III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS
|
|
- Jenő Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös jellemzője: o Termelési tényezők (inputok) felhasználásával outputot, olyan termékeket állítanak elő, olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket az árupiacon értékesíteni lehet, mivel azok vevői igényeket elégítenek ki. o Céljuk a jövedelemszerzés. o Tevékenységükhöz tőkét fektetnek be. o Befektetési döntéseikkel, az erőforrások felhasználásával kockázatot vállalnak. o A vállalatok tevékenységük során piaci kapcsolatokat alakítanak ki más vállalatokkal, fogyasztókkal. Különböző termelési tényezők piacán is megjelennek. A termékek és szolgáltatások piacán termékeik az eladói, a termelési tényezők piacán pedig vásárlók. Döntési mechanizmus elemzése során arra a kérdésre keresünk választ, hogy egy-egy vállalat a döntéseit korlátozó feltételek mellett a különböző termelési tényezőkből mennyit használ fel és mennyit termel, vagyis hogyan határozza meg kínálatát, azt a termékmennyiséget, amit a piacra visz és felkínál eladásra. Elemzéseinknél feltételezzük, hogy o a vállalatok vezetői rendelkeznek a döntésekhez szükséges információkkal, o a termelési tényezők árai a tényezőpiaci kereslet és kínálat alapján, a piaci mechanizmus eredményeként alakulnak ki és azok a vállalatok számára adottságként jelennek meg. A vállalatok alapvető céljának a korlátozó feltételek melletti profitmaximalizálást tekintjük. Profit = árbevétel költség. Tényezők, melyektől az árbevétel és a költségek nagysága függ: o Időkorlát: A vállalatok kínálatuk meghatározásánál a döntéshez rendelkezésre álló idő függvényében különböző módon reagálhatnak a piaci keresleti és kínálati viszonyok változására. Négy időtáv: Piaci időtáv (nagyon rövid): A vállalatoknak csak arra van lehetőségük, hogy a többletkeresletet készleteikből elégítsék ki. A keresletváltozásra csak készletváltozással képes reagálni. Rövid táv: Termelést is tud igazgatni a kereslet változásához. Jellemzője, hogy a piachoz való alkalmazkodás során a vállalatnak lesz egy olyan inputtényezője, amelyik mennyisége nem s lesz legalább egy olyan, amelyik mennyisége változtatható. Termeléshez felhasznált munka, nyersanyag mennyisége könnyen változtatható, míg az üzemcsarnok, gépek számának változtatásához hosszabb idő szükséges. Hosszú táv: Valamennyi termelési tényező megváltoztatható, adott technológiai feltételek mellett. Nagyon hosszú táv: A piaci változásokhoz a vállalat már nemcsak készenléteinek, termelési tényezőinek változtatásával, hanem a technika fejlesztésével is tud alkalmazkodni. o Technológiai korlátok: Az alkalmazott technológia meghatározza azt, hogy egy termelési szint eléréséhez milyen és mennyi termelési tényezőt kell felhasználni. A technológia fejlettségi szintje behatárolja a vállalatok termelési lehetőségeit. A technológiai korlátok elemzési eszközeként a termelési függvényt használjuk. o határozzák meg. Költségkorlátok: A vállalatok költségeit a technológiai lehetőségei, illetve az inputtényezők árai Ez utóbbiak az inputpiacokon alakulnak ki. o Bevételi korlátok: Nemcsak a piacra vitt termékmennyiségtől, hanem az ott kialakult áraktól is függ. Az árupiaci árak nagysága függ az adott termék piaci keresletétől, a vállalat piaci hatalmától, a versenytársak stratégiai és taktikai lépéseitől. Piaci szerkezetek elemzése nélkül nem lehet a vállalati magatartást, döntési mechanizmust leírni.
2 4. fejezet A vállalati döntést korlátozó technológiai feltételek A vállalati termelés technológiai összefüggéseire koncentrálva annak rövid és hosszú távú jellemzőit vesszük górcső alá, vagyis adott technológiai szinten két alapvető kérdésre keresünk választ: o Melyik termelési tényezőből mennyit célszerű a vállalatnak termeléséhez felhasználnia? o Mekkora az az optimális üzemméret, amely mellett a vállalat a legalacsonyabb költségszinten képes termékeit előállítani? 4.1. Termelési halmaz hatékonyság - termelési függvény A termelési függvény: ~-nyel a vállalat technológiai korlátját írhatjuk le. A termelési függvény azt a maximális kibocsátást (outputot) mutatja, amely az inputok adott mennyiségi kombinációival előállítható. Q=f(K,), ahol Q a vállalat kibocsátása, termelése, K a termeléshez felhasznált tőke mennyisége, a termeléshez felhasznált munka mennyisége. Műszaki összefüggést fejez ki. Ezzel elemezni lehet, hogy egy konkrét termelési mennyiség milyen hatékony tényezőkombinációkkal állítható elő adott technikai fejlettség mellett. A hatékony tényezőkombinációk meghatározása után dönteni kell, hogy melyik inputból mennyit használjunk fel a tényleges termelés során. Technikai és gazdasági hatékonyság: Adott technikai fejlettségi szinten megvalósítható összes input-output kombinációt termelési halmaznak nevezzük. Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget. Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyek az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg, ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja. Először azokat az input-output kombinációkat választhatjuk ki, amelyek technikai értelemben hatékonyak, majd ezek közül a költségek összehasonlítása alapján választjuk ki a gazdaságilag hatékonyt Parciális (rövid távú) termelési függvény A termelés és a változó input: Az egyik tényező mennyiségét változtatjuk, a másik tényező mennyisége változatlan marad, tehát rövidtávon vizsgáljuk. Q=f(K 0,) felhasznált tőkemennyiség adott, pedig változó inputtényező. o Ekkor a termelés mennyisége kizárólag a felhasznált munka mennyiségétől függ, tehát a termelési függvény: Q = f(). A határtermék az a többlettermék, a termelésnek az a növekménye, amit a változó input egységnyi növelésével nyerünk. Kiszámítása: o MPi= Q/ i, ha Q a termelés mennyiségi változása, i a felhasznált inputtényező mennyiségének változása. dq( K o MP, 0 ) d A termelési függvény alapján az inputtényező átlagtermékét is vizsgálhatjuk. Átlagtermék (jele APi) egységnyi változó inputra jutó kibocsátás, az össztermék és a felhasznált input mennyiségének hányadosa: Q AP i ahol Q a termelés mennyiségét és i a felhasznált inputtényező mennyiségét jelenti. i Az átlagtermék segítségével termelékenységi elemzéseket végezhetünk. A termelési függvény szakaszai: I. szakasz: termelés gyorsuló ütemben nő, növelve a felhasznált input mennyiségét a termelés egyre nagyobb mértékben nő. Növedéki hozadéki szférában vagyunk, a munka határterméke, az inputtényező átlagterméke (kisebb, mint a határtermék) nő. Az inflexiós pontban a határtermék eléri maximumát.
