4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika

Átírás

1 2 Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből fakultatív C tárgy, levelező MSc Az ökológiai gazdálkodás helyzete Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből Tárgytematika április 13.: Az ökológiai gazdálkodás története. Rendeletek, törvények Az ökológiai gazdálkodás jelenlegi helyzete a világon és Magyarországon Az ökológiai gazdálkodás alapelvei A termékek címkézése, logó Szabó-Nótin Beatrix beatrix.notin@uni-corvinus.hu április 27.: Megújuló, alternatív energiaforrások Talajművelés az ökológiai gazdálkodásban 3. Írásbeli vizsga vizsgaidőszakban 3 4 Mi az ökogazdálkodás? Egészséges és piacképes nyersanyag Élelmiszer Megújuló energiaforrás Aldo Leopold Az ökogazdálkodás története vizek tisztaságának megóvása Japánban Fukuoka Ne tégy semmit a természet megtermi a magáét. Csak úgy szórd szét, és majd kikel. MEGŐRZI Táj Élővilág Környezet Ember épsége ellenőrzött öko kukacos alma ellenőrzött öko = környezetvédelem + egészség + minőség biztonságos élelmiszer Németország: szarvasmarha termékenységi gondok 1920-as Rudolf Steiner 1924 alapkőletétel első biodinamikus rendszer évek megalakul a Demeter Szövetség: biotermékek értékesítése Anna Lady Balfourmeghonosítja a komposztálást Anna Lady Balfour: Az élő talaj (Ne a növényt, hanem a talajt tápláld!) A talaj- növényember- egészség összefüggései. Az ökogazdálkodás története 5 Legfőbb alapelvek Soil Association megalakulása London olyan zárt rendszer kialakítása, amely helyi forrásokat használ, minimálisra csökkenti az inputot (a befektetett energiát és anyagot), továbbá a veszteségeket; 1946 Hans és Maria Müller ételek minősége romlik, szerves biológiai gazdálkodás alapjai a talajok hosszú távú termékenységének fenntartása, a biológiai aktivitás, a szervesanyag-tartalom megőrzése; Bill Mollison permakultúra Ausztrália: integrált, folyamatosan fejlődő, az ember számára hasznos növények és állatok, ökológiai kapcsolatán alapuló rendszer. Franciaország: IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) megalakulása (100 ország, 700 tagszervezet, Mo.:Biolkultúraegyesület a mezőgazdasági tevékenységgel járó szennyezések (az erózió, a tápanyag-, illetve növényvédőszer-kimosódás) kiküszöbölése természetes termesztési eljárások révén; a tenyészállatok faji és egyedi élettani igényeinek maximális kielégítése; 1980-as évek ökológiai termelés elterjedése a mezőgazdasági termelők és családjuk jó megélhetésének biztosítása, életminőségük javítása; a még többé-kevésbé érintetlen, nem mezőgazdasági élőhelyek, a vidéki környezet megőrzése. 1

2 Az ökotermékek beltartalmi értéke Vitamin, nyomelem, ásványi anyag, nehézfém. Egészségvédő anyagok. Több szárazanyag, tárolhatóság. Növényvédőszer maradvány. Adalékanyagok, génmanipuláció. Ionizáló sugárzás. Érzékszervi vizsgálatok. Esszenciális aminosavak. Gombatoxin. Anyatej. 7 A vastartalom változása (mg/kg) Csökkenés %- ban Búza ,0 Árpa ,7 Kukorica ,6 Burgonya ,7 Búza korpa ,0 Répafélék ,0 8 A karotin tartalom változása (mg/kg) 9 Az ökogazdálkodás helyzete a világon Csökkenés %-ban 21,67 7,73 0,55 0,35 44,91 Kukorica Borsó 1,5 0,8 47 Tej 3,5-4,5 0,2 95 Káposzta ,4 98,4 Sárgarépa ,79 Óceánia Dél-Amerika Ázsia Európa Észak-Amerika Afrika A világ 10 legnagyobb ellenőrzött ökológiai területtel rendelkező országa 11 A világ 10 legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai terület (km 2 ) Gazdálkodási arány Ausztrália Argentína Olaszország USA Anglia Uruguay Németország Spanyolország Kanada Franciaország 2 0 Liechtenstein Ausztria Svájc Olaszország Finnország Dámia Svédország Csehország Uruguay Anglia 2

