LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS

Átírás

1 Termelés és Szolgáltatás, Menedzsment 4. RÉSZ Termelés és Szolgáltatás Menedzsment Tantárgy felelőse: Dr. Gyenge Balázs Tantárgy előadója: Dr. GyengeBalázs LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS A termelésmenedzsment 0 legfontosabbstratégiai döntési területe. Áru és szolgáltatás tervezés 2. Folyamat és kapacitástervezés 3. Ütemtervezés 4. Helykiválasztási stratégia (LOCATION) 5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout) 6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés 7. Ellátási lánc menedzsment 8. Készletezés 9. Minőség 0. Karbantartás

2 ELHELYEZÉS (LOCATION) Helykiválasztási (Location) STRATÉGIA A terméktől és a termelés vagy szolgáltatás jellegétől függően a helyhez kötődő szállítási költségekegyedül egyedül is kitehetik a termék értékesítési árának 25%át. HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIA Ahelykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálásaésahátrányok, konkrétköltségekegyüttesegyüttes minimalizálása. Tartósanésvéglegesenbefolyásolja a: RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei):. Alapítás (legnehezebb) Állandó ktgeket. Változó ktgeket. 2. Szegmentálódás, egy részterület áthelyezése KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS 3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!: új létesítése telepítése. Ipari, termelő =>Bev Ktg. minimalizálás 4. Áttelepülés,a meglévő létesítmény 2. Kereskedelmi, szolgáltató => Bevétel max.ktg. bezárása és átköltöztetése a másik 3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max. helyszínre A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja: 6. Ökonómiai szempontok ktg.ek,. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk 2. Kommunikáció(nemzetközi is) 3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás 4. Könnyű tőkeáramlásaz (országok között is) 5. Munkabérek(termelékenység, képzés, morál) elmaradó jövedelmek, 7. Versenytársak(klaszteresedés) 8. Infrastruktúra (település) 9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc 0. Valuta és ADÓ 2

3 KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK ORSZÁG KIVÁLASZTÁSA: RÉGIÓ/VÁROS: Kormányzati előírások, magatartások, stabilitás, Kulturális, politikai, és gazdasági kérdések, stabilitás Természeti és környezetszabályozási kérdések Nyersanyagok hozzáférhetősége, energia Piacok elhelyezkedése, szélessége, belépés, árfolyam Munkaerő lehetősége, magatartása, termelékenysége, ktg Infrastuktúra, közlekedés, nemzetközi vérkeringés Valuta, árfolyam, infláció, stabilitás, átváltás Adó(állami) rendszer és mérték, állami támogatások Régió előnyös tulajdonságai (szubkultúra, éghajlat, stb.) Önkormányzat, helyi politika, gazdasági szab., régió fejlettség Helyi földvásárlási és építkezési költségek, helyi körny.szabály. Fogyasztók és nyersanyagok közelsége, költségei Helyi munkaerő helyzet, lehetősége, bérköltsége, képzettsége Civil szervezetek, szakszervezet, érdekképviseletek Versenytárs és vonzáskörzete Közművek költsége, és hozzáférhetősége, közlekedés Helyi adók(iparűzési), illetékek, díjak KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK TELEK/TELEPHELY: AZONBAN GYAKRAN CSAK A MUNKAERŐT VESZIK FIGYELEMBE! Hoitsch 93 Kvantitatív jellemzők: Kvalitatív jellemzők: munkaerő ktg. területi adottságok szállítási ktg. közlekedési adotts. telephely ár munkaerő tulajdons. alapanyag ktg. értékesítési lehetős. változó ktg. image támogatások politikai stabilitás adók vámok infrastrukturális tul. Telephely jellemzők (fekvés, image, beépítettség, elérhetőség) Telek/épület, mérete/ára,telekrendezési korlátok Hatás a környezetre, lakosságra (hatástanulmány) Fogyasztók elérhetősége, értékesítés, készárú tárolás leh. Nyersanyag, hulladék tárolás lehetősége, költségei, szükséges szolgáltatások vannake? Munkaerő utazás/utaztatás Versenytárs elhelyezkedése, partnerekelh., szomszédok jellege Közüzemi létesítmények közelsége, úthálózat, vasút, légi, vízi csatlakozási lehetőség stb. Óradíj alkalmazottak a termelésben (996) 30$ 20$ 0$ 0$ Mexikó Hon Kong Portugália Dél Korea Görögország Spanyolország Nagy Britannia Kanada Olaszország USA Francia ország Japán Svédország Belgium Ny. Németország 3

4 ESET PÉLDA! (Quality Coil és Mexikó) A vezetők gyakran elcsábulnak, ha az adatokat szeparáltan figyelik! A QC elhatározta, hogy áttelepíti connecticuti üzemét Juarezbe, ahol a bérek az amerikaiak /3át tették csak ki. A nagy szakítás elmaradt és a cég csaknem tönkrement. Mi történhetett? VIZSGÁLJUK MEG A TERMELÉKENYSÉGET!. connecticuti üzem (USA) 70 $ napibér 60 db per nap =,7 $/db 2. juarezi üzem (Mexikó) 25 $ napibér 20 db per nap =,25 $/db napi munkabérköltség = termékre jutó átlag bérköltség termelés (egység/nap) TELEPÍTÉSI STRATÉGIÁK I. PIACORIENTÁLT ELHELYEZÉS A piachoz való közeledés. Gyorsan romló, nagy szállítási költségű, nehezen szállítható, nagy teriméjű késztermék, gyors piaci reakciót igénylő termékeknél, szolgáltatásoknál.(pékség, (pékség,bankfiók, bankfiók,élelmiszerüzlet) II. BESZÁLLÍTÓ ill. NYERSANYAG ORIENTÁLT ELHELLYEZÉS Beszállítóhoz, nyersanyaghoz való közelség. Gyorsan romló, nagy költségű nehezen szállítható,nagy teriméjű,alapanyag.(acélgyár, (acélgyár,bútorüzem, bútorüzem,sörgyár) III. KÖZELSÉG VERSENYTÁRSAKHOZ (klaszteresedés, csoportosulás) Saját versenytársaik közelébe település. Valamilyen kritikus tömeget meghaladó vonzó erőforrás (gazdag nyersanyag, tőkeforrás, tehetség forrás, természeti kincs, gazdaginformációesetleg nagyszámúvevő)okozza acsoportosulást. IV. TERMÉKORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS telephelyen csak terméket v. t.családot állítanak elő és azután történik a szétosztásadisztriúció.ezis egyfajtanyersanyag orientált elhelyezés. V. FOLYAMATORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS Úgyhelyezkedikel, el,hogy beszállítotttermékeit termékeitalegjobban továbbfeldolgoztathassa. Avásárlócégekhezéstovábbi folyamatokhoz közeledik.ez Ezisegyfajtapiacorientált. 4

5 TELEPHELYKIVÁLASZTÁSI MÓDSZERT (azaz annak megválasztását) BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK! BEFOLYÁSOLÓ KRITÉRIUMOK. Egyedi, önálló: létesítmény elhelyezés (több kvantitatív szemp. is figy. vehető) 2. Elhelyezés több közé: szállítási és intenzitási ktg.ek nek megfelelően 3. Kereskedelmi és szolgáltatási egység: várható árbevétel a döntő 4. Sürgősségi szolgáltatások: időtényező, ütemezés a döntő FAKTORRATEING RATEING tényező rangsorolás módszere NEM Faktoráls! TÉNYEZŐRANGSOROLÁS v. FAKTORRATEING: RATEING: Tényezőrangsorolás, faktorrateingrateing A (kvalitatív) és kvantitatív szempontok szerinti súlyozott értékelés. A tényező rangsorolási módszerhez parciális hasznossági mátrixokat készítünk és használunk fel mely lehetővé teszi a független értékelést is. Tényezőrangsorolás 7 LÉPÉSE:. LÉPÉS: A releváns szempontok összeállítása. 2. LÉPÉS: Minden tényező súlyának (rangsorok) meghatározása, (mely tükrözi annak valódi fontosságát) a súlyok lehetnek abszolút számok is, vagy lehetnek relatívak is egy bázis értékhez képest. (A bázis például,00 vagy 00.) A súlyok lehetnek különbözőek de lehet köztük azonos is. 3. LÉPÉS: Minden részszempontnak megállapítunk egy skálát, alsó felső határt (például: egytől tízig, egytől százig). A skálák minden szempontnál azonosak. 4. LÉPÉS: A (3.lépés) skálája alapján ÉRTÉKELJÜKa szempontokat. 5. LÉPÉS: SÚLYOZÁS, vagyis az értékeket beszorozzuk a súlyszámokkal. 6. LÉPÉS: ÖSSZESÍTÉS, súlyozott értékösszeget készítünk és RANGSOROLUNK. Az összesítés történhet additív vagy multiplikatív módon is! 7. LÉPÉS:ÉRZÉKENYSÉGVIZSGLAT, ha a különbségek kicsik 5