3 II. szakasz: Termelési függvény inflexiós és érintés pontja közti szakasz. (origóból kiinduló érintő). É pontban az átlagtermék nagysága maximális. Ekkor már a termelés lassú ütemben nő, határterméke csökken. Ekkor a csökkenő, de még pozitív hozadéki szférában vagyunk, ahol nő az átlagtermék. Az átlagtermék az érintési pontban éri el maximumát. Ekkor a határtermék = átlagtermék. III. szakasz: Érintési ponttól a termelési függvény maximumáig, ahol az inputtényező csökkenő, a hozam pedig pozitív. Az átlagtermék is csökkenni kezd. Ekkor a határtermék kisebb lesz, mint az átlagtermék. Annál az inputmennyiségnél, amelynél a termelés eléri maximumát, az inputtényező határterméke nulla. IV. szakasz: Termelés csökkenése jellemző. Hiába növeljük a felhasznált inputtényező mennyiségét, az össztermelés már nem nő, hanem csökken, mert az adott inputtényezőből túlzott a felhasználás, hanem csökken, mert az inputtényezőből túlzott a felhasználás. Ebben a szakaszban technikai értelemben már nem hatékony termelni, a határtermék negatívvá válik. Átlagtermék is tovább csökken. Ahol az átlagtermék maximális, ott a változó inputtényező hozadéki optimumáról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy technikai értelemben ilyen inputfelhasználás lenne a legjobb a változó termelési tényezőből. A racionálisan viselkedő vállalat a termelési függvénynek abban a szakaszában fog termelni, ahol a változó inputtényező hozadéka csökken, de pozitív. A csökkenő hozadék törvénye azt fejezi ki, hogy ha a fix tényezőjű egyre több változó tényezőt adunk hozzá, akkor egy idő után a változó tényező újabb egységekkel való növelése egyre kevésbé növeli a termelést, azaz a változó input határterméke csökken. Az inputtényezők termelési rugalmassága: Az inputtényező termelési rugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik a vállalat kibocsátása, ha az inputtényező mennyiséget egy százalékkal változtatjuk, miközben a többi tényező változatlan marad. Inputtényezők rugalmassága: Q Q o o 1 Q dq d : Q Q Q dq d Q MP AP MP AP A termelési tényező rugalmassága a termelési tényező határtermékének és átlagtermékének hányadosaként is meghatározható. Az általános alakú rövid távú termelési függvény mentén a változó termelési tényező rugalmassága változó. Az érintési pontban ahol a határtermék (MP ) megegyezik az átlagtermékkel a termelési rugalmasság értéke éppen egy, vagyis egy százalékkal növelve a munkafelhasználást a termelés is egy százalékkal nő. A harmadik szakaszban a munka rugalmasságának értéke 0 és 1 közé esik, vagyis rugalmatlan. Tehát a munkafelhasználás egy százalékos növelésével a termelés kevesebb, mint egy százalékkal fog nőni. A negyedik szakaszban a munka rugalmassága negatívvá válik, ami azt jelenti, hogy a munkafelhasználás növelésével a termelés csökkenni kezd Hosszú távú termelési függvény A vállalat menedzsereinek arról kell döntenie, hogy mennyi tőkét és mennyi munkát használjanak fel meghatározott termelési mennyiség, termelési eredmény eléréséhez adott technikai fejlettségi szinten. Isoquant térkép: Azon tényezőkombinációk összessége a termelési függvény felületén, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Q = f (K,) Az isoquant görbék jellemzői: o az isoquant görbék a definíció értelmében nem keresztezhetik egymást, o az isoquant görbe mentén a tőke és munka helyettesíti egymást.
