Nyilvánosságra hozatal

Átírás

1 Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben előírt és meghatározott, lényeges információt, hozza nyilvánosságra az alábbiakban. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt, nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A (4) bekezdése értelmében, az olyan információ tekintendő; a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Hpt. vonatkozó rendelkezései értelmében a hitelintézetek kockázatvállalásának megbízható és belső szabályzatban rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, a hitelintézet a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, figyelésére, jelentésére és ellenőrzésére hatékony eljárásokat köteles alkalmazni. A Takarékszövetkezet ennek megfelelően, illetve a Bázel II. követelményekkel összhangban alakította ki kockázatkezelésére vonatkozó szabályzatait. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete 1

2 Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 6. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az integrációs szervezet erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 7. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 2

3 Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan évente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja Kockázat típusa Kockázati étvágy, kockázatvállalási Indoklás hajlandóság mértéke Hitelezési kockázat Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak Közepes ügyfélkockázat megfelelő jövedelmezőség mellett Hitelezési kockázat Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az Alacsony partnerkockázat MTB-vel, az integráció központi bankjával Hitelezési kockázat A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n Alacsony elszámolási kockázat keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az Hitelezési kockázat egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni Nagy koncentrációs kockázatok kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Devizaárfolyam kockázat Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően Nem-kereskedési könyvi mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású Közepes kamatkockázat eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Működési kockázat Alacsony Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú Likviditási kockázat Közepes kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Közepes Évente meghatározott tartalékok 3

4 Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és azt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzés. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. Kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók Kockázatkezelési szervezet felépítése A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a Kockázatkezelő a Főkönyvelővel együttműködve, az Elnök-ügyvezető iránymutatása alapján a felelős. A hiteldöntés előtti véleményezésben további 1 fő hitelkockázati referens vesz részt. Kockázatkezelési feladatkörök: - üzleti döntés előtti kockázati véleményezés - kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és a belső tőke értékelést, - a kockázatok kontrollja, monitoringja. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés során szükséges, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatát megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre. A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a. a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázatok fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie, b. amelyből származó potenciális veszteség mértéke egy év alatt meghaladja a szavatoló tőke 10%-át, c. a PSZÁF a kisintézmények szempontjából lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény méréséhez az alábbi módszereket alkalmazza: Hitelezési kockázat sztenderd módszer 4

5 Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer. Azon kockázatok melyek nem számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal nem mérhetőek, limitek kerülnek meghatározásra (koncentrációs kockázat, nem kereskedési-könyvi kamatkockázat, likviditási kockázat). A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül, minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg. A váratlan, előre nem látott események hatásának mérésére stressz teszteket végez, arra vonatkozóan, hogy miként alakulna a belső tőkeszükséglete adott stressz helyzetben. A kockázatmérséklésre, és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák, folyamatok A szabályozói tőkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetővé teszi bizonyos kockázatmérséklő eszközök alkalmazását. A Hpt. megkülönbözteti az előre rendelkezésre bocsátott fedezeteket, és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket. A Takarékszövetkezet - mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentése érdekében törekszik a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetetek alkalmazására. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalásról történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Javadalmazási politika Takarékszövetkezet célja olyan Javadalmazási Politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van a takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Takarékszövetkezet alapvető célja továbbá, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett a dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítményértékelés, a premizálás feltételrendszerét, amelyben figyelembe veszi az üzleti teljesítményt, szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét is. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem előtt tartja az üzleti szemlélet erősítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését és a belső együttműködés erősítését. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát méretével, (mérlegfőösszeg, tőkeszint, munkavállalók és kirendeltségek számának a teljes hitelintézeti szektorhoz viszonyított aránya) belső szervezetével, tevékenység jellegével, összetettségével és jogi formájából eredő sajátosságaival arányosan (arányosság elvének alkalmazása) a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban határozza meg. 5

6 Az arányosság elvének alkalmazása esetén a Javadalmazási Politika egyes elemeire vonatkozó követelmények módosíthatóak, egyszerűsíthetőek. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A Takarékszövetkezet által alkalmazandó teljesítménymutatók: - nem teljesítő hitelek részarányának változása - a szavatoló tőkekövetelménynek való megfelelés mértéke, - a szavatoló tőke változása, - a likviditási kockázatok mérő mutatószámok változása, - az elért adózás előtti eredmény. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Takarékszövetkezet az alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: elnök-ügyvezető, ügyvezető igazgató A Kormányrendelet 4. b.) pontja alapján a prémium kifizetése készpénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. 6

