Pethes Imre: Versenykizárás többtermékes monopolpiacokon

Átírás

1 Pethes re:

2 Tartalojegyzék. BVZTÉS. AZ ALAPMODLL 3.. A játék egadása, feltevések 3.. gyensúly... Független értékesítés 5... Kapcsolt értékesítés 6 3. AZ ALAPMODLL KTRJSZTÉS Tökéletes inforáció Aszietrikus inforáció Szeparáló egyensúly 3... gybeosó egyensúly 3. VRSNYPOLTKA KÖVTKZMÉNYK 5. ÖSSZGZÉS 6 FORRÁSJGYZÉK 7

3 . Bevezetés A tanulány célja, hogy a kapcsolt értékesítés versenykorlátozó hatásainak elezésére jelenleg rendelkezésre álló odellkeretet kiterjesztve alkalassá tegye az aszietrikus inforációs szituációk elezésére. Az elélet iránti érdeklıdés a G- Honeywell egyesülési szándék 00-es európai uniós elutasításából ered. A legisertebb odellkeretet Barry Nalebuff dolgozta ki (ld. Nalebuff (00) és Nalebuff (00)) és eredeti forájában tökéletes inforációs játékok elezésére alkalas. Az aszietrikus inforációs helyzetek elezésére is alkalas kiterjesztés alapja Paul Milgro és John Roberts 98-es unkája, aiben a szerzık a belépık száára iseretlen határköltségő onopolista versenykorlátozási lehetıségeit vizsgálják. A tanulány felépítése a következı: a ásodik fejezet Nalebuff alapodelljének beutatása, és az aljáték tökéletes Nash-egyensúly levezetése. A haradik rész vezeti be a kiterjesztett odellt. lıször, int viszonyítási alapot a tökéletes inforációs játék egyensúlyát határozzuk eg, ajd az aszietrikus inforáció bevezetésének hatásait eleezzük. A dolgozat negyedik fejezete a odellekbıl levezethetı versenypolitikai következényekkel foglalkozik, végül az ötödik fejezet vonja le a végkövetkeztetéseket.

4 . Az alapodell Az árukapcsolás belépés korlátozó hatásainak vizsgálatához Barry Nalebuff 00-ben egjelent Bundling as an entry barrier c. cikkében felépített egy idıszakos, isétlés nélküli, tökéletes inforációs odellje szolgáltatja a keretet. bben a részben beutato az alapodellt, ahogy a szerzı használja, és levezete az eredeti alapfeltevések ellett kialakuló egyensúlyt. A következı fejezetben kiterjeszte a odellt úgy, hogy alkalas legyen aszietrikus inforációs belépési játék vizsgálatára. A továbbfejlesztett odellben a belépési költségekrıl csak az inkubens rendelkezik teljes inforációval, a belépı az ı árjelzésére alapozza várakozásait... A játék egadása, feltevések gy kétterékes ( A és B terék) onopolista pozícióját egy egyterékes belépı veszélyezteti, aki egyfora eséllyel rendelkezik hoogén helyettesítı terékkel az A illetve a B terék piacán (ég a játék elején kiderül, hogy elyiken). Mindkét piac értéke -re norált, és az egyszerőség kedvéért feltesszük, hogy a fogyasztókat ne köti a költségvetési korlátjuk. A fogyasztók értékeléseik szerinti eloszlása egyenletes az egységnyi oldalú négyzeten (azaz az egyes terékekre vonatkozó értékelések függetlenek és eloszlásuk egyenletes a [0;] intervalluon). Mindkét terék zéró határköltséggel terelhetı, de a belépés költséges. A belépési költséget a játék elején a terészet a [0;0.5) intervalluból húzza egyenlı eséllyel, és a húzás eredénye azonnal isertté válik indkét szereplı száára. A költségek felsı korlátjának önkényes értéke a belépı által elérhetı legagasabb profit szintjével egyezik eg. Az inkubens és a belépı Stackelberg árvezérléses játékot játszik, ahol a onopolista szabja eg elıször az árát / árait, aihez a továbbiakban tartja agát, ajd a versenytárs eghozza a belépési döntését és egszabja a teréke árát és a terékeik iránti piaci kereslet a Bertrand-féle árversenynek egfelelıen alakul. A szereplık profitaxializáló ódon viselkednek. 3

