72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet. a végelszámolás számviteli feladatairól. A rendelet hatálya. A végelszámolás idıszaka

Átírás

1 A Kormány a számvitelrıl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya arra a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóra terjed ki, amelynél a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 94. -ának (1) és (2) bekezdése alapján végelszámolásnak van helye. (1a) A rendelet hatálya kiterjed a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: fióktelep) is, amennyiben azt a külföldi székhelyő vállalkozás erre vonatkozó döntésével megszünteti. (2) A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, illetve cégnek nem minısülı szervezet végelszámolása esetén a rendelet elıírásainak megfelelı alkalmazását jogszabály elıírhatja. A végelszámolás idıszaka 2. (1) A végelszámolás idıszaka a végelszámolásnak a Ctv.-ben meghatározott kezdı idıpontjától a végelszámolás befejezése idıpontjáig, illetve - a gazdálkodó törlését követıen - a vagyonnak a tulajdonosok részére történı kiadásáig terjed. (2) A végelszámolás idıszaka alatt a gazdálkodóra a számviteli törvény, illetve a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott, az adott gazdálkodóra vonatkozó sajátos könyvvezetési és beszámolókészítési szabályokat tartalmazó kormányrendelet (a továbbiakban: vonatkozó számviteli kormányrendelet) elıírásait a Ctv.-ben és e rendeletben elıírtak figyelembevételével kell alkalmazni. A számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek a Ctv.-vel és e rendelettel nem érintett elıírásai a végelszámolás idıszaka alatt is alkalmazandók. (3) A végelszámolás idıszaka alatt a gazdálkodó úgy köteles vezetni analitikus és fıkönyvi nyilvántartásait, hogy azok alkalmasak legyenek: a) a Ctv a szerinti korrigált végelszámolási nyitó mérleg, b) a számviteli törvény 11. -ának (12) bekezdése szerinti üzleti évenként készítendı számviteli beszámoló, c) a számviteli adatokra épülı adóbevallások, d) a végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történı értékelés, valamint a vagyonfelosztási javaslat alátámasztására. Számviteli feladatok a végelszámolás megindításakor 3. (1) A végelszámolásra kerülı gazdálkodó vezetı tisztségviselıje a végelszámolás kezdı idıpontját megelızı nappal - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény 11. -ának (10) bekezdése szerinti üzleti évrıl a gazdálkodó tevékenységét lezáró beszámolót készít a 1

2 számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek az adott gazdálkodóra vonatkozó elıírásai szerint. (2) A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdı idıpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni, azt - kötelezı könyvvizsgálat esetén - a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésıbb a 30. napon a végelszámoló részére át kell adni. (3) A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejőleg üzleti jelentést nem kell készíteni. (4) A tevékenységet lezáró beszámolót - kötelezı könyvvizsgálat esetén - a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a végelszámolás kezdı idıpontjától számított 30 napon belül a számviteli törvény /B. -ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet elıírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Számviteli feladatok a végelszámolás idıszaka alatt 4. (1) A végelszámoló a 3. szerinti tevékenységet lezáró beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján végelszámolási nyitó mérleget (nyitó leltárt) készít. (2) A végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásait a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatai alapján nyitja meg, az eszközök és azok forrásai változását érintı gazdasági eseményeket a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó elıírásai szerint számolja el. (3) A végelszámoló a Ctv a alapján a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatait a hitelezık igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján - szükség szerint - korrigálja. Ennek során dönthet a végelszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplı követelések, illetve kötelezettségek felvételérıl, továbbá értékhelyesbítés és értékelési tartalék, idıbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosításáról. (4) A végelszámoló a (3) bekezdés szerinti eltérésekrıl (korrekciókról) tételes (eszközönkénti-forrásonkénti részletezésben) jegyzéket készít, és az általa megállapított eltérésekkel - azoknak a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet szerinti elszámolásával - módosítja az (1) bekezdés szerinti végelszámolási nyitó mérleg adatait. (5) A végelszámoló által készített korrigált végelszámolási nyitó mérleg a) elsı oszlopa az (1) bekezdés szerinti végelszámolási nyitó mérleg adatait, b) második oszlopa a (4) bekezdés szerinti eltéréseket, c) harmadik oszlopa pedig az elsı és második oszlop összevont adatát tartalmazza. (6) A korrigált végelszámolási nyitó mérlegben a (4) bekezdés szerinti eltérések együttes adózás elıtti eredményt érintı összegébıl a) a mérleg szerinti eredmény sorba kell beállítani a számított (kalkulált) társasági adóval csökkentett részt, míg b) a számított (kalkulált) társasági adó összegét a kötelezettségek között kell kimutatni. (7) A (4) bekezdés szerinti eltérésekkel a (2) bekezdés szerint megnyitott könyvviteli nyilvántartások adatait kell módosítani, a módosításokat az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék összegét érintı tételek kivételével a megfelelı eredményszámlával szemben kell elszámolni. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg készítésekor a könyvviteli nyilvántartásokat nem szabad lezárni. (8) A végelszámolónak a korrigált végelszámolási nyitó mérleget a végelszámolási nyitó mérleg elkészítését követıen - a hitelezık igénybejelentésére nyitva álló határidı figyelembevételével - legfeljebb 75 napon belül kell elkészítenie és azt a gazdálkodó legfıbb szerve elé 2

