Az intermodális csomópontok létesítésének, fenntartásának, településfejlesztési, gazdasági és gazdaságossági kapcsolódásai

Átírás

1 Az intermodális csomópontok létesítésének, fenntartásának, településfejlesztési, gazdasági és gazdaságossági kapcsolódásai

2 Az intermodális csomópontok létesítésének, fenntartásának, településfejlesztési, gazdasági és gazdaságossági kapcsolódásai előadó: Varga-Ötvös Béla

3 Forráshiány vs. fenntarthatóság, avagy Szkülla és Kharübdisz között A magyar gazdaság több évtizedes kulcsproblémája a gazdasági életciklus töredezettsége: - fejlesztési források hiánya, - a keletkező hasznok felhalmozása, - a gazdaságba történő visszainvesztálása Cél: újabb és több forrás teremtése a gazdaság és így a társadalom számára.

4 Forráshiány Közlekedés A forráshiányos gazdaság nem tudta kitermelni felhalmozni a beruházásokhoz szükséges tőkét. = > Az uniós támogatások nagy kínálkozó lehetőségként jelentkeztek a közlekedés, általában az infrastruktúra kiegyensúlyozására, ezzel a gazdasági növekedés beindítására.

5 Fenntarthatóság EU-források hatása Az uniós közreműködéssel megvalósított projektek jelentős eredményeket hoztak. Mégis, magukon hordozták a magyarországi átmenet jellegzetes gondjait: - keletkező hasznok felhalmozása, - gazdaságba történő visszainvesztálása

6 Fenntarthatóság Paradoxonok Projektek megvalósulása: nem a gazdaság szerves fejlődésének hozadékai, hanem kívülről jött, nagy támogatás intenzitású tőkeinjekciók révén. Az uniós támogatások felhasználásának előzetes követelménye az integrált tervezés, a projekt megfelelő beágyazódása érdekében. Paradox helyzet: az általános forráshiány miatt az integráció csak a tervekben, szándékokban jelenik meg. Mivel, az unió mégis projekteket támogat, ezért az integráltság nem valósulhat meg szerves módon.

7 Forráshiány vs. fenntarthatóság, Előnyök, hátrányok A kényszerből megvalósult beruházások közgazdasági hatásai: hátrány, hogy a projekt idegen testként épül be a helyi társadalmi-gazdasági viszonyokba, ezzel pótlólagos és költséges korrekciós igények keletkeznek, hátrány, hogy mivel az EU számára nem feltétel a gazdasági hasznosság (megtérülés), csak a társadalmi hasznosság, ezért a projekt gazdaságos megvalósítása csak projekten belül értelmezhető, ez üzemeltetési gondokkal jár, hátrány, hogy nincs visszacsatolás a projekt hasznából, mivel az nem cél, ezért a fenntarthatóság az előzőekkel együtt eleve kétséges, előny lehet, ha pozitívan megváltoztatja a helyi gazdasági és foglalkoztatási szerkezetet, ami erőforrás koncentrációt, gazdasági fejlődést indukálhat, előny lenne, ha a projekt (általában az EU-s forrás) gazdaságélénkítést, tőkefelhalmozó folyamatot indítana el, akcelerátor (tovagyűrűző) hatással.

8 Fenntarthatóság Gazdasági hasznosság Az alapvető gond: a gazdasági hasznosság nem feltétel az EU-s források felhasználásánál, = > a forráshiányos helyzetben, mint minden magyar településen a jövő forráshiányát növeli akaratlanul, szándék ellenére, mivel nem termeli ki fenntartásának fedezetét.

9 Fenntarthatóság EU-források hatékonysága EU-s támogatások elvárása: a projekteknek a társadalmi hasznosságukat kell igazolni, a támogatások nem használhatók fel gazdasági jövedelemtermelő tevékenység ösztönzéseként. Jóllehet, Magyarország számára épp ez lenne a kívánatos. Magyarországnak olyan tőkeinjekciókra lenne leginkább szüksége, amelyek révén beindíthatók azon gazdasági hatások, amelyek által az uniós elvárás: a társadalmi hasznosság, fenntartható módon érvényesülhet.