4 Minél messzebb helyezkedik el egy isoquant görbe az origótól annál nagyobb kibocsátási szintet képvisel. A technikai helyettesítés határrátája: A technikai helyettesítés határrátája (MRTS) az az arány, amely megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka és a tőke. A technikai helyettesítési arányát kiszámíthatjuk: o az isoquant görbe két pontja között a következőképpen: Geometriailag az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredekségeként határozható meg. o amennyiben a két termelési tényező helyettesítési lehetőségét az isoquant görbe egy pontjában értelmezzük, akkor technikai helyettesítési határrátáról beszélünk. Jele: MRTS. Kiszámítása: dk/d Az inputtényezők közötti helyettesítési aránya a helyettesítési (határ)ráta megegyezik határtermékeik arányával. A termelési tényezők határtermékének értelmezése az isoquant térképen: Az isoquant görbék negatív meredekségű szakaszaiban mindkét termelési tényező határterméke pozitív. Ekkor bármelyik inputtényezőt növelve magasabb termelési szintet képviselő isoquant görbére kerülünk, így a termelési tényező határterméke pozitív. Amennyiben az isoquant görbe meredeksége pozitívvá válik valamely tengely mentén, akkor az adott termelési tényező további növelésével alacsonyabban fekvő isoquant görbére kerülünk, így az össztermelés csökken, az adott termelési tényező határterméke negatívvá válik. Ennek megfelelően különböző szférákat különböztetünk meg: o Túlzott munkafelhasználás, ahol a munka határterméke negatív és a tőke határterméke pozitív. o Túlzott tőkefelhasználás, ahol a munka határterméke pozitív és a tőke határterméke negatív. o Helyettesíthetőség, ahol mindkét inputtényező határterméke pozitív. A vállalatok számára technikai értelemben releváns, technikailag hatékony tartománynak az isoquantoknak azt a szakaszát tekintjük, ahol minkét termelési tényező határterméke pozitív. Ekkor az inputtényezők helyettesítik egymást. Az isoquant térképen a releváns tartományt a másik két szférától a gerincvonalak választják el. A gerincvonal a rövid távú termelési függvény maximumpontjainak összessége. Termelési függvény skálahozadék: A rövid távú termelési függvény elemzése során a változó inputtényező felhasznált mennyiségének növelésekor három hozadéki szférát: o növekvő; o csökkenő, de pozitív; o csökkenő és negatív hozadékokat különböztetünk meg. A skálahozadék az az arány, amely kifejezi, hogy a termelési tényezők egyidejű arányos növelése esetén hogyan alakul a termelés. Ha mindkét termelési tényezőt α-szorosára növeljük, akkor a termelési tényező β-szorosára nő. Ebből kiindulva amennyiben o α < β, akkor növekvő skálahozadékról beszélünk, vagyis a kibocsátás nagyobb arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket; o α > β, akkor a termelési függvény skálahozadéka csökkenő, a kibocsátás kisebb arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket. o α = β, a skálahozadék állandó, a kibocsátás ugyanolyan arányban nő, mint amilyen arányban növeltük a termelési tényezőket Az optimális tényezőkombináció meghatározása hosszú távú döntések Amennyiben a vállalat termeléséhez csak két inputtényezőt: tőkét és munkát használ fel, akkor adott termelési költség mellett megvalósítható inputkombinációk a következőképpen írhatók fel: TC pk K p, ahol TC a termelés összköltsége, pk a tőke ára, pl a munka ára, K a felhasznált tőke mennyisége és a felhasznált munka mennyisége. Az isocost egyenes azon inputkombinációk összessége az inputtérben, amelyek adott tényezőárak mellett azonos összköltséggel valósíthatók meg.
5 Az egyenes meredeksége negatív, hiszen adott összköltség mellett valamelyik termelési tényező felhasznált mennyiségének növelése csak akkor valósítható meg, ha a másik mennyiséget csökkentjük. Az összköltség növekedése az isocost egyenest felfelé párhuzamosan, csökkenése pedig lefele párhuzamosan mozdítja el változatlan tényezőárak mellettt. Az isocost a költségkorlátok, az isoquantok pedig a technikai lehetőségeket fejezik ki az isquant térképen. A vállalat racionalitását feltételezve a lehetséges inputkombinációk közül azt fogja választani, amely: o az adott kibocsátási szintet a legalacsonyabb összköltség mellett valósítja meg; o vagy azt, amelyik adott termelési költség mellett a lehető legnagyobb termelési szint elérését teszi lehetővé. Adott termelési függvény és tényezőárak mellett az optimális inputkombináció esetén a helyettesítési határráta (MRTS) és a termelési tényezők áraránya (pl/pk) megegyezik. Ekkor a tényezők határtermékeinek és árainak aránya is azonos. Az inputtényezők árarányainak változása módosítja az optimális inputkombináció szerkezetét. 5. fejezet A vállalati döntést korlátozó költségfeltételek Megvizsgáljuk, hogy a termelési költségek hogyan függnek a kibocsátás mennyiségétől, hogy mi a különbség a költségek számviteli és közgazdasági fogalma között Termelési költségek: számviteli és gazdasági költség Számviteli szempontból a felmerült költségek a tényleges kiadásokkal kapcsolatosak. A folyó kiadások az adott időszakban merülnek fel, sekkor elszámolásra is kerülnek költségként, az adott időszakban meg is térülnek. A befektetések, tartós tőkelekötések jellemzője, hogy azok egy időszakban merülnek fel kiadásként, de költségként való elszámolásuk csak lassan, elhasználódásuk arányában, több termelési periódust átfogóan történik meg. A velük kapcsolatos kiadások több éven keresztül az amortizáció (értékcsökkenés) útján kerülnek elszámolásra költségként. Az alternatív költségek azért merülnek fel, mert a gazdasági szereplőknek dönteni kell arról, hogy a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokat mire használjuk fel. A költségek értelmezésétől függően különböző módon meghatározott progit fogalmakról is beszélhetünk. o A számviteli profit a vállalat bevételei és a számviteli költségek különbségeként határozható meg. o A gazdasági profitot a bevételek és a gazdasági költségek különbsége adja. A számviteli és gazdasági profit különbsége a normálprofit, amely a termelési tényezők alternatív felhasználási lehetőségéből adódó haszon. A normálprofit az adott tevékenységi területen minimálisan elvárt haszon. A költségfüggvény a termelés és költségek közötti összefüggés, megmutatja, hogy különböző termékmennyiségek mekkora költséggel állíthatók elő Költségek rövidtávon A teljes költség: fix és változó költségek: Fix költség (FC) a termelési költségnek az a része, amely a rövidtávon fix termelési tényezők felhasználásával kapcsolatos, nagysága a termelés növekedésekor vagy csökkenésekor nem változik.
