BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Átírás

1 BASEL2 3. PILLÉR NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A KOCKÁZATKEZELÉSRŐL ÉS A TŐKEMEGFELELÉSRŐL december 31. CIB Bank Zrt. CIB Bank Ltd. H-1027 Budapest, Medve utca H-1995 Budapest Telefon: (06 1) Fax: (06 1) Nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzékszám: Cg Adószám: CSASZ: Csoport közösségi adószám: HU Tőzsdetagság: Budapesti Értéktőzsde Zrt. Tevékenységi engedély száma: 957/1997/F, III/ /2002. BIC (SWIFT) kód: CIBHHUHB

2 Tartalom 1. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK 3 2. JAVADALMAZÁSI POLITIKA 7 3. A PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A HITELINTÉZET TŐKEMEGFELELÉSE SZTENDERD MÓDSZER HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS KERESKEDÉSI KÖNYV KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK KEZELÉSE PARTNERKOCKÁZAT KEZELÉSE MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT AZ ELSŐ PILLÉRBEN IS KEZELT KOCKÁZATOK A MÁSODIK PILLÉR ALATT AZ ELSŐ PILLÉRBEN NEM TELJESEN FEDEZETT KOCKÁZATOK A MÁSODIK PILLÉR ALATT KIZÁRÓLAG A MÁSODIK PILLÉRBEN LEFEDETT KOCKÁZATOK 34

3 A CIB Bank Zrt. és a CIB Bankcsoport ei beszámolójához kapcsolódó, a Hitelintézeti törvény ában elrendelt nyilvánosságra hozatala a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelésről Az alábbi dokumentum a CIB Bank Zrt., valamint a CIB Bankcsoport kockázatkezeléséről és tőkekövetelményének alakulásáról ad összefoglalót a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően. A CIB Bankcsoport a tevékenysége során vállalt kockázatok kezelésére, mérésére, és csökkentésére a hitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokkal, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott Kockázatkezelési Stratégiával összhangban különböző, a kockázat típusával és mértékével összhangban álló módszereket alkalmaz. A kockázatkezelési elvek a nemzetközi sztenderdekkel és a tulajdonos Intesa SanPaolo Bankcsoport által kiadott irányelvekkel összhangban kerültek kialakításra, és a CIB Bankcsoport egészében azonosak. A szabályozói tőkeszámítás keretében a Bankcsoport január 1-jétől - a hitelkockázat tőkekövetelményének meghatározására a sztenderd módszert, - a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására a sztenderdizált módszert, - a piaci kockázat tőkekövetelményének meghatározására a 244/2000 (XII.24) kormányrendeletben meghatározott szabályalapú tőkeszámítási módszert alkalmazza (a Bank nem alkalmaz Belső modellt). A Partnerkockázat meghatározására pedig a 381/2007 (XII.23) Kormányrendeletben leírt piaci árazásos módszert veszi alapul. A dokumentumban szereplő táblázatok az adatokat millió forintban tartalmazzák, az ettől eltérő mértékegységek jelölésre kerültek. 1. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK Kockázatok kezelésére szolgáló stratégia, folyamatok A CIB Bankcsoportban alkalmazott kockázatkezelési elvek a tulajdonos Intesa Sanpaolo által meghatározott, a legmagasabb nemzetközi sztenderdeknek megfelelő irányelvekkel összhangban, a helyi piaci körülményeket, illetve szabályozói előírásokat is figyelembe véve kerültek kialakításra. A kockázatkezelés legfontosabb, és általános alapelve, hogy a tényleges kockázatvállalás az intézmény tudatosan meghatározott kockázati étvágyával, valamint a folyamatosan mért kockázatvállaló képességével összhangban kell álljon. Valamennyi kockázatkezelési elv és módszer, amelyet a CIB Bankcsoport alkalmaz, ezen általános alapelv hatékony megvalósítását szolgálja. Ezen elvek megfelelőségének biztosítása érdekében a kockázatkezelés különböző módszereket és stratégiákat dolgoz ki, és valósít meg a management jóváhagyását követően, melyeket folyamatosan felülvizsgál és aktualizál a változó piaci körülményeknek és az anyabanki előírásoknak megfelelően. A CIB Bankcsoport konzervatív kockázati étvággyal rendelkezik, és kiemelten fontosnak tartja egy kockázati és üzleti szempontból egyaránt fenntartható növekedési pálya kialakítását, ezért a kockázatkezelés az alkalmazott stratégiáiban ezen kettős cél figyelembe vételével alakítja ki módszereit. A kockázatkezelés a kidolgozott módszereket az alábbi eszközök révén valósítja meg, melyek segítségével a hitelezési és tartalékképzési folyamatokat megfelelő mértékben és hatékonyan tudja kontrollálni: - hitelezési szabályzatok kialakítása - ügyfél-, és ügyletminősítési módszertanok megválasztása, folyamatos fejlesztése, - folyamatos ügyfél monitoring (korai előrejelző rendszer) kialakítása, fejlesztése, - folyamatos fedezet monitoring kialakítása, fejlesztése, - céltartalék képzés módszertanának megválasztása, fejlesztése, - tőketartalék képzés módszertanának megválasztása, fejlesztése, - kockázatok azonosítása, azok kvalitatív és kvantitatív kezelése. 3

4 A Bankcsoport a kockázatokat integráltan, a kockázatok egymásra hatását is figyelembe véve kezeli. A kockázatkezelés során törekszik a legfejlettebb kockázatkezelési eszközök és módszerek alkalmazására, és folyamatos visszaméréssel, az érintett szereplők felé történő kommunikációval, valamint a bankcsoporti folyamatokba és az erőforrás allokációba történő visszacsatolással biztosítja ezek hatékony működését és az kockázat tudatosság folyamatos fenntartását, fejlesztését. Ennek ellenőrzése független kontrollfunkciók feladata. Az 1 Pillér alá sorolt kockázattípusok (hitelezési, működési és piaci kockázat) esetében a CIB Bankcsoport a következő alapelveket érvényesíti. A hitelezési kockázat kezelésének elvei és módszerei A hitel-kockázatkezelési stratégia illeszkedik a bank általános kockázatkezelési stratégiájába és politikájába, és magában foglalja a rövid, közép és hosszú távú kockázatkezelési célokat, valamint a megvalósításukhoz szükséges eszközöket, biztosítva az egyensúlyt az üzleti és a kockázatkezelési szempontok között. Ennek megfelelően a hitelezési kockázatvállalási politika konzervatív, a monitoring tevékenység pedig erős, elősegítve az esetleges problémák kellő időben történő felismerését és a szükséges megelőző lépések megtételét. Problémás hitelek kezelése esetében a cél minden esetben az, hogy a nehéz helyzetbe került ügyfelek fizetőképessége helyreálljon. A hitelezési kockázatok tekintetében két divízió, a Kockázatkezelés a keretrendszer kialakításáért -, és a Hiteljóváhagyás az ügyletszintű kockázatvállalási döntések meghozataláért felelős a kockázatok kezeléséért. Mind a Kockázatkezelés, mind a Hiteljóváhagyás központi egységként látja el feladatait. A hitelkockázatok megfelelő szinten tartása, illetve csökkentése a belső szabályzatok, eljárások egységes és következetes alkalmazása, a megfelelő kockázati kontrollok működtetése, valamint az üzleti területtől független kockázatkezelési területek tevékenysége révén valósul meg. A belső szabályzatok tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, az ügyfelek és az ügyletek minősítésére, a kockázatvállalások jóváhagyására, a fedezetek befogadására és értékelésére, az egyedi és portfolió szintű monitoringra, valamint a problémás adósok kezelésére vonatkozó elveket és folyamatokat. A hitel jóváhagyási, a monitoring és a work-out tevékenység során szerzett tapasztalatokat, valamint a folyamat visszamérések eredményét a Bankcsoport rendszeresen visszacsatolja az operatív működésbe. A Bank törekszik a legfejlettebb kockázatkezelési modellek alkalmazására a hitelezési kockázatok mérésénél. A belső modellek részben alapot biztosítanak a hatékony portfoliókezelésre, illetve a potenciális kockázatok időben történő előrejelzésére. Ugyancsak a belső kockázati modellek képezik az alapját a kockázatok fedezéséhez szükséges gazdasági tőkeszámítás meghatározásának, illetve a portfoliókra ható kockázatok számszerűsítéséhez. Piaci kockázatok kezelése és mérése A CIB Bank Zrt. és a CIB Bankcsoport egésze konzervatív a piaci kockázatvállalási hajlandóságot tekintve. A CIB arra törekszik, hogy elkerülje eredményének és nettó eszközértékének hirtelen és jelentős mértékű ingadozásait. A Bank részvénytulajdonosai piaci kockázati limit meghatározásával konkrétan megfogalmazzák, milyen mértékű kockázatokat tartanak elfogadhatónak. A CIB Bank részvénytulajdonosait képviselő Igazgatóság a Bank mérlegében szereplő és a mérlegen kívüli tételekkel kapcsolatban felmerülő piaci kockázatok sajátosságai és nagyságrendje mélyreható megismerésére koncentrál. A piaci kockázatok legmagasabb szintű figyelemmel kísérése és felismerése érdekében a CIB Igazgatósága piaci kockázatkezelési stratégiákat és irányelveket hagy jóvá és gondoskodik arról, hogy a Bank felső vezetése megtegye a kockázatok figyelemmel kísérése és ellenőrzése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Igazgatóság a piaci kockázatok figyelemmel kísérése és ellenőrzése céljából negyedévente kap tájékoztatást. A CIB Bank mind a banki könyvben, mind a kereskedési könyvben szereplő ügyletekre vonatkozóan széleskörű és átfogó piaci kockázatmérő rendszert alakított ki. A piaci kockázatmérő rendszernek az alábbi alapkövetelményeket kell kielégítenie: - A rendszernek fel kell ismernie, és mérnie kell minden olyan piaci kockázatforrást, amely lényeges mértékben kihat a Bank nyereségére és saját tőkéjének piaci értékére. - A kockázatkezelőknek, az Pénzügyi Kockázati Bizottság tagjainak, a Bank felső vezetésének egyértelműen tisztában kell lennie a kockázatok mérésének logikai hátterével, a mérést alátámasztó feltételezésekkel. - A piaci kockázatmérő rendszernek biztosítani kell az erre épülő hatékony limitrendszer kialakítását. 4

5 - A piaci kockázatmérő rendszernek támogatnia kell a hatékony stresszhelyzet elemzés elvégzését, szélsőséges piaci helyzetek elemzése útján. - A piaci kockázat mérőrendszernek hatékonyan kell működnie. A Bank a kockáztatott érték módszertant alkalmazza a piaci kockázatainak mérésére. A CIB Bank szimulációs modell segítségével becsüli meg saját tőkéje piaci értékét és méri a nettó kamatbevétel érzékenységét, valamint a saját tőkéje piaci értékének kamatérzékenységét, valamint stressz teszteket alkalmaz mind a deviza-, mind a kamatpozíciókon, annak érdekében, hogy a saját tőkéje piaci értékének érzékenységét mérje rendkívüli körülmények esetén. A Bankcsoport átfogó, de könnyen áttekinthető jelentéskészítési rendszert működtet, amely a Bankcsoport vezetősége számára a fenti célkitűzések elérését biztosítja. Működési kockázat A működési kockázatra vonatkozó alapelveket a 11. pont tartalmazza. A kockázatkezelés szervezete A kockázatkezelést végző területek vezérigazgató-helyettesi szintig elkülönülnek az üzleti területektől, biztosítva ezzel a kockázatkezelési tevékenység függetlenségét. A kockázat kezelési feladatok a hálózat és a központi területek között megosztásra kerültek. Az Anyavállalat, valamint a CIB irányító testületei által meghatározott stratégiai célkitűzésekkel és irányelvekkel összhangban a központi kockázatkezelési terület határozza meg a kockázatkezelés keretrendszerét, az alkalmazott módszereket, eljárásokat és eszközöket, biztosítja az alkalmazott eljárások visszamérését, szükség esetén korrekcióját. A hálózat feladata ezen elvek, módszerek és eljárások prudens alkalmazása, valamint a gyakorlati tapasztalatok visszacsatolása a központi egységek felé. A Kockázatkezelés Missziója: - Az Intesa Sanpaolo Csoport stratégiájának és üzleti céljainak megfelelően az irányító testületek részére javaslatokat dolgoz ki a kockázatkezelési és hitelezési irányelvekről, szabályokról és módszerekről. - Azonosítja, méri és értékeli a hitelezési, működési és piaci kockázatokat valamint megelőző intézkedéseket dolgoz ki azok kezelésére. - Meghatározza a tőkeszámítási és céltartalékolási módszertant. - A leányvállalatok számára szolgáltatást nyújt a vonatkozó szolgáltatási szerződésben meghatározott módon. A Kockázatkezelés szervezeti tagozódása: Validáció Stratégiai Kockázatkezelés Kockázatkezelési Irányelvek és Portfolió Menedzsment Retail Kockázatkezelési Irányelvek és Portfolió Menedzsment Vállalati Kockázatkezelési Irányelvek és Portfolió Menedzsment Recovery Stratégia és Fraud Menedzsment Hitel Monitoring és Fedezet Menedzsment Hitelmonitoring Fedezet Menedzsment Piaci és Működési Kockázat Piaci és Likviditási Kockázatkezelés Treasury Middle Office Működési kockázatmenedzsment 5

