1%-ot, az ilyen nitrogéntart almat garantálni 1. Thomas-salaktól, kalcinált foszfáttól, alumíniumkalcium-foszfáttól, részlegesen feltárt ásványi foszfáttól és lágy, őrölt ásványi foszfáttól mentes NPK-műtrágya esetében az (1), a (2) és a (3) szerinti oldhatóságnak megfelelően az alábbiakat kell garantálni: ha a vízoldható P 2O 5 mennyisége nem éri el a 2%-ot, csak a (2) szerinti oldhatóságot garantálják; ha a vízoldható P 2O 5 mennyisége legalább 2%, a 15 (1) Vízoldható kálium-oxid (2) Az alacsony klórtartalom feltüntetése legfeljebb 2%- os klórtartalomh oz kötött (3) A klórtartalom garantálható

16 P 2O 5-tartalom legalább 75%- a oldható 2%-os citromsavban (6b) 2%-os citromsavban oldható P 2O 5 (7) Ásványi savakban oldható P 2O 5, amelyből a garantált P 2O 5-tartalom legalább 75%- a oldható lúgos (Joulie-féle) ammónium-citrátban (8) Ásványi savakban oldható P 2O 5, amelyből a garantált P 2O 5-tartalom legalább 55%- a oldható 2%-os hangyasavban kell (3) 28% feletti tartalom esetében lásd a III. melléklet 2 szakaszát (3) szerinti oldhatóságot garantálják, és feltüntetik a vízoldható P 2O 5 mennyiségét [az (1) szerinti oldhatóság]. A kizárólag ásványi savakban oldható P 2O 5-tartalom nem haladhatja meg a 2%-ot. Az ilyen 1. típusú műtrágya esetében a (2) és a (3) szerinti oldhatóság meghatározásához használt vizsgálati minta mennyisége 1 g. 2 a) A lágy, őrölt ásványi foszfát vagy részlegesen feltárt ásványi foszfát tartalmú NPK-műtrágyának Thomas-salaktól, kalcinált foszfáttól és alumíniumkalcium-foszfáttól mentesnek kell lennie. Ilyen esetben az (1), a (3) és a (4) szerinti oldhatóságot garantálják. Az ilyen típusú műtrágyának az alábbiakat kell tartalmaznia: legalább 2% kizárólag ásványi savban oldható P 2O 5 [a (4) szerinti 16

17 oldhatóság ]; legalább 5% vízben és semleges ammóniumcitrátban oldható P 2O 5 [a (3) szerinti oldhatóság]; legalább 2,5% vízoldható P 2O 5 [az (1) szerinti oldhatóság]. Az ilyen típusú műtrágyát Lágy, őrölt ásványi foszfát tartalmú NPK-műtrágya vagy Részlegesen feltárt ásványi foszfát tartalmú NPK-műtrágya megjelöléssel kell forgalmazni. Ennél a 2a) típusnál a (3) szerinti oldhatóság meghatározásához használandó vizsgálati minta mennyisége 3 g. 17

18 C. Szervetlen folyékony műtrágyák C.1. Egyszerű folyékony műtrágyák (Részlet) Szám Típusmegjelölés Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) A tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok Egyéb követelmények A típusmegjelölésre vonatkozó egyéb adatok Garantált tápanyagtartalom A tápanyagok formája és oldhatósága Egyéb követelmények Nitrogénműtrágya oldat Kémiai úton vagy vízben való oldással nyert termék, légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül 2 Karbamid-ammóniumnitrát oldat 15% N A nitrogén összes nitrogénben kifejezve, vagy, ha csak egyetlen forma van jelen, akkor nitrát-, ammónia- vagy karbamid-nitrogénben Biurettartalom legfeljebb: karbamid N 0,026 Kémiai úton vagy vízben 26% N való oldás útján nyert A nitrogén összes termék, amely nitrogénben kifejezve, ammónium-nitrátot és ahol a karbamid-nitrogén karbamidot tartalmaz a jelen lévő nitrogén körülbelül felét teszi ki Biurettartalom legfeljebb: 0,5% 18 Összes nitrogén és minden olyan forma esetében, amely eléri az 1%-ot, nitrát-, ammónia és/vagy karbamidnitrogén Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2%, az alacsony biurettartalom szavak is feltüntethetők Összes nitrogén Nitrát-nitrogén, ammónianitrogén és karbamid-nitrogén Ha a biurettartalom kevesebb 0,2%, az alacsony biurettartalom szavak is feltüntethetők

