Vállalkozási ismeretek

Átírás

1 Mezőgazdasági Iskola Topolya Lőrik Lajos Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Vállalkozási ismeretek jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011

2 1. rész Közgazdasági alapfogalmak Miről lesz szó? - A szükségletről, az igényről, a kereslet és kínálat összefüggéseiről - A piac fogalmáról és alapösszefüggéseiről - A piacok résztvevőiről - A piaci versenyről Szükséglet Az ember létét a környezete alakítja, szabályozza. Innen szerezzük be a létfenntartásunkhoz szükséges dolgokat, és itt tudjuk kielégíteni egyéb más igényeinket. Ha nem jutunk hozzá az igényeinket kielégítő javakhoz, szolgáltatásokhoz, hiányérzetünk keletkezik. A szükséglet egy hiányérzet, ami cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. A szükségleteket csoportosíthajtuk: 1. csoportosítás: - létszükséglet: amelyeket feltétlenül ki kell elégítenünk (étkezés, tisztálkodás, ruházkodás, alapvető tudás) - nem létszükséglet 2. csoportosítás - anyagi szükségletek (táplálék, ruha, autó, vagyis kézzelfogható dolgok) - szellemi szükségletek (kulturális, érzelmi, esztétikai szükségletek). Javak A szükségleteket javakkal elégíthetjük ki. A javak lehetnek: - szabad javak: a természetben szabadon állnak rendelkezésünkre. - gazdasági javak: gazdasági folyamatokban jönnek létre. Lehetnek: - anyagi javak (tárgyiasult autó, ház, számítógép, cipő) - nem anyagi jellegű (szolgáltatások internet előfizetés, hajvágás, mozielőadás) 1

3 Piac A gazdasági javak forgalmazása a piacon történik. A piac a potenciális és tényleges vevők és eladók találkozásának színtere, cserekapcsolataik rendszere. Legfőbb elemei a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. A piac csoportosítható több szempont szerint: a) Földrajzi tagolás szerint: regionális piac, nemzeti piac, világpiac b) Szakmai tagolás szerint: árupiac, munkaerőpiac, pénz- és tőkepiac c) Piaci szerkezet szerint: versenypiac, oligopólium, monopólium, monopolisztikus verseny A kereslet megmutatja, hogy egy termékből különböző piaci árak mellett mennyit hajlandóak és képesek megvásárolni. Létezik: a) egyéni kereslet: egy fogyasztó adott termék iránti kereslete b) piaci kereslet:egy termék összes fogyasztójának együttes kereslete A keresletet a keresleti függvénnyel jellemezhetjük, ami egy negatív meredekségű függvény, mivel a csökkenő ár mellett általában nagyobb mennyiséget hajlandóak és képesek megvásárolni. Keresleti függvény A kínálat megmutatja, hogy egy termékből különböző piaci árak mellett mennyit hajlandóak és képesek megtermelni. Létezik: a) egyéni kínálat: az adott termék egy termelőjének kínálata 2

4 b) piaci kínálat: az adott termék összes termelőjének kínálata A kínálati függvény egy pozitív meredekségű függvénnyel jellemezhető, mivel növekvő árak mellett nő a termék kínálata. Kínálati függvény A két függvény metszéspontja kijelöli a termék egyensúlyi árát. Egy termék piaci keresleti és piaci kínálati függvényét egy koordináta rendszerben ábrázolva a Marshall-keresztet kapjuk. Marshall-kereszt 3

5 Az egyensúlyi ár felett túlkínálat, alatta túlkereslet alakul ki. Túlkínálat és túlkereslet Túlkínálat esetén a termelők azt tapasztalják, hogy termékeik egy részét nem tudják értékesíteni, ezért csökkentik az árat, és csökkentik a termelést is. Túlkereslet esetén a termelők azt tapasztalják, hogy az adott áron több terméket is értékesíthetnének, ezért növelik az árat, és növelik a termelés mennyiségét is. Azt a folyamatot, amikor a piac egyensúlya magától helyreáll, piaci automatizmusnak nevezzük. A piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. A fogyasztó mikroökonómiai vizsgálatok első számú szereplője, emberek valamely csoportja, akik végső fogyasztás céljából szereznek be javakat és szolgáltatásokat. A fogyasztókat általában keresletükkel jellemezhetjük. A vállalatok, vállalkozások a piacon eladóként és vevőként is megjelenhetnek. Eladóként a termelési tényezők piacán és a fogyasztási javak piacán is jelen vannak, termékeiket értékesítik. Vevőként a termelési tényezők piacán jelennek meg, amikor a termeléshez szükséges alapanyagokat, munkaerőt, gépeket, tőkét szereznek be. 4

6 A piaci verseny szempontjából a következő piaci szerkezeteket különböztethetjük meg: a) Tiszta monopólium, jellemzői: - az eladó száma egy, - termékének jellege homogén, - a piacra való belépés korlátozott, - az árat a termelő határozza meg. b) Oligopólium, jellemzői: - az eladók száma néhány, - termékének jellege differenciált, - a piacra való belépés korlátozott, - az árat a termelők határozzák meg. c) Tökéletes verseny, jellemzői: - résztvevőinek száma sok, - termékének jellege homogén, - a piacra való belépés szabad, - az árat a piac határozza meg, a vállalatok nincsenek rá hatással. d) Monopolisztikus verseny, jellemzői: - az eladók száma néhány, - a termékének jellege differenciált, - a piacra való belépés korlátozott, - az árat a termelők határozzák meg. 5

7 2. rész A költségekkel kapcsolatos fogalmak és csoportosításuk módjai Miről lesz szó? - A költséggazdálkodásról, költségelemzésről - A ráfordításról, termelési költségről, költségek csoportosításáról - A költség- és önköltségszámításról - A mezőgazdaság jellemző költségeiről, költségszámításairól - A költségfüggvényekről, fedezeti diagram készítéséről A ráfordítás a termelés érdekében felhasznált élő- és holtmunka természetes mértékegységben kifejezett mennyiségét mutatja. A holtmunka alatt értjük a korábbi termelési folyamatban előállított terméket. A ráfordítás lehet: a) összes ráfordítás, amikor a termelés egészére vonatkozókat vesszük számba, valamint b) fajlagos ráfordítás, amikor az előállított termék, termelői kapacitás vagy szolgáltatás egységére felhasznált ráfordításokat összegezzük. A fajlagos ráfordítás mutatói jól használhatóak a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gépüzemeltetés naturális jellemzésére. A termelési költség a gazdálkodó egységek tevékenysége során felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Lehet: a) kiadás: pénzállomány csökkenése (pl. váratlanul elromlott a traktor kuplungja) b) költség: ráfordítások pénzben kifejezett értéke (pl. a traktor évi szervízköltsége) A költségeket több szempont szerint csoportosíthatjuk: a) Az elszámolás módja szerint: - közvetlen költségek, amelyek egy meghatározott termék érdekében merülnek fel, vagyis a felmerülés pillanatában tudjuk, hogy melyik ágazatot terheli (például a búza termelésénél a vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, vetés, aratás, gabonatisztítás költségei). 6

8 - közvetett (általános) költségek, amelyekről a felmerülés pillanatában nem lehet tudni, hogy melyik terméket terhelik (például biztosítás, kamat, adminisztráció költségei). A közvetett (általános) költségek tovább bonthatók: - ágazati általános költségekre, amelyek egy meghatározott ágazatban vagy ágazatcsoportban jelentkeznek (például az ágazat épületeinek, közműveinek amortizációja, az irányítás költségei). - gazdasági általános költségekre, melyek az egész vállalkozást érintik (például a központi adminisztratív költségek, a vállalkozás vezetőinek munkabérköltsége, központi épület amortizációja). A közvetett (általános) költségeket meghatározott kulcs szerint osztjuk fel a végtermékek között. b) A termelési költségeket könyvviteli elszámolás tételei alapján az alábbiak szerint gyűjtik: - anyagjellegű költségek (például takarmány, energia, alkatrészek, vetőmag, vegyszer), - személyi jellegű költségek (például a munkabér és közterhei), - segédüzemi költségek (például a traktor, a tehergépkocsi üzemeltetési költsége), - értékcsökkenés, - fenntartási költségek (például építőipari, műhely stb. költségek), - egyéb költségek (például bankköltség, biztosítási díj stb.). c) A termelés mennyiségének változásához való viszonyuk alapján: - állandó költségek: a termelt mennyiség változásakor nem változik, - változó költségek: a termelt mennyiség változásakor változik. A változó költségek között megkülönböztetünk: - lineáris költségek: azonos irányban arányosan változnak a bevétellel (például fizetett jutalék), - progresszív költség: termelésnél gyorsabban változik, - degresszív költség: termelésnél lassabban változik. 7

9 A költségekre az árbevétel nyújt fedezetet. A költségekkel történő takarékosság, tehát az eredményességet növeli. Természetesen a takarékosságnak az ésszerű határokon belül kell maradnia, a költségek a színvonal rovására a végtelenségig nem csökkenthetőek. A költséggazdálkodás alapja a költségek elemzése. A költségelemzés történhet fedezeti pont számításával, illetve önköltségszámítással. A fedezeti pont azt a termékmennyiséget jelenti, amely mellett a vállalat bevételei éppen fedezik a költségeit. Az ennél kisebb mennyiség esetén veszteséges a vállalat, nagyobb mennyiségnél nyereséges mindaddig, míg az egy termékre jutó változó költséget meghaladja az ár. RSD TC Teljes költség TR Teljes bevétel FEDEZETI PONT Fedezeti diagramm Mennyiség Önköltségnek nevezzük az előállított termék vagy szolgáltatás egységnyi mennyiségére jutó termelési költségeit. Az önköltségszámítás olyan műveletsor, melynek keretében a termékek, szolgáltatások tervezett vagy tényleges önköltségét meghatározzuk. 8

10 Az önköltségszámítás alapja a kalkulációs egység. A kalkulációs egység az a hozamteljesítmény, amelyre a költséget vetítik. Az önköltségszámítás tárgyának nevezzük azt a terméket vagy szolgáltatást, amelyre az önköltséget kiszámítjuk. A mezőgazdaságban ez csak főtermék lehet (például kukorica, búza, tej, tojás). A kalkulációs időszak az az időtartam, amely alatt az előállított termékmennyiséget összevetjük az előállításához felmerült költségekkel. Az önköltségszámításban szereplő egy-egy költségtényező a kalkulációs tétel. A kalkuláció lehet: - előkalkuláció, amikor a termelés megkezdése előtt végezzük a számítást, melynek célja megtervezni a következő időszak termelését, és kiszámítani egyegy termék jövedelmezőségét. - utókalkuláció, amit a termelés befejezése után végzünk, amelynek célja a termék jövedelmezőségének kimutatása a tényleges költségek ismeretében. - közbeeső kalkuláció, a termelési folyamat közben elvégzett elemzést jelenti. Az utókalkuláció lépései: Közvetlen költségek - Melléktermékek értéke = Főtevékenység közvetlen költsége + Főtevékenység általános költsége = Szűkített önköltség + Gazdasági általános költsége = Teljes költség Az önköltség kiszímítása: Önköltség = Az önköltség fajtái: - közvetlen önköltség, - szűkített önköltség, - teljes önköltség. 9

11 3. rész A vállalkozás eredménye Miről lesz szó? - Az eredménnyel kapcsolatos alapfogalmakról - A vállalati hozamok méréséről, elemzéséről, értékeléséről - A termelési érték mutatóiról és számításáról - A jövedelem és jövedelmezőség számításáról, a nyereség növelésének lehetőségeiről Az eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó hozamok és költségek (ráfordítások) összegzése és összehasonlítása. A termelés folyamán előállított termények, termékek, valamint szolgáltatások természetes mértékegységben kifejezett mennyisége a hozam. Összes hozamról akkor beszélünk, amikor a gazdálkodó által előállított összes tevékenységet figyelembe vesszük. A fajlagos hozam a termelőkapacitás egységnyi mennyiségére jutó hozamot jelenti (például az egy hektárra jutó búzatermés). A hozam pénzben kifejezett értéke a hozamérték. A hozamértéket meghatározhatjuk, ha a hozamot megszorozzuk a termék egységárával. Termelési érték (árbevétel) alatt egy meghatározott időszak során értékesített termékek (készletek) és idegeneknek végzett szolgáltatások számlázott ellenértéket értjük. Az egységár alapvetően meghatározza a termelési érték (árbevétel) alakulását. Az egységár lehet az önköltség, vagy egy elszámoló ár, illetve piaci ár. Jövedelem A termelési érték (árbevétel) és a termelési költség különbsége a jövedelem. A számviteli előírásoknak megfelelően a jövedelem megállapításához eredménykimutatást készítünk. Az eredménykimutatás célja egyrészt az eredmény keletkezésére ható tényezők összegzett hatásainak számszerűsítése, másrészt a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény megállapítása. A jövedelem lehet pozitív előjelű (nyereség, haszon, profit), vagy negatív előjelű (veszteség). 10

12 Az eredménykimutatás választható módszerei, formái: - Összköltség eljárás módszere Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások összegének különbözeteként vezeti le az eredményt. - Forgalmi költség eljárás módszere Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként vezeti le az eredményt. Bonyolultabb felosztás szerit a következő eredménykategóriákat különböztetjük meg: a) Üzemi (üzleti) tevékenység eredményei: üzemi (üzleti) tevékenység hozamainak és ráfordításainak különbsége; b) Szokásos vállalkozási eredmény: az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének összege; c) Pénzügyi műveletek eredményei: a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete; d) Adózás előtti eredmény: üzemi (üzleti) tevékenység, a pénzügyi műveletek és a rendkívüli tételek eredményeinek együttes értéke; e) Adózott eredmény: adózás előtti eredmény és a fizetendő adó különbsége; f) Mérleg szerinti eredmény: az üzleti évben megállapított adózott eredményből a tulajdonosok (befektetők) által a vállalkozásban hagyott vagyonrész. Az adott üzleti év tevékenységeinek eredményessége ennyivel módosítja a vállalkozás saját tőkéjét (növeli vagy csökkenti). Egyszerűbb felosztás szerint létezik: a) bruttó jövedelem b) a nettó jövedelm. A bruttó jövedelmet megkapjuk, ha a termelési értékből levonjuk a munkabér nélküli termelési költséget. 11

13 A nettó jövedelem a bevétel és a teljes termelési költség különbsége. A bruttó jövedelem tehát egyenlő a nettó jövedelem és a munkabér összegével. Ebben az esetben a gazdálkodásból a saját részre munkabér címén kivett összeget is jövedelemnek tekintjük. A nettó jövedelmet nevezzük nyereségnek. Jövedelmezősség: A gazdálkodás folyamán a rendelkezésre álló termelőeszközökkel és munkaerővel a minél nagyobb összegű jövedelem elérésére törekszünk. Az erőforrásokkal a különböző ágazatokban eltérő nagyságú jövedelmet lehet elérni, ezért azokat ott kell felhasználni, ahol a legnagyobb jövedelmezőség várható. Jövedelmezőség színvonala = x 100% A jövedelmezőségi színvonal ismerete segíti a vezetést a leggazdaságosabb termelési technológiák kiválasztásában és a legeredményesebb termelési szerkezet kialakításában. A jövedelmezőség mindig egy viszonyszám, amelyet legtöbbször %-ban fejeznek ki. A jövedelmezősség számítás lehet: - A költségarányos jövedelmezőség kimutatásánál a jövedelmet a termelési költséghez hasonlítjuk. - Az árbevétel-arányos jövedelmezőség esetén a jövedelmet az árbevételhez viszonyítjuk. - A tárgyieszköz-arányos jövedelmezőségnél az elért jövedelmet a termeléshez lekötött tárgyi eszközhöz viszonyítjuk. - A forgóeszköz-arányos jövedelmezőség kimutatásánál a jövedelmet a termelésben lekötött forgóeszközök értékéhez hasonlítjuk. 12

