Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak"

Átírás

1 Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

2 ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege: A gazdaságban megfigyelhető jelenségek, események között véletlenszerűségek vannak, ezek mellett objektív szükszerűségek. A szükszerűség azt jelenti, hogy az ok és az okozati összefüggések lényegesek, meghatározóak a jelenségek jellemzőire és a folyamatok menetére. Törvénynek nevezik a történelmileg létrejött feltételekhez kötött jelenségek lényeges, tartós szükségszerű, az emberek akaratától és tudatától független létező összefüggéseit. A gazdasági törvények objektív jellege azt jelenti, hogy az általuk megfogalmazott összefüggések meghatározott feltételek megléte esetén attól függetlenül érvényesülnek és hatnak, hogy ismerjük-e hatásukat vagy sem. A gazdasági törvények csak tendenciálisan érvényesülnek, ami részben azt jelenti, hogy csak hosszabb időátlagban igazak, és nem feltétlenül minden egyes időpillanatban, részben pedig azt is magában foglalja, hogy események nagy átlagára igazak, és nem feltétlenül minden egyes eseményre. Gazdasági törvények érvényesülésének időtartama szerint: Az általános gazdasági törvények valamennyi társasági formában érvényesülnek A különös gazdasági törvények ugyan több törvényt jelentenek, de minden termelés módnál hatnak A specifikus gazdasági törvények egyetlen termelési módban megtalálható törvények II. A közgazdaságtan vizsgálati módszerei: Elméleti modell Részben tapasztalatokra, tényezőkre, eseményekre, gazdaságra térbeli és időbeli vizsgálatára, összehasonlítására, elemzésére kell hagyatkozni, részben elméleti modellekkel kell a gondolkodást elősegíteni, a változók közti összefüggéseket feltárni, többnyire matematikai formában. A modellek leegyszerűsítik a valóságot, de áttekinthetőbbé teszik a folyamatokat és lehetővé teszik kísérletek végzését, az események és összefüggések elemzését, magyarázatát. Lehetőséget kínálnak arra, hogy egy-egy tényezőt, annak hatását önmagában elemezzenek (ceteris paribus). Változóknak nevezik a gazdasági modell azon tényezőit, amelyek leírják a modellt, megmagyarázzák a modell műkődését és meghatározzák annak különböző állapotait. Exogén változó Az exogén változók kívülről kerülnek a modellbe (input), alakulásukat a modell külső adottságai határozzák meg. Endogén változó Az endogén változók a modellen belülről származnak (output), alakulásukat a modell belső műkődése határozza meg. Stock változó A stock változók állományi változók, egy adott időpontra vonatkozó értéket jelentenek. Flow változó A flow változók folyamat változók, egy adott időszakra vonatkozó értéket jelentenek. Egyensúly lehet olyan helyzet, amikor az összefüggés két oldala megegyezik egymással. Egyensúly egy olyan állapot, amikor a különböző hatóerők úgy hatnak egymásra, hogy kiegyenlítik egymást. Egyensúlyról beszélünk olyan helyzetben is, amikor a gazdasági szereplők egyikének sem érdeke, hogy kimozduljon ebből az állapotból. A gazdasági egyensúly mind mikroszinten, mind mezoszinten, mind makroszinten értelmezhető (általános egyensúly). Labilis egyensúly (jellemző) Stabil egyensúly Egyensúlytalanság minden olyan helyzet, amely az egyensúltól eltér. 1

3 Kutatási módszerek Indukció: Egyes jelenségekből, részadatokból kiindulva jutnak el általánosítható következtetésig. Először osztályozzák a megfigyelt jelenségeket, csoportosítva az azonos jellegűeket, majd más jelenségekkel vetik össze miközben általánosítanak. Dedukció: Az általánosból indulnak ki és jutnak el az egyesig, az igazságértékkel bíró tételekből következtetnek szoros logikai rend alapján valamilyen hipotézisre, megállapításra. Közgazdaságtan vizsgálatának főbb módszerei Post hoc, ergo propter hoz (ezután, tehát emiatt) következtetés: Az események i dőbeli egymásutánisága egy sor esetben oksági kapcsolatot jelez, vagyis az az eseményt, amelyik később történt az elöző esemény következményének tekinthetjük. Rész és összetétel kapcsolata: Ami érvényes a részletekre, az érvényes az egészre és ez fordítva is igaz. Ceteris paribus feltevés: Ellenőrzött kísérleti módszer, amikor egy tényező szerepét, hatását vizsgáljuk. Értékelés: Adott, megfigyelt tény érzékelése, értékelése Sokaság és átlagolás Kutatással szemben támasztható általános metodikai (módszertani) szabályok Alapvetőnek kell tekinteni a kutatásban részt vevők ismerethátterével szemben, hogy az egyszerre megfelelően széles és mély, és egyben gyakorlati (empirikus) és elméleti (teoretikus) legyen. A tudományos vizsgálódás nem képes minden egyes részlet megismerésére, de egy reprezentatív sokaság által el tudja kerülni a szubjektív tévedések lehetőségét. A kutatás során számos forrásra lehet és kell támaszkodni, de fontos a felhasznált forrásokkal szembeni kritika. A kutatásnál igen lényeges a problémák megfogalmazása. A problémák alkotórészeinek azonosítása részben az ismeretháttérből közvetve és közvetlenül felhasználtal elkülönítését, részben az ismeretlen elemek azonosítását és a köztük lévő logikai kapcsolat megmutatását jelenti. A tudományos problémák megoldása az ismeretháttér és intuíció kölcsönhatásaként fogható fel. A tudományos megsejtést követnie kell a gondolkodás logikai mozzanatainak, az eredményeken felismerhetőek kell legyenek a tudományosság ismérvei. A kutatást értékelni kell, a kapott eredményeket értelmezni kell. III. Közgazdaságtan fogalma: A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik, hogy az emberek és a társadalom miként választja meg a szűkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrásokat, annak érdekében, hogy különböző árukat termeljenek és hogy elosszák őket a társadalom különböző tagjai és csoportjai között a folyó vagy jövőbeni fogyasztás céljaira. A definicióból következik a közgazdaságtan három alapkérdése: MIT (milyen javakat, milyen mennyiségben) HOGYAN (milyen erőforrásból, milyen technológiával) KINEK (hogyan történjen az elosztás) 2

4 IV. Fehér és fekete gazdaság: A gazdaság a javak és szolgáltatások termelésével, elosztásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek, folyamatok és a köztük létrejövő kölcsönhatások összessége. A fekete gazdaság (illegális gazdaság, árnyékgazdaság) minden olyan tevékenység, amely elkerüli az adózást, a statisztikai számbavételt és láthatatlan jövedelmet eredményez. Ide tartoznak: Az eleve tiltott tevékenységek A legális tevékenységek, ahol a jövedelemszerzés gazdasági bűncselekménnyel történik A legális cégek által vezetett legális tevékenységek, amelyeknél az adórendszer megkerülése merül fel Ahol az adómegkerülés is felmerül, ott összefonódik a legális és illegális szféra, ezt rejtett gazdaságnak (eltitkolt gazdaság, szürke gazdaság) nevezzük. Az informális gazdaság (földalatti gazdaság) által termelt jövedelem nem számít bele ezekbe a mutatószámokba. Földalatti gazdaságnak minősítik mindazokat a tevékenységeket, amelyek bár beletartoznak a mérendő gazdaság definíciójába, mérésük alól a gazdasági szereplők kibújnak. A második gazdaságba minden olyan tevékenységet sorolnak, amely a szocialista szektoron kívüli, vagy éppen azon belüli magánkezdeményezésen alapult. 3

