HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 1 VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2 2 Verőce Község Önkorányzata 9/2010. (X. 06.) önkorányzati rendelete VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Módosította: 3/2011. (I. 12.) és 10/2012. (X. 17.) önkorányzati rendeletek (egységes szerkezetben) Egyidőben rendelkezik a 2010-ben kelt, Pro Arch Bt, R. Takács Eszter vezető településtervező TT/1 É-O1-2883/13 TSZT által készített SZ-1 ( jelölésű) Verőce Településrendezési Terv Szabályozási terv SZ-2 ( jelölésű) Verőce Településrendezési Terv Szabályozási terv SZ-3 ( jelölésű) Verőce Településrendezési Terv Szabályozási terv-külterület (egnevezésű) tervlapok elfogadásáról. Verőce Község Önkorányzat Képviselő-testülete a helyi önkorányzatról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valaint az épített környezet alakításáról és védeléről szóló évi LXXVIII. törvény 7. -ában kapott felhatalazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkorányzati rendeletet alkotja eg: I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. (1) Jelen előírások területi hatálya Verőce község közigazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben eghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építényt, építényrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését egváltoztatni (továbbiakban építési unkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Épített környezet alakításáról és védeléről szóló évi LXXVIII. törvény és annak ódosításai (a továbbiakban: Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelényeket tartalazó 253/1997. (XII.20.) Korányrendelet és ellékletei (a továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, vonatkozó szabványok valaint jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.

3 3 (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően inden terészetes és jogi szeélyre nézve kötelező előírásokat tartalaz. (4) A jelen helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervlapokat együtt kell alkalazni. Szabályozási eleek 2. (1) Az OTÉK által eghatározott és a tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek ódosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkorányzati rendelet ódosítása esetén lehetséges. (2) A szabályozási tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek az alábbiak: a) beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre ne szánt területek határa, b) szabályozási vonal, c) területegység határa és előírása, d) építési övezet határa és tartala, e) védett területek határa és azokra, f) védő területek határa és azokra, g) építési hely. (3) A szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonal a következő feltételekkel a szabályozási terv keretei között elozdítható: a) a szabályozási vonal elozdításának legnagyobb érete a tervezett közlekedési szabályozási szélességhez viszonyítva legfeljebb +20 %, ill. -10 %. b) az elozdítás a közlekedési szepontokra tekintettel a terepviszonyok, növényzeti adottságok, útpálya-eleek és közűelhelyezés céljából telekalakítási terv alapján engedélyezhető. (4) A terven jelölt inden egyéb szabályozási ele irányadónak tekintendő, aelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság saját hatáskörben, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat ódosítása nélkül engedélyezhet. Településrendezési eszközök, sajátos jogintézények 3. (1) A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven az 1997/LXXVIII. tv. előírásai szerint alkalazott településrendezési feladatok egvalósítását biztosító sajátos jogintézények a következők: a) Közterület rendezési terv készítendő (KT): a településszerkezetileg vagy forgalotechnikailag együtt kezelendő közterületekre (a képviselő-testület határozata alapján készítendő terv) /A tervfajta tartalazza a helyszínrajzi elrendezést, a agassági éreteket, keresztetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot, burkolatokat, közűhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás egoldását, parkolás egoldását, a terület kertészeti kialakítását./ b) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés,