14 4. rész A számviteli szabályozás lényege Miről lesz szó? - A számviteli törvény céljáról, hatályáról - A számviteli alapelvekről - A bizonylat fogalmáról, bizonylati elvekről - A bizonylatok csoportosításáról - A bizonylatok útjáról A számviteli törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó. Számviteli alapelvek: 1. A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. 2. A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. 3. A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. 13

15 4. A világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. 5. A következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6. A folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 7. Az összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 8. Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. 9. A bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben az e törvényben szabályozott esetek kivételével, nem számolhatók el. 10. Az egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 11. Időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. 12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. 14

16 13. A lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 14. A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Számviteli bizonylat Bizonylat minden olyan okmány, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek, és amely rendelkezik a következő alaki és tartalmi kellékekkel: bizonylat megnevezése és sorszáma, bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése, gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, a kiállító, az átvevő, esetleg ellenőr aláírása, bizonylat kiállításának időpontja, megtörtént gazdasági művelet tartalmának leírása, könyvelés módjára az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozása, könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontja,igazolása. Csoportosítása: Kiállitás időpontja szerint: elsődleges (primer) a gazdasági esemény megtörténtével egyidőben állítják ki, másodlagos (szekunder) elsődleges bizonylatok összesítése után állítanak ki. Kezelésük módja szerint: szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok (számla, nyugta), szigorú számadás alá nem vont bizonylatok. A származásuk alapján: külső bizonylatok (pl. beérkező számlák, banki bizonylatok), belső bizonylatok (pl. házi pénztár bizonylatai, raktári bizonylatok). A bizonylaton rögzített esemény tartalma szerint: befektetett eszközök változását rögzítők, 15

17 forgóeszközök változásai rögzítők (készletek, követelések), készpénzváltozást dokumentálók, házipénztár mozgásait regisztrálók, betétszámlák mozgásait rögzítők stb. Bizonylati elv Azt fejezi ki, hogy minden gazdasági eseményről, ami a vállalkozás vagyonának állományát és összetételét megváltoztatja, szabályszerűen kiállított bizonylatot kell készíteni, és ezek mindegyikét könyvviteli nyilvántartásba kell rögzíteni. Készpénz forgalmat érintő bizonylatok elszámolását pénzmozgással egyidejűleg, Bankszámlaforgalommal kapcsolatos elszámolásokat a banki értesítés megérkezésekor, Egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15-ig, Egyéb gazdasági műveletet legalább negyedévet követő hónap végéig kell nyilvántartásba venni. Bizonylatok útja A gazdálkodónak a bizonylatok keletkezésüktől selejtezésükig több munkafázison mennek keresztül. Ezek során az alábbi főbb területeket érintik: a) Utalványozás Az utalványozó az utalvány kitöltésével elrendeli a gazdasági eseményt. Például a pénztárból való kifizetést, az anyagfelhasználását, a szabadság kiadását. Az utalványozást maga a vállalkozó vagy az általa megbízott vezető végezheti. A bizonylatok kitöltését csak az arra feljogosítottak végezhetik. b) Ellenőrzés A bizonylatok tartalmi és formai kellékeinek betartását ellenőrizni kell. Az ellenőrzés kiterjed az adatok helyességére, egyezőségére, az aláírások jogosságára is. c) Feldolgozás A bizonylatok feldolgozása során az analitikus könyvelő, a vagyonkezelő feladata: bizonylatok csoportosítása, hivatkozások feltüntetése, kódolások elvégzése, 16

18 a szükséges egyeztetések elvégzése, kézjeggyel való ellátás, bizonylatok csomagolása, címkézése. d) Megőrzés A bizonylatok megőrzési helye az irattár. Az irattárban a bizonylatokat úgy kell elhelyezni, címkézni, hogy azok a könyvelési feljegyzések alapján gyorsan visszakereshetők legyenek. 5. rész Az alpavető munkajogi és munkaügyi szabályok Miről lesz szó? - A munkaviszony alanyairól - A munkaviszony létesítéséről, munkaszerződésről - A munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről A Munkáról szóló törvény (Zakon o radu; Sl. glasnik RS 24/2005 i 61/2005) írja elő az alapvető munkajogi és münkaügyi szabályozásokat. A munkával kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősségeket tartalmazza. A munkaviszony alanyai: alkalmazott (munkavállaló) munkaadó Alkalmazott minden olyan természetes személy, aki munkaviszonyban van a munkaadóval. Munkaadónak számít az a külföldi vagy belföldi természetes vagy jogi személy, aki foglalkoztat, vagy munkát ad egy vagy több személynek. Az alkalmazott jogai, jötelezettségei és a munkaadó kötelezettségei Az alkalmazott alapvetően: joga van a megfelelő fizetésre, joga van munka-, élet- és egészségvédelemre a munkahelyen, joga van személyes sérthetetlenség, betegség és munkaképesség vesztés esetére előrelátott jogok, joga van juttatásokra időszakos munkakiesése esetén, joga van egyéb védelmekre, összhangban a törvénnyel, 17

19 különleges jogok: nőknél: gyermekmegtartási és szülési szabadság, férfiaknál: gyermeknevelési szabadság, 18 éven aluli alkalmazottak jogai, fogyatékos alkalmazottak jogai. Az alkalmazott kötelezettségei: lelkiismeretesen és felelőségteljesen végezze a rá kiszabott munkát, tisztelje a munkaadója előírásait, köteles értesítenie munkaadóját minden olyan történésről, amely kihat vagy kihathat a munkavégzésre, köteles értesítenie munkaadóját, ha valamilyen veszélyt vagy kárt észlel a munkahelyén. A munkaadó kötelezettségei: köteles az alkalmazotjai munkáját kifizetni, köteles megfelelő munkakörülményeket biztosítani alkalmazottainak, valamint megfelelő egészségügy és biztonsági óvintézkedéseket tenni a zavartalani munkavégzéshez, köteles tájékoztatni alkalmazottait a munkafeltételekről, munkaszervezésről, munkaszerződést kötni a munkavállalóval. Mind az alkalmazott, mind a munkaadó köteles a törvény betartására. A munkaviszony létesítése, munkaszerződés Munkaviszony létesíthető minden olyan személlyel, aki eleget tesz a Munkáról szóló törvény alapkövetelményeinek, valamint eleget tesz azoknak a különleges követelményeknek, melyeket a munkahely megkíván. A Munkáról szóló törvény alapkövetményeinek kötelezően eleget kell tenni, vagyis az alkalmazott nem lehet 15 évtől fiatalabb. A különleges követelmények a munkahely mibenlétőből adódnak, a munkahely természete határozza meg azokat. Főbb meghatározó jegyei: szakképesítés: a munkaviszony létesítésének alapvető feltétele; iskolai végzettség megléte, tudás és képességek: a szakképesítéstől függetlenül mennyire sikeresen végzi munkáját, munkatapasztalat: bármely munkában eltöltött idő. 18

20 A munkavállaló (alkalmazott) és a munkaadó között munkaszerződés köttetik. Akkortól érvényes, amikor mindkét fél azt aláírja. Köttethet: határozott időszakra: a munkaszerződés bizonyos időszakra szól (például 3 hónapra), határozatlan időszakra: a munkaszerződés határozatlan időre szól (nincs meghatározva a lejárata). A munkábalépés feltértele a munkakönyv megléte. Az alkalmazott átadja munkakönyvét a munkaadónak a munkája megkezdésekor, és abba belejegyzik a munka elkezdésének időpontját. Ha a munkaszerződése lejár, a munkakönyvbe rögzítik a vállalatnál eltöltött évek, hónapok és napok számát. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkaviszony több okból is megszünhet: letelik a munkaszerződés időtartama, az alkalmazott betölti 65. életévét és legalább 15 éves munkaviszonnyal rendekezik, a munkaadó és az alkalmazott közötti közös megegyezéssel, felmondással a munkaadó vagy az alkalmazott részéről, 18 éven aluliak esetében a szülő vagy gyám kérésére, az alkalmazott elhalálozásával, egyéb, törvénnyel meghatározott okból. 19

21 6. rész A Szerb Köztársaság Mezőgazdasági földterületekről szóló törvénye Miről lesz szó? - A törvény főbb alapfogalmairól - A mezőgazdasági területek védelméről - A mezőgazdasági területek felhasználásáról - A tulajdonos kötelezettségeiről - Az állami földterületek bérbeadásáról A termőföldre vonatkozó legfontosabb szabályokat a Törvény a mezőgazdasági földterületekről (Zakon o poljoprivrednom zemljištu, Sl. glasnik RS br. 62/06 i 65/08- dr. zakon) tartalmazza. A törvény főbb alapfogalmai Mezőgazdasági területek Poljoprivredno zemljište Minden olyan terület (föld, kertek, gyümölcsösök, szőlők, rétek, legelők, halastavak, mocsarak) ide tartozik, melyet mezőgazdasági termelésre használnak. Megművelhető mezőgazdasági területek Obradivo poljoprivredno zemljište Ide tartoznak a szántóföldek, kertek, gyümölcsösök, szőlők és rétek. A mezőgazdasági területek védelme Veszélyes és káros anyagok a földterületekre juttatásának tiltása Tilos olyan anyagokat a termőföldekre juttatni, melyek azok termőképességét veszélyeztetik. Tilos olyan műanyagok használata, melyek nem bomlanak le a környezetben. Káros anyagok megállapítása a mezőgazdasági földterületeken és a vízben A káros anyagok kivizsgálását a minisztérium által előlátott program szerint végzik. A kivizsgálást végezheti bármilyen jogi személy, aki jogosult ilyennemű vizsgálatok elvégzésére. Ha a kivizsgált területen vagy vízben káros anyagot mutatnak ki, a minisztérium elrendelheti a terület művelésének vagy víz felhasználásának betiltását. Eróziómérséklő intézkedések A talajerózió káros hatásainak mérséklésére a következő intézkedéseket kell tenni: 20

22 o rétek, mezők vagy egyéb földterületek szántásának ideiglenes vagy végleges betiltását, hogy a rajtuk lévő növényzet megköthesse a talajt, o vetésforgó bevezetése, o évelő növények vetése, o mezővédő övezetek kialakítása fák segítségével, o a veszélyeztetett területek melletti erdőírtás betiltása. Mezőgazdasági területeken más tevékenységek végzésének tiltása A mezőgazdasági területek felhasználása A mezőgazdasági területek lehetnek egyéni és állami tulajdonban, tehát vagy magánszemélyek, vagy az állam használja őket. A mezőgazdasági terület tulajdonosának vagy felhasználójának a következő kötelezettségei vannak: o a megművelhető földterületet rendszeresen művelnie kell, o jó gazdaként kell alkalmaznia tudását a földterületre, o a helyi önkormányzat rendeletei alapján hasznosítsa földterületét. Az állami földterületek bérbeadhatók, melynek feltételei a következők: o ingyen bérbeadhatók oktatási intézményeknek, mezőgazdasági szakszolgálatoknak (max 100 ha), o ingyen bérbeadhatók állami egyetemeknek, főiskoláknak, fegyintézeteknek (max 1000 ha), o térítmény ellenében bérbeadhatók természetes és jogi személyeknek minimum 1, maximum 20 évre, o az államtól bérbe kapott földterületet nem lehet tovább bérbe adni. Az állami földterületek elidegeníthetetlenek (nem eladhatók). 21

23 7. rész Szerbia agrárpolitikája Miről lesz szó? - Az agrárpolitika céljairól - Agrárpolitikai célok elemzéséről - Agrárágazatokról és azok fontosabb céljairól Az agrárpolitika céljai és intézkedései Főbb céljai: Versenyképesség növelése Élemiszerbiztonság növelése Szabványok támogatása Vidékfejlesztés Környezetvédelem EU-csatlakozás Csatlakozás a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) Agrárpolitikai célok elemzése Versenyképesség növelése Olyan mezőgazdasági ágazat kiépítése és fenntartása, amely versenyképes a világpiacon és hozzájárul a nemzeti jövedelem növekedéséhez. Prioritások: intézmények alapítása és létrehozása Tanácsadó szolgálat és Fizetési hivatal, befektetések növelése a mezőgazdasági és videkfejlesztési ágazatban, együttműködések elősegítése és közös programok előkészítése a helyi önkormányzatok részére, melyek támogatják a mezőgazdasági termelőket és vonzzák a feldolgozó ágazat befektetőit is, mezőgazdasági alapanyagok árának csökkentése és minőségének javítása, az állami mezőgazdasági földterületek hasznosítási hatékonyságának növelése. Élelmiszerbiztonság növelése Olyan élelmiszer előállítása, amely megfelel a fogyasztók igényeinek és az élelmiszerminőgségi és biztonsági előírásoknak. Prioritások: referencialaboratóriumok beiktatása az élemiszerláncba, az Élelmiszerbiztonsági törvény által előírt egészségügyi rendszer kiépítése és finanszírozása, 22

24 az élemiszerbehozatalra vonatkozó vámok szigorú betartása, állat- és növényútlevelek bevezetése. Szabványok támogatása Támogatások azon mezőgazdaságból élők részére, akik nem képesek követni a fejlődést és a gazdasági reformokat. Prioritások: a nem kereskedelmi célú gazdaságok csökkentése, javítani a mezőgazdasági termelők nyugdíjrendszerén, egészségügy és társadalombiztosításán. Vidékfejlesztés Célja, hogy segítséget nyújtson a vidékfejlesztés fenntartásában. Prioritások: támogatni a regionális és helyi intézményeket, hogy támogassák a vidékfejlesztést, a helyi önkormányzatok és a Mezőgazdasági Minisztérium együttműködésének erősítése a vidékfejlesztés érdekében, vidékfejlesztési beruházások növelése. Környezetvédelem Célja a mezőgazdasági termelés mentesítése a a káros környezeti hatásktól. Prioritások: a mezőgazdasági termelésre gyakorolt káros környezeti hatások megismerése, felkészülni a nitrát-irányelvek bevezetésére, együttműködés elősegítése a Környezetvédelmi, Vízügyi és Terülerendezési Minisztériummal. EU-csatlakozás Célja szerbia mezőgazdaságának előkészítése az EU-integrációra. Prioritások: létrehozni és működtetni egy piacgazdaságot, amely illeszkedni fog más tagállamok piacgazdaságához, konkurenciaképesség elérése, hogy az állam gazdasága ne menjen tönkre a szabadkereskedelmi övezetbe való belépés után, igazodni az EU szabályokhoz. Csatlakozás a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) Célja, a hazai mezőgazdasági és kereskedelmi támogatási politika előkészítése a WTOhoz való csatlakozás elősegítéséhez. Szerbiának több kereskedelmi szabályozásán változtania kell, hogy csatlakozhasson a WTO-hoz: védővámok csökkentése, 23