3 terjesztenie. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg a végelszámoló döntésének megfelelı értéken tartalmazza a végelszámolásra átvett gazdálkodó eszközeit és kötelezettségeit, a végelszámolás kezdı idıpontjában meglévı vagyonát. 5. (1) A végelszámolás idıszaka alatt a végelszámoló a számviteli törvény 11. -ának (12) bekezdésében meghatározott üzleti évenként a gazdálkodóra elıírt számviteli beszámolót köteles készíteni a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet mérlegfordulónapon hatályos elıírásai szerint, annak feltüntetésével, hogy a gazdálkodó végelszámolás alatt áll. (2) A végelszámoló a végelszámolás elsı üzleti évérıl olyan számviteli beszámolót köteles készíteni, amelynek a) mérlege külön-külön oszlopban tartalmazza a végelszámolási nyitó mérleg adatait, illetve korrekció esetén a 4. (5) bekezdése szerinti korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait, valamint az üzleti év záró adatait; b) eredménykimutatása az elızı üzleti év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza a 4. (4) bekezdése szerinti eltérések eredményre gyakorolt hatását, a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait). (3) A végelszámolás idıszaka alatt készített számviteli beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában a számviteli törvény 3. -a (3) bekezdésének 3. pontjában meghatározott jelentıs összegő hibákkal összefüggı, az elızı üzleti évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A végelszámolás idıszaka alatt fellelt - követelésnek nem minısülı - olyan, értékkel rendelkezı eszközöket, amelyek a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló mérlegében, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásban nem szerepeltek, a fellelés (megtalálás) jogcímének megfelelıen kell a könyvekbe felvenni, vagy a számviteli törvény szerinti önellenırzés keretében, vagy a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszközökre vonatkozó elıírások szerint. (4) A végelszámolás idıszaka alatt készített számviteli beszámolóval egyidejőleg üzleti jelentést nem kell készíteni. (5) A végelszámolás idıszaka alatt a könyvvizsgálat tekintetében a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet elıírásait kell megfelelıen alkalmazni. (6) A végelszámolás idıszaka alatt készített (a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott) számviteli beszámolót - kötelezı könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a végelszámolási idıszak üzleti éve mérlegfordulónapját követı ötödik hónap utolsó napjáig kell a számviteli törvény /B. -ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet elıírásai szerint letétbe helyezni és közzétenni. (7) A vitatott hitelezıi igények fedezetére, továbbá a jövıben felmerülı szavatossági, jótállási, kártérítési kötelezettségek rendezésére az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalékot elkülönítetten kell nyilvántartani. (8) Amennyiben a végelszámolás idıszaka alatt a vitatott hitelezıi igények rendezésre (kielégítésre, vagy a hitelezık részérıl elengedésre) kerülnek, akkor az ilyen címen képzett lekötött tartalékot fel kell oldani. (9) Ha a jövıben felmerülı szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére az ügy összes körülményei figyelembevételével képzett lekötött tartalékot, illetve az ennek megfelelı eszközt (pénzeszközt) harmadik személynek át kell adni, az átadást a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni. (10) Amennyiben a végelszámoló a Ctv ának (5), illetve (6) bekezdése alapján a cég vagyonához tıke-hozzájárulás teljesítésére köteles, a végelszámoló által teljesített tıkehozzájárulást a saját tıkébe (az eredménytartalékba) kell helyezni. 3