6 TÉNYEZŐRANGSOROLÁS ADDITÍV módszerrel bázis típusú ÉRTÉKEK (00s skálán) SÚLYOZOTT ÉRTÉKEK Szempont súlyszám Francia o. Dánia. alternatíva 2. Alternatíva. A munkaerő alk. és magatartása 0,25 2. Fő / szem.gépkocsi 0,05 3. Fejenkénti kereset 0,0 4. Adóstruktúra 0,39 5. Oktatás és Eügy 0,2 Összpontszám:,00 Összeg: ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT ,25 70 = 7,5 0,05 50 = 2,5 0,0 85 = 8,5 0,39 75 = 29,3 0,2 60 = 2,6 additív = 70,4 n i i = s É 0,25 60 = 5,0 0,05 60 = 3,0 0,0 85 = 8,0 0,39 70 = 27,3 0,2 70 = 4,7 Az érzékenységvizsgálat lényege, hogy az elemzést, vagy modellt sorozatosan újra és újra lefuttatjuk változó kiinduló feltételek mellett. Akapott eredményeket olyan többdimenziós grafikonokban/táblázatokban ábrázoljuk, melyekben a különböző befolyásolófeltételekegyüttesegyüttes hatásátvizsgáljuk azeredményre. itt a sorrend felcserélődés mértékét (előfordulási arányát) vizsgáljuk rensz. a legerősebb v. leggyengébb szempont(okat) kivesszük v. új sz. veszünk fel stb. esetleg finomítjuk a súlyozást és vizsgáljuk mindezek hatását a végső sorrendre i 68,0 TÉNYEZŐRANGSOROLÁS MULTIPLIKATÍV módszerrel bázis típusú ÉRTÉKEK (00s skálán) SÚLYOZOTT ÉRTÉKEK Szempont súlyszám Francia o. Dánia. alternatíva 2. alternatíva. A munkaerő alk. és magatartása 0,25 2. Fő / szem.gépkocsi 0,05 3. Fejenkénti kereset 0,0 4. Adóstruktúra 0,39 5. Oktatás és Eügy 0,2 Összpontszám:,00 Szorzat: multiplikatív = 70 0,25 = 2, ,05 =, ,0 =, ,39 = 5, ,2 = 2,36 69,8 n i= É 60 0,25 = 2, ,05 =, ,0 =, ,39 = 5, ,2 = 2,44 67,7 S i i 6

7 KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER Az alternatívákat úgy hasonlítjuk össze, hogy minden esetben költségfüggvény elemzéstkészítünk. kiszámítjuk, hogy milyen állandó költségek és milyen változó költségek fogják terhelni az egyes helyszíneket különböző termelési méretek esetében a kapott adatokat legcélszerűbb grafikonban ábrázolni és az eredményeket grafikusan összevetni LÉPÉSEI:. LÉPÉS: Minden helyszín állandó és változó költségeinekmeghatározása, különböző termelési méretek mellett (költségfüggvényeket határozunk meg) 2. LÉPÉS: Az összköltség grafikonokmegszerkesztése minden helyszín esetében (úgy, hogy az éves költségek a függőleges és az éves termelési mennyiségek a vízszintes tengelyre kerüljenek) 3. LÉPÉS: Azt a helyszínt választjuk ki, amelynek a legalacsonyabb az összköltsége a vizsgált termelési szint tartományban (szeparált értéktartomány vizsg. végzünk) KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA Költségek A Ország B Ország C Ország X Ország Bérleti díj/év x Infrastruktúra költségei/év x2 Termelési költség/ termék x3 Anyag szüks./ termék x4 Éves teljesköltség 3. Helyszín a jó 2. Helyszín a jó. Helyszín a jó A Helyszín állandó ktg.e B Helyszín állandó ktg.e C Helyszín állandó ktg.e (forgalom) mennyiség 7

8 GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER VONZÁSKÖZPONT (VK) MÓDSZER Olyan súlypont meghatározási módszer, amely a szállítási költségek minimalizálására törekszik. Több már létező helyszínhez képesti elhelyezést tesz lehetővé. feltesszük hogy a különböző helyszínek (területek) homogének, vagyis nem kvalitatív tényezőket figyelembe véve közel azonosak továbbá a szállítási mennyiségek jól becsülhetők (és tartósak) LÉPÉSEI:. LÉPÉS: A vonzásközpont módszer első lépése a helyszínek koordináta rendszerben való elhelyezése 2. LÉPÉS: X koordináták meghatározása 3. LÉPÉS: Y koordináták meghatározása 4. LÉPÉS: Vonzásközpont X koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást 5. LÉPÉS: Vonzásközpont Y koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER Alkalmazott képlet a következő: Észak Dél a vonzásokközpont " x " a VK " y " koordinátája = Chicago koordinátája = d i Q = intenzitás (itt: mennyiség) i Atlanta iy Q Q i i d i Pittsburgh i ix Q Q i i New York Boltok X koord. Y koord. A havonta szállított konténerek száma Chicago Pittsburgh.000 NewYork.000 Atlanta KeletNyugat x y (2.000) + 90(.000) + 30(.000) + 60(2.000) x = x = = 66, (2.000) + 0(.000) + 30(.000) + 40(2.000) y = y = = 93,

9 FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS MÓDSZER Olyan modell módszer amely ateljes területet zónákra osztja fel és megadja, hogy egy zónába való telepítés esetén mennyi avárható fogyasztó szám. Amodellbe beépíthetőkmármeglévőmeglévő boltok is. feltesszük, hogy az új bolt a már meglévőktől azok rovására fogyasztókat csábít el alapgondolata a vevő közelség (vonzással bír) Schroeder 93 egy arányszámmal figyelembe vehetjük az utazási hajlandóságot is nagybevásárlások esetén messzire is hajlandók vagyunk elmenni, ha minden egy helyen elérhető LÉPÉSEI:. LÉPÉS: a terület homogén zónákra való felosztása 2. LÉPÉS: A zónák fogyasztói számának felmérése 3. LÉPÉS: A zónák átutazási idő/távolság szükségleteinek felmérése 4. LÉPÉS: A képlet alkalmazása a jelenlegi adatok alapján, ha az eredmény nem felel meg a valóságnak akkor A értékkel addig hangoljuk a képletet míg megfelelő értéket nem ad 5. LÉPÉS: A megváltozott helyzetnek megfelelően újraszámolunk, beépítve az új fogyasztó vonzó alapterületet (kínálatot) FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. ZÓNA v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER Alkalmazott képlet a következő: N N = P C ij = összes utazni hajlandó fogyasztó ij ij i iből jbe C i = i. zóna fogyasztói S j = j. bolt mérete (pl.: m 2 ) T ij = iből jbe az utazási idő A = az utazási időnek a P C fogyasztóra gyakorolt hatása =2 P ij = iből jbe utazás valószínűsége ij i = n S T j= 2 ( 4.000/0 ) = 2 [( 4.000/0 ) + ( 3.000/4 ) ] Pi = 2 2 ( 3.000/4 ) = 2 [( 3.000/4 ) + ( 4.000/0 ) ] Pi2 = 2 KEZDŐ ÁLLAPOT:.Zóna.HELY(J) = 370 fő j A ij S T j A ij 0,758 0,8242 C i 2. ZÓNA J=2 BOLT 3000m 2 20fő. ZÓNA J= Versenytárs 4000m 2 50fő ZÓNA T ij Látogatók J= J=2 C i Bolt(m 2 ) ZÓNA J=3 üres 00fő. Zóna(i=) Zóna(i=2) Zóna(i=3) ZÓNA P ij Látogatók Átmenők Jbe Átmenők J2be P i P i2 C i P i C i P i2 C i2. Zóna Zóna Zóna , = 2 0, = 56 0, = , = 99 0, = 94 0, =

