E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete év április 26.-i ülésére Tárgy: A közterületek használatáról szóló 8/2001. (III.27.) ÖK. rendelet felülvizsgálata (jogharmonizációs célú) Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Ügyrendi és Igazgatási Osztály Előterjesztést készítette: Városüzemeltetési Osztály Láttam: Dr. Árpásy Tamás jegyző

2 2 Tisztelt Képviselő-testület! A közterület használat nem tartozik az Európai Unió szabályozási hatáskörébe. A rendeletnek a közösségi jog elveinek kell megfelelnie. A közterületek használatát a 8/2001. (III. 27.) ÖK. számú rendelet szabályozza. A rendeletben meghatározott közterület használati díjak felülvizsgálata szükséges. A szabályozás eddig nem terjedt ki a közterületi fák kivágására, a járművek közterületen történő tárolására, valamint gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakítására. Javaslom Tisztelt Képviselő-testületnek a fenti módosítások beépítését a közterületek használatát szabályozó önkormányzati rendeletbe. A rendelet- tervezetet társadalmi vitára bocsátottuk, az annak során szerzett véleményeket, javaslatokat jelen tervezet kialakítása során figyelembe vettük. Zirc, 2004.április 13. Horváth László polgármester

3 3 ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK./2004. (.) rendelete a közterületek használatáról szóló módosított 8/2001. (III.27.) ÖK. Rendelet ( a továbbiakban : Rendelet) módosításáról Zirc Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.. A Rendelet az alábbi Járművek tárolása közterületen címmel ellátott 6/A..-al egészül ki : Járművek tárolása közterületen 6/A.. (1) A teher-, és áruszállításra szolgáló jármű, vontató, munkagép, utánfutó, pótkocsik, lakókocsik, továbbá más - személygépkocsinak, motorkerékpárnak nem minősíthető - jármű közterületen nem tárolható, ilyen célra közterület- használati engedély nem adható. (2) A 3,5 t összsúly alatti üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen egyáltalán nem, más közterületen pedig engedély nélkül tárolni legfeljebb 15 napig lehet. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján tárolásnak minősül, ha a jármű óra között folyamatosan, a nap többi részében pedig legalább 1 órát meghaladóan közterületen áll. A Rendelet az alábbi Gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakítása címmel ellátott 6/B. -al egészül ki : 2.. Gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakítása 6/B. (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, az országos rendeletekben meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére, a létesítményhez építési telken gépjármű- várakozóhelyeket kell létesíteni. (2) Az építtető (engedélyes) a gépjármű-várakozóhelyeket a létesítmény megvalósulásával egyidőben, - de legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig - köteles megépíteni. (3) Vásárló- és vendégforgalom, illetve ügyfelek számára szolgáló intézmény(ek) használatához kötött, telken belül létesített parkolónak legalább 50 %-át, a létesítményt használatba vevő személy vagy szervezet köteles az intézmény nyitvatartási ideje alatt a közhasználat számára hozzáférhetővé tenni. (4) E Rendeletben foglaltakat alkalmazni kell épületek létesítésének, meglévő épületek átalakításának, bővítésének, valamint a rendeltetés módosításának engedélyezési eljárása során. (5) Ha a szabályozási terv és helyi építési szabályzat valamint a parkolási rendelet arra lehetőséget ad, akkor közterületen is engedélyezhető gépjármű- várakozóhelyek kialakítása.

4 4 (6)A gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakításához az illetékes hatóság engedélyét az építtetőnek az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell. (7) Közterületen a gépjármű-várakozóhelyek kialakítási költségét az építtető (engedélyes) viseli. (8)A közterületen megvalósított gépjármű-várakozóhelyek a használatbavételi eljárást követően az önkormányzat tulajdonába mennek át. (9) A jegyző több egymás melletti, vagy egymáshoz közeli létesítmény részére közös gépjárművárakozóhely kialakítását is előírhatja. A Rendelet az alábbi Közterületi fakivágás címmel ellátott 7/A..al egészül ki : 3.. Közterületi fakivágás 7/A.. (1) Közterületen fakivágás csak a jegyző engedélyével történhet. (2)Fakitermelést végezhet a./ a hivatal megbízottja b./ a jegyző kérelemre kiadott engedélye alapján és az abban megadott feltételek mellett a közterülethez kapcsolódó ingatlan tulajdonosa, illetve annak megbízottja c./ a jegyző kérelemre kiadott engedélye alapján a közterületen munkát végző (közműfektetés, árokásás, stb.) vállalkozó (3) A lakosság vagy társadalmi szervek kezdeményezésére induló nagy volumenű és sokakat érintő fakitermelésnél a jegyzőnek döntés előtt közigazgatási bejárást kell összehívni az érintettek és a szakhatóságok részvételével. (4) Élő fát - amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet - csak október 15-től március 31-ig terjedő időszakban lehet kivágni. (5) A közterületen kivágott növényzet pótlása kötelező. A pótlás helyét és módját a jegyző határozza meg. (6) A Polgármesteri Hivatal megbízásából kitermelt fák pótlásáról a kivágást követő egy éven belül a megbízónak gondoskodnia kell. (7) Közterületen vagy az önkormányzat intézményei területén lévő engedély nélkül történő fakivágás vagy az élőfában történt károkozás esetén a szabálysértési vagy büntetőjogi feljelentés, valamint a kárigény érvényesítése a polgármester kötelezettsége. 4.. A Rendelet 19.. (1) bekezdése helyébe az alábbi (1) bekezdés lép : (1) Aki e rendelet a) 4. -ában; b) 6. - ában; c) 6/A. (4) bekezdésében; d) 7. (4 bekezdésében; e) 7/A. (7) bekezdésében; f) ában; foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és ,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 5..