19 C.2. Összetett folyékony műtrágyák (Részlet) C.2.1. Típusmegjelölés: Az előállításra vonatkozó adatok: Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények: NPK-műtrágyaoldat. Tápanyagformák, oldhatóságok és garantált tápanyagtartalom a 4., az 5. és a 6. oszlopban megadottak szerint Szemcseméret Kémiai úton vagy vízben való oldással nyert termék, légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül Összesen: 15%, (N + P 2O 5 + K 2O); Egyes tápanyagokra: 2% N, 3% P 2O 5, 3% K 2O; Biurettartalom legfeljebb: karbamid N 0,026. A műtrágya azonosító adatai Egyéb követelmények N P 2O 5 K 2O N P 2O 5 K 2O (1) Összes nitrogén (2) Nitrátnitrogén (3) Ammónianitrogén (4) Karbamidnitrogén Vízoldható P 2O 5 Vízoldható K 2O (1) Összes nitrogén (2) Ha a nitrogén (2) (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, akkor garantálni kell. (3)Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2%, az alacsony biurettartalom szavak feltüntethetők. Vízoldható P 2O 5 19 (1) Vízoldható kálium-oxid (2) Az alacsony klórtartalom feltüntetése legfeljebb 2%- os klórtartalomh oz kötött (3) A klórtartalom garantálható

20 D. Szervetlen, mezoelem tartalmú műtrágyák (Részlet) Szám Típusmegjelölés Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) A tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok Egyéb követelmények A típusmegjelölésre vonatkozó egyéb adatok Garantált tápanyagtartalom A tápanyagok formája és oldhatósága Egyéb követelmények Kalcium-szulfát Természetes vagy ipari eredetű termék, amely különböző hidratáltsági fokú kalcium-szulfátot tartalmaz 2 Kalcium-klorid oldat Ipari eredetű kalciumklorid oldat 2.1. Kalcium-formiát Kémiai úton nyert termék, amely alapvető összetevőként kalciumformiátot tartalmaz 25% CaO 35% SO 3 A kalcium és a kén összes CaO + SO 3 formájában kifejezve Az őrlemény finomsága: legalább 80% átessen a 2 mm lyukméretű szitán, legalább 99% átessen a 10 mm lyukméretű szitán 12% CaO A kalcium vízoldható CaO-ként kifejezve 33,6 % CaO A kalcium vízoldható CaO-ként kifejezve 56 % formiát A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető Összes kén-trioxid Nem kötelező: összes CaO Kalcium-oxid Nem kötelező: növények permetezéséhez Kalcium-oxid Formiát 20

21 E. Szervetlen, mikroelem tartalmú műtrágyák E.1. Egyetlen mikroelemet tartalmazó műtrágyák E.1.1. Bór Szám Típusmegjelölés Az előállításra és az alapvető összetevőkre vonatkozó adatok Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) A tápanyagok kifejezésére vonatkozó adatok Egyéb követelmények A típusmegjelölésre vonatkozó egyéb adatok Garantált tápanyagtartalom A tápanyagok formája és oldhatósága Egyéb követelmények a. Bórsav Borát savval való reakciója útján nyert termék 1b. Nátrium-borát Kémiai úton nyert termék, amely alapvető összetevőként nátriumborátot tartalmaz 1c. Kalcium-borát Colemanitból vagy 7% összes B pandermitből nyert termék, Szemcseméret: legalább amely alapvető 98% átessen a 0,063 összetevőként kalciumborátokat lyukméretű szitán tartalmaz 1d. Bór-etanol-amin Bórsav és etanol-amin reakciójával nyert termék 1e. Bórtartalmú műtrágya, oldat formájában 1f. Bórtartalmú műtrágya, szuszpenzió formájában Az 1a. és/vagy az 1b. és/vagy az 1d. típusok oldásával nyert termék Az 1a és/vagy az 1b és/vagy az 1d típusok vízben való szuszpendálásával nyert termék 14% vízoldható B A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető 10% vízoldható B A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető A szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető 21 Vízoldható bór (B) Vízoldható bór (B) Összes bór (B) 8% vízoldható B Vízoldható bór (B) 2% vízoldható B A megjelölésnek tartalmaznia kell a jelen lévő alkotóelemek nevét 2% vízoldható B A megjelölésnek tartalmaznia kell a jelen lévő alkotóelemek nevét Vízoldható bór (B) Vízoldható bór (B)

