1. hét, 1. óra: Bevezetés

Átírás

1 PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Bevezetés PRN: 1-2. fejezet :15 QAF14 Kupcsik Réka

2 Bevezetés I. Miért nem engedélyez bizonyos fúziókat az illetékes versenyhivatal? Miért van jellemzően csak egy vízműszolgáltató egy városban? Miért olcsóbb a diákbérlet, mint a felnőtt? Miért árulnak S, M, L, XL előfizetéseket a telekommunikációs cégek? Miért éri meg influenszereket szponzorálni? #ingyenkaptam

3 Bevezetés I. folyt. Miért olcsóbb (gyakran) egy menü, mint az elemei külön-külön? Miért (nem) kartelleznek a vállalatok? Hogyan próbálják megőrizni monopolpozíciójukat a vállalatok? Miért van hasonló műsor adott idősávban a különböző csatornákon? Van olyan, hogy túl sokféle körömlakk?

4 Ajánlott tankönyvek a Piaci szerkezetek tárgyhoz Tankönyv az előadásokhoz: Pepall Richards Norman: Piacelmélet. Modern megközelítés gyakorlati alkalmazásokkal, HVG-Orac, Budapest Feladatgyűjtemény a gyakorláshoz: Berde Éva (szerk.): Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény. TOKK, Budapest Tankönyv az előzményekhez (Közgazdaságtan I.): Hal R. Varian: Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon, KJK Kerszöv/Akadémia Kiadó

5 Követelmények I. Félévközi jegyes tárgy nincs vizsgakurzus! Zárthelyi dolgozatok (sikeres, ha 40%): 1. zh: 6. hét szerda (III. 13., 1-5. hetek; 60 pont) 2. zh: 10. hét hétfő (IV. 15., 7-9. hetek; 50 pont) 3. zh: 13. hét szerda (V. 8., hetek; 40 pont) Pótzh-k: 14. hét hétfőjén és szerdáján (V és 2. zh pótlása vagy javítása, V zh pótlása vagy javítása a fenti anyagrészből és pontszámért) Pótpótzh: A pótlási héten egyetlen egy zh pótlása vagy javítása lehetséges

6 Követelmények II. Egy zh különféle tesztekből (50%) és számítási feladatokból (50%) áll. Ponthatárok (a három zh-n elért összpontszám alapján) 0-59 pont elégtelen pont elégséges pont közepes pont jó pont jeles

7 Követelmények III. Pluszpontok szerezhetők órai munkával Kizárólag 3 sikeres zh esetén adódnak hozzá a zh-kon elért összpontszámhoz Legfeljebb 25 pont szerezhető (a ponthatárok közti különbség pont!) A pluszpontok később nem szerezhetők meg pótlással vagy javítással, hiszen órai aktivitásra járnak A 25 pluszpontból 18-at 6 röpzh-n lehet megszerezni (darabonként 0-3 pontot) 7-et pedig a kahoot.it használatával lehet megszerezni 0-2 pont jár a hallgató által kitöltött órai kvízek számára 0-5 pont jár a hallgató által adott jó válaszok számára az elfogadott nicknév kizárólag a saját Neptun-kód csupa nagy betűvel és arab számmal

8 A piaci szerkezetek vagy piacelmélet (Industrial Organization) tárgya Industrial Organization (IO) = Nem tökéletesen versenyző piacok elmélete belépési korlátok szereplők száma termék jellege tökéletes verseny monopolisztikus verseny oligopólium (több modell) monopólium nincsenek nincsenek vannak vannak sok / nagyon sok sok / nagyon sok kevés / néhány homogén differenciált homogén v. differenciált egy homogén v. differenciált Lásd mikroökonómia Közös jellemző: piaci erő (ármeghatározó vállalatok) A valóságot jobban leíró modellek

9 A piacelmélet alkalmazása Vállalati döntések: ár, termékek száma, mennyisége, minősége, piacra lépés, fejlesztés, stb. piaci környezet és verseny szerepe, az ezekhez való alkalmazkodás (stratégiai menedzsment) Kormányzati döntések: szükséges-e a piacok működésébe való beavatkozás versenypolitika, versenyszabályozás elméleti alapja

10 ISMÉTLÉS A tökéletes verseny rövid távon: a versenyző vállalat profitja p D S MC AVC AC profit p* Q A vállalat a piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megfelelő árat kérhet termékeiért. Ezen az áron akármekkora mennyiséget kínálhat. A profit: π(q)=tr(q) TC(q) = p * q AC(q) * q q* q

11 ISMÉTLÉS A tökéletes verseny rövid távon: a versenyző vállalat fedezeti pontja p D S MC AVC AC D p* Q q* Ha az ár éppen akkora, hogy p=mc=ac legyen, akkor a vállalat árbevétele megegyezik a költségeivel, így a nyeresége (gazdasági profitja) éppen nulla lesz. A profit: π(q)=tr(q) TC(q) = (p AC(q)) * q = 0 q

12 ISMÉTLÉS A tökéletes verseny rövid távon: veszteséges versenyző vállalat p S MC AVC AC veszteség D D Q p* q* A vállalat rövid távon veszteséggel is hajlandó termelni, ha az árbevétele legalább a termelés változó költségeit fedezi, azaz ha p > AVC MIN. Ha nem termelne, vesztesége a fix költséggel lenne egyenlő: π(q)= p * q AC(q) * q > FC q

13 ISMÉTLÉS A tökéletes verseny rövid távon: a vállalat üzemszüneti pontja p S MC AVC AC veszteség=fc D D Q p* q* Ha a kialakult egyensúlyi árra p=mc=avc, akkor a vállalat számára közömbös, hogy termel-e vagy nem, vesztesége megegyezik a fix költség mértékével. Ha a piaci ár ennél is alacsonyabb, a vállalat rövid távon sem termel. π(q)= pq AC(q) * q = AFC(q) * q = FC = π(0) q

14 ISMÉTLÉS A tökéletes verseny hosszú távon: szabad ki és belépés nulla profit MC AVC AC profit p D S p 0 S p 1 q Q q 1 q 0 Ha az adott iparágban rövid távon nyereség érhető el, ez a vállalatokat a piacra való belépésre ösztönzi, ami a kialakuló árat lefelé nyomja. Ha a be- és kilépés szabad, hosszú távon a piacon realizálható profit 0 lesz.