6 Jelentési rendszer Operatív szinten a Bankcsoport a kockázatok azonosítását, mérését és kezelését folyamatba épített, valamint utólagos kontrollok révén biztosítja, amelyek egyedi ügyfél/ügylet/ügyfélcsoport és portfolió szinten is biztosítják a független kockázatkontrollt. A portfolió kontroll elsősorban rendszeres, valamint eseti riportok és elemzések formájában valósul meg. A releváns kockázatok mérésére és jelentésére átfogó, de könnyen áttekinthető jelentési rendszer került kialakításra, mely biztosítja a Bank ügyvezetősége, a tulajdonosok és a felügyeleti szervek számára a kockázati pozíció átláthatóságát, értékelését, releváns döntések meghozatalát. Minden releváns kockázat esetében meghatározásra került az a vezetői fórum, amely a kockázatok megítélésért, monitoringjáért, akciók meghatározásárét és jóváhagyásáért felelős. Azokban az esetekben, ahol a kockázatok kezelése limitrendszeren keresztül valósul meg, mint például a piaci kockázat, koncentrációs kockázat vagy ország kockázat esetében, a limitek jóváhagyása és rendszeres, havi illetve negyedéves monitoringja is a megfelelő fórumok feladata. Ilyen bizottságok: - Csoportszintű Hitelbizottság - Csoportszintű Problémás Követelések Bizottsága - Csoportszintű Lakossági Problémás Követelések Bizottsága - Csoportszintű Pénzügyi Kockázati Bizottság - Csoportszintű Likviditási Válságkezelő Bizottság - Csoport Működési Kockázati Bizottság - Igazgatóság - Felügyelő Bizottság - Audit Bizottság A kockázatok Csoport szintű kezelésért felelős bizottság Igazgatósági felhatalmazás értelmében az Eszközminőségi Szekció (AQS). Az Igazgatóság felelős a kockázatkezelési stratégia és ennek megfelelően kialakított ICAAP keretrendszer jóváhagyásáért, valamint az ICAAP kockázati jelentést az Igazgatóság negyedévente értékeli. A jelentés tartalmazza a kockázatok számszerűsítését, a kockázat szempontjából releváns kulcs kockázati indikátorok értékét, a hozzájuk kapcsolódó értékelést és javasolt akciókat a kockázatok mérséklésére. Minden kockázat elemzése a kockázat tulajdonosok felelőssége. 6

7 2. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A CIB Csoport az alábbi elemekből alkotta meg egységes egésszé saját juttatási politikát, amelynek révén megfelel a törvényi előírásoknak: - A Tulajdonos, az Intesa Sanpaolo Csoport Javadalmazási Politikájának adaptálása, amely a Csoport valamennyi tagjára, így a CIB csoportra is érvényes szabályozást tartalmaz. - Az Intesa Sanpaolo Csoport Javadalmazási Politikája által nem szabályozott helyi, azaz a magyar szabályozási környezet elvárásait figyelembe vevő politika meghatározása. - A valamennyi kompenzációs elem részletszabályaira is kiterjedő, egy új munkakör-értékelési rendszeren alapuló javadalmazási stratégia beépítése. A Javadalmazási Politika célja Megfelelő javadalmazási politika hiánya valós kockázatot hordoz magában a pénzügyi intézmények számára. A potenciális kockázatok mérséklése érdekében a CIB Csoport elkötelezett egy következetes és adekvát javadalmazási politika kialakításában és fenntartásában. Ennek alapján e Javadalmazási politika (továbbiakban: a Politika) célja a Csoport hosszú távú érdekeinek úgy, mint a fenntartható növekedés és eredményesség biztosítása. E Politikában megfogalmazott javadalmazási elvek egy jól működő javadalmazási rendszer legfontosabb ismérveit sorakoztatják fel. A CIB Csoport célja olyan juttatási rendszer kidolgozása és működtetése, amely - versenyképes, s ezáltal támogatja a legjobb munkavállalók megtartását; - minden munkatársunk számára megismerhető és érthető alapelvek mentén működik; - gazdag eszközrendszert biztosít vezetőink számára munkatársaik elismerésére; - támogatja a magas szintű teljesítmény elismerésének kultúráját; - összhangban van mind az EU direktívákkal, mind Tulajdonosunk, az Intesa Sanpaolo előírásaival. A Politika alanyi hatálya A javadalmazási politika hatálya kiterjed a CIB csoportnál munkaviszonyban álló összes munkavállalóra. Ezen Politika általános előírásai a teljes munkavállalói állományra vonatkoznak. Az évi CXII törvény 69/B (2) bekezdésben megjelöl egy kiemelt személyek és munkavállalók körét. A CIB csoport kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló kiemelt személyek és munkavállalók körébe az alábbi tisztségviselők tartoznak: a. Vezető állású személyek (ügyvezetőség): Igazgatóság tagjai (Vezérigazgató és vezérigazgató-helyettesek), Felügyelő bizottság valamennyi tagja b. Kockázatvállalási és kontroll funkciót betöltő területek vezetői: Kockázatkezelés, Compliance, Belső ellenőrzés, Pénzügy, Emberi erőforrás c. A CIB csoport kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló további kiemelt személyek: a Management Forum további, az a. és b. pontba nem tartozó tagjai A javadalmazási folyamatok irányítása Javadalmazási politikával kapcsolatos döntési folyamat, jogkörök: a. E Politikát a CIB csoport Igazgatósága fogadja el és vizsgálja felül. A Felügyelő Bizottság felelős a jóváhagyott Politika végrehajtásáért, illetve a Kockázatvállalási és kontroll funkciók végzik a végrehajtáshoz kapcsolódó éves ellenőrzési feladatokat. b. A meghatározott irányelv érvényesülése érdekében a Bank felállítja a Javadalmazási Bizottságot. A Javadalmazási Bizottság feladatkörét az Igazgatóság ügyrendje, valamint az Igazgatóság által jóváhagyott (BREC) bizottsági ügyrend szabályozza. c. Mind az Igazgatóság, illetve a Felügyelő bizottság tagjainak, mind pedig a vezérigazgatónak a javadalmazásáról a Bank Közgyűlése dönt az ISP Csoport illetékes szakterületeinek ajánlásai alapján. d. E politika végrehajtását a CIB Csoport Belső ellenőrzése által, legalább évente egyszer elvégzett, független és 7

8 rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni az ISP Csoport belső ellenőrzése által adott iránymutatás alapján. e. A javadalmazási alapelvek kialakítása, e Politika alkalmazásának felügyelete az alábbi területek megfelelő bevonásával történik: - A Kockázatkezelési terület értékeli a teljesítmény javadalmazási rendszer csoport szintű kockázati profilra való hatását. - A Compliance ellenőrzi e Politika külső és belső szabályoknak való megfelelését. - Az Emberi erőforrás divízió meghatározza e Politika tárgykörét, és mint folyamatgazda biztosítja a teljes megvalósítást. - A Tervezés és kontrolling terület a kockázatkezeléssel együtt kialakítja az ösztönzési rendszerek teljesítmény mérési alapját. Arányosság elve A CIB Csoport Javadalmazási politikájának megvalósításakor figyelembe veszi a Csoport méretét, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének mértékét mind magyarországi viszonylatban, mind pedig az Intesa Sanpaolo nemzetközi bankcsoport tagjaként. A CIB Csoport Javadalmazási politikájának bizonyos témakörei összhangban az arányosság elvével az ISP Csoport javadalmazási politikájával és ajánlásaival összhangban kerülnek kialakításra. ISP Csoport általános irányelvei A humán erőforrás fejlesztésébe történő befektetés mindig is megkülönböztetett szerepet kapott az ISP Csoport életében, szem előtt tartva a fenntartható fejlődés szempontjait és minden érdekelt fél felé mutatott felelősségteljes magatartást. Támogatást élvez minden olyan kezdeményezés, kompetencia és rendszer, amely az egyén és a humán tőke fejlődését segíti elő. Ebbe tartoznak többek között a képességfejlesztő kezdeményezések, az oktatás, a szakmai tréningek, az egyéni és csoport érdemek felismerése, az üzleti tervben meghatározott célok elérése érdekében tett erőfeszítések, figyelembe véve az integráció elősegítését, az egyenlő bánásmódot, a bizalmat és az ISP csoporthoz való tartozást, illetve a különböző szervezetek sajátosságait. Az ISP Csoport egy specifikus fejlesztési program keretében már számos kezdeményezést indított a menedzsment támogatására és az alkalmazottak szakmai fejlődésének elősegítésére. E tekintetben különös fontossággal bír a javadalmazási politika az alábbi elvek szerint: - méltányosság: belső ellentmondások minimalizálása, egyenlő bánásmód képviselete a Csoporton belül; - érdem: a kifizetések, a vezetői képességek és a valós teljesítmény erősebb és közvetlenebb összekapcsolása; - fenntarthatóság: a javadalmazási politika alkalmazásából eredő terhek üzleti terv keretein belül tartása; Az ISP Csoport a javadalmazási politikáját a fejlesztési program eredményeire alapozza, melyet három integrált alrendszer alkot: - munkaköri besorolás: nemzetközi mércének megfelelően kerül meghatározásra az egyes pozíciók súlya, a velük járó felelősség, a tevékenységek összetettsége illetve a gazdasági és szervezeti befolyásuk alapján; - vezetői potenciál értékelése: az egyéni vezetői készségek és az ISP Csoport vezetői kompetencia modell közötti összhang felmérése; - teljesítmény menedzsment: célja, hogy a szervezeti vezetők biztosítani tudják a csoport szintű üzleti tervben megfogalmazott célok elérésének felügyeletét, valamint munkájuknak a Csoport és az adott szervezeti egység gazdasági érdekeihez való igazítását. Minden más munkatárs esetén érdemeik elismerése és képességeik erősítése a cél. Javadalmazási formák E Politika összhangban áll az ISP Csoport és a CIB Csoport üzleti stratégiájával, kockázati profiljával, céljaival, a képviselt értékrenddel (jogszabályi megfelelés, etikai kérdések, ügyfél orientáció, összeférhetetlenség csökkentése stb.) és a hosszú távú érdekekkel. Cél az egyén, a CIB Csoport és az ISP Csoport céljainak hosszú távú összehangolása. 8