5 KÖZGAZDASÁGTANI ALAPOK I. Erőforrások: Termelési tényezők mindazok a dolgok, amelyekkel javakat állítanak elő és szolgáltatásokat nyújtanak (erőforrás, termelés input). Következőképpen lehet őket csoportosítani: Természeti tényezők: A természeti tényezők mindazok a dolgok, amelyek önmagukban, természetes formájukban járulnak hozzá a javak előállításához (föld, nap, levegő, stb.). Elsődleges erőforrások közé sorolhatóak, jövedelmük a járadék. Munka: A munka az ember azon szellemi és fizikai képességeinek együttese, amelyekkel javakat lehet termelni. Elsődleges erőforrások közé sorolhatóak, jövedelmük a munkabér. Tőke: Ebbe a kategóriába a pénztőkét, tőkejavakat soroljuk. A pénztőke az a pénzben meglévő összeg, amely befektethető, befektetésre vár vagy értékpaírokban van befektetve. Tőkejavakról beszélünk, ha ezek már tárgyiasult formában léteznek és termelés során kerültek előállításra, illetve amelyek maguk is termelési folyamatban használhatók fel. A származékos erőforrások közé soroljuk a pénztőkét és a tőkejavakat, jövedelmük a kamat. Vállalkozói hajlam: A vállalkozás a vállalkozói készségek, képességek, tevékenységek összessége, amely az ötlettől a kidolgozáson át a megvalósításig, működtetésig terjed. A származékos erőforrások közé soroljuk őket, jövedelmük a profit. A termelési tényezők különböző módon használhatók fel. Amennyiben egy felhasználási mód mellett döntöttünk, minden más lehetőségről le kell mondanunk. Így keletkezik a haszonáldozat (opportunity cost). Minden felhasználási lehetőségnek van valamilyen értéke, amelyet általában pénzben fejezünk ki. A lehetőségek eszerint rangsorolhatóak. Opportunity cost alatt értjük annak a második legjobbnak értékelt jószágnak, jövedelemnek vagy outputnak az értékét, amelyről lemondunk egy adott cél elérése érdekében. II. Szűkösség: A szűkösség az erőforrások és a javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok a társadalom, a gazdasági igényeiheiz nem elegendőek, ugyanakkor még lehetőséget kínálnak annak eldöntésére, hogy mit és hogyan termeljenek, illetve fogyasszanak. A szűkösségnek következményei vannak: A termelési tényezők, javak nem ingyenesen állnak rendelkezésre, használatukért ellenszolgáltatást kell nyújtani. A felmerülő igények, szükségletek egy része kielégítetlen marad. A felhasználásért verseny alakul ki. Az igények, szükségletek kielégítése valamilyen elosztási módszer létét, alkalmazását igényli, amelyet a társadalomnak ki kell alalkítania. Az erőforrások alternatív felhasználásához kapcsolódik azok esetenként meghatározott aránya. Ez leggyakrabban a tőke-munka arányban fogható meg. Egységnyi tőkéhez hány egységnyi munka szükséges. Az arány lehet változó, amikor nincs előre meghatározott szükséges arány a két tényező között. A kötött tőke-munka arány esetén adott a két tényező közötti arány, gazdaságilag nincs értelme más arányt használni. Amikor a tőke-munka viszonyban az egyik tényező dominál, a termelés adott tényező szerinti igényességéről beszélünk, így megkülönböztetünk: Tőkeigényes termelés: A felhasznált tőke aránya jelentősen meghaladja a munka arányát, gépesített automatizálás folyik. Munkaigényes termelés: Az alkalmazott munka aránya jelentősen meghaladja a tőke arányát, a kézi munka dominál. 4

6 III. Termelékenység, jövedelmezőség, hatékonyság és gazdaságosság: A termelékenység, jövedelmezőség, hatékonyság és gazdaságosság általában egy osztással számítható ki. A számlálóban szereplő tényező arányát fejezi ki a nevezőben szereplőhöz képest. Egy elemet a másikhoz viszonyítunk, ez a viszonyszám. A tényezőkkel szembeni követelmény, hogy jól kifejezett, kellően egyértelmű és számszerűsíthető legyen. Különösen fontos a viszonyítási alap körültekintő megválasztása. Az időbeni fejlődés mértékét kifejező arányszámoknál bázisszámon (nevező) mindig a korábbi adatot értik. Bármely mutatószám önmagában kevés információt tartalmaz, ezért több, azonos tartalmú mutatószámot számítanak ki, és általában az idő vagy a tér dimenziójában hasonlítják őket össze. Termelékenység: A termelékenység az egységnyi felhasznált termelési tényezőre jutó kibocsátás mennyisége, vagyis a természetes mértékegységekben mért outputok és inputok aránya. Jövedelmezőség: A jövedelmezőség alatt értjük az adott termelési tényező felhasználásával elért árbevételt és az erőforrás költségének arányát. A termelékenységi mutatóból az arányok bekapcsolódásával alkothatunk jövedelmezőségi mutatót. Hatékonyság: A termelékenységi mutatókat az elérhető lehetőségekhez is lehet viszonyítani. Három fő megközelítést emelhetünk ki: Társadalmilag hatékony az olyan megoldás, amely esetén az output, az eredmény javítása csak úgy valósítható meg, ha legalább egy másik tényező helyzete romlik. Ezt nevezzük pareto-hatékonyságnak. Pareto-optimális egy allokáció akkor, ha bármely termék mennyiségének növelése csak egy másik termék termelésének csökkentésével lehetséges. Technikailag hatékony egy olyan gyártási módszer, műszaki megoldás akkor, ha az output már nem növelhető az input növelése nélkül. A gazdasági hatékonyságnál egy termelőegység akkor hatékony, ha outputjait a lehető legkisebb költséggel tudja előállítani. Mutatóik a reciprokait ráfordítás igényességi mutatók. Ezzel az egységnyi eredményre jutó ráfordítást vizsgálják. A gazdaságosság a gazdasági folyamatok minőségi jellemzője. Megállapításához mindig legalább két tevékenységet, vagy egy tevékenység különböző változatait kell összehasonlítani egymással. A jövedelmező lehetőségek közül az optimális jelenti a gazdaságosat. Így az optimalízáció a célok és korlátok ismeretében a lehető legjobb eset választása. Az optimalizálásra két egyenértékű módszer is megfogalmazható: Adott ráfordítás mellet a lehető legnagyobb eredmény elérése (termelékenység elve) Adott eredmény elérése a lehető legkisebb ráfordítás mellett (legkisebb eszközráfordítás elve) III. Termelés Az ember az erőforrások felhasználásával javakat és szolgáltatásokat állít elő, vagyis inputok segítségével outputokat hoz létre. Jószágoknak, javaknak nevezzük mindazokat a hasznos dolgokat, amelyek emberi szükségletet elégítenek ki, és amelyeknek fogyasztása időben és térben elválasztható az azokat előállító tevékenységektől. A javakat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: Szűkösség fogalma alapján: Szabad javak: A szabad javak azok a javak, amelyek olyan mennyiségben állnak rendelkezésre, hogy ingyenesen is fedezni tudják az irántuk megnyilvánult igényeket. Szűkös javak: A szűkös javak azok a javak, amelyek nem szabad javak. Közjavak alatt értjük azokat a jószágokat, amelyek: Használatából senki nem zárható ki Megszerzéséért a fogyasztók nem rivalizálnak 5

7 Igénybevételéért a fogyasztók közvetlenül nem nyújtanak ellenszolgáltatást Az ellátás tekintetében nem bízhatóak a piacra Előállítását az állam vállalja magára Magánjavak mindazok a javak, amelyek: Osztható gazdasági javak Az egyes fogyasztók által szuverén módon fogyaszthatóak Elfogyasztásával a fennmaradó készletek csökkennek Fogyasztásából a fogyasztók kizárhatóak Megszerzéséért a fogyasztók rivalizálnak egymással A vegyes javak átmenetet képeznek a közjavak és magánjavak között, és két típusra oszthatóak. Mindkét típusra igaz, hogy igénybe vételéért a fogyasztók nem nyújtanak ellenszolgáltatást. Előállításukat az állam vállalja magára. Az egyik típusnál a jószág megszerzéséért a fogyasztók rivalizálnak egymással és minden egyes újabb fogyasztó belépésével csökken a fogyasztás lehetősége A másik típusnál a fogyasztók körében nincs rivalizálás, ugyanakkor a kizárás megvalósítható. Az irányított elosztású javak esetében az állam olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek magánjószágként is működhetnének, de akkor nem mindenki venné azokat igénybe. A fogyasztási javak azok, amelyeket végső fogyasztásra szánnak, és nem kerülnek bele a termelés körébe. Tartós javak azok, amelyeket fogyasztásra szánnak, de amelyek felhasználása nem egyszerre, hanem hosszabb időn keresztül történik. A nem tartós javak fogyasztása azonnal történik. Termelési javak alatt értjük azokat a javakat, amelyeket továbbfelhasználásra szánnak, és amelyekkel egy újabb jószágot állítanak elő, illetve amelyekkel szolgáltatást nyújtanak. A szolgáltatás egy szükségletet közvetlenül kielégítő tevékenység, amely fogyasztása időben és térben nem választható el az azt előállító tevékenységtől. A szolgáltatásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Anyagi szolgáltatások alatt értik azokat a szolgáltatásokat, amelyek valamilyen jószágra irányulnak. Nem anyagi szolgáltatások azok, amelyek emberre, embercsoportra irányulnak. IV. Termelési függvény: A termelés során különböző inputokat, azok különböző kombinációját használják fel. Az ember az erőforrások felhasználásával javakat és szolgáltatásokat állít elő, vagyis inputok segítségével outputokat hoz létre. A termelés nagysága az erőforrások függvénye. A termelési függvény egy adott termék kibocsátásához és előállításához felhasznált termelési tényezők kapcsolatát mutatja be. A termelési függvény csak azokat a tőke és munka kombinációjából előállított termelési lehetőségét tartalmazza, amelyek technikailag hatékonyak, vagyis amelyek adott tényezőkombinációval maximálisan előállíthatóak. Háromdimenziós termelési függvényből úgy juthatunk kétdimenzióshoz, ha valamelyik koordináta tengellyel párhuzamos síkkal elmetsszük. tengellyel párhuzamos elmetszésnél a skálahozadéki függvényhez jutunk -L vagy -K síkkal párhuzamos elmetszés esetén parciális termelési függvény jön létre K-L síkkal párhuzamos elmetszésnél termelési isoquantok keletkeznek. Skálahozadéki termelési függvény A K/L arányt rögzítjük. Ez a függvény a termelési függvény azon pontjait tartalmazza, amelyek az azonos tőke-munka arányt és a termelés mennyisége közötti összefüggést írják le. Skálahozadék (volumenhozadék, nívóhozadék, mérethozadék return of scale) fogalma alatt az összes erőforrás növelése és az így létrejött kibocsátás növekedésének mértéke közötti összefüggést értjük. 6