5 A onopolista döntési dienziói a következık:. kapcsolt vagy független értékesítés;. belépés elrettentése vagy elfogadása. A kihívó arról dönt a onopolista árbejelentése után, hogy belép-e a piacra vagy se. A szereplık tehát egy ne isételt tökéletes inforációs játékot játszanak, aelyet extenzív forában alább láthatunk: A Versenyzı terék B Döntési sorrend: Terészet Ugyanaz a fa. C [ 0;0.5) C Terészet Kapcsolt Független nkubens lrettent lfogad lrettent lfogad nkubens Belép Ne lép be B Nlb B Nlb B Nlb Belépı Az elezés a kapcsolt értékesítésre helyezi a hangsúlyt, ivel célja a továbbiakban annak vizsgálata, hogy ilyen hatással lesz a kialakuló egyensúlyra, azon belül is a játék ezen ágára a feltevések elhagyásának. A független értékesítés vizsgálatánál a ár kiforrott közgazdaságtani álláspontot követi az elezés... gyensúly A játék egoldása során aljáték tökéletes Nash-egyensúlyt keresünk, ait a visszagöngyölítés ódszerének alkalazása biztosít. nnek elsı lépéseként a fent illusztrált nyolc kienetel profitpárosait kell eghatározni. Az tanulányban az index végig az inkubens, íg az a belépı változóit jelöli, költségeket. C pedig a belépési

6 ... Független értékesítés Ha a onopolista függetlenül értékesíti a terékeit, és belépés történik az egyik piacon, akkor azt a piacot elkerülhetetlenül elveszti. A követı az inkubens árainak iseretében ugyanis abban a kedvezı helyzetben van, hogy tetszılegesen kicsiny értékben aláígérve a teljes piacot ellophatja a onopolistától. gy parciális piacon a terék iránti kereslet p ár függvényében: q ( p) profit pedig p( p) bárely fél száára. A profitaxializáló ár, az elért p. Aennyiben a onopolista elfogadja a belépést, aga a egaradt onopóliuából szárazó jövedelet teheti zsebre, ai adott feltevések ellett 7. A ásik piacon ugyancsak a onopolárat szabva a belépı ε -nal aláígérve 7 ε + ε C ε C C, ivel ε nullához tart. A profitaxializálásból eredıen a belépı egyedül akkor lép be a piacra, ha ezzel szigorúan jobban jár, intha kint aradna, azaz pozitív profitot ér el. Zéró vagy negatív várható profit ellett ne lép be. bbıl, és a játék szerkezetébıl az következik a onopolista száára, hogy sikeres elrettentéshez a belépési költségek szintjére kell leszorítania a egtáadott piacon elérhetı profitot. Ugyanez ateatikailag kifejezve azt jelenti, hogy árfüggvénye a következı lesz: stratégiával összesen onopolista 6 + C p C. zzel a profitot ér el. Aennyiben kihívója égis belép, a 5, a belépı viszont zéró profitot ér el. Az elfogadott belépés ellett távol aradó kihívó profitja terészetesen ugyancsak zéró, a onopolista pedig 8 + -et nyer a két piacon összesen. 5