10 SZOLGÁLTATÓ CÉGEK ALAPELVEI Aszolgáltató cégek esetébenahelyválasztás célja atermelési érték (üzletiforgalom) ésjövedelemnagyság kell,hogy legyen. A szolgáltatók termelési értékének v. jövedelmének nyolc alapelve:. az ügyfélvonzáskörzet (customerdrawing area) vásárlóereje 2. a szolgáltatásés imázsösszeférhetőségeaz ügyfélvonzáskörzet demográfiájával 3. a Konkurencia a térségben 4. a konkurencia milyensége 5. a cég és a konkurencia elhelyezkedésének kivételes jellege 6. a berendezések és közeli üzletekfizikai tulajdonságai 7. a cég működési politikája 8. a menedzsment jellege, szintje LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS A termelésmenedzsment 0 legfontosabbstratégiai döntési területe. Áru és szolgáltatás tervezés 2. Folyamat és kapacitástervezés 3. Ütemtervezés 4. Helykiválasztási stratégia (Location) 5. Helyszín elrendezési stratégia (LAYOUT) 6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés 7. Ellátási lánc menedzsment 8. Készletezés 9. Minőség 0. Karbantartás 0

11 ELRENDEZÉS Hely ELRENDEZÉSI (Layout) STRATÉGIA Egyike azoknak a kulcskérdéseknek, amelyek meghatározzák a termelés hosszú távú hatékonyságát. Befolyásolja a kapacitást, termelési rugalmas ságot, költségeket, munka légkört, minőséget, ügyfélkapcsolatot, imaget. HELYELRENDEZÉSI STRATÉGIA Ahelyelrendezési stratégiai CÉLJA hogy lehetővé tegye egyéb termelési stratégiák teljesítését, célok elérését, minimum költség mellett, maximális rugalmasság teljesítését. Legfőbb SZEMPONTJAI: Legfőbb SZEMPONTJAI:. Adott hely legmagasabb szintű kihasználása (terület, felszerelés, emberek) 2. Az információ legfejlettebb áramlása (anyagok, embereknek) 3. Legbiztonságosabb munka körülmények, jobb munkaerő morál 4. Legjobb ügyfél kapcsolat(interakció). 5. Rugalmasság(mindegy hogy milyen most az elrendezés, a jövőben úgyis változni fog). Ez a lényege a Flexibilis berendezés nek.

12 FOLYAMATI ALAPTÍPUSOK FOLYAMAT IPAR (folyamatos gyártás) FOLYAMAT RENDSZER (tömeggyártás) SOROZAT GYÁRTÁS(kis és nagy sorozat gyártás) CELLA RENDSZERŰ GYÁRTÁS MŰHELYSZERŰ GYÁRTÁS PROJEKT GYÁRTÁS Batch ill. egyedi gyártás Folyamat rendszerű gy. Átmeneti jellegű gyártás Termék változékonyság Magas Számos Közepes Alacsony Nincs Projekt Egy Műhely Cella Sorozat gyártás Tömeg gyártás Folyamatos gyártás Kevés Sok Nagyon sok Rendelésre gyártás Készletre gyártás Termék mennyiség ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK MŰHELYRENDSZER (job shop) Az elvégzett munkákat figyelembe véve azonos típusú műveleteket végző gépek, vagy emberek vannak egy területen (műhelyben) elhelyezve. Ilyenkor atermék áramlik a műhelyenbelül belülésakülönböző műhelyek közt. I. GÉPELVŰ BERENDEZÉS A műhelyrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, HOGY: miképp rendezzük el a gépeket (munkaállomásokat) úgy, hogy a munkahelyek közötti anyagmozgatás költségealegkisebb legkisebblegyen. (mgj.:folyamatorientáltnakisis nevezik!) FOLYAMATRENDSZER (flow shop) Atermék ilyenkor egy összefüggő folyamati láncon halad végig. Aterm. folyamat elemeiúgy vannak elhelyezve atérben, térben,mintahogy azok követikegymástidőben. II. TERMÉKELVŰ BERENDEZÉS A folyamatrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, HOGY: miképp érhető el az egyes gépek (munkaállomások) kapacitásának kiegyensúlyozása, annak érdekében,hogy atermeléssoránminélkisebblegyenakészlet(wip) (WIP)ésazállásidő. 2

13 EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK III. KÖTÖTTPOZÍCIÓJÚ ELRENDEZÉS Kötöttpozíciójú elrendezés az elhelyezési követelmény olyan fix helyszínekhez vagy nagyobb, körbejárható dolgokhoz kötődik, mint az épület vagy ahajó. Tipikusan ilyenek aprojekt rendszerű gyártások. Agépeket és amunkásokat kell egy helyre eljuttatni. termelés fázisainak előrehaladásával a project különböző állapotokba jut, vagyis minden egyes fázisban más és más anyagok, gépek, emberek szükségesek a szükségelt anyagmennyiségek is dinamikusan változnak részfeladatok csoportosításával azok külön termékelven is legyárthatók IV. IRODA ELRENDEZÉS Iroda elrendezés, adolgozók és felszereléseik elhelyezése, valamint az egyes irodák méreteinekkialakítása,azinformációmozgásaérdekében. legfontosabb különbség az információ kiemelt szerepe (rugalmasabb elrendezést is ad) habár az információk áramlása egyre inkább elektronikus alapú az irodai elrendezés mégis feladat alapú megközelítést kíván az információs folyamatok elemzésére, kapcsolatrendszer elemzéstérdemes végezni figy. kell venni továbbá a munkakörülményeket, csapatmunkát, jogosultsági szinteket, státuszokat KAPCSOLATRENDSZER ELEMZÉS Elnök Vezető mérnök Mérnökök területe Titkárság Iroda bejárat Központi dokumentumok Kiegészítő eszköz szoba Másoló berendezés Tároló szoba O L A A F F O F F F F L A F O O A K L O X K K L L A O O L F O X L A K K Érték A K F O L X Abszolút szükséges Különösen fontos Fontos SzOkásos Közelség Lényegtelen Nem kívánatos 3

14 EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK V. (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS Értékesítési elrendezés alapvetően hely(tér) elrendezést jelenti (pl.: polcok) úgy hogy figyelembevesszükafogyasztói magatartást(szokásokat (szokásokat,viselkedésiformákat) formákat). alapelve, hogy a jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével) exposure minél jobban a fogyasztó figyelmébe helyezik az árut annál nagyobb lesz az értékesítés és annál nagyobb arányú lesz a megtérülés VI. (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Raktár elrendezés fő döntése megtalálni az optimumot a helykihasználás és a anyagkezelési (mozgatási) költség között úgy, hogy közben minimalizálja a raktározásteljesköltségét. a két fő szempontja, ellentétes tradeoff kapcsolatban áll egymással VII. MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A gépelvű berendezés egy speciális esete, amely átmenetet mutat a termékelvű berendezés felé. Akkor használatos, ha mennyiségi szempontok agépek és eszközök speciális elrendezését teszik szükségessé, meghatározhatók biz. tételcsaládok, amelyekazonosazonos módonkezelhetők kezelhetőkazegyesmunkacellákban a munkacella rugalmas, gyakran ideiglenes csoportosításokat jelent GÉPELVŰ ELRENDEZÉS Alacsony mennyiségű, nagy termék varianciájú termelésnek felel meg! A beteg (törött láb) Műtő Elsősegély Elsősegély adatfelvétel B beteg (szív ritmus zavar) Laboratórium Röntgen Gyengélkedő Gyógyszertár Számlázás Az eszközök általános célú mivoltából ered, abonyolult ütemezés, asok átállítási igény, és az egyedi anyagkezelés, nagyobb munkaerő szakértelem (képzés) és nagyobb termelésközikészletek(tőke) (tőke). Afolyamat elrendezés során alegáltalánosabb stratégia, hogy amunkahelyeket oly módon rendezik el, hogy az anyagkezelés (mozgatás) költsége alegkisebb legyen. A várható anyagkezelési költség az egyes állomások közötti távolságok és mennyiségek n n függvénye. Minimális költség = Q C i= j= ij ij 4

