Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Átírás

1 Modern piacelélet ELTE TáTK Közgazdaságtudoányi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonóia Alapítvány táogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudoányi Tanszékének közreűködésével

2 Modern piacelélet Árdiszkriináció ELTE TáTK Közgazdaságtudoányi Tanszék Készítette: Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonóia Alapítvány táogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudoányi Tanszékének közreűködésével

3 Árdiszkriináció: egy példa Hogyan értékesítenénk a Modern piacelélet tankönyvet? Tegyük fel, hogy ez az egyetlen agyar nyelvű tankönyv a téában Az elérhető profit attól függ, hogy: Mennyi inforációnk van a vevőkről Milyen eszközeink vannak az árajánlatok kidolgozására

4 Árdiszkriináció: egy példa Ha kevés az inforációnk a vevőkről és nincs is lehetőségünk összetett árazási séát létrehozni, akkor aradnunk kell az egységes árazásnál: Minden egyes példány Minden vevő száára Azonos áron érhető el

5 Árdiszkriináció: egy példa Ha több inforációnk van a vevőinkről, akkor próbálkozhatunk az árdiszkriinációval Ideális esetben jó lenne tudni inden egyes vevőről, hogy ennyit hajlandó érte fizetni, és éppen annyit kérni tőle Ha ne, akkor azonosítani kell olyan fogyasztói jellezőket, aelyek összefüggnek a fizetési hajlandósággal

6 Árdiszkriináció: egy példa A fogyasztói jellezők alapján aztán fogyasztói csoportokat határozhatunk eg, akiknek eltérő árakon igyekszünk értékesíteni Fizetési hajlandóság alapján például bizonyos városok, iskolák beiratkozott diákjainak felkínálhatunk kedvezényt (szeélyre szabott vagy csoportos árazás)

7 Árdiszkriináció: egy példa Ha nincs fogyasztói inforációnk a vevőinkről, akkor próbálkozhatunk azzal, hogy a teréknek több változatát is elkészítjük, és hagyjuk, hogy a vevők aguk szelektálódjanak ki Például kínálunk keény kötéses kiadást agasabb áron (enü árazás)

8 Árdiszkriináció: egy példa Az árazási eszközök elérhetősége alapján további lehetőségek: Időben változó árak érvényesítése (például a jövőbeli értékesítésekre árkedvezényt ajánlani, vagy az árakat a últbeli áraktól függővé tenni) (lásd: Interteporális árazás) Kínáljuk a teréket egy csoag részeként is (például a könyv ellé CD-elléklet feladatokkal, tanári segédlettel) (lásd: csoagban történő értékesítés és árukapcsolás)

9 Árdiszkriináció Az árdiszkriináció lényege a vállalat szepontjából végső soron az, hogy: Több inforáció és több árazási eszköz birtokában Növelhető a profit

10 Árdiszkriináció: egy példa Mi történik azonban, ha ás Modern piacelélet tankönyv is kapható agyar nyelven? Ilyenkor a több inforáció és több árazási eszköz birtokában se feltétlenül tudunk több profitot elérni, ert: 1. a versenytársak is alkalazhatják ugyanezeket a stratégiákat. egyes fogyasztói csoportok esetén a verseny csak tovább erősödhet

11 Árdiszkriináció Szó lesz arról, hogy az árdiszkriináció: 1. hogyan űködik ne tökéletes versenyben. ilyen jóléti következényei vannak

12 Árdiszkriináció Szó lesz továbbá arról, hogy: 3. i a különbség az árdiszkriináció háro alapvető típusa között 4. hogyan teszi lehetővé az egyéni vagy csoportos árazás a onopolista száára, hogy több fogyasztói többletet csoportosítson át saját agához

13 Árdiszkriináció 5. i alapján kell különböző vevői csoportoknak különböző árakat eghatározni 6. oligopol helyzetekben a fogyasztói többlet átcsoportosításának profit növelő hatását ellensúlyozhatja az erősebb verseny profit csökkentő hatása

14 Árdiszkriináció eghatározása Egy terék két változatát kínálja ugyanaz az eladó Két vevő száára két különböző áron A nettó ár ezesetben a vevő által fizetett ár ínusz a terékdifferenciálás költsége

15 Árdiszkriináció eghatározása Akkor űködhet, ha: 1. van piaci ereje a vállalatnak. nincs arbitrázs lehetőség: A vevők száára lehetetlen vagy túl költséges

16 Árdiszkriináció típusai A vevők fizetési hajlandóságáról elérhető inforáció + - Szeélyre szabott árazás (elsőfokú) A terék inden egyes darabját külön árazzák; teljes fogyasztói többlet elvonás Csoportos árazás (haradfokú) Fogyasztói preferenciák alapján történő piacszegentálás; csoportonként eltérő árak Menü árazás (ásodfokú) Nincsenek egfigyelt vevői jellezők, saját agukat szelektálják ki