22 E.3. A mikroelemekhez engedélyezett szerves kelát-, illetve komplexképző reagensek jegyzéke E.3.1. Kelátképző reagensek Az alábbi anyagokat engedélyezik, amennyiben azok megfelelő tápanyag kelátja eleget tesz a 67/548/EGK tanácsi irányelv követelményeinek Az alábbiak nátrium-, kálium- vagy ammóniumsavai, illetve sói: Etiléndiamintetraecetsav 2-hidroxietil-etiléndiamin-triecetsav Dietiléntriaminpentaecetsav EtiléndiaminN,N -di[(orto-hidroxifenil)ecetsav Etiléndiamin-N-[(orto-hidroxifenil)ecetsavN -[(parahidroxifenil)ecetsav Etiléndiamin-N,N -di[(orto-hidroximetilfenil)ecetsav Etiléndiamin-N-[(ortohidroximetilfenil)ecetsavN -[(parahidroximetilfenil)ecetsav Etiléndiamin-N,N -di[(5-karboxi-2-hidroxifenil)ecetsav etiléndiamin-n,n -di[(2-hidroxi-5-szulfofenil)ecetsav] és annak kondenzációs termékei EDTA HEEDTA DTPA [o,o] EDDHA [o,p]eddha [o,o]eddhma [o,p]eddhma EDDCHA EDDHSA E.3.2. Komplexképző reagensek: A jegyzék összeállítása folyamatban. 22

23 F. Nitrifikáció- és ureaázgátlók Az F.1. és F.2. táblázatokban felsorolt ureáz- és nitrifikációgátlók hozzáadhatók az I. melléklet A.1., B.1., B.2., B.3., C.1., és C.2. szakaszaiban felsorolt nitrogénműtrágya típusokhoz azzal, hogy a műtrágya teljes nitrogéntartalmának legalább 50 %-a az F.1. táblázatban meghatározott ammónium- nitrogénként és karbamid-nitrogénként, valamint az F.2. táblázatban meghatározott karbamid-nitrogénként legyen jelen. F.1. Nitrifikációt gátlók (részlet a táblázatból) Nitrifikációgátló típus megjelölése és összetétele Minimum és maximum gátlótartalom az összes nitrogén ammónium- nitrogénként és karbamid-nitrogénként jelen levő tömegszázalékában Dicián-diamid Minimum 2,25 Maximum 4,5 F. 2. Ureázgátlók (részlet a táblázatból) Ureázgátló típus megjelölése és összetétele Minimum és maximum gátlótartalom az összes nitrogén karbamid-nitrogénként jelen levő tömegszázalékában n-butil-thiofoszfor-triamid (NBTPT) Minimum 0,09 Maximum 0,20 Mint az előző táblázatokból látható, az I. mellékletben található EK műtrágya típusok egyrészt egy adott összetétellel rendelkező műtrágya típusok (pl. kalcium-nitrát, kalciumklorid), másrészt keret típusok, amelyek közé szinte végtelen variációban sorolhatók be a konkrét összetételű műtrágyák (pl. összetett NPK műtrágyák). Az NPK, NP, NK és PK összetételű műtrágyák esetében kettős feltétel rendszer szabja meg az EK műtrágyák közé történő besorolhatóságot. Egyrészt az egyes makroelemek minimális tartalmára vannak előírások, másrészt típustól függően az összes minimális makroelem tartalom is meghatározott. A következő táblázat az I. melléklet B. és C.2. pontjainak rövid összefoglalója a szilárd és folyékony (oldat és szuszpenzió) összetett makroelem műrágyák vonatkozásában. 23

