Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc"

Karola Pintér
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny 7. lecke

3 Piaci szerkezetek Tökéletes verseny Kompetitív vállalat Tökéletlen verseny Monopólium Oligopólium (Duopólium) Sok differenciált eladó

4 Monopólium Tökéletes verseny Tökéletlen verseny Homogén termékek Homogén és differenciált Sok, kis eladó és vevő termékek Szabad a piacra való be- Egy, néhány vagy sok és kilépés eladó és vevő Árelfogadó magatartás Korlátozott a piacra való Vízszintes egyedi be- és kilépés keresleti görbék Ármeghatározó Cél: a profit magatartás maximalizálása Negatív lejtésű egyedi Tökéletes informáltság keresleti görbék Cél: profit maximalizálás, hosszú távú fennmaradás Az információ érték

5 Rugalmasságok Monopólium P TR 600 ε -1 A kereslet, teljes bevétel és rugalmasság A B ε d=d q TR q q

6 Monopólium A kompetitív vállalat és a monopólium teljes árbevétele P TR P d A TR max MR=dd=P TR MR d B 1 q 1 q

7 Monopólium P A monopolista határbevétele P ε = MR - MR>0 1< ε < MR + F MR=0 MR<0 F MR - ε =1 0< ε <1 MR + ε =0 q q

8 P Monopólium d=d MR q

9 Monopólium Profitmaximalizálás rövid távon TR max = profit max., ha nincs VC, vagyis VC=MC=0 MC = MR, MC növekvő (dmr/dq < dmc/dq)

10 P Monopólium Profitmaximalizálás rövid távon A monopólium pozitív profitja MC P 1 A AC AVC TR = 0P 1 Aq 1 TC = 0CBq 1 TΠ = CP 1 AB C B 0 q 1 MR MC = MR, MC növekvő (dmr/dq < dmc/dq) d=d q

11 P Monopólium Profitmaximalizálás rövid távon A monopólium zérus profitja P 2 A MC AC AVC TR = 0P 2 Aq 2 TC = 0P 2 Aq 2 TΠ = 0 d=d MR 0 q 2 MC = MR, MC növekvő (dmr/dq < dmc/dq) q

12 P Monopólium Profitmaximalizálás rövid távon A monopólium veszteségminimalizálása MC a.) C P 3 B A AC AVC TR = 0P 3 Aq 3 TC = 0CBq 3 -TΠ = P 3 CBA 0 q 3 MR MC = MR, MC növekvő (dmr/dq < dmc/dq) d=d q

13 P Monopólium Profitmaximalizálás rövid távon A monopólium veszteségminimalizálása MC b.) C Π =FC B AC AVC TR = 0P 4 A q 4 TC = 0CB q 4 -TΠ = P 4 CB A P 4 TR=VC A MR d=d 0 q 4 q

14 Árdiszkrimináció: ha a monopolista eladó profitja maximalizálása során a piaci résztvevők elkülönítésével különböző fogyasztóknak eltérő áron tudja eladni az áruját. Feltételei: különbséget tud tenni a vásárlók között a keresletük eltérő árrugalmassága alapján technikailag és költségbevételi szempontok alapján megoldható a megkülönböztetett fogyasztók elválasztása, azaz kizárható a köztük történő csere pl. kisvárosi ügyvéd, mérnök Monopólium Árdiszkrimináció

15 Monopólium Árdiszkrimináció Másodfokú árdiszkriminációnál ugyanazon homogén áru egy egységéért más és más árat határoz meg az eladó attól függően, hogy milyen mennyiséget vásárol az adott fogyasztó többlépcsős, tarifás árdiszkrimináció pl. villamos energia, mobiltelefon tarifacsomagok

16 Monopólium Árdiszkrimináció Harmadfokú árdiszkrimináció: ugyanazon áru ugyanakkora mennyiségéért megkülönböztetett piacokon más és más árat kell fizetni. Pl. élvezeti cikkek