8 Parciális termelési függvény Inflexiós pont L (K) Az egyik inputtényezőt állandónak vesszük, azzal a mennyiséggel, ahol az elmetszés történt. Ez a függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényezőt változtatjuk a másik állandósága mellett. A csökkenő hozadék törvénye szerint a technika egy adott szintjén az erőforrás növelése és a többi változatlanul hagyása mellett a kibocsátás nő, de a változó ráfordítása pótlagos. A határ (margin) kifejezés általános értelmezése az, hogy a független változó egy újabb (pótlagos) egységének növekedése mekkora változást okoz a függő tényezőnél. Isoquantok K Gyakorlatilag a termelési mennyiséget rögzítjük. Az isoquantok azon tényezőkombinációk összességét mutatják, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek. L Potenciális és tényleges output output potenciális output tényleges output elégtelen technikai hatékonyság következménye input 7

9 Termelési lehetőség görbéje (termelési lehetőségek határgörbéje, transzformációs görbe) y A pontok azt mutatják, hogy adott lehetőségeinket teljes mértékben kihasználva milyen termelési kombinációkat valósíthatunk meg. Ezek a pontok pareto-hatékony kombinációk. A helyettesítés törvénye azt is jelenti, hogy a termelési lehetőség görbéje negatív meredekségű. Amennyiben mindig ugyanakkora opportunity cost-tal számolunk, a függvény meredeksége állandó, a görbe alakja egyenes. Ha az opportunity cost nő, akkor a x függvény konkáv, és ha az opportunity cost csökken, akkor a függvény konvex lesz. Biztos, hogy a görbe a két tengelyt metszi, hiszen a pontok azt jelentik, hogy csak az egyik termékből állítunk elő, de a kibocsátás maximális. Azok a pontok, amelyek a görbe és a koordináták által határolt területen belül helyezkednek el, megvalósítható kombinációkat tartalmaznak, de nem hatékonyak. A kívülre eső pontok nem megvalósíthatóak. Amennyiben a görbe jobbra felfelé tolódik el, akkor a korábbi megvalósíthatatlan kombinációk megvalósíthatóvá válnak. Az eltolódás az alábbiak együttes előfordulása következtében jöhetnek létre: Technikai fejlődés Rendelkezésre álló erőforrások növekedése 1. Y 2. Y T T ' T T ' X X Rendelkezésre álló erőforrások csökkenése, a párhuzamos elmozdulás üteme lehet: Azonos vagy állandó Egyre nagyobb vagy növekvő Egyre kisebb vagy csökkenő A csökkenő hozadék törvénye maga után vonja a növekvő relatív költségeket. A növekvő relatív költségek törvénye szerint annak érdekében, hogy az egyik termékből egy egységgel többet állítsanak elő, a másik jószágból egyre nagyobb mennyiséget kell feláldozni. A növekvő és csökkenő hozadék törvénye összefügg egymással, de nem azonosak. A növekvő volumenhozadék és a csökkenő hozadék között nincs ellentmondás, minthogy a csökkenő volumenhozadék és a csökkenő hozadék törvénye között sincs. Arra is lehetőség van, hogy mindkét erőforrást, mint korlátozó tényezőt vegyük számításba: Y erõforrás 1. optimum erõforrás 2. A két görbe metszéspontja az optimális kombináció. Az egyik termelési tényezőt teljesen kihasználják, míg a másikból felesleg marad. A megvalósítható kombináció az, amelyiknél egyik termelési tényezőt sem használják ki teljes mértékben. A két meghatározott termelési lehetőség egy konkáv függvény. X 8

10 Párhuzamos termelésről beszélünk akkor, amikor a két terméket két üzemben termelik, a termelés függetlenül folyik egymástól. Együttes termelésről beszélünk, amikor ugyanazon üzemben ugyanazok a munkások a termelési folyamatot összekapcsolva állítják elő a terméket. V. Munkamegosztás: Amikor az emberek a termelés érdekében valamifajta terv szerint, tudatosan egymással és egymás részére összedolgoznak, kooperációról beszélünk. Egyszerű kooperáció esetén a termelők egyszerre ugyanazokat a feladatokat végzik el Munkamegosztás esetén a termelők a feladat részeit elkülönítve végzik el. Természetes munkamegosztás: A tevékenységek nemek, kor, fizikai vagy egyéb adottságok alapján különülnek el. Technikai munkamegosztásnak nevezzük a munkafolyamatok elkülönítését a társadalom anyagi-technikai szintjei alapján. A specializáció meghatározza az egyes emberek és embercsoportok társadalmi helyét a gazdaságban, azaz beszélhetünk a munkamegosztás társadalmi vetületéről. Abszolút előnye van egy termelőnek másokkal szemben, ha ugyanazt a feladatot kisebb ráfordítással, kevesebb erőforrás-felhasználással valósítja meg, mint a többiek. Komporatív előnyt élvez az a termelő, aki az adott feladatot kisebb opportunity cost-tal képes elvégezni, mint a többiek. VI. Elosztás: Az elosztás folyamatában alakul ki az egyének, társadalmi csoportok részesedésének aránya és módja a rendelkezésre álló erőforrásokból és a megtermelt javakból. Az elosztást az alábbiak alapján lehet csoportosítani: Elosztás integrációs formák alapján: Reciprocitás (viszonzás): Az egyes emberek vagy azok csoportjai ellenszolgáltatás nélkül nyújtanak javakat, illetve végeznek szolgáltatásokat mások részére. Redisztribúció (újraelosztás): A megszerzett javak újraelosztását jelenti. Árucsere: Az árucsere esetében a résztvevők önkéntesen kerülnek kapcsolatba egymással, és a felek megegyezése következtében jön létre. Koordinációs mechanizmusok alapján: Bürokratikus koordináció esetében az egyének, szervezetek között hierarchián alapuló fölérendeltségi viszony van, ahol az alárendeltek adminisztratív és jogi eszközökkel, utasításokkal és szankciókkal, érdekeltségi tényezőkkel késztetik az alárendelteket együttműködésre. Agresszív koordináció esetében az egyének, szervezetek között hierarchikusan szervezett alá- és fölérendeltségi viszony van, de az alárendelteket önkényesen kényszerítik együttműködésre. Etikai koordinációnál a felek között mellérendeltségi kapcsolat van, és az együttműködés hagyományokra, megszokásokra, a résztvevők által különösen elismert és kötelező érvényűnek tekintett vallási vagy erkölcsi normákra épül. Piaci koordináció esetében mellérendeltségi kapcsolat található, ahol az együttműködést mindkét félnél valamilyen nyereségszerzésre való törekvés motiválja. 9