7 Következésképp, a onopolistának inden C > 0 -ra érdees elrettentenie, ezzel + C profitot elérve, íg belépés csak zéró belépési költségek esetén következik be, aikor a onopolista és a belépı egyaránt profitot ér el.... Kapcsolt értékesítés Aennyiben az inkubens kapcsoltan értékesíti a terékeit, gyökeresen egváltozik a játék. Azáltal, hogy a vásárlói döntést egy terék parciális értékelése helyett a csoag iránti értékelés alapjára helyezte, olyan fogyasztókat is egnyer, akik az egyes teréket annak független áránál - azaz -nél kevesebbre értékelik. zt a hatást nevezi Nalebuff tiszta csoaghatásnak, ai tulajdonképpen egy voluenhatás. A ceteris paribus egnövekedett értékesítés iatt az optiális csoagár viszont alacsonyabb lesz a független árak összegénél. z a Nalebuff-féle diszkonthatás, ai végeredényben egy árhatás. A onopolista profitfüggvénye az egyszereplıs piacon p p, ait a p ár axializál (az ábra jól illusztrálja a ögöttes intuíciót). A profitaxiu egadja a -es száú kienetelt: 0. 5, azaz közel 9%- A 0.8 kal agasabb a független értékesítésnél. A belépı nincs jelen a piacon, így érteleszerően zéró profitot ér el. A fentiekbıl következik az intuíció, iszerint a kapcsolt értékesítésnek csökkentenie kell az elrettentés költségeit a onopolista száára. Viszonyítási alapként vizsgáljuk eg az elfogadott belépés esetét. A kétszereplıs Stackelberg-árvezérléses piacon a belépı profitja ( p )( p p ) p (a következı oldalon látható ábra illusztrálja a kétszereplıs B piacot). Az optializálás elsırendő feltételébıl egkapjuk a belépı reakciófüggvényét: 6

8 p p p + p + (a részletes száításokat ld. a Függelékben). zt figyelebe véve optializál az inkubens. Profitfüggvénye a következı: ( p + p p ) p. lfogadott belépés esetén az egyensúly p és p ellett alakul ki, és a onopolista illetve a belépı profitja x sorrendben a következı lesz: 0.37, C 3 3 Aennyiben a onopolista el akarja rettenteni a belépést, árát úgy kell egszabja, hogy a belépı ne érjen el pozitív profitot. Mivel a probléa analitikus egoldása. rendkívül száításigényes, és jelen tanulány céljaira közelítı, nuerikus eredények is egfelelnek, a onopolista viselkedését Luina Analytica alapú sziuláció írja le. A sziuláció által nyújtott adatsorra illesztett regresszió száításában views segített. A belépı definíció szerint nepozitív profitot ér el. C < ra az inkubens A p x 0 p 0. 5 B árreakciója C -re p C -nek adódott, így belépés ellett C C, íg belépés nélkül C C profitot ér el. C ra p, 0.78 és Tehát a onopolista soha ne járhat rosszabbul kapcsolt, int független értékesítéssel (vö. 5 ; i vs i 6 ; i vs i 3 7 stb.). A belépı inden olyan esetben, aikor a i vs i onopolista elrettent, távol arad a piactól, ivel seiképp ne érhet el pozitív profitot. Ha az inkubens elfogadja a belépést, független értékesítésnél a belépési költségek teljes intervalluán ti. [ 0;0.5) C belépés ellett dönt a kihívó. Más a helyzet kapcsolt értékesítésnél. Mivel 0.08 profitot érhet el, ennél alacsonyabb belépési 7

9 költségek ellett eg fog jelenni a piacon terékével. Tehát csak a költségintervallu durván egyharadán kifizetıdı a belépés (vö. független értékesítésnél 00%). A onopolista ezen az intervalluon tehát puszta onopolárazással elrettentheti a belépést. gazolást nyert az intuíció, iszerint az ebben a odellben tárgyalt kapcsolt értékesítést jelentısen csökkenti az elrettentés költségeit a onopolista száára. Mivel a kapcsolt értékesítés gyengén doinálja a független értékesítést, és a belépési költségek intervalluának nagy részén jelentıs elınyökkel jár a onopolistának, egyensúlyban az inkubens kapacsoltan értékesíti terékeit. A fejezetben tárgyalt sziuláció eredényeit az alábbi grafikon ábrázolja:. Árak és profitok C függvényében Ár: inkubens Ár: belépı Profit: inkubens Profit: belépı Profit: ink. no belépés 3. Az alapodell kiterjesztése A tökéletes inforáció feltevésének feloldását legegyszerőbb az alapodell egy ódosított változatán vizsgálni. zért egy idıszakos Stackelberg-árvezérlés helyett két idıszakos játékot teszünk fel. Az elsı idıszakban az inkubens onopóliuát sei ne fenyegeti, íg a ásodik idıszakban egjelenhet a piacon a belépı a aga terékével. tt is, ahogyan eddig, az inkubens a játék elején egiseri a belépı 8