5 5 A Rendelet 2. számú melléklete helyébe a rendelet melléklete lép. 6.. E rendelet május 01-én lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Zirc, április 13. Horváth László polgármester Dr. Árpásy Tamás jegyző

6 6 Melléklet a./2004.(..) ÖK. rendelethez 2. számú melléklet A közterületek használatáról szóló 8/2001. (III.27.) ÖK. számú rendelethez A közterület használat tárgya 1. A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény, üzleti védőtető /előtető/, ernyőszerkezet, hirdető berendezés /fényreklám/, cég- és cím tábla 2. Árusító és egyéb fülke /élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hirlap, dohány, stb. árusítását szolgáló pavilon) Díjtételek I. kategória területén II. kategória területén 400,- Ft/m2/hó 200,- Ft/m2/hó 600,- Ft/m2/hó 300,- Ft/m2/hó 3. Géperejű bérkocsi, taxik állomás helye 1.000,- Ft/m2/hó 500,- Ft/m2/hó 4. Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű ,-Ft/parkolóhely/év ,- Ft/parkolóhely/év várakozóhely közterületen 5. Önálló hirdető-berendezés 1.000,- Ft/m2/hó 500,- Ft/m2/hó 6. Építési munkával kapcsolatos állvány, 100,- Ft/m2/nap 30,- Ft/m2/nap törmelék, föld, egyéb anyagok elhelyezése, valamint építési tevékenység esetén 7. Idényjellegű árusítás 500,- Ft/m2/nap 200,- Ft/m2/nap 8. Alkalmi és mozgó árusítás 500,- Ft/m2/nap 200,- Ft/m2/nap 9. Javító-szolgáltató tevékenység 300,- Ft/m2/hó 150,- Ft/m2/hó 10. Film- és televízió felvétel 800,- Ft/m2/nap 400,- Ft/m2/nap 11. Vendéglátóipari előkert 20,- Ft/m2/nap 10,- Ft/m2/nap 12. Üzleti szállítás vagy rakodás, láda, göngyöleg 200,- Ft/m2/nap 100,- Ft/m2/nap elhelyezése, áru kirakodás 13. Mutatványos tevékenység 300,- Ft/m2/nap 150,- Ft/m2/nap 14. Sport és kulturális tevékenység Engedélykérési kötelezettség mellett térítésmentes napon túli tüzelőanyag tárolás - 150,- Ft/m2/nap 16. Közhasználatra még át nem adott közterület 400,- Ft/m2/év 200,- Ft/m2/év ideiglenes hasznosítása 17. Egyéb A díj mértékét a fentiek figyelembe vételével esetenként kell megállapítani, napi díj tétellel is. A dőltbetűs szövegrész a javasolt változtatást tartalmazza.

7 7 ZIRC VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET 8/2001. (III. 27.) ÖK. számú rendelete A KÖZTERÜLETEK HASZNÁLATÁRÓL Zirc Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16.. (1), valamint az LXIX törvény 1. (1) bekezdésében foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja a közterületek célszerű, gazdaságos, a környezeti, természeti és településképi értékeket oltalmazó használatának elősegítése érdekében. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja Zirc város közterületeinek, és zöldterületeinek védelme városképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait és az esztétikus lakókörnyezet kialakítását. (2) E rendelet alkalmazásában: a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. A közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítósa (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.) a közművek elhelyezése; b) mozgóbolt: önjáró vagy, gépjárművel vontatott árusítóhely; c) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak; d) vásár: országos vagy, helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi tehetőség, ahol az áruk kínálatát kirakodással mutatják be; e) rendezvény: a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint megtartott békés összejövetel, felvonulás és tüntetés; f) zöldterület: az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). Területfelhasználási egység, amelyet a település belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, vagy a rendezési tervekben ilyen rendeltetésre kijelölnek. g) cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, h) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet bejáratnál feltüntető tábla, i) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla), j) hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény,

8 8 k) hirdetőtábla: hirdetések, reklámok, közlemények kifüggesztésére használt tábla, l) megállító tábla: nyitvatartási idő alatt az üzletek elé a közterületre kihelyezett mobil reklámtábla, m) reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű, n) reklámtábla: valaminek a reklámozását szolgáló, nyilvános helyen elhelyezett (nagyobb) tábla, o) hirdetmény: a falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, valamint választási hirdetmény és kampányanyag akár nyomdai úton vagy házilag, illetve felfestéssel (sprayvel) készül. p) lakott terület: a közigazgatási területnek a közlekedési hatóság által "lakott terület" közúti jelzőtáblával kijelölt része, q) középület: állami, önkormányzati, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházak, alapítványok, társaságok, egyéni vállalkozók székházai, irodaházai, A rendelet hatálya 2.. (1) A rendelet hatálya kiterjed Zirc Város közigazgatási területén önkormányzat tulajdonában az ingatlan-nyilvántartás /telekkönyv/ helyrajzi számmutatójában közterületként /pl.: közút, járda, tér, közpark / nyilvántartott belterületi földrészletre, valamint ezek, továbbá építmények közhasználatra átadott részére. (2) E rendelet Zirc Város közterületeit, városképi, közlekedési, infrastrukturális adottságai, valamint használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint két kategóriába sorolja: I. kategória (városkép szempontjából fontos) II. kategória (egyéb) közterületek, melyek felsorolását az I. számú melléklet tartalmazza. (3) A rendelet minden jogi személyre és magánszemélyre ide értve a jogi személyek társulásait és magányszemélyek társaságait is vonatkoznak, amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, tevékenykednek. A közterület használata és a közterület-használati engedély 3.. (1) A közterületet azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésének megfelelően állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával mindenki ingyenesen használhatja. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges. (3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatáért építési és a felvonulási tevékenységet is beleértve használati díjat kell fizetni, melynek mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) Zirc Város közterületein a közterület használata meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig legfeljebb 1 évre engedélyezhető. (5) Az engedélyes a közterület használat lejáratának időpontját megelőző 30 nappal előbb kérheti engedélyének meghosszabbítását. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem érintik: a) a piaci használat engedélyezésére és ezzel kapcsolatos díj fizetésére, valamint