11 Megnevezés Bürokratikus Agresszív Etikai Piaci Felek viszonya Vertikális Vertikális Horizontális Horizontális Motiváció Hatalom, vagyon, Hatalom, vagyon Szeretet Hatalom, vagyon hiúság Tranzakció Ritkán Nem monetarizált Esetleg Monetarizált monetarizált monetarizált Példa Lakáskiutalás Lakásfoglalás Lakásátengedés Lakásvétel VII. Csere: Cseréről beszélünk, ha a termelő a fogyasztóval, illetve a termelő egy másik termelővel áll közvetlen kapcsolatban. Adott termelési folyamatban a tevékenységek és képességek cseréje történik, vagy az üzemben a közbenső termékek cseréje zajlik. Csere alatt a személyek, szervezetek között kialakult olyan gazdasági kapcsolatokat értjük, amelyek során a megtermelt javakat tulajdonosaik, birtokosaik egymás rendelkezésre bocsátják. A csere történhet naturális formában, amikor jószágot jószágért adnak (barter). A cserének ez a formája nehézkes, ha sok áru van, ezért csak akkor jöhet létre, ha olyan szereplők cserélnek, akiknek közvetlenül van szükségük a másik fél termékére, vagy ha a kapott dolgot biztosan tovább tudják cserélni másra. A csere megvalósításának egyszerűbb esete, amikor létezik valamilyen általános közvetítő eszköz (pénz), amelyre mindent el lehet cserélni, és amelyért minden kapható. A csere alapvető motivációja valamilyen előnyszerzés. Egy cserét akkor mondunk gazdaságilag hatékonynak, ha az által nyert előnyök meghaladják a keletkezett hátrányokat, veszteségeket. VIII. Fogyasztás és szükséglet: A termelés célja maga a fogyasztás, amely a javak és a szolgáltatások felhasználását jelenti adott szükségletek kielégítésére. Személyes fogyasztás alatt értjük azt, ha közvetlenül az emberi szükségletek kielégítésére használják fel az előállított termékeket és szolgáltatásokat. A személyes fogyasztás tovább bontható: Magánfogyasztásra Közfogyasztásra Amikor a javak előállítása során felhasználnak más gazdasági egységek révén előállított javakat, szolgáltatásokat, akkor termelő fogyasztásról beszélünk (folyó termelő felhasználás, folyó ráfordítások). Az intertemporális döntés arra irányul, hogy hogyan osszuk meg fogyasztásunkat az időben. Emberi szükséglet alatt értjük az ember biológiai és társadalmi létéből fakadó igényeket. A szükségletet az alábbiak szerint lehet csoportosítani: Elemi, alapvető és létfontosságú szükségletek, amelyek a létezéshez minimálisan szükséges dolgok. Elsődleges, másodlagos, harmadlagos stb. szükségletek, az alapvető szükségleteken túlmutató szükségletek. Élettani, egészségügyi-szociális, etikai-együttélési, eszmei-ideológiai, kulturális szükségletek életfajták alapján. Anyagi szükségletet és nem anyagi szükséglet. Anyagi szükségletről akkor beszélünk, ha annak kielégítéséhez valamilyen anyagi javakat és szolgáltatásokat felhasználunk, és így gazdasági cselekvést indukálunk. Nem anyagi szükséglet esetében nincsen szükség ilyen eszközök igénybevételére. Egyéni szükséglet és társadalmi szükséglet. Társadalmi szükséglet az emberek egy csoportja által együttesen kielégíthető szükséglet. A közgazdaságtan gyakran alkalmazza az összesítés, aggregálás módszerét. Így lehet az egyéni szintről a csoporthoz és az egészhez eljutni. Ez egyrészt egyszerű, mechanikus összesítést jelent, másrészt azt, hogy a megfelelő alkalmazást csak az egyedi értelmezés döntheti el. 1

12 Effektív szükséglet a tényleges, kielégíthető és hatékony szükséglet, kielégítésére törekedni kell. A látens szükséglet olyan rejtett igény, amely a termelés adott fokán még nem kielégíthető, amely azonban a fejlettség adott szintjén már kielégíthető lesz. A szükségletek köre egyre bővül. A szükségletek tekintetében is beszélhetünk a mennyiség és a minőség szoros egymáshoz kapcsolódásáról, egymásra hatásáról. Megállapíthatjuk azt a tényt, hogy a mennyiségi növekedések egy idő után minőségi változásba csapnak át. A szükségletek gyors változásával, hatalmas bővülésével, vagyis a szükségletek korlátlanságával összefüggésben merül fel azok rangsorolásának, preferálásának és szelektálásának igénye. A szűkösség problémája nemcsak a termelésnél, hanem a fogyasztásnál is felvetődik. A korlátok mindazok a tényezők, amelyek megakadályozzák a fogyasztót abban, hogy szükségleteit kielégítse (társadalmi, jogi, erkölcsi, vallási, stb.). A rangsorolásnál egyértelműen elfogadott szempont a hasznosság. Hasznosság alatt a dolgok a fogyasztó számára hasznos tulajdonságainak összességét, szükségletkielégítő képességét értjük, illetve azt a megelégedettséget, élvezetet, amelyet a fogyasztó a termék vagy szolgáltatás igénybevétele során nyer. A hasznosság kérdéseivel a mikroökonómia foglalkozik. A fogyasztó célja a hasznosságérzetének maximalizálása. Kardinális (tőszámokban mérő) és ordinális (rangsoroló) megközelítéssel mérhető. A kardinális hasznossági elmélet szerint egy dolog hasznossága tőszámokban mérhető, ami teljesen szubjektív. Általánosságban elmondhatjuk, minél több áll rendelkezésre, illetve minél több egység elfogyasztására van lehetőség egy adott jószágból, annál kevesebbre fogják értékelni annak hasznát, ami természetesen fordított helyzetben is igaz. A hasznosság jele az angol utility szó után U, mértékegysége a pénz. Az összhaszon, vagy teljes haszon (total utility: TU) alatt értjük az adott jószágból elfogyasztott hasznosságérzet összességét. Határhaszonnak (margin utility: MU) nevezzük az egyes összhangok között különbséget, ami azt fejezi ki, hogyan alakul az összhaszon egy újabb jószágegység elfogyasztása után. Gossen I. törvénye A csökkenő határhaszon törvénye kimondja, hogy pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő, sőt ha létezik telítettségi pont, akkor azt követően csökken. Az összhaszon a határhasznok összege. Adott mennyiséghez (X) tartozó összhasznot az addigi mennyiséghez tartozó határhasznok összesítésével kaphatjuk meg. A határhasznok az összhasznok különbsége. Adott mennyiséghez (X) tartozó összhaszonból a megelőző mennyiséghez (X-1) tartozó összhaszon levonásával kaphatjuk meg. A teljes haszonfüggvény (TU=f()) megmutatja, hogy adott jószágból bármely mennyiség mekkora hasznosságérzetet jelent a fogyasztó számára. A határhaszonfüggvény azt jelzi, hogy adott jószág bármekkora nagysága esetén egy pótlólagos egységgel való növekedés mekkora változást okoz az összhaszon tekintetében. A határhaszon függvényéhez az összhaszon függvény mennyiség szerinti deriválásával juthatunk el. MU MU TU TU A telítődéi pontnál éri el az összhaszon a függvény maximumát, ugyanakkor a határhaszon függvény nulla lesz. A telítődési pontot az összhaszon függvényből a függvények általános szélsőérték problémájának megfelelően lehet meghatározni. A függvénynek ott van szélsőértéke, ahol az első deriváltja egyenlő nulla. 11

13 A PIAC A piacon kerülnek kapcsolatba a potenciális vevők és az eladók, itt bonyolódnak le az adás-vételek, és itt alakulnak ki az árak. A piac két alapvető szereplője a fogyasztó és a termelő. Piac funkciói: Szükségletek rangsorolása Árakon keresztül közvetíti a piaci szereplők felé az információkat Lehetőséget teremt a fogyasztói igények kielégítésére Elősegíti a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások hatékony elosztását Elosztja az egyes termékek között a realizált jövedelmeket Méri az egyéni, a vállalati és nemzetgazdasági teljesítményeket I. Kereslet: A kereslet valamely áru azon mennyiségét jelenti, amelyet egy adott piacon, adott időtartam alatt, különböző árakon a fogyasztók képesek és hajlandóak megvásárolni. Keresletet befolyásoló tényezők: Ár Az ár növekedésével a kereslet csökken Az ár csökkenésével a kereslet nő Helyettesítő javak árai Kiegészítő javak árai Fogyasztók jövedelme, annak változása, alakulása Fogyasztói ízlések, preferenciák, szokások, hagyományok Piac mérete és háztartások száma Termékek minősége, márka Termék jellege Adott jószág életciklusa (kifutó termék, korszerűség) Vásárláshoz kapcsolódó körülmények, feltételek (árat hogyan kell fizetni, árkedvezmény, garancia, szállítás) Fogyasztók különböző várakozásai Beruházási eszközök kereslete a származékos kereslet, a fogyasztási cikkek iránt megnyilvánuló kereslettől függnek Számos egyéb tényező (időjárás, elérhetőség, véletlen elemek) Keresleti függvény A termékek kereslete számos tényezőtől függ. Ha egy termék kereslete az ár függvénye, akkor keresleti függvényről beszélünk. A keresleti görbe negatív meredekségű. A két tényező között negatív korreláció van. Ha az ár növekszik, a kereslet csökken, ezt nevezzük csökkenő kereslet függvényének. Ha olyan alapvető fontosságú javak ára nő, amelyek nem helyettesíthetőek, a fogyasztók kénytelenek lemondani más termékek fogyasztásáról, és a magasabb rendű szükségleteit is ezekkel a termékekkel kénytelenek kielégíteni. Ezeket a javakat Giffen-javaknak nevezzük. A Veblen-javak olyan javak, amelyek presztízs-, vagy hivalkodóan luxusigényeket elégítenek ki. P GIFFEN JÓSZÁG P VEBLEN JÓSZÁG 12

