projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

Átírás

1 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény módosításáról szóló évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.) projekt címe: ÁROP Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. (ÁROP ) projektgazda: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal készítette: Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság dátum: november 28.

2 projekt neve: projektgazda: ÁROP Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban (regisztrációs szám: ÁROP ) Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal dokumentum címe: készítette: dátum: november 28. verzió: 1.0 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény módosításáról szóló évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.) Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság A dokumentumot jóváhagyta: Név Státusz Dátum Aláírás dr. Oravecz Márton elnök november 28. Név Státusz Dátum Aláírás Dr. Józwiák Ákos szakmai irányító november 28. Név Státusz Dátum Aláírás dr. Pleva György témakör vezető november 28.

3 TARTALOMJEGYZÉK A projekt célja és keretei... 5 Bevezetés Az ökológiai gazdálkodás fogalma, célja, alapelvei Az ökológia gazdálkodás fogalma Az ökológiai gazdálkodás célja Az ökológiai gazdálkodás alapelvei Az ökológiai gazdálkodás jogszabályi háttere Közösségi szabályozás A Tanács 834/2007/EK rendelete A Bizottság 889/2008/EK rendelete A Bizottság 1235/2008/EK rendelete Nemzeti szabályozás /2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszere Tanúsító szervezet ellenőrző szerv ellenőrző hatóság illetékes hatóság Tanúsító szervezetek Magyarországon A hatósági feladatok megoszlása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei kormányhivatalok között NÉBIH legfontosabb feladatai Megyei kormányhivatalok legfontosabb feladatai Az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés jogosult használatának vizsgálata Ellenőrzést végző hatóság kijelölése Jogkövetkezmények alkalmazása az Öko rendelkezések megsértése, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezés jogosulatlan használta esetén A hatóság az ellenőrzése során tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogtalanul használja A tanúsító szervezet jogállása a jogszabálysértés gyanúja okán kezdeményezett eljárás során 17 4 Részvétel az ellenőrzési rendszerben Akiknek kötelező Akik mentesülhetnek Alvállalkozói tevékenység Főbb szabályozások 834/2007/EK rendelet szerint Az ökológiai növénytermesztésre vonatkozó részletes szabályok Tápanyag-utánpótlás, növényvédelem Az átállási idő Az átállási idő lerövidítése (korosbítás) Szaporítóanyag A szaporítóanyag eredete A szaporítóanyag eredetének igazolása, nyilvántartása /61

4 6.5 Párhuzamos termelés Raktározás, szállítás Az ökológiai állattenyésztésre vonatkozó részletes szabályok Átállási idő állattenyésztés esetén Az állatok származása Az állatok nyilvántartása Az állatok kezelése Az ökológiai állatok takarmányozása Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelések Az állatok elhelyezése Ökológiai és konvencionális állattartás egy gazdaságon belül A növénytermesztés és az állattartás kapcsolata A feldolgozott takarmány és élelmiszer előállításának szabályai Ökológiai és nem ökológiai termékek készítése Tisztítás, szárítás Mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők tagállami engedélyezése Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala Engedélyezési eljárás szükséges vagy nem? Döntési fa Példa Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatalához és forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala, a behozatallal és forgalomba hozatallal kapcsolatos egyes követelmények Az ökológiai termékek jelölési rendszere Termékek jelölése, értékesítése A közösségi logó használata és a használata esetén jelölendő termesztési vagy tenyésztési hely feltüntetésének módja Tanúsító szervezet kódszámának jelölése a címkén Ökológiai termelésre utaló kifejezések használata A biotermékeken előforduló egyéb jelölések IV. Engedélyezési eljárások Kivételes termelési szabályok engedélyezése Egyéb, a NÉBIH feladatául megjelölt engedélyezési eljárások Konklúzió Mellékletek Jogszabályi keretek összefoglalása Ellenőrző kérdések /61

5 A PROJEKT CÉLJA ÉS KERETEI Az Államreform Operatív Program keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. A pályázó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a 2011-ben, azonos témában kivitelezett pályázatának tapasztalatait felhasználva és sikeres megvalósításából erőt merítve új, hasonló tematikájú pályázatot nyújtott be augusztus 3-án Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. címmel, amit a közreműködő szervezet támogatásra érdemesnek ítélt. A Projekt megvalósításának tervezett ideje október 1-től május 31-ig tart. A projekt első sorban élelmiszerlánc-biztonsági, mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A projekt célcsoportját a NÉBIH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai, a kormányhivatalok szakemberei és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemei közé tananyagok elkészítése, képzések-, oktatások megtartása tartozik. A projekt keretében 16 db téma oktatását végezzük el, az általunk készített tananyagok segítségével, összesen 3700 főnek, Ebből a létszámból 2450 főt hagyományos úton tervezünk oktatni (10 téma), előadás keretében és 1250 főt elektronikus távoktatás, ún. e-learning kurzus (7 téma) segítségével Az elkészült tananyagokat és a tananyagokról készült összefoglalókat az oktatásokat követően ingyenesen hozzáférhetővé tesszük a honlapunkon. 5/61

6 BEVEZETÉS Az ökológiai mezőgazdasági ágazat részesedése a legtöbb tagállamban növekvőben van. Kifejezetten észrevehető az elmúlt években a fogyasztói kereslet növekedése. A közös agrárpolitika legutóbbi reformja, amely a piacorientáltságra és a fogyasztói igényeket kielégítő minőségi termékek kínálatára helyezi a hangsúlyt, valószínűleg tovább ösztönzi az ökológiai termékek piacát. Ennek tükrében az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályok egyre fontosabb szerepet játszanak az agrárpolitika keretrendszerében, és szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági piacok alakulásához. Az ökológiai termelési ágazatra vonatkozó közösségi jogi keret által követendő célok: a tisztességes verseny és az ökológiai termékek belső piacának megfelelő működése, valamint az ökológiai jelölésű termékek iránti fogyasztói bizalom fenntartása. Továbbá a közösségi szabályozásnak olyan feltételeket kell nyújtania, amelyek mellett ez az ágazat a termelési és piaci fejlődéssel összhangban tud előrelépni. Ennél fogva indokolttá vált az ökológiai termelésre alkalmazandó célkitűzések, elvek és szabályok világosabb meghatározása, az átláthatósághoz és a fogyasztói bizalomhoz, valamint az ökológiai termelés koncepciójának harmonizált felfogásához való hozzájárulás. Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával összhangban lévő termelési módszereket. Az ökológiai termelési módszernek így kettős társadalmi szerepe van, egyrészt gondoskodik olyan speciális piacról, amely a fogyasztók ökológiai termékek iránti igényét kielégíti, másrészt olyan közjavakat termel, amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez és az állatjólléthez, valamint a vidékfejlesztéshez. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapot szolgáltatnak az ökológiai termelés fenntartható fejlődéséhez, és eközben biztosítják a belső piac hatékony működését, garantálják a tisztességes versenyt, biztosítják a fogyasztói bizalmat és védik a fogyasztók érdekeit. A fogyasztók védelme és a tisztességes verseny érdekében az ökológiai termékek jelölésére használt kifejezéseket a Közösség egész területén és a használt nyelvtől függetlenül meg kell óvni attól, hogy azokat nem ökológiai termékek esetében használják. E célok elérését teszik lehetővé az uniós illetve hazai ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények, melyek részletesen tartalmazzák az ökológiai termelés szabályait, illetve kitérnek a jogszabály sértés esetén alkalmazandó eljárásokra, szankciókra. Ahhoz hogy az ökológiai termékek előállításában részt vevő gazdálkodók kellő ismerettel rendelkezzenek a termelés során betartandó szabályokról, szükségessé vált a jogszabályokat értelmező, a termelési szabályokat összefoglaló, és az előírásokat feldolgozó részletes szakmai tájékoztató anyag kidolgozása, mely elősegíti a jogkövető magatartást. A tananyag célja, hogy az ökológiai termelésben már részt vevő és ezután csatlakozó gazdálkodók a vonatkozó jogszabályok ismeretében, a követelményeknek megfelelve végezzék tevékenységüket. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvénynek az ökológiai gazdálkodás kapcsán nevesített feladatain keresztül a vonatkozó termelési szabályok részletesen bemutatásra kerülnek. 6/61