4 4 /A szabályozási terv szerint, ahol kiszolgáló út bővítése vagy szabályozása szükséges az építésügyi hatóság a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül az önkorányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. Az igénybe vett részért a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint egállapított kártalanítás jár, elynek összegéről az Önkorányzat határozattal dönt. Az út kiépítéséből illetve a közűvesítésből szárazó telekérték-növekedés a kártalanítás száításánál figyelebe vehető a telekhányad arányában. (Étv.27. )/ c) Kötelező fásítás előírása alapján a közforgalo előtt egnyitott területen fasor ültetése szükséges. d) Mélyen fekvő lakóterület csak vízrendezés, illetve talajechanikai vizsgálatok után építhető be. e) Telekcsoport alakítási Terv készítési kötelezettség (TT) A Szabályozási terven jelölt területeken az építési engedélyt és telekalakítási tervet egelőzően telekcsoport alakítási tervet kell készíttetni. A telekcsoport alakítási tervben igazolni kell, hogy a tervezett telekalakítás során i. az övezetben előírtaknak egfelelő építési telkek alakulnak ki, ii. a töb többi telkének építési telekként való hasznosítását ne korlátozzák; iii. és a kialakuló telekosztás a településrendezési elveknek egfelel. 1 A szabályozási terv területfelhasználási egységei 4. (1) Verőce község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: Lakóterületek: 1. Kisvárosias (Lk) 2. Kertvárosias lakóterület, (Lke) 3. Falusias lakóterület (Lf) Vegyes területek: 4. Központ vegyes terület (Vk) 5. Településközpont vegyes terület (Vt) Gazdasági terület 6. Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) Üdülőterületek 7. Üdülőházas üdülőterület (Üü) 8. Hétvégi házas üdülőterület (Üh) Különleges területek 9. Különleges turisztikai (K-Tu) 10. Különleges-szabadidő (K-Sz) 11. Különleges-rekreációs (K-R) 12. Különleges-ezőgazdasági üzei (K-M) Beépítésre ne szánt területek 13. Zöldterület, közpark (Z) 14. Általános ezőgazdasági terület, (Má) 15. Kiskertes ezőgazdasági terület (Mk) 1 Az e) pontot a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (1) bekezdése léptette hatályba. Hatálybalépés napja: noveber 16.

5 5 16. Védő erdőterület, (Ev), 17. Turisztikai erdőterület, (Et), 18. Gazdasági erdőterületek (Eg) 19. Közlekedési közút terület (KÖu) 20. Közlekedési vasút terület (KÖv) 21. Közűterület (Kü) 22. Egyéb vízgazdálkodási terület. (Vg) 23. Különleges sportterület (K-SP) 24. Különleges strand (K-ST) 25. Különleges Teető (K-T) 26. Különleges turisztikai terület (Kk-Tu) 2 Telekalakítás 5. (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek egfelelő övezeti besorolást kapja. (2) A eglévő telkek éretei a ár kialakult töbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek éreteitől, de új telket alakítani, telket egosztani csak az építési övezetben előírt iniális telekéretnek egfelelően lehet. (3) Az építési övezetekben, ha az övezeti előírás ásképp ne rendelkezik,- inden, a kialakítható telek éret 60 %-át elérő eglévő telek beépíthető. Beépíthető továbbá az a telek, aely közterület szabályozással érintett nagysága eléri az övezetben egengedett iniális teleknagyságot, vagy a szabályozással érintett telekrész nélkül az előírt teleknagyság 60 %-át. 3 A telekszélességnek és a hossznak egyaránt és külön-külön is az előírt iniális éret 60%-át el kell érnie. Ha az övezeti előírás ásképp ne rendelkezik, beépítésre szánt és ne szánt területen egyaránt a beépíthető iniális telek szélesség 12. (4) A településszerkezeti okból indokolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalazza. Épületek, létesítények