A főbb témakörök listája

Átírás

1 A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken van. Bevezető 1) Közgazdaságtan 10 alapelve átváltások szűkös erőforrások hatékonyság, egyenlőség alternatív költség racionális döntéshozatal: marginális haszon > marginális költség ösztönzők szerepe közpolitika nem szándékolt következményei kereskedelem haszna specializáció piac hatékonysága Közgazdasági gondolkodás információ az árakban, önérdek kormányzati beavatkozás piaci kudarcok esetén tulajdonjog szerepe externáliák, piaci erő ország életszínvonala a termelési képességétől függ pénzkibocsátás, mint az infláció oka rövid távú átváltás az infláció és a munkanélküliség között gazdasági ciklusok 2) Feltevések szerepe a gazdasági modellekben 3) Gazdaság körkörös folyamatábrája 4) Termelési lehetőségek határa termelés hatékony szintje alternatív költség 5) Grafikonok Görbén való elmozdulás és a görbe eltolódása közti különbség Meredekség jelentése 6) Mikro- és makroökonómia 7) Pozitív és normatív elemzés 8) Ok-okozati viszony vs. együttmozgás egyéb okai Kereslet és kínálat kihagyott változók fordított ok-okozati viszony 9) Versenyzői piac definíciója

2 10) Kereslet törvénye keresett mennyiség (adott ár mellett) és kereslet (minden lehetséges ár mellett) közti eltérés 11) Egyéni és piaci keresleti görbe keresleti görbe eltolódása normál és inferior jószág helyettesítő és kiegészítő termékek 12) Hogyan érheti el a szabályozó a fogyasztott mennyiség csökkenését? keresleti görbe eltolása vagy elmozdulás a keresleti görbén 13) Ugyanezek a kínálati oldalra 14) Egyensúly: kínált = keresett mennyiség igazodási folyamat felesleg, hiány 15) Egyensúly változásának elemzése Rugalmasság kereslet és/vagy kínálat eltolódása hatás az egyensúlyi árra és mennyiségre ábrával együtt 16) Keresleti és kínálati árrugalmasság fogalma meghatározói rugalmas és rugalmatlan keresleti és kínálati görbe alakja 17) Teljes bevétel változása az árváltozás hatására a rugalmasságtól függően 18) Jövedelemrugalmasság és keresztár-rugalmasság fogalma 19) Kereslet és kínálat változásának hatása a kínálat, illetve kereslet rugalmasságától függően Piaci hatékonyság 20) Fogyasztói többlet fogalma ábrázolása a keresleti görbe segítségével fizetési hajlandóság fogyasztói többlet változása 21) Termelői többlet fogalma ábrázolása a kínálati görbe segítségével termelői többlet változása 22) Társadalmi (teljes) többlet fogalma és ábrázolása 23) Miért hatékony a piac? Adam Smith és a láthatatlan kéz milyen feltételezések mellett igaz? 24) Piaci kudarcok Externáliák externáliák, piaci erő 25) Externália fogalma pozitív és negatív externália, példa

3 társadalmi költség görbe és társadalmi érték görbe externália ábrázolása a kereslet és kínálat segítségével 26) Megoldások az externália problémájára közvetlen szabályozás adó és támogatás egyéni megoldások 27) Technológia terjedése szabadlmak szerepe 28) Szennyezés kereskedhető szennyezési jogok adózás megoldásával összevetve (ábrával) 29) Coase tétele tranzakciós költségek szerepe Közjószágok és közös erőforrások 30) Közjószág és közös erőforrás fogalma kizárhatóság és rivalizálás szerepe externáliákkal való összekapcsolás 31) Potyautas probléma megoldási lehetőség és problémái (költség-haszon elemzés) 32) Közlegelők tragédiája megoldási lehetőségek Kormányzati politikák: árszabályozás és adózás 33) Árplafon fogalma és szerepe mikor effektív (ábrával) felmerülő problémák példa 34) Árpadlóra ugyanez 35) Adóincidencia fogalma és meghatározói eladóra kivetett adó következménye ábrával vevőre kivetett adó következménye ábrával eladókra és vevőkre kivetett adó ekvivalenciája miért számít mégis, kit adóztassanak 36) Rugalmasság szerepe az adóteher megoszlásában 37) Az adózás jóléti hatása holtteherveszteség ábrával hogyan függ a keresleti és kínálati rugalmasságtól 38) A holtteherveszteség és az adóbevétel alakulása az adó nagyságának függvényében Jogi bevezető Laffer-görbe 39) Jogszabályok hierarchiája