24 Az összetett NPK, NP, NK és PK műtrágyák minimális tápelem tartalmára vonatkozó előírások tömegszázalékban Szilárd N P 2O 5 K 2O Összes NPK NPK 3* NP 3* 5-18 NK 3* PK Oldat NPK NP NK PK Szuszpenzió NPK NP NK PK * Krotonilidén-dikarbamid, izobutilidén-dikarbamid, vagy karbamid-formaldehid tartalmú műtrágyáknál a minimális N tartalom 5 tömegszázalék Az egyes típusok az alábbiak szerint egészülhetnek ki: - makroelem tartalmú szervetlen műtrágyák: o makroelem tartalmú szervetlen műtrágyák mezoelem kiegészítéssel o makroelem tartalmú szervetlen műtrágyák mezo- és mikroelem kiegészítéssel - mezoelem tartalmú szervetlen műtrágyák: o mezoelem tartalmú szervetlen műtrágyák mikroelem kiegészítéssel - mikroelem tartalmú szervetlen műtrágyák: nem egészülhet ki A mezo- és mikroelemekkel dúsított műtrágyák esetében alapvető szempont, hogy csak egy EK műtrágya típusba besorolható műtrágyát lehet kiegészíteni. Az alábbi táblázatok tartalmazzák azt a minimális mezo- és mikroelem tartalmat, amelyet egy EK műtrágya típushoz hozzá lehet adni. Makroelemekkel nem lehet mezo- vagy mikroelem műtrágyát, mezoelemekkel nem lehet mikroelem műtrágyát dúsítani. 24

25 Mezoelemekkel dúsított, makroelem tartalmú, EK műtrágyák minimális mezoelem tartalma minimális tömeg % MgO 2,0 Mg 1,2 CaO 2,0 Ca 1,4 SO 3 5,0 S 2,0 Na 2,2 Na 2O 3,0 Mikroelemekkel dúsított, makro- és/vagy mezoelem tartalmú, EK-talajtrágyák (szilárd) Növényi kultúrákhoz vagy Kertészeti felhasználásra gyephez minimális tömeg % Bór (B) 0,01 0,01 Kobalt (Co) 0,002 Réz (Cu) 0,01 0,002 Vas (Fe) 0,5 0,02 Mangán (Mn) 0,1 0,01 Molibdén (Mo) 0,001 0,001 Cink (Zn) 0,01 0,002 Mikroelemekkel dúsított, makro- és/vagy mezoelem tartalmú EK-levéltrágyák (oldat) minimális tömeg % Bór (B) 0,010 Kobalt (Co) 0,002 Réz (Cu) 0,002 Vas (Fe) 0,020 Mangán (Mn) 0,010 Molibdén (Mo) 0,001 Cink (Zn) 0,002 25