25 csőkkenteni azon támogatásokat, melyek közvetlenül a termeléshez kapcsolódnak, exporttámogatások eltörlése, Szerbia különleges vámtarifáinak eltörlése. Agrárágazatok és azok fontosabb céljai Szerbiában a következő agrárágazatokkal foglalkoznak: Tejtermelés o a tejtermelés negatív tendenciájának leállítása, o versenyhelyzet fejlesztése az értékesítési láncon és a kartelesedés leállítása, o a tejellenőrzés javítása, o a pasztőrözött és sterilizált tej exportengedélyének megszerzése az EU területére. Gabonatermelés o a termlők minőségjavítása és az árak csökkentése, o berendezések, gépek és képzések segítségével növelni a terméshozamot, o tárolóhelyek javítása, o a terménytőzsde fejlesztése. Olajtermelés o az olajat adó növények még optimálisabb tárolásának biztosítása, o az olaj előállítási árának csökkentése. Hústermelés o versenyképessé tenni a termelést, csökkenteni a húsimportot és megőrizni a minőséget, o tenyésztők egyesületeinek létrehozása, o éllőállatforgalom szabályozása. Zöldségtermesztés o új fajták bevezetése, GLOBALGAP szabvány bevezetése, új gyártástechnológiák bevezetése, o belterjes termelés növelése, o a zöldségtermesztési piac biztosítása, o a meglévő tárolókapacitások adaptálása és újak létesítése. 24

26 Gyümölcstermesztés o minőségjavítás az ültetési alapanyag javítása révén, tanusítványok bevezetésével, o a növényvédőszer-maradékok ellenőrzése, o az ökológiai tanusítvánnyal rendelkező és az integrált gyümölcsösök területnövelése. Szőlészet és borászat o a szőlészet és borászat jelenlegi helyzetének és tendenciáinak harmonizálása az EU-előírások szerint, o a hazai bor minőségének javítása, o a hazai borok és hazai fajták intenzív támogatásával csökkenteni a nagy negatív kereskedelmi mérleget a borkereskedelemben, ami főleg a Macedóniai és Montenegrói importból adódik. 8. rész A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fontosabb elemei Miről lesz szó? - A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jelentőségéről - A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alaki és tartalmi kellékeiről - A szerződés érvénytelenségéről - A szerződésszegés alapeseteiről Jelentősége Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állatot köteles kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig köteles a terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jellegéből adódóan részben az adásvételi szerződés elemeit hordozza, másrészt a vállalkozási szerződés elemei is fellelhetők. Mindkét szerződés ugyanis átadásra irányuló megállapodás. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés abban különbözik az adásvételi szerződéstől, hogy az 25

27 átadás nem a szerződés megkötésekor, hanem egy meghatározott későbbi időpontban következik be. Alaki és tartalmi kellékei: Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés cask írásban köthető. - A szerződés alanyai (mindkettő lehet természetes vagy jogi személy is): 1. termelő 2. megrendelő - A szerződés tárgya: A szerződés tárgya lehet a termelő által termelt termény, termék, a termelő által nevelt, illetve hizlalt állat, meghatározott területen termelt termék, termény, meghatározott területen nevelt, hizlalt állat. A szerződő felek a szoláltatás tárgyát meghatározhatják úgy is, hogy a termelő köteles átadni mindazt a terményt, ami meghatározott területen terem, függetlenül attól, hogy annak mennyi lesz a mennyisége. Így, ha a szerződésben meghatározott területen nem terem annyi termény, amint amire a felek számítottak, a termelő nem köteles a hiányzó mennyiséget pótolni. -Ellenszolgáltatás: A szerződésben meg kell határozni a szolgáltatás ellenértékét konkrét összegben vagy olyan számítási mód alapján, amelyből utólag megállapítható az ellenszolgáltatás konkrét összege (pl. kilogrammonkénti, darabonkénti). - Teljesítési határidő: A teljesítési határidő mindig a szerződéskötés időpontjánál későbbi időpont. Ha a termelő a szerződés megkötésekor azonnal átadja a terményt, terméket vagy állatot, a szerződés adásvételi szerződésnek minősül. A termelő a teljesítési határidő kezdete előtt is teljesíthet, de köteles a teljesítés megkezdéséről a megrendelőt értesíteni. - A teljesítés elősegítése: A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a termelő pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelően igénybe veszi. Pl. A megrendelő vetőmagot bocsát a termelő rendelkezésére. 26

28 A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést több évre is meg lehet kötni. Ebben az esetben az árban nem kötelesek megállapodni. Szólhat határozott vagy határozatlan időtartamra. A több évre kötött termékértékesítési szerződés előnyei: - termelő részéről: bizonyos piacra számíthat a leendő termékei számára. - megrendelő részéről: hosszú időn át számíthat ugyanolyan minőségű és mennyiségű termék előállítására. Szerződés érvénytelensége: Ha nincs írásba foglalva, de érvényesnek tekinthető írásbafoglalás nélkül is, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelességét teljesítette. Ha egyik fél sem teljesítette a szerződésben meghatározottakat, akkor a szerződés semmisnek vehető. 9. rész A pénzintézetek szerepe az üzleti életben Miről lesz szó? - A pénz szereperől a piacgazdaságban - A szerb pénzintézeti rendszerről - A pénzügyi szolgáltatásokról - Hitelekről, hitelezésről Az árucsere megjelenésével szükségessé vált az általános csereeszköz. A mai modern pénz egyrészt készpénz (bankjegyek és pénzérmék), másrészt számlapénz. A modern pénzteremtés módjai: - hitelnyújtás, - deviza, valuta vásárlása. A pénz funkciói: - értékmérő funkció a pénzzel kifejezhető bármely termék értéke, ezáltal összehasonlíthatóvá válnak, - forgalmi eszköz funkció az áruforgalom lebonyolítása, - fizetési eszköz funkció amikor a pénzmozgás és az árumozgás időben szétválik, illetve amikor az pénzmozgást nem kíséri árumozgás, 27

29 - felhalmozási eszköz funkció alkalmas a megtakarítások felhalmozására (csak ha nincs jelentős infláció), - világpénz funkció nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítására is alkalmas. Nemzeti bank: Első nemzeti bankunk július 2-án alapult Privilegovana narodna banka Kraljevine Srbije néven. A jelenlegi nemzeti bank július 19-én alapult Narodna banka Srbije (rövidítve: NBS, magyarul: Szerb Nemzeti Bank) néven. A Szerb Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, monetáris politikai eszközökkel támogatja a szerb kormány gazdaságpolitikáját. Az NBS további feladatai: deviza- és aranytartalék képzése és kezelése, a pénzforgalmi rendszer kialakítása és fenntartása, szerb dinár (RSD) bankjegyek és érmék kibocsátás valamint forgalomba helyezése (az emisszió kizárólagos joga), statisztikai információk gyűjtése és közzététele, hivatalos devizaárfolyamok jegyezése és közzététele, a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme. Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése szerb dinárban, illetőleg devizában, valutában: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása; hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; valutával, devizával ide nem értve a pénzváltási tevékenységet, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; 28

30 pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység); letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; hitelreferencia szolgáltatás; készpénzátutalás; Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése szerb dinárban, illetve devizában: pénzváltási tevékenység; az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet); pénzfeldolgozási tevékenység; pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. A hitel a hitelező és az adós között létesített kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a szerződésben meghatározott időpontig. A hitelfelvevőnek visszafizetési és hiteljárulék fizetési kötelezettsége jön létre. A hitel célja a vállalkozás átmeneti forráshiányának megszüntetése, illetve a hitelek biztosítják a fejlesztések, beruházások pénzügyi fedezetét, a tartós forgóeszköz növekmények finanszírozását. A hitel alapvető formái: - bankhitel, - kereskedelmi hitel. A bankkölcsön nyújtása a hitelszerződés keretében valósul meg, melyben a bank meghatározott pénzösszeget bocsát az ügyfél rendelkezésére. A bankkölcsön nyújtása előtt a bank megvizsgálja a gazdálkodó hitelképességét. A hiteleket csoportosíthatjuk: a) lejárat szerint: - rövid lejáratú hitel, - közép és hosszú lejáratú hitelek, - rulírozó hitelek (a szerződés érvényességi ideje alatt részbeni vagy egészbeni igénybevétel után visszafizethető, majd újra igénybe vehető). 29

31 b) hitelszerződés tartalma szerint: - pénzhitelek készpénz kifizetése vagy számlán való jóváírás, - kötelezettségvállalási hitelek a hiteligénylő számára hiteligénybevételi lehetőséget jelent. c) a hitel tárgya szerint: - forgóeszköz hitelek, - beruházási hitelek. 10. rész A vállalkozás pénzügyi lehetőségei Miről lesz szó? - Értékpapírok fajtáiról, jellemzőiről - A tőzsde szerepéről, funkcióiról - A bankválasztás szempontjairól - Bankszámlaforgalomról, készpénzforgalomról - Hitelfelvételről Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat, vagy számlán megjelenő pénz. Csoportosítható: a) Benne foglalt jog szerint: követelést megtestesítő, részesedést megtestesítő, áruval kapcsolatos jogot megtestesítő. b) Átruházás módja szerint: bemutatóra szóló, névre szóló, rendeletre szóló. c) Hozama szerint: fix kamatozású, változó kamatozású, formailag nem kamatozó, egyéb. d) Lejárat szerint: rövid-, közép-, hosszú lejáratú, lejárat nélküli. e) Kibocsátó szerint: állami, önkormányzati, vállalati. Az értékpapírok fajtái: részvény (akcija), kötvény (obveznica), váltó (menica), kincstárjegy (državni zapisi), befektetési jegy (investicione obveznice), csekk (ček), közraktárjegy (skladišnica). Részvény Akcija: Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, melyet a részvénytársaság bocsát ki. Fontosabb jellemzői: Névérték: a részvénytársaság alaptőkéjének bizonyos hányada. 30

32 Kibocsátási érték: az az érték, amelyen először forgalomba kerül, ami nem lehet alacsonyabb a részvény névértékénél. Árfolyamérték: az az érték, amelyen pillanatnyilag értékesíteni lehet. Hozam: az osztalék. A részvényesek felelőssége korlátozott, az értékpapírba fektetett összeg erejéig terjed. Kötvény Obveznica: Álatalában közép vagy hosszabb lejáratú, kamatozó, névre vagy bemutatóra szóló értékpapír. Kibocsátója kötelezi magát arra, hogy előre rögzített időpontban visszafizeti a kötvény névértékének megfelelő összeget az addig esedékes kamatokkal együtt. hitelviszonyt jelentő értékpapír, klasszikus formája fix kamatozású (de változó kamatozású kötvényekkel is találkozhatunk), lehet névre vagy bemutatóra szóló. Váltó Menica: A váltó arra szolgál, hogy a gazdálkodó szervezetek az egymás közti kereskedelmi kapcsolataikban az áru ellenértékét egy későbbi időpontban egyenlíthessék ki. Ezt kereskedelmi hitelezésnek is nevezik. Fajtái: saját váltó: a kiállító kötelező fizetési ígéretet tesz arra, hogy a váltón feltüntetett összeget a megjelölt helyen és időben a váltó bemutatójának kifizeti; idegen váltó: a kibocsátó egy másik személyt (címzettet) szólít fel arra, hogy a feltüntetett összeget a kedvezményezett részére fizesse meg. A címzett általában olyan személy, akivel szemben a kibocsátónak pénzkövetelése van. Kincstárjegy Državni zapisi: Állam által kibocsátott, bemutatóra szóló, átruházható értékpapír, amely kölcsönügyletet testesít meg. Két formája van: kamatozó kincstárjegy: fix kamat és fix határidő, értékesítése névértéken, visszavétele névérték kamatával együtt történik; diszkont kincstárjegy: értékesítés névérték alatt történik, visszaváltása pedig névértéken. 31

33 Befektetési jegy Investicione obveznice: A befektetési jegy befektetésalap-kezelő által sorozatban kibocsátott és a törvényben meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A befektetésalapok formái: Nyílt végű: az alapkezelés bármikor visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba. Zárt végű: az alapkezelő nem vállalja a befektetési jegyek visszavásárlását a lejárat előtt. A befektetési jegyek birtokosait hozam illeti meg. Csekk Ček: Törvényi előírásoknak megfelelő formában kiállított értékpapír. Lehet: Bemutatóra szóló: a csekken nics jelölve a tulajdonos. Névre szóló: tulajdonosát feltüntetik a csekken, aki lehet természetes és jogi személy is. A csekk fajtái: Fizetési csekk: a megjelölt összeg készpénzben való felvételére szolgál. Elszámoló csekk: a kiállítója felszólitja a bankot, hogy egy másik ügyfele számláján a csekken feltüntetett összeget írja jóvá. Közraktárjegy Skladišnica: A közraktár által kiállított értékpapír, amely alapján a közraktárban tárolásra elhelyezett áru feletti tulajdonjogot testesíti meg. Két önálló részből áll: Árujegy: a tulajdonjogot, az áru feletti rendelkezés jogát jelenti. Zálogjegy: zálogjogot jelent az elhelyezett árura felvett kölcsön mértékéig. A tőzsde A tőzsde olyan koncentrált piac, ahol - meghatározott árukat, - meghatározott időben, - szigorú eljárási szabályok szerint, - meghatározott személyek adhatnak, vehetnek. 32

34 A tőzsdén csak tőzsdetagok köthetnek ügyletet, a tagság feltételeit a tőzsde rendje határozza meg. Megfelelő felkészültségű, tőkeerejű, belföldön bejegyzett vállalkozás lehet tőzsdetag, amely betartja a tőzsde szabályait, befizeti a belépési díjat. A tőzsdén a vevők és az eladók között a tőzsdeügynökök (ügynöki irodák, brókerek) közvetítenek. A tőzsdék fajtái: értéktőzsde, az értékpapírok szervezett cseréjéről gondoskodik, árutőzsde a tömegáruk forgalmának a színtere, áru- és értéktőzsde. A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek. A tőzsdei ügylet lehet: azonnali, határidős és opciós. Az értékpapírtőzsdén értékpapírok kereskedése folyik. Feladata: az értékpapírok bevezetése a piacra, az értékpapírok adásvételének lebonyolítása, az értékpapírok árfolyamának megállapítása. Az árutőzsdén helyettesíthető tömegáruk kereskedelme folyik. Feladatai: termékek, termények nagytömegű adás-vétele, információk áramlása, árak kialakulása. A bankválasztás szempontjai: az ár: számlavezetési díj, felszámított kamatok, díjak, a minőség: gyorsaság, megbízhatóság, rugalmasság, ügyfélbarát, áttekinthető információs rendszer, banki kapcsolattartók személyes adottságai, finanszírozási ajánlatok áttekinthetősége. 33

35 Pénzforgalom A pénzforgalom a pénz szakadatlan körforgása, a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. A pénzforgalom lebonyolítható készpénzzel, készpénz kímélő eszközökkel, illetve készpénz nélkül, számlák közötti átírással. A készpénzforgalom a bankjegyekkel és érmékkel lebonyolított forgalmat jelenti. A vállalkozások készpénzforgalma a házipénztáron keresztül történik. A számlapénzforgalom feltétele a bankszámla. A bankszámlaszerződés a gazdálkodó és a pénzintézet közötti szerződéses jogviszony, amelyben a bank és a gazdálkodó is vállal kötelezettségeket és szerez jogokat. A bankszámlán az alábbi fizetési módok alkalmazásával van lehetőség a tartozások, illetve a követelések kiegyenlítésére készpénz nélkül: áutalás: a számlatulajdonos megbízza a bankot, hogy a bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlája javára, beszedési megbízás: a jogosult megbízza a bankját, hogy a bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget szedje be, okmányos meghitelezés (akkreditív). Készpénz kímélő fizetési módok: - csekk, - bankkártya. A hitel A hitel a hitelező és az adós között létesített kölcsönszerződés alapján meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a szerződésben meghatározott időpontig. A hitelfelvevőnek visszafizetési és hiteljárulék fizetési kötelezettsége jön létre. Hitelezési eljárás: a hitelkérelem benyújtásától a hitel visszafizetéséig terjedő folyamatot fogja át. Részei: - hitelkérelem, - hitel elbírálása és engedélyezése, - szerződés megkötése és a hitel folyósítása, - a kölcsön felhasználásnak ellenőrzése és a kölcsön visszafizetése. 34