10 terékét. Hogy egfelelı viszonyítási alapot nyújtson a további elezéshez, elıször a odell tökéletes inforáció elletti levezetése következik. 3.. Tökéletes inforáció p A onopol szakaszban az inkubens a ár isert ódon p profithoz jut. A Bertrand verseny egyensúlya ugyancsak a ár isert profitfüggvények alapján p és ( p + p p ) ( p ( p )( p p ) ) határozódik eg, de ivel a két játékos szerepe ost szietrikus, indketten figyelebe veszik a ásik várható viselkedését, aikor döntéseiket eghozzák. Az egyensúly tehát a két reakciófüggvény etszéspontjában határozódik eg. Megjegyzendı, hogy a Bertrand-verseny ebben az esetben ne szorítja le az árakat a határköltség szintjére, ivel a két versenyzı terék ne teljesen összevethetı a kapcsolt terék egyfajta terékdifferenciálásként hat. A két reakciófüggvény: + p+ p p illetve p + p + + (érdees egfigyelni, hogy ebben az esetben az optializáció két gyöke közül ne ugyanaz nyújt optiális egoldást a belépı száára int eddig). Az eredı árak és profitok a következık: p és 0.369, íg p 0. 5 és p Az inkubens az elsı idıszakban 0. 5 p profitot ér el. p Tökéletes inforáció esetén az inkubens ne képes az elsı idıszaki árválasztásával befolyásolni a belépı döntését, a ásodik idıszakban pedig ne optiális kizáró árazást alkalaznia. Így csak akkor arad távol a belépı, ha a belépés költségei eghaladják a várható profitot, azaz C >

11 3.. Aszietrikus inforáció Az alfejezet elezése a Milgro és Roberts által 98-ben kidolgozott ódszertanon alapul, szőkebben az általuk kidolgozott egyensúlydefiníciót alkalazza, közvetlenül pedig a Marco Haan által kidolgozott lépéseket követi (Haan (006)). A odell célja annak vizsgálata, hogy a odellbe beépített inforációs aszietria egszőnik-e külsı beavatkozás nélkül. nnek érdekében indenekelıtt eg kell határozni az inforációs aszietriát. Jelen esetben kétféle világállapot létezését tesszük fel: a belépési költségek lehetnek agasak ( C > ) vagy alacsonyak ( C 0 vagy bári alatt). Hasonló probléák vizsgálatánál bevett ódszer, hogy kétféle egyensúlyt különböztetünk eg: szeparáló és egybeosó egyensúlyt. Szeparáló egyensúly kialakulása feloldja az inforációs aszietriát, ugyanis az inkubens elsı idıszaki viselkedésével egyértelően jelzi a belépınek a fennálló világállapotot. gybeosó egyensúlyban az inkubens elsı idıszaki viselkedése ne függ a fennálló világállapottól, azaz indkét esetben azonos jelzést bocsát ki, ai így a belépı száára ne szolgál többletinforációval. A játékeléletbıl a szekvenciális egyensúly fogalát hívja segítségül az elélet, ai az elızı fejezetben használt aljáték tökéletes Nash-egyensúly egy kiterjesztése inforációs aszietria esetére. Az egyensúlynak négy elee van:. az inkubens stratégiája az egyes világállapotban ( s );. az inkubens stratégiája a kettes világállapotban ( s ); 3. a belépı döntési függvénye, ai az inkubens stratégiai változójának függvénye ( e ( s) ); és. a várakozások egy rendszere a belépı részérıl, ai azt utatja eg, hogy adott egfigyelt jelzés esetén ely világállapotban lévınek hiszi agát ( µ (s) ) (angolul Milgro, P., and J. Roberts (98): Liit Pricing and ntry under ncoplete nforation: An quilibriu Analysis, conoetrica, 50(),