6 A változó költség a rövidtávon változó inputtényezővel kapcsolatos költség, amely a termeléssel együtt változik. A változó költségek jellemzője tehát, hogy a termelés mennyiségét növelve ezek a költségek is emelkednek. Rövidtávon a felhasznált tőke mennyisége nem változik, így azt fix termelési tényezőnek, a vásárlásával kapcsolatban felmerült költségeket pedig fix költségnek tekintjük, tehát: FC = p k K. A munka vásárlása miatt felmerülő költségrész a változó költség, tehát VC = p. Az összköltség meghatározható a fix- és a változó költség összegeként: TC = p k K + p = FC + VC. Határ- és átlagköltségek: A határköltség megmutatja, hogy az összköltség mennyivel változik a termelés egységnyi változásakor. Határköltség kiszámítása: o MC = TC/ q. o az összköltségfüggvénynek a termelési mennyiség szerinti deriváltjaként: MC = dtc/dq Az átlagos költség az egy termékegységre jutó költség, azaz az összes költség és a megtermelt termékmennyiség hányadosa. A teljes költség összetevőinek megfelelően a következő költségeket különböztetjük meg: o átlagos fix költséget (AFC), amely az egy termékre jutó fix költség. A fix költség és a termelési mennyiség hányadosaként számolhatjuk ki. AFC = FC/Q. o átlagos változó költség (AVC), az egy termékre jutó változó költség, amely a változó költség és a termelési mennyiség hányadosa: AVC = VC/Q. o átlagköltség (AC), amely a teljes költség és a termelés mennyiségének hányadosa, vagyis a termelés egységére jutó összköltség: AC = TC/q. o AC = AFC + AVC o A határköltség, az átlagköltség és az átlagos változó költség a termelést növelve egy ideig csökken, majd utána elkezd nőni, vagyis ezek a költségfüggvények U alakúak. Rövidtávú költségfüggvények kapcsolata: A vállalat rövid távú költségfüggvényei a vállalat technológiai feltételeit fejezik ki a költségek oldaláról adott üzemméret, felhasznált tőkemennyiség mellett. A különböző termelési mennyiségekhez tartozó határköltség az adott termelési mennyiségnél húzott érintő. Az átlagterméket az origóból a költségfüggvény adott pontjához húzott egyenes meredeksége fejezi ki. Az átlagos változó költség (AVC) függvény mind jobban közeledik az átlagköltség (AC) függvényhez. A határköltség (MC) függvény az átlagköltség (AC) és átlagos változó költség (AVC) függvényeket minimum pontjukban metszi. Ez azt jelenti tehát, hogy ezekben a pontokban a határköltség megegyezik az átlagköltséggel, illetve az átlagos változó költséggel. Az átlagköltség minimumát az üzem technikai optimumának nevezzük, mivel itt a legalacsonyabb az egy termékre jutó összköltség. A rövidtávú termelési költségek és a rövid távú termelési függvények kapcsolata: Az átlagos változó költség tehát egyenlő egységnyi munka árának és a munka átlagtermékének hányadosával. A termelés határköltsége tehát meghatározható egységnyi munka árának és a munka határtermékének a hányadosával. Annál a termelési mennyiségnél, ahol a határtermék megegyezik az átlagtermékkel, ott határköltség is megegyezik az átlagos változóköltséggel. Ennél a termelési mennyiségnél éri el az átlagtermék függvény a maximumát és az átlagos változó költség függvény a minimumát.
7 Az elsüllyedt költségek azok a költségek, amelyek nagysága kifizetésük után már nem befolyásolható és a termelés során nem térül meg Hosszú távú költségfüggvények Hosszú távon nem értelmezünk fix költséget, a termelési költségek mindegyike változó költségnek tekinthető. Optimális inputkombinációk azonos tényezőárak és különböző összköltségszintek mellett, ahol A vállalat növekedési útja azon optimális inputkombinációknak az összessége, amelyek különböző termelési mennyiségek elérését teszik lehetővé adott technikai feltételek és tényezőárak mellett. AC = TC/q A hosszú távú átlagköltség az egy termékegységre jutó hosszú távú összköltség. A hosszú távú határköltség az egységnyi termelésnövekedésre jutó hosszú távú költség növekménye. Hosszú távon már a felhasznált tőke mennyisége és ezzel az üzemméret is változatható. A hosszú távú átlagköltség görbét a rövid távú átlagköltség görbék burkológörbéjeként kapjuk meg. Rövid és hosszú távú költségek közötti kapcsolatok: o A rövid távú átlagköltség (AC) görbék minimumpontja a technikai optimumot jelenti adott üzemméret illetve tőkefelhasználás mellett. o Optimális üzemméret: a hosszú távú átlagköltség minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb. Hosszú távú átlagköltség alakulása összefügg a már ismert skálahozadékkal: o Ha a termelési függvény növekvő skálahozadékú, akkor a hosszú távú átlagköltség csökkenő. o Amennyiben a hosszú távú termelési függvény skálahozadéka csökkenő, akkor a hosszú távú átlagköltség növekvő. 6. fejezet Piaci szerkezetek kompetitív piac A döntési lehetőségek nagyon különböznek attól függően, hogy egy vállalat milyen piaci körülmények között, mekkora piaci hatalom birtokában értékesíti termékeit. A vállalatok elsősorban profitjukat akarják maximalizálni Bevételi korlátok és profitmaximalizálás A realizálható profit nagyságát bevételi oldalról korlátozó tényezők elemzésénél vizsgáljuk: o teljes bevételt (TR), amit az ár és mennyiség szorzataként számítunk ki: TR = p q. o átlagbevételt (AR), amit a teljes bevétel és az eladott termékmennyiség hányadosaként határozható meg. Kiszámítható: AR = TR/q. o határbevételt (MR), amely kifejezi, hogyan változik a vállalat teljes bevétele, ha a piacra vitt termékmennyiség egy egységgel nő. Kiszámítása: MR = TR/ q, vagyis a teljes bevétel mennyiségének változását ( TR) osztjuk az eladott termékmennyiség változásával ( q) A gazdasági profit elemzése során megkülönböztetjük: o teljes profitot (Tπ), amit a teljes árbevétel (TR) és a teljes költség (TC) különbségeként számíthatunk ki. o átlagprofitot (Aπ), amely a termékegységre jutó profitot fejezi ki, és az összprofit (Tπ) és a termelési mennyiség (Q) hányadosaként határozzuk meg. o határprofitot (Mπ), amely azt mutatja meg, hogyan változik a vállalat összes profitja, ha a kibocsátás egy egységgel nő, azaz: Mπ = π/ Tπ (ahol Tπ a profit tömegének változását és q a vállalat