14 A keresleti görbe pontjai egyrészt csak meghatározott időpontban meglévő összefüggést mutatnak, másrészt a keresleti görbe egy-egy pontja az adott ár mellett megvásárolt mennyiséget, vagy keresett mennyiséget ábrázolják. A keresleti görbének eltolódása a kereslet változását fejezi ki, amikor a kereslet az áron kívüli befolyásoló tényezők megváltozásának hatására tolódik el valamelyik irányba. A piac egészére vonatkozó keresleti görbét úgy képezhetjük, hogy az egyéni keresleteket összegezzük. Inverz keresleti görbe A keresleti görbénk tekintetében azt is megtehetjük, hogy a keresleti függvénynél az ok és okozati tényezőket felcseréljük (P=f(D)). Ezt nevezzük inverz keresleti függvénynek. Az inverz keresleti görbe azt fejezi ki, hogy az adott jószágmennyiséget milyen áron lehet eladni, így meghatározott időpontban meglévő összefüggést ábrázol. Kereslet rugalmassági mutatói Az ár módosulására bekövetkezett reakciójának irányát és mértékét megismerhetjük. Bármilyen rugalmassági mutató két egymással oksági kapcsolatban álló vagy kölcsönhatásban lévő változó relatív változásának egymáshoz való viszonyát mutatja meg, vagyis azt, hogy az egyik változó egy százaléknyi változása ceteris paribus hány százalékkal változtatja a másik változó értékét. Kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága azt mutatja meg, hogy az áru árának egy százalékos változására az áru keresletének hány százalékos változása jut. d PA P B P A D A B D B Amennyiben az ár csökkenése a keresett mennyiség olyan növekedését váltja ki, hogy az összbevétel nő, akkor rugalmas keresletről beszélünk. Ha az összbevétel változatlan, akkor a kereslet árrugalmassága egységnyi, és ha az összbevétel csökken, akkor a kereslet rugalmatlan. Amennyiben a mutató pozitív előjelű, az árváltozással azonos irányban változik az összbevétel. Ha az előjel negatív, akkor ellentétes változások figyelhetők meg. Teljesen rugalmatlan kereslet E D(P) = Az erre költött jövedelemrész elhanyagolható. Rugalmatlan kereslet < E D(P) < 1 Ha az ár százaléknyi egységgel változik, akkor a kereslet ennél kisebb mértékben fog változni. 13

15 P Egységnyi rugalmasságú E D(P) = 1 Az ár és a keresett mennyiség ugyanolyan mértékben változik. Rugalmas kereslet E D(P) > 1 Ha az ár egységnyi százalékkal változik, akkor a keresett mennyiség ennél nagyobb mértékben fog módosulni. Végtelenül rugalmas kereslet E D(P) = A termék végtelen árrugalmasságú kereslettel bír A kereslet jövedelemrugalmassága azt mutatja meg, hogy a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változására az áru keresletére hány százalékos változás jut. E D(I) < ; A jövedelem növelésének hatására a termékből keresett mennyiség csökken E D(I) = ; A jövedelem növelésének hatása nem érinti a termék keresletét < E D(I) < 1; A jövedelem egységnyi százalékkal való növelésre hatására, a termék kereslete ennél kisebb mértékben nő. E D(I) > 1; A jövedelem egységnyi százalékkal való növelésének hatására, a termék kereslete ennél nagyobb mértékben nő A kereslet kereszt-árrugalmassága azt mutatja meg, hogy egy termék árának egy százalékos változása egy másik termék keresletét hány százalékkal változtatja. E Dx(Py) < ; Amikor egy jószág árát emelik, a másik termék kereslete csökken E Dx(Py) = ; A termékek egymástól függetlenek E Dx(Py) > ; Amikor egy jószág árát emelik, a másik termék kereslete nő A rugalmasságtól függ a keresleti és a kínálati görbék meredeksége. A rugalmasság és a meredekség nem szinonim fogalmak. A keresleti görbe meredeksége az ár és a mennyiség abszolút változásától, míg a rugalmasság ezek százalékban kifejezett változásától függ. A meredekség és a rugalmasság három esetben egyezik meg egymással: E P(D) = ; tökéletes rugalmasság E P(D) = ; végtelen rugalmasság Görbeként kétszeres logaritmusú skálán ábrázolva 14

16 A kereslet rugalmasságát az alábbi tényezők befolyásolják: A jószág jelentősége, szerepe a fogyasztó kiadásaiban A termék helyettesíthetősége, és az ehhez való hozzárférhetőség A jószág szerepe a fogyasztásban Az időtényező szerepe Azonos árrugalmasságú termékek keresleti görbéje P B A Ha a két görbének van közös pontjuk, akkor a kisebb meredekségű a nagyobb rugalmasságot takarja. Ha nincs közös pontjuk, a meredekség nem segít a rugalmasság keresletében. II. Kínálat: A termelők az általuk előállított termékeket a fogyasztók részére értékesíteni kívánják, ezért azokat megvételre kínálják. A kínálatot egy adott jószágból az eladók adott áron, adott időszak alatt eladni képesek illetve eladni szándékoznak. Kínálatot befolyásoló tényezők: Részben az adott termék, részben más termék ára Áremelkedésnél nő a kínálat Áresés esetén csökken a kínálat Felhasznált termelési tényezők (inputok) ára Termelési költséget befolyásoló tényezők (adók, járulékok, szubvenciók) Termelők száma Piac monopolizáltsága Technikai fejlődés Termelők különböző várakozásai Ha a gazdaság egészében kedvező helyzet mutatkozik, akkor növekszenek az árak, jövedelmek és profitok Számos egyéb tényező Kínálati függvény S = f(p) Növekvő kínálat érvényesülése: Amikor az ár nő, akkor a kínálat is nővekedik. A kínálati görbe egy-egy pontja az egy adott időpontban egy adott ár mellett eladni kívánt mennyiséget vagy kínált mennyiséget ábrázolja. Amikor a görbe eltolódik, akkor a kínálat az áron kívüli befolyásoló tényezők megváltoztatásának hatására mozdul el valamilyen irányban. 15

17 Inverz kínálati függvény Az inverz kínálati függvény megmutatja, hogy egy adott mennyiséget milyen áron hajlandóak a termelők előállítani (P = f(s)). A függvény csak egy meghatározott időpontban meglévő összefüggést ábrázol, általában balról jobbra emelkedik. Kínálat rugalmassági mutatói Kínálat árrugalmassága: A kínálat árrugalmassága azt mutatja meg, hogy a termékek árának egy százalékos változása következtében az áru kínálata hány százalékkal módosul. Teljesen rugalmatlan kínálat E S(P) < 1 A kínálat nagysága független a termék árától. Rugalmatlan kínálat < E S(P) < 1 A termék kínálata az ár szempontjából rugalmatlan. Az eladni szándékozott mennyiség kisebb mértékben változik, mint az ár. Egységnyi árrugalmasságú a kínálat E S(P) = 1 A kínálat tekintetében az ár és a mennyiség ugyanolyan mértékben változik. Árrugalmas kínálat E S(P) > 1 Az eladni szánt mennyiség nagyobb mértékben változik mint az ár. Végtelenül árrugalmas kínálat E S(P) = Az adott áron a kínálat mennyisége végtelen 16

18 Akkor rugalmas egy jószág kínálata, ha a termelők gyorsan tudnak alkalmazkodni az adott árváltozásokhoz. Kereslet és kínálat találkozása P E többlet hiány E S D Marshall-kereszt Az E pont a piaci egyensúlyi helyzet, ez egy olyan helyzet, amelyből a gazdaság egyetlen szereplőjének sem érdeke kimozdulni. A kínálat itt megegyezik a kereslettel. P D P S P E és D S E A piaci ár az adott pillanatban a szereplők érdekei alapján kialakuló ár. Ha a piaci ár meghaladja az egyensúlyi árat, akkor az adott áron vásárolni szándékozott mennyiség kisebb lesz, mint az értékesítésre felkínált mennyiség. Ha P > P E akkor D < S A termékből ilyenkor többlet, felesleg van. Ezt nevezzük nyomásos piacnak (piactisztító ár). Ha a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, a termékből hiány, túlkereslet jelentkezik. Ezt nevezzük szívásos piacnak. Ha a két függvénynek nincs közös pontja, akkor azon a piacon nincsen egyensúlyi helyzet. Ha a két függvény többször is metszi egymást, több egyensúlyi helyzet létezik, és mindegyik stabil (nem egyértelmű egyensúlyi helyzet). P P P P' E P E E E S D' D P E P' E S P E P' D' E D D E E E E S S' P P P' E P E S' S P E P' E D D' D E E E E S S' Nagyon rövid időtávon belül a termelők nem tudnak a kereslet emelkedéséhez alkalmazkodni, ilyenkor a kínálati görbe teljesen rugalamtlan ( E S(D) = ). Az így kialakuló egyensúly pillanatnyi egyensúly. Rövid időtávnál van egy olyan termelési tényező, amely változtatható és egy olyan termelési tényező, amely nem változtatható, a kínálat még mindig rugalmatlan ( < E S(D) < 1). Az így kialakuló egyensúly a rövid távú egyensúly. Hosszú időtáv esetén már minden erőforrás változtatható, a kínálati görbe rugalmas ( E S(D) > 1). Az így kialakuló egyensúly a hosszútávú egyensúly. 17

