Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Átírás

1 Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével

2 Modern piacelmélet A piaci erő mérése ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével

3 Piacmeghatározás Azonosítsuk egy termék legközelebbi helyettesítőit A kellően közeli helyettesítő termékek egy piacot, a releváns piacot alkotják Ennek módszertani kerete: a hipotetikus monopolista teszt Releváns piac: az a legszűkebb termékkör, amely ha egyetlen vállalat (a hipotetikus monopolista) irányítása alá kerülne, akkor tartósan árat tudna emelni, és ezzel profitot növelni

4 Hipotetikus monopolista teszt A hipotetikus monopolista teszt tehát azt vizsgálja (teszteli), hogy képes lenne-e egy hipotetikus vállalat, amelyik egyedüli gyártója az adott termékcsoportnak, profitot növelni egy tartós áremeléssel Ha igen, akkor a vizsgált termékcsoport egy releváns piacot alkot, azaz sikerült meghatározni a piacot A módszer angol neve Small and Significant Non-transitory Increase in Prices (SSNIP) Test

5 Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása Kezdjük a lehető legszűkebb termékkörrel (pl. HB jelű grafit ceruza) Kérdés: ha a terméket egy monopólium gyártaná, képes lenne tartósan árat emelni a jelenleg megfigyelhető árakhoz képest? Ha igen, akkor a HB jelű grafit ceruza egy releváns piac Ha nem, akkor bizonyára azért nem, mert létezik ennek a terméknek egy közeli helyettesítője, és a fogyasztók áremelés esetén azt választanák (pl. egyéb keménységű, 3H-3B jelű grafit ceruzák)

6 Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása Ekkor ezt a közeli helyettesítő terméket is be kell venni a hipotetikus monopolista vizsgálatba (mindenféle grafit ceruzák) Kérdés: ha az összes típusú grafit ceruzát egy monopólium gyártaná, képes lenne tartósan árat emelni a jelenleg megfigyelhető árakhoz képest?

7 Hipotetikus monopolista teszt alkalmazása Ha igen, akkor sikerült azonosítanunk a releváns piacot Hiszen ha nincs közeli helyettesítője a grafit ceruzának, akkor értelemszerűen ez egy piac (A probléma azonban az lehet, hogy amennyiben valamilyen okból a grafit ceruzák ára eleve monopolista ár, akkor egy tartós áremelés nem lenne profit növelő, hiszen a kiinduló monopolista ár definíció szerint profitot maximalizáló ár) Ha nem, akkor tovább kell bővíteni a vizsgált termékcsoportot (kiegészíteni pl. a golyóstollakkal)

8 A piaci erő meghatározása A piaci erőt a következőképpen definiáljuk: Lehetőség arra, hogy az árat a tökéletesen versenyzői ár fölé emeljük

9 Hogyan lehet mérni a piaci erőt? 1. mérési módszer: Lerner-index Az ár és a határköltség közötti különbség az ár százalékában (árrés) L = p MC p

10 Lerner-index és piaci erő Ha felidézzük a Cournot-modell árazási képletét, akkor láthatjuk, hogy a Lerner-index a következőképpen alakult: p c p i = Ez alapján tehát azok a vállalatok rendelkeznek nagy piaci erővel (a Lerner-index által mért mutató szerint), amelyek rugalmatlan kereslettel szembesülnek, és a piaci részesedésük magas α i η

11 Hogyan lehet mérni a piaci 2. mérési módszer: erőt? Koncentrációs mutatók Határozzuk meg az i vállalat piaci részesedését α i = q i / Q Rendezzük a vállalatokat piaci részesedés szerint csökkenő sorrendbe A legnagyobb m vállalat koncentrációs mutatója: I m = m i= 1 α i

12 Hogyan lehet mérni a piaci erőt? További fontos koncentrációs mutató a Herfindahl-index: I H i= 1 Az összes vállalat piaci részesedését figyelembe veszi Monopólium esetén értéke 1 Két azonos méretű vállalat esetén 1/2 Három azonos méretű vállalat esetén 1/3 = n α 2 i

13 Endogén piaci koncentráció Korábban a vállalatok számát adottnak vettük, azaz implicite feltettük, hogy a piacra való belépés túlságosan költséges ahhoz, hogy megérje Ha azonban a piacra való belépés lehetséges, akkor a vállalatok száma endogén módon fog meghatározódni, vagyis a piaci koncentráció endogén Van olyan, hogy optimális piaci koncentráció?