26 A minőségi előírásokról szóló fejezet végén is kell emelni, bár az EK műtrágyákkal kapcsolatos uniós jogszabályok történeti áttekintésénél már ismertetésre került, hogy az EK műtrágyák minőségi előírásai között nem szerepelnek a műtrágyák maximális toxikus elem tartalmára vonatkozó előírások. 5.3 Az ammóniumnitrát műtrágyára vonatkozó különös előírások A magas nitrogén tartalmú ammónium-nitrát műtrágyák robbanékonysági tulajdonságaira vonatkozó előírások és azok vizsgálati módszerei az EK rendelet III. mellékletében találhatók. Az ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó különleges követelmények - Nemcsak az egyszerű, hanem az összetett, magas nitrogén tartalmú ammónium-nitrát műtrágya is a hatálya alá tartozik- mezőgazdasági célú felhasználás esetén. (Több mint 28 tömegszázalék nitrogént tartalmazó ammónium-nitrát alapú termék). - Csak csomagolva kerülhet forgalomba. - A segédanyagok nem fokozhatják a műtrágya hőérzékenységét vagy robbanékonyságát. - A robbanékonysági vizsgálatról szóló igazolást a gyártónak legalább a műtrágya forgalomba hozatal előtt 5 nappal, illetve behozatal esetében az EK határára érkezés előtt legalább 5 nappal az érintett tagállam illetékes hatóságának be kell nyújtani. (Az FVM EK R. szerint Magyarországon az illetékes hatóság a ) - Az EK rendelet ammónium nitrát műtrágyákra vonatkozó előírásai bővültek a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a 2-(2-metoxietoxi)etanol, 2-(2-butoxietoxi)etanol, metilén-difenildiizocianát, ciklohexán és ammónium-nitrát forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében történő módosításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1348/2008/EK határozatával (2008. december 16.): június 27. után nem hozható forgalomba az ammóniumnitrát mint anyag vagy ammóniumnitrátra vetítve több, mint 28 tömegszázalék nitrogént tartalmazó készítményekben, egyszerű vagy összetett szilárd műtrágyaként 26

27 való használatra, kivéve, ha megfelel a műtrágyákról szóló, október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében megállapított, az ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó műszaki rendelkezéseknek, vagyis alávetették a 26. cikkben említett intézkedések sérelme nélkül, a III. mellékletének 2., 3. (3. szakasz, 1. módszer) és 4. szakaszában leírt robbanékonysági vizsgálatnak június 27. után nem hozható forgalomba az ammóniumnitrát mint anyag vagy ammóniumnitrátra vetítve több mint 16 tömegszázalék nitrogént tartalmazó készítményekben, az alábbiak ellátásának kivételével: o továbbfelhasználók és forgalmazók, ideértve a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelvnek megfelelő engedéllyel és felhatalmazással rendelkező természetes vagy jogi személyeket; o teljes vagy részmunkaidős mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységben való felhasználására, nem feltétlenül a földterület méretétől függően. E pont alkalmazásában: i. mezőgazdasági termelő: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat, ii. mezőgazdasági tevékenység: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint; o kertészeti, üvegházban folytatott, növénytermesztési, parkok, kertek és sportpályák karbantartási, erdészeti vagy más hasonló szakmai tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek. 27

28 5.4 Az EK műtrágyák címkézése és csomagolása A címke adattartalmára vonatkozó előírások Kötelező jelölések - EK MŰTRÁGYA - Műtrágya típusa (EK rendelet I. melléklete szerint). - A kevert műtrágyáknál a típus után fel kell tüntetni, hogy kevert. - Az elemeket vegyjellel és betűvel is fel kell tüntetni, ahol az EK rendelet I. melléklete szerint az oldhatóság elő van írva, ott az oldhatóságot is fel kell tüntetni. - Az egyes típusoknál külön előírt kötelező jelölések (EK rendelet I. melléklete szerint). - Az összetett műtrágyáknál a makroelemek vegyjele és mennyisége után zárójelben kell feltüntetni a mezoelemek vegyjelét és mennyiségét. - Ha az összetett műtrágya mikroelemeket is tartalmaz, fel kell tüntetni, hogy mikroelemekkel és a mikroelemek vegyjele és mennyisége, vegyjelük betűrendes felsorolásban. - Ha a mikroelem kelát- vagy komplexképzőhöz kötődik, a kelát- vagy komplexképző molekulát is fel kell tüntetni. - Ha a műtrágya az F.1. táblázatban felsorolt nitrifikációgátló adalékot, vagy az F.2. táblázatban felsorolt ureázgátló adalékot tartalmaz, a műtrágya típus meghatározás után fel kell tüntetni nitrifikációgátlóval illetve az ureázgátlóval szavakat. - A makro- és mezoelemeket egész számmal, vagy szükség esetén egy tizedes jegyig, a mikroelemeket az EK rendelet I. mellékletében feltüntetett minimális tartalmuk szerinti számú tizedesjegyig kell feltüntetni. - A mikroelemet tartalmazó műtrágyáknál a felhasználásra vonatkozó információkat is kell közölni valamint az E.1. E.2.1 esetében: Csak kifejezetten szükséges esetben használandó, a megfelelő dózis túllépése tilos. 28

