Regionális gazdaságtan gyakorlat

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális gazdaságtan gyakorlat"

Bálint Kerekes
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 1 Regionális gazdaságtan gyakorlat 2. Telephelyválasztás, vonzáskörzetek Transzferálható input és output modellje 2 Keressük azt a telephelyet (T), amelynél az S inputforrástól szállítva az alapanyagot és az M piacon eladva a szállítási összköltségek (Total Cost) minimálisak: input-orientált (nyersanyag-orientált): w i r i > w q r q output-orientált (piac-orientált): w i r i < w q r q tetszıleges közbülsı hely: w i r i = w q r q FP= w q r q TM az output piacra juttatása RM = w i r i TS az input telephelyre juttatása TC = FP+RM 1

inputforrástól szállítva az alapanyagot és az M piacon eladva a szállítási összköltségek (Total Cost) minimálisak: input-orientált

2 3 SZÁLLÍTÁS ORIENTÁLT TEVÉKENYSÉG Példa: Input és output piac távolsága: 1 km. Napi termelés: 2 t input, 2e Ft/t száll. ktg mellett felhasználásával 25 t output, 32 eft/t szállítási költség mellett Ideális súlyok: input: 2 t 2 eft= 4 eft t, output: 25 t 32 eft= 8 eft t (pl. gyümölcsbıl pálinka készítés) Telephely: outputnál Több input forrás, és output piac: Párosítás minden piachoz megkeressük a legkedvezıbb input forrást A kapott párok közül a legjobbat választjuk (output orientált tevékenység) (Input-orientált tev.nél minden input forráshoz a legjobb output piac) Példa:Három inputforrás (S1, S2, S3) és két outputpiac (P1 és P2) 4 Mindkét outputpiacon ugyanakkora mennyiség eladása lehetséges: w q1 =w q2 =5 Ezen mennyiség megtermeléséhez bárhonnan azonos mennyiségő inputra van szükség: w i = w 11 =w 21 =w 31 =w 12 =w 22 =w 32 = 1 Az input és output helyszínek közti szállítási egységköltségek térnek el: r i, q i Távolságok: d(pi,sj) adottak r i, (d) S1 S2 S3 Azaz (T: a lehetséges telephely az adott P-S párhoz) P1 T,ill. száll. ktg P2 i q i q S1 2 T 15x 15=225 3 T 125x12 =15 S2 15 T 125 x 1 =125 2 T 2 (T)x13 = 26 S3 1 x 8 = 8 11 T 2 T 15x2 =3 P1 2 (15km) 15 (1km) 1 (8 km) P2 3 (12 km) 2 (13 km) 2 (2 km) q i S1 S2 S3 P P2 P1-hez input forrás választása: ahol a w i r i érték és a w q r q érték szerinti választás a legkedvezıbb: S1: w i r i = 1 2 = 2, w q r q = 5 3 = 15 S2: w i r i = 1 15 = 15, w q r q = 5 25 = 125, S3: w i r i = 1 1 = 1, w q r q = 5 22 = 11 P2-höz input forrás választása: ahol a w i r i érték és a w q r q érték szerinti választás a legkedvezıbb: S1: w i r i = 1 3 = 3, w q r q = 5 25 = 125 S2: w i r i = 1 2 = 2, w q r q = 5 4 = 2, S3: w i r i = 1 2 = 2, w q r q = 5 3 = 15 2

gyümölcsbıl pálinka készítés) Telephely: outputnál Több input forrás, és output piac: Párosítás minden piachoz megkeressük a legkedvezıbb input forrást A kapott párok közül a legjobbat választjuk

3 Példa folytatása: P1 P2 i q i q S1 2 T 15x 15=225 3 T 125x12 =15 S2 15 T 125 x 1 =125 2 T 2 (T)x13 = 26 S3 1 x 8 = 8 11 T 2 T 15x2=3 5 Tehát: P1-hez: P2-höz: S1 input telephely, output szállítás ktg-e = 225 S2 input telephely, output szállítás ktg-e = 125 S3 output telephely, input szállítás ktg-e = 8! ez a legjobb!! S1 input telephely, output szállítás ktg-e = 15! ez a legjobb!! S2 bármelyik lehet telephely, a másik szállítás ktg-e = 26 S3 input telephely,output szállítás ktg-e = 3 A P1, S3 és a P2, S1 párok közül a P1, S3 a jobb. Tehát a döntés: P1 piacra szállítunk, S3-ból szerezzük be az inputot, és a telephely a P1 outputpiacon van!!! A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje 6 Szőkös erıforrás, sokféle felhasználási lehetıség: mezıgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérıszáma: a föld ára, v. bérleti díja Befolyásolja: - ásványkincsek, talajminıség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj megközelíthetıség (input/output piacok), munkaerıkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelık: városokban, magas ár nagy területigény, 1ha on kis értéket termelık: vidék, alacsony árak - mezıgazdaság, erdıgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye) A profitmax (MR MC) nem ad társadalmi optimumot intervenció: engedélyek, támogatások, adók... 3

! S1 input telephely, output szállítás ktg-e = 15! ez a legjobb!