9 Vezető állású személyek (ügyvezetőség) esetén Az ISP Csoport javadalmazási politikájának egyik fő célja, hogy biztosítsa a teljes, éves javadalmazása mértékének a legnagyobb európai bankok által alkalmazott piaci javadalmazási szintekhez való megfelelő igazítását, és ehhez, rendszeresen ún. jövedelem felmérést végezzen referenciaszerzés céljával. Az ISP Csoport javadalmazási politikája így összhangban áll az általános európai gyakorlattal. Ez a kiindulópont lehetővé teszi egy teljesítményalapú, a fenntartható üzleti stratégiával összhangban álló javadalmazási politika alkalmazását, mely a fizetéseket az eredményekhez és azok stabilitásához köti. A méltányossággal, az indokoltsággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos általános kritériumokat az alábbiakon keresztül kell biztosítani: - célzott piaci jövedelem felmérésekre alapozva rendszeres kiigazításokkal minimalizálni a fizetésbeli különbségeket, feszültségeket; - fizetés és pozíció közötti szoros korreláció megteremtése; - a fizetéseknek az egyéni teljesítményértékeléssel összekötött célzott felülvizsgálata; - a mozgóbérnek az alapbérrel arányosan történő meghatározása; A fentiekkel összhangban az ISP Csoport bevezetett egy saját ösztönzési rendszert a Csoport vezető állású munkatársai számára, amely szorosan támaszkodik az üzleti tervre, és egyszerre támogatja a rövid- és hosszú távú célok elérését. Ezen célok elérésének mérésére alkalmazott teljesítménymutatók kielégítik többek között a nem teljesítő hitelek részarányának változására, a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértékére, a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változására, valamint az elért adózási előtti eredményre vonatkozó szempontokat is. E rendszer két szorosan összefüggő elemből áll: - az első az adott üzleti évre vonatkozó célkitűzésekre és az elért eredményekre vonatkozik (éves változó, mozgó bér összetevő); - a második (az ún. hosszú távú ösztönző) a 3 éves stratégiai, üzleti terv célkitűzéseit és teljesülését vizsgálja a harmadik év végén. Ösztönző programok a vállalatcsoport kiemelt munkavállalói részére (Kulcspozíciót betöltő munkavállalók, a felsővezetői csoport egyéb tagjai, középvezetőség és stratégiai szakemberek) A CIB csoport kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló kiemelt személyek és munkavállalók az ISP Csoport javadalmazási politikájában a kulcspozíciót betöltő munkavállalók és a felsővezetés egyéb tagjai, középvezetőség és stratégiai szakemberek körben meghatározott munkavállalók. A fent említett, kiemelt munkavállalói kör esetében a változó résznek a változatlan részhez viszonyított százalékos aránya az alábbiak szerint alakul: Munkaköri besorolás A felsővezetői csoport egyéb tagjai Középvezetőség és stratégiai szakemberek Változó rész aránya a teljes javadalmazáshoz (%) 50% (egyenlő 1 x éves bruttó javadalmazás) 40% és 50% között (0,67 x és 1 x éves bruttó javadalmazás) A halasztott mozgó résznek az összes változó javadalmazáshoz viszonyított aránya (%) 40% 40% Az Intesa Sanpaolo Csoport Juttatási Politikája pontosan szabályozza a kulcspozíciót betöltő munkavállalók javadalmazásának változó részét, jelezve, hogy: - ennek legalább 40%-át legkevesebb 3 évvel későbbre halasztott fizetési rendszerben kell juttatni, hogy a javadalmazás beépíthesse azokat a kockázatoknak az alakulását, amelyeket a Bank az idő folyamán visel, 9

10 - jelentős részében (legalább 50%-ában) megfelelő egyensúlyban kell lenniük a részvényeknek, részvényekkel kapcsolatos egyéb eszközöknek vagy azokkal egyenértékű eszközöknek, s ha vannak, a törzstőke legfeljebb 50%-át kitevő innovatív és nem innovatív tőkeformáknak, amelyek folyamatosan tükrözik a Bank hitelminőségét. Ugyanez az arány vonatkozik a mozgó rész halasztott és nem halasztott (első alkalommal fizetett) részeire is. - az előző pontban említett pénzügyi instrumentumok esetében lennie kell egy adott tartási időszaknak (amely nem lehet kevesebb 2 évnél az első magas összegű rész esetében, és annál rövidebb a halasztott részek esetében), - többek között a kockázatok nélküli teljesítményszintek tükrözése céljából a változó javadalmazásra utólagos malus vagy visszavételi korrekciós mechanizmusok alkalmazhatók, amelyek következtében jelentősen csökkenhet vagy akár le is nullázódhat a javadalmazás abban az esetben, ha a vállalat eredménye negatív vagy elmarad az előrejelzésektől. Eszköz: A szabályozó hatóságok elveinek következetes alkalmazása céljából az ösztönző rendszerekkel és eszközökkel kapcsolatban az Intesa Sanpaolo csoport úgy döntött, hogy éves és hosszú távú ösztönzési terveket készít, amelyeket a részvényesek közgyűlése hagy jóvá, és egyetlen mechanizmussá kell összedolgozni. A halasztás időbeli távlatai: A halasztás időben három esztendőnek felel meg, az első évi magas részt követően három egyéves lejáratú, egyenlő részletben folyósított fizetéssel. A meghatározott tartási időszak végén, az első évtől számított öt év leteltével történik meg az ösztönző prémium kifizetése. A változó javadalmazás folyósítása pénzügyi eszközök formájában: Az Intesa Sanpaolo törzsrészvényei az alábbiak szerint adhatók ki: - az első, magas összegű javadalmazás 50%-a, - a halasztott javadalmazás 50%-a. A halasztott részek összetétele A halasztott részek a következőkből állnak: - 1. halasztott rész: 100% készpénz - 2. halasztott rész: 100% részvény - 3. halasztott rész: 50% készpénz, 50% részvény Tartási idő A kiadott részvényekre az alábbi tartási időszakok vonatkoznak: az első, magas összegű javadalmazás keretében átadott részvényeket 2 évig, a halasztott javadalmazás keretében átadott részvényeket 1 évig nem lehet átruházni. A változó javadalmazás folyósítási feltételei: A fent említett csoportszintű és divíziókra, illetve üzleti egységekre vonatkozó kapukat át kell lépni mielőtt az első évi magas összeg és a változó javadalmazás halasztott részei folyósíthatók lennének. A halasztott rész kifizetésének feltétele az is, hogy a munkavállaló a halasztás időtartamának végén, illetve a részvények tényleges kiadására megszabott lejárati időpontokban még a vállalatcsoport alkalmazottja legyen, továbbá az alábbiakban leírt malus feltételtől is függ, és nem történhet semmilyen negatív esemény, amely közvetlenül a munkavállaló munkaköri feladatainak ellátása során tanúsított viselkedésének tulajdonítható és hátrányosan befolyásolná az eredmények időbeli fenntarthatóságát. 10

11 Az ösztönzésként fizetendő teljes összeg kiszámítása: A fizetendő teljes összeg (tehát az első részlet és a halasztott részek összegének) kiszámítására évente kerül sor az előző év során elért eredmények alapján, figyelembe véve (i) annak az évnek az elején meghatározott egyéni fizetési csomagot, amelyben a számítás történik, valamint (ii) azokat a hatásokat, amelyek a fenntarthatóság elvéből és a szolidaritási mechanizmusból következnek. Malus feltétel a változó javadalmazás halasztott részére: Minden halasztott rész utólag korrigálható ( malus feltétel ) úgy, hogy a vonatkozó kifizetett összeg és az átruházott részvények száma az időbeli értékképzést tükröző egyes célok teljesítése, valamint a likviditás és a tőkeellátottság tekintetében a vállalatcsoport számára elfogadható legnagyobb kockázatok mértéke függvényében csökkenthető abban az évben, amelyre a halasztott rész vonatkozik. A felsővezetői csoport egyéb tagjai, a középvezetőség és stratégiai szakemberek esetében a halasztás és prémiumfizetés egyszerűbb módja (egyszeri kétéves halasztási időszak) is lehetséges. A halasztott részt főszabály szerint teljes egészében részvények vagy hasonló eszközök formájában kell kifizetni a felső vezetők csoportjába tartozó tagok részére, az első részlet viszont ehelyett kizárólag készpénzben fizetendő az összes olyan kedvezményezettnek, aki nem tartozik a kulcspozíciót betöltő munkavállalók közé. Kockázatvállalási és kontroll funkciók vezetők esetén A kockázatvállalási és kontroll feladatokat végző szakterületek vezetőit, a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérése alapján, megfelelő javadalmazásban kell részesíteni, amely javadalmazásnak függetlennek kell lennie az általuk felügyelt üzleti területek teljesítményétől. A CIB csoport kockázatvállalására lényeges hatást gyakorló további kiemelt személyek, továbbá minden egyéb munkavállalók esetén E munkavállalók javadalmazása egyszerre két különböző elvet követ: - a fizetési struktúrák összhangjának és az ISP Csoporton belüli egyenlő bánásmódnak a biztosítása; - a valós egyéni teljesítmény jutalmazása. Az első szempont vonatkozásában a képzettség, a pozícióhoz tartozó minimális elvárások és a munkakör szervezeti jellegzetességei mindig az adott szervezeti felépítéssel összefüggésben kerülnek meghatározásra. Ezen elemek összessége alkotja a munkakörökhöz kapcsolódóan alkalmazandó feltételek és juttatások viszonyítási keretrendszerét. Munkájuk során kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtó munkavállalók esetében a fenti második szempont teljesülését a rendszeres felülvizsgálatok, előléptetetések és/vagy fizetésemelés biztosítja. A munkavállalók célzott ösztönzési rendszeren keresztül részesülnek az éves jövedelmük változó elemét jelentő javadalmazásban, amely figyelembe veszi az ISP Csoport, a CIB Csoport adott társasága és az egyén által elért valós eredményeket valamint a piaci sztenderdeket. A jogi és pénzügyi korlátok figyelembevétele mellett minden bonusz esetén a kifizetett részt vissza kell fizetni vagy a még ki nem fizetett részt vissza kell tartani, amennyiben utólag kiderül, hogy a bonusz kifizetés alapját képező eredmények visszaélésre is visszavezethetők. 11

12 Javadalmazás elemei A CIB csoport javadalmazási elemei az alábbiak: - Fix javadalmazási elemek, mint az alapbér, valamint a hozzá kapcsolódó pótlékok, különös tekintettel az alábbiakra: o o Helyettesítés Speciális, munkakörhöz kapcsolódó pótlékok - Mozgó javadalmazási elemek, azaz a bónusz rendszer o o o o o o o Célbónusz Értékesítési bónusz Projekt bónusz Eseti bónusz Megtartási bónusz Belépési bónusz Versenytilalmi bónusz - Béren kívüli juttatások o o o o o Cafetéria Cégautó, parkolóhely Telekommunikációs szolgáltatások Nem pénzügyi ösztönzők (CIB Spirit díjak) Egyéb juttatások A javadalmazás alapjául szolgáló teljesítmény mérése Jelen Politika és a hozzá kapcsolódó más belső szabályzatok: - nem ösztönözhetnek túlzott kockázatvállalásra, és - összhangban kell, hogy legyenek a kockázatkezelési gyakorlattal, valamint be kell épülniük a pénzügyi tervezés folyamatába. A CIB Csoport egyes társaságai nem ösztönözhetik munkavállalóikat arra, hogy tevékenységük az adott társaság kockázattűrő képességét meghaladó kockázat vállalását eredményezze. Minden esetben az adott társaság hosszú távú érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Az ISP Csoport javadalmazási politikája alapján a Csoport minden alkalmazottja számára specifikus ösztönzési rendszer áll rendelkezésre. A működő ösztönzési rendszerek alapján előirányzott bonusz összeg csak abban az esetben fizethető ki, amennyiben a mindenkori csoport szintű szabályozás által meghatározott küszöbérték, azaz bónusz belépési feltétel teljesül csoport és leányvállalati szinten. Amennyiben a meghatározott küszöb teljesült, a mutató értékétől függően, arányosan kell megállapítani a tényleges bonusz összegét az előirányzotthoz képest. Igazságos és kellően ösztönző rendszer létrehozása céljából tanulmányok készültek a jelenlegi gyakorlatról és azok piaci összehasonlításáról. Tilalmak a. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt kell, hogy tükrözzék, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat. b. Nem köthető olyan, a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó megállapodás, amely alapján a kifizetés a munkavállaló teljesítményétől független, vagy a munkavállaló tevékenysége, túlzott kockázatvállalása következtében a társaságnál keletkezett veszteség ellenére történne. c. Az egyes munkavállalók nem köthetnek olyan szerződéseket vagy megállapodásokat harmadik féllel, amely: - alkalmas a munkavállaló tevékenysége kapcsán felmerülő kockázatok mérséklésére, vagy 12