15 ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS PÁROS CSERE MÓDSZERE PÁROS CSERE MÓDSZER 6 termelési egységet (üzemet) kell elhelyezni! A véletlenszerűen elhelyezett egységek páronkéntti cseréjével szisztematikusan igyekszünkcsökkenteniabelső mozgatásiköltségeket(távolságokat). LÉPÉS: Anyagáramlási HonnanHova Mátrix megszerkesztése, amely a részegységek, vagy anyagok áramlását(fordulások számát) mutatja a különböző helyszínek között (esetünkben üzemek között). Honnan Hová ö.szerelés. helyszín Festés 2. helyszín Gépműhely 3. Helyszín Fogadás 4. helyszín Feladás 5. helyszín MEO 6. helyszín Összes: (fordulás) j. Összeszerelés S X Festés S X 2 Gépműhely S X 3 Fogadás 50 0 S X 4 Feladás 0 S X 5 MEO S X 6 Összes: (fordulási sz.) i S X S X 2 S X 3 S X 4 S X 5 S X 6 S X ij ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS 2. LÉPÉS: Minden egyes pontos helyszükségletének megszerkesztése.. helyszín 2. helyszín 3. helyszín Összeszerelő () Festő (2) Gépműhely (3) Fogadó (4) Feladó (5) MEO (6) 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín 3. LÉPÉS: Sematikus anyagfolyamati diagramm (vagy kapcsolati kördiagram) készítése, amely megmutatja az anyagáramlás során az egyes helyszínek (ek) sorrendiségét. CÉL, hogy a nagy anyagáramú (intenzitású) hely kapcsolatok egymás közelébe kerüljenek.. helyszín 2. helyszín 3. helyszín 00 Összeszerelő. Festő 2. Gépműhely () 20 (2) (3) Fogadó (4) 50 Feladó (5) MEO (6) 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín 5

16 ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS. helyszín 2. helyszín 3. helyszín 00 Összeszerelő. Festő 2. Gépműhely () 20 (2) (3) Fogadó (4) 50 Feladó (5) MEO (6) 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín Min.ktg = n i = n j= Q C ij ij 4. LÉPÉS: Az elrendezés várható anyagkezelési költségének meghatározásaa kezelési és mozgatási összefüggésalapján. A szomszédos és sarkaival érintkező ek közötti belső mozg. ktge.,míg a nem érintkezőnél = 570 ( 2) ( 3) ( 6) (2 3) (2 4) (2 5) (3 4) (3 6) (4 5) =? ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS Az eredmények az Anyagáramlási HonnanHova Költség Mátrixban is ábrázolhatók. Honnan Hová ö.szerelés. helyszín Festés 2. helyszín Gépműhely 3. Helyszín Fogadás 4. helyszín Feladás 5. helyszín MEO 6. helyszín Összes: (fordulás) j. Összeszerelés SQ C Festés SQ 2 C 2 Gépműhely SQ 3 C 3 Fogadás 50 0 SQ 4 C 4 Feladás 0 SQ 5 C 5 MEO SQ 6 C 6 Összes: (fordulási sz.) i SQ C SQ 2 C 2 SQ 3 C 3 SQ 4 C 4 SQ 5 C 5 SQ 6 C 6 SQ ij C ij = 570 6

17 ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS 5. LÉPÉS: Próbálkozásos eljárássala kapott eredmény és elrendezés továbbfejleszthető, vagyis az összesített költsége csökkenthető. helyszín 2. helyszín 3. helyszín 00 Összeszerelő. Festő 2. Gépműhely () 20 (2) (3) Fogadó (4) 50 Feladó (5) MEO (6) 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín. helyszín 2. helyszín helyszín Festő (2) Fogadó (4) Összeszerelő Gépműhely () (3) Feladó 5. (5) MEO (6) 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín = 480 ( 2) ( 3) ( 6) (2 3) (2 4) (2 5) (3 4) (3 6) (4 5) =? Az összes lehetséges elhelyezések száma 6! azaz 720 db (6! = ) DE: 20 hely esetén már 600 trillió (egyes comp.programok 40hig képesek pl:craft, amely távolság és mennyiség mellett az un. nehézségi ktg. tényezőt is kezeli) Léteznek nem csak sík, de többszintes változatok is pl: SPACCRAFT, CRAF3D ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS x. LÉPÉS: összesített költsége csökkenthető (páros csere). helyszín 2. helyszín helyszín Festő (2) Fogadó (4) 2. Összeszerelő Gépműhely () (3) Feladó MEO 5. (5) (6) helyszín 5. helyszín 6. helyszín. helyszín 2. helyszín helyszín Gépműhely3. Összeszerelő Festő (3) () 0 (2) Fogadó (4) 50 Feladó 5. (5) MEO (6) 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín = 60 ( 2) ( 3) ( 6) (2 3) (2 4) (2 5) (3 4) (3 6) (4 5) =? 7

18 ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER Geometriai, logikai módszer! Lényege, hogy az összrend szerre vonatkozó anyagmozgatási teljesítményminimális minimális legyen! Min.ktg = ANYAGÁRAMLÁSI INTENZITÁS T ij = " i n n T ij i = j= Olyan technikai tényező, amely meghatározza a szállítás költségét. Többnyire valamilyen hányados, melynek több összetevője is lehet igénytől függően. Pl.: (a) távolság,(q) szállítottmennyiség,(t) időegység,az alábbiösszefüggésnek összefüggésnekmegf.: HÁROMSZÖG MÓDSZER Geometriai algoritmus segítségével egyszerre több objektumot helyezünk el, olyan sorrendben, hogy minden lépésben az anyagmozgatásiintenzitásintenzitás minimálismaradjonmaradjon Q i" mennyiség "a " távolság "t" idő I 4 4 I 24 2 I 2 I 3 I I4 23 I 24 I 34 I ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER. LÉPÉS: Meghatározzuk a műveletek sorrendjét, (technológiai folyamat (műveleti anyagfolyamat diagram, kapcsolati (honnanhova) mátrix, anyagfoly.i kördiagram). 2. LÉPÉS: Meghatározzuk a kapcsolatok számát az objektumok között kapcsolati (honnanhova) mátrixsorainak és oszlopainak összesítésével Hová Honnan. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 6. hely S kiinduló anyagáram i.. hely S X j 2. hely S X 2j 3. hely S X 3j 4. hely S X0 4j 5. hely S X2 5j 6. hely S X0 6j S beérkező anyagáram j. S0X i SX i2 SX i3 S0X i4 S 2X i5 S X i6 S0 X ij 8

19 ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER 3. LÉPÉS: Meghatározzuk az egyes kapcsolatok anyagáramlásának intenzitását, (kapcsolatok mennyiség per idő hányadosait tüntetjük fel)anyagáramlás(honnanhova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével. 4. LÉPÉS: Meghatározzuk az anyagáramlási intenzitások sorrendjét: n n I. = 5. hely (6) 2 Tx = Tix + Txj 2 II. = 2. hely (3) i= j= 5. III. = 3. hely (2) 3. IV. = 6. hely (2) V. =. hely () 4. VI. = 4. hely (0) Hová Honnan. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 6. hely S kiinduló a.áram I i.. hely S X j 2. hely 2 S X2 2j 3. hely S X 3j 4. hely S X0 4j 5. hely 2 S X3 5j 6. hely S X0 6j S beérkező a.áram I j. S0X i SX i2 SX i3 S0X i4 S 3X i5 S 2X i6 S4 X ij ESETPÉLDA: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER 5. LÉPÉS: Kiválasztjuk a három legerősebb anyagáramlás intenzitású objektumot, (nem a technológiai sorrend!) csúcspontokra(egyenlő távolságban) I 4 I 4 I 3 64 I I 2 I23 I 24 I.=5. hely (6) II. = 2. hely (3) III. = 3. hely (2) IV. = 6. hely (2) V. =. hely () VI. = 4. hely (0) I 34 I LÉPÉS: Ismételjüka 6. pontot a köv. objektummal (az utolsó objektumig) 6. LÉPÉS: Kiválasztjuk a negyedik objektumot, (köv. legnagyobb), (a 3 lehetséges csúcspont közül, oda ahol a rendszer anyagmozgatási teljesítményigénye min. n n ST=min) Min.ktg = T ij i = j= 9