4 40) Hatáskör és illetékesség fogalma 41) Jogi norma szerkezeti elemei 42) Kogens és diszpozitív szabályok 43) Vélelem fogalma és a bizonyítási teher 44) Érvényesség és hatályosság 45) Jogviszony szerkezeti elemei 46) Jogi személy meghatározói 47) Jogvesztés és elévülés fogalma Kereskedelem 48) Kereskedelem haszna szakosodás 49) Komparatív előny elve abszolút előnnyel való összevetés alternatív költség szerepe 50) Az ár kereskedelem mellett a két alternatív költség között kereskedelem nélkül az ár az alternatív költséggel egyezik 51) Hazai és világpiaci ár összehasonlítása kinek van komparatív előnye ki exportál és ki importál 52) Exportáló ország nyeresége és vesztesége a nemzetközi kereskedelemben való részvételből ábrával ár, mennyiség, többletek változása 53) Ugyanez importáló országra 54) Vám hatásai ábrával ár, mennyiség, többletek változása 55) Nemzetközi kereskedelem előnyei 56) Érvek (és ellenérvek) a kereskedelem korlátozása mellett munkaügyi, nemzetbiztonsági, új iparágak védelme, tisztességtelen verseny, hihető fenyegetés 57) Kereskedelmi modellek következtetései immobil termelési tényezők: az exporttermék előállításában részt vevők nyernek mobil termelési tényezők: azok nyernek, melyeknek relatív bővében van az ország kereskedelmi nyitás és a vállalatok termelékenysége 58) Akadályok a szabad kereskedelem előtt A termelés költségei nem vámjellegű korlátok multilaterális megállapodások 59) A vállalat fő célja: profitmaximalizálás 60) Explicit és implicit költségek tőkeköltség 61) Mi alapján hozza meg a vállalat a termelési döntését gazdasági és számviteli profit

5 62) Termelési függvény alakja 63) Csökkenő határtermék elve és okai kapcsolata a termelési függvény meredekségével 64) Teljes költséggörbe alakja 65) Költségfüggvények és ábrázolásuk fix és változó költség átlagköltség és határköltség határköltség és átlagos teljes költség közti kapcsolat hatékony méret meghatározása 66) Rövid és hosszú távú költséggörbék rugalmasság egymáshoz képest hol helyezkednek el 67) Mérethozadék Vállalatok a versenyző piacon megjelenése a költséggörbén növekvő és csökkenő mérethozadék okai 68) Versenyző piac jellemzői 69) Átlagos és határbevétel 70) Profitmaximalizálás kritériuma MR = MC miért? 71) Optimális termelt mennyiség versenyző piacon - ábrával 72) Versenyző vállalat rövid és hosszú távú kínálati görbéje ábrázolása rövid távú üzembezárás vs. hosszú távú kilépési döntés fix költségek szerepe profit és veszteség ábrázolása 73) Elsüllyedt költség fogalma 74) Rövid és hosszú távú piaci kínálati görbe a versenyzői piacon rövid távon a vállalatok száma rögzített hosszú távon a be- és kilépések hogyan vezetnek el a hatékony méretnél való termeléshez? 75) Miért maradnak a piacon a versenyző vállalatok, ha profitjuk nulla? 76) Kereslet eltolódásának hatása rövid és hosszú távon ábrákkal 77) Miért lehet a hosszú távú kínálat pozitív meredekségű rugalmassága a rövid távú piaci kínálati görbéhez viszonyítva 78) Miért hatékony a versenyzői piac? maximális teljes többlet ár tükrözi az előállítási költséget

6 Monopólium 79) Mi a monopólium? 80) Miért jönnek létre monopóliumok? piaci belépési korlátok: monopol erőforrás, állami szabályozás, termelési folyamat természetes monopólium (példa) és a méretgazdaságosság szabadalmak szerepe 81) Mi határozza meg a monopólium döntéseit? termelési és ár döntés profitmaximalizálás (MR = MC) keresleti függvény által meghatározott ár a profitmaximalizáló mennyiség mellett 82) Mi adja a monopólium piaci erejét? korlátot a kereslet szab 83) A mennyiség növelésének hatása és a határbevétel alacsonyabb, mint az ár lehet negatív 84) A monopólium profitmaximalizálása MR = MC pozitív profit ábra 85) Mi a gond a monopóliummal? holtteherveszteség oka, ábrázolása nem a pozitív profit (elosztási kérdés csupán) 86) Mit használ ki az árdiszkrimináció? fizetési hajlandóság szeparálható piacok hatása a termelés volumenére, a jólétre példák 87) Mi az arbitrázs? 88) Mi az alapdíj korlátja kétrészes árképzés esetén? érdemes-e úgy árazni, hogy mindkét típusú fogyasztó megvegye a terméket? 89) Csomag alapú árképzés és az önszelekció feltételei részvételi és ösztönzési korlát 90) Mit lehet tenni a monopóliumok ellen? piac versenyzővé tétele, szabályozás, államosítás 91) Problémák a monopóliumok szabályozásával kapcsolatban Vállatok jogi háttere szinergia szerepe az összeolvadásoknál határköltség alapú árszabályozás nehézségei 92) Jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok jogképesség és jogi személy meghatározása 93) Jogi felelősség elemei 94) Mit szabályoz a társasági szerződés?

