Közgazdaságtan - 3. elıadás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közgazdaságtan - 3. elıadás"

Erzsébet Szabó
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Közgazdaságtan - 3. elıadás A FOGYASZTÓI DÖNTÉS TÉNYEZİI 1 A FOGYASZTÓI DÖNTÉS ELEMEI Példa: Eg személ naponta 2000 Ft jövedelmet költhet el pogácsára és szendvicsre. Melikbıl mennit tud venni? 1 db pogácsa ára 100 Ft 1 szendvics ára 250 Ft Lehetıségek: Csak pogácsa: 20 db Csak szendvics : 8 db 2 szendvics és 15 pogácsa 4 szendvics és 10 pogácsa 6 szendvics és 5 pogácsa 7 szendvics és 2,5 pogácsa 2000 Ft = = 250 szendvics +100 pogácsa KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES: I = p + p Fogasztó jövedelme Egik termék mennisége Egik termék ára Másik termék mennisége Másik termék ára 2 1

2 A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENES ÁBRÁZOLÁSA Lehetıségek: Csak pogácsa: 20 db 2 szendvics és 15 pogácsa 4 szendvics és 10 pogácsa 6 szendvics és 5 pogácsa 7 szendvics és 2,5 pogácsa Csak szendvics : 8 db A költségvetési egenes egenlete: 2000 = üdítı (dl) hamburger (db) Nem költi el a teljes jövedelmét Nincs enni jövedelme, elérhetetlen 3 A költsk ltségvetési egenes tulajdonságai: I = p + p azaz I - p = p azaz I / p - p / p = tehát = I / p - p / p 2000 = vag = 20-2, Y tengelt itt metszi Az egenes meredeksége Ha a jövedelem megváltozik (pl.felére csökken) = szendvics (db) vag = 10-2,5 Ha az egik termék ára változik (pl szendvicsé 2-szeresre nı) pogácsa (db) = vag =

ltségvetési egenes tulajdonságai: I = p + p azaz I - p = p azaz I / p - p / p = tehát = I / p - p / p 2000 = 250 + 100 vag = 20-2,5 25 20 Y tengelt itt metszi Az egenes meredeksége Ha a

3 A fogasztó a költségvetési egenes pontjaiból választhat. HOGYAN? Milen termékkombinácókat szeret? 4 szendvics és 8 pogácsa Ennél jobb: 5 szendvics és 8 pogácsa 6,7,8 szendvics és 8 pogácsa Ugancsak jobb: 4 szendvics és 9, 10,11,12, pogácsa Rosszabb: 3,2,1 szendvics és 8 pogácsa 4 szendvics és 7, 6, 5, pogácsa A 4 SZ és 8 P kombinációval azonos élvezeti értékő pontok hele KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE: az azonos hasznossági értékő jószágkombinációk a fogasztó preferenciáit mutatja 5 A közömbösségi görbe tulajdonságai: Közömbösségi térkép: A magasabban futó görbe nagobb hasznosságot jelent (preferált jószágkosarak) U3 negatív meredekségő ( a több jobb ) Két különbözı közömbösségi görbe nem metszeti egmást U1 U2 az origóra konve (a kiegensúlozott kombináció értékesebb az egoldalúnál) 6 3

7, 6, 5, pogácsa A 4 SZ és 8 P kombinációval azonos élvezeti értékő pontok hele KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE: az azonos hasznossági értékő jószágkombinációk a fogasztó preferenciáit mutatja 5 A

4 HELYETTESÍTÉS A KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBE MENTÉN Helettesítési ráta: RS = / = - / A 1 2 B 1 2 (az A-B szelı meredekségének absz.értéke) Helettesítési határráta: MRS = lim / = d/d = - d/d (az érintı meredekségének abszolút értéke) 7 U3 A közömbösségi térkép rögzített 0 mellett U2 U1 U4 0 Hasznossági függvén: változatlan esetén az növelésével elérhetı hasznossági szintek Jele: TU U4 U3 U2 U1 8 4

értéke) Helettesítési határráta: MRS = lim / = d/d = - d/d (az érintı meredekségének abszolút

5 Hasznossági függvén TU : összhaszon (össz-hasznosság) az jószág g menniségeinek fogasztásával nerhetı összes hasznosság TU =TU (1) -TU (0) = 1-0 ( = 1) MU : határhaszon MU = TU / ( ( 0) az jószág g fogasztásának változv ltozása révén n elért összes hasznosság-változ ltozás (ceteris paribus,, fogasztása sa változatlan) v Telítettségi pont: TU= ma, MU = 0 Hasonlóan értelmezhetı TU, ha fogasztása változatlan, valamint MU = TU / ( 0) 9 GOSSEN I. TÖRVÉNYE: Ha eg jószág fogasztását növeljük (ceteris paribus), akkor - eg bizonos nagság elérése után - az ebbıl eredı hasznosság egre kisebb mértékben nı. azaz: ha nı, akkor TU egre kisebb mértékben nı, azaz MU csökken. (A csökkenı határhaszon törvéne) 10 5

MU = 0 Hasonlóan értelmezhetı TU, ha fogasztása változatlan, valamint MU = TU / ( 0) 9 GOSSEN I.

