A kiskereskedelmi árrögzítés versenyfokozó hatása

Átírás

1 VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szele LVII. év július augusztus ( o.) BAKÓ BARNA A kiskereskedeli árrögzítés versenyokozó hatása A kiskereskedeli árrögzítés évtizedek óta vitatott kérdés a közgazdasági eléletben. Az Egyesült Állaok legelsőbb bíróságának közelúltbeli döntése egszüntetve az ilyen tíusú árkorlátozások önagában törvénytelennek ítélését isételten elhívta a igyelet az adott robléakörre. Cikkünkben az árrögzítés eddig ellőzött versenyokozó hatásával oglalkozunk. A egszokott statikus odellek helyett dinaikus környezetet eltételezve arra a következtetésre jutunk hogy egy roitaxializáló terelőnek száos esetben célszerű kiskereskedeli árrögzítést alkalazni egy esetlegesen kialakuló orgalazói kartell egelőzésére aelynek egyértelűen ozitív hatása van necsak a terelő roitjára hane a kialakuló ogyasztói többletre nézve is. Aellett érvelünk hogy indokolatlan a ég indig uralkodó a legtöbb ország versenyszabályozásában tetten érhető önagában törvénytelennek inősített egítélés a vertikális árkorlátozásokkal kacsolatban.* Journal o Econoic Literature (JEL) kód: C61 D43 L41 L51 K1. Eléleti előzények Az árkorlátozásokra vonatkozó vertikális egállaodások vonatkozzanak azok exlicit kiskereskedeli árrögzítésre áradló alkalazására vagy árlaon bevezetésére kétség kívül a vertikális korlátozásoknak azt a tíusát kéviselik aelyet inden versenyjog a lehető legszigorúbban ítél eg. Ennek az igen széles egyetértéssel jelleezhető joggyakorlatnak azonban a közgazdasági eléletben kevés tátalaja van. Se az eirikus eredények se edig az eléleti következtetések ne táasztják alá azt az érvelést aelynek alaján az árkorlátozásra vonatkozó vertikális egállaodásokat szigorúbb bánásódban kell részesíteni int bárely ás ne ár jellegű korlátozást legyen szó kacsolt áruértékesítésről vagy akár kizárólagos orgalazásról. Az elúlt években ind jogalkotói ind szabályozói részről egigyelhető egyajta rugalasság azonban száos országban a versenyjog továbbra is önagában (er se) törvénytelennek inősít inden ár jellegű vertikális korlátozást. 1 * A szerző ezúton szeretne köszönetet ondani Berde Évának Marco Haannak és Selei Adriennek valaint az anoni lektornak az értékes észrevételekért. A cikk sokat hasznosított a Gröningeni Egyeteen tartott kutatói előadásokból. 1 Az Egyesült Állaok legelsőbb bírósága 007. június 8-i döntésével egy ajdne évszázados gyakorlatnak vetett véget ikor kinyilvánította hogy a kiskereskedeli árrögzítés ne önagában törvénybe ütköző és az adott döntéssel a kiskereskedeli árrögzítést egyedi elbírálás alá helyezte. Bővebben lásd Leegin Creative Leather Products Inc. versus PSKS Inc. 551 U.S S. Ct. 705 (007). Bakó Barna a Budaesti Corvinus Egyete ikroökonóia tanszékének egyetei tanársegéde (e-ail: barna.bako@uni-corvinus.hu). A tanulány a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Közontjának táogatásával jelenik eg.