29 - Folyékony műtrágyák tömeg vagy tömeg/térfogat arányban, tárolási hőmérsékletre és a tárolás során baleset megelőzésre szolgáló előírások. - Nettó vagy bruttó tömeg, folyékony műtrágyáknál térfogat is lehet. - A gyártó neve és címe. Feltüntethető, de nem kötelező jelölések - Amit az EK rendelet I. melléklete lehetővé tesz (pl. csökkentett klór tartalmú). - Felhasználásra vonatkozó részletesebb információk (talaj, növény, dózis). - Tárolásra és kezelésre vonatkozó adatok. - A gyártó védjegye és a termék kereskedelmi leírása Csomagolásra vonatkozó előírások - A csomagolóanyagon a címkének feltűnő helyen kell lennie. - A címkének jól rögzített állapotban kell lennie. - Amennyiben hitelesítő pecsét van a csomagoláson, azon fel kell tüntetni a kiszerelő nevét. - A kötelező jelöléseknek tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük. - Az ömlesztett vagy 100 kg kiszerelési egység felett forgalmazott áruknál a címkén kötelezően feltüntetett adatokat a kísérő okmánynak kell tartalmaznia. - A csomagolt termékeket oly módon kell lezárni, hogy észre lehessen venni, ha már egyszer kinyitották. - A csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, 29

30 illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemeknek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelő anyagmozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek. - A csomagolóeszköz külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) ne lehessen összetéveszteni. - A csomagolóeszköz megsérülése miatti átcsomagolás során az eredeti csomagolásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt EK műtrágya felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a termék eredeti felhasználhatósági idejétől. - Az EK műtrágyák csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kísérőokmányán az előírt adatokat magyar nyelven kell feltüntetni. - A kötelezően feltüntetendő valamennyi adatot egyértelműen el kell különíteni a csomagolóeszközön, a címkén és a kísérő okmányon feltüntetett minden egyéb információtól. - A magas - 28 tömeg %-nál nagyobb - nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágya kizárólag csomagoltan hozható kiskereskedelmi forgalomba. 30

31 Magyarországon az FVM EK R. melléklete szerint a csomagoláson, címkén, illetve ömlesztett áru kísérőokmányán a műtrágya tápelemeit elemi és oxidos formában is fel kell tüntetni. A tápelemek feltüntetésére vonatkozó előírások Tápelem neve Vegyjel Átszámítás Makroelemek Nitrogén N Foszfor P P = P 2O 5 x 0,436 - Foszfor-pentoxid P2O5 Kálium K K = K 2O x 0,830 - Kálium-oxid K2O Mezoelemek Kalcium Ca Ca = CaO x 0,715 - Kalcium-oxid CaO Magnézium Mg Mg = MgO x 0,6 - Magnézium-oxid MgO Nátrium Na Na = Na 2O x 0,742 - Nátrium-oxid Na2O Kén s S = SO 3 x 0,400 - Kén-trioxid SO3 Klór Cl Mikroelemek Bór B Kobalt Co Réz Cu Vas Fe Mangán Mn Molibdén Mo Cink Zn 31