10 Fenntarthatóság Következtetés Következésképpen, az EU-s CBA-számítások mellett el kellene végezni a törvény által, a nagyobb projektek esetére előírt: környezeti, társadalmi, gazdasági hatástanulmányok Ezeknek szorosan kell tapadniuk az uniós források CBA-számításaihoz. Ezzel össze lehet egyeztetni az EU által elvárt társadalmi hasznosságot a magyar viszonyokból adódó kényszerűséggel: a gazdasági hasznossággal.

11 Intermodalitás Multifunkcionalitás Az IMCS-k területhasznosítási elve: intermodalitás és multifunkcionalitás együttes megvalósítása. Koncepcionális cél: önfinanszírozó, vagy azt megközelítő gazdasági hatású területhasznosítás, mivel nem áll rendelkezésre a beruházás megtérüléséhez, fenntartásához szükséges pénzügyi fedezet a közszféra részéről, ezért szükséges a magántőke bevonása. A multifunkcionalitás az intermodalitáshoz illesztve az IMCS projektek szervessé válásának eszköze lehet. Az adott terület ezzel városszerkezeti társadalmi, gazdasági és infrastrukturális rendszerbeli pozíciót kap.

12 Hatásvizsgálat A hatásvizsgálat során figyelembe veendő adatok: 1. a vonáskörzet népessége, fő jellemzői; 2. elérhetőségi adatok (km, perc); 3. ingatlanpiac szegmensei (lakás-, iroda- és gazdasági funkciók); 4. adók (helyi adók, szja, társasági adó, stb.); 5. gazdaságszerkezet (ipar, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, foglalkoztatás, vállalkozások, stb.).

13 Hatások IMCS révén város- és térségfejlesztési hatások érvényesülése: - csomópont közvetlen környezetében, - tágabb térségben, - központ funkciók erősödnek. Hatások : - > a terület kihasználhatóságában, funkció gazdagodásában = > a terület státuszának javulása = > felértékelődés - > beruházás-ösztönzés - > a gazdaság élénkítése érdekében = > munkahely- (jövedelem)teremtés, cél: életminőség javítása.

14 Gazdasági tényezők Gazdasági, ingatlangazdálkodási tényezők, tervek: vonzáskörzet változása, települési és térségi gazdasági szerkezet változások (termelés/ipar, kereskedelem, szolgáltatás, logisztika, idegenforgalom, stb.) területhasználati (funkcionális) változás, ingatlanárak, -értékek alakulása vállalkozási, foglalkoztatási struktúra változása, vásárlóerő alakulása, befektetett tőke, GDP-változás mérése, foglalkoztatás, önkormányzati költségvetés alakulása, különös tekintettel a bevételekre, adókra, társadalmi-gazdasági-környezeti hatástanulmány (jogszabályi előírások szerint), ingatlangazdálkodási terv, IMCS műszaki megvalósíthatósági munkarész, IMCS megtérülési folyamat (önfinanszírozói tartalom) monitoringja.

15 Indikátorok amelyek egy részét az Új Széchenyi Terv egyes pályázataiban is eredmény- (és hatás) indikátorként használnak: IMCS térségében érintett lakosok száma (fő) IMCS térségében megjelenő új funkciók, szolgáltatások száma (db) foglalkoztatottak, teremtett munkahelyek száma (fő, db) térségben telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése (db) betelepülő vállalkozások által létrehozott munkahelyek száma, változása (db, %) területen a kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások számának változása (db, %)

16 Indikátorok ingatlan ár-érték viszony alakulása az IMCS térségében (Ft/m2) támogatás által indukált beruházások nagysága az IMCS térségében (Mrd Ft) befektetett magántőke a támogatás arányában (Ft/támogatás) tartósan bérbeadható területek kihasználtságának növekedése (%) működő vállalkozások által fizetett helyi adó változása IMCS térségében (%) személyi jövedelmek változása az IMCS térségében (%) IMCS működtetéséből származó árbevétel nagysága (Ft) zöldfelületek állapotának javulása az IMCS térségében (%)

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!