2 A kiskereskedeli árrögzítés versenyokozó hatása 667 Cikkünkben a kiskereskedeli árrögzítés (Retail Price Maintenance RPM) itt konkrétan az áradló versenyokozó hatására kívánjuk elhívni a igyelet. A vertikális árkorlátozás hatékonyságnövelő hatását egy egyszerű odell keretében utatjuk be hangsúlyozva hogy indokolatlan a versenyszabályozás ár és ne ár jellegű vertikális korlátozásokkal kacsolatos egkülönböztető egítélése. A legtöbb iarágban a terelővállalatok ne közvetlenül hane kiskereskedők útján értékesítik terékeiket a végső ogyasztók száára. Ekkor ha a kiskereskedők iaci ereje ne elhanyagolható a terelő a kettős árréssel szebesül. A robléa lényege aelyre először Sengler [1950] utatott rá abból akad hogy ind a terelő ind a kiskereskedők ozitív árrést alkalaznak árazásuk során ainek következtében a kialakuló iaci egyensúlyi ár agasabb az eladott ennyiség edig alacsonyabb lesz int abban az esetben lenne ha a terelő közvetlenül értékesítene a végső ogyasztók száára. Így a kiskereskedők árazásukkal az árazáskor igyelen kívül hagyott negatív külső hatást gyakorolnak a terelő roitjára. Ezért a vertikálisan integrálódott iarágakban a terelővállalatok gyakran vezetnek be valailyen korlátozást előírást terékeik orgalazását illetően. A vertikális korlátozások széles tárháza isert. Tanulányunkban kizárólag árkorlátozásokkal kívánunk oglalkozni és azok egy eddig elhanyagolt versenyokozó hatására hívjuk el a igyelet. Árkorlátozásról beszélünk ha egy terelővállalat az értékesítési árra vonatkozóan egkötéseket ír elő terékének orgalazója száára. Az ilyen korlátozások egvalósulhatnak egy iniuár (axiuár) bevezetésével aely ár alatt (ölött) egyetlen orgalazó se értékesítheti a szóban orgó teréket vagy akár szélsőséges esetben a terék terelője exlicit ódon eghatározhatja a kiskereskedeli árat. Cikkünkben a iniuárra (áradlóra) vonatkozó korlátozással oglalkozunk és helyenként ahol ez ne okoz élreértést általánosítva int kiskereskedeli árrögzítés utalunk rá. A kiskereskedeli árrögzítés irodala kiterjedt azonban a következények egítélése se eléletileg se eirikusan ne egyértelű. Az irodaloban az árkorlátozások alkalazását alátáasztó érvek lényegében háro csoortba sorolhatók aelyek közül kettő az áreghatározás versenykorlátozására helyezi a hangsúlyt íg a haradik annak hatékonyságnövelő hatására irányítja a igyelet. Az egyik leggyakrabban hangoztatott ellenérv az árkorlátozásokkal szeben hogy azok egy terelői kartell kialakításának és enntartásának eszközeiként szolgálhatnak. Az érvelés lényege hogy rögzített kiskereskedeli ár ellett a terelőknek könnyebb egy esetleges kartellártól való egyoldalú eltérést érzékelni és ezáltal a kartell enntartása egyszerűbbé válhat. Hasonló érvelésen alaul az az elkézelés aely az árrögzítés kiskereskedői kartell kialakításában betöltött szereét hangsúlyozza. A kiskereskedeli árrögzítés egyik legontosabb célja Telser [1960] egállaítása szerint az hogy eg lehessen akadályozni az eladásokhoz űződő szolgáltatások esetében egigyelhető orgalazói otyautas-agatartást. Így éldául ha egy orgalazókon keresztül értékesített terék iacán valaely kiskereskedő eladásnövelő szolgáltatásokat nyújt (éldául szakkézett szeélyzetet alkalaz vagy terékbeutatókat rendez stb.) akkor a többi orgalazó élvezve azt az előnyt hogy a többletszolgáltatást nyújtó kiskereskedőnél egiserhetők az adott terék tulajdonságai egtakaríthatja ezen kiadásokat és alacsonyabb árakkal arra ösztönözheti a ogyasztókat hogy nála vegyék eg a teréket. Eiatt egyetlen kiskereskedő se érdekelt eladásösztönző szolgáltatások nyújtásában ai a terék össziaci eladása szeontjából indannyiukra nézve káros. Ennek elkerülése érdekében az adott terék terelője a kiskereskedeli ár rögzítésével egelőzheti a otyautas-agatartást. Ne világos azonban hogy iért ne a terelő biztosítja a szóban orgó szolgáltatásokat. A kiskereskedeli árrögzítés lényegesen alaosabb és körültekintőbb hatásairól ad összeoglalót Overstreet [1983] illetve Jullien Rey [007] cikke. A vertikális korlátozásokról bővebben lásd Tirole [1988]).