13 - harmadik félre való áthárítására. Basel2 Nyilvánosságra hozatal d. Sem a vezető állású személyek és vezető tisztségviselők, sem a munkavállalók nem köthetnek olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalásuk hatásait korlátozná. e. A teljesítményjavadalmazás és az alapbér elemei között nem lehet átfedés (pl. alacsonyabb teljesítményjavadalmazás ellensúlyozása érdekében a munkáltató nem emelheti az alapbért). f. A munkavállalók és a vezető tisztségviselők nem cselekedhetnek az ISP Csoport Etikai Kódexének és a Csoport Magatartási Szabályzatának előírásaival ellentétes módon. Üzletágankénti összes javadalmazás 2013-ban Üzletág Bruttó bér, cafetéria, jutalom (millió Ft)* Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység 359 Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység 8285 Portfóliókezelési tevékenység - Egyéb tevékenység (Támogatás, Kontroll, Behajtás területek) 9677 Összesen Kiemelt személyek javadalmazása 2013-ban Kiemelt személyek száma (fő) 18 Tárgyévi összes alapbér 1034 Tárgyévi összes teljesítményjavadalmazás* n/a ebből: készpénz n/a ebből: részvény és részvényhez kötött eszközök n/a Halasztott javadalmazás n/a Garantált teljesítményjavadalmazásban részesített személyek száma (fő) 0 Garantált teljesítményjavadalmazás összege 0 Új munkaszerződéssel érintett személyek száma (fő) 1 Új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések összege 0 Végkielégítésben részesített személyek száma (fő) 2 Összes végkielégítés 78 *A 2013 évre vonatkozó teljesítményjavadalmazásról később születik döntés 13

14 3. A PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA Basel2 Nyilvánosságra hozatal A számviteli konszolidációs eljárásban teljes mértékig a számvitelről szóló 100/2000. tv előírásait követi a Bank, így a felügyeleti konszolidációba bevont vállalkozások esetében is ezek az elvek érvényesülnek. Az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetések tekintetében a Bank nyilatkozza, hogy a szavatoló tőke átadásának és az esetleges kötelezettség visszafizetésének nincs akadálya. A CIB Bank közvetlen és közvetett részesedései, azok osztályozását a konszolidációba való bevonás szempontjából én: Megnevezés Szavazati arány Konszolidálás módja Számviteli konszolidációba bevont? Összevont felügyeletbe bevont? CIB Biztosítási Alkusz Kft. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Faktor Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Ingatlanlízing Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Lízing Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Rent Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIB Autó Kft. 100,00% Teljeskörű Igen Igen Recovery Ingatlanhasznosító Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen Brivon Hungary Zrt. 100,00% Teljeskörű Igen Igen CIL MNM Kft. v.a. 96,67% Tőkearányos Igen Igen CIB Lízing Holding Kft v.a. 100% Teljeskörű Igen Igen S.C. Intesa Sanpaolo Leasing Romania IFN S.A <5% Nem konszolidált Nem Nem GIRO Elszámolásforgalmi Rt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Garantiqua Hitelgarancia Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Mastercard <5% Nem konszolidált Nem Nem VISA <5% Nem konszolidált Nem Nem Hodiköt Kötöttárugyártó Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Budapesti Értéktőzsde Zrt. <5% Nem konszolidált Nem Nem Focus <5% Nem konszolidált Nem Nem Nógrád Kereskedelmi Rt. <5% Nem konszolidált Nem Nem 14

15 4. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK CIB Bank Zrt. szavatoló tőke adatai én: Alapvető tőke pozitív összetevői: Jegyzett tőke Tőketartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke Eredménytartalék Auditált beszámoló alapján mérleg szerinti eredmény Alapvető tőke negatív összetevői: immateriális javak Alapvető tőke: Járulékos tőke pozitív összetevői: Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke Alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része Járulékos tőke: Levonások az alapvető és járulékos tőkéből: PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt Befektetési korlátozások miatti limittúllépések Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke millió forint millió forint millió forint 0 millió forint 0 millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 35 millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint CIB csoport összevont alapú szavatoló tőkéjével kapcsolatos információk: Alapvető tőke pozitív összetevői: Jegyzett tőke Tőketartalék Lekötött tartalék Általános tartalék Általános kockázati céltartalék adóval csökkentett értéke Eredménytartalék Konszolidáció miatt leányvállalatok saját tőke változása Mérleg szerinti eredmény Alapvető tőke negatív összetevői: Immateriális javak: Alapvető tőke: Járulékos tőke összetevői: értékelési tartalékok Passzív/(-) tőkekonszolidációs különbözet alárendelt kölcsöntőke alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része Járulékos tőke: Levonások az alapvető és járulékos tőkéből: PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt Befektetési korlátozások miatti limittúllépések Kockázatok fedezésére figyelembe vehető csoportszintű szavatoló tőke millió forint millió forint millió forint 0 millió forint 0 millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 35 millió forint -30 millió forint millió forint millió forint millió forint 0 millió forint 0 millió forint millió forint 15

16 5. A HITELINTÉZET TŐKEMEGFELELÉSE A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek, stratégiák A Bankcsoport értelmezésében a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat a tőkemenedzsment keretrendszere, amelyet a CIB Bankcsoport az üzleti és a kockázati stratégiával összhangban alakít ki. A 2012 folyamán kidolgozott keretrendszert továbbfejlesztve monitorálja és méri a kockázatokat előre meghatározott mérőszámok alapján. A Csoport nemcsak a tőkemegfelelési mutatóit figyeli, hanem értékeli, és folyamatosan figyelemmel kíséri a kockázathordozó kapacitását is. Ennek keretében az üzleti tervek, azok tőkeszükséglete, valamint a várható veszteség közötti optimális egyensúly létrehozása és megőrzése a cél, így a Bankcsoport a tőkemenedzsmentet egy folytonosan fejlődő folyamatként kezeli. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamat során a releváns kockázatok azonosításával egy kockázati térkép került meghatározásra, melyben a releváns kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező, kompetens kockázat tulajdonosok kerültek megjelölésre. A kockázat tulajdonosok az adott szakterületek vezetői, feladatuk, hogy a CIB Bankcsoport működése során felmerülő kockázatokat rendszeresen mérjék, folyamatosan fejlesszék a kockázatmérési tevékenységüket, illetve kockázatcsökkentő terveket, akciókat dolgozzanak ki az egyes kockázatok hatékony kezelése és csökkentése érdekében. A Bankcsoport szintjén, a CIB Bank Kockázatkezelésén működő Stratégiai Kockázatkezelési terület minden évben azonosítja az összes felülvizsgálatot, értékelést igénylő kockázat típust és a kockázat tulajdonosok által végzett vizsgálatokat koordinálva javaslatot tesz a Management felé a lényeges kockázatok körének esetleges változtatására. Annak meghatározása, hogy egy kockázati típus relevánsnak minősül-e, alapvetően önértékelési és statisztikai elemzésekkel, a kockázati szerkezet felülvizsgálatával, illetve az irányadó nemzetközi ajánlások és nyilvánosságra hozott best practice -ek figyelembe vételével történik. A relevánsnak talált kockázati típusokhoz minden esetben a Management által jóváhagyott és rendszeresen figyelemmel kísért kvalitatív kockázat kezelési módszerek kerülnek kidolgozásra, mely során az egyes kockázatok minőségi változásai nyomon követhetőek, illetve amelyek segítségével hatékony kockázat csökkentési akciók kerülnek kidolgozásra. Ezen túlmenően a csoportirányelvekkel összhangban meghatározásra kerül, hogy mely kockázati típusokra készül kvantitatív gazdasági tőkeszámítás. Azon kockázatok esetében, amelyeket a bankcsoport kvantitatív eszközökkel, modellekkel is számszerűsít modelltulajdonosok felelősek a mérésért és számításokért. A kvantitatív modellek paramétereinek felülvizsgálata minden évben megtörténik. A releváns kockázatok belső tőkeigényének számszerűsítését többnyire saját fejlesztésű, kisebb részben ISP vagy szabályozói módszertan szerint végzi a CIB Csoport. Ennek megfelelően valamennyi kockázat mérését és a gazdasági tőkeszámítást az adott kockázati modellért felelős szakterület (modell tulajdonos vagy amennyiben azonos, a kockázat tulajdonos) végzi, együttműködve egyedi felelősségük erejéig más érintett szervezeti egységekkel. A teljes belső tőke meghatározásának és a felügyeleti tőkével való összeegyeztetésének végrehajtását a Tőke Menedzsment és ICAAP csoport végzi. A Validáció értékeli a belső modelleket és kockázatkezelési módszereket, mind egyedi kockázati szinten, mind portfolió szinten és megjelöli az esetleges fejlesztendő, javítandó területeket. Évente elvégzi az ICAAP önértékelést, melynek célja az adott évben történt valamennyi módosítás értékelése, valamit az aktuális jogszabályi megfelelés vizsgálata. A keretrendszert a Belső Ellenőrzés is vizsgálja. 1. pillér alatti tőkekövetelmény a CIB Bankban (millió Ft-ban): Tőkekövetelmény Hitelezési kockázat Piaci kockázat 1487 Működési kockázat Összesen

17 1. pillér alatti tőkekövetelmény a CIB Bankcsoportban (millió Ft-ban): Hitelkockázat tőkekövetelménye Tőkekövetelmény Hitelezési kockázat Piaci kockázat Működési kockázat Összesen A Hpt. 76/A (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tőkekövetelmény én a CIB Bankban (millió Ft-ban): Szegmens Kitettség Tőkekövetelmény Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények 42 0 Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Értékpapírosítási pozíció 0 0 Kollektív befektetési értékpapír 0 0 Egyéb tételek Összesen A Hpt. 76/A (1) szerinti kitettségi osztályok számviteli beszámítások utáni kitettség értéke és a hozzájuk tartozó tőkekövetelmény én a CIB Bankcsoportban, (millió Ft-ban): Szegmens Kitettség Tőkekövetelmény Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek 0 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Értékpapírosítási pozíció 0 0 Kollektív befektetési értékpapír Egyéb tételek Összesen