20 ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS A fogyasztói kitettségalapvetően befolyásolja a jövedelmet! A jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével). (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS Olyanmegközelítés amelyúgy úgyosztjaelahelyet,hogyazfigyelembe vegye avásárlói magatartástis. Az áru elrendezés hat legfontosabb szempontja (a kitettséggel kapcsolatban):. A magas vonzási értékű (highdraw) termékeket a perifériákra helyezzük el a boltban. Ezért találjuk a tejtermékeket az egyik oldalon és pékárút a másik oldalon 2. Az elsődleges helyekre helyezik a magas impulzitású(highimpulsive) és magas árrésű, nagy megtérülésű (highmargin) termékeket., például a háztartási kellékeket szépségápolási cikkeket és a samponokat 3. A vásárlások során domináns vezető termékek (poweritems) elhelyezése mindkét oldalon elszórva történik, hogy erősítsék a többi termék észlelését 4. A sor végét is használni kell mert nagy az észlelési értéke 5. Precíz tervezéssel elérhető, hogy a vezető termék elhelyezése olyan legyen, hogy a vásárlót a kívánt osztályokon keresztül vezesse 6. Mindig a profit/négyzetméter értéket kell maximalizálni! highdraw termékek Power termékek highdraw termékek Bio termék ESETPÉLDA: (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS Power termékek Power termékek Power termékek sorok n. sorok. Impulzus t. Játékok csokikák highdraw termékek terelő tejtermék hűtópultok száraz termékek terelő Fagylaltok highdraw termékek bor, sör tengeri termékek Látvány termékek Impulzus t. gyors, élelmiszer CÉL a vevő mozgatása! hús, sajt highdraw termékek Zöldség péktermékek pénztárak Bejárat Szolgáltatásterek elrendezésének további alapszempontjai:. Körülvevő környezet(atmoszféra: zaj, illatok, hőmérséklet, hangulat) 2. Elrendezés funkcionális működése(célszerűség, ergonómia, biztonság, kényelem) 3. Jelek, szimbólumok, mesterséges alakzatok(kultúra, információ, szórakozás) 20

21 (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Mindig egyensúlyozni kell, a (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS tradeoff költségek között. Olyan megközelítés, mely teljes költségét kíván minimalizálni úgy,hogy figyelembe vesziahelykihasználás ésazanyagkezeléstradeoffköltségét. helykihasználás (izolációs táv.) anyagkezelés tárolható anyagok száma megmozgatott anyag mennyiség ha a tárolási költségmagas mozgatások száma, ha a mozgatási ktg. magas fontos a beérkezési/kirakodási fontos a kirakodási/felrakodási és átrendezési kiindulási/felrakodási területek anyagmozgatási intenzitás egymáshoz való viszonya ktg.e elérési gyorsaság ALAPVETŐ elrendezési típusok FOLYAMATBA ÉRKEZÉS (cross docking) Olyan elrendezés, hogy elkerülhetjük a beérkezés utáni előzetes tárolást (beérkezést, válogatást) mielőtt az anyagok (utánpótlások) közvetlenül tovább lépnénekatermelésifolyamatba. KÖTÖTT (FIX HELYES) ELRENDEZÉS Minden cikknek araktárban meghatározott helye van, és mindig ugyanoda kerül. Előnye, hogy könnyű azanyagokanyagok feltalálásaésnincs szükségnyilvántartásra nyilvántartásra. SZABAD (HELYES) ELRENDEZÉS Az újonnan beérkező anyagot mindig akijelölt legközelebbi, szabad helyre helyezi éspontos helyét nyilvántartás rögzíti.ahelykihasználás ésamozg.optimalizálható. (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS SZABADHELYES ELRENDEZÉS NYILVÁNTARTÁSA Az szabadhelyes elrendezés meghatározó eleme a nyilvántartási és azonosítási rendszer.(nyilvántartanak, nyilvántartanak, rangsorolnak,optimalizálnak optimalizálnak éskategorizálnak kategorizálnak) Pl.: automatikus azonosítási rendszer (AIS, Automatic Identification System) mely a legtöbbször kiegészül fejlett, automatikus, vonalkódok azonosító rendszerrel további előnye hogy összekapcsolhatók MIS és ERP rendszerekkel is Egyéb raktárkészlet elrendezési megoldások (az alapelveken belül):. Polcrendszer. Kialakítása során lényeges a nagyfokú térkihasználáspl.: többszintes polcrendszerrel. Elrendezésének lényeges kérdései az alkalmazható gépek, áthajtó utakméretezése, fordulópontok, ki és behajtás meghatározása. 2. Tartálypark. A légnemű és folyékony anyagok tárolására a tartályalaknak és a biztonsági távolságoknakvan meghatározó szerepe. Speciális elrendezéstigényel a kieg. tevékenységeketfunkciói pl: lefejtés, feltöltés, csere, üres tartályok kezelés. 3. Hombárok. Olyan ömlesztett porszerű és szemcsésanyagok tárolására alkalmas létesítmények pl.: silók, bunkerek. Elrendezésében a környezeti hatás lényeges. 4. Ömlesztett anyagok. A elrendezését az ömlesztett anyag rézsűszöge, valamint a kezeléséhez(átforgatás, kitárolás, betárolás) szükséges további helyigény adja meg. 5. Automata magas raktár. Elektronizált korszerű, rugalmas eszköz. Számítógépes nyilvántartási rendszerrel egészül ki. Pl.: Automatikus tároló és visszakereső rendszer (ASRS, Automated Storage and Retrieval Systems) 2

22 TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS Hasonló és nagy tömegű, kis variációs igényű termékcsaládokra, folyamat elvű gyártáshoz kapcsolódik! ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalagkiegyensúlyozás FUTÓSZALAGKIEGYENSÚLYOZÁS (line balancing) Amódszeralapelve, alapelve,hogy felhasználjaaz azúgynevezett: elméletiösszeállításiciklusidőt Ezazegyesmunkaállomásrafordíthatólegnagyobb időtartam.. LÉPÉS: Függőségi vagy precedencia diagramés táblázat felrajzolása, amely feltünteti a feladatokat, azok bekövetkezési (megelőzési és követési) kapcsolatait, 5 valamint a szükséges átfutási időket. KIEGYENSÚLYOZÁS Gyártósor Összeszerelő sor. Mindkét alaptípus ciklikusanvisszatérő folyamatokraépül. Mindkét esetbenszükségszükség van kiegyensúlyozásra, amely asoron következő gép munkavégzési időszükségleté nek,ésamegelőző gépmunkavégzésiidőszükségleténekaz összehangolásábóláll áll. Továbbá atermékorientált kiegyenlítés atermelősoron található állomások egyes outputjainak közel azonossá tételét is jelenti, úgy hogy közben mégis a kívánt mennyiségű végtermékmennyiségjöjjönlétre A menedzsment célja, hogy az összeállító soron folyamatos és egyenletes áramlás jöjjön létre a legkevesebb holtidőkkel az egyes állomásokon gyártósorok kiegyensúlyozásához mech.i és mérnöki változtatásokra van szükség összeállító sorok kiegyensúlyozása az egyes részfeladatok egyik állomásról a következőre mozgatásával történik Termékorientált elrendezés előnyei: Hátrányai:. Term./ktg kicsi (nagy tételsz., standard. t.). Nagy me. kell hozzá (beruházás) 2. Alacsony anyagkezelési költség 2. Munka lánc megszakadása a 3. Alacsony termelésközi (félkészt.) készlet term.foly. megállását eredményezi. 4. Könnyebb betanítás és felügyelet. 3. Kicsi a rugalmassági szabadság 5. Gyors átfutási idő (termékek me. és variáció) MÜ VELET Végrehajtási időszükséglet (perc) Szükséges megelőző műveletek listája A 0 B A C 5 B D 4 B E 2 A F 3 C,D G 7 F H E I 3 G,H Össz.: 66 0 perc A B 2 E C 4 D 3 7 F H G 3 I 22