7 1 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FOGALMA, CÉLJA, ALAPELVEI 1.1 Az ökológia gazdálkodás fogalma Az ökológiai gazdálkodás egy olyan gazdálkodási, élelmiszer előállító rendszer mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig. Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésben az öko előtag, valamint szinonimái, a bio és az organic, azaz organikus gazdálkodás használatosak. A köznyelvben számos hasonlónak tűnő kifejezés fordul elő pl. vegyszermentes, natúr, hagyományos, azonban ezek nem értelmezhetőek az ökológiai gazdálkodás szabályrendszere szerint. A 834/2007/EK tanácsi rendelet (Öko EK rendelet) megfogalmazása szerint az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a külső források felhasználásának korlátozásával (pl. tilos a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása) a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben. Az Öko EK rendelet fogalom meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás a termelési módszereknek a rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően történő alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában. Ki tekinthető tehát ökológiai gazdálkodónak a jogszabályok szerint? A rendeletben meghatározott termelési módszereket alkalmazó és termelési szabályokat betartó gazdasági szereplő, aki a rendelet szerinti ellenőrző rendszer keretein belül végzi tevékenységét A termelési szabályokat betartó, de a tevékenységét a rendelet szerinti ellenőrző rendszer keretein kívül végző gazdasági szereplő jelölheti termékét az ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel? Bár az ellenőrző rendszer keretein kívül végző gazdasági szereplő gazdálkodása is megközelítheti, esetleg azonos a vonatkozó rendeletek által szabályozott ökológiai gazdálkodással, azonban termékeiket nem árusíthatják az ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel. 7/61

8 1.2 Az ökológiai gazdálkodás célja Az ökológiai gazdálkodás célja a biodiverzitás megőrzése, a konvencionális és az integrált gazdálkodáshoz képest alacsonyabb környezetterhelés révén a talajok kímélete és a vízbázisok védelme. Az Öko EK rendelet az alábbiak szerint határozza meg az ökológiai gazdálkodás céljait: a) olyan fenntartható mezőgazdasági igazgatási rendszer létrehozása, amely aa) tiszteletben tartja a természeti rendszereket és ciklusokat, valamint fenntartja és erősíti a talaj, a víz, a növények és az állatok egészségét, továbbá a közöttük fennálló egyensúlyt; bb) hozzájárul a magas szintű biológiai sokféleséghez; cc) felelősen használja az energiát és a természeti erőforrásokat, úgymint a vizet, a talajt, a szerves anyagokat és a levegőt; dd) tiszteletben tartja a magas szintű állatjólléti szabványokat, és főként kielégíti az állatok faj specifikus viselkedési igényeit; b) a kiváló minőségű termékek előállítására való törekvés; c) az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek olyan széles skálájának előállítására való törekvés, amely eleget tesz a környezetre, az emberi egészségre, a növények egészségére vagy az állatok egészségére és jóllétére nézve ártalmatlan eljárások alkalmazásával előállított áruk iránti fogyasztói igényeknek. Az ökológiai gazdálkodás céljai kulcsszavakban fenntartható -- kiváló minőségű -- ártalmatlan eljárások -- fogyasztói igények kielégítése 1.3 Az ökológiai gazdálkodás alapelvei Az ökológia gazdálkodás alapelvei a következők. a) Rendszeren belüli természeti erőforrásokat felhasználó, zárt gazdálkodási rendszer kialakítása (például: termőföldhöz kapcsolódó növénytermesztés vagy állattartás végzése, a GMO-k, a GMO-kból és a GMO-k felhasználásával előállított termékek alkalmazásának kizárása, kockázatértékelésen, valamint adott esetben óvintézkedések és megelőző intézkedések alkalmazásán alapuló gazdálkodás). b) A külső források felhasználásának korlátozása. Amennyiben mégis szükséges külső források alkalmazása, az kizárólag ökológiai termelésből származó forrás, természetes anyagok vagy természetes anyagokból nyert anyag vagy lassan oldódó, ásványi eredetű tápanyag-utánpótló szer lehet. c) A kémiai úton előállított források alkalmazásának szigorú korlátozása. Kivételt képez, ha a megfelelő gazdálkodási gyakorlat nem létezik és a b) pontban említett külső források a piacon nem állnak rendelkezésre, vagy a b) pontban említett külső források felhasználása elfogadhatatlan környezeti hatásokhoz vezet. 8/61

9 d) Az ökológiai termelés szabályainak kiigazítása szükség esetén, az egészségügyi helyzet, az éghajlatbeli regionális különbségek és a helyi feltételek, a fejlettségi szint, valamint a speciális állattartási gyakorlatok figyelembevétele érdekében. 9/61

10 2 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 2.1 Közösségi szabályozás Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos alapvető előírásokat az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 834/2007/EK rendelete tartalmazza. A részletes termelési, és végrehajtási szabályokat az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelete részletezi, Az ökológiai termékek importjával kapcsolatos előírásokat a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelete írja le. alapvető előírások részletes termelési szabályok ökológiai termékek importja 1235/2008/EK rendelet 834/2007/EK rendelete 889/2008/EK rendelete A Tanács 834/2007/EK rendelete E rendelet fekteti le az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos alapvető előírásokat, célokat és elveket határoz meg az ökológiai termékek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszára vonatkozóan. A rendelet kitér az előírások ellenőrzésére továbbá az ökológiai termelésre utaló jelölések használatára, a címkézésre és az ökológiai gazdálkodásra utaló kifejezés használatának szabályaira. Az általános fogalmak magyarázata, az ökológiai gazdálkodás célja és elvei is részletezésre kerültek. A jogszabály felépítését tekintve az alábbi témaköröket tartalmazza: általános termelési szabályok [3. részének 1. fejezete] - GMO-k és az ionizáló sugárzás alkalmazásának tiltása mezőgazdasági üzemben folyó termelés [2. fejezet] növénytermesztés tengeri moszat termesztés az állattartás és a tenyésztett víziállatok tartásának szabályai valamint az ökológiai gazdálkodásra történő átállás általános szabályai a megtermelt ökológiai termékekből feldolgozás útján előállított takarmány, élelmiszer és ökológiai élesztő, valamint a feldolgozás során felhasználható egyes termékekre és anyagokra vonatkozó kritériumok [3. és 4. fejezet] kivételes termelési szabályok [5. fejezet] az 1-4. fejezetben megállapított termelési szabályoktól eltérő termelési szabályok, melyek engedélyezéséről a Bizottság határozhat. Az ökológiai termékekre vonatkozó címkézési szabályok [4. cím] Ellenőrzés, az ellenőrzési rendszer [5. cím] 10/61

11 A harmadik országokkal történő kereskedelem általános szabályai [6. cím] A Bizottság 889/2008/EK rendelete A Bizottság 889/2008/EK rendelete a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályait határozza meg. Konkrét előírásokat tartalmaz a növénytermesztésre, az állattartásra, az ökológiai termékek feldolgozására, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozóan. Az állattartással kapcsolatban az állatok származása, az állatállomány elhelyezésének és tartásának gyakorlata, a takarmányozás és az állat-egészségügyi kezelésekkel kapcsolatos tudnivalók is megtalálhatóak a rendeletben. Az alaprendeletnek megfelelően a végrehajtási rendelet is külön fejezetet szentel az ökológiai gazdálkodásra történő átállás szabályainak, valamint a kivételes termelési szabályoknak (éghajlati, földrajzi vagy strukturális kötöttségek, azon esetek, amikor a források ökológiai formában nem állnak rendelkezésre, az állattartás egyedi problémái, katasztrófahelyzetek). Az ökológiai növénytermesztéshez elengedhetetlen vetőmag-adatbázissal kapcsolatos szabályozásokat a 2. cím 7. fejezete tartalmazza. A címkézésre valamint az ellenőrzésre vonatkozó előírások is külön fejezeteket (címeket) kaptak. A címkézés során betartandó követelmények az EU logó használatát, a takarmányok címkézésére vonatkozó egyedi előírásokat és az egyéb egyedi címkézési előírásokat tartalmazzák. Az ellenőrzésre vonatkozó fejezet meghatározza a minimális ellenőrzési intézkedéseket, a növények és növényi termékek ellenőrzésének követelményeit, az állatok és állati termékek ellenőrzésének követelményeit, a termékek előkészítésének ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, az import ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, az alvállalkozókkal dolgozó termelőegységek esetében megkövetelt ellenőrzési előírásokat, a takarmány-előállítással foglalkozó termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó előírásokat valamint a jogsértésekre és az információcserére vonatkozó előírásokat A Bizottság 1235/2008/EK rendelete A rendelet az ökológiai termékek importjával kapcsolatos, a megfelelőségre és az egyenértékű garanciákat nyújtó termékek behozatalára vonatkozó előírásokat tartalmazza. 2.2 Nemzeti szabályozás A évi XLVI. Törvény és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet szabályozza hazánkban az ökológiai gazdálkodást és annak ellenőrző és tanúsító rendszerét. Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos engedélyek kapcsán fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet tartalmazza. 11/61