6 KAPCSOLAT A KÖZÖMBÖSSÉGI GÖRBÉKKEL: U2 görbén A-ból B-be A C: 1 2, 1 változatlan Hasznosságváltozás: TU = MU C B: 1 2, 2 változatlan Hasznosságváltozás: TU = MU A B: = A C + C B Hasznosságváltozás: U = TU + TU = 0 0= MU + MU - / = MU / MU de: - / = MRS íg: MRS = MU / MU 11 A FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS VÁLASZTÁSA Optimális választás: Az U* és a költségvetési egenes érintési pontja (jól viselkedı közömbösségi görbék esetén) Költségvetési egenes Melik a legjobb pontja? U* U*: van közös pontja a költségvetési egenessel, és a legmagasabb hasznosságú ilen közömbösségi görbe 12 6

FOGYASZTÓ OPTIMÁLIS VÁLASZTÁSA Optimális választás: Az U* és a költségvetési egenes érintési pontja (jól viselkedı közömbösségi görbék esetén)

7 AZ OPTIMÁLIS VÁLASZTÁS tulajdonságai Az optimumban Az U* közömbösségi görbét a költségvetési egenes érinti Az érintı meredeksége: d/d = -MRS Az optimális választásnál: MRS = p / p U* DE: A költségvetési egenes meredeksége: = - p / p 13 GOSSEN II. TÖRVÉNYE Az optimális választás esetén MRS = p / p Mindig igaz, hog MRS = MU / MU Az optimumban: MU / MU = p / p azaz Általánosítva sok jószágra: MU / p = MU / p MU / p = MU / p = MU v / p v = MU w / p w...stb. A fogasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegség által nerhetı határhaszon bármel termékre azonos (Gossen II. tv.) 14 7

TÖRVÉNYE Az optimális választás esetén MRS = p / p Mindig igaz, hog MRS = MU / MU Az optimumban: MU / MU = p / p azaz Általánosítva sok jószágra: MU /

8 A kereslet rugalmassága: Fogalma: Hogan változik eg termék piaci kereslete, ha megváltozik: > a termék ára (árrugalmasság) > a fogasztó jövedelme (jövedelemrugalmasság) > valamel más termék ára (keresztárrugalmasság) Jelölések: : a termék kereslete (menniség) p : a termék ára I: fogasztó jövedelme (: valamel más termék keresett mennisége) p : a másik termék ára 15 ÁRRUGALMASSÁG: 1 %-ni árváltozás hatására bekövetkezı %-os keresletváltozás JÖVEDELEMRUGALMASSÁG: 1 %-ni jövedelemváltozás hatására bekövetkezı %-os keresletváltozás KERESZT - ÁRRUGALMASSÁG: valamel más termék 1 %-ni árváltozása hatására bekövetkezı %-os keresletváltozás a vizsgált termékben RUGALMASSÁGI EGYÜTTHATÓ: / e1 = p / p / e2 = I / I / e3 = p / p A rugalmassági egüttható abszolút értéke : < 1 =1 >1 A kereslet rugalmatlan egségni rugalmas 16 8

árváltozás hatására bekövetkezı %-os keresletváltozás JÖVEDELEMRUGALMASSÁG: 1 %-ni jövedelemváltozás hatására bekövetkezı %-os keresletváltozás KERESZT - ÁRRUGALMASSÁG: valamel más termék 1 %-ni

9 A rugalmassági egüttható nagsága és elıjele Árrugalmasság: e < 0 (ha az ár nı, a kereslet csökken) Kereszt-árrug.: Helettesítı termékek: e > Kiegészítı termékek: e < 0 Parado árhatások: árrugalmasság e > 0 Pl: Sznob-hatás: csak a drága terméket veszi Náj-hatás: azért veszi, mert mások is veszik Veblen-hatás: a magas ár jó minıséget jelent Inferior jószágok: (reál)jövedelemnövekedés miatt nem veszik (jobb minıségre tér át) 17 Példa rugalmassági egüttható számítására: A Lipton Earl Gre tea ára 300 Ft/doboz. A boltban heti 100 dobozt vesznek íg. A, A Ft árfolamváltozás miatt importár változás következik be, a Lipton tea új ára 330 Ft-ra emelkedik. A heti vásárlások száma íg 80 dobozra csökken. Menni a rugalmassági egüttható? Megoldás: / e1 = p / p Árbevétel eredetileg: = p q = = =30000 Ft Áremelkedés után: = =26400 Ft, azaz csökkent! Azaz: (80-100) / 100 e = ( ) / /100-0,2 = = /300 0,1 = - 2 azaz rugalmas 18 9

magas ár jó minıséget jelent Inferior jószágok: (reál)jövedelemnövekedés miatt nem veszik (jobb minıségre tér át) 17 Példa rugalmassági egüttható számítására: A Lipton Earl Gre tea ára 300 Ft/doboz.

10 B, A Pickwick Earl Gre tea árváltozása miatt a Lipton tea 300 Ft/dobozos árának változatlanul hagása mellett a Lipton tea fogasztása 110 dobozra nıtt. A Pickwick eredeti ára 250 Ft volt, az új ár pedig: 300 Ft Menni a Lipton tea Pickwickre vonatkozó keresztárrugalmassága? Megoldás: / e1 = p / p A két termék egmás helettesítıje! A kereszt árrugalmasság értéke pozitív Azaz: ( ) / 100 e = ( ) / /100 0,1 = = /250 0,2 = +0,5 azaz rugalmatlan 19 10

A Pickwick eredeti ára 250 Ft volt, az új ár pedig: 300 Ft Menni a Lipton tea Pickwickre vonatkozó keresztárrugalmassága?

Hasonló dokumentumok

Líneáris függvények. Definíció: Az f(x) = mx + b alakú függvényeket, ahol m 0, m, b R elsfokú függvényeknek nevezzük.

Líneáris függvények. Definíció: Az f(x) = mx + b alakú függvényeket, ahol m 0, m, b R elsfokú függvényeknek nevezzük. Líneáris függvének Definíció: Az f() = m + b alakú függvéneket, ahol m, m, b R elsfokú függvéneknek nevezzük. Az f() = m + b képletben - a b megmutatja, hog a függvén hol metszi az tengelt, majd - az m