Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 10. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 4. rész

Átírás

1 MIKROÖKONÓMIA II.

2

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 4. rész Készítette: Szakmai felel s: február

5 A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el adásvázlatok. kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával.

6 Vázlat 1 2

7 Deníció Azt a piacformát, amikor termékdierenciálás mellett piaci er vel rendelkez vállalatok eznek, monopolisztikus nek nevezzük. Reprezentatív szerepl t tartalmazó modellek (pl. márkák közti ) Chamberlin-modell: szabad be-, és kilépés, dierenciált termék Elhelyezkedési ('térbeli') modellek Hotelling-modell (egydimenziós, lineáris termékdierenciálás, rögzített a szerepl k száma) Salop-modell (egydimenziós, körkörös termékdierenciálás, rögzített a szerepl k száma)

8 (folyt.) Monopolmegoldások aggregált és üzemi szinten Adott N számú üzem esetén a monopólium tényleges, aggregált keresleti görbéje D N. Egy üzem kereslete: D n = D N /N. A vállalati és az üzemi szint megoldás ugyanarra az árra vezet.

9 (folyt.) Monopólium üzeme versus monopolisztikus z vállalat Monopólium üzeme esetén az optimális megoldást MC = MR n adja. Külön vállalat esetén azonban a keresleti görbe, amivel a vállalat szembesül: d n, tehát az optimum a H pontban van.

10 (folyt.) z i egyensúly z i egyensúly az s pontban alakul ki. Ebben a pontban minden vállalat protot maximalizál, az ár alacsonyabb, a termelt mennyiség magasabb, mint monoplólium esetén.

11 (folyt.) Reprezentatív monopolisztikus z vállalat Hosszú távon a reprezentatív vállalat L ár-mennyiség kombinációja a D n tényleges, egy vállalatra jutó keresleti görbén található. Ezenfelül a hosszú távú egyensúlyi feltétel az, hogy addig történnek belépések és kilépések, amíg a reprezentatív vállalat protja nulla nem lesz (az ár egyenl nem lesz az AC n átlagos költséggel).

12 (folyt.) Állítás ben az aggregált kibocsátás nagyobb, az ár pedig alacsonyabb, mint egy többüzemes monopólium esetén. A saját termékváltozatot kínáló, független vállalatok száma azonban monopolisztikus ben lehet nagyobb is, kisebb is, mint egy monopólium protmaximalizáló termékválasztéka. ben a fogyasztók tehát jól járnak az alacsonyabb árakkal, a számukra elérhet termékválaszték azonban lehet nagyobb is, kisebb is.

13 (folyt.) Termékfajta 1970-es évek 1990-es évek gépkocsimárkák gépkocsimodellek személyi számítógépek szoftverek honlapok mozilmek repül terek vidámparkok McDonald's étlapján szerepl ételek Hazai üdít ital-márkák Tejtípusok 4 19 Levi's farmermodellek Futócip márkák N i kötöttáru 5 90 Kontaktlencse 1 36 Biciklitípusok 8 31 Forrás: Hirschleifer et al, 2009, 358.

14 (folyt.) Elhelyezkedési (térbeli) modellek: Hotelling-modell (egydimenziós, lineáris termékdierenciálás, rögzített a szerepl k száma) A termékek csak egy dimenzióban különböznek egymástól (kiterjeszthet több dimenzióra): ez lehet a térbeli elhelyezkedés dimenziója, vagy a termék tulajdonság egy dimenziója (pl. mennyire édes) Lineáris város modell: egyetlen utca meghatározott hosszúsággal A fogyasztók egyformák, elhelyezkedésük egyenletes a város mentén 2 üzlet A termék az elhelyezkedést l eltekintve homogén, azaz minden fogyasztó az olcsóbb üzlett l vásárol gyelembe véve a szállítási költségeket. Ha az ár rögzített: a két vállalat elhelyezkedése meghatározható, létezik Nash-egyensúly az elhelyezkedési stratégiák halmazán(mindkét üzlet középen telepszik le)