7 Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéjét, tőkeelemeit az alábbi táblázat tartalmazza: Szavatoló tőke elemei Megnevezés Összeg (eft) év év Alapvető tőke Alapvető tőke pozitív elemei Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Cégbíróságon bejegyzett tőke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Általános kockázati céltartalék - - Mérleg szerinti eredmény Alapvető kölcsöntőke - - Alapvető tőke negatív elemei Levonások az alapvető tőkéből (immateriális javak) Járulékos tőke - - Járulékos tőke pozitív elemei - - Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke - - Járulékos tőke negatív elemei - - Kiegészítő tőke - - Levonások az alapvető és járulékos tőkéből Levonások alapvető tőkéből Levonások járulékos tőkéből - - Kockázatok fedezésére figyelembe vehető levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke

8 A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet tőkemegfelelése Tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége Szabályozói tőkemegfelelés a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Belső tőkemegfelelés a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet különbsége 1. pillér: a Hpt (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez a Takarékszövetkezet az egyes kockázatok tőkekövetelményét a vonatkozó törvények által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. 2. pillér: A Hpt. 76/K -ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a Takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata kiterjed a takarékszövetkezet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, az I. pillér alatti minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. Belső tőkeszükséglet számítása: A II. pillér azon része, amely a takarékszövetkezet minimális tőkeszükségletét határozza meg a saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. A különböző típusú, számszerűsített kockázatokat a Takarékszövetkezet az építőkocka elv alapján összesíti. Az építőkocka elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a jelenleg mért kockázatok mindegyike egyszerre következik be. Az építőkocka elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését. 8

9 A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg az alábbi kockázatokra: Hitelezési kockázatok Devizaárfolyam kockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol a limiten belüli részre nincs belső tőkeszükséglet meghatározva o Nagykockázat o Adósok portfolió szintű koncentrációja o Biztosítéki koncentráció o Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol limiten felül sincs meghatározva belső tőkeszükséglet vagy az csak részleges o Ágazati koncentráció o Likviditási kockázat Működési kockázat Nem számszerűsített kockázatok A Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliók, tevékenységek 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a törvényben meghatározott információkat. Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Kitettségi osztály Tőkekövetelmény összege (eft) év év Központi kormány és központ i bank - - Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek - - Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb kitettségek Sztenderd módszer tőkekövetelménye hitelezési kockázatokra A késedelem és a hitelminőség-romlás megközelítése A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre (az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez) a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni: 9

10 a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet negyedévente az eszközök minősítését alapvetően kétféle módon végzi. A csoportos egyszerűsített értékelés szempontjából a Hitkr. 7. számú melléklete II. fejezetének (11) és V. fejezetének (3) bekezdéseiben hivatkozott, kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatárt a Kockázati Stratégia tartalmazza. 10

11 A Kockázati Stratégiában meghatározott (relatív) összeghatár figyelembevételével a kétféle minősítési eljárás a következő: Egyedi minősítés Az egyedi teljeskörű minősítés: az összeghatárt meghaladó kintlévőség, befektetés követelések fejében kapott készletek, vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében a kockázatok egyedi vizsgálatával, a következő szempontrendszer alapján: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. Az egyedi egyszerűsített minősítés alá tartoznak: az összeghatárt meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követelések. Csoportos egyszerűsített minősítés Az összeghatárt meg nem haladó kintlevőség, befektetés, követelések fejében kapott készletek vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében a minősítés, a minősítési kategóriákba történő besorolás un. egyszerűsített minősítési eljárással történik. Az egyszerűsített minősítési eljárás során a minősítéséhez nem kötelező a fenti, egyedi minősítéseknél felsorolt szempontok mindegyikét együttesen figyelembe venni. A csoportos egyszerűsített értékelés a késedelmi határidők (törlesztési rend betartása), az összeghatárt meg nem haladó kintlévőségek törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulásának alapulvételével történik. A Takarékszövetkezet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Takarékszövetkezet az ügyletminősítéssel együtt legalább negyedévente felülvizsgálja. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék-képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. 11

12 A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. Mérleg-és mérlegen kívüli kitettségi értékek hitelezési kockázat mérséklés figyelembe vétele nélkül (eft) Kitettségi osztály Kitettségi értékek (bruttó) Átlagos kitettségi érték (bruttó) Kitettségi értékek (bruttó) év év Átlagos kitettségi érték (bruttó) Központi kormány és központi bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektor szerinti intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb kitettségek Összesen