3 A világ bio-élelmiszer kereskedelmének becsült forgalma (forrás: ITC) Ország A forgalom nagysága M USD A teljes élelmiszer eladás %-ában Átlagos várható növekedés %-ban Németország ,25-1, Egyesült Királyság , Olaszország , Franciaország , Svájc ,0-2, Dánia ,5-3, Ausztria , Hollandia ,75-1, Svédország , Többi európai ország Egyesült Államok ,5-2, Japán Összesen A modell: Németország 1920: első biodonamikus rendszer 1932: Demeter Szövetség 1940: ezer mezőgazdasági üzem 1961: megalakul az első egyesület: SÖL (Stiftung Ökologie & Landbau), 2002-ben egyesült a Naturland-dal 1975: SÖL koordinálja a biogazdálkodást 1989: Állami támogatások rendszere 2000: FiBL (Forschunginstitut für biologischen Landbau Berlin) Svájci Biogazdálkodási Kutatóintézet 1988: AGOEL (Federation for Organic Farming) megalakulása ernyőszervezet: termelői szervezetek összefogása 2002: BOEL (Bund der Ökologischen Lebensmittelwirtschaft) 14 A modell: Németország Nyolc termelői szervezet (Demeter, Bioland, Naturland, Gaea, Biopark, Ecovin) saját márkával> védjegy 15 Az ellenőrzött területek Magyarországon Élelmiszer Géntechnika Nélkül doboz-rendszerek Ellenőrzött terület (ha) Ellenőrzött mezőgazdasági vállalkozások száma Az átállt területek megoszlása (Forrás: BiokontrollHungária Kht évi beszámolója) ; 5% 28196; 32% 1200 Vállalkozások száma ; 1% szántóföld friss zöldség, gyümölcs évelő növények rét, legelő, gyep ugar ; 59% ; 3%

4 Az átállási területek megoszlása 19 Az átállt területek összetétele gabonafélék; 12571; 15% száraz hüvelyesek; 985; 1% gyökeresek; 45; 0% ; 20% 8207; 30% szántóföld ipari növények; 5192; 6% zöldtakarmány; 9403; 11% 69; 0% friss zöldség, gyümölcs évelő növények rét, legelő, gyep friss zöldség, dinnye; 1159; 1% ugar szamóca; 1; 0% 10956; 39% 2926; 11% rét, legelő; 52172; 64% egyéb évelő; 23; 0% szőlő; 495; 1% bogyósok; 378; 0% csonthéjasok és gesztenye; 415; 1% gyümölcs; 22; 0% Az átállási területek összetétele 21 Az állattenyésztés megoszlása (Forrás: BiokontrollHungária Kht évi beszámolója) 22 lófélék; 177; 0% egyéb állatok; 35; 0% rét, legelő; 10957; 50% gabonafélék; 3812; 17% száraz hüvelyesek; 103; 0% gyökeresek; 9; 0% ipari növények; 1226; 6% zöldtakarm ány; 3057; 14% szarvasmarhafélék; 31033; 27% sertés; 4322; 4% friss zöldség, dinnye; 2; 0% szamóca; 1; 0% gyüm ölcs; 736; 3% egyéb évelő; 1; 0% bogyósok; 369; 2% szőlő; 751; 3% csonthéjasok és gesztenye; 1067; 5% baromfifélék; 68211; 60% juh; 9440; 8% kecske; 1661; 1% Méhészek száma Méhészek, méhcsaládok számának alakulása Átállási méhcsaládok száma Átállt méhcsaládok száma Összes méhcsalád Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó, érvényben lévő Európai Uniós, valamint hazai szabályozások 1. az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről. A Bizottság szeptember 5-i 889/2008/EK rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról. 24 A Bizottság december 8-i 1235/2008/EK rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról 4

5 Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó, érvényben lévő Európai Uniós, valamint hazai szabályozások A Bizottság február 13-i 125/2013/EK végrehajtási rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet módosításáról. 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól. Az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható tápanyagutánpótlók, talajjavítók, tápanyagok és növényvédő szerek (kivonat a Bizottság szeptember 5-i 889/2008/EK rendeletéből I. és II. Melléklet). (1) Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszertermelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával összhangban lévő termelési módszereket. Az ökológiai termelési módszernek így kettős társadalmi szerepe van, egyrészt gondoskodik olyan speciális piacról, amely a fogyasztók ökológiai termékek iránti igényét kielégíti, másrészt olyan közjavakat termel, amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez és az állatjólléthez, valamint vidékfejlesztéshez. Megfogalmazott alapelvek 1. (8) Az ökológiai termelés fejlődését tovább kellene segíteni különösen az