36 A hitelkérelem az az irat, amely alapján a bank elindítja azokat a vizsgálatokat, amelyek a hitel folyósításához szükségesek. A hitelkérelmet írásban kell benyújtani ahhoz a bankhoz, amelytől a kérelmező a hitelt kéri. Egyszerűbb hitelkérelmeknél formanyomtatványt használnak. A rendelkezésre álló információk alapján a bank eldönti, hogy a gazdálkodó szervezet a hitelcél megvalósításához megkapja-e a szükséges pénzeszközöket. A bank a hiteldöntést az ügyfelek hitelképessége és a hitelügylet biztonsága alapján hozza meg. Kedvező elbírálás esetén a bank szerződési ajánlatot tesz a vállalkozásnak a hitel bank által elfogadható összegére, lejáratára, kamatára és egyéb feltételeire. A szerződés akkor jön létre, ha azt a vállalkozás cégszerűen aláírta. A szerződést mindig írásba kell foglalni. A hitel cél szerinti felhasználását a bank ellenőrzi. 11. rész A vállalkozások létesítésének, működésének, átalakításának és megszüntetéséenk feltételei Miről lesz szó? - A vállalkozás beindításának alapfeltételeiről - Az elképzelésről, az ötlet próbájáról - A vállalkozás telephelyének megválasztásáról - A vállalkozás beindulásához szükséges eszközök listájának összeállításáról - A vállalkozás humán erőforrás kérdéseiről, személyzeti politika kialakításáról - A felszámolási eljárásról - A végelszámolásról - A csődeljárásról A vállalkozás közvetlen gazdasági tevékenyég végzésére, illetve anyagi haszonszerzés céljára, a vállalkozó által létrehozott szervezet. A vállalkozó az a személy, aki üzleti tevékenységet kezd vagy folytat, különösen olyan tevékenységet, amelynek pénzügyi kockázata van. A vállalkozás jellemzői: - anyagi haszonszerzés céljából jön létre, - rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, 35

37 - pénzügyi kockázattal jár, - tulajdonosa számára nagyfokú önállóságot jelent. A vállalkozások jogszerű működése érdekében bizonyos jogi formákat be kell tartaniuk. Egyéni vállalkozás alapítása esetén a vállalkozónak bejelentési kötelezettsége van. A helyi önkormányzatnál kell bejelentkeznie egy erre rendszeresített formanyomtatványon. Gazdasági társaság alapítása esetén társasági szerződést, vagy alapító okiratot kell készíteni, jogász közreműködésével. A vállalkozás ötletből vagy ötletekből indul ki. Az ötletek közül viszonylag kevésből válik olyan termék vagy szolgáltatás, amely sikert is hoz. Az első lépés az ötletek gyűjtése. Az ötletek számtalan forrásból származhatnak: pl. fogyasztóktól, szállítóktól, versenytársaktól, kereskedőktől, piackutatás eredményeiből. Az ötletek szelektálása marketing, műszaki, gazdasági feladat. Az ötletek mérlegelésének szempontjai, hogy megfelel-e az ötlet a nyereségcélnak, lehet-e az értékesítés stabil, várható-e az értékesítés növekedése, rendelkezünk-e hozzá elég tőkével, adottak-e a megfelelő ismeretek, adottak-e a berendezések. A gazdasági társaság meghatározott székhelyen, illetve telephelyen működik. A cég székhelye a központi ügyintézéshelye, míg a cég telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, amely a cég székhelyével azonos közigazgatási területen van. A cég fióktelepe a cég olyan telephelye, amely a cég székhelyétől közigazgatásilag eltérő helyen van. A telephely megválasztásakor figyelembe kell venni a vállalkozás jellegét, helyigényességét, a rendelkezésre álló tőkeforrásokat, a piaci viszonyokat. 36

38 Ha kevéssé helyigényes, akkor nem feltétlenül szükséges önálló helyiség fenntartása. Önálló helyiség fenntartása esetén célszerű tájékozódni a potenciális vásárlók, megrendelők számáról, a környékbeli lakosság igényeiről, a konkurenciáról, a munkaerő rendelkezésre állásáról. A telephely megválasztásakor tekintetbe kell venni a költségszempontokat is. A telephely lehet saját tulajdonú, illetve bérelt is. A termelő tevékenységhez szükség van eszközökre, ezért el kell készíteni a szükséges eszközök listáját (vállalkozásonként nagyon eltérő lehet). A vállalkozások elindításához szükség van: földterületre (mezőgazdasági vállalkozásoknál elengedhetetlen), raktár-, iroda-, és egyéb épületekre, gépekre, berendezésekre, teher-, esetleg személyszállító járművekre, alapanyagokra, üzemanyagokra, egyéb anyagokra, készpénzre. Induláshoz olyan eszközökre van szükség, hogy a termelés zökkenőmentes legyen. Annyi készpénz kell az induláshoz, amennyi az első bevétel megjelenéséig finanszírozza a felmerülő költségeket. A termelési folyamatban az eszközök állandó körforgásban vannak, a körforgás egy-egy szakaszában más- más formát öltenek. A munkaerőgazdálkodás feladata a munkaerőszükséglet meghatározása, figyelembe véve a mezőgazdaságra jellemző szezonális ingadozásokat is. A munkaerőszükségletet befolyásolja: termelés szerkezete, mérete (milyen kultúrák, mekkora területen), alkalmazott technikai színvonal, éghajlati tényezők, termelés megszervezése. Munkaerő csoportosítása: fizikai dolgozók, szellemi dolgozók, adminisztratív dolgozók, kisegítők (portás, őr, stb.). 37

39 A személyzeti politika része a bérezés, és az ösztönzési rendszer kialakítása. Az alapbér lehet: teljesítménybér (darabbér, végtermékbér, csoportbér, részesbér), időbér. Az alapbéren kívül a munkavállaló jogosult lehet bérpótlékra, jutalomra, prémiumra. A csőd (stečaj) a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását jelenti. Ezalatt azt értjük, ha a vállalkozás a tartozásait az esedékességkor nem tudja kifizetni. Ennek oka leggyakrabban az, hogy a vállalkozás vevői hosszabb idő óta nem fizetnek. A csődeljárást (stečajni postupak) az adós kezdeményezi az illetékes bíróságnál. A csődeljárás során a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezet a hitelezők között létre jövő megállapodás a csődegyezség, mely a fizetési haladék megszerzésére irányul. A fizetési haladéknak az a célja, hogy ezalatt a vállalkozásnak legyen módja kilábalási programot készíteni, és azt megvalósítani. A csődeljárás időtartama alatt a gazdasági társaság a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő (stačajni upravnik) felügyelete alatt működik. A fizetési moratórium alatt elő kell készíteni az egyezségi javaslatot, amelyet egyezségi tárgyaláson kell elfogadni. Az egyezségi tárgyaláson minden hitelező részt vehet. Ha az egyezség létrejön, azt be kell jelenteni a bíróságon, aki a csődeljárást befejezettnek nyilvánítja. Ha a csődeljárás folyamán a csődegyezség sikertelenül zárul, akkor az adós ellen felszámolási eljárás (likvidacija) lefolytatását lehet kezdeményezni a bíróságon. Az adós is kérheti a felszámolás lefolytatását, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. A bíróság megállapítja a társaság fizetőképtelenségét, majd elrendeli a felszámolást és kijelöli a felszámolót (likvidator). A felszámoló feladatai: az adósságok nyilvántartásba vétele, a követelések beszedése, a cég vagyontárgyainak értékesítése, a befolyt összegekből a hitelezők követeléseinek a kielégítése. 38

40 A felszámolás az adós cég jogi létének a megszüntetését, vagyis a cégjegyzékből való törlését eredményezi. A gazdálkodó szervezet belső határozattal, illetve az őt létrehozó szerv döntésével jogutód nélkül is megszüntethető. Ebben az esetben végelszámolásnak van helye, melynek lebonyolítására végelszámolót kell kijelölni. Általában ezzel a cég vezetőjét bízzák meg, feladatai ugyanazok, mint a felszámolónak. Ha a cég vagyona kevesebb, mint a fennálló tartozások, a végelszámolónak felszámolási eljárást kell kezdeményezni. A megszüntetésről szóló döntést be kell jelenteni a cégbíróságnak. A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít. 12. rész Az egyéni vállalkozás általános jellemzői, működésének szabályai Miről lesz szó? - Az egyéni vállalkozás alapításáról - Az egyéni vállalkozás működésének szabályairól - Az egyéni vállalkozás megszüntetéséről Egyéni vállalkozás a belföldinek minősülő természetes személy gazdasági tevékenysége. A gazdasági tevékenység az üzletszerűen ellenérték fejében, nyereségés vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Az egyéni vállalkozó törvény által előlátott gazdasági tevékenységet folytathat. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki a következő feltételeknek eleget tesz: megfelelő egészségügyi állapotbanvan, munkaképes, egyéni vállalkozói tevékenység alapítását jogerős bírósági határozat nem tiltja számára, rendelkezik megfelelő felszereléssel, személyzettel, helységgel a tevékenység végzéséhez. 39

41 Az egyéni vállakozás alapítása Az a természetes személy, aki elhatározza, hogy vállakozást indít a helyi önkormányzatnál a következő bejelentést kell átadnia: neve, személyi igazolványának száma és személyi száma, lakcíme, nyilakozat arról, hogy a kérelmező nincs gondnokság alatt, jogerős bírosági határozat nem tiltja üzleti tevékenység végzését, megjelölni az üzleti tevékenység formáját, az üzleti tekékenység helyszínének megjelölése, vagyis a székhely kijelölése, az üzleti tevékenységet és annak végzésének kezdetét. Az egyéni vállalkozás működésének főbb szabályai A vállalkozó köteles az engedélyezett tevékenységet a megfelelő szabályok szerint minőségesen, megfelelő szakmai etika szerint végezni, a vásárlónak számlát adni a termék megvásrlása vagy szolgáltatás isénybevétele után, garantálnia kell a termék vagy szolgáltatás minőségét, köteles elhárítani a felmerülő hibákat és kárpótolni a vásárlót, közzétenni és tartani magát a munkaidejéhez, jelenteni a vállalkozás székhelyének változását, a törvény által előírt nyilvántartás vezetése, köteles megfelelni a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásoknak. Az egyéni vállalkozás megszüntetése Az egyéni vállalkozást kijelentkezéssel szüntethetjük meg. A kijelentkezést a helyi önkormányzatnál adhatjuk át. A kijelentkezésen meg kell jelölnünk a megszüntetés dátumát. Visszamenőleg nem szüntethetjük meg a vállalkozást. Törvényileg a következő esetekben szűnik meg a vállalkozás: ha jogerősen semmisé nyilvánítják a cégjegyzékbe való beírást, az alapító halálakor illetve, ha az alapító már nem képes munkavégzésre, ha az alapítót jogerős határozattal leglább 6 hónapnyi börtönbüntetésre ítélik, 40

42 ha a cégjegyzébe történő beírást követően egy éven belül nem kezdi meg a tevékenységét, ha már háromszor is megbüntették azért, mert nem a bejelentett tevékenységét végezte, ha a vállalkozás folyószámlája három hónapja folyamatosan zárolva van. 13. rész A gazdasági társaságok legfontosabb jellemzői Miről lesz szó? - A közkereseti társaság jellemzőiről - A betéti társaság jellemzőiről - A korlátolt felelősségű társaság jellemzőiről - A részvénytársaság jellemzőiről Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. Gazdasági társaság alapításához a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével legalább két tag szükséges. Működésüket a Gazdasági Társaságokról Szóló Törvény szabályozza ("Sl.glasnik RS", br.125/2004.) Jogi személyiséggel rendelkeznek, mihely bekerülnek a nyilvántartásba (Agencija za privredne registre - APR). Az alapítás lépései: - nyilvántartásba kerüléskor adóazonosító számot (PIB) kapnak az APR-től, - anyakönyvi számot (Matični broj) kell kérni a Nemzeti Statisztikai Hivataltól (Republički zavod za statistiku), - az adószámmal (PIB) és az anyakönyvi számmal (Matični broj) számlát kell nyitni egy banknál és elkezdődhet a tevékenység. A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. 41

43 Közkereseti társaság A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. - természetes és jogi személyek alapíthatják, - társasági szerződéssel hozzák létre, - a társaság képviseletére, ügyvezetésére bármely tag jogosult, ha a társasági szerződésben egy vagy több tagot megbíznak az üzletvezetéssel, akkor a többiek erre már nem jogosultak, - a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság vagyonával felel, de a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges (bármely tagtól követelhető akár a teljes tartozás, a magánvagyon terhére is), - legfőbb döntéshozó szerve a tagok gyűlése, - a tagok gyűlésében valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. Betéti társaság A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban a törvényben meghatározott kivétellel nem felel. - természetes és jogi személyek is alapíthatják, - társasági szerződéssel hozzák létre, - a társaság képviseletére, ügyvezetésére bármely beltag jogosult, ha a társasági szerződésben egy vagy több tagot megbíznak az üzletvezetéssel, akkor a többiek erre már nem jogosultak, - legfőbb döntéshozó szerve a tagok gyűlése, 42

44 - a tagok gyűlésében valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. Korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért törvényben meghatározott kivétellel a tag nem felel. - természetes és jogi személyek is alapíthatják, - társasági szerződéssel hozzák létre, - A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll; a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500 -tól (RDS ellenértékben); a törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll, - a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg; a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétéhez igazodik; azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek, a társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel; minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik. - legfeljebb 50 tagjuk lehet, - a társaság képviseletére, ügyvezetésére az ügyvezető(k) jogosult(ak), - legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, melyet évente egyszer kötelező összehívni, - szervei: gyűlés (skupština), igazgató vagy igazgatótanács, belső revizor (vagy revizor bizottság), revizor (nem kötelező), szakmai megbízott. Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének 43

45 vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért törvényben meghatározott kivétellel a részvényes nem felel. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették. Részványtársaság jelemzői - természetes és jogi személyek is alapíthatják, - alapszabály elfogadásával hozzák létre, - minimális alaptőke a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén (RSD ellenértéke), zártkörűen működő részvénytársaság esetén (RSD ellenértéke), - a társaság képviseletére, ügyvezetésére az igazgatóság (zrt.) illetve az igazgatótanács (nyrt.) jogosult, - legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, melyet évente egyszer kötelező összehívni, - a zárt részvénytársaságnak legfeljebb 100 részvényese lehet, részvényeit csak az alapítóik vagy meghatározott számú személyek birtokolhatkják, - a nyilvános részvénytársaságnak akárhány részvényese lehet, - a részvényes jogosult osztalékra, - az értékpapírok minimális értéke 5 (RDS ellenértéke). 44

46 14. rész Az üzleti terv készítésének folyamata Miről lesz szó? - Az üzleti terv készítésének céljairól - A terv összeállításának fontosabb szempontjairól - Az üzleti terv felépítéséről Az üzleti terv a vállalkozás hosszú és rövid távú céljait, valamint ezek eléréséhez szükséges eszközök, elképzelések kimunkálását, számszerűsítését jelenti, különböző céloknak megfelelő részletezettséggel és tagolással. A vállalkozás életében az üzleti terv készítése egy lehetséges tervezési módszer, amely keretet ad a vállalkozás megfelelő, rövid és hosszabb távú stratégiájának kialakításához. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálatára; tulajdonostársak vagy lehetséges tulajdonostársak (befektetők) meggyőzésére; hitelezők meggyőzésére, ha külső pénzforráshoz kívánunk jutni; partnerek tájékoztatására; támogatások elnyeréséhez. Mikor kell készíteni üzleti tervet? a cég alapítása előtt, a cég működése közben (üzletmenet ellenőrzésére), banki hitelkérelem esetén. Az üzleti terv meghatározott időtartamra leírja: milyen jelenleg a vállalkozás helyzete, milyen célokat tűz ki maga elé, hová akar eljutni, milyen erőforrások felhasználásával és hogyan akarja ezeket a célokat megvalósítani. Az üzleti terv összeállításának fontosabb funkciói és szempontjai: életképes-e a vállalkozás, fejlesztési ötlet, hová kell eljutni az adott vállalkozási tevékenységgel, 45

47 milyen módszerekkel lehet megvalósítani a kitűzött célokat, melyik megvalósítási mód leginkább reális, a még kiforratlan fejlesztési, vállalkozói ötletek megvalósíthatóságának vizsgálata, a vállalkozás teljesítményének időről-időre történő értékelése, új erőforrások bevonása vagy más előnyhöz való jutás elérése, vállalkozás bemutatása. Az üzleti terv felépítése 1. A vállalkozás alapadatai a vállalkozás neve, címe, adatai (adószám, PIB-szám), székhely, telephely; alapítási év, tulajdonosi viszony (társasági forma); a tulajdonosok neve, címe, számlavezető bank és számlaszám; a vállalkozás egyéb jellemző adatai; a vállalkozás működési köre, esetleg a finanszírozási igény jelzése, az adatok bizalmas kezelésre vonatkozó információk. 2. Összefoglalás A teljes üzleti terv összefoglalása a gyors megismerés, áttekintés céljából. (maximum 2-3 oldalon). 3. Helyzetfelmérés A folytatni kívánt tevékenység (termék, szolgáltatás) helyzetének megítélése, jelene, jövője. cég-, piac, és termékismertetés, a tevékenység, főbb alapelvei, versenyhelyzet, piacok áttekintése, és távlati célok, ágazati elemzés: trendek és kilátások, versenytársak elemzése, piaci lehetőségek, korlátok, ágazati előrejelzések, 46

48 4. A vállalkozás leírása termékek bemutatása, a nyújtott és igénybe vett szolgáltatások, a vállalat, vállalkozás méretei, munkaszervezés, személyzeti és adminisztrációs kérdések, a vezetők, alkalmazottak szakmai háttere, alapítók üzleti háttere, termékfejlesztés, üzleti elképzelések, a cég működési körülményei. 5. Termelési terv a termelési technológia, a telephely, a gépek és berendezések, a szállítók listája, esetleges alvállalkozók, szükséges beruházások, kockázati tényezők. (A 4. és 5. fejezet egyben is értelmezhető!) 6. Marketing terv értékesítéséhez szükséges anyagok, információk, termékforgalmazás előrejelzés, értékesítési csatornák, árkalkuláció; az ár és a piac kapcsolata, reklám, eladás-ösztönzés (reklám, propaganda). 7. Pénzügyi (gazdasági) terv a cég pénzügyi helyzetének, adottságainak meghatározása, induló vállalkozásnál: a tulajdonosok befektetése és készpénze, mindez az induláshoz szükséges összeg hány %-át fedezi, ha egyéb külső forrás kell, honnan tervezik előteremteni (hitelek, források, stb.). 47

49 A pénzügyi terv részei a.) A jövedelemterv a tervév értékesítési árbevételére, forgalmára ad előrejelzést, tartalmazza az értékesítés nettó árbevételét és az egyéb bevételeket, a különféle költség-ráfordításokat, a pénzügyi műveletek bevételeit és kiadásait, az üzleti tevékenység és pénzügyi műveletek eredményeit, stb, összességében a vállalati nyereség (vagy veszteség) kimutatására szolgál. b.) Fedezetszámítás, illetve a fedezeti pont elemzése megmutatja az értékesítésnek mekkora volumene mellett a cég se nem nyereséges, se nem veszteséges (azaz épp fedezi az összes - állandó és változó - költségeit), milyen árbevétel és kapacitáskihasználás felett várható a cégnél nyereség. c.) Mérleg A cég vagyoni és pénzügyi, likviditási helyzetéről tájékoztat egy adott időpontra nézve. d.) Pénzforgalmi terv az üzleti tevékenység dinamikáját jelzi, a különféle bevételek és kiadások tükrében, csakis a tényleges pénzmozgással járó kiadásokat és bevételeket tartalmazza pénzforgalmi becslések. 8. Szervezeti terv tulajdonforma, társak vagy részvényesek, vezetők hatásköre, a vezetők szakmai háttere, rövid szakmai életrajza, a munka és a felelősség megosztása, szervezeti és működési szabályzat. 9. Kockázatelemzés a környezeti és vállalati belső elemzés (SWOT- analízis), új technológia kockázata: felkészülés a váratlan eseményekre. 48

50 10. Függelék, mellékletek Azok az iratok, dokumentumok, amelyek alátámasztják az üzleti tervet. Például: alapító okirat, cégbírósági végzés, illetve egyéni vállalkozói igazolvány, utolsó teljes gazdasági év mérlege (új vállalkozás esetén nyitómérleg), előszerződések, bérleti és egyéb szerződések, megállapodások, szándéknyilatkozatok, piackutatási adatok, egyéb dokumentumok. 15. rész A piackutatás folyamata Miről lesz szó? - A piackutatás fogalmáról, a piackutatási terv tartalmáról - Megkérdezéses vizsgálatokról - A kérdőívszerkesztés alapkövetelményeiről - A piackutatás eredményeinek feldolgozási és értékelési folyamatairól Piackutatásnak nevezzük azt a tevékenységet, amely a piac mind alaposabb megismerésére, a piaci események és összefüggések feltárására, előrejelzésére irányul. Célja a döntésekhez szükséges információk és adatok beszerzése. Feladata, hogy mérsékelje a kockázatot, és jelezze a lehetőségek bekövetkezésének valószínűségét. A piackutatás menete a probléma meghatározása, kutatási terv elkészítése, adatok összegyűjtése, adatok ellenőrzése, elemzése, értékelése, eredmények összegzése, jelentés megírása. A kutatási terv elkészítését az indokolja, hogy megakadályozzuk a téma szerinti és időbeli elcsúszást. Fontos, hogy időben és megfelelő mértékben rendelkezésre álljanak a tevékenységekhez szükséges tárgyi, anyagi és humán erőforrások. A kutatási terv tartalma a témától függően változhat. 49

51 A kutatási terv felépítése: kutatási cél: legyen részletes, egyeztetett és elfogadott, a kutatás tárgya: a célban megfogalmazott kérdések feladattá alakítása, hogyan: a szekunder és primer információk gyűjtésének eldöntése, a kutatás alanyainak meghatározása, a minta kiválasztása, kutatási segédanyagok megjelölése, a kutatószemélyzet felkészítése, anyagok kipróbálása, javítása, véglegesítése, az ellenőrzés, feldolgozás módszereinek meghatározása, feldolgozás, ellenőrzés, elemzés, prognózisok készítése, következtetések, észrevételek megfogalmazása. A megkérdezésen alapuló vizsgálat A leggyakoribb primer (elsődleges) információszerzési eljárás. Önmagában és kiegészítő jelleggel is szokták alkalmazni. Megbízható eredményekre azonban csak akkor lehet szert tenni, ha a vizsgálat bizonyos feltételeknek megfelel. A megkérdezés fajtái: 1. Írásbeli megkérdezés: Alapját egy jól összeállított kérdőív adja, amelyet többféle módon lehet eljuttatni a megkérdezetthez: postai úton, újságokon, folyóiratokon keresztül, a termék csomagolásán, postaládákba kiszórva közvetlen környezetben, kereskedelmi egységeknél helyben kitöltve. 2. Szóbeli megkérdezés: Nagyon népszerű, gyorsan elvégezhető módszer, sőt a személyes jelenlét az azonnali kontrollt is lehetővé teszi. Ugyanakkor nem olcsó, a megkérdezettek egy része nem válaszol a kérdésekre, a kérdező személye pozitív és negatív irányba is befolyásolhatja a válaszadókat. A résztvevők száma szerint lehet egyéni és csoportos. Ez utóbbi előnyei, hogy egyszerre több ember véleményét is 50

52 megismerhetjük, hátránya viszont az, hogy a hangadók véleménye túlhangsúlyozódik, torzítja az eredményt. 3. Telefonos megkérdezés: Az utóbbi években elterjedő módszer. Legfőbb előnye a gyorsaság. Fontos a kérdező hangja, stílusa és a rövid, közérthető, célirányos kérdéseket tartalmazó kérdőív, valamint az időpont megválasztása. 4. Szakértői megkérdezés: olyan esetekben alkalmazzák, amikor pl. eddig nem ismert műszaki cikkek, termelőeszközök hazai megismertetése a cél. A kérdőív A kérdőív szerkesztés lépései: előkészítés, szerkesztés, kipróbálás és véglegesítés. A kérdőív előkészítése: a megkérdezéssel elérendő cél megfogalmazása, a kérdésekre adandó válaszok mélységének meghatározása. A kérdőívszerkesztés szabályai és irányelvei: egyszerű, könnyen megválaszolható kérdéssel célszerű kezdeni (zárt kérdés), kevés kérdést tegyünk fel (minél hosszabb a kérdőív, annál pontatlanabb választ kapunk írásbeli megkérdezésnél max kérdés), röviden, egyszerűen és egyértelműen fogalmazzunk, kerüljük az idegen szavakat és fogalmakat, a kérdések tegyék lehetővé minden lehetséges válasz adását, hagyjunk a válaszadásra elegendő helyet, a kérdéseket úgy tegyük fel, hogy ne befolyásolják a válaszadót, a válaszok alkalmasak legyenek számszaki feldolgozásra, könnyű legyen a kérdések megválaszolása, a kérdőív felépítése logikus legyen, illeszkedjen a téma kibontásának sorrendiségéhez, a kérdőív keltse fel a válaszadó érdeklődését, fel kell hívni a figyelmet, hogy a válaszadás önkéntes. 51

53 A kérdőívek kipróbálása: Célszerű megbizonyosodni arról, hogy a kérdőív alkalmas-e a fogyasztói vélemények, szándékok felszínre hozására, nem kelt-e ellenértést a válaszadókban, minden olyan kérdés szerepel-e benne, amire választ szeretnénk kapni, ezért próbakérdezést végzünk, a nyilvánvaló és szükséges módosításokat végrehajtjuk. A piackutatás eredményeinek feldolgozása és értékelése A nagy piackutató cégek a kérdőívek feldolgozására statisztikai és matematikai módszereket alkalmaznak, de számos egyéb közgazdasági összetevője is van ennek a munkának. A kisebb vállalkozások kevésbé bonyolult módszereket használnak. El kell dönteniük, hogy kézi vagy gépi módszerrel dolgozzák-e fel az adatokat: kisszámú megkérdezésnél a kézi adatfeldolgozás az egyszerűbb, gépi feldolgozásnál már a kérdőívet is úgy kell megszerkeszteni, hogy feldolgozható legyen (pl. Excel program segítségével). 16. rész Az Európai Unió kialakulásának folyamata Miről lesz szó? - Az Európai Unió kialakulásáról - Az európai integráció bővülésének folyamatáról - Az Európai Unió jelképeiről Kialakulásának története 1. Az európai egységről évszázados viták zajlottak, álmodoztak róla, terveket szőttek. Az európai országok szorosabb együttműködésének szükségessége mellett felhoztak történelmi, kulturális, gazdasági és politikai érveket. A politikusok végül a két világháború tapasztalatai és a szovjet előrenyomulás hatására kezdtek el komolyan foglalkozni az integrációval, egyelőre Nyugat-Európára korlátozva ben Robert Schuman (francia külügyminiszter) és Jean Monnet (francia pénzügyminiszter) felvázolta a konkrét lépések politikáját. Ennek értelmében hat állam NSZK, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg 52

54 képviselői április 18-án Párizsban létrehozták az úgynevezett Montánuniót (Európai Szén- és Acélközösség), hogy közösen ellenőrizzék a tagállamok szén- és acéltermelését január 1-én lépett hatályba a Római Szerződés: ebben a hatok létrehozták a tagok atomenergia-termelésének ellenőrzésére az Euratom szervezetét, valamint az Európai Gazdasági Közösséget (EGK, közkeletű nevén: Közös Piac ), amelynek célja a tagországok közötti vámunió létrehozása volt. A hatvanas években koordinálták a tagországok közös mezőgazdasági politikáját is. 4. A gazdasági együttműködés sikeresnek bizonyult: 1958 és 1970 között a tagországok közötti kereskedelmi forgalom az ötszörösére, kifelé irányuló exportjuk két és félszeresére növekedett. Hatására az addig vonakodó Anglia is kifejezte csatlakozási szándékát. Amikor azonban benyújtotta felvételi kérelmét (először 1963-ban, majd 1967-ben), De Gaulle francia köztársasági elnök vétót emelt (attól tartott, hogy a britek hagyományos kapcsolatai az Egyesült Államokkal és volt gyarmatbirodalmuk államaival felhígíthatja az európai együttműködést) ban a Közös Piac Európai Közösséggé (EK) alakult bár a köznyelvben sokáig ezt is Közös Piacnak nevezték. A közösségen belül eltörölték a vámokat, kifelé viszont megszigorították az elszámoltatást ban csatlakozhatott Anglia, Dánia és Írország (Norvégia is belépett, de Európa második leggazdagabb országa lévén 9 hónapos tagság után népszavazással a kilépés mellett döntött). Ekkor vált szokássá, hogy a csatlakozó országok türelmi időt kapnak, s csak az átmeneti időszak lejárta után vonatkozik rájuk valamennyi közös előírás. 6. Ezt követően az úgynevezett déli bővítés került napirendre: 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és Portugália csatlakozott. Így az EK a világ legnagyobb gazdasági egységévé vált, s népessége meghaladta mind a Szovjetunióét, mind az Egyesült Államokét február 7-én a hollandiai Maastrichtban elfogadták az integráció továbbfejlesztésének programját: az európai valuta bevezetése (pénzunió terve), közös kül- és biztonságpolitika kialakítása, egységes vízumpolitika életbeléptetése, a közös intézmények az Európa Parlament és Európai Bizottság szerepének kiszélesítés, 53

55 az EK elnevezése Európai Unióvá (EU) változott, jelezve az együttműködés elmélyülését ben Ausztria, Finnország és Svédország is az Európai Unió teljes jogú tagja lett, majd sorban csatlakozási tárgyalásokat kezdtek újabb, túlnyomó többségében a volt keleti tömbhöz tartozó országokkal ben életbe lépett a luxemburgi Schengenben aláírt egyezmény, amely az unió tagállamai között lebontotta a határokat (személyi ellenőrzés sincs), viszont a külső határokon szigorúbb ellenőrzést írt elő. Anglia és Írország külön kérésükre nem lettek tagjai a schengeni egyezménynek, Norvégia és Izland bár nem EU-s országok igen ben a tagállamok közül 12 megszüntette saját valutáját, és január 1-jén bevezette helyette az eurót. 9. A decemberi nizzai csúcsértekezleten megállapodás született az Európai Unió új működési szabályairól, amelyek lehetővé teszik az új csatlakozók beillesztését. A decemberi koppenhágai csúcsértekezleten pedig döntés született az időpontról is: 10 államot Észtország, Lettországi Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus és Málta hívtak meg az Unióba 2004-es, két államot Románia és Bulgária 2007 csatlakozási időponttal. Jelenleg tagjelöltek: Horvátország, Macedónia, Törökország. Az Európai Unió jelképei: Az Európai Unió jelmondata: Egység a sokféleségben Az EU zászlaja kék alapon 12 aranysárga csillag. A csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi. A csillagok száma és a tagállamok száma között nincs összefüggés. Azért szerepel 12 csillag a zászlón, mert a 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe. Éppen ezért az Unió bővítéseitől függetlenül a zászló nem változik. Az EU himnuszában a dallam Ludwig van Beethoven 1823-ban komponált IX. szimfóniájából származik. A szimfónia utolsó tételében Friedrich von Schiller ös versét, az Örömódát zenésítette meg Beethoven. 54

56 17. rész Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) és jelentősége Miről lesz szó? - A Közös Agrárpolitika (KAP) általános jellemzéséről - A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjairól - A KAP intézményrendszeréről és pénzügyi hátteréről Az EGK (Európai Gazdasági Közösség) alapító szerződés tervezetébe hosszas viták után bekerültek a mezőgazdasággal kapcsolatos elemek, s ezzel megkezdődött a közös agrárpolitika (KAP) alapjainak kidolgozása. A KAP célkitűzéseit a Római Szerződésben fektették le, a gyakorlati végrehajtását az EGK megalakulása után dolgozták ki. KAP céljai a Római Szerződés szerint: a mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával, a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása, a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása, az élelmiszerellátás biztonságának garantálása, annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez. A KAP alapelveit a tagországok a mezőgazdaság sajátos jellegének megfelelően dolgozták ki, ezek: az egységes piac elve: a Közösségen belül a tagországokban a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell kialakítani. Az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozástól mentesen jelenhetnek meg, vagyis nem terhelik vámok és más kereskedelmi akadályok. A piac egységének megvalósítása érdekében közös árakat és versenyszabályokat (pl. a termelést és a piacot szabályozó támogatásokat, a termékek minőségi, állat-és növény-egészségügyi előírásokat) egységesíteni kell, a közösségi preferencia (előny, kedvezmény) elve: az egységes piacon a Közösségben termelt termék elhelyezése elsőbbséget élvez a harmadik (külső) 55

57 országból érkező agrártermékkel szemben; a hazai agrártermékek védelmét a külső (világpiaci) versennyel és a világpiaci árak hullámzásával szemben támogatásokkal és importvédelemmel kell biztosítani, a pénzügyi szolidaritás (összetartás, közösségvállalás) elve: a KAP működtetési költségeit közös pénzügyi alapból kell megteremteni. Tagországok a közös pénzügyi alapba, egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulást fizetnek. A termelők részére a Közösség egész területén egységes, közösségi szinten megállapított szabályok szerinti támogatások kerülnek szétosztásra. Az elfogadott alapelveknek megfelelően kezdődött meg a KAP összehangolása a tagországok között, és valósult meg a mezőgazdasági közös piac. Ennek következtében: felszámolták a tagországok agrártámogatási rendszereit, egységesítették az agrárszabályozást, a mezőgazdasági termékekre közös piaci rendtartást vezettek be, közös pénzügyi alapként létrehozták az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot. Garancia szekció a piacszabályozással foglalkozik (ennek egyik eleme az intervenció), az Orientációs szekció a Struktúrapolitika, vidékfejlesztés Pénzeszközeit kezeli. A KAP a farmokon előállított termékekre, illetve néhány elsődlegesen feldolgozott termékre (pl. bor, cukor) terjed ki. A szabályozás egyes termékeknél intenzívebb (gabonafélék, cukor, marhahús, tej), más termékeknél lazább (sertéshús, zöldséggyümölcs). Az élelmiszer-iparba közvetlenül nem avatkoznak be, viszont a feldolgozandó nyersanyag szabályozáson keresztül közvetett módon rá is hatást gyakorolnak. KAP reformjai A világpiaci árszintet meghaladó belső árak növelték a mezőgazdaságból élők jövedelmét, bővítették a termelést. Az intézkedések hatását a tagországok állampolgárai, mint fogyasztók fizették meg a magas élelmiszerárakban. 56

58 A KAP által bevezetett intézkedések és nagyfokú támogatások hatására a hetvenes évek elejére a Közösség agrártermékekből teljesen önellátóvá vált, és hamarosan a legnagyobb exportálóként (exportőrként) jelent meg a világpiacon. A negatív hatások (magas belső-, alacsony világpiaci árak) és a Közösség költségvetésében a mezőgazdaságra fordított kiadások magas szintjének alakulása (a KAP a finanszírozhatatlanság küszöbén állt) kikényszeríttette a KAP reformjait, melyek azóta is folyamatosan napirenden vannak. A reformfolyamat a nyolcvanas évek első felében indult meg a tej túltermelés (vaj, tejpor) megállítására. Ez a tejtermelési kvóták (mennyiségek) felállítását, azaz a termelhető tej támogatható mennyiségének meghatározását jelentette, amit később más növényi termékekre és a marhahús előállítására is kiterjesztettek. Bevezették a művelésből kivont területek rendszerét (ugaroltatást) önkéntes alapon. Így a döntéshozóknak a drasztikus árcsökkentést sikerült átmenetileg elkerülni. A reformok hoztak eredményeket, a termékfeleslegek csökkentek, de a finanszírozás árrendszerének átfogó reformja elkerülhetetlennek látszott. Ezt a problémát az 1992-es KAP reformok enyhítették, melyek legfőbb célkitűzései a termelés és a készletek csökkentése lett. A reform a célok megvalósítását az ár- és jövedelempolitika szétválasztásával kívánta elérni. Ennek lényege: a termelői árakat jelentősen csökkentették, a világpiaci árakhoz közelítették, közvetlen termelői támogatásokat vezettek be, a jövedelemszint fenntartása érdekében, kötelező területpihentetést írtak elő, a termelés csökkentésére, állatsűrűségi kritériumokat határoztak meg, a területterhelés enyhítésére, agrár-környezetvédelmi intézkedéseket hoztak, előnyugdíjazás rendszerét vezették be a gazdák részére (55 éves kortól). A 1992-es reform új elemként a vidékfejlesztést is beemelte a közös agrárpolitikába, és így létrejött a mezőgazdaság és a vidékfejlesztési politika (KARPE, angol megnevezés kezdő betűi) es a reformfolyamatok az agráriumban kedvező hatásokat indítottak el a támogatás-politikában, és az évtized végére újabb reformok váltak szükségessé. Újabb reformok bevezetését követelte meg a korábban megkötött GATT (a világkereskedelem liberalizálásáról, a vám kötöttségek felszámolásáról szóló) 57

59 szerződések betartása, valamint új kihívásként a keleti bővítés. A keleti bővítés a Közösség mezőgazdasági területét mintegy másfélszeresére, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát duplájára emeli. A megnövekedett igények finanszírozása, a régi szabályozás mellett már nem megoldható. A Európai Bizottság által kidolgozott Agenda 2000 megnevezésű os évekre elfogadott költségvetési és reformcsomagban kiemelt szerepet kapott a vidékfejlesztés, a termelés intenzitásának csökkentése és a környezetvédelmi szempontok. A vidékfejlesztés a KAP második pillérévé vált, a közös piaci rendtartás mellett. A tagállamok miniszterei szeptemberi találkozójukon fogadták el a Közös Agrárpolitika újabb, alapvető reformját. A cél, hogy a termelők versenyképesebbek és piacorientáltabbak legyenek, miközben megtartják jövedelmük stabilitását. Az új rendszerben a nagyobb termelőknek kifizetett közvetlen támogatások csökkenésével, több pénz jut a környezetvédelemre és a minőségi állattartásra. A 2003-as KAP reform legfőbb elemei Az egységes, a termelés mértékétől független mezőgazdasági támogatás, melyben a tagállamok a termelés volumenének megőrzése céljából korlátozottan továbbra is köthetik a támogatást a termelés mértékéhez; A kifizetéseket környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményekhez kötik. A mezőgazdasági területeket jó mezőgazdasági és környezetvédelmi állapotban kell tartani (keresztmegfelelés); Megerősödött a vidékfejlesztés, amelynek támogatása is nőtt. Új intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy a gazdák megfeleljenek a környezetvédelem, az állatjólét és a minőségi termelés területén felállított EU-követelményeknek; A nagyobb termelők közvetlen kifizetéseinek csökkentése (moduláció), amely összegeket az új vidékfejlesztési politikára csoportosítottak át; Pénzügyi fegyelmi mechanizmus vezettek be, hogy tartható legyen a 2013-ig szóló mezőgazdasági költségvetés; A KAP piacpolitikájának felülvizsgálata; Aszimmetrikus árcsökkentések a tejszektorban: a vaj intervenciós ára négy év alatt 25 százalékkal csökken, amely az Agenda 2000-ben megfogalmazott 58

60 célokhoz képest újabb 10 százalékos csökkenést jelent; a sovány tejpor intervenciós ára három év alatt 15 százalékkal csökken, mint azt az Agenda 2000 is tartalmazza; A cereáliák havi növekményének felére való csökkentése, a jelenlegi intervenciós ár megtartása mellett; A rizs-, a durumbúza-, a dió-, a burgonyakeményítő-, és a szárított takarmány piacok reformja; KAP intézményrendszere A közös agrárpolitika működtetéséhez intézményrendszert kellett kialakítani. A tagországok szakminisztériumainak hatásköre ennek következtében jelentősen csökkent. A KAP legfontosabb intézményei az Intervenciós Központok (vagy Intervenciós Ügynökségek), melyek nemzeti, de szuverén (független) szervezetek. Intervenciós Központok feladatai: támogatásokkal kapcsolatos kifizetések és elszámolások, a szükséges adminisztráció, az export-importszabályozással kapcsolatos gyakorlati feladatok, a termelőkkel való közvetlen kapcsolattartás, az intervenciós felvásárlás elvégzése. A KAP pénzügyi háttere A közös agrárpolitika megvalósítását a közös költségvetésből biztosítják. A KAP költségvetése bevételének forrásai: - mezőgazdasági vámok, - forgalmi adó, - tagországi befizetés, - az európai köztisztviselők személyi jövedelemadója és a büntetéspénzek. 59

61 18. rész Az Európai Unió agráriumának termékszerkezete, szabályozás alá von ágazatai Miről lesz szó? - Az agrárium termelési szerkezetéről, szabályozás alá vont ágazatairól - Az állattenyésztés piacszabályozási eszközeiről - A növénytermesztés piacszabályozási eszközeiről - A kertészet piacszabályozási eszközeiről Szabályozott területek: állattenyésztés, növénytermesztés, méztermelés, kertésztet, szőlészet, borászat, élelmiszer. Állattenyésztés piacszabályozási eszközei Tej és tejtermékek közöspiaci szabályozása A tej romlandó termék, tárolása még feldolgozott állapotban is drága, intervenciós felvásárlása, magántárolása kockázatos, ezért az EU mindent elkövet a túltermelés megakadályozására. Szigorú rendtartást és mennyiségi szabályozást ( kemény szabályozást ) alkalmaz. A szabályozás eszközei: kvóta rendszer, kvótán felüli termelésnél büntetés; intervenció, intervenciós ár meghatározása; export tármogatása, import korlátozása; közvetlen támogatások, magántárolási támogatás. Marha- és borjúhús közöspiaci szabályozása A közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások kedvezményezettje a húsmarha állat tartója, vagyis a termelő. A tagországok meghatározhatják azt a minimális állatlétszámot (3-nál nem lehet kevesebb), amelyek nem folyósítanak támogatást. 60

62 Vágási támogatásban részesülnek azok a gazdák, akik az EU területén működő vágóhidra, vagy EU-n kívülre exportálnak élő vágómarhát. Szezonalitást csökkentő támogatás célja, hogy a legelőről egyszerre lekerülő, illetve a hizlaldákból egy időben kikerülő állatok vágását időben szórtabbá tegye. Extenzifikációs kifizetés célja az extenzív (külterjes) állattartás ösztönzése. Alkalmazzák még a magántárolási támogatást, az intervenciós beavatkozást, a külpiaci szabályozást. Juhhús, és kecskehús közöspiaci szabályozása Éves anyajuh, és anyakecske támogatásban részesülnek a juh- és kecsketartásra szakosodott gazdálkodók, akik legalább 10 db-nál több anyaállatot tartanak. Sertéshús piacszabályozása A sertéshús közöspiaci szabályozása három fő elemre épül: Árszabályozás: a piaci zavarok esetén a beavatkozásokat határozza meg. Két központilag megállapított intézményes árat alkalmaznak: - Alapár: jelzi azt az árszintet, ami méltányos jövedelmet biztosít a termelőnek, és a piaci árnak ettől való eltérés esetén döntenek a piaci beavatkozásról (intervenciós felvásárlás, magántárolási támogatás). - Intervenciós ár: intervenciós felvásárlásnál használják. Külkereskedelem szabályozása: az export-visszatérítési támogatást és a védővámok alkalmazását jelenti. Hasított sertések közösségi kereskedelmi osztályba sorolása (EUROP-rendszer) alkalmazása kötelező. A besorolás alapja a hasított test súlya, valamint a színhústartalom százalékban kifejezett aránya. Baromfiágazat piacszabályozása Az ágazat szabályozása az alábbi intézkedésekből tevődik össze: a termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal jobb szervezését segítő intézkedések, minőségjavítást célzó intézkedések, 61

63 rövid és hosszú távú termelési előjelzések készítése, piaci árszínvonal változásának nyomon követése. Az EU egyes esetekben az exportot támogatja, az importot pedig védővámokkal korlátozza. Növényi termékek piacszabályozása Szántóföldi növények közös piacszabályozása Célja a stabil, kiszámítható feltételek mellett megfelelő jövedelmet biztosító termelés, növényvédőszerek, műtrágya használatából eredő környezeti terhelés csökkentése. A piacszabályozás eszközei: Területalapú támogatás: A terület alapú támogatás a termelőknek a művelt területe után gazdasági évenként jár. Intervenciós felvásárlás: Az intervenciós időszakban a felkínált terméket az intervenciós központok a piac bármelyik szereplőjétől (termelő, feldolgozó, kereskedő) megvásárolják. A meghirdetett intervenciós alapár több évre meghatározott összeg. Külpiaci (export-import) szabályozás: Exportra kerülő termékek után, a magasabb belpiaci ár és az alacsonyabb világpiaci ár közti különbségből számított összegnek megfelelő támogatás jár, export-visszatérítés címén. Importra előre meghirdetett vámtételeket alkalmaznak. Szükség esetén egyes áruféleségekre vámcsökkentést, vámmentességet hirdetnek meg. Cukor közös piaci szabályozása A cukoripari szabályozás: a feldolgozott termékre (cukorra), nem pedig cukorrépára vonatkozik (ok: az intervenciós felvásárlást csak a cukorra lehet alkalmazni), az értékesítési- és árgarancia a termelési kvótákra vonatkozik, a cukor termelési többlet elhelyezése miatt jelentkező költségeket a termelők állják. Ez a termelési illeték, amit a termelők, és a gyártók az EU költségvetés számára befizetnek. A szabályozás eszközei: termelési kvóták, 62

