Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Átírás

1 Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását az alapján végezzük, hogy az állami beavatkozás milyen mértékű. A gazdaságtörténetben alapvetően két magatartás figyelhető meg: a protekcionizmus és a szabadkereskedelem. 2 Szabad kereskedelem: Ezen irányzat legjelentősebb képviselői Adam Smith és David Ricardo, akik a piacok szabadságát hirdették, kihasználva a benne rejlő előnyöket. Szerintük a természetes rendbe történő bármilyen beavatkozás mérsékli a gazdaság növekedését, torzulást idéz elő a termelés specializációjában. Protekcionizmus: Az állam azon tevékenysége, melynek célja az ország világpiaci pozíciójának javítása akár a belföldi termelők védelmével, akár az export ösztönzésével. A külkereskedelmi politikában a két irányzat tiszta formája szinte sohasem érvényesül, a kettő mindig egymás mellett él. Arányukat az ország gazdasági szerkezete, fejlettsége, külgazdasági függésének mértéke határozza meg. 3 A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) 1. A vámok: Olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz, mely árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában, védi a belső piacot, vagyis piacot teremt a hazai termelők számára. Három jellemző vonása: -adójellegű: forgalmi, fogyasztó típusú, helyen az árakhoz kapcsolódva jelenik meg. -árképző tényező: emeli a belföldi árat, melynek terhét a fogyasztó viseli. - diszkrimináló jellegű: a belföldi termelők, szállítók helyzete romlik a korábbihoz képest, a fogyasztók drágábban jutnak a termékekhez. 4 A vámok csoportosítása: - fiskális vám: célja a költségvetés bevételének növelése, mértéke általában alacsony, az országban nem termelt, vagy nem termelhető termékre vetik ki. - védővám: alkalmazásával az állam a hazai termelők világgazdasági pozícióját kívánja javítani, védi a hazai termelést és a piacot. Védővámok fajtái: a) nevelővám: célja, hogy a még nem kellően versenyképes, ugyanakkor potenciálisan komparatív előnyökkel bíró ágazatokat átmenetileg vámokkal védje. Előnye: hogy a komparatív előnyök realizálhatóvá válnak a szabad kereskedelem megindulásával. Hátránya: hogy a fogyasztók magasabb árat kénytelenek fizetni a hazai termékért, illetve a korábbi árért rosszabb minőséget kapnak. b) piacbiztosító vám: olyan ágazatok védelmét is szolgálja, melyek már nem versenyképesek a hazai piacon, a külföldi versennyel szemben tartós védelemre szorulnak. A hazai termelés számára kívánja biztosítani a hazai piacot, méghozzá a termelési tényezőknek a kérdéses ágazatból történő eláramlását biztosítva, illetve a munkanélküliség megakadályozását elősegítve. c) devizavédelmi vám: az import drágításával korlátozza a külföldi termékek iránti fizetőképes keresletet. Az import korlátozásával az importőr ország devizatartalékának csökkenését fékezi. Veszélyes lehet, mivel egyensúlyi problémákat okozhat, vagy súlyosbíthatja azokat

2 Védővámok fajtái: d) antidömping és kiegyenlítő vámok: a tisztességtelen versennyel szemben védenek. Az antidömping vám célja, hogy megfossza a külföldi szállítót az exportár és az exportőr hazai piacán értékesítésre kerülő termék ára közötti különbözet által nyújtott árelőnytől. A kiegyenlítő vám célja, hogy az exportőrök kormányai által finanszírozott, mesterségesen alacsonyan tartott exportárakat ellensúlyozza. e) taktikai vám: importra állapítják meg azért, hogy a vámemeléssel vámliberalizálást érjenek el, így külföldi piacokat szerezzenek, növeljék a kiviteli lehetőségeket. f) harci, vagy retorziós vám: a hazai kivitel pozícióját javítja. A partner ország lépéseire reagál a retorziós vámot bevezető ország, azért büntet vele, mert kivitelét a partner ország intézkedései hátrányosan érintették. Használatával terjed a protekcionizmus. g) preferenciális vám: importban és exportban is megtalálható, leginkább azonban az importot jellemzi. Származékos, mivel egy magasabb vámtételhez kapcsolódik. A vámok hatásai: - fogyasztási hatás: magasabb áron csökken a hazai kereslet a termék iránt, - termelési hatás: a vámok által kiváltott áremelkedés következtében nő a hazai termelés, - külkereskedelmi hatás: a két előző eredője, tehát a fogyasztáscsökkenés és a termelésnövekedés összege, - adóhatás: a vámbevétel nagyságát jelenti az államnak. 7 8 A vám (közvetett adó) hosszú távon az egyetlen legálisan alkalmazható eszköz. A piaci versenyt nem szünteti meg! Típusai (vámalap meghatározása szerint): Értékvám (ad valorem) Egyösszegű (specifikus) vám Csúszó (lefölöző) vám: mértéke a világpiaci ártól függ. Amerikai vámszintek Kontingensek, kvóták: Szinonim fogalmak. A kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet importálni, vagy exportálni az adott termékből a vonatkozó naptári évben. Típusai: exportkontingens: a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet exportálni adott termékből a vonatkozó naptári évben. Céljai: a) korlátozzák valamely, a hazai piacon keresett, de a világpiacon is jól értékesíthető termék kivitelét, mert ellenkező esetben a hazai piacon hiány alakulhatna ki. b) elősegítik valamely hazai nyersanyag feldolgozását, kikapcsolva a világpiac árfelhajtó hatását. c) javítják a cserearányt, ha ehhez adott ország megfelelő világpiaci pozícióval rendelkezik. importkontingens: a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet importálni adott termékből a vonatkozó naptári évben. Következményeként a piac árszabályozó szerepét a központi árszabályozás veszi át, ösztönzőleg hat a hazai termelésre. 11 Nem vámjellegű Mennyiségi korlátozás (kontingens, kvóta) Önkéntes exportkorlátozás Vámkontingens Állami támogatások Közvetlen támogatás, ktg-átvállalás, adókedv., garancia, kedvezményes hitel, K+F támogatás. Vám, kvóta felhasználót sújt Szubvenció adófizetőt 12 2