17 Szeélyre szabott árazás (elsőfokú árdiszkriináció) A két fogyasztónak eltérő a fizetési hajlandósága (keresleti fv-e) Ha a vállalat pontosan iseri keresletüket, akkor szeélyre szabott árat határoz eg: Mindkettő száára MC-vel egyenlő használati díjat (darabár) Viszont eltérő fix díjat (csatlakozási, belépési díj)

18 Csoportos árazás (haradfokú árdiszkriináció) Itt a vállalat ne iseri az egyéni keresleti fv-eket, de azonosítani tudja egy adott fogyasztóról, hogy két csoport közül elyikbe tartozik Pl. életkor vagy földrajzi hely szerint Ekkor az adott csoportra jellező optiális árat határozza eg (MC i = MR i )

19 Menü árazás (ásodfokú árdiszkriináció) Itt a vállalat csak azt tudja, hogy vevői két csoportra oszthatók, de az egyes fogyasztókról ne tudja egállapítani, hogy elyikbe tartoznak Olyan enüt kell kitaláljon, aely alapján a fogyasztók aguk válogatódnak ki Úgy, hogy egyik csoportnak se érje eg a ásiknak szánt ajánlatot választani Ebben a példában legyen: egy 8 darabra vonatkozó ajánlat 64-ért és egy 1 darabra vonatkozó ajánlat 88-ért Ekkor a két csoport tagjai aguktól szétválogatódnak

20 Az árukapcsolás int árdiszkriinációs eszköz A Pepall-könyv 41. oldalon található példája szerint, ha egy filgyártó két filet kínál két televíziós álloásnak, de ne tudja róluk, hogy pontosan elyik az A és elyik a B keresletű, akkor: Külön-külön értékesítve a fileket kénytelen lesz indkettőt a kisebbik áron kínálni, hogy biztosan egvegye indkét filet indkét álloás, és bevétele x ( ) = dollár lesz Ha azonban csoagban kínálja a két filet dollárért, akkor bevétele x = 0000 dollár

21 Az árukapcsolás int árdiszkriinációs eszköz Ha egy onopóliu két teréket árul, akkor a fogyasztók 4 részre oszthatók aszerint, hogy ely teréket veszik eg külön-külön p 1M R 1, p M R Ha azonban a két teréket összekapcsolja p = p 1M + p M áron, akkor a szegentációt a szaggatott vonal entén végezheti p < p 1M + p M esetén pedig a pontozott vonal entén Ezzel a ódszerrel növelheti profitját, anélkül, hogy tudná, ki elyik szegensben van

22 Árdiszkriináció alkalazása Légitársaságok száára a egfelelő árképzési stratégia kifejlesztése kulcskérdés Érdees feltölteni gépet, akár olcsó jegyekkel is: Az egyes utasok szállításának határköltsége egyforán alacsony, égis nagy különbségek vannak egyazon járaton utazók által fizetett árak között

23 Árdiszkriináció alkalazása Az utasok nagyon különbözőek a fizetési hajlandóság szepontjából Korlátozottak az arbitrázs lehetőségek Például az utas nevének a egváltoztatásáért díjat kell fizetni Aíg van üres hely a gépen, az újabb utas határköltsége elhanyagolható

24 Árdiszkriináció alkalazása Árengedények felajánlása különböző korlátozásokért cserébe 1. Olyan korlátozások, aelyeket ne hajlandó indenki vállalni, vannak, akik inkább többet fizetnek (önszelekció) Például előre foglalás/vásárlás, szobati ottalvás, egy útra adott jegyek felára stb.. egfigyelhető jellezők alapján Például családi, kor-, vagy diákkedvezény

25 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén A onopóliu növelni tudja profitját, ha jobban egiseri vásárlóinak rezervációs árát Modell: vevők értékelése θ, ai egyenletesen oszlik eg a [0,1] intervalluon Akkor vásárolnak, ha θ > p, így a kereslet q = 1 p Nulla határköltség esetén a profit p (1 p)

26 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén Azonos (unifor) árak esetén: p u = 1/, π u = 1/4, FT u = 1/8, HTV u = 1/8 p Lenne, aki többért 1 is vásárolna FT Van, akit ég P u =1/ érdees lenne π HTV kiszolgálni a q határköltség fölött 1/ 1

27 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén Mi történik, ha több inforáció alapján sikerül felosztani a piacot, azaz a [0,1] intervalluot N egyenlő részre Feltesszük, hogy az összegyűjtött inforációk alapján a onopóliu tudja inden egyes fogyasztóról, hogy elyik csoportba tartozik

28 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén Legyen N = Ekkor a [0,1/] intervalluon q 1 =1/ p 1, [1/,1] között q =ax{1/,1 p } π () = 1/4+1/16 > π u, FT() = 1/8+1/3>FT u, HTV() = 1/3 < HTV u

29 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén p 1 p =1/ FT p 1 =1/4 π FT 1 1/ π 1 HTV 1/4 1 q

30 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén Legyen N tetszőleges. Ekkor: π (N) = 1/ (N 1) / (4N ) FT(N) = (4N 3) / (8N ) HTV(N) = 1 / (8N ) Ha egyre több inforációja van a onopóliunak a fogyasztók rezervációs áráról, akkor nő a profitja. Egyéni árazás ellett az összes többlet a onopóliué, és egszűnik a holtteherveszteség.

31 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén

32 Csoportos árazás a Hotellingodellben Kiterjesztjük a Hotelling-odellt. Legyen N = (MC = 0), a két vállalat a szakasz két szélén helyezkedik el A [0,1] intervalluon a fogyasztók egyenletes oszlanak el Az x elhelyezkedésű fogyasztó hasznossága: r τ x p 1 ha az első teréket választja r τ (1 x) p ha a ásodik teréket választja

33 Csoportos árazás a Hotellingodellben A fogyasztókról exogén ódon adott és költségentesen elérhető inforáció alapján a [0,1] intervallu N egyenlő részre osztható Legyen N = k, ahol k = 0,1,,... k a rendelkezésre álló inforációk inőségét éri Minél több/jobb inforáció áll rendelkezésre a fogyasztókról, annál több csoportra oszthatók

34 Csoportos árazás a Hotellingodellben Egy 3 lépéses játékban a vállalatok: 1. Eldöntik, hogy egszerezzék-e a k inőségű inforációt a. kiválasztják irányadó áraikat b. az inforált vállalat(ok) az egyes csoportokra szabott kedvezényeket választanak

35 Csoportos árazás a Hotellingodellben Az árazós szakasz (a. és b.) négy esetre osztható Egyik vállalat se szerez be inforációt Ekkor egkapjuk az eredeti Hotelling-odell kienetelét, π NI,NI = τ/ (NI: nincs inforáció) Mindkét vállalat egszerzi az inforációt Az i vállalat egszerzi, a j vállalat viszont ne

36 Mindkét vállalat inforált Mi lesz az fogyasztói szegens ára? A célfüggvény: ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) τ τ π π / ˆ ahol ˆ / ax / 1 ˆ ax k p k p p p x x p x p + = = =

37 Mindkét vállalat inforált A egoldás: ( ) ( ) k k k k k k x p p 6 4 ahonnan ˆ, 3, = + = + = τ τ

38 Mindkét vállalat inforált Keressük azt a fogyasztói szegenst, ahol az optiális árazás esetén a közöbös fogyasztó az adott szegensen belül található: ( ) 1 / ˆ / < < < < k k k k x

39 Mindkét vállalat inforált Azokban a szegensekben, ahol ez teljesül, a vállalatok osztoznak a fogyasztókon Ahol ne, ott a vevők a közelebbi vállalatot választják Ha pl. k = 3, akkor 8 szegens lesz, és a 4-5-ösben osztoznak a fogyasztókon

40 Csoportos árazás a Hotellingodellben: jó inforáció hasznos

41 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén Oligopol piacon a fogyasztókról rendelkezésre álló inforáció kétféle hatással van a vállalatokra: 1. több többletet tudnak elvonni a fogyasztóktól. erősödik az árverseny

42 Csoportos és egyéni árazás onopóliu esetén Ha a rendelkezésre álló inforáció elég jó inőségű, akkor az 1. hatás erősebb, int a. Ekkor a vállalatok felhasználják ezt az inforációt, és árdiszkriinálnak. Azonban lehet, hogy jobban járnának, ha egegyeznének, hogy ezt egyikük se teszi (fogolydilea).

43 Csoportos árazás többterékes onopóliu esetén A onopóliu k különálló piacon értékesít Az i piacon a kereslet Q i (p i ) A onopóliu teljes költsége C(q) A célfüggvény és a egoldás: ax Π ( p, p, Κ, p ) = p Q ( p ) C Q ( p ) 1 egoldás: p i C p i k ( q) = k i i i i= 1 i= 1 i haη > η, akkor i 1 η j k i i p i < p j

44 Áttekintő kérdések Milyen típusai vannak az árdiszkriinációnak? Mely iparágakban figyelhetünk eg csoportos árazást? Hogyan hat a vállalat(ok) profitjára az árdiszkriináció lehetősége? Milyen jóléti következényei vannak? Miért fontos a fogyasztókról rendelkezésre álló inforációk inősége?