64 értékesítési és árgarancia, külpiaci szabályozás,(vámokkal védi a piacot, a felesleg exportját exportvisszatérítéssel segíti) intervenciós felvásárlás. (csak fehér cukorra) Kertészeti termékek piacszabályozása Az uniós szabályozás egyik lényeges pontja, hogy csak a szabványnak megfelelő minőségű árut engedi forgalomba hozni. Szabályozás alá tartoznak: minden élelmezési célra termesztett zöldség, gyümölcs, gomba, csemegeszőlő, déligyümölcsök. A szabályozás megköveteli a tagoktól, hogy teljes termelésüket a termelői szervezeteken (TÉSZ) keresztül értékesítsék. A termelő szervezet a zöldség és gyümölcstermelők (természetes vagy jogi személyek) termelésének megszervezése, a termék áruvá készítése, tárolása és értékesítése érdekében létrehozott gazdasági társaság. A társaság többsége szövetkezeti formában tevékenykedik. A támogatás címzettje továbbra is a termelő, de csak e célra létrehozott és az Uniós szabályzatnak megfelelően regisztrált TÉSZ-en keresztül juthat hozzá. Aki nem tagja e szervezetnek az a felmerült költségek megtérítésén kívül 10 %-kal kisebb összegre jogosult. A TÉSZ a tagok befizetéseiből működési alapot képez, melyhez az EU ugyanilyen összeggel járul hozzá. A működési alap fejlesztésekre, a működési program megvalósítására és az árukivonás (intervenció) finanszírozására szolgál. A működési program 3-5 évre vonatkozóan a termékek- forgalmazását, minőség javítását, reklámozását, és beruházási terveket tartalmazza. Piacszabályozás eszközei: Intervenció (árukivonás) lép életbe, a piac túltelítettsége esetén. Exporttámogatást csak néhány termékre (pl. alma, csemegeszőlő, őszbarack, nektarin, paradicsom), erősen korlátozott mennyiségre és meghatározott értékben ad a Közösség. A belső piacot az EU importvámokkal védi, adott esetben pótvámokat vet ki. 63

65 Kivágási támogatás: a túltermelés csökkentése érdekében időnként az alma, körte ill. őszibarack ültetvények kivágására ad támogatást az EU. Az érintett területen 15 évig ez a három gyümölcsfaj nem telepíthető. Ültetvénytelepítési támogatás: mind nemzeti forrásból, mind EU forrásból adható, kivéve az alma, körte és őszibarack ültetvénytelepítést. 19. rész Promóciós eszközök Miről lesz szó? - Értékesítés-ösztönzés céljáról, eszközeiről - A reklám céljáról, fajtáiról, eszközeiről - Személyes eladásról - Public Relations céljáról, irányairól, eszközeiről A promóciót piacbefolyásoló tevékenység kommunikációs eszközök segítségével. A marketing kommunikáció eszközrendszerét összefoglaló néven promóciós-mixnek nevezzük. A promóciós-mix alapesetben a következő elemeket tartalmazza: értékesítés-ösztönzés, reklám, személyes eladás, közönségkapcsolatok. Értékesítés-ösztönzés (Sales Promotion SP) Az értékesítés-ösztönzés mindazon tevékenységek összessége, amelyek ösztönzik a fogyasztók vásárlásait, és a kereskedői tevékenység hatékonyságát, de nem tartoznak a személyes eladás, a reklám és a Public Relations fogalmába. Az eladásösztönzés a felhasználó rövid távú megtartásának, azaz a piaci kereslet gyors befolyásolására irányul. Szükségképpen nem célja a szükségletek (át)alakítása, formálása! Amit az értéskesítés-ösztönzést (SP) tud : segíthet eladni a terméket, azzal, hogy az ár-érték viszony kiigazítása által közvetlen eladást generál; segíthet megtartani a jelenlegi meglévő fogyasztókat; 64

66 növelheti az eladás gyakoriságát; növelheti a fogyasztói körben az eladás mennyiségét ezáltal az árbevételt és a profitot; alkalmazható a meglévő márkatermék image-támogatásához; segítheti az értékesítési csatorna támogatását. Mint az értékesítés-ösztönzés definiálása esetén már leszögeztük, az ilyen jellegű tevékenység több területen zajlik, akár párhuzamosan is. Ezek a területek: fogyasztói eladásösztönzés; kereskedői eladásösztönzés; eladók eladási ösztönzése. A fogyasztói értékesítésösztönzés célja nem más, mint: gyorsan felkelteni a fogyasztó figyelmét; létrehozni a közvetlen kapcsolatot a fogyasztó és a termék között; terméksajátosságokkal hatni a fogyasztókra; a fogyasztót és a terméket az eladás helyén összehozni; Pótlólagos ösztönzés az árucsere elősegítésére. A fogyasztókon túl természetesen a disztribúciós csatorna szereplőit is célszerű ösztönözni. A termelő természetesen ösztönözheti a disztribúciós csatorna szereplőit is (a kereskedőket). Ennek célja: az új termék legjobb piaci elosztásának biztosítása; a gyártó termékeinek piacon tartása; versenytárs-termékek forgalmának csökkentése, megelőzése. Végezetül az eladószemélyzet is ösztönözhető, amit vagy maga a kereskedelmi egység vagy a gyártó eszközölhet. Célja az eladások, az értékesítési árbevétel növelése az eladószemélyzet teljesítményének fokozása által. Eszközei lehetnek: képzés: képzés, továbbképzés, tréning alkalmazása az eladószemélyzet fejlesztése érdekében; támogatás: az eladószemélyzet számára a szükséges feltételek biztosítása; motiváció: az eladószemélyzet érdekelté tétele, valamint lojalitásának kialakítása. 65

67 Reklám A reklám olyan tájékoztató tevékenység, amelyet kifejezetten gazdasági célból termék vásárlásának vagy szolgáltatás igénybevételének előmozdítása céljából a potenciális fogyasztók befolyásolására meghatározott eszközökkel és hatékonyságra törekedve tervszerűen végez a vállalat. Reklám alapvető jellemzői: személytelenség (mindenkihez szól), tömegszerűség (nagy tömegeket ér el egyszerre), azonosíthatóság ( az üzenet kibocsátóját jól meg tudjuk különböztetni), egyirányúság (a befogadók közvetlenül nem jeleznek vissza). A reklám funkciói: tájékoztatás (vevőnek meg kell ismernie a terméket, vagy annak valamilyen kibővített jellemzőjét), befolyásolás (fogyasztóban pozitív képet kell kialakítani a termékről), emlékeztetés (a reklám a rendszeres megjelenéssel a felejtés ellen küzd), megerősítés (a vásárlást követő bizonytalanságok enyhítése). Érzékelhetősége szerint lehet: vizuális, auditív, audiovizuális, egyéb érzékszervre is ható. Hatásának helye szerint lehet: közterületi, zártterületi. Leggyakrabban alkalmazott reklámeszközök : sajtóhirdetés, reklámnyomtatvány, DM levél, közterületi reklám, plakát, óriásplakát, rádióreklám, TV reklám, POS reklámok. 66

68 Személyes eladás A fogyasztó befolyásolása ebben az esetben közvetlenül, személyes kommunikáció útján valósul meg, a kommunikátor és a befogadó között közvetlen kapcsolat alakul ki. A személyes eladás jellemző területei és jellemzői: a) bolti eladás, kiskereskedelem bolti eladó ajánlása alapján történik a vásárlás; b) nagykereskedelem (kereskedelmi képviselők) c) termelőeszközök piaca a meggyőzés elsősorban racionális, technikai és műszaki érvekkel lehetséges, kevesebb de nagyobb mértékű üzletek köttetnek (fajlagos költségek alacsonyabbak), üzletkötőnek nagyobb műszaki ismeretekkel kell rendelkeznie. A személyes eladás lényegét viszonylag egyszerűen megfogalmazhatjuk, hiszen az nem más, mint amit a vérbeli kereskedők is maguktól tudnak, nevezetesen a meggyűzés. A fogyasztó, a felhasználó befolyásolása a személyes eladás során közvetlenül valósul meg: a kommunikátor és a befolyásoló közvetlen kapcsolata jön létre, eltérően a személytelen tömegkommunikációs formáktól. A személyes eladás folyamata a gyakorlatban az alábbi lépésekből áll össze: Azonosítás: a potenciális vevő azonosítása; Minősítés: a potenciális vevő minősítése, amely meg fogja határozni az alkalmazható rábeszélési, érvelési stratégiát; Felkészülés: a potenciális vevő jellemzőinek minél alaposabb áttekintése; Megközelítés: a kapcsolatfelvétel megszervezése, vigyázni kell, nehogy elriasszuk a vevőt; Bemutatás: tulajdonképpen a termeknek megvételre való felkínálása; Szemléltetés: igen meggyőző erejű, hiszen működés közben tesztelhető a termék; Ellenérvek kezelése: a személyes eladásban rejlő egyik legfontosabb lehetőség, hiszen az esetleges ellenérveket rögtön a helyszínen el lehet, és kell oszlatni; Lezárás, utógondozás: az eladószemélyzet a vásárlás után sem hagyja magára a vevőt, hiszen fontos a jó kapcsolat fenntartása. 67

69 Közönségkapcsolatok (Public Relations) A PR alapvetően szervezeti (vállalati) szemléletmód, folyamatos tevékenység, általános magatartásforma. Arra irányul, hogy a szervezet belső és külső kapcsolatainál megértést, támogatást, bizalmat szerezzen, és ezzel üzleti tevékenységének eredményességét hosszú távra megalapozza. A PR irányultság szerinti tagolása alapján beszélhetünk belső- és külső PR-ról. Belső PR (Internal Relations IR) a szervezeten belüli, a vezetők és az alkalmazottak, valamint a szervezeti egységek közötti kölcsönös információ-áramlást, kommunikációs kapcsolattartást jelenti; A belső PR jó működése segíti a szervezet céljaival való azonosulást, a jó munkahelyi, alkotó légkör kialakulását, a belső problémák, feszültségek feltárását, kezelését és mindezek külső kisugárzása által a szervezetről alkotott kép kedvező alakulását. Jellemzői: fokozza a munka hatékonyságát; a szervezetről kialakult kép építésében vagy megváltoztatásában a szervezeti tagságnak van a legnagyobb szerepe; munkaerő toborzás, kiválasztás segítése; áthelyezi a hangsúlyt az egyéni érdekekről a szervezeti célokra; a szervezeti tagság bevonása a döntés előkészítésbe és a döntési folyamatba; nyílt belső kommunikáció jó munkahelyi légkör; kétirányú kommunikáció. Külső PR (External Relations ER) a szervezet külső környezetével kiépített kommunikációs kapcsolatainak összessége; A külső PR jó működése segíti a szervezet társadalmi ill. piaci elismertetését, a kedvező image és bizalom kialakítását. A külső PR lehet: üzleti; kormányzati (központi, önkormányzati, felügyeleti); pénzintézeti, beruházási; általános (közvetlen működési környezet, közvélemény); 68

70 tömegkommunikációs; külföldi, nemzetközi kapcsolatokra koncentráló. A külső PR-al kapcsolatban a legfontosabb dolog, amit le kell szögeznünk, hogy eszköztára jórészt megegyezik a rekláméval: a különbséget az információ tartalma, illetve célja jelenti! Hiszen a külső PR esetén a cél a fenti területeken bizalmat építeni a vállalat irányába. A Public Relatinos tevékenységfolyamata az alábbi szakaszokra bontható: 1.Helyzetértékelés: belső külső 2.PR célok megfogalmazása 3.Megvalósítás 4.Visszacsatolás, koordináció 20. rész A beszerzés folyamata Miről lesz szó? - Az árubeszerzés céljáról, forrásairól, kockázatosságáról - A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározásáról - A szállítók kiválasztásáról - Az áruk megrendeléséről - Az áruk átvételéről Az árubeszerzés célja, forrásai, kockázatossága Az árubeszerzés az értékesítéshez szükséges árutömeget biztosítja. Azokat a vállalatokat, amelyektől az árukat beszerzhetjük, szállítóknak nevezzük. A beszerzés kockázatossága függ a forgalmazott cikkek jellegétől és a piaci versenytől is. A beszerzési döntés kockázatának foka árucsoportonként eltérő. A napi tömegcikkek beszerzésének kockázata általában kisebb. Új termékek, divatáruk és luxusáruk beszerzése a legkockázatosabb, mert nem ismeri a kereskedő azt, hogyan reagál a vevő az új árura. 69

71 A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása Az árut úgy kell beszerezni, hogy zavartalanul folyjon az értékesítés vagy termelés. Az ehhez szükséges árumennyiség és összetétel meghatározása azért nehéz feladat, mert a jövőben bekövetkező folyamatokat kellene előre látni, és felmérni azok várható hatását. Lehetőleg pontosan kell meghatározni a szükséges árumennyiséget és összetételt. A beszerzendő áruk mennyisége és összetétele függ: A várható forgalom alakulásától Meg kell becsülnünk a forgalom várható alakulását. Az új üzleteknek nagyon óvatosan kell az első megállapodásokat megkötni, hiszen semmi támpont nincs a keresletre vonatkozóan. Vizsgálatokat lehet végezni, és erőteljes hatású reklámeszközök alkalmazásával kell az üzletet beindítani, a kockázatot csökkenteni. A meglévő árukészlet nagyságtól és a tárolási lehetőségektől Tudnunk kell, hogy mekkora az árukészletünk, és, hogy mennyit vagyunk képesek tárolni a megrendelelndő áruból. Az árupótlási időtől A beszerzést döntően meghatározza az árupótlási idő. Az árupótlási időt kétféleképpen értelmezzük. Egyrészt a megrendeléstől az áru megérkezéséig tartó időszak. Másrészt két szállítás közti idő hossza. A naponta nagy tömegben érkező árukat rendszerint nem naponta kell megrendelni, hanem a naponkénti mennyiségek és választék feltüntetésével. A két szállítás közötti árupótlási idő hossza árufajtánként eltérő. A vállalkozás pénzügyi helyzetétől Az árurendelést befolyásolja a pénzügyi helyzetünk is. A beérkezett áruk ellenértékét rövid idő alatt kell kiegyenlíteni. Ha fizetési nehézségeink vannak, és nem tudjuk hitelekkel ellensúlyozni, nem vásárolhatunk árut. A szállítók kiválasztása Sok szállítóval alakíthatunk ki üzleti kapcsolatot. Az egyes szállítókat úgy kell kiválasztani, hogy ez a gazdálodásunk értékesítésének és árrésének, költségeink alakulása szempontjából egyaránt előnyős legyen. Szállító kiválasztásának kritériumai: A célpiac igénye áru továbbértékesíthetősége Termék és gyártó hírneve Szállító hírneve 70

72 Szállítás megbízhatósága és gyorsasága Hazai áru vagy importtermék (az együttes hatás elemzése) Szezonális vásárlás esetén szezonális kedvezmény A szállítók általános rangsorolása elsősorban számuk, igénybevehető engedmények és a fajlagos szállítási költségek figyelembevételével (akár árucsoportonként) történik. Az áruk megrendelése Rendelkeznünk kell készletgazdálkodási politikával: az a készletezési és beszerzési elv, amely szerint az adott cikkelemből a készletet fenn akarjuk tartani a termelés és értékesítés legjobb kiszolgálása érdekében. A készletgazdálkodás elemzésénél és mechanizmusainak kialakításánál a készlettartási költségek az esetleges készlethiány, illetve adott készletnagyság jelentik a legfontosabb tényezőket. Alapvető kérdések, hogy mikor és mennyit rendeljünk? Készletgazdálkodási mechanizmusok: Fix időközönként, fix rendelési tétel; Fix időközönként, adott készletszintre történő feltöltés; Jelző készletszint által jelzett időben fix rendelési tétel; Jelző készletszint által jelzett időben adott készletszintre történő feltöltés. Az áruk átvétele Az áruátvétel a beszerzés fontos művelete, hiszen utána már az átvevő fél felelős az áruért. Az áruátvétel megszervezése azért fontos, hogy pontosan, gyorsan, a lehető legkisebb költségekkel járjon. Az áruátvétel műveletei: szállított és megrendelt áruk összehasonlítása, szállított áruk mennyiségének megállapítása, áruk minőségének ellenőrzése, átvétel igazolása, kifogások intézése, érvényesítése. 71

