Úttartozékoknak nevezzük a padkán, a járdán és az út mentén elhelyezett elemeket.

Átírás

1 4. tétel Forgalomtechnikai eszközök, úttartozékok Sorolja fel az úttartozékokat (padkán, járdán, út mentén)! Jellemezze a vezetőoszlop és a vezetőkorlát korszerű kialakításának szempontjait! Beszéljen a közúti jelzésekről (közúti jelzőtáblák, közúti útburkolati jelek)! Kulcsszavak, fogalmak: - Úttartozékok: közúti jelzőtáblák, útburkolati jelek, vezetőoszlopok, vezetőkorlátok, szelvényezés táblái, gyalogútkorlátok, védőhálók, szélzsákok, zajvédő falak Úttartozékoknak nevezzük a padkán, a járdán és az út mentén elhelyezett elemeket. Vezetőoszlop: A vezetőoszlopok az útfelület széleit jelző, optikai vezetést nyújtó úttartozékok, megkönnyítik az információk feldolgozását. A vezetőoszlopok speciális elemek, mivel külön jelzésük van a nappali és külön az éjszakai vezetés számára. A vezetőoszlopokat az útpálya mindkét oldalán, az útpadka szélén helyezik el. Függőleges kialakításukkal kihangsúlyozzák az út vonalvezetésének távlati képét, és elősegítik a járművezetők jobb térérzékelését. A vezetőoszlopok méreteit az szabja meg, hogy a pályáról letérő járművekben kárt ne tegyenek, ütközéskor könnyen kitörjenek. Az optikai vezetőhatás érdekében lényeges, hogy a járművek felé a legnagyobb felületüket mutassák. Ezt a két követelményt a lekerekített sarkú háromszög keresztmetszet elégíti ki. Régebben vasbeton vezetőoszlopokat alkalmaztak, manapság a legelterjedtebb a műanyag vezetőoszlop. Az oszlopok színe fehér, felső részükön egy fekete sávval, amely az út tengelye felé lejt. Az éjszakai vezetőhatást fokozzák a fekete sávon elhelyezett fényvisszaverő felületek. Ezek készülhetnek: fényvisszaverő fóliából; üveg- vagy műanyag prizmából. A fóliák az út jobb oldalán piros (esetleg sárga), a baloldalon fehér színűek. A páros számú százméteres szelvényeket (2, 4, 6, 8) is fel kell tüntetni a vezetőoszlopokon. Ez az útfenntartás számára, valamint a balesetek pontos helyének megállapítására szükséges. A jelzés öntapadó, zöld, nem fényvisszaverő fóliából készül. A vezetőoszlopokat a burkolat szélétől az oldalakadály-távolságra, a burkolatlan padkasávban kell felállítani. Az oszlop útpálya felőli éle a korona élétől az úttengely felé 0,5 m-re (0,25 m-re) kerüljön, valamint a burkolat szélétől oldalirányban mért legkisebb távolsága 1,5 m legyen. Vezetősáv esetén a távolságot ezek belső, az úttengely felé eső szélétől kell mérni. Leállósáv esetén a távolság 0,5 m lehet a sáv szélétől mérve. A vezetőoszlopokat azokon a szakaszokon is el kell helyezni, amelyeken vezetőkorlátok is vannak. Ilyenkor az oszlopok belső élét a korlátgerenda mögé, annak hátsó síkjához állítjuk.

2 A vezetőoszlopokat magasság tekintetében egymáshoz igazítva kell elhelyezni. Az oszlopok szabad magassága 1,0 m. Ezt a burkolat szélének szintjéből kell mérni. A vezetőkorlátok mögé elhelyezett oszlopok ennél magasabbra kerülhetnek. A vezetőoszlopok közötti távolság az egyenes és közel vízszintes szakaszokon 50 m. Azokon a szakaszokon, ahol gyakori a köd vagy a hófúvás, ezt a távolságot 25 m-re lehet csökkenteni. Autóbuszöböl és leálló hely mellett nem kell vezetőoszlopokat elhelyezni. Autópályákon az elválasztó sávban a vezetőoszlopokat a vezetőkorlátra kell erősíteni. A fényvisszaverő fólia ebben az esetben a baloldalon is piros. Vezetőkorlát A vezetőkorlát is optikai vezetőelem, amelyet az útpálya szélén azért helyezünk el, hogy az irányíthatatlan járműveket megóvják az útpálya elhagyásától. Ezáltal az ilyen balesetek következményei korlátozhatók. Ezen kívül alkalmazhatjuk valamely terület, műtárgy, egyéb objektum védelmére is. Vezetőkorlát csak ott szükséges, ahol a forgalombiztonság valóban megkívánja, vagy az optikai vezetés más módon nem oldható meg. A vezetőkorlát működési alapelve, hogy bizonyos határon belül leküzdhetetlen akadályt alkosson, ugyanakkor deformálható legyen, hogy az ütközési energiát elnyelje. A korszerű korlátnak a következő követelményeket kell kielégítenie: tényleges korlát legyen; az ütköző járművet ne lökje vissza mereven; az ütköző járművet ne dobja vissza az útra; a lehető legkisebb károsodást okozza. A korlátokat az új út forgalomba helyezéséig feltétlenül fel kell állítani. A vezetőkorlátok típusai: rugalmas kábelkorlát; félmerev acéltartós vezetőkorlát; acél- vagy betonkorlát; merev betonkorlátok (pl. New Jersey). A rugalmas kábelkorlát egy vagy több acélkábelből áll. Ezeket a korlátokat fémhálókkal látják el, járművek és az utasok megóvása érdekében. A kábeleket különleges lehorgonyzó eszközökkel kapcsolják a támaszokhoz, amelyek további deformációt tesznek lehetővé.