18 Értékvesztés, céltartalék képzés A Bankcsoport a várt (az ügyletek értékvesztésén/céltartalékolásán keresztül az eredményt érintő hatást) és a nem várt (a tőkekövetelmény hatása) veszteséget egyaránt figyelembe veszi kockázatvállalási hajlandósága meghatározásakor. Az értékvesztés/céltartalék képzés a következő alapelveknek megfelelően történik: - Teljeskörűség Valamennyi minősítési kötelezettség alá tartozó eszköznél figyelembe vételre kerülnek a hitelezési kockázatok: eszközök után elszámolt értékvesztéssel (visszaírásával), a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázatok fedezetére pedig kockázati céltartalék képzéssel. - Monotonitás a megképzett értékvesztés nem csökkenhet, ha az ügylet minősítése romlik. - Fedezettség csoportosan csak az ügylet nem fedezett részéig képezhető értékvesztés. - Objektivitás nem nulla értékvesztés csak abban az esetben képezhető, ha objektív bizonyíték van az eszköz minőségének romlására. Az egyedi minősítés körülményeit és eredményét dokumentálni kell. - Egyedi minősítés elsődlegessége az egyedileg végzett eszközminősítés mindig felülírja a csoportost. - Egyedi minősítés elve a Bankcsoport eszközeit főszabály szerint egyedileg kell minősíteni. - Minden ügyfelet/ügyletet abba a legrosszabb kategóriába kell sorolni, amely kategóriának legalább egy kritériuma teljesül az ügyfélnél/ügyletnél. A Bankcsoport az eszközeinek minősítése és a céltartalék képzése során az alábbi módszereket alkalmazza: - lakossági és mikró alszegmens kitettségei, továbbá 50 millió Ft csoportkitettség alatti vállalati kitettségek esetén a követelések termék/szegmens tulajdonságai és késedelmes státusza alapján kollektív értékvesztési kulcsokat határoz meg; - 50 millió Ft kitettség feletti, nem lakossági ügyfelek kitettségei a havi monitoring során minősítési osztályokba kerülnek besorolásra. A workouton kezelt ügyfelek és az egyedi monitoring alá sorolt ügyfelek esetében havonta készülnek egyedi értékvesztési előterjesztések. Az egyedi minősítés figyelembe vehet ügyfélcsoport szintű információkat is. Amennyiben ilyen előterjesztés nem készül, akkor a jóváhagyott monitoring színe és a diszkontált likvid értéken számolt fedezetei alapján statisztikai alapú értékvesztési kulcs kerül megadásra. A számviteli beszámítások utáni kitettségi értékek a CIB Bank Zrt-ben kitettségi osztályonként millió Ft-ban, valamint az átlagos kockáztatott összegek az egyes osztályokban a beszámolási időszak végén (Nettó kitettség millió Ftban/ügylet darabszám): Szegmens Kitettség Átlagos kitettség a kitettségi osztályban Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzat Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bank Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen A vállalati és mikró ügyfelek hitelminőség romlásának előrejelzésére a monitoring tevékenység szolgál. A monitoring célja a Bankcsoport portfoliójában rejlő hitelezési kockázatok korai felismerése annak érdekében, hogy azok csökkenthetők, az ügyfelek nem-teljesítéséből adódó veszteségek minimalizálhatók legyenek. 18

19 Főbb területei: ügyfél monitoring; fedezet monitoring; ügylet monitoring; portfolió kockázat monitoring A Bankcsoport a pénzügyi/kvantitatív és viselkedési/kvalitatív információkból korai figyelmeztető jeleket generál. A korai figyelmeztető jelek főbb csoportjai: fizetési fegyelemre vonatkozó információk (CIB Bankcsoporttal szembeni, más pénzintézetekkel szembeni, szállítókkal szembeni tartozások, köztartozások), az ügyfél viselkedésében bekövetkezett változásokra vonatkozó jelek (megromlott kommunikáció, adatszolgáltatás hiánya, számlaforgalom csökkenése stb.), az ügyfél pénzügyi helyzetének változását jellemző mutatók (árbevétel, likviditás, tőkeáttétel, stb. változása), az ügyfél tulajdonosi és szervezeti struktúrájában bekövetkezett változások fedezetekkel, illetve az ügyletek fedezettségével kapcsolatos információk (pl., dologi adóssal / kezessel kapcsolatos negatív információk). A használt monitoring kategóriák: Problémamentes (zöld): az ügyfél pénzügyi helyzete megfelelő, nincs likviditási problémája vagy lejárt kötelezettsége, várhatóan meg tudja őrizni pénzügyi stabilitását, az általa nyújtott fedezetek mind érvényesség, mind érvényesíthetőség szempontjából megfelelőek. Várhatóan problémás (sárga): az ügyfél pénzügyi helyzete meggyengült, bár még elfogadható kockázatot képvisel. Jelentős, de még nem növekvő nehézségekkel küzd és bizonytalan, hogy képes-e külső segítség nélkül leküzdeni a problémákat. Az ügyfél által nyújtott fedezetekkel kapcsolatban kezdeti problémák mutatkoznak érvényesség, vagy érvényesíthetőség szempontjából. CIB Bancsoporton kívüli 3. fél által indított végrehajtási eljárás van folyamatban az ügyféllel szemben. Problémás (piros): az ügyfél pénzügyi adatai erős instabilitást jeleznek, a működésben rejlő kockázat a társaság folyamatos működését veszélyezteti, likviditási gondokkal, lejárt kötelezettség állománnyal küzd, külső segítség nélkül nem képes a problémáit megoldani és/vagy az általa nyújtott fedezetekkel kapcsolatban komoly problémák mutatkoznak érvényesség, vagy érvényesíthetőség szempontjából. IFRS minősítésben nemteljesítő. Work-out (fekete): az ügyfél fizetési képessége és/vagy készsége jelentős mértékben megromlott, kezelhetetlen nagyságú kötelezettség állomány halmozódott fel, csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, CIB Bankcsoport által indított végrehajtási eljárás van folyamatban az ügyféllel szemben, törlésre került a cégbírósági nyilvántartásból, vagy olyan esemény következett be pl. haláleset amely megkérdőjelezi a további működést. IFRS minősítésben nemteljesítő. Lakossági kitettségek vonatkozásában a Bankcsoport az ügyleteket késedelmi kategóriákba sorolja. A késedelmi besorolás az alapja az ügyletek minősítésének, lakossági behajtási folyamatok megindításának, továbbá a szükséges értékvesztés megképzésének is. 19

20 A sztenderd módszer szerint számba vett kitettségek földrajzi megoszlása a CIB Bankban, a beszámolás időpontjában (millió Ft-ban): Szegmens/Ország Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmény Multilaterális fejlesztési bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Afganisztán 1 Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Amerikai Egyesült Államok Andorra 1 Ausztrália 36 1 Ausztria Belgium Ciprus 1 1 Csehország Dánia Egyesült Királyság European Investment Bank Franciaország Ghana 4 Guinea 1 Hollandia 11 Horvátország Indonézia 1 2 Írország Izrael 2 Japán 112 Kanada 16 1 Kína Lengyelország Luxembourg Magyarország Malaysia 1 Moldova 1 3 Németország Norvégia 29 Olaszország Oroszország 1 Portugália 384 Románia Spanyolország 5 18 Svájc Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia 153 Új-Zéland 59 Ukrajna 1 4 Összesen Késedelmes tételek Egyéb tételek 20

21 A CIB Bank Zrt. nettó kitettségeinek ágazati eloszlása év végén az alábbi volt (millió Ft-ban): Ágazat/Szegmens Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bank Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb tételek Adminisztratív és szolgáltatás tám. tev Bányászat, kőfejtés Egyéb szolgáltatás Építőipar Feldolgozóipar Humán eü., szociális ellátás Információ, kommunikáció Ingatlanügyek Kereskedelem,járműjavítás Közigazgatás, védelem, kötelező TB Mezőgazdaság,vadgazd,erdőgazd, halgazd Művészet, szórakoztatás, szabadidő Oktatás Pénzügyi, biztosítási tev Szakmai, tudományos, műszaki tev Szálláshelyszolg, vendéglátás Szállítás, raktározás Termék előállítása, szolgált-végzése saját fogyasztásra Villamosenergia-,gáz-,gőz-, légkondicionálás Vízellátás, szennyvízgy,- kezelés, hulladékgazd Egyéb, nem közvetlen ügyfélkövetelés Összesen A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítását kitettségi osztályonkénti megbontását az alábbi táblázat szemlélteti (millió Ft-ban): 1 éven belüli 1-2 éven belüli 2 éven túli Látraszóló Lejárt Összesen Szegmens/Lejárat Központi kormány és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bank Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

22 A CIB Bank Zrt ügyfél-kategóriánkénti késedelmes tételei, a képzett értékvesztések, céltartalékok alakulása 2013-ban (millió Ft-ban): Ügyfélcsoport Késedelmes kitettségek Értékvesztés/céltartalék a késedelmes tételeken Nettó késedelmes kitettségek Pénzügyi vállalkozás Bankok, intézmények Kisvállalkozás Lakosság Mikrovállalkozás Nagyvállalat Projektvállalat Összesen A CIB Bank hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségei nettó könyv szerinti értéken, a beszámolási időszak végén, földrajzi eloszlásban (millió Ft-ban): Ország megnevezése Értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett kitettség Ausztria 997 Belgium 3 Németország 10 Spanyolország 18 Egyesült Királyság 59 Ghana 4 Horvátország Magyarország Indonézia 2 Írország 322 Olaszország 24 Luxemburg Moldova 3 Románia Összesen

23 A hitelminőség romlás miatt képzett, az állományváltozások és megtérülések miatt felszabadított értékvesztés és céltartalék állomány és az eredményre gyakorolt hatás 2013-ban az alábbiak szerint alakult (millió Ft-ban): Ügyfélcsoport Értékvesztés és céltartalék nyitóállománya Értékvesztés és céltartalék képzés tárgyévben összesen Képzésből: árfolyamváltozás hatása Értékvesztés visszaírás, céltartalék felszabadítás tárgyévben összesen Felszabadításból: árfolyamváltozás hatása Értékvesztés és céltartalék záróállománya Bankok, intézmények Vállalkozók Egyéni vállalkozó Lakosság Külföld Egyéb Összesen SZTENDERD MÓDSZER A CIB Bank a külső nemzetközi minősítő intézetek közül a Moody s, a Fitch és a Standard&Poor s intézetek minősítéseit fogadja el. A kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározására, a nem kereskedési könyvben szereplő értékpapírok kibocsátóinak minősítésére, az országok minősítésekor és országkockázati limit megállapításakor illetve a hitelintézetekkel szemben vállalt partnerkockázati elemzéskor a 196/2007. (VII. 30.) Korm. Rendeletben foglaltak szerinti minősítés a meghatározó a rendelkezésre álló minősítések számának függvényében. 7. HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A CIB Bankcsoport ügyfelei részére nyújtott hitelek esetén a hitelezési kockázatait az adóstól vagy harmadik személytől kapott biztosítékokkal, vagy lízing finanszírozás esetén magával a lízingtárggyal összefoglalóan fedezetekkel - csökkenti. A fedezetek a kockázatvállalások visszafizetésének másodlagos forrásai, érvényesítésükre akkor kerül sor, ha a hitelek megtérülése az ügyfél cash flow-jából, jövedelméből nem biztosított. A biztosítékok befogadásának, értékelésének alapelvei a következők: Érvényesség - A kihelyezésről (kötelezettségvállalásról) szóló döntés előtt meg kell győződni a szükséges biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat a dokumentációhoz kell csatolni (páncél dossziénak kell tartalmaznia). Egyértelműnek kell lennie a fedezet státuszának (tulajdonjog, valamint per teher és igénymentes-e). Szerződéskötés - A biztosítékra vonatkozóan minden esetben biztosítéki szerződést kell kötni. Jogi bizonyosság - A kockázatvállalás jóváhagyása, a tőke és céltartalék-képzés során kockázatcsökkentő tényezőnek csak a jogilag érvényes szerződés alapján nyújtott biztosítékokat tekinti, amelyek a jogszabályi előírásoknak megfelelnek, és amelyekre a CIB Bankcsoport jogai törvényesen kikényszeríthetők. Biztosítás - A biztosítékot adók kötelesek a zálogtárgyra legkésőbb a kockázatvállalás folyósításáig/első kibocsátásáig (szerződés szerint) teljes körű vagyon-, az építés alatt álló ingatlanokra építési és szerelési károkra kiterjedő biztosítást kötni vagy/ biztosítás ajánlatot kérni. Biztosítéki érték - A fedezetek érték megállapítása történhet forgalmi/piaci értéken, likvidációs értéken/hitelbiztosítéki értéken és szerződés szerinti értéken Adásvételi szerződésben meghatározott értéken ingatlan nem fogadható be. 23

24 Biztosítékként nem fogadható el: Jogszabályi korlátozások alapján: a) a CIB Bankcsoport által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, Basel2 Nyilvánosságra hozatal b) a CIB Bankcsoporttal szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, c) a CIB Bankcsoport vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozásnak a Ptk. által meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvénye, d) adós által kibocsátott értékpapír, e) az olyan biztosíték, melyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott 100 % diszkonttal fogadható be, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzáloggal terhelt zálogtárgyat. E szabály alapján ingóra alapított jelzálog csak első ranghelyen fogadható el értékkel. Bankcsoport rendelkezései alapján: a) a CIB Bankcsoport hitelkockázati politikája alapján nem finanszírozott tevékenység (pl. illegális tevékenység folytatására, fegyverkereskedelemre stb.) végzésére használt ingatlan, b) a megfelelő hatósági engedéllyel nem rendelkező, környezetszennyező anyagok előállítására, vagy környezetszennyező tevékenység végzésére használt ingatlan, c) a teljes építési tilalom alatt álló ingatlan, d) a arany és ékszer, e) a műtárgy, festmény f) a tulajdonjog fenntartással érintett vagyontárgy (kivétel, ha a hitel célja a vagyontárgy adásvétele), g) a lábon álló termés nem fogadható el biztosítékként. A CIB Bankcsoport a sztenderd módszer alkalmazása során elismert biztosítéknak tekinti az ingatlan fedezeteket, a pénzügyi fedezeteket, valamint a harmadik fél fizetési kötelezettségvállalását, amennyiben a fizetésre kötelezett, nemzetközi minősítő általi, min. 2. kategóriájú minősítéssel rendelkezik, vagy a Hkr-ben nevesített 0 %-os kockázati súllyal. A CIB Bankcsoport egyes, váratlan árváltozásoknak különösen kitett, vagy megfelelően nem értékelhető eszköz (pl. műkincs) kivételével minden biztosítékot befogad, a fedezeti értéket azonban a fedezet típusától, a megtérülési tapasztalatoktól, illetve egyéb tényezőktől függően meghatározott diszkontok figyelembe vételével határozza meg. Ez a megoldás biztosítja, hogy egy esetleges kényszerértékesítés során a nyilvántartott fedezeti érték és az elért megtérülés összhangban legyen egymással. A kötelezettségvállalásról szóló döntés előtt a Bank meggyőződik a szükséges biztosítékok meglétéről, valós értékéről, likviditásáról, mobilizálhatóságáról, jogi érvényesíthetőségéről, a fedezet és a hitel devizanemének eltérése esetén az árfolyamkockázat mértékéről, az óvadékba adott pénzügyi fedezetek hozamfeltételeiről. A hitel folyósítását követően a Bank a hitel teljes visszafizetéséig nyomon követi a fedezetek meglétét, értékét és érvényesíthetőségét, és ezek alapján az ügyletek fedezettségét. Az ingatlanfedezetek kockázatcsökkentő tényezőként történő elfogadását a Bank megfelelő végzettséggel és szakmai kompetenciával rendelkező értékbecslők által készített ingatlan értékeléshez köti. A hitelek fedezetét képező ingatlanok és ingó tárgyak a kockázatvállalás teljes futamideje alatt biztosításra kerülnek. 24

25 Kitettségek, amelyek esetében elismerhető készfizető kezességet vagy garanciát vett figyelembe a Bank, mint hitelezési kockázat mérséklő tételt (millió Ft-ban): Szegmens Bruttó kitettség Figyelembe vett pénzügyi biztosítékok értéke Nettósítás, fedezetekkel való csökkentés utáni érték Garantőr Hitelminősítés Fitch Hitelminősítés Moody s Hitelminősítés S&P Figyelembe vett garancia Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Magyar Állam B+ Hitelintézetek és Befektetési vállalkozások B1 BB Societe Generale A A2 A 14 Vállalkozások Royal Bank of Scotland N.V. A Baa1 A- 2 Deutsche Bank AG A+ A2 A Magyar Állam B+ B1 BB- 836 Lakosság Magyar Állam B+ B1 BB Késedelmes tételek Magyar Állam B+ B1 BB Összesen A CIB csoport hitelkockázat csökkentő eszközeinek koncentrációja magas, de ennek tőkekövetelményt csökkentő hatása nincs. A magas koncentrációt okozó tételek nem elfogadhatóak a kockázattal súlyozott eszközérték számszerűsítésében. A legjelentősebb koncentráció a kereskedelmi ingatlanok esetén mérhető, elsősorban a magas projektfinanszírozási szegmens következtében. Ezen fedezetek a kockázattal súlyozott kitettség számításában nem elfogadhatóak, mert az adós hitelképességét jelentősen befolyásolja a fedezet értéke (jövedelemtermelő kritérium). Az elfogadható, előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek között túlnyomóan közvetlen állami garanciavállalás vagy azzal egyenértékű intézményi kezesség van (Garantiqa, AVHGA). Az egyéb fedezetek (lakóingatlanok, lízing ingóságok) kellően diverzifikáltak. 25

26 8. KERESKEDÉSI KÖNYV A kereskedési könyvhöz kapcsolódó banki tőkeszükséglet a következők szerint alakult év végén: Pozíciókockázatok Ebből: Kereskedési célú értékpapírok után Részvényportfólióra Deviza árfolyamkockázatra* Árukockázat Partnerkockázat millió Ft 411 millió Ft 8 millió Ft millió Ft 6 millió Ft 734 millió Ft *A Deviza árfolyamkockázat tőkekövetelménye tartalmazza a jelzáloghitel állomány előtörlesztéséhez kapcsolódó FX pozícióra számolt tőkekövetelményt is. A konszolidált alapon számolt tőkekövetelmény a deviza árfolyamkockázatra az év végi időpontban millió Ft volt. 9. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK KEZELÉSE Alkalmazott számviteli és értékelési módszerek A CIB Bank a fedezeti ügylet részét nem képező értékpapírokat ideértve a részvényeket - a valós értéken történő értékelés szempontjából a következő kategóriákba sorolja: - kereskedési célú értékpapírok, - értékesíthető értékpapírok, - lejáratig tartott értékpapírok. Emellett az értékpapírok mérlegbeli besorolása az értékpapírok befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történő minősítésével történik. A kereskedési célú értékpapírokat a Bank valós értéken értékeli. Az értékesíthető kategóriába tartozó papírok esetében a Bank él a számviteli törvény lehetőségével és bizonyos, analitikában megjelölt papírok kivételével alkalmazza csak a valós értékén történő értékelést. A lejáratig tartott értékpapírok esetében a Bank nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést. Részvények és más, változó hozamú értékpapírként kerülnek nyilvántartásra a Banknál a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó részvények, üzletrészek, egyéb részesedések, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó más, változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek - forgatási célú és befektetési célú értékpapír bontásban-, amely tőzsdén, illetve más elismert értékpapírpiacon vagy jogszabály, illetve tőzsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kerülnek bemutatásra a beszámolóban a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott értékpapírok. Befektetési célú részvényként, részesedésként kerülnek kimutatásra a tartós befektetési célú, befektetett eszköznek minősített tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvény, üzletrész), amelyek nem kapcsolt vállalkozás által kerültek kibocsátásra. Külön kiemelten kerül bemutatásra a hitelintézetekben lévő részesedések értéke és a részesedések értékhelyesbítése. Tartós, befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kerülnek kimutatásra: - a tőzsdetag hitelintézetnek - a tőzsde által megállapított - egyszeri belépési díj címén befizetett összegek, valamint a más tőzsdetagtól, illetve az árutőzsdei szekciók bővítésekor a vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegei mindaddig, amíg a hitelintézet tőzsdetagsága meg nem szűnik, a tőzsdetagságot, illetve az adott szekcióhoz kapcsolódó kereskedési jogot át nem ruházza; - a befektetési vállalkozásban való részesedések; 26

27 - valamint a más pénzügyi intézményben, biztosítóban való részesedések. A valós értéken értékelt értékpapírok és részesedések esetében a valós érték: - tőzsdén jegyzett árfolyam, ha az értékpapír vagy részesedés a tőzsdén forgalmazott és van tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, - két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha az értékpapírnak, részesedésnek nincs tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, de tőzsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelően tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés időpontjában megfelelően jellemzi, - ha az előzőek hiányoznak, akkor az értékpapír, részesedés összetevőinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték), - az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték. Az értékpapírok és részesedések esetében a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték meghatározásának módszere a a Bank Befektetési Szabályzatában meghatározottak szerint - a piaci hozamgörbék alapján számolt diszkontált cash-flow érték. Nem valós értéken értékelt értékpapírok, részesedések értékvesztését a Bank a következő értékelési elvek alapján határozza meg: A fenti eszközöknél, függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, az óvatosság elvének megfelelően, valamint a valós és hű kép biztosítása érdekében értékvesztést kell elszámolni abban az esetben, ha a mérlegkészítés napját megelőzően tartósan (legalább egy éven keresztül) a gazdasági társaság piaci értéke a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken jelentős mértékben. Jelentős mértéket a Bank a nyilvántartási érték 10%-ában határozta meg. Ekkor a nyilvántartás szerinti értéket csökkenteni kell a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéknek megfelelően. - A tőzsdén jegyzett befektetés értékvesztésének, illetve értékének meghatározásánál - amennyiben a fenti időintervallumban a csökkenés folyamatos a mérlegkészítéskor érvényes tőzsdei árfolyam a meghatározó, kivéve, ha az éppen érvényes árfolyam eltér a tartós megítéléstől. Amennyiben az árfolyam változása nem mutat folyamatos csökkenési tendenciát, hanem ingadozik és mindvégig a nyilvántartási érték alatt marad az árfolyam, akkor az árfolyamok közül a mérlegkészítéskor ismert legmagasabb a meghatározó az értékelésnél, illetve az értékvesztés meghatározásánál. - A tőzsdén nem jegyzett részvény piaci értékét a kibocsátó vállalkozás értékének diszkontált cash-flow (DCF) módszerrel történő meghatározása adja meg. Amennyiben az említett értékelési eljárás alkalmazása nem lehetséges, akkor a kibocsátó társaság saját tőke/jegyzett tőke arányát kell figyelembe venni a piaci érték meghatározásakor (összhangban a Bank Befektetési szabályzatával). Amennyiben a befektetésnek a mérleg készítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés értékvesztéssel csökkentett könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés eredeti könyv szerinti értékét. Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó részesedések minősítése alapján elszámolt értékvesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai, illetve bevételei között elszámolni. Ezt követően kell a Számviteli törvény 60. -a szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani. - A Bank nem kereskedési könyvi tételek között állampapírokat mutat ki könyveiben. A tavalyi évben munkavállalói juttatási program keretében vásárolt Intesa Sanpaolo részvényeket a Bank év végén a kereskedési könyvi tételként szerepeltette. Az értékpapírok értékelése 2013 folyamán a következő információk alapján történt: 27

28 - Állampapírok esetén az értékpapírra vonatkozó hitelminősítés az adott állam szuverén besorolása, - CIB Ingatlan Alapok Alapja befektetési jegyek esetében a rendelkezésre álló piaci, független információk alapján, - Big George és First Fund Alapok befektetési jegyei esetében Reuterses RIC kód alapján kerül meghatározásra. A Banknak december 31-én nem volt kereskedési könyvön kívül eső részvénypozíciója év során a tavaly év végén itt kimutatott CIB Ingatlan Alapok Alapja, BIG GEORGE Alap, FIRST FUND Alap kikerültek a banki portfólióból. A kereskedési könyvben nem szereplő részvényekben levő kitettségekkel kapcsolatban a CIB Bank évben az értékpapírok értékesítéséből 201,7 millió Ft veszteséget realizált. Kamatkockázat A kamatkockázat a piaci kamatlábakban bekövetkező változások kamatrésre és a nettó kamatjövedelemre gyakorolt hatásának mértéke szerint kerül értékelésre. A kamatlábkockázat az adott időszak során lejáró, vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli eszközök nyitott pozíciójának függvénye. A Csoport e kockázatot az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti, a származékos termékek segítségével. A kamatlábkockázatot a Csoporton belül a Treasury kezeli a Piaci Kockázatkezelési terület napi támogatásával, illetve a középvezetés és a tulajdonosok közreműködésével. A kamatkockázat taktikai szempontokból történő kezelése az Eszköz-forrás Bizottság által történik, amelynek feladata a pozíciólimitek kialakítása és a limitek figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgásoknak a napi nyereségre, valamint a kamatérzékeny eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását. A stratégiai döntéseket a Csoport Igazgatótanácsa hozza a kockázattűrések figyelembevételével. A következő táblázat a Csoport jövedelmezőségének érzékenységét mutatja a kamatráták lehetséges, ésszerű változásaira vonatkozóan, a többi változót állandónak tekintve. A jövedelmezőség érzékenysége a nettó kamatjövedelemben bekövetkező éves változást mutatja a kamatráták változásának hatására, a december 31- én meglévő, változó kamatozású, nem kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek alapján. A tőke érzékenysége az összes, december 31-én meglévő, nem kereskedési célú pénzügyi eszköz és kötelezettség, illetve származékos termék átértékelése alapján került meghatározásra, a kamatrátában bekövetkező feltételezett változások hatásait számszerűsítve. A Csoport a tőke érzékenységének meghatározása során többek között a módosított hátralévő futamidő módszerét használja. (millió forint) 2013 Bázis pontbeli növekedés Nettó kamatjövedelem érzékenység 6 hónapon belül Tőkeérzékenység 6 hónap és egy év között 1 és5 év között 5 éven túl Összesen HUF ,2-782,2-128,3 2,1-1,2-909,6 EUR ,1 25,6-76,2-8,6-6,0 USD ,5 10,2-0,6 0,0 0,0 9,6 CHF ,9-5,2 22,9-0,1 0,0 17,6 Egyéb ,2 0,3 0,0 0,0 0,0 0,3 28

29 (millió forint) 2013 Bázis pontbeli csökkenés Nettó kamatjövedelem érzékenység 6 hónapon belül 6 hónap és egy év között Tőkeérzékenység 1 és 5 év között 5 éven túl Összesen HUF ,2 798,3 132,3 0,5 3,3 934,4 EUR ,3-4,8-15,6 40,5 9,1 29,2 USD ,9-10,0 0,6 0,0 0,0-9,4 CHF ,5 0,4-16,0 0,1 0,0-15,6 Egyéb ,0-0,3 0,0 0,0 0,0-0,3 (millió forint) 2012 Bázis pontbeli növekedés Nettó kamat- jövedelem érzékenység 6 hónapon belül 6 hónap és egy év között Tőkeérzékenység 1 és 5 év között 5 éven túl Összesen HUF EUR USD CHF Egyéb (millió forint) 2012 Bázis pontbeli csökkenés Nettó kamatjövedelem érzékenység 6 hónapon belül 6 hónap és egy év között Tőkeérzékenység 1 és 5 év között 5 éven túl Összesen HUF EUR USD CHF Egyéb A fent bemutatott kamatláb kockázatot mérő érzékenységi mutatószámokon felül a Bank a AFS portfolióban tartott értékpapírokra kockáztatott érték (VaR) módszer alapján számszerűsíti és limitálja a várható veszteséget. A Bank a számításai során nem alkalmaz viselkedési modellt sem az ú.n. lejárat nélküli termékekre (folyószámlahitel, folyószámla betét, malacpersely számla) azokat az 1 napos átárazódási sávba sorolja. Továbbá a Bank nem alkalmaz előtörlesztési modellt az ügyfélhitel portfolióra a kamatlábkockázat számszerűsítésénél. 29

30 10. PARTNERKOCKÁZAT KEZELÉSE Basel2 Nyilvánosságra hozatal Partnerkockázat: a 381/2007. Korm. rendelet 2.. (1) bekezdés 21. pontja szerint az ügyletben érintett partnernek az ügylet pénzáramlása végleges elszámolása előtti nem-teljesítésének kockázata. A Bank által alkalmazott partnerkockázat-kezelési alapelvek Kockázatvállalás és annak mértéke az ügyfél/partnerminősítéstől, a biztosítékoktól vagy más kockázatmérséklő, az ügyfél/partner saját tőkéjétől és/vagy méretétől, egyéb körülményeitől, valamint a Bank lehetőségétől (jogszabályok által előírt limitek) és a Bank kockázatvállalási hajlandóságától függ. A kockázatvállalással kapcsolatos döntéseket a kihelyezéstől a monitoringon keresztül a behajtásig mindenkor a CIB Bankcsoport Ügyfélcsoporttal szemben vállalt összkitettsége alapján kell meghozni, mivel a CIB Bankcsoport szinten összehangolja a leányvállalatok tevékenységét és kockázatvállalását, mely során az ügyfél/ügyfélcsoport teljes kockázatát figyelembe kell venni. A CIB Bank a származtatott termékekkel kapcsolatban limit alapú jóváhagyású rendszert működtet. A limitek jóváhagyásáért megfelelő jóváhagyási szintek felelősek. Az adósminősítést a kockázatvállalás előtt minden egyes ügyfélre el kell végezni, akikkel szemben a CIB Bankcsoport kockázatot vállal. A kockázatvállalásba közvetetten bevont szereplők minősítése csak akkor kötelező, ha előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetet biztosítanak (pl. garancia, kezesség) és az általuk nyújtott fedezetet a Bankcsoport nullánál nagyobb nettó fedezeti értékkel veszi figyelembe. A származtatott termékekhez kapcsolódó limiteket a bank napi rendszerességgel ellenőrzi, valamint a limittúllépéseket tartalmazó kimutatásokat az érintett üzleti területek rendelkezésére bocsátja. A partnerkockázat meghatározására alkalmazott módszer A 381/2007. Korm. rendelet által nevesített, partnerkockázatot hordozó ügyletek közül a derivatív ügyletekre és a hosszú elszámolású ügyletekre a CIB Bank a tőkeképzés során piaci árazás módszerét alkalmazza. A partnerkockázati tőkekövetelmény számítás során és az egyedi illetve csoport limitterhelések megállapításánál a Bank szerződéses nettósítást alkalmaz a PSZÁF engedélye alapján. A Bank a repóügyleteket a Hkr.-ben meghatározottak szerint óvadékkal fedezett ügyletként külön kezeli. A tőzsdén kötött derivatív (Futures) ügyleteknek a jogszabályi rendelkezés értelmében nincs partnerkockázatuk, mivel az ügylet megkötése után a Bank a központi szerződő féllel (KELER KSZF Kft.-vel) áll szerződéses viszonyban és az garantálja az ügylet elszámolását. A tőzsdén kívüli derivatív ügyletek partnerkockázatának kezelésére a Bank Treasury limiteket használ. A limitterhelés meghatározásánál a CIB Bankcsoport az anyabank ISP módszertanát alkalmazza, mely figyelembe veszi az aktuális piaci értéket, a derivatíva típusát, lejáratát és ennek alapján kalkulált jövőbeli kitettséget is. A partnerkockázati kitettség és limitterhelés mérséklésének módszerei A Treasury limitek mértékéről (Kamat, FX, Elszámolási limitek) a mindenkori érvényes szabályozás szerinti jóváhagyási szintnek megfelelő bizottság dönt. A limitek figyelése egyrészről az üzletkötés folyamatában történik. Itt az ügyletek megkötésével párhuzamosan a beállított paraméterek alapján az alkalmazott informatikai rendszer terheli a limitet mind ügyfél-, mind ügyfélcsoport szinten. A limitek figyelését másfelől a Piaci kockázatkezelés végzi. A Treasury limiteket napi monitoring keretében figyeli és rendszeresen jelenti a megfelelő üzleti területek és bizottságok felé. A Treasury limitek terhelése meghatározásakor nettósítási szerződés megléte estén szerződés típusonként a Bank nettósítást végez. Partnerkockázati limitterhelés során figyelembe veszünk készpénz fedezetet az ISDA és a CSA szerződéssel együtt rendelkező partnereinkre, margin elszámolású szerződéssel rendelkező ügyfelek esetében pedig készpénz letét illetve Forintban denominált magyar állampapírokat fogadunk el fedezetként. A partnerkockázat tőkekövetelményének meghatározása során figyelembe vesszük a fedezetet, melynek mértéke millió forint volt. 30

31 Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségre számított tőkekövetelmény a nettósítás nélküli millió forintról 734 millió forintra csökkent. A Bank fedezeti célú derivatíva ügyletei között nyilvántartott 6 db Interest Rate Swap szerződéskötéskori névértéke millió forint, melyek napon millió forint kitettséget jelentettek. A rossz irányú kockázatok azonosítására, kezelésére vonatkozó eljárások A CIB Bank piaci árazási módszert alkalmaz a partnerkockázatok tőkekövetelményének számszerűsítéséhez. Partnerekkel kötött származtatott üzletek hitelkockázatát az alábbi kockázatvállalási limitek megállapításával korlátozza a Bank: - Napi teljesítési limit ( Daily Settlement ): Napi teljesítési limitet az azonnali árfolyam- és derivatív (deviza, kamatláb és részvény) ügyletekre kell alapítani, amikor a Bank szállítási kockázatot vállal az ügyfélre az azonos lejárati időpontra eső ügyletek esetén. Nem terheli a limitet az ügylet, ha a teljesítés módja DVP ( Delivery vs. Payment ). - Forex: Forex Limitet az egy adott időpontban fennálló, határidős és opciós devizaügyletekből származó partner (ún. helyettesítési) kockázatra kell alapítani. - MIR ( Marginal Interest Rate Risk ): MIR limitet kell alapítani azon kamat derivatív ügyletekre, ahol a Bank az egy időpontban fennálló, kamat derivatív ügyletekből származó partner (helyettesítési) kockázatot vállal. A limitkihasználtság összegét a nyitott üzletek pozitív pótlási költsége, illetve a lehetséges jövőbeni hitelkockázatra megállapított szorzó faktor együttesen határozza meg. A derivatívák nyitott pozícióját (nettó jelenértéken) az re vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza (millió forintban): Üzlettípus Banki könyv Kereskedési könyv Határidős kamatmegállapodás 12 0 Határidős devizaügylet Devizaopció 0-2 Devizacsere-ügylet Kamatcsere-ügylet Összesen

32 11. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Basel2 Nyilvánosságra hozatal Működési kockázatkezelési elvek A CIB Bank Zrt. elkötelezett a működési kockázatok és az abból fakadó veszteségek kezelése iránt. A működési kockázatok kezelése mind az ügyfélkiszolgálás, mind a Bank jövedelem megtartó képességének biztosítása szempontjából kiemelkedő fontosságú. A Bank az anyavállalat által meghatározottnál szigorúbb saját kockázatvállalási szintet határozott meg, és ennek, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az Igazgatóság által jóváhagyott belső szabályozásnak megfelelően, különféle kockázatkezelési módszereket alkalmaz. A kockázatkezelési módszerek biztosítják a kockázatok és veszteségesemények teljeskörű azonosítását, számszerűsítését és monitorozását; a szükséges kontrollkörnyezet kialakítását; valamint a kockázatcsökkentő intézkedések megtételét. A fenti módszereket tartalmazó szabályzatok évente legalább egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A működési kockázatkezelést végző terület az üzleti területektől elkülönülve, a Kockázatkezelési divízión belül működik, közvetlenül a felső vezetésnek számol be. Működési kockázat tőkekövetelménye 2008-tól a CIB Bank a sztenderd módszer alapján számolja a működési kockázat tőkekövetelményét. E számítás eredményeként a bank 2013-ra működési kockázatokra 11,847 milliárd Ft tőkét képzett, Bankcsoport szinten 16,104 milliárd Ft volt a működési kockázati tőkekövetelmény. 12. AZ ELSŐ PILLÉRBEN IS KEZELT KOCKÁZATOK A MÁSODIK PILLÉR ALATT Hitelezési kockázat A második pillér alatt a Bankcsoport a kockázatokat két módon monitorozza és méri: belső fejlesztésű modell segítségével, illetve kvalitatív mutatószámok rendszeres mérésén és ahhoz kapcsolódó akcióterveken keresztül. A mutatószámok egy része ISP csoport szinten definiált, ezeket a Bank az anyavállalata felé negyedévente jelenti. A CIB Bank Zrt. a második pillér alatt belső modellt használ a hitelezési kockázat kezelésére, mely magában foglalja a teljesítő és nem teljesítő portfolió hitelezési kockázatát, a koncentrációs kockázatot és a hitelezési portfolióhoz tartozó reziduális kockázatot. A visszavett eszközök portfolióját érintő reziduális kockázatot külön modellel kezeli. A Bank széleskörű kvalitatív keretrendszert működtet a hitelezési kockázat mérséklésére a hitelezési folyamat teljes életciklusában. A hiteljóváhagyás megfelelő döntési szintek mentén történik, az utógondozás keretében pedig a Bankcsoport havi gyakoriságú, korai figyelmeztető jeleken alapuló monitoring rendszert működtet, továbbá elkülönített szervezeti egységeket állított fel az intenzív kezelést igénylő, problémás és nemteljesítő ügyfelekre. A portfolió rendszeres figyelemmel kísérése, elemzése és kulcs kockázati indikátorok számítása is része ennek a keretrendszernek, melynek eredménye rendszeresen bemutatásra kerül a megfelelő vezetőségi fórumokon. A hitelezési kockázat számszerűsítésére a Csoport a Credit Risk Plus (CR+) módszertant alkalmazza. A CR+ modell egy alulról építkező modell, mely az adott portfolió minden elemét külön-külön figyelembe veszi. A modell bemenő paraméterei a nemteljesítési valószínűségráta és annak szórása, a CCF-fel korrigált aktuális kitettségek és a nemteljesítéskori veszteségráta. A modell kezeli az egyes portfoliószegmensek közötti default ráta korrelációt is. Az aggregált veszteségeloszlást a Bank Monte Carlo szimuláció segítségével állítja elő és veszi annak 99.9 percentilisét. Azon portfolió szegmensekre, ahol nem a CR+ módszert alkalmazza, a Bank az első pillérben megállapított tőkekövetelményt használja a második pillér alatt is. Ez alól kivétel azon részesedések kockázata ahol a Bank 370%-os kockázati súlyt alkalmaz. Működési kockázat A működési kockázatot az Intesa Sanpaolo Csoport úgy határozza meg, hogy azon veszteségek bekövetkezésének a 32

33 kockázata, melyeket nem megfelelő vagy hibás folyamatok, emberi működés, belső rendszerek vagy külső események okoznak. Az operációs kockázat magába foglalja a jogi kockázatot, de nem tartalmazza a reputációs és stratégiai kockázatokat. Az Anyabank egy, az egész csoportra érvényes kvalitatív működési kockázatkezelési rendszert dolgozott ki. Ez egy önértékelési folyamatot foglal magában, melynek egyaránt része a szcenárióelemzés és a gazdasági környezet elemzése. A működési kockázat számszerűsítésére az Intesa Sanpaolo Csoport csoportszintű tőkekövetelmény számító modellt alkalmaz, melynek eredményét leánybanki szintre allokálja. Piaci kockázat A piaci kockázat a mérlegen belüli és kívüli pozíciók negatív értékváltozásának kockázatát jelenti a piaci folyamatok kedvezőtlen változásából adódóan. A piaci kockázat a Bank értelmezésében tartalmazza a kamatláb-, deviza- és részesedések kockázatát. A banki könyvi kamatlábkockázat kezelése külön címszó alatt kerül bemutatásra. A Bank a piaci kockázatokat kvantitatív szinten ügylet limitekkel és kulcs kockázati indikátorokkal kezeli, melyek folyamatosam bemutatásra kerülnek a Bank menedzsmentjének. A kvantitatív piaci kockázatkezelés részeként a Bank pozíciós, VaR, Stop-loss limiteket és stressz teszteket alkalmaz. A második pillér szerinti tőkekövetelmény számítás során a Bank VaR értékeket számít a deviza pozíciók és a kereskedési könyvi kamatlábak és részesedések kockázatának fedezésére. 13. AZ ELSŐ PILLÉRBEN NEM TELJESEN FEDEZETT KOCKÁZATOK A MÁSODIK PILLÉR ALATT Reziduális kockázat A reziduális kockázat annak a kockázata, hogy a hitelezési kockázatmérséklő technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatásosnak. Ilyen esemény lehet például, ha a fedezetek érvényesítése problémákba ütközik, vagy ha a fedezet értéke nem megfelelően lett meghatározva. Ezt a kockázattípust a Bank materiálisnak értékeli és mind kvalitatív, mind kvantitatív eszközökkel kezeli. A CIB Bank Zrt. értelmezésében a reziduális kockázatok három csoportra oszthatók: - A kockázatcsökkentő technikák között alkalmazott fedezetekből eredő kockázat. A fedezetekből eredő kockázatot a Bank egyfelől a hitelezési folyamatba épített kontroll funkciókkal kezeli, másfelől a második pillér alatt számított hitelezési kockázat tőkekövetelményében számszerűsíti. A tőkekövetelmény számítása során a nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becsült mértékét növeli meg az aktuális fedezet értékesítési információk, indirekt historikus LGD számítások és egyéb behajtási információk alapján. - A Bank működése során fedezetként korábban visszabirtokolt, de még nem értékesített eszközökből eredő kockázat. A használt kvalitatív eszközök között vannak az Igazgatóságnak rendszeresen jelentett kulcs kockázati indikátorok és a portfolió riportok, az eszközök éves újraértékelése és a jogi esetek szoros nyomon követése. Ezt a kockázattípust a Bank számszerűsíti és fedezésére addicionális tőkét képez a második pillér alatt. A tőkeszükséglet kiszámítása során a Bank saját modellt alkalmaz, mely más ingatlanértékelő módszerekhez hasonlóan a piaci elvárt hozamrátákon, azok szórásán és a becsült pénzáramlásokon alapszik. - A saját tulajdonú és használatú eszközök (székházak, bankfiókok) értékváltozásának kockázata. Modellezési kockázat Annak a kockázata, hogy a kockázatok számszerűsítéséhez használt modellek nem megfelelően mérik a kockázatok szintjét. A CIB Bank Zrt. értelmezésében ezek a statisztikai modellek félreértelmezéséből, hibás adatok használatából vagy a megváltozott alapfelvetésekből adódnak, és amelyeknek a Bankcsoportra közvetlen és lényeges hatásuk van. A 33

34 Bank ezt a kockázatot minőségi módszerekkel kezeli. Ennek keretében a modell tulajdonosok minden évben önértékelést hajtanak végre, melynek eredménye további lépéseket indukálhat. Koncentrációs kockázat A hitelezési koncentrációs kockázat olyan követelésekből fakad, mely ügyfelek egy kisebb számú csoportjával szemben áll fent és melyek közös okra visszavezethető nemteljesítése veszélyezteti a Bank üzletszerű működését. A Bank ezt a kockázatot a tőkekövetelményre gyakorolt hatásán keresztül definiálja, miszerint a koncentrációs kockázat a bedőlési valószínűség megnövekedett szórásában és az így megnövekedett tőkeszükségletben mutatkozik meg. A CIB Bank Zrt. ezt a kockázattípust materiálisnak értékeli és mind folyamatok szintjén, mind addicionális tőkeszükséglettel fedezi. A kvalitatív eszközök közé a kulcs kockázati indikátorok és limitek tartoznak, melyek rendszeresen bemutatásra kerülnek a menedzsment felé. Számszerű kezelése második pillér alatt a CR+ modellben történik. A Bankcsoport portfoliójának szegmensei közül elsősorban a nagyvállalati és projektfinanszírozási szegmensekben ingatlanfinanszírozási területen jelentkezik számottevő koncentráció, mely meg is jelenik az ezen szegmensekre allokált magasabb kettes pillér tőkekövetelményben. 14. KIZÁRÓLAG A MÁSODIK PILLÉRBEN LEFEDETT KOCKÁZATOK Banki könyvi kamatlábkockázat A Banki könyvi kamatlábkockázat a kamatlábak kedvezőtlen alakulásából eredő veszteségek kockázata (a kereskedési könyv kamatláb kockázata az első pillér alatt a piaci kockázatok keretében van kezelve). A Bank ezt a kockázatot kvalitatív és kvantitatív eszközökkel is kezeli. A kvalitatív eszközöket a kulcs kockázati indikátorok jelentik és limitek, melyek rendszeresen bemutatásra kerülnek az Igazgatóság részére. A második pillér alatti tőkekövetelményt banki könyv nettó jelenérték érzékenysége alapján számítja. Likviditási kockázat A likviditás a Bank azon képességét jelenti, hogy finanszírozni tudja eszközállománya növekedését és teljesíteni tudja esedékessé váló kötelezettségeit. A CIB Bank Zrt. értelmezésében a banki üzletmenet sajátossága, hogy rövid lejáratú kötelezettségeit alakítja át hosszú lejáratú követelésekké, mely folyamatos likviditáskezelést igényel. A minőségi kezelés során a Bank kulcs kockázati indikátorokat és korai figyelmeztető rendszert használ. A számszerű kezelés keretében a Bank limiteket alkalmaz mind a rövid lejáratú lejárati különbségekkel, mind a strukturális likviditási különbségekkel kapcsolatban valamint a szabályozó hatóságok által elvárt limitrendszert is működtet. A limitek mellett az ügyfélbetét állomány alakulása szimulációs módszerrel kerül meghatározásra. Országkockázat Az országkockázat alatt azt a potenciális veszteséget értjük, mely egy országban bekövetkezett, az adott ország által (tehát nem a hitelezési partner által) befolyásolt eseményekből következik. A fogalom az adott ország kormányának hitel visszafizetési képességén és szándékán túl magában foglalja az adott ország pénzügyi rendszerében bekövetkező negatív változások lehetőségét is. A CIB Bank Zrt. átfogó országkockázat kezelési keretrendszert működtet, melynek keretében kulcs kockázati indikátorok segítségével folyamatosan nyomon követi ezt a kockázati fajtát. A Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban a bázeli tőkedirektíva alapján kategorizált külföldi kitettségekre azok kockázatosságának függvényében, limiteket állít fel, illetve esetlegesen többlettőkét képez. 34

35 Elszámolási kockázat Basel2 Nyilvánosságra hozatal Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy ügylet elszámolása nem az elvártak szerint teljesül. Ezáltal a Bank minden értékpapír és deviza ügylete, melyik nem azonnali teljesítésű, elszámolási kockázatot rejt magában, melyet mérni és kezelni kell. A Bank értékpapír ügyletét túlnyomó részben nem nyitva szállítással bonyolítja a legnagyobb elszámoló házakon keresztül és hasonló ügymenetet kíván megvalósítani a devizaügyletek esetén is. Reputációs kockázat Reputációs kockázat alatt a Bank megítélésének negatív változásának kockázatát értjük az ügyfelek, partnerek, tulajdonosok és felügyelők szemében, amely negatív hatással van a Bank jövedelmezőségére. A Bank a reputációs kockázatot kvalitatív módszerekkel, kulcs kockázati indikátorokkal kezeli. Ennek során a Bankról kialakult média megjelenések és egyedi esetek elemzése történik. Stratégiai kockázat A stratégiai kockázat azt jelenti, hogy a Bank jövedelmét és tőkehelyzetét negatívan befolyásolhatják, a gazdasági környezet változásai, elhibázott stratégiai döntések és a célkitűzések elmaradó teljesítése. A CIB Bank Zrt. a stratégia kockázatot annak fogalmából következően kétféleképpen, minőségi és számszerű módos is kezeli. Az elhibázott döntések és a gazdasági környezet változására adott nem megfelelő válaszok kockázatát kvalitatív eszközökkel mérsékli, mely kiterjed az átfogó stratégiai tervezésre és annak visszamérésére. Emellett a Bank számszerűsíti is ezt a kockázati fajtát és tőkekövetelménnyel fedezi. Ennek során szcenárió elemzés segítségével méri fel annak a lehetőségét, hogy a stratégia célok nem teljesülnek, és számszerűsíti azok hatását. 35