23 CIKLUSIDŐ FOGALMA CIKLUSIDŐ (ÜTEMIDŐ) Az az időtartam, ami két egymást követő termék elkészülte, vagy azonos fázisba lépése között telik el. Aciklusidő elvi minimuma aleghosszabb munkaművelet hossza (szűk keresztmetszet). A szükséges v. elméleti v. összeállítási ciklusidő az elérendő kibocsátásból is meghatározható. CÉL, hogy egyik állomás se lépje át ezt az elvi maximumot, és a munkaállomásokállásidői alehető legkisebbeklegyenek. ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalagkiegyensúlyozás 2. LÉPÉS: Az elméleti összeállítási ciklusidő kiszámítása. A napi produktív műszakidőt elosztjuk a naponta szükséges (napi kereslet, vagy napi termelési ráta) termék darabszámmal. Az eredmény megadja az úgynevezett összeállítási ciklusidőt (ÖCI), vagyis azt a legnagyobb időtartamot, amelyet a készülő termék az egyes munkaállomáson eltölthet. napi produktív műszak idő elméleti összeállítási ciklusidő (ÖCI) = napi termék szükséglet 480 perc ÖCI = = 2 perc/egység 40 egység 3. LÉPÉS: Az elméletileg szükséges legkevesebb munkaállomások száma (LMA). Az összes részműveletek időszükséglete(ami szükséges a termék előállításához)osztva az elméleti összeállítási ciklusidővel. (Törtszám esetén a következő nagyobb egész n számra kell kerekíteni.) i. tevékenység időszükséglete i= elméletileg legkevesebb munkaállomások száma (LMA) = elméleti összeállítási ciklusidő (ÖCI) LMA = 66 perc 2 egység = 5,5 6 munkaállomás 23

24 ESETPÉLDA: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalagkiegyensúlyozás 4. LÉPÉS: A feladatösszerendeléshez(összevonáshoz) el kell dönteni, hogy milyen alapszabályt, prioritási vezérelvet választunk. (ezek az un: heurisztikák):. Leghosszabb megmunkálási idő szabály 2. Legtöbb követő feladat szabály 3. Követő feladatok leghosszabb ideje szabály 4. Legrövidebb elvégzési idő szabály 5. Legkevesebb követő feladat szabály 5. LÉPÉS: feladatok és a munkaállomások egymáshoz rendelése (összevonása). Kiegyensúlyozás. 6. LÉPÉS: Összeállító sor hatásfokánakkalkulációja. n tevékenységek H=2 időszükséglete.állomás i= = a munkaállomások száma összeállítási ciklusidő 66 perc H = = 9,7% 6 munkaállomás 2 perc 0 A H= B 2.állomás 2 E 3.állomás 5 C 4 D 4.állomás H=2 3 7 F G H= H 5.állomás Összes állás v. többlet idő (holt idő) = 6 6.állomás 3 I EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS A termelésmenedzsment 0 legfontosabbstratégiai döntési területe. Áru és szolgáltatás tervezés 2. Folyamat és kapacitástervezés 3. Ütemtervezés 4. Helykiválasztási stratégia (Location) 5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout) 6. EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS 7. Ellátási lánc menedzsment 8. Készletezés 9. Minőség 0. Karbantartás 24

25 Egyre fontosabb tényező! A tárgyi erőforrások szerepe csökken! EMBER MINT ERŐFORRÁS Különleges mert Befolyásolja: más erőforrások felhasználásának hatékonyságát saját hatékonyságát Speciális erőforrás, mert: értelmes saját céllal, akarattal rendelkezik HR menedzsment tudomány pszichológia tudomány szociológia tudomány vezetés tudomány szervezés tudomány vállalkozástan tudomány Kettősség jellemzi: saját akaratából vállal munkát nem dolgozni akar, hanem keresni (eladja munkaerejét a legnagyobb haszonnal) = költség Ha az embert speciális erőforrásként értelmezzük, akkor a munkakörökkelés a munkaerővelkapcsolatos kapcsolatos tevékenységek menedzsment szemléletét hangsúlyozzuk! MUNKAERŐ és MUNKAKÖR TERVEZÉS MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ TERVEZÉS A MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS célja, az emberi munkaerő hatékony és gazdaságos hasznosítása (hatékonyabb irányítással, és tervezéssel) MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS KIHÍVÁSA:. gazdaságos foglalkoztatás (működés) különböző korlátozó feltételekmellett 2. kielégítő minőségű munkakörnyezetbiztosítása a kölcsönös elkötelezettségés bizalom atmoszférájával (anyagi, pszichikai és biztonsági elvárások együtt) 3. munkaerő stratégia összetett (sok korlátozó és emberi tényezőt kell figy. venni) 25

26 MUNKAERŐ és MUNKAKÖR tervezés Termék stratégia speciális kézségek; speciális képességek; felhasznált anyagok biztonság. MIT? ELJÁRÁS? Termelési stratégia technológia; eszközök és gépek; biztonság. Ütemtervek napon belül; éven belül (szezon); az ütemtervek állandósága. MIKOR? Humán erőforrás menedzsment STRATÉGIA KI? Egyedi különbözőségek erő és munkabírás; információ feldolgozás; Elhelyezési stratégia klíma; hőmérséklet; zaj; fény; levegő minőség. HOL? HOGYAN? Elrendezési stratégia Fix helyes elrendezés; folyamat; összeállító sor; munka cella; termék. MUNKAERŐ szervezés és tervezés MUNKAERŐ ALAPSTRATÉGIAI KÉRDÉSEI:. munkaerő igény 2. munkaidő ütemezés 3. munkaerő beosztás 4. munka és munkakör tervezés I. MUNKAERŐ IGÉNY. KONCEPCIÓ (KERESLET FÜGGŐ) Követi a termelési keresletet, munkaerő költségeket a termékhez, szolgáltatáshoz köti. Előnye az alacsony költségszint Hátránya, (a) alkalmazásiés felmondási költségeknagyobbak, (b) és az extra prémiumok, amelyekkel a munkaerőt kevésbé tartós munkahelyekre lehet csábítani. (Változó jellegű ktg.ek) 2. KONCEPCIÓ (ÁLLANDÓ ALKALMAZÁS) Alkalmazásban tartja a munkaerőt, Előnye (a) az alkalmazási és felmondási költségekkel kisebbek, (b) és a munkaerő betanítássalés képzéssel kapcsolatos ktg.ek. (c) alacsonyan tartható a bérszint, vagy nagyobb a megelégedés azonos szinten Hátránya az állandó kapacitás felesleg, vagy a pillanatnyi hiány. 26

27 MUNKAERŐ szervezés és tervezés II. MUNKAIDŐ ÜTEMEZÉS 8 órax 3, 5 nap Flextime (órabeosztás bizonyos keretek között változtatható, pl: 8 ±2, ösztönző rendszerként, juttatásként is felfogható) Flexible work week(kevesebb számú, de hosszabb munkanapok 4x0, 3x2) Részmunkaidő III. MUNKABEOSZTÁS ki, mit, mikor, hol, hogyan a korlátozások csökkentik a munkahelyi elégedettséget MUNKA v. MUNKAKÖR szervezés és tervezés IV. MUNKA v. MUNKAKÖR 7 FŐ ÖSZETEVŐBŐL ÁLL IV. MUNKA v. MUNKAKÖR 7 FŐ ÖSZETEVŐBŐL ÁLL. munkamegosztás, 2. munkakör terjedelme, 3. pszichológiai összetevők, 4. önmagukat irányító (autonóm) csoportok, 5. motivációs, ösztönző rendszerek, 6. ergonómia, 7. munkahely vizuális megjelenése, megszerkesztése 27