13 Ágazati megoszlás: december 31. Ágazat megnevezés Hitelállomány Megoszlás Vállalkozói állomány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,80% Bányászat, kőfejtés 0 0,00% Feldolgozóipar ,50% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,00% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,70% Építőipar ,40% Kereskedelem, gépjárműjavítás ,07% Szállítás, raktározás ,09% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,00% Információ, kommunikáció ,83% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,00% Ingatlanügyek 0 0,00% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,26% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,52% Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,20% Oktatás ,05% Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,07% Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,11% Egyéb szolgáltatás ,42% Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra 0 0,00% Területen kívüli szervezet 11 0,00% Összesen vállalkozói állomány ,00% Lakossági állomány Hitelállomány összesen (tőke) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti megoszlása: Megnevezés Lejárt 0-30 nap nap nap nap 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év között 5-10 év között 10 év felett Lejárat nélkül Hitelek 418,680 70, , , , , , , , ,573 0,000 Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel Háztartásoknak nyújtott hitel Egyéb belföldieknek nyújtott hitel 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0, ,894 16,451 60, , , , , , ,349 0,000 0, ,786 53,592 92, , , , , , , ,573 0,000 0,000 0,000 10,621 0,000 4,527 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 13

14 Késedelmes tételek ügyfél kategória szerinti megoszlásban (eft) Ügyfél kategória Összeg (eft) év év Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen Hitelek lakosságnak Hitelek egyéni vállalkozásoknak Hitelek - háztartásoknak összesen Hitelek - egyéb - - Összesen Elszámolt értékvesztés ügyfél kategória szerinti megoszlásban (eft) Értékvesztés Ügyfél kategória Nyitó év Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés Tárgyévi változás Záró értékvesztés állomány év Hitelek jogi személyiségű vállalkozásoknak Hitelek nem jogi személyiségű vállalkozásoknak Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen Hitelek lakosságnak Hitelek egyéni vállalkozók Hitelek - háztartásoknak összesen Hitelek - hitelintézetnek Hitelek - belföld egyéb Hitelek összesen Vagyoni érdekeltségek Átvett eszközök Egyéb eszközök Összesen Megnevezés Elszámolt céltartalék (eft) Nyitó Megképzett céltartalék Céltartalék Felhasznált céltartalék év Tárgyévi változás Záró céltartalék állomány Függő kötelezettségre képzett céltartalék Összesen

15 Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat mérséklés A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A fedezetekre vonatkozó általános szabályok A takarékszövetkezet kockázatvállalási ügyletet kizárólag fedezet kikötése mellett vállal. A pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévő futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét. A hiteldöntés során a takarékszövetkezet elsődlegesen az adott ügyletből való megtérülés kockázatát vizsgálja és méri fel, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az adott az ügylet mögött álló biztosítékok minden esetben fedezetet nyújtsanak a tőkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminősítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhat el: az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt és részjegyet, a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van, törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb), forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, műkincsek, szőrmék stb.). 15

16 A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint elismerhető biztosítékok az alábbiak: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizető kezesség Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája december 31-én Garanciát nyújtó megnevezése Központi kormány, központi bank (AAA- AA - ) Minősítési kategória (A + - (BBB + - (BB + - A - ) BBB - ) BB - ) X (CCC + -CCC - ) Megnevezés Kezességvállalással korrigált kitettségek értéke (eft) Vállalkozók Kitettségi osztály Lakosság Késedelmes tételek Összesen Kitettség nettó értéke év Összes kezességvállalás év Hitelgarancia Zrt AVHGA Zrt Kormány Óvadék Kezességvállalással korrigált érték év Kitettség nettó értéke év Összes kezességvállalás év Hitelgarancia Zrt AVHGA Zrt Kormány Óvadék Kezességvállalással korrigált érték év

17 Elismert biztosítékokkal fedezett kitettségek értékei (eft) Kitettségi osztály Elismert biztosítékkal fedett kitettségek összege év év Központi kormány és központ i bank Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek - - Késedelmes kitettségek Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb kitettség Összesen Kereskedési könyvben nem szereplő befektetési célú részvények (eft) Megnevezés Mérleg szerinti érték év év Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Hitelgarancia Zrt Banküzlet Zrt Taking-Hatvan Kft Összesen A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. 17

18 Időszak / Devizanem HUF EUR USD CHF GBP JPY I. 13,59% II. 14,21% III. 13,36% IV. 12,13% 0 Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a működési kockázat tőkekövetelményét, értéke december 31-én: eft december 31-én: eft Hatvan, május 23. Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet 18