15 (folyt.) Ha az elhelyezkedés rögzített: meghatározható az árképzés Bertrand-egyensúlya, létezik Nash-egyensúly az árképzési stratégiák halmazán (feltéve, hogy a vállalatok nincsenek egymáshoz túl közel) Az ár csak akkor lesz egyenl a határköltséggel, ha a termékek teljesen homogének (a két üzlet ugyanott helyezkedik el). A dierenciálás piaci er fölényhez juttatja a vállalatokat! Ha az elhelyezkedés és az ár is változhat: nem létezik egyensúly. Salop-modell (egydimenziós, körkörös termékdierenciálás, rögzített a szerepl k száma)

16 Lehetséges stratégiák Deníció Ha a vállalat olyan protnövelési próbálkozást tesz, amely a piaci szerepl k véléekedésének és/vagy a piacszerkezeti formának a megváltoztatásán keresztül érvényesül, stratégiai nek nevezzük. Megjegyzés A stratégiai ellenes, ha csak az teszi racionálissá, hogy korlátozza a t. Összejátszás (kartell) Kiszorítás (árazás, mennyiség) K+F, innovációk Szerz déses kapcsolatok létrehozása stb.

17 Összejátszás Töréses keresleti görbe különböz termékek esetén Tegyük fel, hogy a vállalat jelenleg q mennyiséget termel P áron. Ha árat csökkent, az oligopólium többi tagja követni fogja, így csak kevéssel növelheti az eladásait. Ha viszont árat emel, a többiek nem fogják követni, és ezért jelent s forgalomkiesésre számíthat. Következésképpen a d keresleti görbéje megtörik, az MR határbevételi görbéjének pedig ennek megfelel en függ leges szakadása lesz. Az egyensúlyi ár viszonylag stabil, mivel az MC görbe várhatóan akkor is az MR görbe szakadásán fog keresztülhaladni, ha a keresleti vagy a költséggörbe kismértékben eltolódik.

18 Összejátszás (folyt.)

19 Összejátszás (folyt.) Árváltozások a kanadai napilapok piacán ármódosítások árváltozások átlagos nagysága közötti átlagos id (hónap) (százalék) kategória M* O* M* O* példányonkénti értékesítés 40,5 41,8 26,2 29,0 hetenkénti kézbesítés 21,9 25,9 13,1 16,6 kézbesítés 22,0 29,0 12,8 16,3 ügynök 37,1 42,0 25,5 30,2 postai megrendelés 21,9 26,6 20,5 28,0 * M = monopólium, O = oligopolium Forrás: Hirschleifer et al, 2009, 394.

20 Összejátszás (folyt.) Kereskedelmi élelmiszerárak Svédországban üzletek száma mediánár 1 103, , , , , , , ,2 Forrás: Hirshleifer et al, 2009, 396.

21 Összejátszás (folyt.) Az i-edik vállalat protja kartellezés mellett: π k i Az i-edik vállalat protja, ha csak szegi meg a kartellmegállapodást és a többiek betartják: π cs i Az i-edik vállalat protja, ha mindkét vállalat megszegi a kartellmegállapodást: π N i Az i-edik vállalat protja Cournot-Nash egyensúlyban: π C i Egyszeri kartellmegállapodás-játék kizetési mátrixa: betart megszeg betart π k, πk π k, πcs megszeg π cs, πk π N, πn

22 Összejátszás (folyt.) Deníció Büntetéskioldó (trigger) stratégia: Az els lejátszáskor kooperáció, utána pedig mindig annak a stratégiának a kiválasztása, amit a társ az el z id szakban választott (ha kooperált, akkor kooperáció, ha megszegte a megállapodást, akkor nincs kooperáció). Véges sokszor ismételt kartell-megállapodási játék egyszeri kizetési mátrixa: betart megszeg betart π k, πk π k, πcs megszeg π cs, πk π C, πc