ökológiai termelésnek jobban megfelelő új technológiák és anyagok használatának támogatásával. (9) A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és a GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek összeegyeztethetetlenek az ökológiai termelés fogalmával és a fogyasztók ökológiai termékekről alkotott elképzelésével. Ezért ezeket nem lehet az ökológiai termelésben vagy az ökológiai termékek feldolgozásában felhasználni. (11) Az ökológiai termelésnek elsősorban a megújuló erőforrásokra kellene támaszkodnia a helyileg szervezett mezőgazdasági rendszereken belül. A nem megújuló erőforrások használatának minimálisra csökkentése érdekében a hulladékokat, valamint a növényi és állati eredetű melléktermékeket újra kell hasznosítani a termőföldbe való tápanyagvisszajuttatás céljából. (12) Az ökológiai növénytermesztésnek hozzá kellene járulnia a talaj termékenységének fenntartásához és fokozásához, valamint a talajerózió megelőzéséhez. A növényeket lehetőleg a talaj ökoszisztémája táplálja, és ne a talajhoz adott oldódó tápanyag-utánpótló szerek. (13) Az ökológiai növénytermesztési gazdálkodási rendszer elengedhetetlen elemei a talaj termékenységének ápolása, a fajok és fajták kiválasztása, a többéves vetésforgó, az ökológiai anyagok újrahasznosítása és a művelési technikák. Kiegészítő tápanyag-utánpótló szerek, talajjavító és növényvédő szerek csak akkor használhatók, ha összeegyeztethetők az ökológiai termelés célkitűzéseivel és elveivel. 27 Megfogalmazott alapelvek 2. (16) Mivel az ökológiai állattenyésztés a termőföldhöz kapcsolódó tevékenység, az állatoknak amikor csak lehetséges hozzá kell jutniuk szabadtéri kifutóhoz vagy legelőterülethez. (17) Az ökológiai állattenyésztésnek tiszteletben kell tartania a magas szintű állatjólléti szabványokat és ki kell elégítenie az állatok fajspecifikus viselkedési szükségleteit, az állategészségügynek pedig a betegségmegelőzésen kell alapulnia. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a tartási körülményekre, a tenyésztési gyakorlatokra és az állománysűrűségre. Ezenfelül a fajták kiválasztásakor figyelembe kell venni a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodási képességüket. (19) Az ökológiai módon feldolgozott termékeket olyan feldolgozási módszerek használatával kell előállítani, amelyek biztosítják, hogy a termék teljes ökológiai értéke és alapvető minőségi tulajdonságai a termelési lánc minden szakaszában fennmaradjanak. 28 Megfogalmazott alapelvek 3. (20) A feldolgozott élelmiszereket csak akkor lehet ökológiaiként címkézni, ha valamennyi vagy szinte valamennyi mezőgazdasági eredetű összetevőjük ökológiai. Külön címkézési rendelkezéseket kell azonban meghatározni az olyan feldolgozott élelmiszerek számára, amelyek olyan mezőgazdasági összetevőket tartalmaznak, amelyeket nem lehet ökológiai termelésből nyerni, mint például a halászati és vadászati termékek esetében. Továbbá a fogyasztók tájékoztatása és a piac átláthatósága céljából, valamint az ökológiai összetevők ösztönzése érdekében bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni az ökológiai termelésre való hivatkozást is az összetevők felsorolásakor. (24) A teljes közösségi piac fogyasztói pontos tájékoztatásának megvalósítása érdekében a közösségi logót kötelezővé kell tenni valamennyi Közösségen belül előállított, előrecsomagolt ökológiai élelmiszer esetében. Egyéb esetekben lehetővé kell tenni a közösségi logó önkéntes alapú használatát a Közösségen belül előállított, nem előre csomagolt ökológiai termékek vagy a harmadik országokból importált bármely ökológiai termék tekintetében. (30)Tilos a GMO-k használata az ökológiai termelésben. Az egyértelműség és koherencia kedvéért nem szabad lehetővé tenni egy termék ökológiaiként való címkézését, ha azt GMO-tartalomra, GMO-összetevőkre vagy GMO-kból való előállításra utaló címkével