19 Nagyon hosszú időtávnál lehetséges a korábbihoz képest fejletebb technológia alkalmazása. Az így kialakuló egyensúly a nagyon hosszútávú egyensúly. P Nagyon rövid idõtáv S P Rövid idõtáv S P Hosszú idõtáv P Nagyon hosszú idõtáv P' E P E = E E D D' P' E P E E E D P' E P E E E S D D' P" E P' E P E E E E S D' D A hosszútávú és a kiinduló egyensúlyi ár viszonyát elemezve három esetet különböztetünk meg. Az új egyensúlyi ár meghaladja a régit (növekvő költségek esete) Az új egyensúlyi ár megegyezik a régivel (konstans költségek esete) Az új egyensúlyi ár kisebb, mint a régi (csökkenő költségek esete) III. Piacgazdasági modellek: Tiszta piacgazdaság esetében a termelési tényező magántulajdonban van. Mind a termelők, mind a fogyasztók önállóan, a piacon találkozva döntenek a megtermelt javak felhasználásáról. Az állam szerepe elhanyagolhatónak tekinthető. Központosított tervgazdaságokra a termelési javak állami tulajdona jellemző. Az állam hozza a fontosabb döntéseket és azok megvalósítását központi, kötelező utasítások által segíti. A piac szerepe igen korlátozott. Vegyes gazdaságoknál az előbbi két típus keveredése mutatható ki. Olyan piacgazdaságról van szó, amelynél az állam aktív szerepet tölt be, de a legfontosabb döntések a piac segítségével valósulnak meg. Piaci modellek fogalma alatt értjük a piaci szereplők egymáshoz való kapcsolódásának mikéntjét, a piacra jellemző legfontosabb tényezők jellegét. Piaci tényezők: Piaci szereplők száma Piaci szereplők gazdasági ereje Piaci verseny lehetősége Piacon szereplő termékek jellege Piacra lépés feltételei A tényezők alapján az alábbi piaci modellekről beszélhetünk: Tökéletes verseny (tiszta, szabad ver seny): Nagyszámú eladó és vevő áll szemben egymással. A piac koncentrációs rátája nulla, vagy ahhoz közeli értéket képvisel. A koncentrációs megmutatja, hogy a piac összforgalmából a vezető, legnagyobb cégek hány százalékban részesednek. A kereslet illetve kínálatnak csak elenyésző részét képezik, érdemileg nem befolyásolják a piacot. Ezért az árra sem tudnak hatni, a szereplők tehát árelfogadóak. A piacra való be- és kilépés szabad, ennek sem jogi, sem pénzügyi, sem gazdasági akadályai nincsenek. A piac termékei teljesen homogének. Az információk mindenki számára azonnal, teljeskörűen és ingyenesen rendelkezésre állnak. A piaci szereplők célja saját céljaik maximális szinten történő elérése. Tiszta monopóliumnál egyetlen eladó van jelen, akinek célja a maximális profit elérése. A koncentrációs ráta 1%-os. A monopólium részére az ár nem adottság, a vevő számára azonban külső adottság. A vevők szabad döntési lehetősége kimerül abban, hogy megveszik-e vagy sem az adott terméket. A piacra való belépés akadályokba ütközik, amelyek jogiak, természetiek lehetnek vagy méretgazdaságosságból adódnak. A terméknek nincs közeli helyettesítője. 18

20 Monopszónia esetében a monopóliumra érvényesek az egyetlen vevőre vonatkoznak. Bilaterális monopólium esetében a piacon egyetlen eladó áll szemben egyetlen vevővel. Duopólium esetében két monopolhelyzetű eladó áll szemben a vevőkkel. A koncentrációs ráta 5%-os. A vásárlók számára az ár adottság, amelyet kénytelenek elfogadni. A monopóliumok lehetnek ármeghatározóak, egyikük akár árelfogadó is. A termékek homogenitására és a várható termelésre, árra almodellek allíthatóak fel. A monopóliumok célja saját profitjuk maximalizálása. Oligopólium esetében néhány monopolhelyzetű eladó található a piacon. A koncentrációs ráta magas. A vevők árelfogadóak, míg az eladóknak az ár felletti ellenőrzése jelentős. Méretgazdságosságból adódó belépési korlátok lehetnek. Az eladók a profit maximalizálásában érdekeltek. A résztvevőknek megvan a lehetőségük az összejátszásra, különböző területeken versenyt korlátozó megállapodások kötésére. Ezek a megállapodások lehetnek formálisak, rögzítettek, informálisak és hallgatólagosak. Monopolisztikus verseny esetében számos vállalkozó van jelen a piacon. A koncentrációs ráta alacsony. A vállalkozások csekély befolyással rendelkeznek az árakra. A termékek differenciáltak. Differenciált termékről beszélünk a hasonló, azonos rendeltetésű, de különböző típusú termékek esetében. A verseny éles, kevés a belépési korlát. Az eladók maximális profit elérésére törekednek. Piacgazdaság piacai Árupiac (jószágpiac): Itt cserélnek gazdát a fogyasztási cikkek, termeléshez felhasznált javak. Fogyasztási javak piaca: Végső fogyasztásra kerülő javak piaca. A keresletet döntően a háztartások, az üzleti szervezetek és az állam adják. Termelési eszközök piaca Tőkejavak piaca (termelési berendezések piaca, reáltőke piac): A keresleti oldalon nagyobb részben az üzleti szervezetek állnak, és kisebb részben az állam. A kínálatot döntően az üzleti szervezetek adják. Anyagok piaca: Termeléshez nélkülözhetetlen anyagok. A keresletet ugyancsak nagyobb részben az üzleti szervezetek, kisebb részben az állam adja, a kínálatot az üzleti szervezetek adják. Tényezőpiac: A termeléshez szükséges erőforrások vásárolhatóak meg. Munkapiac: Az üzleti szervezetek támasztanak keresletet a munkára jelentkezőkkel szemben, az erre fordított összeg kiadás számukra. A kínálatot tehát a háztartások adják. Pénztőke piac (tőkepiac): A megtakarított pénzek piaca, ahol a meglévő pénzek forognak. A keresleti oldalon találhatóak a háztartások, az üzleti szervezetek és az állam, és a kínálati oldalon is ők állnak. Földpiac: A keresletet az üzleti szervezetek adják, a kínálatot részben a háztartások, részben pedig az üzleti szervezetek. Pénzpiac: Itt azok a pénzek szerepelnek, amelyek a napi forgalom lebonyolításához szükségesek. A keresletet a háztartások és az üzleti szervezetek adják, a kínálati oldalon pedig a bankszektor áll. Valutapiac: Amikor vizsgálódásainkba a külföldet is bekapcsoljuk, meg kell különböztetni a valutapiacot is. A valuta egy külföldi ország törvényes fizetőeszköze. Itt van a legtöbb szereplő. A keresleti oldalon megjelennek a háztartások, az üzleti szervezetek, a bankszektor és az állam. A kínálati oldalon is ők szerepelnek valutakínálói pozícióban. Az értékpapírpiac magába foglalja a pénztőke piacot, a meglévő és folyó megtakarításokat. Itt értékpapírok adás-vétele zajlik, a háztartások, az üzleti szervezetek és a bankszektor jelenik meg mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Az értékpapír feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalást jelent. Kiálltását jógszabály teszi lehetővé, és általában szabadon átruházható. Az értékpapírok nagyon sok szempontból csoportosíthatóak (hozam, lejárat, forgalomképesség, stb.). Az értékpapír szólhat pénzkövetelésről (váltó, csekk, adósság levél, kötvény, jelzálog), de kiállítható 19