73 21. rész Az értékesítés folyamata Miről lesz szó? - Az áruk értékesítésre való előkészítéséről - Az értékesítést segítő módszerekről - Értékesítési módokról - Az értékesítés folyamatáról Az áruk előkészítése az értékesítéshez az áruk kicsomagolását, átcsomagolását, beárazását és az eladótérben történő elhelyezését jelenti Kicsomagolás: az árut a szállítói csomagolásból ki kell szedni, és fogyasztói csomagolásban kell tovább kezelni. Átcsomagolásra akkor van szükség, ha ömlesztett áru érkezett, és abból kell fogyasztói csomagolást készíteni. Árazás: történhet a raktárban egyesével, minden árun feltüntetve az árat, de történhet úgy is, hogy az eladótérben levő polcokon van feltüntetve az ár. A darabár mellett minden terméknek fel kell tüntetni az egységárát is, beleértve még a kirakatba kihelyezett árukat is. Elhelyezés: az eladótérbe mindig a teljes választékot kell kirakni (természetesen nem teljes mennyiségben). Az értékesítést segíti az áruk eladótérben való elhelyezése, illetve az értékesítést ösztönző eszközök használata: a bejárathoz közel a legkevésbé keresett árukat kell rakni, a közepesen keresett áruk kerülnek a bolt középső részébe, a legkeresettebbeket a bolt legtávolabbi részére célszerű helyezni, az árukat jellegüktől függően polcon vagy raklapon, illetve hűtő és fagyasztóeszközökben kell elhelyezni, természetesen külön-külön kerülnek az élelmiszerek, vegyi-áruk stb., mindig betartva az árukezelés szabályait, figyelni kell az egymás szagát átvevő áruk elhelyezésére. Értékesítést ösztönző eszközök: használattal való árubemutatás, árengedmény, 72

74 folyamatos eladáshelyi (POS) akciók, eladás közbeni szolgáltatások. Értékesítési módok 1. Hagyományos értékesítés Jellemzője, hogy az áru és a vásárló között ott van az eladó. Az eladótérben levő készlet viszonylag kicsi, a raktárkészlet nagyobb. Előnye: a vevő kívánságának alapos megismerése, a vásárló jó értelemben vett befolyásolása, személyes meggyőzése, új cikkek ajánlása, bemutatása, a bolt számára piackutatás végzése. Hátránya: időben lassú folyamat, a vevő az árukat nem vagy csak részben látja és nem is a teljes választékot, sokszor nem mentes az eladó és vevő konfliktus helyzetétől, a berendezések sok helyet foglalnak el, az eladó és vevőtér merev elválasztása bizalmatlanságot eredményezhet a vásárlóban. 2. Minta utáni értékesítés A forgalmazott árukból mintát tesznek az eladótérbe, és sok tájékoztató anyagot. A vásárló kiszolgálása később történik (a megrendelést követően történik csak az árubeszerzés, szállítás stb.) Rizikó: a vásárló olyan minőségű terméket kapjon, amit kiválasztott. Az eladó feladata a vásárló nagyon részletes és alapos tájékoztatása, a rendelésfelvétel, esetleges hitelkérelem lerendezése. Minta utáni értékesítés történik elsősorban bútorüzletekben, autószalonokban, nyílászáró szaküzletekben stb. Előnye: a vevő számára kényelmes, a vevő szabadon válogathat a termékek között, a bolt számára gazdaságos, nem kell nagy raktárakkal rendelkeznie. 73

75 Hátránya: az áru későbbi időpontban kerül a vevő birtokába, mint ahogy azt kifizette, az áru megsérülhet a szállítás során, a vevő nem pontosan azt az árut kapja, mint amit kiválasztott. 3. Önkiválasztó értékesítés A kihelyezett termékekből a vásárló választ, és a raktárból történik a kiszolgálása. Elsősorban műszaki üzleteknél, bútorboltokban alkalmazzák. Az eladó feladata: az áru bemutatása és a vásárló alapos tájékoztatása, az adminisztráció pl. garanciajegyek kiállítása, hitelkérelmek lerendezése stb. Előnye: a vevők zavartalanul, időkorlátozás nélkül válogathatnak, nem befolyásolja őket az eladó sem; több hely áll a vásárlók rendelkezésére mint a hagyományos boltban, a berendezés nem akadályozza a vevőket; az eladó és vevő személyes kapcsolata lehetővé teszi a piackutatást, a kereslet felmérését a bolt számára. Hátránya: a vevő-eladó személyes kapcsolatából esetleges konfliktus helyzet kialakulása, viszonylag lassú az árubemutatás miatt. 4. Önkiszolgáló értékesítés Azt jelenti, hogy a vásárló közvetlen kapcsolatba kerül az áruval, és az eladó segítsége nélkül önmagát szolgálja ki. Az árukészlet teljes választékával az eladótérben található. Az árukat polcokon, hűtőeszközökben, vitrinben és szekrényben, valamint tároló kocsikban és raklapokon helyezik el (az árut közvetlenül a földre lerakni nem szabad) Az önkiszolgáló értékesítésnél a vásárlást segítő eszközöket kell biztosítani, ilyenek bevásárló kosár, bevásárló kocsi, csomagoló eszközök (zacskó stb.). Előnye: viszonylag kevés eladóra van szükség, gyors a vásárlás, 74

76 megnő a bolt áteresztő képessége a hagyományos értékesítési formához képest, az áteresztő képesség növekvésével nő az árbevétel is, kevésbé költségigényes (a berendezés egyszerűségét figyelembe véve). Az eladó feladatai: folyamatos árufeltöltés, szükség szerint a vásárló segítése, tájékoztatása, a polcok és az áruk tisztán tartása, a szavatossági idők figyelemmel kísérése, a boltvezető tájékoztatása, mind a keresett, mind a nem, vagy alig keresett árukról, a boltvezető tájékoztatása a fogyóban levő árukról, az esetleges elfekvő készletekről, az áruk árazása (jól látható, megkülönböztethető legyen, az árukon vagy a polcokon kell feltüntetni). 5. Csomagküldő értékesítés A vásárlók árjegyzékből választhatják ki a számukra megfelelő árut. A kiválasztott árukat a vevők levélben, telefonon, interneten rendelhetik meg. A termékeket pedig postai úton utánvéttel kapják meg. Előnye: kényelmes, gyors, nincs időhöz kötve. Hátránya: nem a megrendelt árut kapja meg a vásárló, a szállítás során sérülhet az áru, a vásárló csak képen látja az árukat, személyesen nem foghatja meg. 6. Automata értékesítés Az automaták korszerű értékesítő gépek. Pénzbedobás ellenében az automatából a kívánt áruhoz jutunk. Előnye: ellátási feladatokat old meg olyan helyeken, ahol egyéb elárusítóhely létesítése nem gazdaságos, nem lehetséges; rendkívül gyors vásárlást biztosít; 75

77 éjjel-nappal működhetnek, a vásárlás nincs időhöz kötve; árusítószemélyzetet nem igényel kivéve a feltöltést végző személyt; tehermentesíti csúcsforgalom idején a boltokat. Hátránya: csak pénzérmével működnek, nem megfelelő használat mellett könnyen meghibásodnak. Értékesítés folyamata Az eladás folyamata árufajtánként, boltfajtánként, az üzletben alkalmazott értékesítési módonként sokféle változatban zajlik le. Ezek alapján általánosítható, hogy az értékesítési folyamat legtöbbször ismétlődő elemei: a vevő fogadása, az áru bemutatása, az ellenérték felszámolása, az áru csomagolása. A vevő fogadása A vevő fogadásának két mozzanata különíthető el: a vevő üdvözlése, az üzletben való tájékozódásának segítése. Az áru bemutatása Az értékesítési folyamat legfontosabb művelete az áru bemutatása, a vevő kiszolgálása. Az áru ellenértékének elszámolása A vásárolt árukról minden esetben számlát, nyugtát kell kiállítani, és azt a vásárlónak át kell adni. A számla lehet kézzel írt, vagy a pénztárgép által kiállított. A fizetendő összeget pontosan kell megállapítani. A megvásárolt árú csomagolása Nagy tömegű áruvásárlás, hétköznapi termékek beszerzése esetén a kereskedelmi egységekben a sok áru gyors elcsomagolása, hazaszállításának megkönnyítése a feladat. 76

78 22. rész A SWOT-analízis Miről lesz szó? - A SWOT-analízis általános jellemzőiről - A SWOT-analízis által vizsgált belső és külső tényezőkről - A SWOT-analízis sémájáról A SWOT-analízis egy táblázatba foglalja a pozícióelemzés adatait. Ez az elemzés a vállalkozás belső, valamint külső tényezőinek vizsgálatára alkalmas stratégiai elemző módszer. Négy tényezőt elemzünk: erősségeket (S srengths), gyengeségeket (W weaknesses), lehetőségeket (O opportunities) és veszélyeket (T treates). A SWOT-analízis sémája A belső tényezők közül a vállalkozás pozitívan értékelhető oldalai adják az erősségeket, negatív oldalai a gyengeségeket. A külső tényezők (maga a piaci környezet) pozitív jellemzői a vállalkozás számára lehetőségeket nyújtanak, negatív jellemzői veszélyeket jelentenek. 77

79 23. rész Az innováció Miről lesz szó? - Az innováció fogalmáról - Az innovációs tevékenységet érintő területekről - Az innovációs stratégiákról Az innováció a vállalkozás egészére kiterjedő, állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek kidolgozása, és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű vállalati célok elérésének elősegítése érdekében. Minden élő szervezetnél nagy jelentősége van a megújulás képességének. Igaz ez a piaci versenyben résztvevő vállalkozásokra is. Az innovációs tevékenység a következő területeket érinti: a) A terméket, - a fogyasztó számára még ismeretlen termék, vagy ismert termék új változatának formájában; b) A termelési eljárást, azaz a technológiát; c) A szervezetet új szervezeti forma, illetve új szervezeti egység létrehozásával; d) A beszerzési piacokat, eddig ismeretlen, új beszerzési források feltárása formájában; e) Az új értékesítési piacokat, eddig nem ismert elhelyezési lehetősőgek megnyitása formájában. Innovációs stratégia Az innovációs stratégia a vállalati stratégia legfontosabb része; az innováció ugyanis a jövőre irányultség, a megújulás, a fejlődés hordozója, anyagi alapjaink megteremtője. Az innovációs stratégia kidolgozása során az alábbi lépések szükségesek: - a külső innovációs környezet elemzése, - a vállalkozás szervezetének, mint az innováció belső környezetének elemzése, - az alapvető innovációs irány meghatározása, - az egyes innovációs lépések kidolgozása, - az innováció gyakorlatba való átültetésének részletes akcióterve. 78

80 A külső innovációs környezet A külső környezet elemzésekor meg kell vizsgálni a piacon lévő termékek helyzetét, innovációs szintjét. Elemezni kell a fogyasztók igényeit, az új iránti fogékonyságát. A vállalkozás szervezete és az innováció A belső környezet adaptációs (befogadó) képességét az innováció eredménye szempontjából az alábbiak szerint fejleszthetjük: - a vállalati, szervezeti rendszer átgondolt kialakításával, - a munkások állandó továbbképzésével. A vállalat szervezetének az innováció adaptálására való alkalmassá tételében segíthet az úgynevezett innovációs lánc kialakítása a vállalkozáson belül. Marketing Piackutatás mire van szükség Kutatás vagy fejlesztés Vállalkozáson belül végzett kutatás, emberek képzése Beruházás Mi szükséges hozzá? Értékesítés Eladjuk az új terméket Termelés Létrehozzuk az új terméket Innovációs lánc és magyarázata Az alapvető innovációs irány meghatározása A választható stratégiai irányok a következők: 1. Kutató stratégia A kutató stratégiánál a vállalkozás célja a folyamatos megújulás. Itt a vállalkozás állandó kutató-fejlesztő részleget tart fenn. Erre a stratégiára jellemzőek a nagy horderejű, messzire mutató fejlesztések. Költségigényes, kockázatos, de nagy haszonnal kecsegtet. 79

81 2. Elemző stratégia Az elemző stratégia a piaci elemzésekből és a vállalati struktúra vizsgálatából indul ki. Célja a megfontolt, biztonságos fejlődés biztosítása. Kerüli a nagy technológiai ugrásokat, a kisebb fejlesztési lépéseket támogatja. 3. Megőrző (védő) stratégia A megőrző stratégiát a vállalkozás poziciói megtartási célja vezérli. Ez az aktív megelőző alkalmazkodás stratégiája. A fejlődés a környezet várható változásaihoz való előzetes igazodás érdekében történik. 4. Alkelmezkodó (reagáló) stratégia Az alkalmazkodó stratégiát követő vállalkozás az innováció lépéseit a környezet változásaihoz igazítja. Csak akkor fejleszt, ha erre a piaci verseny kifejezetten rákényszeríti. Egyes innovációs lépések kidolgozása A lépések a következők: - ötletgyűjtés, - tervezés, - fejlesztés, - tesztelés, - megvalósítás. Változásmenedzsment A változásmenedzsment a vállalkozás külső és belső környezetében beállt változásokhoz történő alkalmazkodást biztosítja. 80

82 Felhasznált irodalom Horváth József: Gazdálokodási, vállalkozási és szervezési ismeretek FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Budapest, Dr. Babinszky Mihály, Dr. Kalmár Sándor: Gazdasági ismeretek I. Agrárszakoktatási Intézet Budapest, Dr. Kalmár Sándor: Gazdálokodási ismeretek Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Budapest, Pálinkás Jenő: Vállalkozások szervezése Gábor Dénes Főiskola Budapest, Dr. Lőrinczi Gyula: Vállalkozásgazdaságtan SZÁMALK Kiadó, Internet: id/218/language/sr-latn-cs/default.aspx

83 Tartalomjegyzék Közgazdasági alapfogalmak... 1 A költségekkel kapcsolatos fogalmak és csoportosításuk módjait... 6 A vállalkozás eredménye A számviteli szabályozás lényege Az alpavető munkajogi és munkaügyi szabályok A Szerb Köztársaság Mezőgazdasági földterületekről szóló törvénye Szerbia agrárpolitikája A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés fontosabb elemei A pénzintézetek szerepe az üzleti életben A vállalkozás pénzügyi lehetőségei A vállalkozások létesítésének, működésének, átalakításának és megszüntetéséenk feltételei Az egyéni vállalkozás általános jellemzői, működésének szabályai A gazdasági társaságok legfontosabb jellemzői Az üzleti terv készítésének folyamata A piackutatás folyamata Az Európai Unió kialakulásának folyamata Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) és jelentősége Az Európai Unió agráriumának termékszerkezete, szabályozás alá von ágazatai Promóciós eszközök A beszerzés folyamata Az értékesítés folyamata A SWOT-analízis Az innováció