12 /2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései - az illetékes hatóság feladatkörét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban: NÉBIH) látja el; - a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során; - a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata kivételével minden az illetékes hatóság által engedélyezendő kivételes termelési szabályt a NÉBIH engedélyez; (lásd XI. fejezet) - a gazdasági szereplő adott tevékenységre, termőterületre, állatállományra vonatkozó ökológiai termelést egyidejűleg csak egy tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végezhet, amellyel kapcsolatban a tanúsító szervezet felé történő bejelentkezéskor köteles nyilatkozni; - A gazdasági szereplőnek tanúsító szervezet-váltásra - a tanúsító szervezet tanúsítási tevékenysége megszűnésének esetét kivéve - évente egy alkalommal van lehetősége. A gazdasági szereplő a tanúsító szervezet-váltás lehetőségében nem korlátozható; - A gazdasági szereplő számára a korábbi tanúsító szervezet a státuszigazolást a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül köteles kiadni, melynek kiállítását kizárólag a tanúsítási szerződésben meghatározott díjak kiegyenlítésének elmaradása esetén tagadhatja meg; - szabályozza az importengedély-kérelem menetét; (lásd XI. fejezet) - az ökológiai jelölés használatának korlátozására, visszavonására, illetve az átállási idő újraindítására, bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult. 12/61

13 3 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 3.1 Tanúsító szervezet ellenőrző szerv ellenőrző hatóság illetékes hatóság Az ökológiai gazdálkodás területén az illetékes hatóság a NÉBIH, mint kijelölt élelmiszerláncfelügyeleti szerv. Magyarországon azonban nem az illetékes hatóság végzi a tanúsítási tevékenységet, hanem az általa kijelölt ellenőrző szervek, amelyeket Magyarországon tanúsító szervezeteknek nevezünk. A NÉBIH átruházta a tanúsítási tevékenység végzését a tanúsító szervezetekre, de a jogszabályok szerint a tanúsító szerveztek jóváhagyása és ellenőrzése a NÉBIH feladata. Ezáltal biztosítható, hogy a tanúsító szervezetek működése az illetékes hatóságnak megfelelő módon történjék. A tanúsító szervezetek működéséhez a NÉBIH elismerésén kívül a Nemzeti Akkreditációs Testület akkreditációjára is szükség van. A két elismerési folyamat egymással párhuzamos, átfedés nincs közöttük. A NAT akkreditáció biztosítja, hogy a tanúsító szervezet működése átlátható legyen, és minden ügyféllel szemben azonos eljárásokkal hozza meg döntéseit, a NÉBIH pedig a magyar és EU-s öko jogszabályokban foglalt szakmai feltételeknek való megfelelést vizsgálja. Mivel a tanúsító szervezetek Magyarországon olyan független harmadik félként jelennek meg az ökológiai tanúsítás rendszerében, akik nem a közigazgatásba tartoznak, így eljárásaikat, tanúsító tevékenységüket sem a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok szerint folytatják le. Pl. tanúsítási döntéseiket sem határozati formában adják ki. 3.2 Tanúsító szervezetek Magyarországon Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 79/2009 FVM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni, illetve az elismerést visszavonni, vagy tanúsító-tevékenység végzését meghatározott ideig korlátozni. A két tanúsító szervezet: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, HU-ÖKO-01 kódszámmal és a Hungária Öko Garancia Kft., HU-ÖKO-02 kódszámmal. A két szervezet működése között az ellenőrzés és tanúsítás szempontjából lényeges különbség nem lehet, hiszen mindkettő ugyanazon törvényi keretek között működik. A tanúsító szervezetek a jogszabályok alapján a következő tevékenységeket ellenőrizhetik és tanúsíthatják: - növénytermesztés, - vadon termő növények gyűjtése, - gombatermesztés, - méhészet, - állattartás - feldolgozott ökológiai takarmányok előállítása, - kis- és nagykereskedelem, ' - élelmiszerfeldolgozás, - raktározás, 13/61

14 - import - ökobor A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. saját feltételrendszer alapján a következő tevékenységeket ellenőrzi és tanúsítja: tömegétkeztetés, vadtartás, nyúltartás, fürjtartás, (ökobor átmeneti jelleggel) A Hungária Öko Garancia Kft. saját feltételrendszer alapján a következő tevékenységeket ellenőrzi és tanúsítja: strucc- és emutartás 3.3 A hatósági feladatok megoszlása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei kormányhivatalok között NÉBIH legfontosabb feladatai A 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései a hatósági feladatok vonatkozásában - az illetékes hatóság feladatkörét a NÉBIH látja el; - a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni - a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata kivételével minden kivételes termelési szabályt a NÉBIH engedélyez; - az Öko EK rendelet végrehajtási rendelete alapján elismert országok listáján nem szereplő harmadik országokból származó ökológiai termékek forgalmazására irányuló engedélyezési eljárást a NÉBIH folytatja le NÉBIH illetékes hatóság Tanúsító szervezet elismerése Engedélyezési eljárások kivételes termelési szabály alkalmazásának engedélyezése 14/61

15 3.3.2 Megyei kormányhivatalok legfontosabb feladatai harmadik országokból származó ökológiai termékek forgalmazásának engedélyezése párhuzamos termelés engedélyezése megelőző időszak átállási időszak részeként történő engedélyezése (korosbítás) katasztrófahelyzet esetén kérhető engedélyek engedélyezési eljárásának lefolytatása állattartó épületben az előírtnál kisebb férőhely alkalmazásának engedélyezése ökológiai státusz megtartásának engedélyezése Öko EK rendelet alapján - a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során; - szankciók alkalmazására, mint az ökológiai jelölés használatának korlátozására, visszavonására, illetve az átállási idő újraindítására, bírság kiszabására első fokon a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult. megyei kormányhivatalok Ökológiai jelölés jogosult használatának ellenőrzése Szankció alkalmazása jogszabálysértés esetén 3.4 Az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés jogosult használatának vizsgálata Ellenőrzést végző hatóság kijelölése A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóság, illetve az élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során (79/2009. FVM rendelet 7. (3)) 15/61

16 Az egyes megyei kormányhivatalok Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaktól függően a kerületi hivatalok is kijelölésre kerülhetnek a fenti ellenőrzési feladat végrehajtására. Az ökológiai jelölés használatának feltétele az Öko EK rendelet és végrehajtási rendeleteinek betartása az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás minden szakaszában. 16/61

17 3.5 Jogkövetkezmények alkalmazása az Öko rendelkezések megsértése, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezés jogosulatlan használta esetén A hatóság az ellenőrzése során tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogtalanul használja HATÓSÁG által alkalmazható SZANKCIÓK figyelmeztetés, bírság kiszabása, A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi forgalmi korlátozás, igazgatóság, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és átállási idő újraindítása, állategészségügyi igazgatóság a hatósági ellenőrzése során, vagy a kizárás tanúsító szervezet értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogosulatlanul használta, a jogsértéssel arányos módon a 79/2009. FVM rendelet 28. (1) bekezdésében részletezett jogkövetkezményeket alkalmazatja. Ha tehát az öko rendelkezések megsértéséről szerez tudomást a hatóság, akkor köteles eljárni, és a gazdasági szereplővel szemben jogkövetkezményeket alkalmazni (figyelmeztetés, bírság kiszabása, forgalmi korlátozás, átállási idő újraindítása, kizárás). Az Öko rendelkezések megsértése ügyében indult eljárás minden esetben hivatalból indult eljárásnak minősül. Amennyiben a hatósági eljárás eredményeként bebizonyosodik az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértésének ténye a hatóság a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján azt nyilvánosságra hozza az érintett élelmiszer megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás cégnevét és címét A tanúsító szervezet jogállása a jogszabálysértés gyanúja okán kezdeményezett eljárás során TANÚSÍTÓ SZERVEZET által alkalmazható szankciók figyelmeztetés, hibás gyakorlat megszüntetésére való felszólítás plusz vizsgálatot elrendelése tanúsítás visszavonása Amikor a tanúsító szervezet maga észleli, hogy a gazdasági szereplő megsértette az öko rendelkezéseket, akkor vagy saját hatáskörében jár el a tanúsító szervezet (figyelmeztet, hibás gyakorlat megszüntetésére szólít fel, plusz vizsgálatot rendel el, visszavonja a tanúsítást), vagy az alábbi jogkövetkezmények alkalmazását kezdeményezheti az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságnál, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi 17/61

18 igazgatóságnál (79/2009. FVM rendelet 27. (1) bekezdés e), f) és g) pont): - az ökológiai jelölés használatának korlátozása; - az ökológiai gazdálkodási tevékenység egy része vagy egésze átállási idejének újra indulása; - a gazdasági szereplőnek a kizárása az ökológiai termelést ellenőrző rendszerből. HATÓSÁG TANÚSÍTÓ SZERVEZET figyelmeztetés, bírság kiszabása, jelölés használat korlátozása, átállási idő újraindítása, kizárás az ökológiai gazdálkodás rendszeréből figyelmeztetés, hibás gyakorlat megszüntetésére való felszólítás plusz vizsgálatot elrendelése tanúsítás visszavonása SÚLYOSABB JOGSZABÁLYSÉRTÉS ESETÉN 18/61