3 668 Bakó Barna A kiskereskedeli árrögzítés eirikus irodala eglehetősen szegényes eredényei egyásnak ellentondók. A legtöbb eirikus tanulány következtetéseiben egkérdőjelezi és elutasítja a kartellkialakítást alátáasztó érvelést. Cooer és szerzőtársai [005] aerikai bírósági eljárások adatait használva állaítja eg hogy a terelők az árak rögzítésével leginkább az eladásokat ösztönző szolgáltatásnyújtást kívánják ösztönözni. Száos olyan egyszerű terék (éldául éleliszerek) esetében is rögzítik azonban az árakat aikor ne lenne szükség erre ert az adott iacon ne egszokott az eladásokozó kiegészítő szolgáltatások nyújtása. Ez a egigyelés új agyarázatot tesz szükségessé. Tanulányunkban erre teszünk kísérletet. A kiskereskedeli árrögzítés igen kiterjedt irodala ellenére ajdne inden cikkben statikus odellekkel találkozunk. Ugyanakkor ha az elezést több időszakra terjesztjük ki és a vállalatok viselkedését dinaikus környezetben vizsgáljuk a korábbi eredények lényegesen ódosulnak. Kiindulóontunk a vertikális lánc vizsgálatának azon hagyoányos alaodellje aelyben a kereskedők Bertrand-oligoolistaként viselkednek és roitjuk nulla így a kettős árrés robléája el se erül. Elezésünkben azonban azt eltételezzük hogy a kiskereskedők végtelenszer isételt Bertrand-játékot játszanak ai a diszkonttényező bizonyos értékei ellett lehetővé teszi száukra hogy egyensúlyban kartellárat válasszanak ainek következtében a terelő a kettős árrés robléájával szebesül. Arra utatunk rá hogy ilyen körülények között egy áradló bevezetése olyan eszköz lehet a terelő száára aellyel kées csökkenteni a kereskedők által játszott végtelenszer isételt játék egyensúlyainak száát és ezáltal egakadályozhatja a kereskedeli kartell kialakulását. Ez egyben új egvilágításba helyezi az áradló vagy általánosabban a kiskereskedeli árrögzítés alkalazásának kérdéskörét. Legjobb tudoásunk szerint az áradló ezen hatásának beutatására ez idáig ne került sor az irodaloban. A cikk további eléítése: a következő ejezetben egy egyszerű odell kereté ben beutatjuk ondanivalónk lényegét és egutatjuk hogy egy olyan roitaxializáló terelőnek aely terékét kiskereskedők útján értékesíti száos esetben érdekében állhat a kiskereskedeli árak rögzítése hogy ezáltal okozza a versenyt a kiskereskedők közt ai roitjára ozitívan hat. Az ezt követő ejezetben ugyanerre az eredényre jutunk dierenciált terékek esetében is. A cikk végén következtetéseinket összegezzük. Árrögzítés hoogén terékek iacán Ebben a részben hoogén terékeket eltételezve a lehető legkevesebb absztrakciót alkalazva egutatjuk hogy egy kiskereskedőkön keresztül értékesítő terelő hogyan alkalazhatja a kiskereskedeli árrögzítést roitjának növelése céljából ai ráadásul a ogyasztói többlet növekedésével jár. Kézeljünk el egy onoolista terelővállalatot aely terékét orgalazókon keresztül értékesíti a végső elhasználók száára. Feltételezésünk alaján a terelés határköltsége egy állandó c araéterrel adott. Az egyszerűség kedvéért eltételezzük hogy a kiskereskedők nulla határköltség ellett kéesek a szóban orgó terék árusítására azaz a terelőnek izetendő nagykereskedeli ár ( ) ölött ár seilyen ás költséggel ne jár az adott terék orgalazása. 3 A terék iránti kereslet a következő orában adott D() = α β ahol = in{ 1... n } i -vel jelölve az i-edik orgalazó kiskereskedeli árát. Ha k =... = l = in{ 1... n } akkor eltevésünk szerint a ogyasztók véletlenszerűen 3 Az alkalazott egyszerűsítések az eredények könnyű értelezhetőségét szolgálják azok bonyolultabb költségszerkezet ellett is érvényesek aradnak.