21 tagsági joggal kapcsolatban is (részvény, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész). Az értékpapír áruval kapcsolatos tulajdonjogról (közraktárjegy) és más jogról is szólhat. Az értékpapír kiadása részben az állam (kincstárjegy, államkötvény), részben a különböző társaságok, gazdálkodók (kötvény, részvény, szövetkezeti üzletrész, közraktárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél) jogosult. A váltót bárki kibocsáthatja. Részvényt csak részvénytársaság bocsáthat ki, ez az értékpapír tagsági jogokat testesít meg. Tulajdonosa az alábbi jogosultságokkal rendelkezik: Közgyűlésen vehet részt, felvilágosítást kérhet és észrevételeket tehet. Szavazati joggal rendelkező részvény birtokában indítványt tehet és szavazhat különböző kérdésekben. A társaság műkődéséről felvilágosítást kérhet. Élhet a kisebbségi jogokkal. Jogosulttá válik a részvénnyel arányos nyereségre. Amennyiben a részvénytársaság jogutód nélkül szűnne meg, a megmaradt vagyon arányos részére is jogosult. Minden részvénynek van névértéke, amely nem feltétlenül egyezik a kibocsátási árral. A kettő viszonyát általában százalékban fejezik ki. Az árfolyam a tényleges piaci árat vagy az aktuális piaci ár és névértékének arányát jelenti. A kötvény bemutatóra vagy névre szóló hitelviszonyt megtesetsítő értépapír, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a kötvényen megjelölt pénzösszeget és annak kamatait, járulékait, esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a kötvényen megjelölt időben és módon megfizeti, teljesíti. A kamatláb lehet előre kikötött és állandó, előre kikötött és változó, és kapcsolódhat valamely gazdasági változóhoz is (infláció, jegybanki alapkamat, stb.). A kötvénynek is van névértéke. Az árfolyam a tényleges piaci árat vagy az aktuális piaci ár és névértékének arányát jelenti. A kamat az az összeg, amelyet a kölcsöntőke használati díjaként a hitelezőnek fizetnek, a kölcsönösszeg meghatározott százalékában. A kamatláb pedig a kamat relatív nagysága, a kölcsönzött összeg adott százaléka. A váltó olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, illetve szólít fel harmadik felet, hogy a váltón szereplő pénzösszeget a váltó esedékességekor a váltó tulajdonosának a váltó szereplő helyen megfizeti. Saját váltó esetében a kibocsátó azt vállalja, hogy esedékességekor kifizeti a váltón szereplő összeget. Idegen váltó esetében a váltó kiállítója fizetésre szólít fel egy harmadik személyt, aki neki tartozik, hogy a fél ne közvetlenül neki egyenlítse ki tartózását. A váltó esedékességének egy teljes napot kell megjelolni. Ez lehet egy meghatározott naptári nap, akkor a váltón szereplő összeg a kamattal növelt összeg. A váltó esedékességének napja lehet a kiállítást követő X-ik nap, ilyenkor a kamattal növelt összeg szerepel a váltón. A váltó bemutatásra is esedékessé válhat, a kamat a váltón kiköthető. Végül a váltó a bemutatást követő X-ig napon is esedékessé válhat, a kamat itt is a váltón kiköthető. A váltó bármilyen papírra írható. A váltó tulajdonosa magánal tarthatja a váltót és esedékességkor beválthatja, továbbforgathatja és elviheti a bankba, hogy készpénzt kapjon érte. A bank ilyenkor leszámítja azt a kamatösszeget, amely neki jár, ezt hívjük leszámítolásnak, vagy diszkontálásnak. A diszkontálásnál alkalmazott kamatláb a diszkontláb vagy leszámítolási kamatlab. Amennyiben esedékességekor a váltó kötelezettje nem teljesít a banknak, akkor a bank megpróbálkozhat a váltó újra- vagy viszontleszámítólásával, rediszontálásnak. A diszkontált váltó névértékéből levonják a lejáratig esedékes kamatot. A kamatlábat rediszkontlábnak hívják (viszontleszámítolási kamatláb). Piaci kudarcok Piaci hatalomról akkor beszélünk, amikor tökéletes verseny hiánya következtében a piaci erők nem képesek megfelelő hatást gyakorolni a szereplőkre. Ilyen piaci hatalom lehet a monopóliumok léte. A monopóliumok között fennáll a lehetőség az összejátszásra, versenyt korlátozó megállapodások kötésére. Ezek megakadályozása, bizonyos versenyhelyzet kialakítása, társadalmilag elfogadható 2

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok

2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok 2. Piaci modellek 5 2. Piaci modellek A piac tanulmányozásának legalább két fontos megközelítése létezik, melyek a szerkezet-magatartás-teljesítmény paradigma és az árelmélet. Az első szerint egy iparág

Részletesebben

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész

2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész 2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész Tökéletes verseny A tökéletes verseny fogalma egy olyan, versenyalapú piac feltételezéséből indul ki, amelyben: megfelelően magas számú vásárló és

Részletesebben

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET

BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET 2008/2009. 2. FÉLÉV GTGKG600BS GTGKG600BP GTGKG600BL GTGKG600BPL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK... 3 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL

FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való

Részletesebben

Mikroökonómia szeminárium 2. Konzultáció

Mikroökonómia szeminárium 2. Konzultáció Mikroökonómia szeminárium 2. Konzultáció Révész Sándor Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011. október 12. Tesztek - Preferenciák, közömbösségi görbék Egy közömbösségi görbe mentén biztosan

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. B KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/3. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Főbb piacgazdasági fogalmak és összefüggések 2. lecke A közgazdaságtan szintjei:

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

Mikroökonómia I. feladatok

Mikroökonómia I. feladatok Mikroökonómia I. feladatok 2014 december Írta: Rózemberczki Benedek András Alkalmazott közgazdaságtan szak Got It! konzultáció 2014 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. Preferenciák 3 2.

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET

III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek

Részletesebben

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53 Tartalomjegyzék 6. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások............................. 9 6.1 A kötelezettségek fogalma............................................ 9 6.1.1 Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................

Részletesebben

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 BEVEZETÉS Miért is fontos nekünk az árképzés? Amennyiben a célunk, hogy intézményünk képes

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata

Részletesebben

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28. A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági

Részletesebben

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

AZ ÁRUPIACI KERESLET AZ EGYENSÚLYI JÖVEDELEM

AZ ÁRUPIACI KERESLET AZ EGYENSÚLYI JÖVEDELEM AZ ÁRUPIACI KERESLET AZ EGYENSÚLYI JÖVEDELEM KIEGÉSZÍTENDŐ ÁLLÍTÁSOK A felsorolt alapfogalmadat illessze az állításokban kihagyott helyre! Egy fogalmat több helyen is felhasználhat. a) adott időszaki kiadások

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

Mikroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Mikroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Mikroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan

IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan gtan FÖLD- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Földfelszín hasznosítása: mezőgazdaság, ill. egyéb (ipar, közlekedés, üdülés, sport) a földfelszín, mint szűkös erőforrás Az erőforrások

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT. Tóth-Pajor Ákos

OTDK-DOLGOZAT. Tóth-Pajor Ákos OTDK-DOLGOZAT Tóth-Pajor Ákos 2013 A FINANSZÍROZÁSI KORLÁTOZOTTSÁG HATÁSA A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BERUHÁZÁSI MAGATARTÁSÁRA A FELDOLGOZÓIPARBAN THE IMPACT OF FINANCIAL CONSTRAINTS ON INVESTMENT BEHAVIOUR

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m á j u s 1 8. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Név Tanárok neve Pontszám E-mail cím STUDIUM

Részletesebben

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

Közgazdaságtan - 3. elıadás

Közgazdaságtan - 3. elıadás Közgazdaságtan - 3. elıadás A FOGYASZTÓI DÖNTÉS TÉNYEZİI 1 A FOGYASZTÓI DÖNTÉS ELEMEI Példa: Eg személ naponta 2000 Ft jövedelmet költhet el pogácsára és szendvicsre. Melikbıl mennit tud venni? 1 db pogácsa

Részletesebben

Bevezetés a közgazdaságtanba KTK. Alapítva: 1970

Bevezetés a közgazdaságtanba KTK. Alapítva: 1970 Dr. Bessenyei István Bevezetés a közgazdaságtanba PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KTK Közgazdaságtudományi Kar Alapítva: 1970 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit a szerző engedélye nélkül

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Piac és fogyasztás

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Piac és fogyasztás MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Piac és fogyasztás Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. január 7. Dierenciálszámítási alapok A mikroökonómiai problémák megoldása két formában fog történni: 1. egyensúly

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

TERMELÉSTERVEZÉS A VISSZUTAS LOGISZTIKÁBAN

TERMELÉSTERVEZÉS A VISSZUTAS LOGISZTIKÁBAN GRIM Tímea DOBOS Imre TERMELÉSTERVEZÉS A VISSZUTAS LOGISZTIKÁBAN A dolgozat az újrafelhasználás termeléstervezésbe történô integrálását elemzi A nemzetközi kutatások is gyermekcipôben járnak még ezen a

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

8. előadás EGYÉNI KERESLET

8. előadás EGYÉNI KERESLET 8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA 1. Mi a közgazdaságtan három alapkérdése? a. mennyiért, kik, hogyan b. hányan, mit, mikor c. mit, hogyan, kinek d. mennyi, ennyi, annyi 2. Mit jelent a ceteris paribus?