4 A megfizethetı bérleti díj Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül): TC = F + a Q b F: fix ktg, a>, b> 1 konstans (Q az 1 ha-ra esı hozam) A föld bérlıjének 1 ha-ra jutó nyeresége: = TR TC - földhasználati ktg/ha = = TR TC (1 ha föld bérleti díja ) = P Q F - a Q b bérleti díj P a farm kapujánál érvényes nettó ár (= piaci ár - szállítási egységköltség) Átlagköltség: AC = TC/Q = (F/Q) + a Q b-1 Határköltség: MC = TC/ Q = a b Q b-1 7 A bérleti díj gradiens A centrumtól távolodva kisebb bérleti díj fizethetı! 8 Területhasználati zónák: 4

a Q b bérleti díj P a farm kapujánál érvényes nettó ár (= piaci ár - szállítási egységköltség) Átlagköltség: AC = TC/Q = (F/Q) + a Q b-1

5 9 1 5

6 Kistérségek közlekedési adottságai 11 A magyar városok lakónépesség szerinti megoszlása 12 6

7 Településhálózat 13 Vonzáskörzetek a Reilly féle gravitációs index-szel 14 Városok távolsága km Alapadatok Népesség fı Gravitációs index i városra= Σ j M j / d ij 2 7

32 33 65 33 63 61 48 4 65 72 63 61 48 22 5 4 65 22 Népesség fı 11732

8 Városok távolsága km Népesség fı A Reilly index értéke 16 Gravitációs index i városra= Σ j M j / d ij 2 M j / d ij 2 Gravit. index 8,12 3,74 2,33 2,26 4,69 21,15 8,42 11,87 2,88 3,6 2,41 28,64 3,66 11,22 1,55 3,9 7,18 35, 32,24 38,46 149,22 7,53 38,46 328,9 4,6 5,31 5,66 9,14 43,52 67,7 27,48 13,63 42,94 16,26 141,94 242,24 8

9 Városok vonzáskörzeteinek határa 17 M j / j 2 = M k /k 2, ahol j+k = d Azaz: k 2 / j 2 = M k / M j Azaz: k/j = ( M k / M j ) vagyis a vonzáskörzet-határ távolsága a két településtıl megegyezik a népességek arányának négyzetgyökével Sor népesség / oszlop népesség négyzetgyöke: 18 1, 1,2,99 3,72 1,34 2,42,98 1,,97 3,66 1,32 2,38 1,1 1,3 1, 3,76 1,35 2,44,27,27,27 1,,36,65,75,76,74 2,78 1, 1,81,41,42,41 1,54,55 1, Népesség fı Távolság km Honnan \ Hová 19,17 27,86 55,96 41,23 35,38 18,83 15,77 51,4 35,8 49,98 28,14 16,23 26,7 35,9 28,39 15,4 13,96 6,93 12, 25,61 3,77 27,2 25,91 35,29 14,16 14,62 21,2 11,61 39,39 7,84 9

$1,1 1,3 1, 3,76 1,35 2,44,27,27,27 1,,36,65,75,76,74 2,78 1, 1,81,41,42,41 1,54,55 1, Népesség fı 11732 12157 11492 162498 2166 68697 Távolság km Honnan \ Hová$

10 km Honnan \ Hová 19 19,17(38) 27,86 (56) 15,77 (32) 55,96 () 41,23 (72) 35,38 (5) 51,4 (65) 35,8 (63) 49,98 () 26,7(33) 35,9(61) 28,39 (4) 12,(48) 25,61 (65) 14,16(22) Népesség fı

Hasonló dokumentumok

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS

III. rész: A VÁLLALATI MAGATARTÁS III. rész: A VÁAATI MAGATARTÁS Az árupiacon a kínálati oldalon a termelőegységek, a vállalatok állnak. A vállalatok különböznek tevékenységük, méretük, tulajdonformájuk szerint. Különböző vállalatok közös