4 6. (1) Amennyiben a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfıbb szerve a végelszámolás megszüntetésérıl és a gazdálkodó mőködésének továbbfolytatásáról dönt, akkor a végelszámolás megszüntetésének idıpontjáról is döntenie kell. A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének idıpontjával - mint mérlegfordulónappal - köteles a számviteli törvény ának (12) bekezdése szerinti üzleti évrıl az 5. (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót elkészíteni, kötelezı könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenıriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek elıterjeszteni. (2) Amennyiben a végelszámoló kezdeményezésére a gazdálkodó felszámolását rendelik el, a végelszámoló a felszámolás kezdı idıpontját megelızı nappal - mint mérlegfordulónappal - köteles a számviteli törvény 11. -ának (12) bekezdése szerinti üzleti évrıl az 5. (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót elkészíteni, a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet elıírásainak figyelembevételével, kötelezı könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenıriztetni. Az így elkészült számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. (3) Amennyiben a gazdálkodó a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el, a végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdı idıpontját (kényszertörlési eljárás megindításáról szóló bírósági végzés közzétételének napja) megelızı nappal - mint mérlegfordulónappal - köteles a számviteli törvény 11. (12) bekezdése szerinti üzleti évrıl az 5. (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót elkészíteni, kötelezı könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenıriztetni. Az így elkészült számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. (4) Az (1), illetve a (2) és (3) bekezdés szerinti - a végelszámolást lezáró - számviteli beszámolót a végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének idıpontját - mint mérlegfordulónapot - követı ötödik hónap utolsó napjáig, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdı idıpontját megelızı napot - mint mérlegfordulónapot - követı 30 napon belül a számviteli törvény /B. -a, valamint a vonatkozó számviteli kormányrendelet elıírásai szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni. (5) A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének idıpontjával, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdı idıpontját megelızı nappal köteles a könyvviteli nyilvántartásokat lezárni, azokat a gazdálkodó kijelölt tisztségviselıjének, illetve a felszámolónak az (1) és (3), illetve a (2) bekezdés szerinti számviteli beszámolóval együtt átadni. (6) A tevékenységét, mőködését továbbfolytató, valamint a felszámolás alá, illetve a kényszertörlési eljárás alá került gazdálkodó a végelszámolótól átvett számviteli beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján nyitja meg könyvviteli nyilvántartásait. Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor 7. (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal - mint mérlegfordulónappal - a végelszámolás idıszaka utolsó üzleti évérıl, a végelszámolás idıszakát lezáró, az 5. (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót köteles készíteni a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, kötelezı könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenıriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek elıterjeszteni. (2) Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévı pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló a Ctv (1) bekezdés b) pontja alapján köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékelésébıl adódó különbözetet pedig a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között - a könyvviteli számlák zárása elıtt - elszámolni. 4