9 9 b) a jármű várakozó és megőrző helyek területén tartózkodó gépjárművek után fennálló fizetési kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket. 4.. Közterület használati engedélyt kell beszerezni: a) a közterületen 10 centiméteren túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, továbbá cég- és címtábla elhelyezésére, b) árusító és egyéb fülke (pl. cukorka, zöldség, gyümölcs, virág, könyv, hírlap árusítására szolgáló bódé, pavilon, asztal) elhelyezésére. c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezéséhez, d) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, f) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút; alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pl. pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére, g) távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélő-készülék, postai levélszekrény elhelyezésére, h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, i) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, j) film- és televízió-felvételre, k) vendéglátó-ipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakódás alkalmával göngyölegek elhelyezésére. l) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, m) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására, n) kerékpármegőrző elhelyezésére, o) tüzelőanyag lerakására 3 napot meghaladó időtartamra, p) közúti közlekedési vállalatoknak a pályafenntartáshoz vagy a forgalom biztosításához szükséges anyagok, eszközök tárolására, q) ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére, illetve tárolóhely kialakítására, r) hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséhez, 5.. Nem kell közterület használati engedély: a) szállított tüzelőanyag 3 napig történő tárolásához, b) magánszemélyek esetében építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek 3 napnál rövidebb időtartamra történő elhelyezéséhez, illetve lerakásához, c) nyomvonal jellegű létesítményekre, d) közművek vezetékeinek halasztást nem tűrő helyreállítás céljára üzemzavar esetén, ha az a 72 órát nem haladja meg, 6.. (1) Közterületi használati engedély nem adható: a) olyan járdaszakaszokra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza, b) üzemképtelen jármű tárolásához. A város közterületein és a parkolóban üzemképtelen gépkocsik tárolása tilos! Az önkormányzati vagyonkezelő szervezet felszólítására a tulajdonos, üzembetartó köteles a járművet a részére megadott határidőn belül elszállítani, ha ezt nem teljesíti, a járművet az engedélyező hatóság a tulajdonos költségére elszállíttatja, c) lakó-vagy középület homlokzatától 3 méteren belül pavilon és a hozzá tartozó szerkezeti elemek /előtető, reklám, stb./ elhelyezésére, d) a tömegközlekedési járművek megállóiban, e) a nem helyi adóhatóságnál bejelentett közúti szolgáltatáshoz használt járművek

10 10 tárolására, /tehergépjárművek a vontatmányaik, valamint autóbuszok a város közterületein nem telephelyezhetnek, f) törmelék lerakására, konténeres lerakás kivételével, g) járművek közterületen iparszerű javítására, mosására, h) árusító lakókocsikra /büfékocsikra/, i) I. kategóriába tartozó területeken 3 napot meghaladó tüzelőanyag lerakására, (2) Az I-es kategóriába sorolt /városközponti/ területen nem adható ki közterület használati engedély a városkép védelme, vagy alakítása érdekében ideiglenes jellegű építmények /pavilonok/ elhelyezésére. (3) Közterület használati engedély nem adható olyan tevékenység gyakorlásához, mely környezetére káros hatással lenne, a közrendet, közbiztonságot, közerkölcsöt, vagy az egészséget veszélyeztetné, illetve az ott lakok nyugalmát zavarná. A jegyző az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. alapján a városkép védelme, vagy alakítása érdekében megtilthatja közterületi létesítmények /az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen, vagy támfalom, üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, üzleti ernyőszerkezet, hirdető berendezés, fényreklám 1 m2-nél nagyobb cég, vagy címtábla, falikarok, ÉDÁSZ kandelábereken elhelyezett hirdető berendezések / elhelyezését, illetőleg megszabhatja azok méreteit és elhelyezési módjait és külső megjelenési formáját. Járművek tárolása közterületen 6/A.. (1) A teher-, és áruszállításra szolgáló jármű, vontató, munkagép, utánfutó, pótkocsik, lakókocsik, továbbá más - személygépkocsinak, motorkerékpárnak nem minősíthető - jármű közterületen nem tárolható, ilyen célra közterület- használati engedély nem adható. (2) A 3,5 t összsúly alatti üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen egyáltalán nem, más közterületen pedig engedély nélkül tárolni legfeljebb 15 napig lehet. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján tárolásnak minősül, ha a jármű óra között folyamatosan, a nap többi részében pedig legalább 1 órát meghaladóan közterületen áll. Gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakítása 6/B. (1) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, az országos rendeletekben meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjárművek részére, a létesítményhez építési telken gépjármű- várakozóhelyeket kell létesíteni. (2) Az építtető (engedélyes) a gépjármű-várakozóhelyeket a létesítmény megvalósulásával egyidőben, - de legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig - köteles megépíteni. (3) Vásárló- és vendégforgalom, illetve ügyfelek számára szolgáló intézmény(ek) használatához kötött, telken belül létesített parkolónak legalább 50 %-át, a létesítményt használatba vevő személy vagy szervezet köteles az intézmény nyitvatartási ideje alatt a közhasználat számára hozzáférhetővé tenni. (4) E Rendeletben foglaltakat alkalmazni kell épületek létesítésének, meglévő épületek átalakításának, bővítésének, valamint a rendeltetés módosításának engedélyezési eljárása során. (5) Ha a szabályozási terv és helyi építési szabályzat valamint a parkolási rendelet arra lehetőséget ad, akkor közterületen is engedélyezhető gépjármű- várakozóhelyek kialakítása.