12 találóan syste of beliefs -nek nevezik ezt a fogalat). Jelen odell keretei között az inkubens stratégiai változója a csoagár. Az egyensúly fennállásához a fenti eleeknek háro kritériuot kell teljesíteniük:. Az inkubens viselkedése optiális száára: s i arg ax s (i a világállapotot jelöli, i ( e( s) ), ahol i, ( s) + δ e( s) + δ. belépés nélküli opolprofit jele). A belépı viselkedése optiális száára: e ha ( C µ ) 0 e ha ( C µ ) 0 e [ 0,] ha ( C µ ) e ( s) 0, 0 i i az inkubens profitja belépéskor, i i pedig a e e e C µ( s) + µ ( s) µ C, és ahol ( ) ( ) e a belépı profitja a belépési költségek nélkül. 3. A várakozások Bayes-konzisztensek: ha s s és s s µ ( s) ρ ha s s s, [ 0,] egyébként A ρ jelöli az egyes világállapot a priori valószínőségét. Megkönnyíti az elezést, ha kihasználva azok tetszılegességét az egyensúlyon kívüli várakozásokról feltesszük, hogy a belépı bizonytalanságban a legrosszabbat feltételezi, és azt várja, hogy a belépés költségei agasak (azaz ρ ).

13 3... Szeparáló egyensúly Szeparáló egyensúlyban a onopolista a két világállapotban különbözı árjelzéseket bocsát ki. Ahhoz, hogy jelzései egyensúlyiak legyenek, a fentiekbıl láthatóan két korlátnak kell eleget tenniük: () ) + δ ax ) + δ, ax + δ ( s ( s ( s) s s, s () ( ) + δ ax{ ( s + δ } s ) s s Most és Triviálisan, az egyes világállapotbeli jelzés egegyezik a onopolárral (intuíció: alacsony belépési költségek ellett a kihívó indenképp belép, ezért ne éri eg az inkubensnek eltérnie a onopolártól). Tehát s s p Így a szeparáló egyensúly létezésének feltétele, hogy s egfeleljen az alábbi korlátoknak: + δ ( s ) + δ ( s ) + δ + δ, azaz ( s ( s ) δ ( ) δ ( A fenti száokat behelyettesítve egkapjuk a onopolista profitját, ha a kettes világállapotban optiális jelzést bocsát ki: 0.5 ( s ) δ ( ) ( ) s δ 0.5 ( s ) δ ( ) Tegyük fel, hogy δ. Akkor, ivel világállapotbeli jelzés p lesz. Az egyensúly iseretében háro tanulság vonható le: ). ) ( ) , az optiális kettes s. Annak iseretében, hogy a belépési költségek alacsonyak, a onopolista optiális jelzésével ugyanannyi profitot ér el az elsı idıszakban, intha a kihívó ár belépett volna a piacra (ezzel kedvez a fogyasztóknak, ivel alacsonyabb áron nagyobb ennyiségő teréket dob piacra).. Alacsony költségő világállapotban a onopolista profitja egegyezik a tökéletes inforáció ellett elérttel, agas költségő világállapotban viszont szigorúan agasabb annál (az egyes világállapotban a teljes profit indkét esetben , íg a kettes világállapotban szeparáló egyensúlyban > ).