15 Tökéletes verseny gyakorló Egy tökéletesen versenyző piac inverz keresleti függvénye: p=652-2 Q. Az iparág egy vállalatának teljes költségfüggvénye TC= q+3 q 2. Az iparág vállalatait azonos költségviszonyok jellemzik. Jelenleg mindegyik vállalat a fedezeti pontjában termel. a)mennyi lesz egy vállalat kibocsátása a megadott feltételek mellett? b)hány vállalat működik az iparágban?

16 a) kérdés A fedezeti pontban termelnek: MC=AC MC= q és AC=4800/q+12+3 q q F =4800/q F q F 3 q F =4800/q F 3 q F2 =4800 q F2 =1600 q F =40

17 b) kérdés Az a)-ban megállapított mennyiség (q=40) mellett az ár p=mc-ből adódik: p F =12+6 q F = =252 Erre igaz az inverz kereslet összefüggése is: p=652-2 Q. Ebből az iparági kibocsátás kiszámítható: 252=652-2 Q 2 Q=400 Q=200 A vállalatok száma: n=q/q=200/40=5

18 ISMÉTLÉS A monopólium (és a jólét) P M P V P, MC, MR Q* MR fogyasztói többlet holtteherveszteség termelői többlet Q D MC Q Az optimális termelési mennyiség: p > MR = MC A monopólium a tökéletes verseny egyensúlyának megfelelő termelési mennyiségnél kevesebbet állít elő; ezért magasabb árat kérhet érte (p>mc; q*: MR(q*)=MC(q*)). A monopólium társadalmi szempontból nem hatékony, ha egy tökéletes versenyzői iparág monopolizálódik, a fogyasztói többlet nagyobb mértékben csökken, mint amennyivel a termelői többlet nő.

19 ISMÉTLÉS Határbevétel, haszonkulcsos árképzés P, MR TR (=P*Q) η >1 MR TR MAX MR=0 η =1 Q D Q* ezen szakasz egy pontja (MC-től függően) η <1 Q Q A monopólium határbevételi függvénye felírható a kereslet sajátár-rugalmassága segítségével: TR( q) ( pq) p MR( q) p q q q q p 1 q p p q 1 p 1 p q q p Mivel az optimumban MR=MC, a rugalmasság segítségével felírhatjuk a (határköltségből kiinduló) árképzési formulát: MC( Q) p 1 1 mivel 0 : MC( Q) p 1 1 A racionális vállalat soha nem fog a keresleti görbe rugalmatlan szakaszán ( η <1) termelni, mivel η =1- nél nagyobb termelési mennyiségekre az összbevétel már csökken (az összköltség pedig nő, hiszen MC>0).

20 Monopólium gyakorló Egy piacon, ahol a keresleti görbe Q=30 p alakú, egy profitmaximalizáló monopólium tevékenykedik, amely konstans, MC=10 határköltség mellett képes termelni. A fix költsége 150. a)határozza meg a piacon kialakuló árat és mennyiséget! b)mekkora fogyasztói többletet realizálnak a piacon? c)mekkora a monopólium létéből fakadó holtteher-veszteség? d)mekkora a monopólium termelői többlete és profitja? e)mekkora a Lerner-index nagysága? Határozzuk meg kétféleképpen!

21 a-b) kérdés a) Az inverz kereslet: p=30-q, amiből a monopólium határbevétele egyszerűen felírható: MR=30-2 Q A profitmaximum feltétele, hogy MR=MC legyen Q M =10 20=2 Q M Q M =10 p M =30-Q M =30-10=20 b) A fogyasztói többlet ezen ár és mennyiség mellet: FT=0,5 (p r -p M ) Q M =0,5 (30-20) 10=50

22 c-d) kérdés c) MC konstans, így a holtteher-veszteséghez már csak Q TV kell: p=mc 30-Q TV =10 20=Q TV HTV=0,5 (p M -MC(Q M )) (Q TV -Q M )= =0,5 (20-10) (20-10)=0, =50 d) A termelői többlet és a profit: TT=TR-VC=p M Q M -MC(Q M ) Q M = =100 Π=TR-TC=(TR-VC)-FC=TT-FC= =-50

23 e) kérdés A Lerner-index minden vállalat esetén kiszámítható az ár és a határköltség különbségének és az árnak a hányadosaként: L = p M MC p M = = = 1 2 = 0,5 Monopólium esetén az is igaz, hogy a Lerner-index a kereslet saját árrugalmasságának abszolút értékének a reciporoka: L = 1 ε p Q = dp dq Q M p M = = 0,5

24 Monopólium konstans határköltséggel - összefoglalás

25 Bevezetés II. Szoros kapcsolat a szabályozással Viszonylag fiatal részterület Mégis változtak már a hangsúlyok Statikus/dinamikus, információ szerepe Kapcsolódó kérdések Releváns piac meghatározása: egy iparágat próbálunk leírni, vizsgálni Mérhetőség

26 Érdekességek szak_dontesei_eljarasokban

27 Köszönöm a figyelmet! Fogadóóra: hétfőn 13:00-14:30 QA218 kupcsikr@kgt.bme.hu