11 11 (6)A gépjármű-várakozóhelyek közterületen történő kialakításához az illetékes hatóság engedélyét az építtetőnek az építési engedélyezési dokumentációhoz csatolni kell. (7) Közterületen a gépjármű-várakozóhelyek kialakítási költségét az építtető (engedélyes) viseli. (8)A közterületen megvalósított gépjármű-várakozóhelyek a használatbavételi eljárást követően az önkormányzat tulajdonába mennek át. (9) A jegyző több egymás melletti, vagy egymáshoz közeli létesítmény részére közös gépjárművárakozóhely kialakítását is előírhatja. A közhasznú zöldterületek használata 7.. (1) A Rákóczi téri zöldterület helyi védettség alatt áll. A rendeltetésszerű használattól eltérő használatához külön engedélyt kell kérni. (2) A közterületen lévő zöldterületek és az ott lévő felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használata mindenki számára díjmentes, és időbeni korlátozás nélkül biztosított. (3) A zöldterületet kiállítások, előadások és más hasonló célra használni csak a közterületi használati engedély birtokában lehet. A hozzájárulás indokolt esetben azzal a feltétellel adható meg közterület-használati díj fizetése ellenében hogy a használó a zöldterület megóvását biztosítja és az ott okozott kár helyreállításáért felelősséget vállal. (4) Tilos zöldterületen: a) olyan magatartás tanúsítani, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja, b) a berendezési tárgyakat (székek, padok) helyükről elmozdítani, a közlekedő utakon a forgalmat akadályozni, a berendezéseket és a növényzetet rongálni és a zöldterületet, berendezési tárgyakat hulladékkal vagy egyéb módon beszennyezni, c) a virágok vagy más növények szedése, csonkítása, kivágása, d) a zöldterületen elhelyezett tárgyak, fák hirdetésre való felhasználása, e) a madárfészkek rongálása, tojások kiszedése, madarak bármely eszközzel történő irtása, légpuska, flobert fegyver vagy lőfegyver használata, f) hobbi és háziállatok legeltetése, sétáltatása vagy azok áthajtása. (5) Aki a tilalmat megszegi, az okozott kárt köteles megtéríteni. A 14. éven aluli gyermek által okozott károkért a törvényes képviselő felel. (6) A közterületen lévő növényzet, fák az önkormányzat tulajdonát képezik, függetlenül attól, hogy azokat ki ültette. (7) Zöldterületen munkálatokat csak a jegyző hozzájárulásával szabad végezni. A hozzájárulásának tartalmaznia kell a munka pontos megjelölését és a munka elvégzésének határidejét. Halaszthatatlanul sürgős esetben (pl. csőtörés, stb.) a munka előzetes hozzájárulás nélkül is elvégezhető. Közterületi fakivágás. 7/A.. (1) Közterületen fakivágás csak a jegyző engedélyével történhet. (2) Fakitermelést végezhet a./ a hivatal megbízottja b./ a jegyző kérelemre kiadott engedélye alapján és az abban megadott feltételek mellett a közterülethez kapcsolódó ingatlan tulajdonosa, illetve annak megbízottja c./ a jegyző kérelemre kiadott engedélye alapján a közterületen munkát végző (közműfektetés, árokásás, stb.) vállalkozó (3) A lakosság vagy társadalmi szervek kezdeményezésére induló nagy volumenű és sokakat

12 12 érintő fakitermelésnél a jegyzőnek döntés előtt közigazgatási bejárást kell összehívni az érintettek és a szakhatóságok részvételével. (4) Élő fát - amennyiben emberi életet vagy a fa értékénél nagyobb vagyont nem veszélyeztet - csak október 15-től március 31-ig terjedő időszakban lehet kivágni. (5) A közterületen kivágott növényzet pótlása kötelező. A pótlás helyét és módját a jegyző határozza meg. (6) A Polgármesteri Hivatal megbízásából kitermelt fák pótlásáról a kivágást követő egy éven belül a megbízónak gondoskodnia kell. (7) Közterületen vagy az önkormányzat intézményei területén lévő engedély nélkül történő fakivágás vagy az élőfában történt károkozás esetén a szabálysértési vagy büntetőjogi feljelentés, valamint a kárigény érvényesítése a polgármester kötelezettsége. A hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezéséről 8.. (1) Hirdetmény csak hirdető-berendezésen helyezhető el. (2) Hirdetmény a) csak vízoldékony ragasztóval rögzíthető, b) a köztisztasági előírások betartásával terjeszthető (különösen a szórólapos hirdetmény). (3) Hirdetőberendezésen és hirdetményen nem alkalmazható a külön rendeletben (KRESZ) szereplő táblák forma és színösszeállítása, továbbá az útbaigazító táblákon szabványosított betűtípus és jelrendszer, (4) A megállítótáblák elhelyezése esetén a jegyző hozzájárulása szükséges. (5) Az érintett közút kezelőjének vagy a rögzítésre igénybevett építmény tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával építési engedély nélkül végezhető tevékenység az önkormányzat által történő lakossági tájékoztatást szolgáló ideiglenes jellegű hirdetések elhelyezése. (6) A hirdetőberendezések kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lenni. Szerkezetileg több elemből álló hirdetőberendezés egy építménynek számít. (7) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdetőberendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra. (8) Hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit. (9) A hirdetőberendezések közutak melletti elhelyezésének szabályait külön törvény szabályozza. 9.. Nem helyezhető el hirdetőberendezés a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben; b) közparkban; c) középületek falain; d) közterületen álló fákon, padokon; e) emlékműveken; f) szobrokon; g) áramszolgáltatói és távközlési szerelvényeken, berendezéseken (1) A hirdetőberendezések kihelyezéséhez közterület használati engedélyt kell kérni 11..(1) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett hirdető berendezéseket a hirdetőberendezés tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

13 13 (2) Amennyiben a hirdetőberendezés eltávolítását a hirdetőberendezés tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző külön törvény alapján intézkedik a végrehajtásáról. (3) Az e -ban meghatározott eljárások befejezéséig a hirdetőberendezés tulajdonosának újabb hirdetőberendezés elhelyezésére nem adható engedély. (4) Magántulajdonú ingatlanon felállított hirdetőberendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdetőberendezés tulajdonosával egyetemlegesen felelős A választással kapcsolatos hirdetőberendezésekre és hirdetmények elhelyezésére e rendelet ban foglalt szabályok, valamint külön törvény szabályozásai irányadók. Az engedélyező hatóság 13.. (1) A közterület használat engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik. (2) A közterület használati engedély megadásához hozzájárulást kell beszerezni. a) műemléki védettség alatt álló területen az Országos Műemléki Hivataltól /OMH/ b) a főútvonal-hálózatot érintő közterület használatának engedélyezéséhez az út kezelőjétől valamint a rendőrhatóságtól c) szükség szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat /ÁNTSZ/ illetékes hivataltól d) jogszabályban meghatározott esetekben az illetékes szakhatóságoktól Az engedély iránti kérelem 14.. (1) A közterület használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja (2) A közterület használati engedélyt, ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges a tulajdonosnak, az építtetőnek, vagy a kivitelezőnek kérnie. (3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó /telep-/ helyének címét, b) a közterület használat célját és időtartamát figyelemmel a 3. /4/ bekezdésére is, c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat /pl. vállalkozói igazolvány, gazdasági szervezet alapító okirat/ másolatai, e) a közterület használathoz szükséges, 8.. (2) bekezdésben meghatározott szakhatóságok hozzájárulását, f) A hirdetőberendezés kihelyezésével kapcsolatos kérelemhez mellékelni kell: fa) a pontos helyszínrajzot és műszaki tervet (színes nézeti rajzot, M=1:1000, M=1:20 méretarányban); fb) az egyéb engedélyeket, hozzájárulásokat; 1. közút esetén az út kezelőjétől; 2. közmű üzemeltetőjétől; 3. rendőrségtől; 4. az ingatlan tulajdonosától; fc) a főépítész ennek hiányában a Építési Hivatal vezetőjének - szakvéleményét. g) kötelezettség vállalást arra vonatkozóan, hogy a használatbavétel megszűnte urán az eredeti környezeti állapotot az engedményezett a saját költségén minden kártérítési igény nélkül helyreállítja.