7 95) Csőd, felszámolás és végelszámolás fogalma 96) Társasági formák közkereseti társaság (korlátlan és egyetemleges felelősség) betéti társaság (kültag és beltag szerepe) korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság (nyílt és zárt, részvény) Játékelmélet és az információ szerepe 97) Nash egyensúly a fogolydilemma játékban 98) Kontraszelekció és tragacspiac 99) Megoldások az aszimmetrikus információ problémájára Nemzeti jövedelem mérése szignál, garancia, hírnév, szabványok szerepe 100) Mi a bruttó hazai termék definíciója? összes jövedelem, összes kiadás mit tartalmaz és mit nem bruttó nemzeti termék 101) GDP összetevői 102) Nominális és reál GDP recesszió fogalma 103) GDP deflátor inflációs ráta 104) Láncindex és bázisindex, a kettő közti átváltás módja 105) Jó mértéke-e a GDP a jólétnek? ellene és mellette szóló érvek Megélhetési költségek mérése 106) A fogyasztói árindex definíciója és számítási módja 107) Termelői árindex fogalma 108) Fogyasztói árindex mérési problémái 109) GDP deflátor és fogyasztói árindex összehasonlítása Gazdasági növekedés 110) Mi az életszínvonal mércéje és fő meghatározója? reál GDP/fő termelékenység 111) Mi határozza meg a termelékenységet? fizikai és emberi tőke, természeti erőforrások, technológiai tudás 112) Mit tehet a kormány a termelékenység növelése érdekében? megtakarítás növelése által a tőkeállomány növelése csökkenő hozam törvénye felzárkózási hatás

8 külföldi működőtőke vs. portfólió beruházás oktatás, tulajdonjogok, szabad kereskedelem, K+F, népességnövekedés szerepe Megtakarítás, beruházás és a pénzügyi rendszer 113) Mi a pénzügyi rendszer szerepe? közvetítő 114) Pénzügyi piacok és pénzügyi közvetítők 115) A kötvény és jellemzői adósságlevél futamidő, kamatláb, hitelkockázat, adózás 116) Hitelminősítők szerepe a pénzügyi rendszerben 117) A részvény és jellemzői tulajdonjogot testesít meg árfolyam, osztalék, árfolyam/nyereség arány mire utal a magas árfolyam/nyereség arány kockázat és kifizetési sorrend 118) Mi a tőzsdeindex 119) Bankok szerepe 120) Befektetési alapok előnyei diverzifikáció, szaktudás 121) Nemzeti számlák és a nemzeti megtakarítás magán és állami megtakarítás S = I költségvetési többlet és hiány megtakarítás és beruházás fogalma 122) Hitelpiacok ábrája és működése mi a kereslet és kínálat reálkamatláb, mint ár 123) Reálkamatláb és nominális kamatláb, az infláció szerepe pénz mennyisége és vásárlóereje 124) Gazdaságpolitikai intézkedések hatása a hitelpiacon - ábrával megtakarítás ösztönzése beruházás ösztönzése költségvetési hiány finanszírozása 125) A 2008-as válság rövid története A pénzügytan alapjai 126) Jelenérték ingatlanpiac, pénzügyi piac, bizalmi válság hitelminősítők szerepe pénzügyiből reálgazdasági válság kamatos kamat számítás

9 diszkontálás: tudni kiszámítani egy N év múlva esedékes összeg jelenértékét r kamatláb mellett 127) kockázatkerülés csökkenő határhaszon törvénye 128) kockázatkezelés és a biztosítás biztosítási prémium kockázatmegosztás kontraszelekció és erkölcsi kockázat problémája 129) kockázatkezelés diverzifikációval szórás, mint a kockázat mércéje független kockázatok összeadása vállalatspecifikus és piaci kockázat 130) kockázat és hozam közti átváltás 131) eszközértékelés alulértékelt részvény részvény értékének meghatározói: jövőbeli osztalék és későbbi eladási ár (vállalat teljesítménye határozza meg) 132) hatékony piacok elmélete várakozások szerepe részvényárak információtartalma a piacnál lehet-e tartósan jobban teljesíteni mik mozgatják a részvényárakat 133) spekulációs buborék és az egyénileg racionális döntés A pénzügyi rendszer 134) A pénz fogalma és funkciói lividitás árupénz és belső érték nélküli pénz 135) Pénzállomány fogalma készpénz + bankbetétek 136) Központi bank funkciói bankrendszer felügyelete + pénzmennyiség szabályozása 137) Teljes és résztartalékolású bankrendszer 138) Bankok pénzteremtése a résztartalékolású bankrendszerben tartalékráta pénz multiplikátor 139) Központi bank hogyan szabályozza a pénzkínálatot nyíltpiaci műveletek tartalékkövetelmények diszkontráta a szabályozás nehézségei 140) Bankrohamok likviditás és szolvencia a bizalom szerepe a pénzmennyiség meghatározásában