32 6 Az EK műtrágyák tárolása A tárolásra vonatkozó előírásokat a R. tartalmazza. - A tárolás során meg kell akadályozni az EK műtrágyák hatóanyag-tartalmának csökkenését, fizikai és kémiai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a környezet és vízvédelmi előírásokat. - Az EK műtrágyák raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a legmagasabb talajvízszint és a tároló aljzat szintje közötti különbség legalább 1,5 méter, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. Nem létesíthető tároló különösen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 23/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti hullámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védőterületén, árvízi tároló területén, parti védősáv területén, vízjárta területen, ivóvízkivételtől számított 50 méteren belül, bányatavak 300 méteres parti sávjában. - Szilárd műtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségétől, ahol biztosított, hogy a tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a felszín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok összegyűjtése megoldható. - Különböző hatóanyag-tartalmú ömlesztett műtrágyákat egy tároló térben elkülönítetten kell elhelyezni, beazonosítható módon, jelzőtáblán, nem vízoldható feliraton feltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett műtrágya nevét, az engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését és tartalmát, gyártóját és az elhelyezés dátumát. - Folyékony műtrágya kizárólag olyan csurgás- és csepegésmentes, zárt tartályban tárolható, amelyben a tartály anyaga és a műtrágya között nincs kémiai kölcsönhatás. A tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosító műszaki felszereltséggel kell rendelkeznie. Hőtágulás lehetősége miatt a tartályok teletöltése tilos. A tartályon nem vízoldható feliraton fel kell tüntetni a tartályban tárolt folyékony műtrágya nevét, engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését, tartalmát, összetételét, gyártóját és a betöltés dátumát. 32

33 - A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelő anyag tárolása során be kell tartani a jogszabályban előírt környezetvédelmi követelményeket. - Az EK műtrágyák tárolására szolgáló létesítmények kialakítására és engedélyezésére a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 58/2008. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 33

34 7 Az EK műtrágyák felhasználása Az EK műtrágyák alkalmazása során az alábbi jogszabályokat is figyelembe kell venni. A R. csak a felhasználásra vonatkozó jogszabályok főbb alkalmazási területeit említi meg, és nem tér ki a jogszabályokban foglalt részletes előírások nevesítésére. - Az EK műtrágyák ivóvízbázis védőterületén való felhasználásakor a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 23/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben előírt korlátozásokat is figyelembe kell venni. - Az EK műtrágyák légi úton történő kijuttatására a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni. - Az EK műtrágyákat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg, tartós használat esetén sem, a B szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota az EK műtrágya felhasználása következtében ne romoljon. 34

35 8 Az EK műtrágyák ellenőrzése és az ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedések 8.1 Az EK műtrágyák ellenőrzése Az EK műtrágyákkal kapcsolatos tevékenység ellenőrzésében az EK rendelet, az Éltv., az FVM EK R., a R. és a Ket. előírásait együttesen kell betartani. Az EK rendelet, az Éltv., az FVM EK R. és a R. elsősorban az ellenőrzések szakmai, a Ket. az ellenőrzések formai előírásait (pl helyszíni ellenőrzésnél jegyzőkönyv vezetése) tartalmazza. Ez utóbbi előírások ismertetése nem tartozik jelen összeállítás tematikájába. Az EK rendelet előírja, hogy a termékek minőségét a nemzeti hatóságok rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrizzék: - A mintavétel és mérés a rendelet IV. mellékletében foglalt módszerekkel történik az V. melléklet szerint akkreditált laboratóriumokban. Az akkreditált laboratóriumok listáját az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) kell bejelenteni, a jóváhagyott listát a Bizottság időről időre hivatalos lapjában közzéteszi. - A minőség ellenőrzését nem túl gyakran, a tétel tulajdonosa által fizetendő önköltségi áron kell az akkreditált laboratóriumokban elvégezni. - A hatóanyag tartalom vonatkozásában műtrágyatípusoktól függően eltérő toleranciákat állapít meg az irányelv II. melléklete. A toleranciát a gyártónak nem szabad rendszeresen kihasználnia. Ott ahol a minőségi követelmények maximumminimum értékeket szabnak meg, nincs helye eltérésnek. - Az ellenőrzések ütemezésére a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) értelmében minden év december 31-ig piacfelügyeleti tervet kell készíteni, és az ellenőrzésekről éves jelentéseket kell küldeni a Bizottságnak. 35