14 14 Az engedély megadása 15.. (1) Közterület használati engedély ez e rendeletben foglaltak alapján annak a kérelmezőnek adható /újítható meg/ aki a megadáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik. (2) A kereskedő az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idény jelleggel árusíthat. A közterület használatához a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni. (3) Közterületen csak a külön jogszabályban meghatározott termékek értékesíthetők. Az árusítás a szükséges hatósági engedélyek birtokában történhet. Nem adható engedély a városi főútvonalhoz tarozó közutakra, valamint az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületekre, továbbá akkor, ha a közterületi árusítóhelytől közúton számítva 100 méteren belül hasonló cikkeket, árusító üzlet működik. (4) Jegyző az élelmiszert árusító, valamint a vendég-látóipari tevékenységet folytató kereskedő részére mozgóárusítást engedélyezhet. Az engedélyezéshez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előzetes hozzájárulását be kell szerezni. Az engedélyben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát és azt az útvonalat, illetve helyet, amelyen a tevékenység végezhető. Mozgóárusítás különösen kirándulóhelyeken, azokon a településrészeken, ahol kereskedő nem működik, vagy a lakosság keresletének kielégítése egyébként indokolja /külterület/, valamint az országos, illetve helyi jellegű rendezvények alkalmával engedélyezhető. (5) Az üzlettel nem rendelkező kereskedő és mozgóárus a vállalkozói jogosultságát ellenőrzéskor eredeti okirattal, vagy hiteles másolattal köteles igazolni. A kereskedőnek az árusítás helyén rendeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló okirattal. (6) A mutatványos tevékenység engedélyezésekor a 14/1994. /V.27./ IKM. rendelet alapján tanúsítani kell a berendezés műszaki alkalmasságát. Ennek hiányában közterület használati engedély nem adható ki. (7) A közterület használat engedélyezése során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokban /szakhatósági / utasításokban, előírásokban foglaltakat. (8) Vendéglátóipar előkert esetben engedélyes kérelmére indokolt esetben lehetőség van az előkert szezonon kívüli fennmaradásának az engedélyezésére. Ez esetben az egyébként megállapított összeg 50%-át kell megfizetni. (9) A képviselő-testület a Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján a közterület használati díj fizetési kötelezettség alól részben, vagy egészben felmentést adhat. (10) Építkezés céljára történő közterület használat csak a műszakilag indokolt területre engedélyezhető. (11) A közterület használati engedélyben elő kell írni: a) hogy a használó köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, a göngyöleg és a szemét elszállításáról, valamint közterületi létesítmény esetén annak karbantartásáról gondoskodni. b) minden esetben az eredeti állapot helyreállítását, a használatbétel megszűnte után c/ felépítmény esetén annak funkcióját /pl. üzlet, műhely/ valamint az ott végzendő profilt Engedélyes köteles a közterület használati engedélyt a helyszínen tartani.

15 15 Az engedély visszavonása 17.. Az engedélyt a határozott időn belül vissza kell vonni, ha: a) az engedélyes a területet nem az engedélyezett tevékenységre használj b) az engedélyes a közterület használati díjat felhívás ellenére 15 napon belül nem fizeti meg. A közterület használati díj 18.. (1) A közterület használatáért közterület használati díjat kell fizetni. (2) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületből elfoglalt a talajszintre vetített alapterületet /pl. előtető, napvédő, ponyva stb./ kell figyelembe venni. A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek kell számítani. (3) A reklámberendezések esetén a terület kategóriájának megfelelően a teljes reklámfelület /lábakon álló felület esetén a talaj síkjáig meghosszabbított méretét /területét/ kell a díjfizetés mértékének tekinteni. (4) A közterület használati díj évi, havi, napi, négyzetméterre, illetve darabszámra vetített, továbbá alkalmi árusítási díj. (5) A közterület használati díj mértékét, valamint a területi díjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (6) A közút és járda nem közlekedés célú igénybevételéért fizetendő díj összegét a 19/1994. /V.31./ KHVM. rendelet 6.. /4/ bek. mellékletében foglalt díjtételek és szorzószámok alkalmazásával a közút kezelője állapítja meg. (7) Különböző kategóriák határterületén a magasabb kategóriának megfelelő díjtételt kell alkalmazni. A közterület engedély nélküli használatának következményei (1) Aki e rendelet a) 4. -ában; b) 6. - ában; c) 6/A. (4) bekezdésében; d) 7. (4 bekezdésében; e) 7/A. (7) bekezdésében; f) ában; foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és ,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő engedély nélküli használata esetén a használó köteles használatot felhívásra megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani. (3) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein /bírság, ismételt bírság/ túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület használati díj megfizetésére kell kötelezni. (4) Ha a közterület engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel kérelmére a polgármester a közterület használatot engedélyezheti. A használó ezzel nem mentesül az (1) és (3) bekezdésben felsorolt következmények alól.