28 . MUNKAMEGOSZTÁS (labor specialization) MEGVALÓSÍTHATÓ: Termék elven: a feladatokat termékek, termék csoportok, részegységek, alapján Funkciók szerint: a feladatokat a főfeladatban betöltött szerepek szerint Területi elven: a feladatokat földrajzi, vagy az üzemben való elhelyezkedés szerint ELŐNYEI () ismétlés révén, gyorsabb tanulás, nagyobb kézügyesség, jártasság (2) kisebb ismétlési időveszteség (3) speciális eszközök (4) munkavégzéssel kapcsolatos költségek kisebbek (5) hatékonysági előny (6) alacsonyabb bérezési lehetőség (az alacsonyabb szakképzettség miatt) HÁTRÁNYAI a dolgozóknak csupán a kézügyessége kerül be a rendszerbe, egész lénye nem tudásra alapozott társadalomban ez már nem elég 2. MUNKAKÖR TERJEDELME KITERJEZTÉS (horizontális): hasonló szaktudást, képességet igénylő feladatokkal több munka ROTÁCIÓ kiterjesztés egyfajta változata GAZDAGÍTÁS (vertikális) tervezés, ill. ellenőrzés FELHATALMAZÁS (empowerment) gazdagítás egyfajta változata felelősség, döntés, hatáskör Feladat gazdagítás, tervezéssel (pl: részvétel a fejlesztői teamben) Feladat kiterjesztés, 2. feladat (pl: a nyomtatott áramkör rögzítése a következő munkaművelethez) Jelenlegi munkakör vagy. feladat (pl: kézzel beforrasztani hat ellenállást a nyomtatott áramköri lapra) Feladat gazdagítás, ellenőrzéssel (pl: összeszerelés utáni ellenőrzés) Feladat kiterjesztés, 3. feladat (pl: címke ráragasztás a nyomtatott áramkörre) 28

29 3. MUNKATERVEZÉS PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI PSZICHÉS ELVÁRÁOK TERÜLETEI:. Elvárni és lehetővé tenni, h. tehetségének és szakértelmének széles skáláját használja. 2. A munka felismerése, (munka egészként érzékelése, kezdete, vége, saját szerepe). 3. A munka jelentősége, (érzékeltetni kell a munka hatását a vállalatra, társadalomra) kézzelfogható módon 4. Autonómia, (szabadság, függetlenség, diszkréció) 5. Visszajelzés, (egyértelmű és időszerű információt kell a dolgozó munkájáról, teljesítményéről visszajuttatni, mellyel képes saját munkáját korrigálni) 4. AUTONÓM CSOPORTOK Munkamegosztás Kiterjesztés Felhatalmazás Gazdagítás Önmagukat irányító autonóm csoportok A dolgozóra átruházott bizalom, felelősség és hozzájárulás a tevékenységhez AUTONÓM csoportok előnyei: Munka kiterjesztés Azoktól a dolgozóktól, akik nagyobb felelőséget vállaltak nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termelés is elvárható. Egyéb pozitív hatások: pl.: csökken a késlekedés, a lustaság, a munkakerülés. Több és jobb dolgozói javaslatgyűjthető, A MUNKAKÖRBŐVÍTÉS KORLÁTAI:. Magasabb tőkeigény(a rugalmas rendszerek, info r. drágábbak lehetnek) 2. Egyének közti különbségek(ytípusú dolgozók nem törekszenek autonómiára) 3. Magasabb bérszint(az emberek a legmagasabb végzettségük alapján várnak) 4. Kisebb alkalmas munkaerőbázis(magasabb szakértelem, kisebb kínálat) 5. Magasabb a balesetek száma(hibák relatív magasabb száma, kompenzációs ktge) 6. A technológia nem mindig alkalmas(vagy nem mindig elfogadható) 7. (Ki)képzési ktg magasabb (gyakran a legfőbb korlát a vállalati kultúrával együtt) felügyelőknek, ill. ellenőröknek meg kell tanulniuk bizonyos kontrollokról lemondaniuk 29

30 5. MOTIVÁCIÓS, ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK Az anyagi ösztönzők pszichológiai ösztönzők is egyben! ÖSZTÖNZŐ RENDSZER Prémiumok (tipikusan készpénz, vagy értékpapír formájában valósulnak meg és leggyakrabban a vezetői szinten alkalmazzák a menedzsment jutalmazására) Nyereségből való részesedés (a profit egy részének a dolgozók közti szétosztása) Haszonból való részesedés(a cég valamely teljesítmény növekedéséből arányos) Scanlon elv (a ktgmegtakarítás a dolgozók és a vezetőség között elosztható) CSOPORT ESETÉBEN a gyakori átképzések v. munkakör kiterjesztés miatt a (szak)tudásalapú bérezés is. (szak)tudásalapú bérezés (magasabb szintű munkakör ellátásáért, igazolt szaktudásért ad ill. horizontális, vertikálisés intenzitás (v. mélység ) aspektusai vannak, ami a minőséget és mennyiséget veszi alapul) ERGONÓMIA 6. ERGONÓMIA Az embertechnológia technológiaés az emberfolyamat(elsősorban fizikai, biológiai) találkozási pontjainak a tanulmányozásával (emberibbé tételével) foglalkozik a munka tudománya, munkatan, humán tényező ERGONÓMIA ÖSSZETEVŐI férfiak és nők testfelépítéseeltér egymástól. (adatbázisok, felmérések, szimulációk, alapvető emberi mozdulatok átlagos ereje, térbeli kiterjedése, testméretek gépkezelő és a gépek viszonya manipulációkon alapszik (képesek megfelelő erővel, észlelési reflexidővel, felfogóképességgel kezelni a szükséges irányítókat) visszajelző rendszerek és az operátor kapcsolata. ( csak a legkisebb eséllyel hagyhatók figyelmen kívül) munkakörnyezet(hatással vannak a munkavállalók teljesítményére, biztonságára és a munkahelyi környezetük minőségére, pl.: megvilágítás, zaj, vibráció, hőmérséklet, páratartalom és a levegő minőség, kontraszt, visszaverő felületek, stb.) az ember és folyamat összekapcsolódásának vizsgálati és mérési módszerei a munkamódszer analízis, MTM táblázatok, szimulációk 30

31 6. ERGONÓMIA Feladat körülményei Feladat típusa, ill. a feladat helye Megvilágítás szint (LK*): Megvilágítás típusa apró részletek, hajszál pontosság Pl.: varrás, vizsgálat 00 mennyezet és asztali normál részletesség, tartós periódus idő olvasás, összeszerelés, iroda 2050 mennyezetvilágítás nagy kontraszt, jól látható objektumok pihentető tevékenység 50 mennyezetvilágítás nagy objektumok étterem, lépcsőház, raktár 25 mennyezetvilágítás Környezeti zajok, gyakorlati zajforrások Decibel, db Koncert közelről, sugárhajtású repülőgép (6080m távolságból) (nem elviselhető szint) 20 Vulkánkitörés, villámcsapás, szegecselő gép 0 Pneumatikus beverőkalapács, (nagyon nehezen elviselhető szint) 00 Metró (68m távolságból) (nagyon hangos szint, tartósan halláskárosodáshoz vezet) 90 Pneumatikus fúrógép, (fülvédőt kell használni, ha a zajnak való kitettség eléri a 8 órát) 80 Sportautó belsejében (50 mph felett), tehervonat (30m), porszívó (3m) (hangos szint) 70 Autópálya melletti helyiségben, beszéd (30cm) (zavaró szint) 60 Iroda (30m), nagy transzformátor (csendes szint, zavaró vibrációval) 50 Lakónegyed éjszaka, suttogás (halk szint) 40 Stúdió (beszélgetés) (nagyon halk szint) 30 (szinte néma csönd szint) 20 (hallásküszöb) 0 MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS A szakirodalom módszeranalízisneknevezi nevezi egy feladat végrehajtásának tudományos vizsgálatát. azt vizsgálja, hogy egy feladat elvégzése(egy gép irányítási feladatai, egy összeállítás lépései) hogyan befolyásolják a teljesítményt, a munkavégzés biztonságosságátés minőségét FŐBB VIZSGÁLATAI:. Egyének és anyagok mozgásának elemzése. Ezeket az elemzéseket különböző részletességű folyamatábrákkalés folyamattáblázatok lehet elvégezni. 2. Emberi és gépi munka elemzés. Az ilyen elemzéseket aktivitási táblázatokkalvagy programokkal végezhetünk, melyeket embergép kapcsolati táblázatoknak is neveznek. 3. Mozgástanulmányok, vagy mozgáselemzés (elsősorban a kar és a kéz). Alap vagy mikromozgások táblázatainak felhasználásával. 3