4 A kiskereskedeli árrögzítés versenyokozó hatása 669 azonos valószínűséggel választják valaely az adott áron árazó kiskereskedőt azaz a terék iránti keresett ennyiség egyenlő arányban oszlik eg az adott áron értékesítő k... l kiskereskedő között. Az érdeklődésre száot tartó szituációt a következő dinaikus játékkal adjuk eg aelynek időbeli leolyása a következő A terelő eghatározza azt a nagykereskedeli árat -t ahol [0 ) aelyen értékesíteni kívánja terékét a kiskereskedők száára és eldönti hogy terékét áradló ( ) bevezetésével vagy anélkül kínálja eladásra.. Ezt egigyelve a ásodik léésben a kiskereskedők eldöntik hogy ennyi teréket vásárolnak a terelőtől és egy végtelenszer isételt Bertrand-játékban versenyeznek egyással ahol i [0 ) aelynek keretében akár hallgatólagos összejátszás orájában kartell kialakítására is ódjuk adódhat A játékosok egkaják π illetve π i kiizetéseiket (i = 1... n). Ezen a onton érdees néhány egjegyzést tenni. A nagykereskedeli árról illetve az esetleges áradló bevezetéséről eltételezzük hogy köztudott tudást jelentenek. Felteszszük továbbá hogy a terelőnek inden eszköze egvan hogy egy áradló bevezetését követően az annál alacsonyabb áron értékesítő kiskereskedőt egosszon az értékesítés lehetőségétől. A kiskereskedőkről eltételezzük hogy inden lejátszás során kéesek egigyelni az előző lejátszás kienetelét és a játék során indvégig elékeznek a játék addigi történetére. Végül hangsúlyozzuk hogy ind a terelő ind edig a kiskereskedők kaacitáskorlát-entesen kéesek tevékenykedni. A terelők és a kiskereskedők roitjuk diszkontált jelenértékét axializálják és eltevésünk alaján indannyian egy egigyelhető δ (0 1) diszkonttényezőt alkalaznak a leszáítolás során. Mindez köztudott tudást kévisel a játékosok között. A játék egoldásában a következő lééseket követjük: először a terelő által eghatározott nagykereskedeli árat adottnak eltételezve a kiskereskedők végtelenszer isételt játékát vizsgáljuk eg ajd azt követően a terelő döntési robléáját eleezzük. Ha a kiskereskedők játékában az egyensúlyi stratégiakobinációk (vagy stratégiaroilok) halaza többeleű akkor egyensúlyon olyan szietrikus egyensúlyi kienetelt értünk aely a lehető legnagyobb egyensúlyi kiizetést eredényezi a játékosok száára. Ez inden esetben egyértelű egoldáshoz vezet. Erre ha ezt külön ne hangsúlyozzuk int a játék egyensúlyára utalunk. 1. TÉTEL. Tekintsük a Γ {G δ } isételt játékot ahol G egy szietrikus n-szerelős Bertrand-játék. Jelöljük s * -gal az alajáték egyensúlyi stratégiaroilját illetve - el azt a stratégiakobinációt aelyben a vállalatok onooláron áraznak. 6 Ekkor az a stratégiakobináció aely szerint a stratégiaroil szerinti stratégiát kell játszani indaddig aíg a játék története ettől eltérő stratégiakobinációt ne tartalaz illetve azonnal az s * -nak egelelő stratégiára kell váltani aint a történet tartalaz legalább egy -től eltérő stratégiakobinációt részjáték-tökéletes egyensúly ha Bi i i = 1... n (1) * B s i i 4 Modellválasztásunkat az a gyakorlati tény indokolja hogy a terelő kiskereskedő közti viszony száos esetben hosszú távú szerződések keretében rögzített íg ilyen szerződéses egkötések ne léteznek a kiskereskedők horizontális viszonyában. 5 A végtelen időhorizont annak a helyzetnek az egyszerűbb odellezésére szolgál aelyben a kiskereskedők ugyan véges sokszor isétlik a játékot azonban a játék beejezése ontosan ne csak annak valószínűségeloszlása isert. 6 Monooláron azt az árat értjük aelyet egy roitaxializáló onoolista kiskereskedő választana értékesítése során.

5 670 Bakó Barna ahol Bi ax ii i. i BIZONYÍTÁS. Tegyük el hogy indenki a -nek egelelő stratégiát játssza. Ekkor az i-edik játékos a π i ( ) = ( i )D i ( ) roitot realizálja inden egyes időszakban ahol D i ( ) = D i ( i )/n azaz összkiizetése π i ( )/(1 δ). Ha indenki a -nek egelelő stratégiát játssza a (t 1)-edik időontig azonban a t-edik lejátszásban az i játékos eltér az adott stratégiától akkor összkiizetése a következő kiejezéssel adható eg: t1 t t i Bi... i s *. A stratégiakobináció egyensúlyi ha egyetlen játékosnak egyetlen lejátszás során se áll érdekében egyoldalúan eltérni az adott stratégiakobinációt eredényező stratégiájától azaz ha inden i-re és t-re teljesül a következő eltétel: i t1 t t1 * 1... i Bi... i s. 1 Ezt egoldva δ-ra egkajuk az (1) egyenlőtlenséget. Ha teljesül az (1) egyenlőtlenség