16 16 (5) Az aki közterületet építmény elhelyezésével engedély nélkül használ és az építmény elhelyezéséhez egyébként építési engedély szükséges, az építmény lebontására kötelezhető. Hatálybaléptető rendelkezések 20.. (1) Az e rendelet megelőzően kiadott közterület használati engedélyeket folyamatosan meg kell újítani úgy, hogy a közterület használati díjat e rendelet hatálybalépésének idejétől az új díjszabásnak megfelelően kell megállapítani Zirc Város közigazgatási területén e rendelet hatálybalépésekor kintlevő és a jelen rendelet rendelkezéseinek nem megfelelően kihelyezett hirdető-berendezések esetén: a) amennyiben a hirdető-berendezés tulajdonosa építési vagy közterület használati engedéllyel nem rendelkezik, úgy a jegyző soron kívül kezdeményezi a hirdetőberendezések eltávolíttatását; b) ha a hirdető-berendezés tulajdonosa építési vagy közterület használati engedéllyel rendelkezik, úgy azt a jegyzőnek az engedély lejártakor, a hirdető-berendezés természetes elhasználódásakor, vagy ha az adott közvilágítási oszlopokra a közútkezelő KRESZ táblát helyez ki, e rendeletnek megfelelően módosítania kell; c) a közút területén a közútkezelő hozzájárulása nélkül elhelyezett hirdető-berendezések eltávolítására a közútkezelő saját hatáskörben intézkedhet; d) a közút területén kívül, a közutakra vonatkozó jogszabályi előírásokba ütközően elhelyezett hirdető-berendezések esetén a közútkezelő közvetlenül - a közlekedési hatóság közreműködése nélkül - a jegyzőnél kezdeményezheti a jogellenes állapot megszüntetését. (2) E rendelet április 15. napján lép hatályba, egyben Zirc Városi Képviselőtestület 8/1997. (V.06.) ÖK. rendelettel módosított 7/1991. (V.06.) KT. számú rendelete hatályát veszti. (3) Kihirdetésről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Zirc, március 12. Dr. Varga Tibor polgármester Hornyák Ferenc jegyző

17 17 1. számú melléklet A közterületek használatáról szóló 8/2001. (III.27.) ÖK. számú rendelethez I. kategória: városközpont, a város szempontjából kiemelten fontos az alábbi utcák által körülhatárolt terület: Rákóczi tér Alkotmány utca Ságvári utcáig Deák F. utca a Kenyérgyári patakig Köztársaság utca a Fáy A. utcáig Széchenyi utca Március 15. tér Kertész utca Kossuth utca az Orvosi rendelőig Damjanich utca Gyóni G. utca Arborétum hosszáig Petőfi S. utca Reguly A. utca Petőfi utcáig József A. utca a Bajcsy Zs. utcáig II. kategória: egyéb belterületek, melyek a fenti utcák által határolt részeken kívül esnek

18 18 2. számú melléklet A közterületek használatáról szóló 8/2001. (III.27.) ÖK. számú rendelethez A közterület használat tárgya 1. A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat /portál/, kirakatszekrény, üzleti védőtető /előtető/, ernyőszerkezet, hirdető berendezés /fényreklám/, cég- és cím tábla 2. Árusító és egyéb fülke /élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hirlap, dohány, stb. árusítását szolgáló pavilon) 3. Géperejű bérkocsi, taxik állomás helye 500,- Ft/m2/hó 1000,- 4. Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű - várakozóhely közterületen ,- 5. Önálló hirdető-berendezés 400,- Ft/m2/hó 1000,- 6. Építési munkával kapcsolatos állvány, 200,- Ft/m2/hó törmelék, föld, egyéb anyagok elhelyezése, 100,- Ft/m2/nap valamint építési tevékenység esetén Díjtételek I. kategória területén II. kategória területén 200,- Ft/m2/hó 100,- Ft/m2/hó 400,- 200,- 600,- Ft/m2/hó 300,- Ft/m2/hó 300,- Ft/m2/hó 500,- 7000,- Ft/parkolóhely/év ,- 200,- Ft/m2/hó 500,- 100,- Ft/m2/hó 30,- Ft/m2/nap 7. Idényjellegű árusítás 600,- Ft/m2/hó 500,- Ft/m2/nap! 300,- Ft/m2/hó 200,- Ft/m2/nap! 8. Alkalmi és mozgó árusítás 500,- Ft/m2/hó 500,- Ft/m2/nap 250,- Ft/m2/hó 200,- Ft/m2/nap 9. Javító-szolgáltató tevékenység 300,- Ft/m2/hó 150,- Ft/m2/hó 10. Film- és televízió felvétel 800,- Ft/m2/nap 400,- Ft/m2/nap 11. Vendéglátóipari előkert 20,- Ft/m2/nap 10,- Ft/m2/nap 12. Üzleti szállítás vagy rakodás, láda, göngyöleg 200,- Ft/m2/nap 100,- Ft/m2/nap elhelyezése, áru kirakodás 13. Mutatványos tevékenység 300,- Ft/m2/nap 150,- Ft/m2/nap 14. Sport és kulturális tevékenység Engedélykérési kötelezettség mellett térítésmentes napon túli tüzelőanyag tárolás - 150,- Ft/m2/nap 16. Közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása 200,- Ft/m2/év 400,- 100,- Ft/m2/év 200,- 17. Egyéb A díj mértékét a fentiek figyelembe vételével esetenként kell megállapítani, napi díj tétellel is.