kell ellátni cikk: Cél és hatály (1) Az e rendeletben foglalt szabályok alátámasztására közös célokat és elveket határoz meg az alábbiakra vonatkozóan: a) az ökológiai termékek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakasza, valamint azok ellenőrzése; b) az ökológiai termelésre utaló jelölések használata a címkézés és reklámozás során. (2) Ezt a rendeletet a következő, mezőgazdaságból beleértve az akvakultúrát is származó termékekre kell alkalmazni, amennyiben ezeket a termékeket már forgalmazzák vagy forgalmazni kívánják: a) élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek; b) feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek; c) takarmányok; d) vegetatív szaporítóanyag és vetőmag. A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termelésből származónak. 30 5

6 2. cikk:célok Az ökológiai termelés általános célkitűzései a következők: a) olyan fenntartható mezőgazdasági igazgatási rendszer létrehozása, amely i. tiszteletben tartja a természeti rendszereket és ciklusokat, valamint fenntartja és erősíti a talaj, a víz, a növények és az állatok egészségét, továbbá a közöttük fennálló egyensúlyt; ii. hozzájárul a magas szintű biológiai sokféleséghez; iii. felelősen használja az energiát és a természeti erőforrásokat, úgymint a vizet, a talajt, a szerves anyagokat és a levegőt; iv. tiszteletben tartja a magas szintű állatjólléti szabványokat, és főként kielégíti az állatok fajspecifikus viselkedési igényeit; b) a kiváló minőségű termékek előállítására való törekvés; c) az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek olyan széles skálájának előállítására való törekvés, amely eleget tesz a környezetre, az emberi egészségre, a növények egészségére vagy az állatok egészségére és jóllétére nézve ártalmatlan eljárások alkalmazásával előállított áruk iránti fogyasztói igényeknek. 31 Általános elvek Az ökológiai termelés a következő elveken alapul: a) az olyan ökológiai rendszereken alapuló biológiai folyamatok megfelelő megtervezése és irányítása, amelyek rendszeren belüli természeti erőforrásokat használnak fel olyan módszerekkel, amelyek i. élő szervezeteket vagy mechanikai termelési módszereket alkalmaznak; ii. termőföldhöz kapcsolódó növénytermesztést vagy állattartást végeznek vagy olyan víziállattenyésztést folytatnak, amely megfelel a halászati erőforrások fenntartható kiaknázása elvének; iii. kizárják az állatgyógyászati készítmények kivételével a GMO-kés a GMO-kból és GMO-k felhasználásával előállított termékek alkalmazását; iv. kockázatértékelésen, valamint adott esetben óvintézkedések és megelőző intézkedések alkalmazásán alapulnak; b) a külső források felhasználásának korlátozása. Amennyiben külső forrásokra van szükség, vagy az a) bekezdésben említett megfelelő irányítási gyakorlatok és módszerek nincsenek meg, a külső forrásokat az alábbiakra kell korlátozni: i. ökológiai termelésből származó források; ii. természetes anyagok vagy természetes anyagokból nyert anyagok; iii. lassan oldódó, ásványi eredetű tápanyag-utánpótlószerek; c) a kémiai úton előállított források alkalmazásának szigorú korlátozása az alábbi kivételes esetekre: i. amennyiben a megfelelő gazdálkodási gyakorlat nem létezik; és ii. a b) bekezdésben említett külső források a piacon nem állnak rendelkezésre; vagy iii. amennyiben a b) bekezdésben említett külső források felhasználása elfogadhatatlan környezeti hatásokhoz vezet; A gazdálkodásra alkalmazandó konkrét elvek 1. A 4. cikkben meghatározott általános elveken kívül az ökológiai gazdálkodás a következő konkrét elveken alapul: a) a talaj élővilágának, valamint a talaj természetes termőképességének, a talaj stabilitásának és a talaj biodiverzitásának fenntartása és erősítése, a talajtömörödés és a talajerózió megelőzése és az ellene való küzdelem, továbbá a növényeknek elsősorban a talaj ökoszisztémáján keresztüli