elhelyezésére 6. (1) Az épületeket, építényeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek eg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a terészet- és az építészeti-értékvédeli követelényeknek. (2) Az építési helyet a szabályozási terv szabályozza előkertre, oldalkertre és hátsókertre vonatkozó határvonallal. A szabályozási terv eltérő jelölése és eltérő övezeti előírás hiányában, a helyi értékvédeli területen kívül az alábbi előírások érvényesek: a) az előkert legalább 5,0 éter, illetve a szoszédos beépítéshez vagy a terepviszonyokhoz igazodó, b) szabadonálló beépítési ódnál az oldalkert az épület oldalkertre néző átlagos holokzatagasságának fele, de legalább 3,0 éter, 2 Hatályba léptette a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (2) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber Hatályba léptette a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (3) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

6 6 c) oldalhatáron álló beépítésnél az építények közötti távolság legalább 4,0 éter, illetve az övezetre egengedett építény agasság. d) a hátsókert legalább 6,0 éter. (3) Az oldalkert, a eglévő beépítéshez igazodva, tűzvédeli egyeztetés alapján, 4 éterre csökkenthető. (4) A 10%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén: a) az épületek lejtő felöli holokzatának vonalában a földszinti padlószint agassága (Bf) és eglévő terészetes terepszint átlagos agassága (Bf) között legfeljebb 1,2 éter agasság különbség engedélyezhető, b) az épületek hegy felöli holokzatának vonalában a földszinti padlószint agassága (Bf) és eglévő terészetes terepszint átlagos agassága (Bf) között legfeljebb 0,5 éter agasság különbség engedélyezhető. (5) Ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése az épület telepítési helyén eléri a 15%-ot a telek csak részletes talajechanikai szakvéleény alapján építhető be, helyezhető el nél nagyobb edence. A teleknél vizsgálni kell az épület esetleges elcsúszásának veszélyét. (6) Ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése az épület telepítési helyén eléri a 30%-ot a tárgyi övezetre egadott, engedélyezhető építényagasság egtartása ellett a lejtő felőli oldalon a holokzatagasság az övezetben egengedett axiális építényagasság értékénél legfeljebb 20%-kal lehet nagyobb. (pl:4,5 éter esetén +0,9 -rel) (7) Kialakult (Lke-K, Lf-K, Vt-K, Üh-K jelű) építési övezetekben inden eglévő telek, az övezet előírásai szerint, beépíthető. (8) A helyi értékvédeli területen kívül a kerítés építésére a) töör (át ne látható) kerítés általában ne létesíthető, kivéve ha azt táfalként, vagy épületrészként alakítják ki, illetve zajvédeli céllal az Árpád út ellett. b) Közterületet határoló kerítést legfeljebb 0,5 éteres kőlábazattal, a telek hosszának iniu 80%-ban áttörten kell kialakítani. (9) Szerelt kéény legfeljebb 1,2 kiállási hosszal, a tetőszínével haronizáló színűre festve helyezhető el. Önállóan, épületen kívül szerelt kéény ne építhető. (10) Napkollektor agas tetőn csak a tetőfedéshez igazodó kivitelben (színben haronizáló, tetőablakok kiosztási rendszerével együtt tervezett), az építési előadó szakértelével elbírálható szinten dokuentált ódon, építhető. (11) Klíaberendezés előkert nélküli utcai holokzaton ne helyezhető el, csak építésztervező által készített holokzat átalakítási rajz engedélyezésével. Az oldalhatáron álló beépítés esetén, az oldalhatár felé néző holokzatra klíaberendezés ne helyezhető el. (12) 4 (13) A 3 illetve annál több gépkocsi tárolására alkalas garázs önálló épületben ne helyezhető el, a fedett parkolókat főépülettel egy töegben, illetve a terepszint alatt kell egépíteni. (14) 30 napnál hosszabb időre elhelyezett rekláhordozókra : 4 Hatályon kívül helyezte a 3/2011. (I.12.) önkorányzati rendelet 1. -a. Hatálybalépés napja: január 12.