5 (2a) A piaci értéken történı értékelés (2) bekezdés szerinti elszámolása elıtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelı értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegő idıbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegő idıbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni, az egyéb idıbeli elhatárolásokat a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. A végelszámolási idıszak utolsó üzleti évérıl készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív idıbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki. (3) Amennyiben a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a tulajdonosoknak történı eszközkiadáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendı általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként. (4) A végelszámoló díját, továbbá - amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el - a végelszámolás költségeit, az iratanyag ırzésének a költségeit és a gazdálkodó megszőnésével kapcsolatosan felmerülı egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is) a kötelezettségek közé kell beállítani a megfelelı költségekkel, ráfordításokkal szemben. A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig - a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan - felmerülı bevételeket a megfelelı bevételek között a követelésekkel szemben kell figyelembe venni. (5) A (2) bekezdés szerinti piaci értéken történı értékelés (átértékelés), valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti tételek elszámolása után elkészített mérlegben az eszközök, illetve a kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történı értékelésnek, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti elszámolásoknak az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás adózás elıtti eredménye foglalja magában. (6) Az (1) bekezdés szerint számviteli beszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejőleg, de legkésıbb a beszámoló mérlegfordulónapját követı 60 napon belül a számviteli törvény /B. -ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet elıírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A számviteli beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. (6a) A (6) bekezdés szerinti beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejőleg esedékessé válik azon beszámolók letétbe helyezése és közzététele is, amelyekre a vonatkozó határidı az 5. (6) bekezdés alapján egyébként még nem járt le. (7) A vagyonfelosztási javaslatba az (1) bekezdés szerinti számviteli beszámoló mérlegében kimutatott eszközöket a következık szerint - elkülönítve - kell beállítani: a) a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény 4. -ának (3) bekezdésében meghatározott vagyoni eszközök; b) a számviteli beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek (ideértve a lekötött tartalékként kimutatott kötelezettségeket is) rendezésére szolgáló eszközök; c) a tulajdonosok részére kiadandó eszközök. A vagyon kiadása 8. (1) A 7. (1) bekezdése szerinti számviteli beszámoló, valamint a 7. (6) és (7) bekezdése szerinti vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfıbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról. 5

6 (2) A végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg a Ctv ának (3) bekezdése szerint, ha a gazdálkodó törlésére vonatkozó végzést a Cégbíróság meghozta. (3) A végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a számviteli beszámoló mérlegében szereplı kötelezettségek rendezése elıtt köteles a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni, a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény elıírásai szerint bizonylatolni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. (4) A végelszámolás e rendelet alkalmazásában akkor tekinthetı befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak. Egyszerősített végelszámolás, illetve kényszer-végelszámolás 9. (1) Egyszerősített végelszámolás esetén az okban, az 5. (1)-(5) bekezdésében, továbbá a okban foglaltakat kell értelemszerően alkalmazni. (2) Kényszer-végelszámolás esetén az okban, a 6. (2)-(4) bekezdésében, továbbá a 7. és 8. -okban foglaltakat kell értelemszerően alkalmazni. Fióktelep megszüntetése 9/A. (1) Fióktelep megszüntetése esetén a fióktelep cégnyilvántartásból való törlésének idıpontjával, mint mérlegfordulónappal el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót. (2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolót - kötelezı könyvvizsgálat esetén - a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérlegfordulónapot követı 45 napon belül kell a számviteli törvény /B. -ai szerint letétbe helyezni, közzétenni. (3) Amennyiben a fióktelep a megszüntetését megelızı üzleti év(ek)ben mentesült a számviteli törvény 154/A. alapján saját beszámolójának közzétételétıl, letétbe helyezésétıl, úgy a (2) bekezdés szerinti határidıt a fióktelep tevékenységet lezáró beszámolójának elkészítésére kell érteni. (4) A tevékenységet lezáró beszámolóra megfelelıen alkalmazni kell a 7. (2)-(5) bekezdésében foglaltakat is, a tevékenységet lezáró beszámolón kívül további beszámolót nem kell készíteni. (5) E rendelet egyéb elıírásait csak annyiban kell alkalmazni jelen alcím tekintetében, amennyiben azok - figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is - megfelelıen értelmezhetıek a fióktelep megszüntetésére. Záró rendelkezések 10. (1) Ez a rendelet július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követıen megindított végelszámolásnál kell alkalmazni. (2)-(4) 11. A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévı végelszámolásnál a július 1-jéig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 12. (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 48. -ával megállapított 1. (1a) bekezdését és 49. -ával megállapított 9/A. -át a január 1-jével vagy azt követıen megszüntetett fióktelepekre kell alkalmazni. (2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 51. -ával módosított 5. (6) bekezdését és 6. (3) bekezdését elıször a évben induló üzleti évrıl készí- 6

7 tett beszámolóra kell alkalmazni, de a évben induló üzleti évrıl készített beszámolóra is alkalmazni lehet. 7