14 Szabad piaci belépés Tegyük fel, hogy nincsenek se belépési, se kilépési korlátok A kilépési korlát a belépési döntésnél is fontos A piacra való belépésnek csak egy egyszeri költsége van A vállalatok két lépésben döntenek: 1. belépési döntés 2. ha már a piacon vannak, milyen magatartást fognak követni

15 Szabad piaci belépés Vegyünk egy olyan iparágat, ahol a vállalatok egyformák A belépés egyszeri költsége legyen e > 0 Ha n vállalat van a piacon, akkor profitjuk egyenként π(n), és π(n) > π(n+1) Szabad belépés esetén a vállalatok száma n e, ahol π(n e ) e > 0 és π(n e +1) e < 0 Ha e növekszik, akkor n e csökken

16 Szabad piaci belépés a Cournot-modellben Vegyük az egyszerű, lineáris esetet P(q) = a bq, C(q) = cq, c < a Egyensúlyban q(n) = (a - c) / [b(n + 1)] Mivel q(n+1) < q(n), azért az újabb belépők csökkentik a már bent lévők piacát Az előző heti anyagban láthattuk, hogy a Cournot-modellben mi az egyes vállalatok profitja:

17 Szabad piaci belépés a Cournot-modellben Szabad belépés esetén tehát (ld. előző heti anyag): π ( ) a c ( ) ( a c) n 1 e e 2 = e = 0 n + 1 = b n e A vállalatok száma tehát endogén módon határozódik meg, a keresleti függvény (a piac mérete), a költségfüggvény (technológia) és a belépési költségek alapján (ld. még Pepall 9.6) be 2

18 Szabad piaci belépés a Cournot-modellben W De vajon mi lenne a társadalmi szinten optimális vállalatszám (piaci koncentráció)? Jelölje W = TT + FT a társadalmi többletet: ( n) = nπ ( n) + FT ( n) ERF : W = ( n + 2) 2b a n ( ) ( ) ( a c) 3 n = 0 n + 1 = n be + 2 c 1 2 ne max n

19 Szabad piaci belépés a Cournot-modellben Egyforma vállalatok és szabad belépés esetén a Cournot-modellben túl sok lesz a vállalat (elveszik egymástól a piaci teret)

20 A piaci erő empirikus becslése Vegyünk egy egyszerű piaci szerkezetet, ahol a vállalatok egyformák és a termékek homogének Kereslet függvény: q = P(q, x) Ahol x a keresletet befolyásoló exogén tényezők Határköltség: MC = c(q, w) Ahol w a költségeket befolyásoló exogén tényezők

21 A piaci erő empirikus becslése Emlékezzünk arra, hogy a vállalat akkor maximalizálja profitját, ha teljesül, hogy MR = MC Mekkora is a határbevétel? Tudjuk pl., hogy: Tökéletes verseny esetén MR = p Monopólium esetén MR = p + P q Cournot-oligopólium esetén pedig MR = p + 1/n P q

22 A piaci erő empirikus becslése Felírhatjuk a fenti MR = összefüggést általános formában is: Ahol például MR = p Verseny esetén λ = 0 Monopólium esetén λ = 1 P + λ q Cournot-oligopólium esetén λ = 1/n ( q, x) q Az éppen vizsgált piacon λ értékét keressük

23 A piaci erő empirikus becslése Kedvező feltételek mellett, ha van elegendő adat, akkor ökonometriai eszközökkel becsülhetjük a következő összefüggést: ( q, x) P p + λ q = c, q ( q w) Lerner-index formában is kifejezhetjük: ( q, w) P( q x) p c, = λ p q q p λ η

24 Piaci erő felmérésének adatigénye A fenti megközelítések közül az 1. esetben, a Lerner-index meghatározásához ismerni kellene a határköltséget, ami a vállalaton kívülről többnyire nehezen megfigyelhető Ilyenkor magát a határköltséget is becsülni kell különböző modellek alapján Továbbá vannak olyan iparágak, ahol a határköltség viszonylag alacsony (pl. távközlés, információs termékek), ahol a magas árrés (magas Lerner-index) ellenére is lehet, hogy intenzív verseny zajlik, piaci erő nélkül