akkor az adott stratégiák által eredényezett egyensúlyra int hallgatólagos összejátszásra utalunk. Hallgatólagos összejátszás hiányában a kiskereskedők roitja inden lejátszás során egegyezik nullával hiszen a Bertrand-versennyel egadott alajáték egyetlen Nashegyensúlya a határköltségen való árazás. Így tehát a kiskereskedők inden lejátszás során a nagykereskedeli árat választják terékeik értékesítési áraként. A terelő eladata ekkor a következő: 1 ax c () 1 aely a (3) nagykereskedeli ár egválasztását eredényezi: * c. (3) Hallgatólagos összejátszás hiányában tehát az egyensúlyi roitok egegyeznek a következőkkel: 1 1 c * 1 (4) * i 0 i = 1... n. (5) A (3) egyenlőség által eghatározott árak azonban csak akkor lesznek részei egyensúlyi stratégiáknak ha az (1) ne teljesül. Ha azonban a kiskereskedők kellően türelesek vagy ásként ogalazva: kellően nagy súllyal értékelik a jövőbeli lejátszások során elérhető roitjaikat akkor hallgatólagos összejátszással agasabb diszkontált jelenértékű roitot érhetnek el. Tegyük el tehát hogy teljesül az (1) eltétel aely ebben az esetben a δ > 1 1/n orára egyszerűsödik. Ekkor a kiskereskedők az 1. tételben egadott stratégia alkalazásával kéesek a onoolár enntartására és ennek következtében a kereskedők által egyénileg elért roit inden lejátszás során egegyezik a következővel: * 1 i n i = 1... n. (6)

6 ahol A kiskereskedeli árrögzítés versenyokozó hatása 671 arg ax D. (7) A terelő tehát a (3) egyenlőségnek egelelően határozza eg a nagykereskedeli árat inden olyan esetben aikor δ 1 1/n és realizálja egy vertikálisan integrálódott vállalat által elérhető axiális roitot. Ha azonban a kiskereskedők kellően türelesek ahhoz hogy kéesek legyenek hallgatólagosan összejátszani azaz teljesül az (1) eltétel a terelő eladata a következőre ódosul: 1 ax c (8) 1 ai agában rejti a klasszikus kettős árrés hatásának a robléáját. Ennek elkerülése érdekében a terelő kiskereskedeli áradlót ( ) vezethet be. Miniuár eghatározásával a terelő kées destabilizálni az olyan hallgatólagos összejátszást aely különben kialakulna. Feltesszük hogy a terelő kées egy ilyen előírást költségentesen kikényszeríteni. Gondolatenetünk lényege a következő: az áradló bevezetése eggyengíti a kartell stabilitását azáltal hogy vonzóbbá teszi a kartellegállaodástól való eltérést ásként ogalazva: csökkenti a egállaodástól való egyoldalú eltérés költségeit. Nyilvánvaló hogy iniuár bevezetésével ne változik se az áradló elletti kartellroit se a kartellegállaodástól való egyoldalú eltéréssel elérhető roit nagysága. Aire azonban az áradló bevezetése lényeges hatással van az a hallgatólagos összejátszás hiányában elérhető egyensúlyi roitok nagysága aelyek a (9) orában adhatók eg D i. i = 1... n. (9) n Könnyen belátható hogy egy roitaxializáló terelőnek * -nál ne nagyobb áradló bevezetése sohase lehet célja. Így tehát a terelőnek olyan iniuár bevezetése állhat érdekében aelyre teljesül hogy ( * ] ahol a (7)-tel adott. Ahhoz hogy egyensúlyban a hallgatólagos összejátszás enntartható legyen szükséges hogy egyetlen szerelőnek egyetlen lejátszás során se álljon érdekében az adott stratégiától egyoldalúan eltérni. Ennek eltétele a következő: n D D D (10) n azaz D n n D D. (11) Itt érdees néhány egjegyzést tenni. Először is vegyük észre hogy > inden olyan esetben aikor δ nagyobb a játékosok diszkonttényezőjénél. Másodszor és ez lényegesen ontosabb: inden δ-hoz létezik legalább egy olyan szint aely ellett a (11) eltétel ne teljesül azaz inden diszkonttényezőhöz rendelhető legalább egy olyan iniuár-egkötés aely ellett a hallgatólagos összejátszás egvalósítása ne lehet a kiskereskedők érdeke. 7 Érthető tehát hogy egy roitaxializáló terelő inden olyan esetben aikor δ > 1 1/n áradlót vezet be annak érdekében hogy nagyobb versenyre ösztönözze a kis- 7 ( 1)( n1) Minden olyan iniuár alkalas erre aely ne kisebb int. Egyszerűen egutatható hogy ez indig ozitív és kisebb int valahányszor teljesül a (11) eltétel.