19 4 RÉSZVÉTEL AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZERBEN 4.1 Akiknek kötelező Valamennyi, a mezőgazdaságból beleértve az akvakultúrát is származó terméket előállító, feldolgozó, tároló vagy harmadik országból importáló, illetve ilyen terméket forgalomba hozó beleértve az ökológiai terméket exportáló exportőrt gazdasági szereplő bármilyen termékének ökológiaiként vagy ökológiaira való átállásban lévőként való forgalomba hozatala előtt köteles ökológiai gazdálkodás vonatkozásában elismert tanúsító szervezethez bejelentkezni, és tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végezni: a) élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek; b) feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek; c) takarmányok; d) vegetatív szaporítóanyag és vetőmag. A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termelésből származónak. 4.2 Akik mentesülhetnek Azon gazdasági szereplők, akik/amelyek közvetlenül a végső fogyasztó vagy végfelhasználó részére értékesítik, a termékeket mentesülhetnek a bejelentkezési kötelezettség alól, feltéve, hogy ezeket a termékeket: 834/2007/EK rendelet 28. cikk (2) bekezdés A tagállamok e cikk alkalmazása alól mentesíthetik azon gazdasági szereplőket, akik/amelyek közvetlenül a végső fogyasztó vagy végfelhasználó részére értékesítik a terméket, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem maguk állítják elő, dolgozzák fel vagy tárolják az értékesítés helyével nem összefüggő helyen, vagy ezeket a termékeket nem harmadik országból hozzák be, vagy e tevékenységeket nem adták ki harmadik félnek alvállalkozásba. - nem maguk állítják elő - nem maguk dolgozzák fel - nem tárolják az értékesítés helyével nem összefüggő helyen vagy - ezeket a termékeket nem harmadik országból hozzák be - tevékenységeket nem adtak ki harmadik félnek alvállalkozásba. 19/61

20 4.3 Alvállalkozói tevékenység Az alvállalkozó megbízójával kötött szerződés alapján adott tevékenység elvégzéséért felelős, mely során köteles az ökológiai rendelkezéseket betartani. Az alvállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése mellett végzi ugyan, de a tanúsító szervezettel csak alvállalkozói tevékenysége kapcsán áll jogviszonyban, nem minősül a tanúsító szervezet szerződött partnerének, tevékenységéért megbízója felel. Az alvállalkozó az általa előállított termékeket sajátjaként nem jelölheti, és nem forgalmazhatja, ahogy részére a tanúsító szervezet tanúsítványt sem állít ki; a tevékenység a szerződött partnernél kerül tanúsításra. 20/61

21 5 FŐBB SZABÁLYOZÁSOK 834/2007/EK RENDELET SZERINT 9. cikk A GMO-k alkalmazásának tiltása (1) Ökológiai termelés során GMO-k és GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek élelmiszerként, takarmányként, technológiai segédanyagként, növényvédő szerként, műtrágyaként, talajjavító szerként, vetőmagként, vegetatív szaporítóanyagként, mikroorganizmusként és állatként nem használhatók. 10. cikk Az ionizáló sugárzás alkalmazásának tiltása Az ionizáló sugárzás alkalmazása tilos az ökológiai élelmiszerek vagy takarmányok, vagy az ökológiai élelmiszerekben vagy takarmányokban felhasznált nyersanyagok kezelésére. 12. cikk Növénytermesztési szabályok (1) bekezdés d) tápanyag-utánpótló szerek és talajjavító szerek kizárólag akkor alkalmazhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint; e) ásványi eredetű nitrogén tápanyag-utánpótló szerek nem alkalmazhatók; h) amennyiben a növénykultúrát igazolt veszély fenyegeti, növényvédő szerek kizárólag abban az esetben használhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint; i) a vetőmagtól és vegetatív szaporítóanyagtól eltérő termékek előállítására kizárólag ökológiai termelés keretében előállított vetőmagot és szaporítóanyagot szabad felhasználni. j) tisztító- és fertőtlenítőszerek kizárólag akkor alkalmazhatók a növénytermesztésben, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint. Engedélyezett tápanyagutánpótló és talajjavító szerek listája: 889/2008/EK rendelet I. melléklet Engedélyezett peszticidek növényvédő szerek listája: 889/2008/EK rendelet II. melléklet 14. cikk Állattartási szabályok (1) bekezdés c) a tenyésztés vonatkozásában: ii. a szaporodást nem szabad hormonokkal vagy hasonló anyagokkal való kezeléssel befolyásolni, kivéve egyes állatok állatorvosi gyógykezelésének formájaként; iv. nem ökológiai, növényi eredetű takarmány-alapanyagok, állati és ásványi eredetű takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok, egyes, állatélelmezési célra felhasznált termékek és technológiai segédanyagok kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat a 16. cikk szerint engedélyezték; v. növekedésserkentők és szintetikus aminosavak nem használhatók; Engedélyezett takarmány-adalékanyagok és takarmányozási célra használt egyes anyagok listája: 889/2008/EK rendelet VI. melléklet Engedélyezett tisztításra és fertőtlenítésre használt termékek listája: 889/2008/EK rendelet VI. melléklet 21/61

22 6 AZ ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉSRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK Az ökológiai növénytermesztés az ökológiai gazdálkodás egyik legfontosabb ága. A 889/2008/EK rendelet a növénytermesztésre vonatkozóan kevés konkrét előírást határoz meg. A növénytermesztés során igen korlátozott a vetőmag, a növényvédő és a tápanyagutánpótló szerek használata. Az ökológiai gazdálkodásra történő bejelentkezés, szerződéskötés után a területnek át kell állnia ahhoz, hogy a róla lekerülő termék ökológiaiként jelölhető legyen. Míg ez nem történik meg, a termék az átállás első évében konvencionálisként, a második évében pedig átállásiként értékesíthető. Tilos a kertészeti kultúrák esetén a hidropónikus termesztés! 6.1 Tápanyag-utánpótlás, növényvédelem Az ökológiai növénytermesztés során olyan földművelési és növénytermesztési gyakorlatot kell alkalmazni, amely fenntartja vagy növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozza a talajstabilitást és a talaj biodiverzitását, valamint megelőzi a talajtömörödést és a talajeróziót. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását többéves vetésforgóval kell fenntartani és növelni, amely magában foglalja a pillangósokat és más zöldtrágyanövényeket, valamint az állati szerves trágya vagy az ökológiai termelésből származó mindkét esetben lehetőség szerint komposztált szerves anyagok alkalmazását. A gazdálkodásnak elsősorban a kártevők, betegségek és gyomnövények által okozott károk megelőzésére ezek természetes ellenségeinek védelmére, a fajok és fajták kiválasztására, a vetésforgóra, a termesztési technológiákra és a hőkezelési eljárásokra kell támaszkodnia. Az ökológiai növénytermesztés során a biodinamikus készítmények használata megengedett. Tilos a szervetlen eredetű nitrogén trágya használata! Tápanyag-utánpótlás céljából kizárólag ökológiai illetve extenzív állattartásból származó trágya használható! Amennyiben a növények tápanyagigényét más intézkedéssel nem lehet kielégíteni, kizárólag a 889/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt egyéb trágyázó és talajjavító szerek használhatók az előírt feltételekkel. A termék használatának szükségességét a gazdálkodónak dokumentációs bizonyítékokkal kell tudni igazolni. Amennyiben a növényeket a fentebb részletezett intézkedésekkel nem lehet megfelelően megvédeni a kártevőktől és a betegségektől, az ökológiai termelésben kizárólag a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő termékek használhatók. 22/61