7 7 a) helyi értékvédeli területen és az Árpád út belterületi szakaszán reklátábla csak a környezethez illeszkedő kivitelben helyezhető el. 30 napnál hosszabb időre ne helyezhető ki, a függőleges falfelületen ne jeleníthető eg egyedi felírat, reklá anyag csak arra egfelelően kialakított, kulturált felületen (vitrinben, keretben, cégérben) b) a belterületen az ingatlanok közterület felőli telekhatárán a kerítéssel egybeépítve, annak agasságáig, a közterületbe ax. 10 c-t benyúlva 30 napon túli kihelyezéssel csak 1 2 -nél kisebb felületű rekláhordozó helyezhető el. c) a belterületen az ingatlanon belül közterületről látható ódon az ott folytatott tevékenységgel szorosan kapcsolódó 1 2 -nél kisebb felületű rekláhordozó helyezhető el. d) közigazgatási területen óriás plakát ne helyezhető el, kivéve a település közérdekét szolgáló ideiglenes (pl. Uniós projektet hirdető táblája) a Képviselőtestület külön döntése alapján. (15) Az 5 3 -t eghaladó hasznos térfogatú kerti, valaint épületen belüli víz- és fürdőedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezéssel biztosított. (16) Terepszint alatt legfeljebb 3,0 éter padlószintű létesítény helyezhető el, az övezetben eghatározott beépítési %-tól ax. 10% eltéréssel. (17) A településszerkezetileg védett területen az építési terveket környezetbe illeszkedési szepontból a települési főépítésszel véleényeztetni kell. 5 (18) Az épületek építészeti forajegyeire vonatkozó egyedi előírásoktól (tetőhajlásszög, tetőanyaga, felenő szerkezetek,stb) a közég főépítészének táogató véleénye alapján jóváhagyott elvi engedély egszerzésével lehet eltérni, ha ezt a eglévő szoszédos épületek vagy a terep orfológiai adottságai ( és az építész tehetsége) indokolják. (19) A telekterület feletti telekhányada a beépítés száításánál 0,5-ös szorzóval vehető figyelebe. (20) Az állattartási épületek elhelyezésével és építésével kapcsolatosan az állatok tartásáról szóló helyi rendelet előírásai betartandók. (21) A település területén a beépítésre szánt övezetekben a zöldfelületeinek felújításánál a zöldfelületek iniu 50%-át honos növényekkel kell beültetni. Mezőgazdasági övezetekben a díszkertként, hobbikertként használt telekrész, sövény honos növényekkel alakítandó ki. Az erdőterületeken az erdőterv készítése során előnyben kell részesíteni a honos fafajok telepítését. A honos növények listáját a HÉSZ VI. elléklete tartalazza. (22) Az építési helyen túlnyúló eglévő, a földhivatali nyilvántartásban feltüntetett épületek agassági és alaprajzi irányban is csak - az építési övezet előírásainak betartásával az építési helyen belül bővíthetők. (23) A beépítésre ne szánt területeken a tájkép védele érdekében csillogó fé (leez) fedés ne alkalazható, a axiális egy töegben létesíthető épületnagyság ha az övezeti előírás ásképp ne rendelkezik A holokzatokon egjelenő anyagok terészetes fa, kő, vagy vakolt felület lehetnek. 6 5 Módosította a 10/2012. (X. 17.) önkorányzati rendelet 1. (4) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber A (21)-(23) bekezdéseket a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (5) bekezdése léptette hatályba. Hatálybalépés napja: noveber 16.

8 8 II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI Lakóterület 7. (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Jelen szabályzatban a lakóterület az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik: a) kisvárosias, b) kertvárosias lakóterület, c) falusias. (3) A lakóterületeken nél kisebb építési telken legfeljebb egy lakás építhető. (4) A lakóterületeken nél kisebb építési telken legfeljebb egy lakóépület építhető. (5) A lakóterületeken a használatba vételi engedély feltétele az előírt iniális zöldfelületet kialakítása in. 2 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül egy nagy lobkoronájú fa + gyep, vagy enként 30 cserje + gyep). (6) A lakóövezetek főfunkciójának egfelelő épület építészeti arculatának kialakítására : a) az övezetekben csak agas tetős épület építhető úgy, hogy a tetőszerkezet forája igazodjon a szoszédos beépítésekhez, a környezethez. A főtöeg tetőhajlás szöge os, a kiegészítő tetőrészek (pl. tetőkieelés, előtető, tornác stb.) és a elléképítény tetőhajlás szöge ettől eltérhet, a tetőfedés anyaga hagyoányos cserép. 