32 FOLYAMATÁBRA FOLYAMATÁBRA Sematikus rajzok, amelyeket az emberekés anyagok mozgásának, mozgatásának útvonal vizsgálatához használnak. a.) b.) nyomdábó l tárolók hegesztés Gép4 Gép3 Gép2 hegesztés Gép Gép3 Gép4 festés Gép festés tárolók nyomdából Gép2 FOLYAMATÁBRA BEJÁRÁSI DIAGRAM Vizuálissá teszi a mozgások gócpontjait, felesleges kitérőit(rejtett kamerás és számítógépes vizsgálatoknak megfelelően) a.) b.) 32

33 BLOKKDIAGRAMOK FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM Szimbólumokat használó táblázat, ami segíti az emberekés anyagok mozgásának megértését. Csökkenthetők a mozgások és késések, fokozható a hatékonyság. Segíti továbbá a folyamatábra megkonstruálását. AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT Gép és gépkezelő munkaműveletének, illetve a kapcsolatuk hatékonyságának továbbfejlesztésére szolgál. (Megfigyelik a jelenlegi eljárást, majd egy második táblázatban fejlesztési javaslatokat tesznek). Jellegzetesen két oszlopos, melyben két dolgozót, vagy két gépet illetve egy dolgozót és egy gépet hasonlítanak össze. FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM Jelenlegi módszer X Folyamattáblázat vagy Blokkdiagram Javasolt módszer Dátum: //00 A vizsgált tevékenység: tengely gyártás Készítette: GYB A vizsgált : tengely gyártó Táblázat szám:. Oldalszám:./ Távolság Szüks. Idő Szimbólum Feladat leírása 50 o s A présgéptől történő szállítás a tárolókig 3 o q Tárolás 5 o s Mozgatás az. géphez 4 o s Művelet végzés az. gépen 4 o s Mozgatás a 2. géphez 2,5 o s Művelet végzés a 2. gépen 4 o s Mozgatás a 3. géphez 3,5 o s Művelet végzés a 3. gépen 4 o s Mozgatás a 4. géphez 4 o s Művelet végzés a 4. gépen 20 o s Mozgatás a hegesztéshez Azonnali s Ellenőrzés a hegesztésnél 4 o s Hegesztés 0 o s Mozgatás a festéshez 4 o s Festés Összesen: Jelek: = mozgás; = szállítás; o = vizsgálat; = késlekedés; s = tárolás; 33

34 AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT Jelen Javasla Javaslat2 Bal Jobb Bal Jobb Bal Jobb Mozgástanulmány 5 0 A vizsgált tevékenység: Szerelvény összerakás o Művelet végző: SRA 0 5 Tanulmány szám:. Készítette: GYB s Oldalszám:./ Dátum: //00 S 5 5 Bal kéz mozdulat cm. Szimbólum Szimbólum cm. Jobb kéz mozdulat Kinyúlás a csavarért o s o s várakozás Csavar megfogása o s o s várakozás Csavar mozgatása o s o s várakozás o s o s Csavar tartás o s o s Kinyúlás az alátétért Csavar tartás o s o s Alátét megfogása Csavar tartás o s o s Alátét mozgatása a csavarhoz Csavar tartás o s o s Összerakás o s o s Rácsavarás MTMeljárás (Methods Time Measurement) Bármely folyamat kivitelezési ideje, az ember :. azonos alkalmassága, 2. azonos begyakorlottsága, 3. azonos teljesítményintenzitása esetén, kizárólag az alkalmazott módszerektől függ. IDŐÁLLANDÓ NÉLKÜLI MÓDSZER Az elemi időállandós rendszereket, Taylor és különösen Gilbreth munkássága alapozta meg! Az emberi mozdulatokat mindössze 7 mozdulatelemre lehet visszavezetni. Ezek a therblig ek. IDŐÁLLANDÓS MÓDSZEREK Az alapmozdulatokhoz időállandókat is rendel. MTA, Motion Time Analysis (Segur) MTMMethods Time Measurement (Maynard, Schwab és Stegemerten) ágazat mentes, nemzetközi, közérthető, összeadható (tervezhető kivitelezés idő) MTM2nalapuló SMA(/25 perc időtartamú) kézi anyagmozgató műveletek MTM3nalapuló SMB(530 percig terjedő) kézi, illetve gépi műveletek 34

35 MTM JELLEMZŐI HÁTRÁNYAI CSAKa teljes mértékben befolyásolható mozgásfolyamatokelemzésére alkalmas. A részben befolyásolható és befolyásolhatatlan folyamatokat általában időméréssel tárják fel, vagy számítják ki. NEMalkalmazható szellemi munka elemzésére, csak abban az esetben, ha az nem kíván többet mint igennem döntéseket. MTMidőértékek nem tartalmazzák az időpótlékokat és az MTMpihenőidőket. ELŐNYEI A kivitelezési idők részletesen megállapíthatóak (kikalkulálhatóak) még a munka megkezdése előtt is, tervezhető (első elvégzésnél is) Az MTM arra kényszeríti az alkalmazót, hogy a munkamódszert részleteiben rögzítse, tervezze. Az utólagos munkaszervezéssel történő ktg.csökk helyett, előzetes folyamattervezésből eredő ktgelkerülés. A mozgáselemek kódolása, nemzetközileg egységes, reprodukálható leírás, ami normaalapok felépítéséhez jelentős. A MTMidőértéket befolyásoló tényezőket eleve bekalkulálták (egyszerű). A dolgozók betanítása MTM elemzés alapján is megtörténhet ( kvázi helyes módszer, ill. a balesetek elkerülhetők, és a betanítási idők minimalizálhatók.) Az MTMeljárás alkalmazása a teljesítménybérezés objektív alapjalehet. 7. MUNKAHELY VIZUÁLIS MEGJELENÉSE VIZUÁLIS MEGJELENÉS Alacsony költséggel lehetővé teszi a gyors és pontos információáramlást. Jelrendszere: jelek, ábrák és táblázatok, elektronikus jelzések. reagáló képességet, feedbacket növeli nemcsak a végzők, de a kiszolgáló, ellenőrző, irányító köröknek is a vezetőknél ne rekedjenek meg az információk kevesebb ellenőrzésre van szükség, a dolgozók tudják mit csinálnak VIZUÁLIS RENDSZER:.(statisztikai) folyamatellenőrzés ábrái(spcstatisztical Proces Control), (pl.: minőségi adatok, szolgáltatási színvonal, szállítási teljesítmény, hatékonyság, ciklus idő, termelési költségek, tradicionális jelenléti ív, késési adatok stb.) Jól látható helyen, rendszeresen, fókusza a javítás (motiváló, ösztönző hatása van). 2. vizuális munkahely a gyakorlatban rendkívül változatosak lehetnek. Pl.: Kanban (jelentése: kártya ) jelek egy speciális típusa, amely újratermelés (rendelés) indít 3. óra (pl.: BurgerKing) elfogadható kiszolgálási idő szerszámhely rendet ad 4. andon, amely fények, vizuális jelek olyan csoportja, amely valami hibára, problémára hívja fel a figyelmet. Az andonokat dolgozók is indíthatják (például riasztó gomb), de indíthatják automatikus rendszerek is (pl.: teljesítmény csökkenés, leállás, hiba, veszély, elakadás) 5. szimbólumok segítik hogy a dolgozók, értsék a kapcsolatot munkájuk és a vállalat egészének teljesítménye között, pl.: folyamatábra, pillanatnyi pozíció, részvény 35