23 6.2 Az átállási idő Az átállás szabályait a 889/2008/EK rendelet 5. fejezete tartalmazza. Ahhoz hogy a növényeket és növényi termékeket ökológiainak tekintsék, az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó termelési szabályokat kell alkalmazni. Az átállás időtartama a termelt kultúrától függően eltérő. Mezőgazdasági parcellák esetében: vetést megelőzően min. 2 év Legelő vagy évelőtakarmány-termő parcellák esetében: termés felhasználása előtt min. 2 év Takarmánytól eltérő évelő növény: betakarítás előtt min. 3 év Az átállás alatt lévő termelésből származó növényi eredetű termékeken feltüntethető az ökológiai termelésre való átállásból származó termék jelölés, feltéve hogy: a) a betakarítás előtt betartották a legalább 12 hónapos átállási időszakot; b) a megjelölést nem lehet a termék kereskedelmi megnevezésénél szembetűnőbb színben, méretben és betűtípussal feltüntetni, a teljes jelölésnek ugyanolyan méretű betűket kell alkalmaznia; c) a termék csak egyetlen mezőgazdasági eredetű növényi összetevőt tartalmaz; d) a jelölés kapcsolódik a tanúsító szervezet kódszámához. 6.3 Az átállási idő lerövidítése (korosbítás) A 889/2008/EK rendelet szerint kivételes esetekben (figyelembe véve a terület korábbi hasznosítási módját) lehetővé teszi az átállási idő lerövidítését, ehhez azonban az illetékes hatóság (NÉBIH) előzetes jóváhagyása szükséges. Az eljárás elindításának előfeltétele a tanúsító szervezettel létrejött szerződés a korosbítani kívánt területek ellenőrzésére. Milyen esetben lehet az átállási idő lerövidítését kérelmezni? Az átállási idő lerövidítését akkor lehet kérelmezni, ha a) az érintett terület olyan uniós társfinanszírozásban megvalósuló agrár környezetvédelmi programban vett részt, amelyben az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett tápanyagokat és növényvédő szereket nem használhattak, vagy b) a gazdálkodó az eljárás során hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az érintett földterületeken az ökológiai státusz kérelmezett időpontját megelőző 3 évben az ökológiai gazdálkodásban tiltott (a 889/2008/EK r. I. és II. mellékletében nem szereplő) készítményekkel kezelést nem végeztek. Az eljárásrend az ökológiai státusz megadására vonatkozik, az átállási státusz korábbi elérésére nem alkalmazható. Az elismerési eljárást minden esetben írásban kell kérelmezni. A kérelmet a tanúsító szervezethez történt bejelentkezéstől, valamint ellenőrzésben lévő gazdálkodó esetén az új terület bejelentésétől számított 12 hónap letelte után lehet benyújtani. 23/61

24 Mit kell beadni a korosbítási (átállási idő lerövidítése iránti) kérelemhez? A kérelmet a tanúsító szervezetnek vagy a kérelmet elbíráló NÉBIH-nek kell címezni a következő adatok megadásával: - a kérelmező neve, címe; - a korosbítani kívánt területek parcellaszáma, helyrajzi száma, MePAR-azonosítója, pontos mérete, valamint az előző 3 év főbb termesztési adatai pl: növényfajok, illetve fajták, tápanyag-gazdálkodásra és növényvédelemre vonatkozó adatok. A kérelemhez csatolni kell: a) pont esetén: - az érintett területet tartalmazó támogatási határozat másolatot és a támogatási jogosultság fennállását igazoló nyilatkozatot, - a területről vezetett táblatörzskönyvet, - termesztési és permetezési naplót b) pont esetén: - a táblatörzskönyvet, termesztési valamint permetezési naplót, illetve minden olyan dokumentumot, mellyel a kérelem alátámasztható; - amennyiben az érintett időszakra vonatkozóan a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága által történt szermaradvány-vizsgálat, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvet is csatolni szükséges. A tanúsító szervezet a vonatkozó hazai rendelet alapján a kérelemben foglaltakat helyszíni ellenőrzés keretében is felülvizsgálhatja, továbbá ha szakmailag indokolható, kötelezheti a kérelmezőt a költségek viselése mellett talaj- és növényminták növényvédőszer-maradék vizsgálatának elvégeztetésére. Ezt követően a beküldött dokumentumok és az esetleges helyszíni ellenőrzés, illetve szermaradvány-vizsgálat eredményei alapján a NÉBIH számára a tanúsító szervezet felterjeszti javaslatát és annak indoklását. A NÉBIH az átállási idő lerövidítése tárgyában határozat formájában döntést hoz. FIGYELEM! A korosbítás (átállási idő lerövidítése) tárgyában lefolytatott engedélyezési eljárás díjköteles. 24/61

25 6.4 Szaporítóanyag A szaporítóanyag eredete Az ökológiai gazdálkodás során ökológiai termelésből származó minősített szaporítóanyagot kell felhasználni. A mindenkori aktuális ökológiai vetőmag kínálat a NÉBIH honlapján ( jegyzekek/oko_adatbazis/oko_vbazis.html ) található. Amennyiben azonban az adott növényből nem szerezhető be ökológiai gazdálkodásból származó szaporítóanyag, a 889/2008/EK rendelet 45. cikke lehetőséget ad a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag felhasználására. Ennek elfogadását a hazai vonatkozó jogszabály alapján minden esetben írásban előzetesen (a vetést/telepítést megelőzően) a tanúsító szervezettől kell kérelmezni. Az elfogadás alapvető feltételei a következők: - ha a termeszteni kívánt faj egyetlen fajtája sem áll rendelkezésre az ökovetőmag adatbázisban; - ha a termeszteni kívánt fajta nem szerepel az ökovetőmag adatbázisban, és a termelő igazolni tudja, hogy a hivatkozott adatbázisban regisztrált fajták nem felelnek meg a termesztési célnak (pl. csemegekukorica a termesztési cél, de csak takarmánykukorica található az ökovetőmag adatbázisban); - ha egy beszállító sem tudja a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumókat a vetés vagy az ültetés előtt leszállítani, noha azt a termelő - igazolhatóan - időben megrendelte - ha kutatáshoz, kisparcellás kísérletekhez és fajtamegőrzési céllal az illetékes hatóság (a hazai vonatkozó hatályos jogszabályok alapján a NÉBIH) jóváhagyja. További feltételek: - nem kezelték olyan növényvédő szerrel, amely nem szerepel a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében kivéve, ha a kezelés a növényvédelmi hatóság előírására történt - a konvencionális vetőmag nem tartalmazhat génmanipulált szervezeteket vagy azok származékait; A nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használatra vonatkozó engedély csak egy termesztési időszakra vonatkozik. FIGYELEM! A tanúsító szervezet előzetes elfogadása nélkül történő konvencionális szaporítóanyag-felhasználás a betakarított növény konvencionális termékké történő visszaminősítését vonja maga után. A NÉBIH által kezelt ökológiai vetőmag adatbázis elősegíti a gazdálkodó által bejelentett szaporítóanyag forgalomba bocsátását. Az adatbázisba történő felvételéhez a Nemzeti 25/61

26 Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályhoz (1024 Budapest, Kisrókus utca 15/A, Fax: 1/ ) kell bejelentenie készleteit az erre szolgáló regisztrációs űrlapon, mely a NÉBIH honlapjáról letölthető, vagy telefonon is igényelhető A szaporítóanyag eredetének igazolása, nyilvántartása A szaporítóanyagok eredetét a következő dokumentumokkal kell igazolni: - átállási vagy ökológiai szaporítóanyag esetén a beszállító tanúsítványának másolata; - szállítójegy, számla vagy termeltetési szerződés (ha a termeltetőtől előfinanszírozás során kapta a vetőmagot), amelyen egyértelműen azonosítható a vevő neve, az áru megnevezése (faj, fajta), a vásárolt mennyiség, fel van tüntetve a vetőmag csávázatlan volta, valamint átállási, ill. ökológiai szaporítóanyag esetében a megfelelő jelölés és kódszám; - a vetőmag csomagolásán található címke (fémzár); - saját vetőmag esetén a fentiek szerinti bejelentés és az előző évi ellenőrzés adatai is elegendőek. A szaporítóanyagokról minden évben listát kell készíteni, melyen fel kell tüntetni valamennyi vásárolt és saját előállítású vetőmagot, vegetatív szaporítóanyagot. Meg kell jelölni a szaporítóanyag eredetét (saját vagy vásárolt, beszállító megnevezése), minőségét (öko, konvencionális), meg kell adni az összmennyiségét és a vetőmagnormát. A vetőmagok csomagolásán található címkét (fémzár) minden esetben meg kell őrizni, és ellenőrzéskor be kell mutatni a tanúsító szervezetnek. 6.5 Párhuzamos termelés Növénytermesztés esetén a legfontosabb előírás, hogy könnyen megkülönböztethető fajtákat kell termeszteni. A NÉBIH jóváhagyásával, a termelő termeszthet nehezen megkülönböztethető fajtákat Milyen esetekben engedélyezhető a nehezen megkülönböztető fajták egy gazdaságon belüli párhozamos termelése? Legalább hároméves termesztési időszakot igénylő évelő növények esetében, ha: - átállási tervet készít, és vállalja, hogy 5 éven belül megkezdi a konvencionális egység utolsó részének átállítását is; - megfelelő intézkedések történtek az egyes érintett termelőegységekből származó termékek tartós elkülönítésének biztosítására; - az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot minden érintett termék betakarítása előtt legalább 48 órával értesítik; - a betakarítás befejezésekor a termelő tájékoztatja a tanúsító szervezetet az érintett termelőegységekben betakarított pontos mennyiségekről, valamint a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről; - mezőgazdasági kutatásra vagy hivatalos iskolai oktatásra szánt területek esetében - vetőmagok, vegetatív szaporítóanyagok és palánták előállítása esetén; 26/61