7 b) Az épületek forai kialakítása igazodjon a környezethez. Ha a környezet, dokuentáltan ne utat eltérő karaktert, tégla falazatú, hagyoányos architektúra alkalazása szükséges. c) Az épületek színezésénél a földszínek használata van előírva. Holokzati felületeken élénk színek ne alkalazhatók (rózsaszín, lila, neonzöld) (7) Aennyiben a eglévő szoszédos épületek vagy a terep orfológiai adottságai ezt indokolják, elvi építési engedély alapján az épület forai kialakítása az illeszkedés szabályaira való tekintettel egyedileg is eghatározható. Kisvárosias lakóterület 8. (1) A kisvárosias lakóterület (Lk) több önálló rendeltetési egységet agába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület. (2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető, az OTÉK 12. (2)bekezdése szerint: a) lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedeli, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) sportépítény. e) a terület rendeltetésszerű használatát ne zavaró hatású kézűipari épület. 7 Módosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (6) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

9 9 (3) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. (3) és az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelebevételével kivételesen elhelyezhető: a) legfeljebb 12 vendégszobás (apartann egységes) kereskedeli szálláshely b) igazgatási épület, c) iroda épület, d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület. (4) A kisvárosias lakóterületen ne helyezhető el: a) terelő kertészeti építény b) üzeanyagtöltő álloás, c) a terület rendeltetésszerű használatát ne zavaró hatású egyéb gazdasági építény, d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárűvek és az ilyeneket szállító járűvek száára. (5) A kisvárosias lakóterületre vonatkozó részletes előírások: övezet Telekalakításra építények elhelyezésére építényekre Legkisebb telek- Kialakítható (beépíthető) legkisebb legnagyobb Terület 2 Szélesség M élység építési ód Előkert Zöldfelüle t % Beépítettsé g % Ép.ag. szintter. ut. Lk 350 (K) 8 (K) 40 (K) Cs K 6,0- K 0,80 (K) telekalakításnál, a zárójeles K érték jelentése: inden kialakult telek beépíthető. K-jelentése a beépítettségnél, a kialakult beépítettség szerzett jognak tekinthető, új épület építése esetén a egadott értékig építhető be a telek. Kertvárosias lakóterület 9. (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, 6,0 -es épületagasságot eg ne haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető az OTÉK 13. (2) szerint: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület egy épületben b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedeli, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) a terület rendeltetésszerű használatát ne zavaró hatású kézűipari épület. (3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. (3) és az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelebevételével kivételesen elhelyezhető: a) t eghaladó telekterület esetén legfeljebb kétlakásos lakóépület, két lakóépület b) legfeljebb 6 vendégszobás (apartan egységes) kereskedeli szálláshely c) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építény, d) a terület rendeltetésszerű használatát ne zavaró hatású egyéb gazdasági építény. (4) A kertvárosias lakóterületen ne helyezhető el:

10 10 a) üzeanyagtöltő álloás, b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, c) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárűvek és az ilyeneket szállító járűvek száára (5) A kertvárosias lakóterületekre : övezet Telekalakításra építények elhelyezésére építényekre Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Terület 2 Szélesség M Kialakíthat ó (beépíthető ) élység építé si ód Előkert Zöldfelüle t % Beépítettsé g % Ép.ag. szintter. ut. Lke-K1 400 (K) 16 (K) 25 (K) O 1 i K 4,5-K 0,5 Lke- K2 800 (K) 14 (K) 50 O K 4,5 -K 0,5 Lke O ,5 0,4 Lke O ,0 0,5 Lke (14) 50 O ,5 0,4 Lke-4 K (K-14) 40(K) Sz i, ,5 0,4 Lke Sz ,5 0,3 Lke Sz ,5 0,3 Lke Sz ,5 0,4 1 - az oldalkert érete 3 éterre csökkenthető i-az előkert nagysága a szoszédos telkekhez igazodó (K) telekalakításnál, a zárójeles K érték jelentése: inden kialakult telek beépíthető (14) telekalakításnál, a zárójeles érték jelentése: eglévő, legalább 14 éter széles telek beépíthető K-jelentése a beépítettségnél: a kialakult beépítettség szerzett jognak tekinthető, új épület építése esetén a egadott értékig építhető be a telek. (6) A Kialakult kertvárosias lakóterületek: lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: - Lke-K1 kialakult beépítésű, kis telkes terület a falusias területek határán (Brassói utca észak-nyugati végén, Váci Mihály utca keleti töbje) - Lke-K2 kialakult beépítésű, szalag telkes terület (a Karinthy Frigyes utcáról nyíló töb feltárás területe) (7) A kertvárosias lakóterületek: lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a) Az elúlt évben beépült és beépítésre szánt, jellezően szabályos telekosztású telkes lakóterület.