8 termelésének változását jelenti). Meghatározható a profit függvény - π(q) - mennyiség szerinti deriváltjaként is. Mπ = MR - MC Ha a vállalat növeli termelését és ezzel a piacra vitt termék mennyiségét, akkor annak két következménye lesz: o a növekvő termeléshez növekvő mennyiségű inputot kell felhasználni, ez növeli a termelési költségeket, o a termelési mennyiség növekedésével a vállalat többet ad el, így növekszik az összbevételei. Optimális esetben: MR = MC. Döntési szabály, hogy mindaddig érdemes növelni a termelés mennyiségét, amíg az összbevétel növekménye meghaladja az összköltség növekményét, vagyis a határbevétel nagyobb, mint a határköltség. A maximális profitot biztosító, optimális outputnál a bevételnövekmény megegyezik a költségnövekménnyel, azaz a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Profitmaximum feltétele: MR = MC. Ekkor a határprofit A piaci hatalom mérése Az egyes piaci szerkezetek különböző tényezők hatására jönnek létre. Ilyen tényezők: o az iparágban működő vállalatok száma; o egy-egy vállalat piaci részesedése; o a vállalat termelésének technológiai- és költségfeltételei; o a piaci keresleti viszonyok; o egy-egy új vállalat megjelenésének, illetve már piacon lévő vállalat megszűnésének lehetősége, valószínűsége; o a piaci verseny erőssége. Ezek megítéléséhez különböző mutatókat, statisztikai mérőszámokat használhatnak fel. Koncentrációs ráta: Az egyik legáltalánosabban használt mutatószám a piaci hatalom mérésére. Értéke a piaci részesedés alapján határozható meg, amely kifejezi, hogy az adott vállalat az összpiaci értékesítés hány százalékával rendelkezik. A piaci részesedés kiszámítása: R i =(s i /S) 100, ahol R i az i-dik vállalat piaci részesedés százalékban, s i az i-dik vállalat forgalma, S az összpiaci értékesítés mennyisége, vagy értéke. A koncentrációs ráta megmutatja, hogy a vizsgált vállalatok együttesen az iparági termelés hány százalékát állítják elő, illetve viszik a piacra. A Herfindahl index: A Herfindahl-index: piaci koncentráció egyik mérőszáma, amely mind az iparágban lévő vállalatok számát, mind a méretkülönbségeket figyelembe veszi. A piacon lévő összes vállalat piaci részesedését figyelembe veszi. Ha egy vállalat van a piacon: H = 100x100 = Tehát minél közelebb van tehát a fehér mutató értéke a hez, annál koncentráltabb piaccal állunk szemben. A mutató értékének nullához közelítve a piaci verseny erősödésére. A erner-index: Az ár és a határköltség közötti különbség növekedése a vállalat monopolhatalmának növekedésére utal. A vállalat monopolhatalmának mérésére használjuk.
9 Értéke 0 1. A piaci szerkezetek: Szempontok: o a piaci szereplők száma és piaci ereje o a piacra történő be- és kilépési lehetőségek, o a vállalatok ármeghatározó pozíciója, o és a termék jellege Piaci szerkezetek: o tökéletes verseny, o tiszta monopólium o monopolisztikus verseny o oligopólium 6.3. Tökéletes verseny kompetitív piac A kompetitív vállalat jellemzői: A tökéletesen versenyző iparág jellemzője, hogy sok kis eladó és sok kis vevő vesz részt a piaci kapcsolatokban. Egy-egy vállalat túl kicsi a piac egészéhez képest, így nem képes a piaci eseményeket befolyásolni, nincsen hatással a piaci árak alakulására. Emiatt a vállalatok árelfogadóak. Az ár tehát külső adottságként jelenik meg. E piaci szerkezet további jellemzője, hogy a szereplők tökéletesen informáltak. A piacra való be- és kilépésnek nincsenek korlátjai. A vállalatok termékei homogének. A tökéletesen versenyző vállalat bevételének alakulása: Amennyiben a vállalat a kialakult piaci árnál magasabb áron akarja értékesíteni termékeit, akkor nulla kereslettel találja magát szemben, hiszen a termékek homogén jellege miatt a fogyasztók azoktól a termelőktől vásárolnak, akik alacsonyabb áron értékesítik az ugyanazon tulajdonságokkal rendelkező termékeket. Ha a vállalat a kialakult piaci áron értékesít, akkor bármennyit képes eladni. Amennyiben a vállalat a piaci ár alatti áron ad el, akkor árukészlete pillanatok alatt elfogy, anélkül, hogy a piaci keresletet, kínálatot, árat befolyásolná. A tökéletesen versenyző vállalat számára a piaci ár adottság, ezért egyedi keresleti függvénye végtelenül rugalmas. A vállalat árelfogadó helyzetéből következik, hogy a piaci ár számára állandó, kínálatának növelésekor sem fog megváltozni, így összbevétele csak az eladott termelési mennyiségtől függ. Ennek megfelelően a vállalat bevételi függvénye egy pozitív meredekségű lineáris egyenes. A tökéletesen versenyző, árelfogadó vállalat határbevétele megegyezik a termék piaci egységárával: MR = p. A tökéletesen versenyző vállalat kínálati döntése: A 0 q 2 termelési tartományában az összköltség nagyobb, mint a teljes bevétel, így a vállalat veszteséges, profitja negatív (Tπ > 0). A q 2 és q 4 közötti termelési tartományban az összbevétel meghaladja a teljes költséget, így a vállalat profitja pozitív. Amennyiben a vállalat q 4 nél többet termel, akkor újra veszteségessé válik. Amikor a legnagyobb a TR és TC függvény távolsága, akkor legnagyobb a profit. Az inputpiacon a vállalat a keresleti oldalon jelenik meg. Az inputok iránti kereslet tehát származtatott kereslet.