7 67 Bakó Barna kereskedőket. Hogy jobban egértsük a robléa lényegét vegyük alaosabb szeügyre a terelő robléáját! Tudjuk hogy alacsony diszkonttényező esetében a terelő áradló eghatározása nélkül értékesít a kiskereskedők száára. Ha azonban a diszkonttényező kellően agas azaz ha teljesül az (1) eltétel a kiskereskedők érdekeltek abban hogy hallgatólagosan összejátszanak a onoolár alkalazása érdekében. Ekkor a terelő eladata a következőkéen adható eg: ax c D eltéve hogy 1 1 D 1 n n D D. (1) Alaosabban szeügyre véve a (10) kiejezést látható hogy a jobb oldal a ásodokú üggvénye azonban az érintett ( * ) tartoányon -ben növekvő ezért egyensúlyban a terelő olyan iniuárat határoz eg aelyre a (1)-ben szerelő eltétel egyenlőségre teljesül. Ezt behelyettesítve a terelő roitüggvényébe és azt axializálva a döntési változó szerint a következő egyensúlyi értékeket kajuk illetve * * i * c 3 cc 1 n1 4 * 1 c 1 8 1n 1 (13) i = 1... n (14) * 1 c i n 1 16n 1 1 i = 1... n. (16) Összeoglalva tehát ha δ 1 1/n akkor a terelő áradló bevezetése nélkül a c * 1 1 c áron értékesíti terékét a kiskereskedők száára és a * 1 roitot realizálja. Ekkor a kiskereskedők nagykereskedeli áron értékesítenek és roitjuk nulla. Ha azonban δ > 1 1/n a terelő roitja áradló ellett indig agasabb int annak hiányában ezért egy roitaxializáló terelő inden ilyen esetben a (14)-nek egelelő iniuárat vezet be teréke értékesítése során annak érdekében hogy okozza a kiskereskedők közti versenyt. Ennek következtében a kiskereskedők a rögzített iniuáron értékesítik teréküket a végső ogyasztók száára és a (16) szerinti ozitív roitot realizálják. (15) Dierenciált terékek iaca Az előzőkben hoogén terékek eltételezése ellett beláttuk hogy a kiskereskedeli árrögzítés egy sajátos orájának alkalazásával a terelő kées okozni a versenyt a kiskereskedeli iacon. Jogosan erül el a kérdés hogy az adott eredény érvényes arad-e abban az esetben aikor a valósághoz jobban közelítve eltételezzük hogy a kiskereskedők többletérték hozzáadásával értékesítenek a iacon. A következőkben ezt a kérdést igyekszünk egválaszolni. Megutatjuk hogy az előző eredények dierenciált

8 A kiskereskedeli árrögzítés versenyokozó hatása 673 terékek iacán is érvényesek aradnak. Az elezés átláthatósága és egyszerűsítése érdekében a továbbiakban igyelünket két kiskereskedő versenyének esetére korlátozzuk hangsúlyozva hogy az elezés egelelő átalakításokkal általánosítható. Minden ás a játék egadására vonatkozó eltételezésünk a továbbiakban is változatlan. Legyen a különböző terékek iránti kereslet a (17) üggvényekkel adott: D i ( i j ) = α β i + γ j (17) ahol i j = 1 i j α > 0 és β > γ > 0. A játék egoldásában ugyanazon lééseket követjük int az előzőkben. Tekintsük először a kiskereskedők versenyét! Ha a kiskereskedők ne kéesek hallgatólagosan összejátszani akkor az i-edik kiskereskedő által egyensúlyban az időszakonként választott ár szükségkéen kielégíti a (18) eltételt: * * arg ax D aely a ax * * 1 i i (18) i i i j egyensúlyi árakat eredényezi. A terelő eladata ekkor: 1 c. (19) 1 A terelő olyan árat határoz eg nagykereskedeli árként aely a (19) kiejezést axializálja. Azt visszahelyettesítve a roitüggvényekbe egkajuk az egyensúlyi roitokat. Így egyensúlyban: c (0) 3 c i (1) 1 c 1 () 1 c i 1 4 (3) ahol i = 1. Ha a diszkonttényező ahhoz hogy a kiskereskedők kéesek legyenek az összejátszásra elég közel van 1-hez akkor az iént egadott kiizetések ne egyensúlyi kiizetések. A játék részjáték-tökéletes egyensúlyában a orgalazók onooláron áraznak így a terelő által elérhető axiális roit nagysága c * (4) A kiskereskedők egyensúlyi kiizetése edig 1 c i 1 16 i = 1. (5) Ahhoz hogy a egadott kiizetések valóban egyensúlyi kiizetések legyenek az 1. tétel értelében szükséges ég hogy a játékosok ne legyenek érdekeltek abban hogy egyoldalúan eltérjenek egyensúlyi stratégiájuktól azaz szükséges hogy:

9 674 Bakó Barna 1 c c aelyet egyszerűbb alakra hozva kajuk: c (6) * c Ha tehát δ ne teljesíti a (6) eltételt akkor a terelő a ( ) ( nagykereskedeli árat határozza eg a kiskereskedők inden lejátszás során Bertrand-áron értékesí- ) tenek és a vállalatok a () (3) által egadott roitokat realizálják. Ezzel szeben ha a diszkonttényező nagyobb int a (6) kiejezésben egadott küszöbérték akkor a kiskereskedők kéesek hallgatólagos összejátszás kialakítására és annak hosszú távú enntartására ai a iaci árakat a onoolárak szintjére növeli. Ennek ind az értékesített ennyiségekre ind edig a terelő roitjára nézve negatív hatása van. Ha azonban a terelő kées iniuár bevezetésére és annak költségentes kikényszerítésére azaz ha kées olyan szerződéseket kötni a terékét orgalazó kiskereskedőkkel aelyben azok vállalják hogy ne értékesítenek egy a terelő által eghatározott iniuár alatt akkor a terelő az áradló bevezetésével kées egakadályozni az esetleges kartell létrejöttét. Tekintsük az otiális iniuár eghatározásának robléakörét! Nyilvánvaló hogy egy olyan áradló aely ne nagyobb int az egyszeri lejátszás egyensúlyi ára (azaz int a Bertrand-ár) ne kées destabilizálni egy olyan árkartellt aely áradló nélkül hallgatólagos összejátszás révén kialakulna. Ugyanakkor a kartellárnál agasabb áradló bevezetése se állhat érdekében egy roitaxializáló terelőnek ugyanis az száára indig alacsonyabb roitot eredényez int a kartellárral egegyező iniuár. Így tehát az áradlót a ( * i ] tartoányból érdees választani ahol * i az egyszeri lejátszás egyensúlyi ára edig a kartellár. A kiskereskedeli összejátszás instabil ha létezik legalább egy kiskereskedő aki valaely lejátszás során ösztönözést érez a kartellártól való egyoldalú eltérésre. Az ehhez szükséges eltétel hogy valaely i = 1 -re létezzen olyan i [0 ) aelyre teljesül hogy: 1 Di idii 1 1 Di. (7) A (7) egyenlőtlenség bal oldala a kartell esetén elérhető kiskereskedői roit íg a jobb oldal első tagja az egyoldalú eltérés által biztosított időszaki roit ásodik tagja edig a kartell elbolása után realizálható roitok diszkontált jelenértéke áradló bevezetése esetén. Ezért ha δ c < δ δ ahol δ jelöli azon legnagyobb δ-t aelyre a (7) kiejezés egyenlőségre teljesül a terelő eladata a következőre ódosul: ax c Di Dj (8) eltéve hogy 1 Di idii 1 1 Di. Ne nehéz belátni hogy a (7) jobb oldala az áradló releváns értékei ellett annak növekvő íg a terelő roitüggvénye annak csökkenő üggvénye ezért egyensúlyban a (7) egyenlőtlenség egyenlőségre teljesül. Az adott egyenletből kiejezve -et ajd azt behelyettesítve a terelő célüggvényébe és azt egoldva -re kajuk a következő egyensúlyi értékeket: c

10 * * i A kiskereskedeli árrögzítés versenyokozó hatása 675 * ( ) c ( ) (9) c c 3 1 (30) 8 c * 1 1 (31) 1 8 c * 1 i 4 1 (3) 1 64 ahol i = 1. Egyszerű belátni hogy a terelő roitja áradló hiányában indig alacsonyabb int annak bevezetése esetén ha igaz hogy β > γ ait edig eltettünk. Következéskéen akárcsak a hoogén terékeket értékesítő szietrikus kiskereskedők esetében dierenciált terékeket eltételezve egy terelő kées kiskereskedeli iniuár bevezetésével destabilizálni egy esetlegesen kialakuló kiskereskedői kartellegállaodást és ezáltal kées növelni roitját. Eredényünket az. tételben oglaljuk össze.. TÉTEL. Ha a diszkonttényező ne nagyobb int δ c a kiskereskedők inden lejátszás során Bertrand-áron áraznak. Ekkor a terelő olyan nagykereskedeli árat határoz eg aely axializálja a (19) kiejezéssel adott roitját. Ha azonban δ > δ c akkor a kiskereskedők onooláron áraznak és a terelő a kettős árrés robléájával szebesül. Ennek egelőzése érdekében rögzíti a kiskereskedeli árat és egy (30)-nak egelelő áradló bevezetésével egakadályozza a kartell kialakulását ainek következtében a (31) szerinti roitot realizálja. A kiskereskedők ind áradló alkalazása ellett ind annak hiányában ozitív roitra tesznek szert. Összegzés Cikkünkben azt az általánosan elterjedt elogást igyekeztünk cáolni aely szerint az áradló int a kereskedeli árrögzítés egy tiikus orája