27 - kizárólag legeltetésre használt gyepterületek esetében. Az átállási tervhez az illetékes hatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az engedélyező hatósággal évente meg kell erősíttetni. Az átláthatóság és a nyomonkövethetőség érdekében a gazdálkodónak törekednie kell arra, hogy ne kerüljön sor párhuzamos növénytermesztésre, azaz a különböző státuszú (ökológiai/ átállási/ az átállás első évében lévő) területekre ne kerüljenek azonos vagy nehezen megkülönböztethető fajták Raktározás, szállítás A 79/2009. FVM rendelet 4. (1) bekezdése szerint valamennyi ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást végző gazdasági szereplő köteles a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani az Öko rendelkezések alá tartozó élelmiszerek, takarmányok, élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét oly módon, hogy azoknak az ökológiai gazdálkodásból történő származása igazolható legyen. A 889/2008/EK rendelet 35. cikke rendelkezik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek tárolása során teljesítendő feltételekről: - a termékeket egyértelműen azonosítható módon kell jelölni és kezelni, biztosítva az esetleges keveredés elkerülését, - ökológiai és nem ökológiai termékeket csak akkor lehet egyidejűleg gyűjteni, ha a keveredés vagy felcserélődés elkerülése érdekében a megfelelő intézkedések megtétele megtörtént - átlátható, pontos és naprakész készletnyilvántartást kell vezetni (termék megnevezése, jelölése, mennyisége, növekedés, csökkenés, beszállító, átvevő) oly módon, hogy abból az aktuális raktárkészlet bármikor megállapítható legyen. A készletnyilvántartásban az esetleges veszteségeket (pl. tisztítás) is fel kell tüntetni, valamint minden esetben szerepelni kell az ellenőrzött termékek státuszának, - amennyiben a gazdálkodó nem a saját raktárában tárolja termékeit, raktárbérleti vagy bértárolási szerződést kell kötnie a raktár tulajdonosával, amelyben külön rögzíteni kell az ökológiai gazdálkodás idevonatkozó előírásait (takarítás, elkülönítés, jelölés, tiltott raktárfertőtlenítő és növényvédő szerek használatának mellőzése, és a tanúsító szervezet számára az ellenőrzés lehetőségének biztosítása), - ha a raktárban konvencionális terméket is tárolnak, vagy tároltak, a raktárt az ökológiai termékek betárolását megelőzően alaposan ki kell takarítani, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni, - azokban a létesítményekben (raktárak, kikötők, tisztító üzemek), melyekben GMO kockázatos növényeket (szója, kukorica) is tárolnak, szállítanak, vagy feldolgoznak, különös figyelmet kell fordítani az elkülönítésre, illetve a helyiségek, berendezések tisztítására, 27/61

28 - kártevők elleni védekezésre csak a 889/2008/EK rendelet által engedélyezett készítmények használhatók. Az ökológiai egységben tilos az engedélyezett készítményeken kívül más anyagot tárolni, ez alól az állatorvosi kezelések keretében előírt allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok jelentenek kivételt, amennyiben tárolási helyük felügyelt, és e termékek a mezőgazdasági üzem nyilvántartásában szerepelnek. A 889/2008/EK rendelet cikke rendelkezik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek szállítása során teljesítendő feltételekről: - az ökológiai termékek szállítása más termelő-, feldolgozó- vagy kereskedelmi egységekbe kizárólag megfelelő zárt csomagolásban, konténerben vagy járműben történhet, amelynek tartalmát nem lehet a csomagolás, plomba, címke vagy zárjegy sérülése nélkül manipulálni - az árukísérő dokumentumokon szerepeltetni kell az ökológiai rendeletre történő utalást, és a tanúsító szervezet kódszámát. A termék illetve tétel pontos beazonosíthatósága érdekében célszerű a termék tételszámát is feltüntetni, - amennyiben a csomagolás nem teszi lehetővé címke elhelyezését (pl. lezárt tehergépkocsi), akkor a kísérő dokumentumoknak ha az a termék csomagolásához, a tartályhoz vagy a járműves szállításhoz egyértelműen hozzákapcsolható - kötelezően tartalmaznia kell a termékről minden fontos információt (beszállító neve, címe, termék megnevezése, ökológiai eredetre történő utalás, ellenőrző szervezet neve/kódszáma, tételszám), valamint a plomba sorszámát és a szállító/fuvarozó azonosítóját. 28/61

29 7 AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTENYÉSZTÉSRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 7.1 Átállási idő állattenyésztés esetén A 889/2008/EK rendelet II. cím 5. fejezet 38. cikke részletezi az állatállomány és az állati termékekre vonatkozóan az átállás szabályait: - 12 hónap, de mindenképpen legalább élettartamuk háromnegyed részében húsként hasznosított lófélék és szarvasmarhafélék (köztük a bivaly- és bölényfajok) esetében; - 6 hónap a kistestű kérődzők, sertések és a tejhasznú állatok esetében; - 10 hét a húshasznú baromfi esetében, ha háromnapos kora előtt állították ökológiai termelésbe; - 6 hét a tojáshasznú baromfi esetében. Amennyiben nem ökológiai tartású állatok tartoznak a gazdaságba, van lehetőség a területek és az állatállomány egyidejű átállítására is. Ilyenkor a szerződéskötést, valamint az érintett területek és az állatállomány bejelentését követő 24 hónap elteltével - a vonatkozó előírások betartása esetén - mind az állatállomány, mind pedig a takarmányozásra használt földterületek, legelők ökológiai minősítést nyernek. Ez kizárólag az átállás megkezdésekor bejelentett állományra és annak utódaira, valamint az állatokkal egyidejűleg bejelentett takarmánytermő területekre és legelőkre érvényes, és csak abban az esetben, ha az állatokat túlnyomórészt a bejelentett területeken termett saját takarmánnyal etetik. Méhészeti termékek csak akkor értékesíthetők ökológiai termelési módszerre való utalással ellátva, ha az ökológiai termelési szabályokat legalább egy éven keresztül betartották. Az átállási időszak folyamán a viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni. 7.2 Az állatok származása Az ökológiai állattartás során a gazdálkodónak a fajták vagy tenyészetek kiválasztásakor figyelembe kell venni az állatok alkalmazkodó, illetve ellenálló képességét, valamint az őshonos fajtákat előnyben kell részesíteni. Az állatoknak alapvetően ökológiai gazdálkodásból kell származniuk, de a vonatkozó rendelkezések betartása mellett lehetőség van a gazdaságban már meglévő konvencionális állatállomány ökológiai gazdálkodásba történő bevonására is. A nem ökológiai tartásból származó (konvencionális) állatok gazdaságba történő bevonását a tanúsító szervezet felé mindig írásban jelenteni kell, és a 889/2008/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdése illetve 42. cikke által szabályozott esetekben ahhoz az illetékes hatóság (NÉBIH) előzetes engedélye is szükséges. A 889/2008/EK rendelet 47. cikke értelmében az állatok egészségügyi vagy katasztrófahelyzet okozta nagyarányú pusztulása esetén az illetékes hatóság (NÉBIH) engedélyezheti az állomány megújítását vagy újbóli létrehozását konvencionális állatokkal, ha ökológiai tartású állatok nem állnak rendelkezésre. 29/61

30 Milyen adatok, dokumentumok szükségesek a konvencionális állatok bevonására vonatkozó kérelemhez? - a bevonni kívánt állat felhasználási célja (pl. hús/tojástermelés) - az állatállomány jelenlegi létszáma - az ökológiai gazdálkodásba bevonni kívánt állatok azonosító száma - a bevonni kívánt állatok kora - a gazdaságba történő bevonás tervezett időpontja 7.3 Az állatok nyilvántartása Az állatállományról napló formájában nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az állomány tartási rendszerének részletes leírását, legalább az alábbi információkkal: - a telepre érkező állatok eredete, érkezési időpontja, átállási időszaka, azonosító jele és állatorvosi nyilvántartása; - a telepet elhagyó állatok életkora, darabszáma, vágás esetén testtömege, azonosító jele és célállomása; - az elhullott állatok részletes adatai és az elhullás okai; - takarmányozási napló; - betegség-megelőzés és állategészségügyi kezelések dokumentációja. 7.4 Az állatok kezelése Az állatok teljes élete során - a levágáskor is - az állatok szenvedését a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az ökológiai állattartásban nem végezhetők rutinszerűen olyan műveletek, mint: - juhok farkának gumizása, - farokkurtítás; - fogak lecsípése; - csőrkurtítás; - szarvtalanítás. Eseti elbírálás alapján fenti eseteket biztonsági okokból vagy az állatok egészségének, jóllétének és higiéniájának javítása céljából engedélyezhet az illetékes hatóság (NÉBIH). A fizikai kasztráció a hagyományos termelési eljárások (hússertés, ökör, kappan stb.) fenntartása és a termék minőségének biztosítása céljából engedélyezett. Az engedélyezett beavatkozásokat megfelelő érzéstelenítéssel és/vagy fájdalomcsillapítással az állat legmegfelelőbb életkorában szakképzett személynek kell elvégeznie. 30/61