11 11 - Lke-1 kisebb telekosztású területek, építény agasság legfeljebb 4,5 éter (Bereg utca környéke, Dévényi utca) - Lke-2 vasúton túli telkes területek, ahol a egengedett építény agasság eddig 6,0 volt. (Erkel Ferenc, Kodály Zoltán, Jókai utca ellett), - Lke-3 nagyobb telkes lakóterületek (Karinthy, Váci Mihály utcai, illetve a Bereg utcától északra lévő területek) b) Lke-4 jelű az övezet Eresztvény lakóterülete, a volt kertes területek lakóterületi átépítését szolgáló övezetek. c) A tervezett, volt Express tábor területén kialakuló lakóterületi beépítések övezetei - Lke - 5, 6 jelű övezetek jellezően a Migazzi kastélytól nyugatra parcellázott területek, ahol a falu beépítéséhez képest nagyobb építési telkekre parcellázódik fel a volt tábor területe. - Lke- 7 jelű építési övezet a Losi- patak elletti volt tábor területe, nagy építési telkek, alacsony beépítési százalék a jellező. Falusias lakóterület 10. (1) A falusias lakóterület Verőce község területén általában 4,0-4,5 épületagasságú, de 5,5 építény agasságot ne eghaladó épületekkel beépült hagyoányos falu területén lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület. Valaint, a faluközponti részeit körülvevő laza beépítésű, összefüggő nagy kertes területek, elyek ező és erdőgazdasági létesítények elhelyezését is lehetővé teszik. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető, az OTÉK 14. (2) bekezdését figyelebe véve: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, b) ező és erdőgazdasági (üzei) építény (pince) c) kereskedeli, szolgáltató, vendéglátó épület, d) legfeljebb 4 vendégszobás (apartan egységes) kereskedeli szálláshely e) kézűipari építény. (3) A falusias lakóterületen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelebevételével kivételesen elhelyezhető: a) sportépítény, b) üzeanyagtöltő álloás, c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárűvek és az ilyeneket szállító járűvek száára. (4) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: Kialakult, a hagyoányos falu beépítése - Lf-K1 A katolikus teplo környékének és az Árpád úttól a vasútig lévő település résznek kis telkes, sűrű beépítésű, hagyoányos falusi arculatú területe. Alacsony építény agasság (4,2 ), oldalhatáronálló és néhol bezáródó utcavonali beépítés jellezi. Általában orofalas, cseréptetős épületek állnak az utcavonalon.

12 12 - Lf-K2 Rákóczi utca elletti beépítés az Árpád úttól a Losi patakig. A falu régi főútjának beépítése, több agasabb portával. A földszinteken üzletek, űhely található. Az oldalhatáron álló régi épületek előtt az utcai fronton álló épület nagyobb töegű, az utcával párhuzaosan tetőforájúak. (5) A falusias lakóterületen elhelyezett épületek kialakításának általános szabályai: a) Az övezet főfunkciójának egfelelő épület csak agas tetővel építhető úgy, hogy a tetőszerkezet forája igazodjon a szoszédos beépítésekhez, a környezethez. b) A kialakult beépítés és az eddig érvényes szabályzatok alapján, ha a környezet, dokuentáltan ne utat eltérő karaktert, os tetőhajlás szög és cserépfedés alkalazása engedélyezhető. c) A falu védett településszerkezetű területén és a Duna parton az utcai holokzatok anyaghasználata, arány rendszere igazodjon a hagyoányos falukép architektúrához. d) Az épületek hagyoányos tégla falazatok legyenek, e) lábazatok, falburkolatok kő és téglaburkolattal készüljenek, f) a nyílászárók nagysága, elrendezése, kialakítása (osztás, tagozás) kövesse a hagyoányokat, anyaguk fa illetve faszerkezetet iitáló (keret keresztetszete, színe) anyagból legyen kivitelezve. (6) Falusias lakóterületi övezetek egyedi és részletes előírásai: övezet Telekalakításra építények elhelyezésére építényekre Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Terület 2 Szélesség M élység építési ód Előkert Zöldfelüle t % Beépítettsé