kartellcélokat szolgál. Egy egyszerű odell keretében egutattuk hogy a kiskereskedeli árrögzítés alkalas eszköz lehet a kartellek kialakulásának egakadályozására aely egybecseng az eirikus irodalo azon eredényeivel aelyek alaján a kartellérvelés alátáasztására igen kevés élda hozható el és a legtöbb eredény azt cáolni látszik. Száos elezés a szolgáltatásnyújtás biztosításának eszközeként tartja száon a kiskereskedeli árrögzítés különböző oráit. Bizonyos terékek esetében azonban ahol a kiskereskedeli árrögzítés bevett szokás ne egszokott az eladásnövelő szolgáltatásnyújtás. Így továbbra is nyitott kérdés hogy iért alkalaznak a terelők árrögzítést e terékek esetében? Egyszerűsített (stilizált) tény továbbá hogy száos kiskereskedeli árrögzítés bevezetése után az árak az adott terék iacán csökkennek (lásd Overstreet [1983]). Cikkünkben ezekre a jelenségekre kívántunk egy lehetséges választ adni. Elezésünkben aellett érveltünk hogy egy terelőnek száos esetben érdekében állhat a kiskereskedeli kartell egakadályozása és erre eszközként szolgálhat a kiskereskedeli ár terelő általi rögzítése. Hangsúlyoztuk hogy az adott árrögzítés ne szükségkéen kartellcélokat szolgáló hane é ellenkezőleg azok kialakulását egakadályozó eszköz lehet. Terészetesen egy terelőnek száos ás lehetősége is adódhat egy esetleges kiskereskedeli kartell egakadályozására. Egy nyilvánvaló stratégia hogy integrálódik vala-

11 676 A kiskereskedeli árrögzítés versenyokozó hatása ely kiskereskedővel. Ez ugyan valóban egoldja a kettős árrés robléáját de egy ilyen úzió versenyjogi szeontból kiogásolható lehet. Egy ásik lehetőség hogy a terelő a kartell létrejöttét jelentse a versenyhatóság száára ezáltal destabilizálva azt. Ennek az érvelésnek az a gyengéje hogy a hallgatólagos összejátszás kialakulásának ténye létéből adódóan igen nehezen bizonyítható. Egy terelő továbbá nelineáris árazást is alkalazhat aellyel a kialakuló kiskereskedeli roitok elvonását egy ranchise-díj orájában kisajátíthatja. Hogy erre kétrészes árazással kées-e egy terelő továbbra is nyitott kérdés. Tény azonban hogy agáninorációt kéező szerződések esetében a terelő ne kées kettős árazással egy vertikálisan integrálódott vállalat axiális roitjának elérésére (bővebben lásd Hart Tirole [1990] O Brien Shaer [199] illetve Segal Whinston [003]). Ennek ényében kérdéses ha a terelő ne kées nyilvános szerződések ellett elköteleződni akkor ez eszköz lehet-e otiális roitjának axializálására. Ennek eldöntése további kutatást tesz szükségessé. Cikkünkben ugyan ne tértünk ki az adott árrögzítés jóléti hatásainak vizsgálatára azonban az eredényekből egyértelűen következik hogy az adott áradló bevezetésének ozitív hatása van a ogyasztói többletre azáltal hogy csökkenti a kiskereskedeli árakat. Ezt igyelebe véve egkérdőjelezhető a vertikális árrögzítés exlicit szabályozói tiltása. Hivatkozások COOPER J. C. FROEB L. M. O BRIEN D VITA G. M. [005]: Vertical Antitrust Policy as a Proble o Inerence. Federal Trade Coission International Journal o Industrial Organization Vol. 3. No o. JULLIEN B. REY P. [007]: Resale rice aintenance and collusion. RAND Journal o Econoics Vol. 38. No o. HART O. TIROLE J. [1990]: Vertical Integration And Market Foreclosure. Brookings Paers on Econoic Activity Secial Issue o. O BRIEN D P. SHAFFER G. [199]: Vertical Control ith Bilateral Contracts. RAND Journal o Econoics Vol. 3. No o. OVERSTREET T. R. JR. [1983]: Resale Price Maintenance: Econoic Theories and Eirical Evidence. Bureau o Econoics Sta Reort Federal Trade Coission Washington D.C. SEGAL I. R. WHINSTON M. D. [003]: Robust Predictions or Bilateral Contracting ith Externalities. Econoetrica Vol. 71. No o. SPENGLER J. J. [1950]: Vertical Integration and Antitrust Policy. The Journal o Political Econoy o. TELSER L. [1960]: Why Should Manuacturers Want Fair Trade? Journal o La and Econoics TIROLE J. [1988]: The Theory o Industrial Organization. The MIT Press Cabridge MA.