31 Az állatok szállításának időtartamát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az állatok felés lehajtását elektromos terelőeszköz igénybevétele nélkül kell elvégezni, az őket érő stresszt minimalizálni kell. Tilos az allopátiás nyugtatók használata szállítás előtt vagy a szállítás során. Tilos a csonkítás, például a méhanyák szárnyainak levágása. Az intenzív termelési módszerek elkerülése érdekében a baromfifajtákat a 889/2008/EK rendelet 12. cikkében meghatározott minimális életkor elérése esetén lehet levágni, kivéve, ha a baromfifajta lassú növekedésű baromfifajtából származik. A lassú növekedésű baromfifajtákra alkalmazandó feltételek, illetve azok listája a NÉBIH honlapján keresztül elérhetőek (1. számú melléklet). 7.5 Az ökológiai állatok takarmányozása Növényevők esetén a takarmány legalább 60%-ának magából a termelőegységből kell származnia, ha ez nem lehetséges, akkor más ökológiai gazdaságokkal együttműködésben kell előállítani. Az emlősök táplálása során előtérbe kell helyezni az anyatejes táplálást az adott fajra vonatkozóan előírt minimális ideig. Sertés és baromfi esetében a takarmány legalább 20 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemmel vagy takarmányipari vállalkozóval együttműködve, ugyanazon régióban kell előállítani. A sertés és a baromfi napi takarmányadagjához szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányt, illetve szilázst is adagolni kell. Amennyiben a mezőgazdasági termelők nem képesek kizárólag ökológiai termelésből származó fehérjetakarmányt beszerezni, a sertés- és a baromfifajok esetében korlátozott arányban nem ökológiai fehérjetakarmány is használható. Az említett fajok vonatkozásában a nem ökológiai fehérjetakarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális aránya a 2012., a és a naptári évben 5 %. A megfelelő értékeket évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani. A gazdasági szereplő ezen rendelkezés alkalmazásának szükségességét dokumentumokkal bizonyítja. Tilos az állatokat olyan körülmények között, illetve olyan étrenden tartani, amely vérszegénységet okozhat. A kényszertáplálás tilos. A hízlalási eljárásoknak a tenyésztési folyamat bármely szakaszában visszafordíthatóknak kell lenniük. Ha a takarmánygyártás megszűnt, vagy korlátozásokat vezettek be, különösen, ha rendkívüli időjárási feltételek, járványok, toxikus anyagokkal történt szennyeződés vagy tűz következett be a NÉBIH engedélyezheti a nem ökológiai termelésből származó takarmányok használatát. 31/61

32 Az engedély egyedi gazdasági szereplő részére, korlátozott ideig, korlátozott területen és korlátozott mértékben adható ki! Milyen adatok, dokumentumok szükségesek a nem ökológiai termelésből származó takarmányok használatára vonatkozó kérelemhez? káreseményt igazoló dokumentumok kimutatás: - tervezett termésmennyiségekről - készletnyilvántartás - állomány éves takarmányigénye - várható hiány mértéke 32/61

33 7.6 Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelések A betegségmegelőzésnek a fajta- és vonalválasztáson, a tartási-gazdálkodási gyakorlatokon, kiváló minőségű takarmányon és az állatok testmozgásán, megfelelő állománysűrűségen, valamint a megfelelő és kielégítő, higiénikus körülmények közt való tartáson kell alapulnia. Ha az állomány nem ökológiai termelőegységből származik, a helyi körülmények függvényében különleges intézkedéseket lehet alkalmazni, pl. szűrővizsgálatot vagy karantént. Tilos kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok megelőző kezelés keretében történő használata. Tilos a növekedés- vagy termelésfokozó anyagok valamint a hormonok és hasonló anyagok szaporodásszabályozásra vagy más célokra történő használata. Az élősködők elleni kezelés és a kötelező mentesítési tervek kivételével, ha egy állat vagy állatok valamely csoportja 12 hónapon belül háromnál több alkalommal (egy évnél rövidebb hasznos élettartamú állat esetében egynél több alkalommal) kap kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás készítménnyel vagy antibiotikummal végzett kezelést, az érintett állat és a belőle származó termékek nem értékesíthetők ökológiai termékként, illetve új átállási időszak beiktatására van szükség. Allopátiás állatgyógyászati készítménnyel történő kezelés esetén az ilyen állatból ökológiai termelés keretében a kezelés és az ökológiai élelmiszer előállítása közötti várakozási idő a jogszabályban előírt normál várakozási idő kétszerese, ennek hiányában legalább 48 óra. Az állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó adatokat az állat, illetve az állati termék ökológiai jelöléssel történő értékesítése előtt jelenteni kell a tanúsító szervezet felé. Az épületeket, ólakat, karámokat, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell az állatok közötti fertőzés és a betegséghordozó szervezetek elszaporodásának elkerülése érdekében. Ezekhez a műveletekhez kizárólag a 889/2008/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt termékek használhatók. Az állattartó épületekben és létesítményekben a rovarok és egyéb kártevők irtására csak a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében megjelölt készítmények alkalmazhatók. Az épületekből ki kell üríteni az állatállományt minden felnevelt baromficsoport között. Az épületeket és berendezéseket ekkor meg kell tisztítani, ki kell fertőtleníteni. Ezen túlmenően a kifutókat a növényzet pótlódása érdekében és állat-egészségügyi okokból üresen kell hagyni. A kifutó pihentetési időtartamot a NÉBIH négy hétben állapította meg (2. melléklet). A gazdasági szereplő köteles dokumentációs bizonyítékokkal alátámasztani ezen időszak betartását. 33/61

34 7.7 Az állatok elhelyezése Az állatok számára hozzáférést kell biztosítani szabadtéri területekhez, legelőhöz, amennyiben az időjárási viszonyok és a talaj állapota ezt megengedi. A szabadban, a karámban és a szabadtéri kifutón szükség szerint megfelelő védelemről kell gondoskodni az esővel, a széllel, a nappal és a szélsőséges hőmérséklettel szemben. Lehetővé kell tenni számukra a takarmányhoz és az ivóvízhez való könnyű hozzáférést. Az állatok elhelyezésére szolgáló épületben biztosítani kell, hogy a légkeringés, a levegő porral való szennyezettsége, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a gázkoncentráció az állatok egészségét ne veszélyeztesse. Az épületekben bőséges természetes szellőzést és fényt kell biztosítani. Az épületeken belüli állománysűrűségnek az állatok fajától, fajtájától és életkorától függően biztosítania kell az állatok kényelmét és jó közérzetét, tekintettel a viselkedési szokásaikra (pl. nyújtózkodás, szárnycsapkodás). A különböző állatfajokra és - kategóriákra vonatkozóan az épületek és a szabadtéri kifutók minimális alapterületét, valamint az elhelyezés egyéb jellemzőit a 889/2008/EK rendelet III. melléklete tartalmazza. Tilos az állatok kötött tartása és elszigetelése, kivéve egyes állatok esetében korlátozott időtartamra és csak a biztonsági, jólléti vagy állat-egészségügyi szempontból indokolt mértékben. Az állatok elhelyezésével kapcsolatos előírásoktól való lehetséges eltéréseket a 889/2008/EK rendelet tartalmazza, melyeket a tanúsító szervezet közreműködésével az illetékes hatóságnak (NÉBIH) kell engedélyeznie. 7.8 Ökológiai és konvencionális állattartás egy gazdaságon belül A gazdaság egészét az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell irányítani. Nem ökológiai tartású állatállomány csak abban az esetben lehet jelen a gazdaságban, ha olyan termelőegységben nevelik, ahol az épületek és parcellák teljesen el vannak választva azoktól a termelőegységektől, amelyek az ökológiai termelési szabályok szerint működnek, és feltéve, hogy eltérő fajról van szó. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a két egységben ugyanazon állatfajhoz tartozó egyedeket tartani tilos. A közös legelőhasználat feltételeit a 889/2008/EK rendelet résztelesen tartalmazza. Fontos, hogy az ökoállatok nem tartózkodhatnak egyidejűleg azon a legelőn, melyen a konvencionális, extenzív tartású állatok legelnek. A vonatkozó EK rendeletek azonban bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak ugyanazon állatfajhoz tartozó egyedek vonatkozásában a párhuzamos gazdálkodásra. A mezőgazdasági kutatást vagy hivatalos iskolai oktatást végző gazdaságok tarthatnak ugyanazon fajokból ökológiai és nem ökológiai állatállományt a NÉBIH engedélyével. 34/61