14 3. Az optiális jelzés független attól, hogy ekkora az optiális költség (ivel az inkubens profitja ne függ a világállapottól) gybeosó egyensúly A szeparáló egyensúly létezése ne zárja ki, hogy egyúttal az egybeosó egyensúly létrejöttének feltételei is fennállhatnak. Tegyük fel, hogy az egybeosó egyensúlyban a kihívó ne lép be a piacra. Akkor a releváns ösztönzési korlátok a következık: () () ( s ) + δ + δ ( s ) + δ + δ Mivel és 0. 5, a két feltétel egyesíthetı: s ) + δ + δ (, azaz ( s ) 0. 5, ivel 0.5 az elérhetı legnagyobb profit az egyszereplıs piacon. Mivel így kontinuu száosságú egyensúlyi kienetet kapunk, a szekvenciális egyensúly Cho és Kreps-féle finoítását alkalazzuk. Az intuitív kritériu lényegében a várakozások racionalitásának egy szigorúbb feltételét írja elı: ha a rosszul inforált fél az egyensúlyitól eltérı (ár)jelzést figyel eg, arra száít, hogy abban a világállapotban van, aiben az inkubensnek egéri az adott irányba eltérni az egyensúlyi jelzéstıl. Mivel ebben a odellben az eltérés irányából ne vonható le seilyen következtetés a világállapotra vonatkozóan (hiszen az nincs ráhatással az inkubens profitjára), az intuitív kritériu egyetlen hatása, hogy feltételezve ezt a fajta racionalitást a belépırıl, az egyensúly egyértelő lesz: ( s ) 0. 5, azaz p Tehát Most tegyük fel, hogy az egybeosó egyensúly olyan, hogy az egyensúlyi jelzést egfigyelve a kihívó belép a piacra. bben a odellben azért lehetséges ilyen egyensúly, ert az inkubens profitja független a világállapottól (ellenkezı példáért ld. Haan (006) p. 96). Az elıbbi ösztönzési korlátok a következıképpen ódosulnak: A Cho-Kreps intuitív kritériu ateatikai egfogalazását hasonló esetre ld. Haan (006) p. 9 3

15 () ( s ) + δ + δ () ( s ) + δ + δ Az összevont korlát a következı: s ) (. Mivel a legagasabb elérhetı profit, ezért a korlát egyenlıségre teljesül. Tehát létezik egybeosó egyensúly, aiben a kihívó belép, a onopolista pedig ugyanannyi profitot ér el, int alacsony költségő világállapotban a tökéletes inforációs esetben. Azaz ebben az egyensúlyban várható értéken a onopolista rosszabbul jár, int inforációs szietriában.. Versenypolitikai következények Az alapodell következtetése szerint a kapcsolt értékesítés rendkívül erıs belépés korlátozó eszköz, aennyiben elsısorban a fogyasztói értékelések hoogenizálása iatt (egyfajta rejtett árdiszkriináció) óriási értékben csökkenti a belépéskorlátozás költségét az inkubens száára. A független értékesítéshez képest, ahol az ısonopolista a belépési költségek teljes intervalluán drasztikus árcsökkentéssel (kizáró árazással) tudja csak távolaradásra bírni a belépıjelöltet, kapcsolt értékesítéssel a belépési költségek kétharadán elegendı az optiális onopolárazás ahhoz, hogy a kihívónak ne legyen érdees belépnie. z tisztán költségentes elrettentés. A fogyasztók száára nyilvánvalóan kedvezıbb egy többszereplıs, int egy onopolpiac, akkor is, ha (kezdetben) a belépı csak egy terék piacán teret versenyt. Beavatkozás nélkül vaji kevés esély van arra, hogy új szereplı jelenjen eg egy többterékes onopolpiacon. A Nalebuff-odell alapján háro lehetséges eszköz kínálkozik a szabályozónak:. belépési táogatás;. kapcsolt értékesítés tiltása; 3. iniálár-szabás. Persze a lehetıségek egy része nagyobbrészt az eléleti teljesség iatt kapott helyet az elezésben. A kapcsolt értékesítés tiltása ne csak, hogy ne piacbarát, hane bár a ásodlagos szabályozási cél elérésében jól teljesít (versenyteretés), elsıdleges célját, azaz a leghatékonyabb egoldás elısegítését éppen hátráltatja. Mivel a fogyasztók a független értékesítéshez képest ind a onopolpiacon ind belépés