19 19 Tisztelt Képviselő- testület! A képviselő- testület 67/2004. (III.29.) és 69/2004. (III.29.) Kt. számú határozatai kötelezték a jegyzőt, hogy a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatásról, valamint a közterületek használatáról szóló rendeletmódosításokat a végrehajtási rendelkezés tervezetével együtt terjessze be a képviselő-testület áprilisi ülésére. Az alábbi elemzés, valamint a kapcsolódó határozati javaslatok a hivatkozott rendeletek közterület felügyeletek általi végrehajtását és végrehajtatását feltételezik. Kérem a képviselő-testületet az elemzés és a kapcsolódó határozati javaslatok megvitatására. A közterület felügyelettel történő végrehajtásnak két alternatíváját tudjuk elkülöníteni a más település által működtetett közterület felügyelettel történő együttműködési megállapodás alapján vagy a Polgármesteri Hivatal keretein belül történő közterület felügyelet kialakításával valamelyik szervezeti egység keretein belül. Mindkét lehetőséget megvizsgáltuk az alábbiak szerint. 1./ Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodáját kerestük meg a közterület felügyelet feladatainak ellátásával kapcsolatosan. Az iroda vezetője nem zárkózott el a feladat együttműködési megállapodás keretében történő ellátásától, azonban a hivatal vezetőjével konkrét ajánlat esetén még további egyeztetések szükségesek. Írásbeli megkeresésünk alapján a feladatot el tudják majd látni természetesen úgy, hogy az együttműködési megállapodásban leírtak szerint az ezzel felmerülő költségeket részükre meg kell téríteni. A költségek becsléséhez rendelkezésünkre bocsátották a évi kiadásokat a közterület felügyelet költségeiről, melynek alapján közel 55 millió Ft-ba került az éves fenntartás. Ebben az összegben az alapilletményektől, a kiküldetésektől egészen a közös költségig minden benne foglaltatott. Az előzőekben közölt összeg tényleges évi költségei kerülnének lebontásra ahhoz, hogy az egy közterület felügyelőre jutó költségek kiszámlázásra kerüljenek a kiszállási költségekkel együtt. Az általuk kiszámlázott összeg az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján jelentene számunkra pénzügyi kötelezettség vállalást, így az együttműködési megállapodásban konkrétan szabályozni kellene a közterület felügyelők által ellátandó feladatokat a hetenként történő kiszállásokat, illetve azt, hogy az adminisztrációs feladatokat velük kapcsolatosan ki és milyen módon látná el. Az ellátandó feladatok alapján lehetne a konkrét bekerülési összeget részünkre megállapítani azért, hogy a költségvetésben tervezhető legyen. 2./ A közterület-felügyelet kialakítása A hatályos jogszabályok : - a közterület-felügyeletről szóló évi LXIII. Törvény - a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995.(II.3.) Korm. rendelet - a közterület-felügyelői vizsga követelményrendszerének részletes szabályiról szóló 42/1999.(XI.24.) BM. Rendelet - a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről szóló 43/1999.(XI.26.) BM. Rendelet - a közterület-felügyelők egyenruha-ellátásáról, a felügyelői jelvényről és szolgálati igazolványról szóló 46/1999.(XII.28.) BM. rendelet

20 20 - a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről szóló 78/1999.(XII.29.) EüM-BM együttes rendelet A törvény alapján a felügyelő köztisztviselő. Közszolgálati jogviszonyára, ha a közterületfelügyeletről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (Ktv. ) rendelkezéseit kell alkalmazni. Felügyelőként egészségileg és fizikailag alkalmas magyar állampolgár alkalmazható. A felügyelőnek a Ktv.-ben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie. (közterület-felügyelői vizsga) A kormány rendelet szerinti képesítési előírások : 13. Közterület-felügyelői feladatkör Az I. besorolási osztályban: főiskolai szintű rendvédelmi felsőoktatásban szerzett szaknyomozó vagy szervező szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű katonai felsőoktatási intézményben (jogelőd intézményében) szerzett határrendészeti és védelmi vezetői, illetve azzal egyenértékű szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett szakképesítés; egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és közterület-felügyelői vizsga. A II. besorolási osztályban: rendészeti szakközépiskolai végzettség vagy ezzel egyenértékű más korábbi képzési formában szerzett végzettség; rendőr szakközépiskolai, határrendészképző szakiskolai végzettség; középiskolai végzettség és rendőri szakképesítés vagy ezzel egyenértékű más korábbi szakképesítés, határrendész szakképesítés vagy ezzel egyenértékű más korábbi szakképesítés; középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga. A kormány rendeletben foglaltak teljesülése esetén kinevezett köztisztviselő illetménye a besorolási osztálytól, a fizetési fokozattól függően az alábbi lehet : I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Közszolgálati jogviszony Illetmény időtartama (év) Gyakornok ,-Ft Fogalmazó ,-Ft ,-Ft Tanácsos ,-Ft ,-Ft ,-Ft Vezető-tanácsos ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft Főtanácsos ,-Ft ,-Ft ,-Ft Vezető-főtanácsos ,-Ft ,-Ft ,-Ft

21 év felett ,-Ft II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők) Besorolási fokozat megnevezése Fizetési fokozat Közszolgálati jogviszony Szorzószám időtartama (év) Gyakornok ,-Ft Előadó ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft Főelőadó ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft ,-Ft Főmunkatárs ,-Ft ,-Ft ,-Ft év felett ,-Ft Az államigazgatásban megállapított ,-Ft-os illetményalappal. Természetesen az alapilletmény különböző pótlékokkal növekedhet ( pl. : nyelvpótlék,.) Az illetményre még rá kell számolni még 29 % nyugdíj és eü. járulékot, a 3 % munkaadói járulékot és a havi 3.450,-Ft egészségügyi hozzájárulást. A Ktv alapján járó kötelező egyéb juttatások is megilletik a közterület-felügyelőt : - jubileumi jutalom - étkezési hozzájárulás - tizenharmadik havi fizetés - utazási költségtérítés A kinevezés előtt esküt, vagyonnyilatkozatot és közterület-felügyelői vizsgát kell tenni. A közterület-felügyelői vizsgát a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal tájékoztatása szerint csak Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál lehet letenni. Költsége a tanfolyammal együtt kb ,-Ft. A BM. Rendelet szerint a közterület-felügyelők egyenruha-ellátása : 1. A rendelet hatálya kiterjed: a) a közterület-felügyelőre (a továbbiakban: felügyelő); b) a felügyelő munkáltatójára (a továbbiakban: munkáltató); valamint c) a felügyelői szolgálati igazolvány- és jelvényellátással, továbbá ezek központi nyilvántartásával kapcsolatos feladatot ellátó szervre. 2. A felügyelő egyenruházati ellátása során az 1. számú melléklet szerinti Ruházati és Felszerelési Előírás (a továbbiakban: Előírás) szabályait kell alkalmazni.

22 22 3. A felügyelő részére rendszeresített egyenruházati és felszerelési tárgyakat (cikkeket) az Előírásban kiadott alapellátási normák tartalmazzák. Az egyéb előírásokat, így különösen a felszerelési tárgyak beszerzését, meglétét, folyamatos utánpótlását és annak módját, az öltözködési előírásokat és azok betartásának ellenőrzését, az egyenruha-ellátással kapcsolatos általános követelményeket és a felelősség szabályait, az alapellátáshoz szükséges ruházati és felszerelési anyagok viselési (kihordási) idejét, leadását vagy megváltását a munkáltató szabályzatban állapítja meg. 4. Próbaidő alatt csökkentett alapellátási egyenruházati norma is alkalmazható. A próbaidőre vonatkozó eltérő egyenruha-ellátási szabályokat a munkáltató szabályzatban állapítja meg. A normacsökkentés nem vonatkozhat az országosan egységes, évszaknak megfelelő felsőruházatra. 5. A felügyelő felszereléséről a munkáltató gondoskodik a közterület-felügyelői (a továbbiakban: felügyelői) egyenruházati termékek műszaki leírása alapján. 6. A munkáltató tájékoztatja a felügyelőt az Előírás rendelkezéseiről, valamint az ezzel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről. 7. (1) A felügyelő - helyi önkormányzati rendeleti szabályozás esetén - a település jelképét az egyenruha bal felső karján viselheti. A karjelzés leírását az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A felügyelői egyenruha kötelező kelléke a 2. számú melléklet szerinti felügyelői jelvény. A felügyelői jelvényt a dzseki, a zubbony, az ing, az ingblúz bal oldali mellrészén lévő zsebére kell felgombolni vagy feltűzni. (3) A felügyelő a szolgálati egyenruhán névkitűzőt visel. A névkitűző elhelyezése: a dzseki, a zubbony, az ing, az ingblúz, jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzésén vagy ennek megfelelő helyen. 8. A felügyelői jelvényt csak az egyenruházaton, ábráját pedig csak a felügyelet hivatalos kiadványain lehet használni, illetőleg alkalmazni. 9. A felügyelő 2. számú melléklet szerinti szolgálati igazolványa (a továbbiakban: igazolvány) - a jelvénnyel együtt - igazolja, hogy annak jogos birtokosa felügyelő, hivatalos személy és jogosult a Kftv.-ben meghatározott intézkedések megtételére. Ruházati és Felszerelési Előírás 1. Fejezet Ellátási alapelvek A ruházati ellátás alap- és utánpótlási ellátásból áll. a) Az alapellátás egyszeri járandóság. Rendeltetése, hogy a felügyelő a szolgálat megkezdésekor rendelkezzen mindazon ruházati és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladatok ellátásához szükségesek, illetve amelyeket az alapellátási norma számára előír. b) Az alapellátási norma az új felszerelő első ellátásához (alapellátásához) szükséges ruházati és felszerelési anyagok körét határozza meg. c) Az alapellátásra való igényjogosultság kezdő időpontját a munkáltató szabályzatban köteles rögzíteni. Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja. d) Az alapellátás kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás időpontját és módját, továbbá azt, hogy a ruházat tisztíttatása, mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. 2. Fejezet I. Egyenruhás férfi alapellátási norma Sorszám A cikk megnevezése színszámú középkék (a továbbiakban: középkék) nyári szolgálati sapka 1 db/fő 2. Középkék téli szolgálati sapka 1 db/fő 3. Középkék téli kabát (dzseki) 1 db/fő 4. Középkék overall 1 db/fő

23 23 5. Esőkabát 1 db/fő 6. Középkék nyári pantalló 2 db/fő 7. Középkék téli pantalló 2 db/fő 8. Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos 2 db/fő 9. Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos 2 db/fő 10. Kék ing, rövid ujjú, vállpántos 3 db/fő 11. Kék ing, hosszú ujjú, vállpántos 3 db/fő 12. Szolgálati kétrészes ruha (zubbony és nadrág), középkék 1 db/fő 13. Középkék ingblúz, rövid ujjú, vállpántos (övpántos) 5 db/fő 14. Középkék ingblúz, hosszú ujjú, vállpántos (övpántos) 5 db/fő 15. Fekete félcipő, normál 1 pár/fő 16. Fekete félcipő, nyári 1 pár/fő 17. Fekete gyakorló bakancs 1 pár/fő 18. Sötétkék szolgálati nyakkendő 1 db/fő 19. Nyaksál 1 db/fő 20. Téli kesztyű (bőr, ötujjú) 1 pár/fő 21. Nyári pamut zokni 5 pár/fő 22. Téli pamut zokni 5 pár/fő 23. Pamut póló, fehér 5 db/fő 24. Téli alsónadrág (hosszú alsó) 2 db/fő 25. Derékszíj (nadrágszíj) 2 db/fő 26. Pulóver 1 db/fő 27. Nyakkendőtű 1 db/fő 28. Átmeneti dzseki 1 db/fő 29. Pulóver sötét betéttel 1 db/fő Felszerelési cikkek 1. Felügyelői jelvény (sorszámmal) 1 db/fő 2. Szolgálati táska fekete 1 db/fő 3. Spray tokkal 1 db/fő 4. Önkormányzati rendelet alapján: karjelzés 1 db/fő 5. Névkitűző 1 db/fő II. Egyenruhás női alapellátási norma Sorszám A cikk megnevezése 1. Középkék nyári szolgálati sapka 1 db/fő 2. Középkék téli szolgálati sapka 1 db/fő 3. Középkék téli kabát (dzseki) 1 db/fő 4. Középkék overall 1 db/fő 5. Esőkabát 1 db/fő 6. Középkék nyári szoknya (vagy pantalló) 2 db/fő 7. Középkék téli szoknya (vagy pantalló) 2 db/fő 8. Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos 5 db/fő 9. Fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos 5 db/fő 10. Kék ing, rövid ujjú, vállpántos 3 db/fő 11. Kék ing, hosszú ujjú, vállpántos 3 db/fő 12. Szolgálati kétrészes ruha (zubbony és nadrág) középkék 1 db/fő 13. Középkék ingblúz, rövid ujjú, vállpántos (övpántos) 5 db/fő 14. Középkék ingblúz, hosszú ujjú, vállpántos (övpántos) 5 db/fő 15. Fekete női félcipő 1 pár/fő 16. Fekete női félcipő, nyári 1 pár/fő 17. Fekete gyakorló bakancs 1 pár/fő 18. Sötétkék szolgálati nyakkendő 1 db/fő 19. Nyaksál 1 db/fő 20. Téli kesztyű (bőr, ötujjas) 1 pár/fő 21. Nyári pamut zokni 5 pár/fő 22. Téli pamut zokni 5 pár/fő 23. Pamut póló fehér 5 db/fő