táplálása; b) a nem megújuló erőforrások és a gazdaságon kívüli források felhasználásának minimálisra csökkentése; c) a növényi és állati eredetű hulladékok és melléktermékek visszaforgatása a növénytermesztésbe és az állattartásba; d) a termelési döntések során a helyi vagy regionális ökológiai egyensúly figyelembevétele; e) az állatok egészségének fenntartása az állatok természetes immunitása erősítésének, valamint a megfelelő fajták és tenyésztési módok kiválasztásának révén; f) a növények egészségének fenntartása olyan megelőző intézkedések révén, mint a kártevőknek és betegségeknek ellenálló, megfelelő fajok és fajták kiválasztása, megfelelő vetésforgó, mechanikai és fizikai módszerek, valamint a kártevők természetes ellenségei által nyújtott védelem; g) területhez igazított és termőföldhöz kapcsolódó állattartás folytatása; h) az állatok magas szintű jóllétének szem előtt tartása a fajspecifikus igények figyelembevételével; 34 A gazdálkodásra alkalmazandó konkrét elvek 2. i) az ökológiai állattartás termékeinek olyan állatokból való előállítása, amelyeket születésük vagy kikelésük óta és egész élettartamuk alatt ökológiai gazdaságokban tartottak; j) a fajtáknak az állatok helyi viszonyokhoz való alkalmazkodási képességének, vitalitásának és betegségekkel vagy egészségi problémákkal szembeni ellenálló képességének figyelembevételével történő kiválasztása; k) az állatok ökológiai gazdálkodásból származó mezőgazdasági összetevőkből és természetes, nem mezőgazdasági anyagokból álló ökológiai takarmánnyal való etetése; l) az immunrendszert erősítő és a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességet fokozó tartási gyakorlatok alkalmazása, beleértve különösen a rendszeres járatást, valamint a szabad térhez és adott esetben a legelőhöz jutást is; m) a mesterségesen létrehozott poliploid állatok tenyésztésének kizárása; n) az akvakultúrás termelés tekintetében a természetes vízi ökoszisztémák biológiai sokféleségének, a vízi környezet egészségének, valamint a környező vízi és szárazföldi ökoszisztémák minőségének hosszú távú fenntartása; o) a vízi szervezeteknek a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, december 20-i 2371/ 2002/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkében meghatározott, halászati erőforrások fenntartható kiaknázásából származó takarmánnyal, vagy az ökológiai gazdálkodásból származó mezőgazdasági összetevőkből és természetes, nem mezőgazdasági anyagokból álló ökológiai takarmánnyal való takarmányozása. Az öko-élelmiszerek feldolgozásra alkalmazandó konkrét elvek 35 Biodinamikus gazdálkodás 36 A 4. cikkben meghatározott általános elveken kívül a feldolgozott ökológia élelmiszerek előállítása a következő konkrét elveken alapul: a) az ökológiai élelmiszer ökológiai mezőgazdasági összetevőkből való előállítása, kivéve, ha a piacon nem áll rendelkezésre összetevő ökológiai formában; b) az élelmiszer-adalékanyagok, a főként technológiai és ízjavító funkcióval rendelkező, nem ökológiai összetevők és a mikrotápanyagok, valamint a technológiai segédanyagok alkalmazásának minimálisra korlátozása, és ezek alkalmazásának kizárólag az alapvető technológiai szükséglet esetén vagy speciális élelmezési célokból való lehetővé tétele; c) azon anyagok vagy feldolgozási módszerek kizárása, amelyek félrevezetők lehetnek a termék tényleges jellegét illetően; d) az élelmiszer gondos feldolgozása, lehetőleg biológiai, mechanikai vagy fizikai módszerek alkalmazásával. Bios gr.élet A gazda élőlényekkel, növényekkel és állatokkal foglalkozik. Tágabb értelemben a többi ember életéről gondoskodik, hiszen enni ad nekik. dinamikus Az életfolyam állandó mozgásban van,követi az évszakok, nappalok ritmikus változásait. A dinamikus szó azt jelenti, hogy a változásokat követi, ezekre figyel a biodinamikus gazda. A bio szó utal még a gazdálkodás ökológiai jellegére is.vagyis arra,hogy nem alkalmazunk szintetikus trágyaanyagokat és szintetikus növényvédőszereket. 6