35 Ekkor a tanúsító szervezetek ellenőrzése a gazdaság konvencionális egységére is kiterjed. A két egység elválasztását fizikai szinten (állattartó épületek, legelőterületek, raktárak stb.) és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani. 7.9 A növénytermesztés és az állattartás kapcsolata Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység. Tilos a földterület nélküli állattartás, amelynek során az állattenyésztő nem művel mezőgazdasági földterületet és/vagy az ökológiai termelésből származó többlet trágya elhelyezéséről nem kötött írásos együttműködési megállapodást más gazdaságokkal, vállalkozásokkal. Szem előtt kell tartani, hogy a gazdaságban használt trágya összes mennyisége nem haladhatja meg az évi 170 kg N/ha/év mennyiséget. Ilyenkor a trágyából származó maximális határértéket az együttműködésben részt vevő termelőegységekre együttesen kell figyelembe venni. Kiemelten fontos az állatok takarmányszükségletének fedezése. Az állatállomány nagyságát a termőterületek és a legelők függvényében kell kialakítani. Az irányadó táblázatot a 889/2008/EK rendelet IV. melléklete tartalmazza. 35/61

36 8 A FELDOLGOZOTT TAKARMÁNY ÉS ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI Az üzem által alkalmazott eljárásoknak mindenkor garantálniuk kell, hogy az előállított, feldolgozott termékek megfelelnek az ökológiai termelés szabályainak. 8.1 Ökológiai és nem ökológiai termékek készítése A mezőgazdasági üzem egészét az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell irányítani, az EK rendeletek azonban bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak a párhuzamos gazdálkodás folytatására, mely az egy üzemen belül az ökológiai és a konvencionális termelést jelenti. Ez esetben a tanúsító szervezetek ellenőrzése a konvencionális termékek előállítására is kiterjed. A két üzemegység elválasztását fizikai szinten (területek, raktárak) és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani. Fontos, hogy az üzemen belüli anyagbeszerzés és felhasználás mindkét egység esetében áttekinthető legyen. Amennyiben az üzemben ökológiai és nem ökológiai termék készítése vagy tárolása is történik, úgy a gazdasági szereplő köteles: a műveleteket az ökológiai termékeken végzett hasonló műveletektől térben vagy időben elkülönítve a teljes munkafolyamatsoron elvégezni; az ökológiai termékeket a műveletek előtt és után a nem ökológiai termékektől térben és időben elkülönítve tárolni; a tanúsító szervezetet értesíteni erről, valamint minden műveletről és feldolgozott mennyiségről naprakész nyilvántartást vezetni; megfelelő intézkedéseket foganatosítani a tételek azonosításának biztosítása, valamint a nem ökológiai termékekkel való keveredés vagy felcserélődés megakadályozása érdekében; ökológiai termékeken műveleteket kizárólag a termelőberendezések megfelelő tisztítása után végezni. 8.2 Tisztítás, szárítás A tisztítás és a szárítás az Öko EK rendelet értelmében már feldolgozásnak minősülő munkaműveletek. E műveletek során a legfontosabb dolog a termékek azonosíthatósága, valamint a keveredés és a szennyeződés lehetőségének megakadályozása. Ennek megfelelően amennyiben a tisztító és szárító berendezésekben konvencionális termékek is megfordulnak, az ökológiai termékek tisztítása/szárítása előtt mindig gondosan ki kell őket takarítani. Az elvégzett feldolgozási és takarítási műveleteket, valamint az elkülönítésre tett intézkedéseket dokumentálni kell. Kártevők elleni védekezésre jelen esetben is kizárólag a 889/2008/EK rendelet által engedélyezett készítmények használhatóak. Amennyiben nem saját létesítményben történik a tisztítás/szárítás, a raktározással azonos módon, az alvállalkozói szerződésre és az érintett vállalkozás kitöltött adatközlő lapjára is szükség van. 36/61

37 8.3 Mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők tagállami engedélyezése Amennyiben egy mezőgazdasági eredetű összetevő nem található meg a 889/2008/EK rendelet IX. mellékletében, az alábbi feltételek mellett használható: a gazdasági szereplő benyújtotta a NÉBIH részére az összes előírt bizonyítékot arra nézve, hogy az adott összetevőt a Közösségben nem állítják elő szükséges mennyiségben az ökológiai termelés szabályainak megfelelően, vagy az más országból nem hozható be; A NÉBIH ideiglenesen, legfeljebb 12 hónapos időtartamra engedélyezheti az összetevő használatát 37/61

38 9 HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK BEHOZATALA ÉS FORGALOMBA HOZATALA Harmadik országból származó ökológiai termékek importja vonatkozásában a Közösségi rendelet több pontja által mentesülhetnek az egyébként lefolytatandó engedélyezési eljárás alól. 9.1 Engedélyezési eljárás szükséges vagy nem? NEM mentesül az engedélyezési eljárás alól, ha: a termék származási helye szerinti ország nem szerepel az elismert országok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet III. rendelet), illetve az ország szerepel az elismert országok jegyzékében, de a behozni kívánt termékkategória vagy az ellenőrző szerv nem szerepel az országban elismertek közt a szóban forgó importtermékek olyan áruk, amelyek tekintetében a harmadik országban, ökológiai termelés útján történő előállítást az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (az 1235/2008/EK rendelet 10. cikknek megfelelően összeállított jegyzékben; IV. melléklet) nem szereplő ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság ellenőrizte, vagy a szóban forgó importtermékek olyan áruk, amelyek tekintetében a harmadik országban, ökológiai termelés útján történő előállítást az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében szereplő ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság ellenőrizte, de amelyek az érintett harmadik ország ellenőrző szerve vagy ellenőrző hatósága vonatkozásában a IV. mellékletben (az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzéke, valamint a 10. cikkben említett vonatkozó adatok) felsorolt termékkategóriák egyikébe sem tartoznak. 38/61

39 9.2 Döntési fa Szerepel termék származási helye az elismert országok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet III. melléklet)? IGEN IGEN NEM Szerepel termék behozni kívánt termékkategória és a terméket tanúsító ellenőrző szerv az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében? NEM A terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv szerepel-e az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében)? IGEN NEM Egyenértékűnek tekinthető-e a terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv által a termék származási helye szerinti országban tanúsított kérdéses termékkategóriájú termék? NEM IGEN Szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása NEM szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása 39/61

40 9.3 Példa. Örményországból ökológiai gazdálkodásból származó gyümölcslé behozatalát és forgalomba hozatalát tervezi egy vállalkozó. A terméket az IMO Institut für Marktökologie GmbH tanúsítja. A vállalkozónak ez esetben ellenőriznie kell az 1235/2008/EK rendelet mellékleteit. Meghatározandó: termék származási helye: Örményország termékkategória: gyümölcslé feldolgozott, élelmiszerként való felhasználásra szánt mezőgazdasági termékek (D kategória) Ellenőrzendő: Örményország szerepel-e az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében (elismert országok jegyzéke)? NEM Példa. 40/61

41 A terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv szerepel-e az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében)? IGEN Egyenértékűnek tekinthető az IMO Institut für Marktökologie GmbH által Örményországban tanúsított D termékkategóriájú termék? NEM (csak feldolgozatlan növényi termékek; azaz a termékkategória tanúsítására jogosult) szükséges engedélyezési eljárás lefolytatása 41/61

42 9.4 Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatalához és forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás Az eljárást a NÉBIH folytatja le. Amennyiben az 1235/2008/EK rendelet előírásai alapján a behozni kívánt termék nem mentesül az engedélyezési eljárás alól, az eljárás megindításához a kérelem mellé az alábbi dokumentumokat kell becsatolni: a) az importőr érvényes tanúsítványa, b) az exportőrnek, valamint az importálandó termék termelőjének és feldolgozójának a harmadik ország ökológiai tanúsítási rendszerében való részvételét igazoló érvényes tanúsítványa, c) az exportőrt, a termelőt és a feldolgozót tanúsító szervezet elismerésére irányuló igazolás, d) az exportőr, a termelő és a feldolgozó utolsó ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvek hiteles másolatai, e) szükség esetén az importálandó termék termelési helyére vonatkozó dokumentumok hiteles másolatai, f) az importőr nyilatkozata, hogy az importálandó terméket továbbértékesíteni, vagy feldolgozni kívánja, g) az importőr nyilatkozata, hogy az importálandó termék behozatalakor az ellenőrzési okirat 17. rovatának hitelesítését melyik tagállami hatóság által fogja elvégeztetni Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala, a behozatallal és forgalomba hozatallal kapcsolatos egyes követelmények A szállítmányok Közösségen belüli behozatalához úgynevezett ellenőrzési tanúsítvány szükséges. Az ellenőrzési tanúsítvány mintadokumentumát az 1235/2008/EK rendelet V. melléklete tartalmazza. Az ellenőrzési tanúsítvány a szállítmány behozatalakor hitelesíteni kell. A szállítmányok Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ellenőrzési tanúsítvány hitelesítése. 42/61