17 A monopólium jóléti vonatkozásai Két állapot összehasonlításakor az eredeti fogyasztói és termelői többletek összegében mutatkozó csökkenést holtteher veszteségnek nevezzük. P G a.) Kompetitív piac P F b.) Monopólium Fogyasztói többlet Fogyasztói többlet P M B P k H LMC P k Π MON C HTV LMC q komp Q q mon Q

18 Független vagy összehangolt akciók Összejátszás (kollúzió) esetén az iparág vállalatai között olyan megegyezés születik az árra és/vagy a termelt-eladott mennyiségre vonatkozóan, amely a kollúzióban résztvevők együttes profitjának növelésére irányul. csökken a verseny intenzitása

19 Független vagy összehangolt Összejátszás típusai: tökéletlen összejátszás (kvázi kollúzió) tökéletes összejátszás (pl. kartellegyezmény) Centralizált kartell Piacfelosztó kartell akciók

20 Belépés: egy új vállalat megjelenéséből eredő iparági kapacitásnövekedés. Megakadályozására: Belépési korlátok Mesterséges korlátok (mesterséges oligopóliumok) Természetes korlátok (természetes oligopóliumok)

21 Belépési korlátok Természetes oligopólium esetén néhány vállalat alacsonyabb költséggel képes előállítani a teljes piaci keresletet kielégítő kínálatot, mintha ennél több vállalat bármilyen kombinációja működne az iparágban.

22 Belépési korlátok A termék jellege alapján: tiszta (tökéletes) oligopólium differenciált oligopólium

23 Klasszikus oligopólium modellek Árvezérléses stratégiák Outputvezérléses stratégiák Cournot-duopólium Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium Chamberlin-duopólium

24 Klasszikus oligopólium modellek Cournot-duopólium (Augustin Cournot, 1838) Feltételek: a 2 vállalatot belépési korlát védi a versenytől; a vállalatok ismerik a piaci keresleti görbét; mindkettő úgy véli, hogy a másik változatlanul tartja a döntés pillanatában meglévő outputszintjét; a döntéseiket egy időben hozzák.

25 Klasszikus oligopólium modellek Cournot-duopólium q 1 = a-c /3b q 2 = a-c /3b A Cournot-duopólium együttes kínálata kisebb mint a kompetitív output (2/3) és nagyobb mint a monopólium egyensúlyi kibocsátása.

26 Klasszikus oligopólium modellek Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium (Heinrich von Stackelberg, 1938) Kiegészítés a Cournot feltételekhez: Követő vállalat (Cournot-feltételek) Vezető vállalat: ismeri a másik vállalat reakció függvényét q * 1=1/2 (a-c)/b Az iparági output: Q=q * 1+q * 2= 3/4 (a-c)/b (a kompetitív output ¾-e) q * 2=1/4 (a-c)/b

27 Klasszikus oligopólium modellek Chamberlin-duopólium (Edward Chamberlin) Mindkét vállalat felismeri a másik vállalat reakciófüggvényét A monopolista profiton osztoznak felefele arányban q 1 = (a-c)/4b q 2 = (a-c)/4b (A kompetitív output negyede)

28 A monopolisztikus verseny Joan Robinson (1933) és E. Chamberlin (1933) Monopolisztikus versenyről beszélünk az olyan piacon illetve iparágban, amelyben viszonylag sok vállalat termel, a termelők differenciált termékeket kínálnak, a vállalatok ármeghatározók és szabad a piacra való be- és kilépés. Márkanév.

29 A monopolisztikus verseny Nem-ár versenynek nevezzük a vállalatok közötti rivalizálás azon formáit, amelyek a keresleti feltételek megváltoztatását és ezen keresztül a kereslet és profit növelését célozzák. pl. minőségi verseny, reklám-marketing, költségverseny, technológiai és innovációs verseny

30 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

Hasonló dokumentumok

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2016. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 206. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium. Optimális (maximális profitot biztosító) termelési mennyiség