25 Piaci erő felmérésének adatigénye A 2. esetben a koncentrációs mutatók kiszámításához csupán a piaci részesedéseket kell ismerni, ami már sokkal könnyebb Az értékesítési adatokat kell összegyűjteni, ami többnyire megfigyelhető a külső szereplők számára (ez sem mindig teljesül) A módszer korlátja, hogy a koncentrációs mutatók csak közvetett kapcsolatban vannak a piaci erővel, és előfordulhat, hogy erősen koncentrált piacokon egyik szereplőnek sincs piaci ereje

26 Piacmeghatározás, verseny A versenypolitikai vagy szabályozási célú piacmeghatározás gyakran nem egy formális, kevés mozgásteret biztosító módszerre épül, hanem bár hasonló közgazdasági szempontok alapján az adott piaci sajátosságokat figyelembevevő, kevésbé formális eljárást követ Jó példa erre a Magyar Energia Hivatal által készített gáz kiskereskedelmi piacelemzés, amely egy összetett piaci környezetben értékeli a verseny intenzitását A piacmeghatározás itt is tekintettel van - a SSNIP teszt szellemében a termékek helyettesítési viszonyaira, de további részleteket is figyelembe kell vegyen

27 MEH: földgáz kiskereskedelmi piacának értékelése (statikus)

28 MEH: földgáz kisker. piacának értékelése (dinamikus)

29 Félvezetők piaca

30 Félvezetők piaca

31 Az Intel piaci ereje A fenti adatok alapján úgy tűnik, hogy az Intel piaci részesedése nem kiugró, csupán 16,1%-os Mekkora piaci ereje lehet egy ilyen kis piaci részesedésű vállalatnak? Megfelelő-e ez a piacmeghatározás az Intel piaci erejének felméréséhez? A félvezetők piaca egy meglehetősen tág kategória, félvezetőt sok mindenre használnak Emiatt ezek a termékek egymásnak nem közeli helyettesítői

32 Az Intel piaci ereje A releváns piac helyes meghatározása kulcsfontosságú a piaci erő felmérésében A félvezetők piaca alkalmas lehet a vállalatok méretének összehasonlítására, de a piaci erejük meghatározásához túl tág A piaci erő szempontjából olyan, releváns piacot kell meghatározni, amelyen a termékek közeli helyettesítők Ehhez jó jelöltnek tűnik pl. a személyi számítógépekben használt processzorok piaca

33 Intel és AMD A személyi számítógépekben használt processzorok piacán az Intel részesedése jelentős, egyes adatok szerint 80% körüli Mekkora tehát az Intel piaci ereje? Az árrése 60% fölötti, ami magas Lerner-indexet ad. De következik ebből, hogy magas a piaci ereje? Nem, mert a határköltség ebben az iparágban viszonylag alacsony A piaci koncentráció is magas, mégis erős verseny van az Intel és az AMD között Az Intel piaci erejének megítélése tehát nem is olyan könnyű feladat, önmagában a fenti mutatókból nem lehet megítélni

34 Piaci erő: áttekintés A piaci erő mérése összetett feladat Az egyszerű mutatók alapján legfeljebb hasonló szerkezetű piacok összehasonlítására vállalkozhatunk De még itt is tekintettel kell lennünk számos egyéb tényezőre (pl. intézményi környezet), amik erősen befolyásolják a tényleges piaci erőt A piaci erő mindig valamilyen piacmeghatározással együtt értelmezhető, így ha a piacot rosszul határozzuk meg, akkor a piaci erőt is rosszul mérjük fel Többtermékes vállalatok esetén nem is értelmezhető a vállalat egészének piaci ereje, csupán egy-egy piac viszonylatában

35 Áttekintő kérdések Ismertessük a hipotetikus monopolista tesz működését Mire használható a Lerner-index és a koncentrációs mutatók? Milyen információkra van szükség kiszámításukhoz? Milyen korlátai vannak, ha a piaci erőt a fenti mutatókkal próbáljuk mérni? Foglaljuk össze, hogy milyen érvek merülnek fel a MEH földgáz kiskereskedelmi piacelemzésében a verseny erősségének megítélésekor