10 141) Az irányadó kamat fogalma a központi bank hogyan tudja megcélozni a mértékét A pénz növekedése és az infláció a gazdaság hosszú távon 142) Infláció, defláció és hiperinfláció fogalma 143) Mitől függ a pénzkereslet és a pénzkínálat? árszint egyensúlyozza ki hosszú távon ábrával 144) A monetáris bővítés hatásai ábrával 145) A pénz mennyiségi elmélete infláció és pénzmennyiség hosszú távon 146) Klasszikus dichotómia és a pénz semlegessége nominális és reál változók 147) A pénz forgási sebessége és a mennyiségi egyenlet a pénz semlegességének levezetése a kibocsátás hosszú távú szintjének meghatározói 148) A Fisher-hatás infláció és nominális kamat 149) Az infláció, mint adó 150) Az infláció költségei Munkanélküliség vásárlóerőre hosszú távon nem hat cipőtalpköltség, étlapköltség, relatív árak változékonysága, megtakarítás ellen ösztönző adótorzítások, zavar váratlan infláció: a vagyon önkényes újraelosztása (hitelezők és kölcsönfelvevők között) 151) Munkanélküliség természetes szintje és ciklikus munkanélküliség 152) Munkanélküli definíciója foglalkoztatottak, inaktívak 153) Munkanélküliségi ráta és munkapiaci aktivitási ráta 154) Hosszú távú munkanélküliség problémája adott időpontban a legtöbben tartós munkanélküliek legtöbb munkanélküliségi időszak rövid távú 155) A munkanélküliségi ráta mércéjének problémája 156) Súrlódásos és strukturális munkanélküliség közpolitika szerepe 157) Munkanélküli segély gazdasági hatása 158) Minimálbértörvény gazdasági hatása 159) Szakszervezetek előnyei, hátrányai 160) Hatékony bérek fogalma és szerepe Hosszú és rövid táv összevetése aggregált kereslet és kínálat 161) Gazdasági ingadozások jellemzői

11 162) Rövid táv jellemzője árak, bérek lassú alkalmazkodása reál és nominális változók összefonódása 163) Aggregált keresleti görbe mit mutat? miért negatív a meredeksége? mi a vagyonhatás, kamathatás, árfolyamhatás? miért tolódhat el? (C, I, G, NX) 164) Aggregált kínálati görbe mit mutat? miért függőleges hosszú távon? (pénz semlegessége) a kibocsátás természetes szintje miért pozitív a meredeksége rövid távon? ragadós bérek, ragadós árak és téves helyzetmegítélés modellje hogyan függ a kibocsátott mennyiség a várt és tényleges árszínvonaltól? miért tolódhat el hosszú és rövid távon? (munka, tőke, természeti erőforrások, technológia, rövid távon a várt árszínvonal szerepe) 165) Miért tolódik jobbra hosszú távon az AD és AS görbe? 166) Hol van a hosszú távú egyensúly? ábrával 167) Az aggregált keresleti görbe eltolódásának hatása ábrával rövid és hosszú táv a gazdaságpolitika szerepe 168) Az aggregált kínálat eltolódására ugyanez stagfláció bér-ár spirál semlegesítő gazdaságpolitika 169) Keynes és a rövid táv aggregált kereslet élénkítése A monetáris és fiskális politika hatása az aggregált keresletre 170) A monetáris és fiskális politika eszközei 171) A likviditáspreferencia elmélet mi határozza meg a kamatlábat rövid távon? 172) Pénzkereslet és pénzkínálat meghatározói rövid távon az egyensúlyitól eltérő kamatláb igazodása 173) Az aggregált keresleti görbe negatív meredeksége rövid távon 174) A kamatláb és az árszínvonal szerepe a hitelpiacon és a pénzpiacon rövid és hosszú távon 175) A monetáris politika hatása az aggregált keresletre pénzkínálatbeli változások (pl. monetáris bővítés) hatása és az aggregált keresleti görbe ábrával az irányadó kamatláb szerepe 176) fiskális politika befolyása az aggregált keresletre kormányzati vásárlások és adók

12 multiplikátor hatás (formulával) és fogyasztási határhajlandóság kiszorítási hatás 177) Aktív stabilizációs politika alkalmazása ellenérvek, finomhangolás hátrányai passzív monetáris politika lehetősége 178) Automatikus stabilizátorok szerepe 179) Fiskális és monetáris politika rövid és hosszú távú hatása a gazdaságra