23 Összejátszás (folyt.) Potenciálisan végtelen sokszor ismételt kartellmegállapodási játék: Diszkonttényez : R Annak valószín sége, hogy a játék a következ id szakban folytatódik: ρ Az i-edik vállalat protjának jelenértéke kartellezés mellett: PV (π k i ) = π k i + ρrπ k i + ρ 2 R 2 π k i + ρ 3 R 3 π k i +... = π k i (1 ρr) Az i-edik vállalat protjának jelenértéke, ha csak szegi meg a kartellmegállapodást az el id szakban és a többiek betartják: PV (π cs i ) = π cs i + ρrπ C i + ρ 2 R 2 π C i + ρ 3 R 3 π C i +... = = π cs i + ρrπc i (1 ρr)

24 Összejátszás (folyt.) Megjegyzés Ha a vállalat megszegi a kartellmegállapodást, akkor az els id szakban éri meg a legjobban megszegni azt! Az i-edik vállalat protjának jelenértéke Cournot-Nash egyensúlyban: PV (π C i ) = π C i + ρrπ C i + ρ 2 R 2 π C i + ρ 3 R 3 π C i +... = π C i (1 ρr)

25 Összejátszás (folyt.) Állítás Érdemes betartani a kartellmegállapodást, ha PV (π k i azaz ) > PV (πcs i ), π k i (1 ρr) > πcs i + ρrπc i (1 ρr), ρr > πcs i π cs i π k i π C i

26 Összejátszás (folyt.) Feladat: összejátszás (Cournot-duopólium): D(p) = 500 Q C i (q i ) = 20q i + q 2 i + 20

27 Kiszorítás Pl.: Kiszorító árképzés Tegyük fel, hogy egy monopólium a D(p) = 16 p alakú kereslettel néz szembe. Költségfüggvénye: C(q) = 40q 12q 2 + q 3 Határozzuk meg a monopólium által alkalmazható normál (stratégiamentes) és kiszorító árakat, ha a potenciális belép nek azonosak a költségviszonyai (és a belép r l feltesszük, hogy feltételezi: a bentlév nem változtat a termelésén a belépése után)! 1. Stratégiamentes ár MR = MC 16 2q = 40 24q + 3q 2 q = 6, p = 16 6 = 10

28 Kiszorítás (folyt.) 2. Kiszorító ár A bennlév vállalat olyan árat és mennyiséget határoz meg, amely mellett a belépni szándékozó vállalat protja ha belépne, 0 lenne. AC érinti a belép reziduális keresleti görbéjét (meredekségük azonos) A reziduális keresleti görbe meredeksége = piaci keresleti görbe meredeksége =-1 AC = 40 12q + q 2 dac = 2q 12 = 1 ebb l q dq e = 5, 5; p = AC(5, 5) = 4, 25 Ilyen ár mellett a kereslet: 16 4, 25 = 11, 75; q i = 11, 75 5, 5 = 6, 25, Kiszorító ár: p = 9, 75

29 Kiszorítás (folyt.) Pl.: Kiszorító árképzés Egy piacon monopol helyzetben lev vállalat költségfüggvénye: C(Q) = 40Q Egy belépni szándékozó vállalat költségfüggvénye: C(q) = q (100 a piacra lépés költsége.)a piaci kereslet inverz függvénye: p = 100 (Q + q) Milyen termelési szinttel tudja a bennlév vállalat távol tartani a belépni szándékozót? A belépni szándékozó vállalat protja: [100 (Q + q)] q ( q) max q 60 Q 2q = 0 A belépni szándékozó vállalat optimális termelése a bennlév termelésének függvényében (reakciófüggvény): q = 30 0, 5Q A bennlév vállalat úgy választja meg Q nagyságát, hogy a belép leend protja 0 legyen:

30 Kiszorítás (folyt.) [100 (Q + q)] q ( q) = 0 Behelyettesítve a reakciófüggvényt Q + 0, 25Q 2 = 0 (Q 1 = 80, q 1 = 10) Q 2 = 40, q 2 = 10, p = 50 Ekkor a belépni szándékozó vállalat protja: ( ) = = 0