7 37 38 Biodinamikus gazdálkodás A biodinamikus gazdálkodási mód az ökológiai gazdálkodásnak egy olyan ága, amelyben nemcsak az a fontos, hogy ne szennyezzük a környezetet vegyszerekkel, hanem cél a leromlási folyamatok visszafordítása a Rudolf Steiner által ajánlott preparátumok segítségével. Legfontosabb jellemzője az a szemlélet, amely szerint a gazda a gazdaságot egységes egésznek tekinti. Ennek részét képezik az ott tartott háziállatok, a termesztett növények, a táj elemei (erdőfoltok, rétek, legelők, a vadon élő állatok), sőt még a tágabb környezet is, egészen a csillagokig. A gazdaságok harmonikusan illeszkednek a szűkebb és tágabb környezetbe, azzal szerves egészet képeznek. Mottójuk: EGÉSZSÉGES FÖLD = EGÉSZSÉGES EMBEREK A gazdálkodás folyamán a vetésinaptár használatával a kozmikus hatásokat figyelembe veszik, ezáltal is segítik a növények fejlődését. A gazdaságot a vetésinaptár használatával illesztik be a tágabb környezetbe, fokozzuk a gazdaságnak, mint egységes élőlénynek az életerejét. A gyomok magjának és a kártevő állatoknak a hamuját elhasználják az ellenük való védekezésben. Az élőlények fejlődésének ugyanis nem kedvez, ha a környezetükben megtalálhatók saját égéstermékeik. okszerű vetésforgó alkalmazásával a talajban élő,illetve ott áttelelő kártevők és kórokozók kártételét csökkentik, a talajállapotát javítják. Biodinamikus preparátumok A biodinamikus preparátumok, olyan természetes szerek, melyeket kisadagokban alkalmazunk a talajnál az életteljesség, növényeknél a növekedés és a minőség támogatására, állatoknál pedig az egészség érdekében. A preparátumokat a mezőgazdasági üzemben állítjuk elő növényi részekből,tehéntrágyából vagy kvarclisztből. A nevezett anyagok egy részét érlelésre állati szervekbe burkolva legalább félévre elássuk a földbe. Az előállítás végén az állati szervekből való burkokat eltávolítjuk a preparátumról, és a rendelet szerint átadjuk az állati maradványok megsemmisítésére rendelt intézménynek A gazdaság elemeit formálja egésszé a benne élő ember A biodinamikus preparátumoknak két típusa van: A KOMPOSZTÁLÓ preparátumokkal oltott komposzt segítségével fokozzák a talaj termékenységét és ezáltal tápláljuk a növényeket. Így az oltott komposzt,amit a gazdaságban tartott állatok trágyájából és növényi maradványokból készítik, a gazdálkodás alapját képezi. A PERMETEZŐ preparátumok segítségével a növények egészségét olyan módon óvják meg,hogy életük folyamán segítik kibontakozni a bennük rejlő ellen állóképességet. A preparátumok gyógynövényekből és az azokat körülvevő állati burkokból készülnek. A komposztoltó preparátumok alapanyaga: cickafark kamilla, gyermekláncfű, tölgyfakéreg, csalán macskagyökér Begyűjtés: tavasszal, nyár folyamán, megszárítják, fél évig a talajban, állati burokban érlelik. A komposzt vagy istállótrágya oltása: -az év természetes ritmusa szerint: Húsvét, János nap, Mihály nap és Karácsony 7

8 43 44 A preparátumok felhasználása,a trágya és a komposztoltása: A komposzt vagy istállótrágyába kb.50cm mélyenteáskanálnyi preparátumot A csalán preparátumbó l4-5x mennyiség 2cm 3 macskagyökér preparátummal öntözés A különböző származású trágyák beoltása Mélyalmos rendszerben a trágyát már az istállóban oltják Humusz preparátum: minden termesztett növény számára hasznos, különösen a spenót, mángold és cékla részére. Cickafark preparátum: rozs Kamilla preparátum: borsó, bab, retek, káposztafélék Csalán preparátum: árpa Tölgykéreg preparátum: az összes salátaféle, bokorbab, zab. Macskagyökér preparátum: sárgarépa, cikória, uborka, paradicsom, paprika, tök, hagyma, póréhagyma, zeller, cukor és takarmányrépa (humusz preparátummal együtt) búza, burgonya. A macskagyökér preparátum különlegessége a fagyvédelemre való felhasználása is. 8