16 esetén profitálnak a kapcsolt értékesítésbıl, az árukapcsolás tiltása ne lehet optiális egoldás, ne is terjedt el a gyakorlatban. A iniálár-szabással hasonló a helyzet. Bár hatékonyan növelné a belépés esélyét, drasztikusan csökkentené a fogyasztói többletet, ezért egyértelően elvetendı egoldás. Az egyetlen releváns versenypolitikai ajánlás a belépési táogatás nyújtásának javaslata. gyszerő ódja a belépési költségek csökkentésének, de rendkívül költséges, ezért korlátozottan alkalazható. Végül tehát az egyetlen gyakorlatba is viszonylag alacsony költségekkel átültethetı egoldás, ai eléletileg is egállja a helyét, a hasonló piacok létrejöttének egakadályozása. nnek tipikus esete az eléletet agát is egalapozó G- Honeywell egyesülés (ld. Nalebuff (00)). Legalábbis a Nalebuff-odell alapján. A odell kiterjesztése agában foglalja az aszietrikus inforációs esetet is, ellyel a odell realisztikusabbá válik és így új eszközök vizsgálatára is lehetıséget ad. A bıvített odell két idıszakos, aszietrikus inforációt is agában foglalhat, de továbbra is isétlés nélküli. A továbbfejlesztett odell alapján a legkedvezıbb, szeparáló egyensúlyban a kihívó belépési döntése egegyezik a tökéletes inforáció ellett hozottal. Alacsony belépési költségek ellett viszont a fogyasztók jobban járnak a viszonyítási alaphoz képest, agas költségek ellett pedig a onopolista nyer, á a belépı helyzete ne változik. Lényegesen kedvezıtlenebb viszont, hogy kialakulhat egybeosó egyensúly is. Mi több, létezik olyan egybeosó egyensúly, aiben a kihívó ne lép be a piacra, és a onopolista indkét idıszakban onopolprofitot ér el. 5

17 A odell végkövetkeztetése, hogy csak a belépı várakozásain úlik, hogy elyik egyensúly jön létre: szeparáló vagy egybeosó belépéssel, esetleg egybeosó belépés nélkül. A kívánatos versenytáogató politika az, hogy a belépık várakozásait a versenykörnyezet szabályozásával illetve a várakozások kedvezı irányú befolyásolására alkalas versenyhatósági kounikációval a szeparáló egyensúly felé toljuk el. Alternatív ódon a tökéletes inforáció elérésére törekedı szabályozói agatartás is hasonlóan kedvezı (pl. inforációk bekérése a onopolistától és egosztása a belépıjelöltekkel ld. Matáv és a Nezeti Hírközlési Hivatal esete a piacnyitás elıtt). Az új odell szerint viszont a potenciális versenytársak várakozásainak alakítása (a transzissziós echanizusok hatékonyságának hatásától eltekintve) legalább olyan erıs eszköz lehet a versenyszabályozó hatóság kezében int az inforációs aszietria egszüntetése. 5. Összegzés A tanulány kiindulási pontjául Nalebuff alapodellje szolgált. nnek kiterjesztésével az aszietrikus inforációs szituációk elezésére is alkalas odellkeretet sikerült kifejleszteni. Az eleezhetı esetek kiterjesztésén túl a odell legfıbb eredénye, hogy az alapodell alapján ne levezethetı, új versenytáogató eszközöket kínál. Kiderül, hogy többterékes onopolpiacok szabályozása esetében a versenyszabályozó hatóság az inforációs aszietria csökkentésén túl a várakozások befolyásolásával is sikeresen léphet fel. 6

18 Forrásjegyzék Haan, M. (005): Advanced ndustrial Organization Lecture Notes, Groningen. Milgro, P., and J. Roberts (98): Liit Pricing and ntry under ncoplete nforation: An quilibriu Analysis, conoetrica, 50(), p Nalebuff, B. (00): Bundling as an entry barrier. Quarterly Journal of conoics. 9(), p Nalebuff, B. (00): Bundling and the G-Honeywell erger. Working Paper Series conoics / Strategy #. Yale School of Manageent. Letölthetı a círıl. lérés idıpontja: 008. ájus 30. Papp Zoltán (008): Hálózatos iparágak elıadásfóliák. Letölthetı a honlapról. lérés idıpontja: 008. ájus 8. 7