3 Vezetőkorlát nézete és metszete A félmerev acéltartós vezetőkorlát a legáltalánosabban alkalmazott vezetőkorlát-típus. A különösen veszélyes szakaszokon vagy a különleges védelmet igénylő területeken ezek a korlátok megerősíthetők, vagy több sorban építhetők, hogy megelőzzék a tehergépjárművek kifutását. A korlát elégítse ki a következő igényeket: a helyszínen összeszerelhető elemekből álljon, a meghibásodott elemek könnyen cserélhetők legyenek; az oszlopra szerelt korlátelem a beállítás érdekében (vízszintesen és függőlegesen) mozgatható legyen; a korlát ütközési síkja és az oszlop tengelye közötti távolság max. 0,45 m lehet; a korlátelem szélességi mérete 0,28 m; korrózióálló legyen; a korlátelem világos színű legyen. A vezetőkorlátot a pályaszerkezet szélétől a lehető legtávolabbra kell elhelyezni. Így elegendő hely marad az irányt tévesztett járművek útjának kiigazítására a padkán. A korlátok előtt a padka felülete tömör legyen. Vezetőoszlopokat, jelzőtáblákat nem szabad a padkán a vezetőkorlátok előtt elhelyezni! A korlát menetirányból tekintett kezdetét a földbe (burkolatba) kell vezetni, egyes esetekben megengedhető a korlát behajlított végidommal való lezárása. Az oszlop úttest felőli széle az útkorona szélétől legalább 0,30 m-re legyen.

4 Hidakon és az útpálya szintje alatt lévő támfalakon a korlátot a folyópályához hasonlóan kell elhelyezni. Kiemelt szegély nélküli elválasztó sávban a korlát ütközési síkja az oldalakadálytól a tervezési előírásoknak megfelelő távolságra helyezhető el. Az acél- vagy betonkorlátok merev oszlopokhoz erősített, nagyon merev acélgerendákból vagy betonoszlopokon lévő betongerendákból állnak. A korlát egy másik típusa betonelemek folyamatos sorozatából áll, amelyek egymáshoz vannak kapcsolva, és elcsúszhatnak az alapon vagy a híd felszerkezetén. A merev korlátok ott alkalmazhatók, ahol a hely korlátozott, és nem lehet rugalmas korlátot használni. A merev korlátok egyes típusai (acél vagy beton) a teherjárművek áttörésének megelőzésére különösen ajánlottak, a következő esetekben: völgyhidakon, ahol a baleset súlyos következményekkel járhat az utasokra vagy a szerkezetekre nézve; középső elválasztó sávon, ahol meg kell előzni, hogy a járművek az ellenkező útpályára áttérjenek. A merev betonkorlátok (New Jersey vagy hasonló) az előzőekhez hasonlóan működnek, azzal a további előnnyel, hogy a különleges profil kissé felemeli a járműveket, és ezzel ütközési energiát nyel el. Főleg ott használhatók, ahol a középső elválasztó sáv keskeny. Készülhetnek csúszózsaluzással vagy előre gyártott elemekből. Tapasztalatok szerint a merev betonkorlátok (beton védőfalak) előnyei a következők: nagyfokú balesetbiztonság; megváltozott járművezetői viselkedés; jó vezetőhatás; csekély vakításveszély, az itt elhelyezett vakítás gátló berendezések hatásosabbak; minimális fenntartási igény, egyszerű fenntarthatóság; áttörés elleni biztonság, állékonyság; szűk területen is alkalmazható; zajvédő fal felszerelhetősége, ill. védelme. Szelvényezést feltüntető táblák A törzshálózathoz tartozó utak kilométer-szelvényezését szabványos kilométertáblával kell jelölni külterületen és jelölhető belterületen.

5 A kilométertáblákat mindkét oldalon el kell helyezni: autópályán; elsőrendű főutakon; többsávos utakon. Az egyéb utakon csak a szelvényezés szerinti jobb oldalon kell táblát elhelyezni úgy, hogy számozásuk mindkét irányból olvasható legyen. A kilométertáblákat külterületen úgy kell felállítani, hogy a közúti űrszelvény belső élének vonalába essen. Belterületen, a gyalogjárdán elhelyezett kilométertáblának nem szabad a gyalogos űrszelvénybe nyúlnia. - Korszerű kialakítás forgalombiztonság, fenntartás, tájékozódás szempontjából Korszerű kialakításuk a forgalombiztonság, a fenntartás és a tájékozódás szempontjából nagyon fontos. - Közúti jelzőtáblák fajtái: útvonal típust jelző, elsőbbséget szabályozó, utasítást adó, tilalmi, megállási és várakozási tilalmat jelző, veszélyt jelző, tájékoztatást adó Közúti jelzések A közúti jelzések a forgalom zavartalan lefolyását segítő jelzések, amelyek a burkolat felületén vagy szegélyén, a gyalogjárdán, a padkán helyezhetők el. Idetartoznak: a közúti jelzőtáblák; az útburkolati jelek; az egyéb jelzések. A jelzések alakjára, színére, rajzára és elhelyezésére a nemzetközi megállapodások alapján készült előírások vonatkoznak. A közúti jelzőtáblákat és útburkolati jeleket csak a közút felügyeletét ellátó szerv helyezheti el. Közúti jelzőtáblák A közúti jelzőtáblákat úgy kell megtervezni és alkalmazni, hogy a közlekedők szükséges és elégséges információt kapjanak közlekedésük közben az úton fennálló veszélyekről, tilalmakról, kötelezettségekről, valamint a lehetséges mértékig tájékozódhassanak követhető útirányukról és az úton elérhető úti célokról. A közúti jelzőtáblák fajtái: (KRESZ) útvonaltípust jelző táblák (autópálya, autóút, főútvonal, mellékútvonal); elsőbbséget szabályozó táblák (autópálya, autóút, főútvonal, mellékútvonal); utasítást adó jelzőtáblák (kör alakú, kék alapon fehér jelekkel); tilalmi jelzőtáblák (kör alakú, piros szegély, fehér alapon fekete jelekkel); megállási és várakozási tilalmat jelző táblák; veszélyt jelző táblák (csúcsával lefelé fordított háromszög, piros szegély, tájékoztatást adó jelzőtáblák (négyszög alakú, kék alapon fehér, piros, fekete jelekkel); közúti forgalommal összefüggő tájékoztatást adó táblák (négyszög alakú, zöld alapon fehér jelekkel).

6 - Útburkolati jelek csoportosítása: alakjuk, színük, elrendezésük, rendeltetésük, anyaguk szerint Közúti útburkolati jelek Az útburkolati jelek a burkolattól világosan megkülönböztethető, és szembetűnő, az időjárás hatásaival és a forgalom által okozott koptató igénybevétellel szemben tartósan ellenálló anyagokból készülnek. A láthatóság érdekében fényvisszaverő kivitelben készülnek. (mikrógyöngy szórás) A közúti útburkolati jelek: a forgalom optikai vezetését; az útfelület forgalmi irányok szerinti felosztását, ezáltal a forgalom rendezését; önmagukban vagy a függőleges jelzésekkel összhangban a forgalom szabályozását, ill. a forgalmi rendnek az útburkolaton való megjelenítését segítik elő. Az útburkolati jelek csoportosíthatók: alakjuk (vonal, csíkozás, nyíl, felirat, ábra); színük (fehér, sárga, más színű jelek); a forgalom irányához viszonyított elrendezésük (hosszirányú, keresztirányú, egyéb jelek); rendeltetésük; az építéshez felhasznált anyaguk (festékek, termoplasztikus anyagok, műanyagok, útburkoló anyagok, fémek, fényvisszaverő elemek) szerint. Az útburkolati jelek anyag és kivitel szempontjából lehetnek tartósak és ideiglenesek. Összetételük szerint: oldószertartalmú (festékek): tiszta, száraz burkolaton gépek segítségével hordják fel. (sablonok kézi szóráshoz) oldószermentes (plasztikok): meleg állapotban hordják fel, hőre lágyuló műgyantából, lágyítószerből, porfestékből és adalékanyagból tevődnek össze. A jeleket a burkolat felületéről kidomborodva készítik,(1-3 mm vastag) vagy beágyazzák. Öntéssel vagy permetezéssel készül. Beágyazáskor a burkolatot 5-8 mm mélységben felmarják, az anyag beöntése után simítóval lesimítják. A kétkomponenses hideg állapotú bevonatok: a ragasztott szalagok. előre gyártott jelzőanyagok (burkolati szegek, műanyag lemez)