10 6.4. Vállalati és iparági kínálati függvények rövid és hosszú távon A kompetitív vállalat rövid távú kínálati függvényének meghatározása: A fedezeti pont annál a termelési mennyiségnél van, ahol a teljes bevétel fedezik a teljes költségeket. Ekkor az árelfogadó vállalat esetén a piaci ár egyenlő az átlagköltségek minimumával. A fedezeti pont a vállalat hosszú távú működésének feltételeivel összefüggő. Az üzembezárási pont ahhoz a termelési mennyiséghez tartozik, amelynél a piaci ár még éppen fedezi az átlagos változó költségeket. Ekkor a vállalat veszteséges, és a vesztesége megegyezik a fix költséggel. Árelfogadó vállalat esetén ekkor a piaci ár egyenlő az átlag változó költség minimumával. Az üzembezárási pont alatt kialakuló piaci ár mellett a vállalatnak nem érdemes termelnie. Mi jellemzi a vállalat helyzetét a fedezeti és az üzemszüneti pont között. Ha a piaci ár valahol a két nevezetes pont között alakul ki, akkor a vállalat csak veszteségesen tud termelni, mivel összbevétele elmarad az összes termelési költség mögött. A racionálisan viselkedő kompetitív (árlefogadó) vállalat rövid távon csak az üzembezárási ponthoz tartozó ár, illetve ennél magasabb ár esetén termel. A vállalat egyéni kínálati függvénye a határköltség függvénynek az AVC minimumpontja feletti szakasza. A tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon mindaddig termel, amíg a vállalat rövid tűvon mindaddig termel, amíg a változó költségei megtérülnek. Ezért egyéni kínálati görbéje a határköltség görbe üzemszüneti pont feletti része. Az iparági kínálati függvény meghatározása rövidtávon: Termelői többlet és gazdasági profit: A termelői többlet minden egyes termékegységre a piaci ár és a határköltség különbsége. A termelői többlet tehát mind egy vállalat esetén, mint iparági szinten a fix költséggel több, mint a gazdasági profit. A tökéletesen versenyző vállalat és iparág kínálata hosszú távon: Nincsenek be- és kilépési korlátok. Az egyensúlyi helyzet jellemzője, hogy ott minden vállalat fedezeti pontjában termel, így csak normálprofithoz jutnak a vállalatok. Hosszú távon nemcsak a ki- és belépőkkel kell számolnunk, hanem azt is célszerű figyelembe venni, hogy a változó piaci feltételekre a vállalatok valamennyi termelési tényezőjük, illetve üzemméretük változtatásával is reagálnak. Kialakul az adott technológia melletti optimális üzemméret, amely mellett egy termék előállításának átlagköltsége a legkisebb, vagyis hosszú távú átlagköltség függvényüknek minimumpontjába, a fedezeti pontba kerülnek. Tökéletes versenyben a piacon megfigyelhető alkalmazkodási folyamatok eredményeként hosszú távon az egyensúlyi pont a fedezeti pont, ahol a vállalat nulla gazdasági profitot (azaz csak normálprofitot) realizál.
11
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata
RészletesebbenFELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL
FELADATOK MIKROÖKONÓMIÁBÓL Az alábbiakban példamegoldaásra javasolt feladatok találhatók mikroökonómiából. Az összeállítás formailag nem úgy épül fel, mint a dolgozat, célja, hogy segítse a vizsgára való
RészletesebbenAdó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel
Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.
RészletesebbenMikroökonómia I. feladatok
Mikroökonómia I. feladatok 2014 december Írta: Rózemberczki Benedek András Alkalmazott közgazdaságtan szak Got It! konzultáció 2014 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. Preferenciák 3 2.
RészletesebbenKözbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak
Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A monopólium, oligopólium és monopolisztikus verseny 7. lecke Piaci szerkezetek
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2016. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 206. április 5. Piaci szerkezetek, piaci koncentráció: tökéletes verseny monopólium. Optimális (maximális profitot biztosító) termelési mennyiség
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
Részletesebben2. Piaci modellek. 2.1. Oligopóliumok
2. Piaci modellek 5 2. Piaci modellek A piac tanulmányozásának legalább két fontos megközelítése létezik, melyek a szerkezet-magatartás-teljesítmény paradigma és az árelmélet. Az első szerint egy iparág
RészletesebbenTermelői magatartás elemzése
Termelői magatartás elemzése Termelési függvény A termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés. Termelési tényezők fajtái: Munka () Tőke (K) Természeti
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00
É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2005. október 24., 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. A KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László
Mikro- és makroökonómia A termelés modellje Szalai László 2017.09.28. Termelés Termelési tényezők piaca Vállalat Értékesítés Inputok Technológia Kibocsátás S K L Termelési függvény Q = f K, L,... ( ) Fogyasztók
Részletesebben1. zh: Minta + segédpéldák
1. zh: Minta + segédpéldák A ZH 17 kérdésből áll. A kérdések pontszámai a kiértékelő táblázatban találhatók. A maximális pontszám: 40 pont. Minden számítási és tesztfeladatnál öt válaszlehetőség közül
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
Neved:... E-mail címed:... SG-s tanáraid*:... P R Ó B A É R E T T S É G I 2 0 1 1. j a n u á r 2 2. B KÖZGAZDASÁGI ALAPISMRETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK
GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 1. Egy terméket rövid távon a függvény által leírt költséggel lehet előállítani. A termelés határköltségét az összefüggés adja meg. a) Írja fel a termelés
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenRegionális gazdaságtan gyakorlat
1 Regionális gazdaságtan gyakorlat 2. Telephelyválasztás, vonzáskörzetek Transzferálható input és output modellje 2 Keressük azt a telephelyet (T), amelynél az S inputforrástól szállítva az alapanyagot
RészletesebbenModern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn
Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Tökéletesen versenyző vállalat II. Tökéletesen versenyző iparág III. Monopólium konstans határköltséggel
RészletesebbenFogyasztói egyensúly
1) Jellemezze a gazdasági tevékenységet (tartalma, célja, részei), valamint a gazdasági szerepl ket és a gazdasági életben betöltött szerepüket: A társadalom szükségletei korlátlanok, az er források korlátozottak
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA
GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA 1. Mi a közgazdaságtan három alapkérdése? a. mennyiért, kik, hogyan b. hányan, mit, mikor c. mit, hogyan, kinek d. mennyi, ennyi, annyi 2. Mit jelent a ceteris paribus?
RészletesebbenTermékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés
1 /8 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés Termékdifferenciálás A termékek azért differenciáltak, mert a fogyasztók úgy gondolják, hogy különböznek egymástól A fogyasztónak mindig
RészletesebbenKözgazdaságtan - 6. elıadás
Közgazdaságtan - 6. elıadás A kínálat alakulása, a piac jellege 1 A PIAC JELLEGE Fontossága a vállalat szempontjából: Milyenek a versenytársak? Mekkora a vállalat a piachoz képest? (piaci részesedés) Két
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 7-9. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 7-9. hét 2018/2019/I. Kupcsik Réka Témakörök I. Profitmaximalizálás isoprofit egyenes II. Transzformációs görbe, komparatív előnyök III. Költségfogalmak
RészletesebbenBEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA JEGYZET 2008/2009. 2. FÉLÉV GTGKG600BS GTGKG600BP GTGKG600BL GTGKG600BPL 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK... 3 1.1. A közgazdaságtan tárgya és helye a tudományok
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI
KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.
RészletesebbenIV. Alkalmazott regionális gazdaságtan
IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan gtan FÖLD- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Földfelszín hasznosítása: mezőgazdaság, ill. egyéb (ipar, közlekedés, üdülés, sport) a földfelszín, mint szűkös erőforrás Az erőforrások
Részletesebben2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész
2. MODUL Gazdasági és pénzügyi ismeretek Elméleti rész Tökéletes verseny A tökéletes verseny fogalma egy olyan, versenyalapú piac feltételezéséből indul ki, amelyben: megfelelően magas számú vásárló és
RészletesebbenMikroökonómia - 5. elıadás
Mikroökonómia - 5. elıadás A KÍNÁLAT ALAKULÁSA, A IAC JELLEGE Bacsi, 5.ea. 1 A IAC JELLEGE Fontossága a vállalat szempontjából: Milyenek a versenytársak? Mekkora a vállalat a piachoz képest? (piaci részesedés)
RészletesebbenKözgazdaságtan I. 10. alkalom
Közgazdaságtan I. 10. alkalom 2018-2019/II. 2019. Április 17. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 009. május. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Gyakorlat 1.
Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Az alábbi adatokat ismerjük: T o idıpontban 5 gép, 10 munkás 1200 db-ot 120.000 Ft. értékben, T 1 idıpontban 7 gép 14 munkás 1400 db-ot 150.000 Ft. értékben gyárt. A bevétel
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június
RészletesebbenA területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.
A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági
RészletesebbenMikroökonómia. Vizsgafeladatok
Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenA technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése
1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés
Részletesebben7. Feladatsor. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft
7. Feladatsor 1. Hogyan és miért változik a málna egyensúlyi ára az alábbi változások hatására? (Egyszerre csak egyetlen tényezı változik.) a) Az eper ára emelkedik. b) A málnafagylalt ára emelkedik. c)
RészletesebbenAzonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2012. május 24. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA főbb témakörök listája
A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ. PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14.
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m á j u s 1 8. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Név Tanárok neve Pontszám E-mail cím STUDIUM
RészletesebbenMikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak
Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenMikroökonómia 11. elıadás
Mikroökonómia 11. elıadás ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET - folytatás Bacsi, 11. ea. 1 A TERMELÉS ÉS CSERE ÁLT. EGYENSÚLYA ÁRAK NÉLKÜL/1 termelés: hatékony input allokáció csere: hatékony output allokáció
RészletesebbenKözgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László
Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok
RészletesebbenMikroökonómia. Gyakorló feladatok
Mikroökonómia Gyakorló feladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly 1/A feladat: Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
RészletesebbenA változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
RészletesebbenKözgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek
Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia Dr. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) Személyes találkozás 3 alkalommal:
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára
Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a
Részletesebben1. hét, 1. óra: Bevezetés
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 1. hét, 1. óra: Bevezetés PRN: 1-2. fejezet 2019.02.04. 10:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Bevezetés I. Miért nem engedélyez bizonyos fúziókat az illetékes versenyhivatal?
RészletesebbenIII. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET
III. PÉNZPOLITIKA ÉS PÉNZELMÉLET A pénz felhasználása gazdaságpolitikai szolgálatra részben feltételezte, részben maga után vonta a pénznek a gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos elméleti nézetek
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenVeres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:
Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács
RészletesebbenGeometriai alapfogalmak
Geometriai alapfogalmak Alapfogalmak (nem definiáljuk): pont, egyenes, sík, tér. Félegyenes: egy egyenest egy pontja két félegyenesre bontja. Ez a pont a félegyenes végpontja. A félegyenes végtelen hosszú.
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK ÉS
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 20 22. ÉS 23.1 23.3. FEJEZET Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd
Részletesebben8. előadás EGYÉNI KERESLET
8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép
RészletesebbenKÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest
version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding
Részletesebbena/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?
A közgazdaságtan alapjai 1. feladat Egy gazdaságban a termelési lehetőségek határát a mellékelt ábrán lévő ABC görbe mutatja. a/ mekkora az x és y termék előállításának alternatív költsége a B és a D pontban?