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 7.EA

Vállalkozási ismeretek 7.EA Vállalkozási ismeretek 7.EA A vállalkozások logisztikai rendszere Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen

Részletesebben

Szeminárium-Rekurziók

Szeminárium-Rekurziók 1 Szeminárium-Rekurziók 1.1. A sorozat fogalma Számsorozatot kapunk, ha pozitív egész számok mindegyikéhez egyértelműen hozzárendelünk egy valós számot. Tehát a számsorozat olyan függvény, amelynek az

Részletesebben

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :

Részletesebben

Környezetszabályozás elméleti alapjai

Környezetszabályozás elméleti alapjai Környezetszabályozás elméleti alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék Terepbejárás 2015.04.30 Összevont Településgazgálkodás- és üzemeltetés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

A közgazdasági elméletekben bemutatott társadalmi együttműködésben. 5. előadás. Megoldás: D

A közgazdasági elméletekben bemutatott társadalmi együttműködésben. 5. előadás. Megoldás: D 5. előadás A közgazdasági elméletekben bemutatott társadalmi együttműködésben A. A fogyasztók az elsődlegesek B. A termelők határozzák meg a kibocsátást és az árakat is C. A termelők döntik el, hogy milyen

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

Előterjesztés. Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi

Előterjesztés. Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi Előterjesztés Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi ülésére Tárgy: Dévaványai Szociális Szövetkezet megalakítására Tisztelt Képviselő-testület! A szövetkezetek,

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:

Részletesebben

Tevékenységmenedzsment

Tevékenységmenedzsment Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Polónyi István Tevékenységmenedzsment 2007. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. A TEVÉKENYSÉGMENEDZSMENT ÉS NÉHÁNY KAPCSOLÓDÓ FOGALOM...5 1.1 A TEVÉKENYSÉGMENEDZSMENT

Részletesebben

Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába

Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Bevezetés a nonprofit szervezetek gazdálkodásába Nonprofit szektor definiálása A nonprofit szektor politikai szempontból az állam és a polgári (civil) társadalom összefüggésében helyezhető el, gazdasági

Részletesebben

VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat

VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN A vállalat Vállalakozás - vállalat Az üzleti vállalkozás a bukás kockázatával végzett gazdasági tevékenység. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete.

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok... Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott

Részletesebben

Matematikai statisztikai elemzések 6.

Matematikai statisztikai elemzések 6. Matematikai statisztikai elemzések 6. Regressziószámítás: kétváltozós lineáris és nemlineáris regresszió, többváltozós regresszió Prof. Dr. Závoti, József Matematikai statisztikai elemzések 6.: Regressziószámítás:

Részletesebben

Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék. Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára

Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék. Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára Szolnoki F iskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok Levelez tagozat számára 1 Tartalomjegyzék 1. A makroökonómia tudománya 3 2. A makroökonómia

Részletesebben

F. Dárdai Ágnes Kaposi József

F. Dárdai Ágnes Kaposi József FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Hosszú élettartamú fényforrások megbízhatóságának vizsgálata Tóth Zoltán. 1. Bevezetés

Hosszú élettartamú fényforrások megbízhatóságának vizsgálata Tóth Zoltán. 1. Bevezetés Tóth Zoltán A cikk bemutatja, hogy tipikusan milyen formában adják meg a gyártók az élettartamgörbéket, ezek különböző fajtáit, hogyan kell értelmezni őket. Kitér néhány felhasználási területetre, például

Részletesebben

2. Hatványozás, gyökvonás

2. Hatványozás, gyökvonás 2. Hatványozás, gyökvonás I. Elméleti összefoglaló Egész kitevőjű hatvány értelmezése: a 1, ha a R; a 0; a a, ha a R. Ha a R és n N; n > 1, akkor a olyan n tényezős szorzatot jelöl, aminek minden tényezője

Részletesebben

Matematikai statisztikai elemzések 1.

Matematikai statisztikai elemzések 1. Matematikai statisztikai elemzések 1. A statisztika alapfogalmai, feladatai, Prof. Dr. Závoti, József Matematikai statisztikai elemzések 1.: A statisztika alapfogalmai, feladatai, statisztika, osztályozás,

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012 HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS GÉPJÁRMŰ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRŐK HE 24-2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 5 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK... 6 2.1 Használt mennyiségek... 6 2.2 Jellemző mennyiségi értékek

Részletesebben

AJÁNLÁSA. a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan

AJÁNLÁSA. a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan KORMÁNYZATI INFORMATIKAI EGYEZTETŐ TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG 24. SZÁMÚ AJÁNLÁSA a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan 2005.

Részletesebben

Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Számviteli törvény története. Mi volt a törvényalkotás célja? SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA

Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Számviteli törvény története. Mi volt a törvényalkotás célja? SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Ha hallom, elfelejtem, Ha látom, megjegyzem, Ha csinálom, értem. Konfúciusz (ie 551-479) SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Gazdálkodás, vállalkozás tartalma A vállalkozások főbb sajátosságai

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. április 5. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon Tartalom Bevezetés...1 A háztartási szatellitszámla...1 A háztartási munkára fordított idő...2 A

Részletesebben

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés 1 /8 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés Termékdifferenciálás A termékek azért differenciáltak, mert a fogyasztók úgy gondolják, hogy különböznek egymástól A fogyasztónak mindig

Részletesebben

MATEMATIKA 1-12. ÉVFOLYAM

MATEMATIKA 1-12. ÉVFOLYAM MATEMATIKA 1-12. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Veppert Károlyné, Ádám Imréné, Heibl Sándorné, Rimainé Sz. Julianna, Kelemen Ildikó, Antalfiné Kutyifa Zsuzsanna, Grószné Havasi Rózsa 1 1-2. ÉVFOLYAM Gondolkodási, megismerési

Részletesebben

MAKROJÖVEDELEM (Y)= FOGYASZTÁS (C) + MEGTAKARÍTÁS (S)

MAKROJÖVEDELEM (Y)= FOGYASZTÁS (C) + MEGTAKARÍTÁS (S) 1. Mutassa be a makroökonómia alapösszefüggéseit, a mikro- és makroökonómia közötti különbségeket, a makroökonómia alapfogalmait, szerepl it, céljait, eszközeit! A mikroökonómia és a makroökonómia a gazdaság

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM GYAKORLATI ÚTMUTATÓ

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM GYAKORLATI ÚTMUTATÓ EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2013) XXX draft BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM GYAKORLATI ÚTMUTATÓ A KÁROK SZÁMSZERŰSÍTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 101. ÉS 102. CIKKÉNEK MEGSÉRTÉSE

Részletesebben

Mintapéldák és gyakorló feladatok

Mintapéldák és gyakorló feladatok Mintapéldák és gyakorló feladatok Közgazdaságtan II. (Makroökonómia) címû tárgyból mérnök és jogász szakos hallgatók számára Az alábbi feladatok a diasorozatokon található mintapéldákon túl további gyakorlási

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

Tanulmány a folyamatok teljesítményméréséről

Tanulmány a folyamatok teljesítményméréséről Tanulmány a folyamatok teljesítményméréséről Hogyan mérhető össze a levesestál a tetőcseréppel? PTE-KTK Zsolnay-projekt Blandl Alexandra Illés Bence Pavlicsek Attila Szabó András Andrew TARTALOM 1. Bevezetés

Részletesebben

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 6.

Részletesebben

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása

A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Buday-Sántha Attila A (szak)képzés hazai rendszere, működési zavarai és megújítása Doktori

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK

A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK 1. Elemző módszerek A MEGBÍZHATÓSÁGI ELEMZŐ MÓDSZEREK Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk azokat a módszereket, amelyekkel a technikai, technológiai és üzemeltetési rendszerek megbízhatósági elemzései

Részletesebben

Mikroökonómia 11. elıadás

Mikroökonómia 11. elıadás Mikroökonómia 11. elıadás ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET - folytatás Bacsi, 11. ea. 1 A TERMELÉS ÉS CSERE ÁLT. EGYENSÚLYA ÁRAK NÉLKÜL/1 termelés: hatékony input allokáció csere: hatékony output allokáció

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA

BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA Pék Johanna BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA (Matematika tanárszakos hallgatók számára) Tartalomjegyzék Előszó ii 0. Alapismeretek 1 0.1. Térgeometriai alapok............................. 1 0.2. Az ábrázoló

Részletesebben

2. ábra Soros RL- és soros RC-kör fázorábrája

2. ábra Soros RL- és soros RC-kör fázorábrája SOOS C-KÖ Ellenállás, kondenzátor és tekercs soros kapcsolása Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros - és soros C-körben egyértelművé vált, hogy a tekercsen késik az áram a feszültséghez képest, a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens afabian@ktk.nyme.hu Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs,

Részletesebben

Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok

Az elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle

Részletesebben

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZATA AEGON ISTANBULL RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA ALAPKEZELŐ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. (1091 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 1.) FORGALMAZÓ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ

Részletesebben

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA ZÁRÓTANULMÁNY BODNÁR VIKTÓRIA - DOBÁK MIKLÓS - LÁZÁR LÁSZLÓ A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA A tanulmánysorozat Z23. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben