VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat"

Átírás

1 VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN A vállalat

2 Vállalakozás - vállalat Az üzleti vállalkozás a bukás kockázatával végzett gazdasági tevékenység. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete. 2

3 A vállalat v céljac és s küldetk ldetése A vállalat alapvető célja: a fogyasztói igények kielégítésére nyereség elérése mellett. A vállalat küldetése: az a mód, ahogyan az alapvető cél teljesíti. Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belül kívánnak kielégíteni. A modern vállalat fogyasztó orientáltságát marketing és innovációs tevékenysége fejezi ki. 3

4 A vállalat v kritériumai riumai Önálló alapvető céljának megvalósításában Profit elérésére törekszik Kockázatot vállal Valóságos piacon működik 4

5 A vállalatok v orientálts ltsága A vállalatok alapvetően profitorientált (más néven üzleti) vállalatok és nonprofit (más néven közhasznú) vállalatok lehetnek. Az újratermelési folyamat jelentős része vállalati keretek között zajlik az. 5

6 A vállalat v termelőfolyamata pénz input transzformáció output pénz Az input a termelési folyamatban felhasznált erőforrások legáltalánosabb kifejezése. Az output a termelési folyamat eredményének legáltalánosabb kifejezése. A transzformáció az a folyamat, amely során az inputokat outputtá alakítják át. 6

7 A vállalatv érintettjei Érintettnek tekinthető minden olyan személy vagy csoport, amely lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban áll a vállalat működésével. Az érintettek aszerint, hogy a vállalati szervezeten belül vagy kívül vannak, belső vagy külső érintettek lehetnek. 7

8 Belső érintettek tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók A belső érintettek egyéni érdekei és a vállalat érdekei nem minden esetben esnek egybe (képviseleti probléma). 8

9 Külső érintettek piaci környezet állami környezet állami vállalatok szabályozó és felügyeleti szervek, adóhatóság társadalmi környezet önkormányzatok, társadalmi és szakmai szervezetek természeti környezet 9

10 A piaci környezetk A vállalat paci környezetét a szállítók, vevők, versenytársak, stratégiai szövetségesek (vertikális vagy horizontális viszony) alkotják. 10

11 Az állami környezetk Állami vállalatok Szabályozó és felügyeleti szervek, adóhatóság A szabályozás direkt vagy indirekt módon valósulhat meg. Az Európai Unió szabályrendszere indirekt módon érvényesül. 11

12 Koordináci ciós s mechanizmusok (Kornai J. szerint) Bürokratikus Piaci Etikai Agresszív 12

13 Stratégia

14 A stratégiai vezetés Astratégia szó a görög sztratégosz (hadvezér) szóból ered. Avállalati stratégia a piaci szereplők jövőbeni akcióira való tudatos felkészülés, azok korábbi lépéseinek ismerete alapján. A stratégiában egyszerre van jelen a külső környezethez való alkalmazkodás és az annak alakítására irányuló akciók. 14

15 A stratégiai vezetés A stratégiakészítés a gazdasági bukás elkerülésének, a kockázat csökkentésének a legfontosabb eszköze. A stratégia átfogja az egész vállalatot, ezért valamennyi funkcionális egység közvetlenül részt vesz a vállalati stratégia kialakításában. A korszerű vállalat folyamatosan megújítja stratégiáját. 15

16 A stratégiai vezetés A vállalati stratégia lényege: olyan összehangolt, célorientált, állandó irányítás és felügyelet nélkül is működő szervezet létrehozása, amely egyszerre képes a környezethez való rugalmas alkalmazkodásra és a környezetnek a vállalat céljainak megfelelő alakítására. A stratégia fő eszközei: rugalmas vállalati struktúra, megfelelő tartalékok, több lábon állás (diverzifikált termelés). 16

17 A stratégiai folyamatok áttekintése A stratégia készítés lépései Pozícióelemzés (külsőbelső) Megválaszolandó kérdés Hol vagyunk? Irányítója Stratégiai vezetés Célkitűzés Hová akarunk eljutni? Stratégiai vezetés Alternatívák kidolgozása Hogyan jutunk oda? Stratégiai vezetés Akciók megtervezése Mit csináljunk? Stratégiai vezetés Megvalósítás Kinek mi a feladata? operatív vezetés Visszacsatolás és ellenőrzés Jó-e amit csinálunk? Azt csináljuk-e amit elterveztünk? Stratégiai és operatív vezetés 17

18 A stratégiak giakészítés s szintjei iparági szint vállalati szint üzleti egységek szintje (pl. szórakoztató elektronikai cikkek, háztartási gépek, élet-biztosítás stb.) funkcionális szint (pl. marketingstratégia, inno-vációs stratégia, pénzügyi stratégia stb.) Stratégiai üzleti egységek: olyan egymástól jól elkülöníthető üzleti területek, amelyek versenyhelyzetük és eredményességük alapján önmagukban is értékelhetők. 18

19 A stratégiai pozíci cióelemzés módszerei iparági szinten - Porter analízis vállalati szinten - SWOT elemzés üzleti stratégiai egységek szintjén: BCG mátrix G. E. McKinsey mátrix 19

20 Iparág g elemzés Porter analízis: egy adott iparág erőviszonyainak elemzésére alkalmas módszer. Új belépők fenyegetése Szállítók alkupozíciója Verseny az iparág Vállalatai között Vevők alkupozíciója Helyettesítő termékek fenyegetése 20

21 Vállalati pozíci cióelemzés A SWOT elemzés a vállalat belső (erősségek, gyengeségek) valamint külső tényezőinek (fenyege-tések és lehetőségek) vizsgálatára alkalmas stratégiai elemző módszer. 21

22 SWOT A tervezéshez elengedhetetlen, hogy a vállalat felmérje a reális lehetőségeit, problémáit, külső és belső tényezőit. Ilyen módszer a SWOT-analízis (magyar: GYELV-elemzés), melynek végeredményeként egy olyan táblázatot kapunk, mely segíti az értékelést. 22

23 SWOT Erősségeink és gyengeségeink belső tényezők, ezért befolyásolni tudjuk őket, azonban a veszélyek és a lehetőségek, olyan külső adottságokat jelentenek, amelyekre csak a legritkább esetben tudunk hatással lenni, ezeket nem tudjuk igazából irányítani. Hangsúlyos szabály még, hogy egy tényező, egy jellemző nem kerülhet fel két terület alá, tehát minden tényezőről el kell tudnunk dönteni, hogy vállalatunk melyik "oldalát" jellemzi valójában. strengthsðerősségek: belső tényező, olyan amelyekkel jobb eredményeket érhetünk el pozitív dolgok, weaknessesðgyengeségek: szintén belső tényező: problémás területei a vállalatnak, de léteznek eszközök, amelyekkel megoldhatók, opportunitiesðlehetőségek: külső adottság, nem tudjuk befolyásolni őket, viszont fontos figyelembe venni és építeni rá. threatsðveszélyek: szintén olyan külső tényező, amit nem tudunk befolyásolni, kockázatot jelentnek a vállalatnak. 23

24 SWOT analízis Belső tényezők Külső tényezők Pozitív Negatív Pozitív Negatív Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek 24

25 Példa Autóiparban érdekelt TRANSPORT cég szervizelés és ügyfélszolgálat területen kívánja tevékenységét korszerűsíteni. A beruházás jelentős volumenű költséget jelent, a cégvezetés SWOT elemzést végzett mielőtt a fejlesztési projekt megkezdéséhez a végső döntést meghozná. 25

26 Megoldás Erősségek Gyengeségek 1. A fejlesztés teljes mértékben összhangban van a cég eddigi tevékenységeivel, illeszkedik a kialakított üzleti stratégiához. 2. A cég munkatársai fejlesztési projektek megvalósításában nagy tapasztalattal rendelkeznek. Tevékenységünk gyenge pontja a cég marketing stratégiája. A vezetői elemzések az elmúlt évek gazdasági mutatóival azt igazolják, hogy az értékesítési stratégiánkat javítani kell. A beruházás megtérülése nagyban függ attól, hogy a marketing tevékenységet milyen mértékben tudjuk felfejleszteni. Lehetőségek Veszélyek Az elmúlt időszakban ügyfeleinktől egyre több megrendelés érkezett. Azt remélhetjük, hogy a szolgáltatások minőségének magas színvonalon tartása, esetleg javítása erősíti ezt a tendenciát. A lehetőség kihasználást a partnerkapcsolatok erősítésével katalizálhatjuk. A beruházás sikere múlhat a beszerzésre kerülő technikai eszközök minőségén. A veszély bekövetkezésének valószínűsége minimálisra csökkenthető a beszerzés körültekintő előkészítésével, egy olyan eljárás lefolytatásával, amely biztosítja a magas szolgáltatást és minőségi terméket biztosító beszállító kiválasztásával. 26

27 Stratégiai üzleti egység g elemzése BCG mátrixm relatív piaci részesedés magas alacsony A piaci növekedés Üteme Sztárok Fejőstehenek Kérdőjelek Döglött kutyák magas alacsony 27

28 Sztárok A sztárok csoportjába tartoznak az adott vállalat vagy divízió legjobb stratégiai pozíciójában lévő termékei, szolgáltatásai vagy üzletágai, melyek magas relatív piaci részesedéssel rendelkeznek egy igen gyorsan bővülő piacon. Ezen termékek iránt a kereslet igen jelentős, cash egyenlegük mégsem nyereséges, mivel a kedvező pozíció megtartása egy ilyen magas növekedésütemű piacon ahol fontos feladat a bővülő kereslet igényeinek kielégítése, valamint a versenytársak támadásainak elhárítása - nagy költségekkel jár. Ezen termékek határozzák meg a vállalt vagy divízió jövőbeli profitját, hisz a sztárok fejőstehenekké is válhatnak. A vállalat lehetséges stratégiái: további növekedés vagy szinten tartás. 28

29 Kérdőjelek A kérdőjelek kategóriába tartozó termékek még viszonylag új termékek, melyek relatív piaci részesedése bár alacsony, de a gyorsan bővülő piac ígéretes lehetőségeket tartogat számukra a jövőre nézve. Ezen termékek még nem nyereségesek, hisz a nagy növekedésütemű piaci igények kielégítése és a részesedés növelése nagy költségekkel jár. A kérdőjelekből kedvező esetben sztárok lehetnek. A vállalt lehetséges stratégiái: további növekedés vagy visszavonulás. 29

30 Fejős s tehenek A fejős tehenek csoportjába azok a termékek, szolgáltatások, vagy üzletágak tartoznak, melyek piaca már egyáltalán nem vagy csak kismértékben növekedhet magas relatív piaci részesdés mellett. E termékek cash flow-ja erősen pozitív. Célszerű ezt az állapotot a lehető leghosszabb ideig fenntartani. A vállalat lehetséges stratégiái: szinten tartás vagy aratás. 30

31 Döglött kutya A döglött kutyák kategóriába tartozó termékek a vállalt legkedvezőtlenebb pozícióban lévő termékei, szolgáltatásai vagy üzletágai. Ezen termékeknél a piac egyáltalán nem vagy csak minimálisan bővül, és a relatív piaci részesedés is rendkívül alacsony. A döglött kutyák lehetnek egykori fejőstehenek vagy olyan termékek, melyek eleve nem tudtak kedvező helyzetbe kerülni. Ezeket a termékeket általában praktikus kivonni a piacról, kivéve ha a piacon maradásukkal megakadályozató, hogy a versenytárs egyedül uralja a terepet. A vállalt lehetséges stratégiái: visszavonulás vagy szinten tartás. 31

32 A termék- vagy iparági életgörbe A BCG-mátrix és az életgörbe egymásnak megfelelő szakaszai Kérdőjelek - indulás Sztárok - növekedés Fejőstehenek - érettség Döglött kutyák - hanyatlás 32

33 A BCG mátrix előnye: a termékfejlesztés stratégiai megalapozásához nagy segítséget nyújt A BCG mátrix hátránya: csak két tényező alapján elemzi a portfóliót csak statikus helyzetet vázol nem veszi figyelembe a versenytársak esetleges nem várt akcióit gyorsan változó környezetben nem teszi lehetővé hosszú távon a várható változások elemzését 33

34 Stratégiai üzleti egység g elemzése GE-McKinsey mátrix A GE-McKinsey mátrix a piaci vonzerő (külső tényezők) és a versenyképesség (belső tényezők) alapján elemzi a stratégiai üzleti egységeket. 34

35 35

36 36

37 37

38 Az elemzés s menete a SÜE-k besorolása sa a mátrix egyes térrt rrészeibe: Kijelölik a piaci vonzerő és a vállalati versenyképesség legfontosabb tényezőit Számszerűsítik ezek relatív fontosságát (súlyszám: 1-5-ig) és a vállalat versenytársihoz viszonyított helyzetét az egyes tényezők esetében (átlagolandó érték: 1-5-ig) Súlyozott átlagszámítással pontértékeket számolnak Elhelyezik a SÜE-t a 3x3-as mátrixban 38 38

39 Az átlagolandó értékek kijelölése: Piaci vonzerő Versenyképesség Pont Legkevésbé vonzó Súlyos versenyhátrány 1 Kevésbé vonzó Mérsékelt versenyhátrány 2 Közömbös Azonos versenypozíció 3 Mérsékelten vonzó Enyhe versenyelőny 4 Rendkívül vonzó Jelentős versenyelőny 5 A mátrixba történő besorolás alapja: Alacsony minősítés: 1,00-2,33 Közepes minősítés: 2,34 3,67 Magas minősítés: 3,68 5,00 Portfólióelemzés vs. Erőforrás alapú stratégia 39 39

40 Belső tényezők k lehetnek az üzleti egység relatív piaci részesedése (a BCG-mátrix kiemelt belső tényezője), az üzleti egység és termékeinek ismertsége, bevezetettsége, a technológiai színvonal, a munkatársak felkészültsége, a szakmai színvonal, a pénzügyi helyzet, a tőkeellátottság, a minőségbiztosítás színvonala, az innovációs lánc színvonala, stb. 40

41 A külsk lső tényezők k lehetnek a piac növekedési üteme (a BCG-mátrix kiemelt külső tényezője), a piac mérete, a vásárlóerő nagysága, a piaci verseny intenzitása (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél kisebb), a piacra való belépés korlátai (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél nehezebb az új szereplők belépése a piacra, amennyiben a vállalat már jelen van a piacon), a munkaerő piaci helyzet, a gazdasági stabilitás, jogbiztonság, közbiztonság minősége az adott piacon (ezek természetesen vehetők külön-külön és más csoportosításban is), az általános technológiai színvonal, stb. 41

42 A stratégiai célok c kitűzése Belépés Fejlesztés (építés) Megtartás Aratás (lefölözés) Kivonulás (megszüntetés) 42

43 A stratégiai alternatívák kidolgozása Új piacon való megjelenés Új üzleti egység létrehozása Stratégiai integráció (stratégiai szövetségek kötése) Ésszerűsítés (racionalizálás) Az üzleti egység megszüntetése 43

44 A stratégiai akciók megtervezése ki kell jelölni az akciók végrehajtásáért felelős személyeket, az elvégzendő feladatokat részletezni kell, Határidők kijelölése, teljesítési szakaszok megállapítása meg kell jelölni, hogy ki, mikor és hogyan biztosítja a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, tisztázni kell a fontosabb műszaki-gazdasági, jogi és egyéb jellegű problémákat, ki kell dolgozni az akció végrehajtása során esetleg előforduló hibák kijavításának alapjait (ezért idő- és pénztartalékok beépítése is szükséges), biztosítani kell a folyamatos visszajelzést és ellenőrzést a stratégiai akciók végrehajtásáról. 44

45 Az üzleti terv és s a vállalativ stratégia A vállalat stratégiai terve belső használatra, az üzleti terv a nyilvánosság számára készül. Az üzleti terv a marketingkommunikáció egyik fontos eszköze. Az üzleti terv készítésének célja: vállalat indítása, hitelfelvétel, a vállalat eladása, befektetők tájékoztatása, marketingcél. 45

46 A stratégia megvalósítása sa Az erőforrások elosztása A vállalati struktúra átalakítása A vállalat szervezeti egységeinek kiépítése A munkaerő-struktúra kialakítása Az információáramlás megszervezése Az emberi viszonylatok fejlesztése A vállalati kultúra kialakítása A hatalomgyakorlás elvei a vállalaton belül Az ösztönző rendszer kialakítása A vállalat működésének összehangolása Az egyes szervezeti egységek működésének összehangolása A stratégiai vezetés és az operatív vezetés összehangolása A stratégia megvalósításának összehangolása 46

47 Ellenőrz rzés és s visszacsatolás A stratégiai tervezés utolsó fázisa a visszacsatolási rendszerek kialakítása. Vizsgálni kell a stratégia megvalósításának konkrét folyamatát. Információval kell rendelkezni a vállalat új struktúrájának működéséről. Információkat kell gyűjteni a piaci környezetről, annak változásairól. 47

48 Az üzleti terv felépítése I. I. Az üzleti terv összefoglalása II. A vállalat adatai A vállalat teljes neve, címe, vezetői neve, telefonszáma A vállalat jogi kerete, ezzel kapcsolatos cégadatok A vállalat tőkeösszetétele, ennek forrásai Telephelyeinek megnevezése, címe A vállalat forgalmának adatai, bevétele, profitja III. A vállalat szakmai és szervezeti felépítése IV. A vállalat tevékenysége 48

49 Az üzleti terv felépítése II. V. A vállalat piaci környezete A piac mérete, fejlődési üteme, távlatai termék és üzletág szerinti bontásban. A versenytársak bemutatása. A vevőkör elemzése. A szállítók bemutatása. Szükség esetén utalni kell a jogi, a politikai és a társadalmi környezet alakulására. VI. A marketingterv VII. A termelési-technológiai terv VIII. A pénzügyi terv IX. Mellékletek 49

50 Az üzleti terv és s a vállalativ stratégia összehasonlításasa Célja Felhasználás iránya Kialakítója Bázisa Vállalati stratégia A vállalat átalakítása Belső használatra Stratégiai vezetés Teljes körű információ Üzleti terv A vállalat bemutatása Külső használatra Operatív vezetés A vállalati stratégia 50

51 A marketingmenedzsment

52 A marketing fogalma és feladata A marketing a vállalat folyamatainak, valamint a vállalat környezetének egységes rendszerben történő alakítása a piaci igények minél teljesebb kielégítése érdekében. A marketing feladata a fizetőképes keresletnek a vállalat által nyújtott termékekre és szolgáltatásokra történő ráirányítása. A korszerű marketingszemlélet egységes egészként kezeli a vállalat és környezete mozgásfolyamatait, és megoldásokat keres ezek befolyásolására a hosszú távú profitmaximalizálás érdekében.

53 A marketing céljac A marketing célját a teljes vállalati tevékenység-rendszernek a fogyasztói igényekre orientált megszervezésével éri el. A fogyasztói igények a szükségletekből fakadnak, amelyeket pedig az adott társadalom viszonyai határoznak meg.

54 A marketing fejlődése Termelés orientált as évek eleje Kínálat orientált as évek Fogyasztó orientált es évek Beruházás orientált es, 1960-as évek Kereslet orientált es, 1980-as évek Társadalom orientált es évektől

55 Termelés s orientált Marketing még csak csírájában van jelen. Termelési folyamatra koncentrál a vállalat Gyártási folyamaton a hangsúly 55

56 Kínálat orientált Gazdasági válság marketing újragondolása Vállalat igyekszik eladni a termékét A marketing itt még nem jut el a fogyasztóhoz, de elválik a termeléstől Középpontba a termék Amit gyártunk az jó azt vegye a fogyasztó. 56

57 Fogyasztó orientált Marketing központja a fogyasztó A fogyasztó a király! Termeléstől a terméken át eljutott a fogyasztóig a marketing. Vizsgálják a vásárlói szokásokat, motivációkat, magatartás formákat. 57

58 Beruházás s orientált Teljessé válik a fogyasztóhoz való igazodás. Egész vállalt működése alárendelődik a fogyasztói igényeknek. Addig semmilyen beruházást nem kezdenek el, amíg nem tudják pontosan, ilyen termékre, milyen mennyiségben tart igényt a piac. 58

59 Kereslet orientált Nem csak kielégíteni, hanem átalakítani is akarja a fogyasztói keresletet. Ennek eszköze a szükségletteremtés: A szükségletek hierarchikus rendszert alkotnak: Létszükségletek (evés, ivás) valós szükségletek (autó, telefon) teremtett szükségletek (márkás ruha, ékszer) káros szükségletek (dohány, alkohol) 59

60 Társadalomorientáltlt Összehangoltan igyekszik alakítani az egész piaci környezetét, beleértve az államot is. Teljes belső és külső környezetet megpróbálja befolyásolni. 60

61 Marketing stratégia elvárások Marketing átalakítás átalakítás elvárások A vállalat külső környezete Vállalati működés 61

62 Piacfogalmak a marketing teljes piac potenciális piac elérhető piac célpiac lefedett piac szempontjából A marketingstratégia szervezeti és egyéni fogyasztói piacot különböztet meg aszerint, hogy azon termelési eszközöket, vagy fogyasztási cikkeket értékesítenek.

63 A szervezeti piac fel kell tárni a szervezetek döntéshozatali mechanizmusát (kik, milyen rendben, milyen ellenőrzési keretek között hozzák a döntéseket), mekkora az egyszeri és a folyamatos igény az adott termékre, mekkora maga a szervezet, a szervezet milyen egyéb szervezetekkel van kapcsolatban, melyek a szervezet speciális igényei.

64 A fogyasztói i piac demográfiai jellemzők (kor, nem, családi állapot), társadalmi jellemzők (iskolázottság, foglalkozás, vallás, jövedelem), kulturális jellemzők (szokások, hagyományok, divat), földrajzi jellemzők (népsűrűség, közlekedés, településtípus), személyes jellemzők (életmód, beállítottság, pszichikai állapot).

65 Egyéb b piaci informáci ciók piaci versenytársakra, azok technológiájára, várható piaci lépéseikre vonatkozó információk, a potenciális szállítókra vonatkozó információk (megbízhatóság, termékeik minősége, szállítási feltételeik stb.) a vállalat politikai-jogi környezetére vonatkozó információk (pl. a jövőbeni állami szabályozás irányai)

66 A marketingstratégia gia részeir A marketing-versenystratégia A marketing-piacstratégia A marketingmix kialakítása

67 A marketing-versenystrat versenystratégia Sikeres marketing-versenystratégia típusok: vezető, kihívó, követő, meghúzódó. Lássuk egyenként!

68 A piaci vezető A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, Sokat költ innovációra, marketingeszközökre, Intenzív beruházási politikát folytat, rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása

69 A piaci vezető céljai a legnagyobb piaci részesedés elérése, az elérhető (hosszú távon a potenciális) piac bővítése, piaci részesedésének megvédése, növelése, a piac általános stabilitása, új versenytársak belépésének korlátozása

70 A piaci kihívó A piaci kihívó erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére. Eszközei: erőteljes innovációs tevékenység, korszerűbb termékek, árverseny (olcsó áruk, árleszállítás, kampányok), a marketingkommunikációs eszközök intenzív alkalmazása, választékbővítés, rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása.

71 A kihívó céljai a meglévő piaci rések gyors elfoglalása, a gyengébb helyzetű cégek piacának megtámadása, a piaci vezető pozícióinak megtámadása. Piacstratégiáját a célpiaci és termékválasztékmarketing kombinált alkalmazása jellemzi.

72 A piaci követk vető A piaci követő vállalatok részesedésük megtartására koncentrálnak. Innovációs készségük korlátozott, módszereikhez ragaszkodnak. bevált A megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, amennyiben erősebb kihívó nem jelentkezik. Az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki jelentősebb mértékben.

73 A piaci meghúzódó céljai a kis piaci szegmensek minél tökéletesebb kitöltésére törekszik. Stratégiáját a szűk körű célpiaci marketing jellemzi, ezt viszont igen hatékonyan műveli. A megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, Az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki

74 A vállalat v marketing- piacstratégi giája tömegmarketing, (tömeggyártást folytat a vállalkozás, egész piacot teríti. Magas marketingkommunikációs költség jellemzi.) termékválaszték-marketing, valamint célpiaci marketing lehet

75 A termékv kválaszték-marketing Különbséget tesz a termékek között aszerint, hogy melyik piaci szegmens számára készíti azokat. A termékskála itt széles, sokféle minőségű és árú áruból választhat a vevő. Előnye, hogy több újdonságot nyújt a vevő számára, nehezebb a versenytársak számára a piacra való betörés. Hátránya, hogy magasabbak az innovációs és a termelési költségek.

76 A célpiaci c marketing A legkorszerűbb piacstratégia. Három jól elkülöníthető részből áll: piacszegmentálás, célpiacok kiválasztása, termékpozícionálás.

77 A termék k pozícion cionálása Kiválasztjuk a termék versenyelőnyeit, majd ezeket a versenyelőnyöket megfelelő formába öntve közöljük a fogyasztóval. A termékpozícionálás folyamata: hatékony versenyelőny kiválasztása, a versenyelőny formába öntése, ennek eljuttatása a vevőhöz.

78 A piacszegmentálás A piac részekre bontása a vállalat szempontjából lényeges ismérvek szerint. A fogyasztók csoportosításának szempontjai: demográfiai jellemzők (kor, nem, családi állapot), társadalmi jellemzők (iskolázottság, foglalkozás, jövedelem), kulturális jellemzők (szokások, hagyományok, divat), földrajzi jellemzők (népsűrűség, közlekedés, településtípus), személyes jellemzők, stb.

79 A marketing-mix mix A marketingmix a marketing eszközrendszere, a marketingstratégia akcióterve. A vállalat ezeket az eszközöket használja a környezettel való kapcsolattartásban. Marketing-mix Termék (Product) Ár (Price) Értékesítési hely (place) Kommunikáció (promotion)

80 A termékmarketing A termékmarketing legfontosabb elemei: a termékmix, amely a vállalat által piacra vitt teljes termékskálát jelenti, atermékvonal, amely a hasonló funkció termékek egymást követő változatai, a termékéletciklus, amely egy termék életpályájának a megtervezését szolgálja, atermékmarketing egyéb eszközei.

81 A termékmix Alapvető kérdések a termékmix kialakítása során: mennyire legyen széles a termékválaszték, kell-e a meglévő választékot szűkíteni (specializáció), vagy bővíteni (diverzifikáció), termékvonalak leállításával vagy újabbak indításával, melyik termék milyen fejlesztéseket igényel, kell-e új termékeket kifejleszteni, kell-e speciális igényeket kielégítő termékeket tartani, vagy csak a hagyományos, illetve átlagos szükségletek kielégítésére kell koncentrálni.

82 Döntések a termékvonalr kvonalról mikor melyik termékvonal meghosszabbítása indokolt, milyen ütemben kell a termékvonal régebbi tagjait a piacról kivezetni (a termékéletciklus figyelembevételével), milyen arányokat kell kialakítani a termékvonalak között

83 A termékéletciklus Azt az időszakot jellemzi, amíg a termék a piacon tartózkodik. Árbevétel, nyereség idő Bevezetés növekedés érettség hanyatlás

84 A termékmarketing egyéb eszközei zei csomagolás címke márkanév

85 A csomagolás s funkciói védi a terméket a gyártósortól a fogyasztóig (fontos minőségbiztosítási eszköz), a figyelemfelhívás eszköze (fontos marketing-kommunikációs eszköz), különféle promóciós eszközök helyezhetők el rajta (nyereményjátékok, reklámok), kiegészíthető különféle címkékkel, fityegőkkel, játékokkal, ajándékokkal, stb., a jogszabályoknak megfelelő vásárlói tájékoztatás hordozója.

86 A márkanm rkanév A márkanév jeleníti meg a terméket a piacon. A márkanévvel kapcsolatban eldöntendő kérdések: jogilag levédjük-e a márkanevet (a jogilag védett márkanév a védjegy), a gyártó vagy a forgalmazó márkanevén fusson az áru, minden termékre külön márkanevet alkalmazzunk, vagy több termék fusson egy márkanév alatt.

87 Árpolitika Az ármarketing feladatköre a következő marketing-stratégiai részkérdések kidolgozására terjed ki: az árpolitikai célok kialakítása, a termék piaci bevezető árának kialakítása, az árképzési módszer meghatározása, a kereslet árrugalmasságának mérése, a versenytársak árainak és árképzési módszereinek elemzése.

88 Az árstratégia céljaic Alapvető cél: a profitmaximalizálást biztosító ár meghatározása, a piaci részesedés növelése, az árbevétel maximalizálása, a minőségi árképzés politikája, az árstabilizáló árképzés politikája, a túlélést biztosító árképzés politikája.

89 A behatoló árstratégia Ár, költség Alacsony ár marketingkommunikációs erejét használja ki a nagyobb piaci térnyerés érdekében, csak később emeli az árat az átlagos piaci szintre. ár költség Termelési volumen

90 A lefölöző árstratégia Ár, költség Termék újdonságát kihasználva magas árral indít és később csökkenti az árat a piaci szintre. ár költség Termelési volumen

91 Az árstratégia és s a promóci ciós mix kapcsolata Lefölöző árstratégia Magas promóció Gyors lefölözés Behatoló árstratégia Magas promóció Gyors behatolás Lefölöző árstratégia Alacsony promóció Lassú lefölözés Behatoló árstratégia Alacsony promóció Lassú lefölözés 91

92 Az árképzési módszerm meghatároz rozása Költségbázisú árképzés Keresletbázisú árképzés Versenytársbázisú árképzés Többtényezős árképzés TK 99. oldal

93 Egyéb, a keresletre ható tényezők a jövedelem, a népesség száma, a helyettesítő és kiegészítő termékek ára, a marketingkommunikációs eszközök a kereslet árrugalmasságának mérése D % Q = D % P

94 Az értékesítési si hely A marketingnek ez a része az árunak a fogyasztóhoz való eljuttatásával foglalkozik. Ez a következő tevékenységekből áll: a termék értékesítési láncának megtervezése, a közvetítők kijelölése (idegen szóval: a disztribúciós rendszer kialakítása), az értékesítési hely kiépítése, az értékesítési hely termékkel való ellátásának megszervezése (a logisztikával szoros kapcsolatban, ezért ezt a logisztikai fejezet tartalmazza

95 Értékesítési si utak saját telephelyen, üzletben történő értékesítés, követítő/k/ igénybevételével, közös értékesítés más vállalattal. Marketingcsatorna: az az út, amelyen át a termék eljut a fogyasztóhoz.

96 Marketingcsatorna Üzletházak (plaza, center) Francise (komplex értékesítési know how ad el.) Értékesítési hely kiépítése: Megközelíthetőség Figyelemfelhívás Belső elrendezés Kiszolgálási rend Termékválaszték Kiszerelési szint Tisztaságfenntartás 96

97 Marketing-kommunik kommunikáció A marketingkommunikációs mix azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel a vállalkozás közvetlenül hatni akar a fogyasztókra. Két féle lehet alapvetően: húzó (pull) és toló (push) A marketingkommunikációs mix elemei: reklám, (húzó) közönségkapcsolatok, (húzó) eladásösztönzés, (toló) személyes eladás. (toló)

98 A reklám A reklám üzenet, ami az áru létét és értékét közli a fogyasztóval. A reklám tárgya szerint lehet: Termékreklám (MIZO tej) termékcsalád-reklám (fogyasszon több zöldséget!) általános reklám (vásároljon hazai terméket!) Cégreklám (vállalkozást reklámoz)

99 Az eladásöszt sztönzés (sales promotion SP) Eladásösztönzésnek tekinthető minden olyan juttatás, előny, amelyet a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap. Az eladásösztönzés lehet: nyereményjátékban való részvétel ajándéktárgy a termékhez nagyobb tételben vásárlóknak árengedmény törzsvásárlói jutalmak árkedvezményt nyújtó szelvények ingyenes házhozszállítás ingyenes parkolási lehetőség

100 A közönsk nségkapcsolatok (Public Relations PR) A közönségkapcsolatok célja a vállalat és a környezete közötti jó kommunikáció annak érdekében, hogy a vállalatról egy általánosan kedvező kép alakuljon ki. Eszközei a következők: sajtótájékoztató tartása, Image-építés (arculattervezés) Egyedi vállalati arculat (corporate identity) a vállalat üzleti tervének közzététele, társadalmi események szponzorálása (tudomány, sport, kultúra stb.), jótékony célú kiadások (mecenatúra), fogadások, rendezvények tartása, üzleti utak szervezése

101 Személyes eladás s (PS- personal selling) Jelentősége ott nagy, ahol az eladás szakértelmet kíván A szervezeti piacokon az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz Kiemelkedően fontos az eladó (ügynök, házaló ) személye. TK 111. oldal feladat

102 Innováció

103 Az innováci ció fogalma Az innováció a vállalat egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű vállalati célok elérésének elősegítése érdekében.

104 Az innováci ció területei J. A. Schumpeter ( ) szerint innovációs tevékenység a következő területeket érintheti: új termék, új technológia, a szervezet átalakítása, új beszerzési lehetőségek, új értékesítési piacok.

105 Az innováci ció és s a termelési folyamat összefüggése Input transzformáció output új új termék új beszerzési új technológia értékesítési piacok új szervezet piacok

106 Az innováci ció eszköz- és célrendszere Az innovációs stratégia kidolgozása során az alábbi lépések szükségesek: a külső innovációs környezet elemzése, a vállalat szervezetének, mint az innováció belső környezetének az elemzése, az alapvető innovációs irány meghatározása, az egyes innovációs lépések kidolgozása, az innováció gyakorlatba való átültetésének részletes akcióterve (változásmenedzsment).

107 Innováci ciós s stratégia Innovációs stratégiai irányok: kutató stratégia, elemző stratégia, megőrző (védő) stratégia, alkalmazkodó (reagáló) stratégia. TK 121 oldal 25. ábra

108 A sikeres innováci ciós s stratégia alapelemei a fogyasztói igények álljanak a fejlesztés fókuszában, legyen hatékony információs rendszer a vállalatnál, gyors legyen az innovációs tevékenység átfutási ideje, az externáliáinak fokozott figyelembe vétele, a kooperációs lehetőségek kihasználása, a rugalmas vállalati struktúra kialakítására, lehetőség az innovációból való kiszállásra, a megfelelő erőforrások biztosítása

109 A külsk lső innováci ciós s környezetk elemzése A fogyasztói igények felmérése (piacvezérelt innováció) A szállítók fejlesztési eredményei A versenytársak fejlesztési eredményei Innovációs támogatások A legújabb szabadalmak, know-how-k (technológia vezérelt innováció) Az externáns hatások elemzése

110 A belső innováci ciós s környezetk elemzése A belső környezet adaptációs képességét az innováció eredményei szempontjából az alábbiak szerint fejleszthetjük: a vállalati szervezeti rendszer átgondolt kialakítása, különösen ügyelve a rendszer áttekinthetőségére, logikus felépítésére a munkatársak állandó továbbképzése, az inno-vációs eredmények lényegének elsajátítása a munkatársak részéről.

111 Az innováci ciós s láncl MARKETING KUTATÁS-FEJLESZTÉS BERUHÁZÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS

112 Az innováci ció lépései Ötletgyűjtés Tervezés Fejlesztés Tesztelés Megvalósítás

113 Értékelemzés Az értékelemzés termékre orientált, az innovációs eredményeket felhasználó komplex költség-haszon elemzés. funkció Érték = költség Funkciók elemzése: hasznossági funkciók Érvényesülési funkciók

114 A változv ltozásmenedzsment A változásmenedzsment a vállalat külső és belső környezetében beállt változásokhoz történő alkalmazkodását biztosítja. A külső környezet felkészítése az új befogadására: a partnerek, fogyasztók, lakókörnyezet, állami szervek tájékoztatása, felvilágosítás, az innováció előnyös oldalainak kidomborítása, a hátrányos következmények mérséklésére irányuló tervek bemutatása, az innovációból származó konkrét előnyök eloszlásának bemutatása, kiemelve a külső környezetnek jutó előnyöket, az innováció bevezetése konkrét feltételeinek megteremtése (szerződések megkötése, anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátásának ütemezése, kooperáció kialakítása stb.).

115 A termékfejleszt kfejlesztés s szakaszai (termék-innov innováció) ötletgyűjtés terméktervezés első piaci tesztelés termékfejlesztés második piaci tesztelés termelés piaci bevezetés Szabadalom: a jogilag védett találmányt szabadalomnak nevezzük.

116 Kereslet-rugalmassági számítások

117 Keresletrugalmasság A Keresletrugalmasság kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg adott termék keresett mennyisége, ha egy százalékkal megváltozik valamely keresletet befolyásoló tényező.

118 A kereslet-rugalmass rugalmasságigi számítások sok fajtái a) A kereslet árrugalmassága b) A kereslet kereszt-árrugalmassága c) A kereslet jövedelemrugalmassága

119 A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg valamely termék kereslete, ha a termék ára egy százalékkal megváltozik.

120 Az árrugalmassági gi együtthat ttható kiszámítása sa E Xp X A keresett mennyiség (X) % - os változása = Az ár % - os változása

121 Az árrugalmassági gi együtthat ttható kiszámítása sa X -X P -P E = Xpx X 1 + X 0 P 1 + P 0 2 2

122 Az árrugalmassági gi számítás X 0 =100 db; X 1 =80 db alkalmazása P 0 =10 Ft/ db; P 1 =15 Ft/ db E = = X - p x = = = = = - = 5 9

123 Az árrugalmassági gi számítás E 9 xp x alkalmazása = - 5 á1 A kereslet árrugalmatlan A keresett mennyiség %-os változása kisebb, mint az árváltozás %-a. TR 0 =10*100=1000 TR 1 =15*80=1200

124 Az árrugalmasság g fajtái a) Árrugalmas kereslet b) Árrugalmatlan kereslet c) Egységnyi árrugalmasságú kereslet

125 Az árrugalmas kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke nagyobb, mint egy. E xp x ñ1 A kereslet változás százaléka nagyobb az árváltozás százalékánál. Ha a termék ára nő, az eladó árbevétele csökken. Ha a termék ára csökken az eladó bevétele növekszik.

126 Az árrugalmatlan kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke kisebb, mint egy. E x p x á 1 A kereslet változás százaléka kisebb az árváltozás százalékánál. Ha a termék ára nő, az eladó árbevétele is nő. Ha a termék ára csökken az eladó árbevétele is csökken.

127 Az egységnyi gnyi árrugalmasságú kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke egyenlő eggyel. E x = p x 1 A kereslet változás százaléka egyenlő az árváltozás százalékával. Az árváltozás nem változtatja meg az eladó bevételét.

128 A kereslet árrugalmasságát befolyásol soló tényezők A jószág természeti, használati tulajdonságai A termék helyettesíthetősége A helyettesítő termék árának közelsége A termék árának közelsége a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva.

129 A kereslet keresztárrugalmassága A kereslet kereszt-árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg adott X termék keresett mennyisége, ha egy másik Y termék ára egy százalékkal megváltozik.

130 A kereslet keresztárrugalmasságának kiszámítása sa E Xp y = Az x termék keresletének %-os változása Az y termék árának % - os változása E = X Y1 Y Y1 Y0 X 2 X X P P Xp y + 2 P P

131 A termékek fogyasztásának kapcsolata Helyettesítő termékek, ha a keresztárrugalmasság értéke pozitív. Kiegészítő termékek, ha a keresztárrugalmasság értéke negatív. Nincs kapcsolat a két termék fogyasztása között, ha a kereszt- árrugalmasság értéke nulla. E X p y = 0 E Xp ñ y 0 E Xp á y 0

132 TERMELÉSMENEDZSMENT

133 A termelésmenedzsment feladatai 1. az átalakító (transzformációs) tevékenységnek az egész vállalatra vonatkozó megszervezése, a vállalat más funkcionális területeivel történő összehangolása, az egyes gazdálkodási területek tevékenységének koordinálása.

134 A termelésmenedzsment feladatai 2. a szükséges inputok megfelelő ütemű beszerzése és a termelés igényeinek megfelelő kiszolgálása termeléshez szükséges tárgyi eszközök biztosítása, a termeléshez szükséges munkaerő biztosítása, az értékesítés igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű output előállítása, az egész termelési és forgalmi folyamatra kiterjedő minőségbiztosítás működtetése.

135 A termelésmenedzsment szinergiái A termelésmenedzsment összehangolja: a forgóeszköz-gazdálkodást az tárgyieszköz-gazdálkodással a munkaerő-gazdálkodást az tárgyieszköz-gazdálkodással a munkaerő-gazdálkodást a forgóeszköz-gazdálkodással

136 A nemzetgazdaság szektoriális felosztása sa Primer szektor: ebbe a szektorba tartozik a természet kincseinek közvetlen kiaknázása (mező- és erdőgazdálkodás, bányászat). Szekunder szektor: feldolgozóipar Ez a szektor maga is két részből áll: Az elsődleges feldolgozóipar döntően a primer szektor termékeit alakítja át (pl. fafeldolgozás, malomipar). A másodlagos feldolgozóipar fogyasztási cikkeket állít elő (pl. bútorgyártás, sütőipar). Tercier szektor: szolgáltatások Főbb tevékenységi ágai: kereskedelem, idegen-forgalom, a szállítás, pénzügyi rendszer, egészség-ügy, közbiztonság, honvédelem, oktatás, kultúra, művelődés.

137 A szolgáltat ltatás s fogalma és jellemzői Szolgáltatás: anyagi jószág közbeiktatása nélkül, közvetlenül elégít ki szükségleteket. A szolgáltatások fontosabb jellemzői: a szolgáltatás mindig személyes jellegű, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő valamilyen jelenlétét igényli, a szolgáltatás nyújtása és a fogyasztás időben egybeesik, a szolgáltatás nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, tárolható, kevésbé exportálható és importálható, mint az anyagi jószág alakját öltő termékek.

138 A szolgáltat ltatások csoportosítása sa anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatások, dolgokra és személyekre irányuló szolgáltatások, termelő és nem termelő szolgáltatások, egyéni és kollektív jellegű szolgáltatások, piacosítható és nem piacosítható szolgáltatások.

139 A termelés s az előáll llított termék k jellege szerint egynemű, szabványosított tömegcikket előállító termelés összetett terméket előállító termelés

140 A termelés s a tömegszert megszerűség szempontjából tömeggyártás, sorozatgyártás, egyedi gyártás.

141 A termelés s a gyárt rtási rendszer jellege szerint műhelyben történő gyártás, műhelyrendszerű gyártás, csoportos gyártás, folyamatrendszerű gyártás, számítógéppel integrált gyártás, projektrendszerű gyártás.

142 A számítógéppel integrált gyárt rtási rendszer részeir termeléstervezés és -irányítás, számítógéppel segített tervezés (CAD - Computer Aided Design), a termékek műszaki tervének kialakítására, módosítása, számítógéppel segített termelés (CAM - Computer Aided Manufacturing), csoportos technológia, ahol lehetséges, a különböző termékek egyes gyártási fázisait közösen végzik el, automatizált anyagmozgatás, robotizálás, programozható gépek felhasználása az egész termelési folyamatban.

143 A vállalat v termelési stratégi giája A termelési stratégia tartalmazza: a termékszerkezetet a gyártási rendszer fejlesztésére vonatkozó terveket az tárgyi eszközök bővítésére, cseréjére vonatkozó terveket (ez a beruházási stratégia), a termelés igényeinek megfelelő munkaerőállomány kialakítására vonatkozó terveket, az anyagáramlás megszervezésére, a forgóeszközök biztosítására vonatkozó terveket, a minőségbiztosítás kialakítására, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket.

144 A termelési folyamat operatív terve Az operatív terv tartalmazza: az egyes termelőegységek feladatait időbeli bontásban, a termelési vezérprogramok elkészítésének egységes alapelveit, a közvetlen termelésirányítás szervezetét és működési előírásait. A termelési vezérprogram a termékcsoportra meghatározott teljes termelési terv lebontása az egyes termékre.

145 Szüks kséglettervezési rendszerek (Material Requirements Planing) Az MRP I. alapvető céljai a következők: A készletek beérkezésének megfelelő ütemezése (lassítása, gyorsítása) révén a készletszint szabályozása. A készletszint-szabályozás révén a Az MRP I. egységes folyamatként kezeli az egész termelési folyamatot a marketing követelményeinek figyelembe vételével. A készletgazdálkodás hatékonyságának javítása (alacsonyabb lekötött forgótőke, magasabb kiszolgálási szint). A készletekre épülő termelési terv kialakításával a termelés hatékonyságának a javítása. Az MRP II. az anyagáramlás tervezése mellett figyelembe veszi a többi erőforrásokat (pl. munkaerő, tárgyi eszközök kapacitása stb.) is.

146 Éppen időben elv (Just( in time) Mindennemű veszteséget igyekszik kiküszöbölni. Alapelvei: Egyenletes és rugalmas termelés Készlet nélküli termelés Áttekinthető üzemkialakítás Teljes körű minőségmenedzsment (TQM) Japánban alakult ki, de az egész világon terjed. TQM - Total Quality Management) a vállalat egészére kiterjedő minőségbiztosítási rendszer.

147 Minőségellen gellenőrzés A minőségellenőrzés a gyártás előtt, a gyártás közben és a gyártás befejeztével történhet. A gyártás előtti ellenőrzés a gyártás feltételeinek ellenőrzését jelenti. A gyártásközi ellenőrzés a gyártási folyamat során történik. A gyártásközi ellenőrzés az ellenőrzés helye szerint támaszponti ellenőrzés vagy futó ellenőrzés lehet. A gyártásközi ellenőrzést minden terméken vagy csak egyes mintadarabokon végezhetik el. Avégellenőrzést a gyártás után közvetlenül végzik el. Minőségi körök: a dolgozók csoportokba szerveződ-ve, közösen javítják a termelés minőségét.

148 A minőségv gvédelem A minőségvédelem feladata a termék minőségének megóvása a termelőtől a fogyasztóig tartó úton. A minőségvédelem eszközei: Az értékesítési logisztikával összhangban gondoskodni kell a termék megfelelő tárolásáról, rakodásáról, szállításáról. A marketinggel együttműködve olyan csomagolást kell alkalmazni, amely a marketing igényei mellett a minőségbiztosítás követelményeit is kielégíti. A piaci (fogyasztói) visszajelzések begyűjtésének és értékelésének megszervezése.

149 TÁRGYI ESZKÖZ- GAZDÁLKODÁS

150 Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök: azok a termelési eszközök, amelyek hosszú távon szolgálják a vállalat tevékenységét. A tárgyi eszköz-gazdálkodás feladata a beruházások előkészítése és költséghatékony lebonyolítása a vállalati stratégia által megszabott keretek között.

151 A beruházás fogalma A beruházás: tárgyi eszköz létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyi tevékenység. A beruházások aszerint, hogy a már meglévő eszközök bővítését vagy pótlását szolgálják-e pótló, bővítő (nettó), vagy együtt bruttó beruházások lehetnek. A pótló beruházások forrása a vállalat amortizációs alapja, a bővítő beruházás forrása a vállalat eredménye.

152 A beruházások csoportosítása 1. A beruházások betöltött funkciójuk szerint alap-, kapcsolódó- és járulékos beruházások lehetnek. A beruházásokat saját és idegen forrásból lehet megvalósítani. A beruházásokat saját kivitelezésben és megrendelés útján lehet megvalósítani.

153 A beruházások csoportosítása 2. A beruházások a létrejött tárgyi eszköz jellege szerint termelő (anyagi) vagy nem termelő jellegű beruházások lehetnek. A beruházások műszaki szempontból gép, építési és egyéb beruházások lehetnek. A beruházás alanyai szerint állami, vállalati és háztartási beruházásokat különböztetünk meg.

154 Beruházási döntések mindig ki kell dolgozni beruházási alternatívákat, figyelemmel kell lenni a vállalat egyéb beruházási terveire, a pénzügyi korlátokra, össze kell vetni a beruházások várható hozamait, elemezni kell a beruházás kockázatát, beruházás gazdaságossági számítások segítségével ki kell számolni a beruházás tényleges hozamát (a pénz időértékének figyelembevételével), megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni ( feasibility study ), biztosítani kell a megfelelő pénzügyi forrásokat.

155 Elemzés értékbeli mutatókkal A beruházás-gazdaságossági mutatók aszerint, hogy az idő pénzértékét (időpreferencia) figyelembe veszik-e, statikus vagy dinamikus mutatók lehetnek. Időpreferencia elve: az előbb képződött jövedelmeket többre értékeljük, mint a később képződötteket.

156 Statikus mutatók a beruházás átlagos jövedelmezősége (B j ) a megtérülési idő (B i ) beruházás forgási sebessége (B s )

157 A beruházás átlagos jövedelmezősége (B j ) Megmutatja, hogy egy adott időszakban mekkora a beruházás hozama a beruházásba fektetett tőkéhez képest. B j = Ny / B Ahol B j = a beruházás átlagos jövedelmezősége (%), Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

158 A megtérülés idő (B i ) Azt az időtartamot adja meg, amely alatt a nyereségből visszatérül a beruházásra fordított pénz. B i = B / Ny Ahol B i = a beruházás megtérülési ideje (év). Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

159 A beruházás forgási sebessége (B s ) Megadja, hogy a beruházás hányszor téríti vissza a befektetett összeget a működési ideje alatt. Ahol B s = M i / B i B s = a beruházás forgási sebessége (skalár mennyiség). B i = a beruházás megtérülési ideje M i = a beruházás használati ideje

160 Példa Számítsa ki a beruházás statikus mutatóit az alábbi adatok alapján: Beruházott összeg: Ft Átlagos éves nyereség: Ft Működési idő: 25 év

161 Megoldás B j = Ny / B = Ft/ Ft = 5 % B i = B / Ny = Ft/ Ft = 20 év B s = M i / B i = 25 év/20 év = 1,25

162 Dinamikus mutatók Nettó jelenérték (NPV) Belső megtérülési kamatláb (IRR)

163 Az üzemfenntartás Az üzemfenntartás a tárgyi eszközgazdálkodás és a termelésmenedzsment között teremt igen szoros kapcsolatot. Az üzemfenntartás feladatai: a tárgyi eszközök termelési célú kiszolgálása, termelés közbeni hibaelhárítás, karbantartás, javítás, felújítás.

164 A karbantartás fajtái hibajavító karbantartás, megelőző karbantartás, felülvizsgálat utáni karbantartás, naptári időszakonként végzett karbantartás, használati idő szerinti karbantartás, műszaki paraméterek alapján végzett karbantartás.

165 Kapacitásszámítás és kapacitáskihasználás A kapacitás egy tárgyi eszköz teljesítményének optimális üzemi körülmények között elérhető maximuma. A tárgyi eszköz-gazdálkodás keretében történik a termelőberendezések kapacitásának: kiszámítása, kihasználásának biztosítása, kihasználtságának mérése.

166 A kapacitás kiszámítása Meg kell határozni azt az időszakot, amire vonatkozóan a kapacitást számolják. Meg kell állapítani a berendezés hasznos működési idejét a vizsgált időszakban. Meg kell adni a berendezésen előállított termék egy egységének előállításához szükséges időt (időnorma). Ahol K a kapacitás I a hasznos üzemidő N az időnorma K = I / N

167 A berendezések kihasználtságát jelző mutatók a vállalat egészére Az üzemképesség mutatója, ami a működőképes eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában. A működő állomány mutatója, ami a ténylegesen működő tárgyi eszközöket adja meg az üzemképes állomány százalékában. A tárgyi eszköz-állomány teljes mutatója, ami a ténylegesen működő eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában.

168 A gépenkénti mérésre alkalmas mutatók Teljesítmény-kihasználási mutató, ami a berendezésen ténylegesen előállított termékmennyiséget adja meg a berendezés kapacitásának százalékában. Ez a mutató a szűk értelemben vett kapacitás-kihasználás mutatója. Az időalap-kihasználási mutató, amely a gép tényleges működési idejét adja meg a gép hasznos üzemidejének százalékában.

169 Az amortizációs rendszer A tárgyi eszközök a termelési folyamatban fizikailag és erkölcsileg is veszítenek értékükből. Az erkölcsi és fizikai kopásból adódó értékcsökkenést az amortizációval számolják el. Az amortizáció az a folyamat, amelyben a tárgyi eszközök értéke átkerül az új termékek értékébe. Az amortizáció egyszerre költség- és jövedelem-tényező a vállalat számára.

170 Az amortizáció elszámolása Bruttó érték: a tárgyi eszköz értéke a termelésbe állításkor. Nettó érték: bruttó érték elszámolt amortizáció Az amortizáció elszámolása a leírás módszere szerint: lineáris, gyorsított, lassított leírás lehet.

171 Az amortizáció elszámolása Az amortizáció elszámolása a leírás technikája szerint: egyösszegű, fix kulcsos (lineáris), degresszív, progresszív, teljesítményarányos leírás lehet.

172 Beruházás és mutatószámai

173 Emlékezz kezzünk az innováci ciós láncra MARKETING KUTATÁS-FEJLESZTÉS BERUHÁZÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS 173

174 Tárgyi eszközök a vállalat olyan anyagi eszközei, melyek közvetlenül, vagy közvetett módon tartósan, több termelési cikluson keresztül szolgálja az üzleti tevékenységet. Tárgyi eszközök csoportosítása Ingatlanok: Ide tartozik a termőföld, telek, erdő, építmények, épületek, rendeltetésükhöz szükséges felszerelések, berendezésekkel, beépített csőhálózatukkal, stb. együtt. Műszaki berendezések, gépek, járművek: ide sorolva a számítástechnikai eszközöket, az egyéb berendezéseket, valamint a szállítóeszközöket és járműveket. Beruházások: A tárgyi eszközök e csoportjába azok a befektetések tartoznak, amelyek az ingatlanok, valamint műszaki berendezések, gépek, járművek létrehozásával, vásárlásával kapcsolatosak, de még nem helyezték üzembe azokat, működésüket nem kezdték meg. 174

175 Beruházás Rendelkezésre álló javak szűkösek, ki kell választani a legkedvezőbbet Minimális előállítás > legnagyobb hozam Variációkat összemérhetővé kell tenni Azonos számítási módot kell alkalmazni: Dinamikus (időtényező) Statikus (adott időpillanatot vesz alapul) 175

176 Értékcsökkenési leírás, vagy amortizáció: a tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Az értékcsökkenés a tárgyi eszköz kopásának, elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközökbe befektetett tőke térül meg, és újabb befektetések forrásával válhat. A Számviteli törvény szerint a tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási árát (költségét) azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközök előreláthatóan használni fogják a vállalkozás érdekében. 176

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni?

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni? Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség, Tőke (befektetés), Vállalkozói készség vállalkozó, Kockázatvállalás, Reális üzleti terv Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t,

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók 1

A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók 1 A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési 1 Piskóti István A hely-marketing, egy régió avagy egy város fejlesztése érdekében folytatandó marketing tevékenységnek meghatározó

Részletesebben

Vállalkozói ismeretek

Vállalkozói ismeretek 2 Vállalkozói ismeretek 1. A vállalkozásról általában A vállalkozói és a vállalkozási tevékenység jellemzői. A vállalkozások és a vállalkozói döntések. A vállalkozások működési formái. A vállalkozási ötlet

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 13. Előadás Az üzleti terv készítés A célok kitűzése és stratégia kialakítása A vállalat

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból

I: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból 16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017

Magyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017 Magyar Turizmus Zrt. - Marketingstratégia 2015-2017 Társasági jövőkép és küldetés Mára a turizmus a magyar gazdaság húzóágazatává vált, fejlődése negyedik éve töretlen. Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÜZLETI TERVEZÉS, ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉS ALAPJAI, ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE. Előadó Dr. Szücs Tamás

ÜZLETI TERVEZÉS, ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉS ALAPJAI, ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE. Előadó Dr. Szücs Tamás ÜZLETI TERVEZÉS, ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉS ALAPJAI, ÜZLETI TERV FELÉPÍTÉSE Előadó Dr. Szücs Tamás A tervezés s követelmk vetelményei Az üzleti tervnek - pályázatok esetében is - 3 fő kritériumot kell teljesítenie:

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark marketingterv javaslata

A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark marketingterv javaslata Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet A sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark marketingterv javaslata Niczky Mercédesz 2015 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 2. MARKETINGTERV ELMÉLETI

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE, GAZDÁLKODÁSA

KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE, GAZDÁLKODÁSA 2 KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE, GAZDÁLKODÁSA 1. A kereskedelmi vállalkozások környezete, a környezet összetevői. A gazdaságpolitikai célok, eszközök és a piaci környezet. 2. A kereskedelmi vállalatok

Részletesebben

Marketing II. A piaci bevezetés tervezése. A termék fogyasztói elfogadása és az életciklus menedzsment. Ipari termék- és formatervező mérnök szak

Marketing II. A piaci bevezetés tervezése. A termék fogyasztói elfogadása és az életciklus menedzsment. Ipari termék- és formatervező mérnök szak Marketing II. Ipari termék- és formatervező mérnök szak A piaci bevezetés tervezése. A termék fogyasztói elfogadása és az életciklus menedzsment. 4. előadás 1 Amiről ma szó lesz Tankönyv: 6. fejezet, 4.5

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Speciális ingatlanok értékelése

Speciális ingatlanok értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 4. Kereskedelmi ingatlanok értékelése

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék

Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék Táltos Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. Tartalomjegyzék 1 I. Bevezetés II. Az iskola nevelési programja III. Az iskola helyi tanterve: - általános iskola - gimnázium - szakiskola - szakközépiskola IV.

Részletesebben

Egyeztetési anyag 1. változat

Egyeztetési anyag 1. változat AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Egyeztetési anyag 1. változat 2009. március 17. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Energiaipar: a jég hátán is megél?

Energiaipar: a jég hátán is megél? OTDK-dolgozat 2015 Energiaipar: a jég hátán is megél? A szektor kereskedelmi engedélyes vállalkozásainak beszámolóelemzése az elmúlt évek tükrében Energy industry: can he always make do? The recent year

Részletesebben

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28.

HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. HARSÁNYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. MÁRCIUS 28. Tartalomjegyzék A. Nevelési program...2 1 A nevelő-oktató munka alapelvei, területei...6

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A feln ttképzés szervezése

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A feln ttképzés szervezése HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A feln ttképzés szervezése Budapest, 2008 VII. A feln ttképzés szervezése Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

Innovációs stratégiaalkotás testközelben

Innovációs stratégiaalkotás testközelben BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Innovációs stratégiaalkotás testközelben Belső konzulens: Balázsné Dr. Lendvai Marietta Harsai Noémi Nappali tagozat Külső konzulens: Nagy András

Részletesebben

NÜFLE 2 Esszék. 1. Logisztika fogalma, logisztikai szemléletmód, költség koncepció lényege. 2. Ellátási lánc, ostorcsapás hatás

NÜFLE 2 Esszék. 1. Logisztika fogalma, logisztikai szemléletmód, költség koncepció lényege. 2. Ellátási lánc, ostorcsapás hatás NÜFLE 2 Esszék 1. Logisztika fogalma, logisztikai szemléletmód, költség koncepció lényege A logisztika a vállalatok stratégiájának egyik kulcsfontosságú eleme, mivel az összköltségek 10-40%-át teszik ki

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

MARKETING ALAPJAI Oktatási segédanyag 2.rész. Dr. Petruska Ildikó

MARKETING ALAPJAI Oktatási segédanyag 2.rész. Dr. Petruska Ildikó MARKETING ALAPJAI Oktatási segédanyag 2.rész Dr. Petruska Ildikó 1 5. FOGYASZTÓI PIAC ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS (folytatás) Vásárlási szerepek. A marketingesek a vásárlási szerepek ismerete alapján tudják

Részletesebben

INFORMÁLNI, INTEGRÁLNI, INSPIRÁLNI

INFORMÁLNI, INTEGRÁLNI, INSPIRÁLNI INFORMÁLNI, INTEGRÁLNI, INSPIRÁLNI A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár STRATÉGIAI TERVE 2014-2020 2014. december 1. Tartalomjegyzék I. Helyzetkép... 4 II. A 2014-2020 közötti időszak stratégiai tervezését

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata

Budapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata , Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva x 1 2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió Kiskunok Vidékéért Egyesület 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva Kiskunfélegyháza, 2016. január 26. Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban

Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József A marketing szerepe az üzleti életben és társadalomban Kereskedelem és marketing A marketing fogalma

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS 2008. Gyır, 2009. május 12.

ÜZLETI JELENTÉS 2008. Gyır, 2009. május 12. ÜZLETI JELENTÉS 2008. A 2009. május 12-én tartott évi rendes Közgyőlés az Üzleti Jelentést, valamint az annak függelékét képezı Éves Beszámolót a 4/2009 (V.12.) és 5/2009 (V.12.) sz. határozataival jóváhagyta.

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges 1 Tartalomjegyzék GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges veszélyek........................................................

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAK A ZÁRÓVIZSGA FİBB TÉMAKÖREI VÁLLALKOZÁSSZERVEZÉSI SZAKIRÁNY

NYÍREGYHÁZI FİISKOLA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAK A ZÁRÓVIZSGA FİBB TÉMAKÖREI VÁLLALKOZÁSSZERVEZÉSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSSZERVEZÉSI SZAKIRÁNY 1. Kis és középvállalkozások (KKV) gazdasági és társadalmi jelentısége. 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. KKV minıségi és mennyiségi ismérvei.

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Partnerség erősítésének lehetőségei az Önkormányzat és a település lakossága között TANULMÁNY

Partnerség erősítésének lehetőségei az Önkormányzat és a település lakossága között TANULMÁNY 4Sales Systems www.4sales.hu info@4sales.hu MÓRAHALOM VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK POLGÁRMESTERI HIVATALA 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. Tel.: (06) 62-281-022; Fax: (06) 62-281-244 Partnerség erősítésének

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI.1.1... 2 VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA Budapest, 2007. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT Szerző 1. fejezet, 2. fejezet 1. pont, 5. fejezet

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK - ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM. A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. az ÉSZAK - ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM. A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az ÉSZAK - ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése c. pályázati kiíráshoz Kódszám: EAOP-2008/1.1.1/A A projektek az Európai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát

Részletesebben

Vállalati együttmőködés és klaszterek támogatása

Vállalati együttmőködés és klaszterek támogatása Vállalati együttmőködés és klaszterek támogatása (DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11) Kedvezményezettek köre Jelen kiírás

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében

Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében Fejlesztések-kutatások a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében dr. Kaposi József főigazgató 2014. október 7. Hajdúszoboszló Fejlesztési-kutatási területek 1. Háttér 2. Fejlesztések tankönyvek

Részletesebben

Autó szerviz, csere pedelec

Autó szerviz, csere pedelec A Pedelec kerékpárok elterjedésének legnagyobb akadálya, hogy a leendő felhasználói kör nem ismeri ezt a technológiát, közlekedési eszközt. A LEV járművek elterjesztésének elősegítésére (1027/2016. (II.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22

2.1. Minőségcélok 20 2.2. Jövőkép.21 2.3. Intézményünk szabályozott folyamatai 22 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása.. 6 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása... 8 1.3. A minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítés. 10 1.4. A MIP-hez

Részletesebben

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ A Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől

Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Szám: 42487/2011 Javaslat Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok,

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8. HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Neumann János Általános Iskola MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A program érvényes 2007 év szeptember hó 01.nap Tartalom 1. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség, és a program készítése 2. Az

Részletesebben

Ipari parkok fejlődési lehetőségei:

Ipari parkok fejlődési lehetőségei: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek Szerkesztette: Buzás Norbert és Lengyel Imre JATEPress, Szeged 2002 Szerkesztette: Buzás Norbert Lengyel

Részletesebben