RészletesebbenProduct termék. Termékkel kapcsolatos vállalati döntések
Product termék Termék: minden olyan dolog, ami szükségletet elégít ki. a vállalat kínálatát határozza meg A marketing kiterjeszti a termék fogalmát (pl.: szolgáltatásokra, stb.) A lényeg a piacra vihetőség
RészletesebbenA Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása
Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő
RészletesebbenII. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS
II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS Kõrösi Gábor A kereslet alakulásának vizsgálata a kínálatéval azonos jelentõségû a munkagazdaságtanban. A két oldal elemzésének eszközei azonban lényegesen eltérnek egymástól:
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I Készült a TÁMOP-412-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.
Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 6.
Részletesebben* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell
* Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Verseny és versenyellenesség
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)
KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens afabian@ktk.nyme.hu Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs,
RészletesebbenKözgazdasági alapok ZH mintasor
Közgazdasági alapok ZH mintasor Csorba László A1: A közgazdaságtan legfőbb kérdései: A) Termelés B) Elosztás C) Szállítás D) Termelés és elosztás E) Termelés és szállítás F) Elosztás és szállítás B1: A
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 26. Termelés 2: Költség
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 2011. szetember 26. Termelés 2: öltség I. öltségek A termeléshez termelési tényezőket használunk fel, ezekért fizetni kell ebből adódnak a költségek.
Részletesebben1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető.
Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,
RészletesebbenFejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek
Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek Ebben a fejezetben megadottnak feltételezzük az abszolút tér egy síkját és tételeink mindig ebben a síkban értendők. T1 (merőleges
RészletesebbenA lecke célja... Korábbról ismert és új alapfogalmak, értelmezések. 10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon
10. hét Költségek és költségfüggvények rövid távon Számviteli és közgazdasági költségkategóriák. A költségek csoportosítása a termeléssel való viszony alapján. Rövid távú költség-függvények. Határköltség
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit
RészletesebbenAz előállítási folyamat INPUTOKAT transzformál OUTPUTOKKÁ A transzformációs folyamat típusai: Fizikai természetű ( pl. szerelés, csavarozás, rögzítés
TERMELÉS 1 Az előállítási folyamat INPUTOKAT transzformál OUTPUTOKKÁ A transzformációs folyamat típusai: Fizikai természetű ( pl. szerelés, csavarozás, rögzítés ) Kémiai ( pl.: gyógyszergyártás, vegyitisztítók
RészletesebbenGEOGRAPHICAL ECONOMICS
GEOGRAPHICAL ECONOMICS ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés
RészletesebbenMikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét TÉNYEZŽPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZTÁS 2. RÉSZ
MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B TÉNYEZŽPIACOK ÉS JÖVEDELEMELOSZTÁS 2. RÉSZ Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer,
Részletesebben1/ 2 II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE. 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia
A. Számítási feladatok II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia 1. Vegyük a következő technológiát: y = min[ K, L]. Mekkora a munka (L) határterméke
RészletesebbenMakroökonómia példatár (minta)
1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +
Részletesebben2) = 0 ahol x 1 és x 2 az ax 2 + bx + c = 0 ( a,b, c R és a 0 )
Fogalom gyűjtemény Abszcissza: az x tengely Abszolút értékes egyenletek: azok az egyenletek, amelyekben abszolút érték jel szerepel. Abszolútérték-függvény: egy elemi egyváltozós valós függvény, mely minden
RészletesebbenKÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest
version 2015.11.02. 10:16:00 KÉZIKÖNYV ECONO-MIX EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way,
RészletesebbenKörmozgás és forgómozgás (Vázlat)
Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) I. Egyenletes körmozgás a) Mozgás leírását segítő fogalmak, mennyiségek b) Egyenletes körmozgás kinematikai leírása c) Egyenletes körmozgás dinamikai leírása II. Egyenletesen
RészletesebbenTevékenységmenedzsment
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Polónyi István Tevékenységmenedzsment 2007. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. A TEVÉKENYSÉGMENEDZSMENT ÉS NÉHÁNY KAPCSOLÓDÓ FOGALOM...5 1.1 A TEVÉKENYSÉGMENEDZSMENT
RészletesebbenBevezetés 2. Aggregált terv készítése (esettanulmány) 3. Megoldás 3. Aggregált termelési terv összeállítása 8. Érzékenységvizsgálat 12
Bevezetés 2 Aggregált terv készítése (esettanulmány) 3 Megoldás 3 Zéró raktárkészlet stratégia 4 Állandó munkaerőszint stratégia 5 Az optimális megoldás lineáris programozással 6 Aggregált termelési terv
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenTermékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny Carlton -Perloff 7. fejezet 2012.10.25. Monopolisztikus verseny és jellemzői Chamberlin (1933) valós piacokon: Monopolista elem negatív lejtésű keresleti
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenAz ALL YOU CAN MOVE sportkártya működése
Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Versenypolitika (Mikroökonómia) szekció Tudományos Diákköri Dolgozat Az ALL YOU CAN MOVE sportkártya működése Selmeczi-Tóth Anna Alkalmazott közgazdaságtan
RészletesebbenA Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I.
EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I. 709 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. június (709 733. o.) FERTÕ IMRE A Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I.
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria I.
Geometria I. Alapfogalmak: Az olyan fogalmakat, amelyeket nem tudunk egyszerűbb fogalmakra visszavezetni, alapfogalmaknak nevezzük, s ezeket nem definiáljuk. Pl.: pont, egyenes, sík, tér, illeszkedés.
RészletesebbenVízhasználatok gazdasági elemzése
ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos
RészletesebbenAlapfogalmak, alapszámítások
Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon
RészletesebbenHIRDETMÉNY. Hatályos: 2016. március 21. napjától Közzététel napja: 2016. március 18.
HIRDETMÉNY Az FHB BANK ZRT. hivatalos tájékoztatója a lakossági jelzáloghitelek esetén alkalmazott kondíciókról Hatályos: 2016. március 21. napjától Jelen Hirdetmény az FHB Bank Zrt. és a jogelőd Allianz
RészletesebbenA GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 03-08 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Buócz Zoltán
Részletesebben