3 3. Szubvenciók: Olyan költségvetési forrásból származó, vissza nem térítendő állami támogatás, melyet a támogatásban részesülő nyereségelven működő vállalatok a meghatározott kereskedelempolitikai céloknak megfelelően kötelesek felhasználni. Közvetlen szubvenció: a költségvetés kiadási oldalán jelenik meg, a szubvencionális gazdasági egységeknek pénzt utalnak ki, illetve kiadásait az állam átvállalja. Közvetett szubvenció: a költségvetés bevételi oldalát érinti. 3. Szubvenciók: A gazdaságpolitikai cél szempontjából a szubvenció három típusát különböztetjük meg: - termelési szubvenció: célja, hogy az állami szervek által kedvezőtlennek ítélt piaci hatásokból fakadó problémákat enyhítse, megoldását pénzügyi juttatással elősegítse. - exportszubvenció: a kivitelt támogatja, az exportőrök bevételét egészíti ki a költségvetés által azért, mert e nélkül a hazai piacon történő értékesítéshez viszonyítva veszteséges lenne. - importszubvenció: a behozatal növelésére használható, az importőrök bevételét egészíti ki a költségvetés Egyéb nem vámjellegű eszközök (paratarifális) Adminisztratív szabályozás (okmányok) Fogyasztó-, környezetvédelmi előírások Állami megrendelések hazai beszállítóknak Külföldi inputhányad korlátozása Szolgáltatás kereskedelem (diplomák A kereskedelempolitika hatóköre 1. Behozatalt, kivitelt korlátoz, ösztönöz 2. Hat a termelésre, fogyasztásra, elosztásra, jólétre 3. Foglalkoztatottságra Országon belüli érdekkonfliktusok jobban befolyásolják a kereskedelempolitikát, mint az országok közötti konfliktusok! honosítása) Vám kis ország esetén Vám nagy ország esetén

4 Exporttámogatás Védelem szintjének mérése Szabad kereskedelem vs Protekcionizmus SZABAD KER. PROTEKCIONIZMUS Effektív vámvédelem VA VÁM VA VA Hasznok: 1. Hatékonysági érv Optimális vám 2. Méretgazdaságosság 3. Politikai érv: érdekcsoportok foglyai, amelyek kifinomult szabályozással állnak elő. jövedelemújraelosztás eszköze lesz Belföldi piaci kudarcok Szabad kereskedelem Optimális vám Szabad kereskedelem jólét világbéke (egymásrautaltság) Fokozódó verseny bércsökkenés Költség-haszon elemzés Ki nyer? Ki veszít? Országon belüli érdekkonfliktusok jobban befolyásolják a kereskedelempolitikát, mint az országok közötti konfliktusok!

5 Belföldi piaci tökéletlenség Jövedelemelosztás és kereskedelempolitika Anthony DOWNS (1957) MEDIÁNSZAVAZÓ Széles körnek kedvez Kevés szavazó rovására Mancur OLSON (1965) KOLLEKTÍV CSELEKVÉS PROBLÉMÁJA Keveseket (nagyon) segít Széles kör rovására