31 Kiszorítás (folyt.) Pl.: Árprés a távközlési piacon Piacnyitás (2002): a saját hálózattal rendelkez vállalat köteles az összekapcsolást biztosítani az alternatív szolgáltatók hívásaihoz. 'Az ár legyen költség alapú', de a Matáv még a hivatalos árak elfogadása el tt kötött hosszú távú összekapcsolási szerz déseket. Kiskereskedelmi piac: üzleti el zet k díjcsomagjai Nagykereskedelmi piac: összekapcsolási szolgáltatás, ami elengedhetetlenül szükséges a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásához januárjúlius: összekapcsolási díj > Matáv hívásdíjak > Matáv hálózatfenntartási költségei negatív árrés a kiskereskedelmi társak nem tudták nyereségesen nyújtani szolgáltatásukat

32 Kiszorítás (folyt.) Cél: a nagykereskedelmi er fölény átvitele a kiskereskedelmi piacra, ott a társak kiszorítása, belépésük megakadályozása (árprés). Ehhez még veszteségeket sem kellett elszenvednie, csak a prot egy részér l lemondani ideiglenesen. Versenytanács (Vj-100/2002/72): 70 millió Ft büntetés. A vizsgált id szak ugyan rövid, de a piacnyitás kezdete miatt a tevékenység torzító hatású.

33 Technológiai alapú kiszorítás

34 Technológiai alapú kiszorítás (folyt.) Pl.: A termelési költségek csökkentésére szolgáló beruházások A piacon lev A vállalat két perióduson át termel. Mindkét id szakban az adott termék iránti inverz kereslet: D 1 = p = 74 9q Az els periódusban az A vállalat költsége: C(q) = q A második periódusban egy B vállalat amelynek az A vállalatéval azonos költségei vannak is szeretne belépni a piacra, s ha így tesz, az iparágban Cournot-duopólium alakul ki. A két vállalat közötti aszimmetriát csupán az adja, hogy az A vállalatnak lehet sége van az els periódusban K+F-re költeni: ha 63,5 dollárt költ K+F-re, akkor 2-re csökkenti a határköltségét. A kamatláb 10%. Érdemes-e az A vállalatnak K+F-re költeni? Belép-e a B vállalat a piacra?

35 Technológiai alapú kiszorítás (folyt.) A lehetséges kimenetekhez tartozó kizetések: A vállalat nem költ K + F -re, B vállalat nem lép be: A vállalat mindkét periódusban monopol helyzetben van: MC = MR 20 = 74 18q q = 3; p = 47 az A vállalat protja mindkét periódusban: 66 (a B vállalat protja mindkét periódusban: 0)

36 Technológiai alapú kiszorítás (folyt.) A vállalat költ K + F -re, B nem lép be A vállalat protja: 1. periódusban: 66 63, 5 = 2, 5 2. periódusban: MC = 2; 74 18q = 2, q = 4; p = 38; Prot = 129 (a B vállalat protja mindkét periódusban 0)

37 Technológiai alapú kiszorítás (folyt.) A vállalat nem költ K + F -re, B vállalat belép 1. periódusban: A vállalat protja 66, B vállalaté 0 2. periódusban: Szimmetrikus Cournot-duopólium alakul ki: Reakciófüggvények: q A = 3 q B /2; q B = 3 q A /2 Mindkét vállalat protja 21. q A = q B = 2; p = 38

38 Technológiai alapú kiszorítás (folyt.) A vállalat költ K + F -re, B vállalat belép 1. periódusban: A vállalat protja 2,5; B vállalaté 0 2. periódusban: Aszimmetrikus Cournot-duopólium alakul ki: (MC A = 2; MC B = 20) Reakciófv.-ek: q A = 4 q B /2; q B = 3 q A /2 q A = 3, 33; q B = 1, 33; p = 32 A vállalat protja 85, B vállalaté 1. Rajzoljuk fel a játék extenzív formáját és határozzuk meg az egyensúlyt!