g % Ép.ag. szintter. ut. Lf-K1 K K K Z 0 (i) K(40) K(30) K (4,2) K(0,50) Lf-K2 K K K Z 0 (i) K (5,5- K(0,50) 4,2) 1 1 Új épület építése esetén, az utca holokzattól ért 12,0 éteren túl, illetve a eglévő utcai, agasabb épületek ögött, 4,2 éter építény agasságú épület építhető. (i)-az előkert nagysága a szoszédos telkekhez igazodó Vegyes területek 11. (1) A vegyes területek lakó és kereskedeli, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgálnak. (2) A vegyes területeken belül a szabályozási terv egkülönböztet: a) Központ vegyes területet b) Településközpont vegyes területeket

13 13 Központ vegyes terület 12. (1) A központ vegyes terület több önálló rendeltetési egységet agába foglaló, települési szintű, egyházi, épületek elhelyezésére szolgál. (2) A vegyes területen elhelyezhető teplo és ehhez kapcsolódó létesítények, szolgálati lakás. (3) A Vk építési övezet egyedi és részletes előírásai: övezet Terület 2 Telekalakításra építények elhelyezésére Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Szélesség M élység építési ód Előkert Zöldfelület % Beépítettség % építényekre Ép.ag. szintter. ut. Vk K Sz K 60 K(30) K 1 K 1 A kialakult beépítés egőrzendő: a eglévő telek ne osztható eg, építény agasság ne növelhető 8 Településközpont vegyes területek 13. (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet agába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedeli, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valaint sportépítények elhelyezésére szolgál, aelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A fent elített funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek. (2) A településközpont vegyes területen épületek az OTÉK 16. (2) bekezdés szerint helyezhetők el: a) lakóépület, ként legfeljebb 2 lakás b) igazgatási épület, c) kereskedeli, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, aelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sportépítény. (3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelebevételével kivételesen elhelyezhető ne zavaró hatású egyéb gazdasági építény. (4) A településközpont vegyes területen ne helyezhető el: a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárűvek és az ilyeneket szállító járűvek száára, b) terelő kertészeti építény, c) parkolóház, üzeanyagtöltő álloás. 8 Módosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (7) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

14 14 (5) Új telek alakítása esetén telekalakítási tervet kell készíteni. (6) Négy gépjárűállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépjárű állásonként legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők. (7) A területen lakóépület építése esetén a OTÉK-ban előírt szeélygépkocsi-szá elhelyezési lehetőségéről telken belül kell gondoskodni. (8) A területen közforgalo száára egnyitott kereskedeli- szolgáltató- igazgatási-, intézényi létesítény elhelyezése esetén elegendő a funkcióhoz szükséges, OTÉK által előírt parkolóennyiség 60%-nak telken belüli biztosítása. A fennaradó 40% az önkorányzattal kötendő egállapodás és az önkorányzat parkolási rendeletének feltételei alapján a közterületen is elhelyezhető. (9) A településközpont vegyes területen az előírt iniális zöldfelületet in. 2 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül enként egy nagy lobkoronájú fa + gyep, vagy enként 30 cserje + gyep) kell kialakítani. (10) A Vt építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások: 9 övezet Terület 2 Telekalakításra építények elhelyezésére Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Szélesség M élység építési ód Előkert Zöldfelüle t % Beépítettség % építényekre Ép.ag. szintter. ut. Vt -K1 K - - SZ K 80 K(15) K(6,0) K+0,2 Vt-K2 K K K Z 0 40 K(40) K(5,0) 0,6 Vt-K3 K K K Z - 20 K(40) K(5,5,) 0,6 Vt-K4 K K K Z - 20 K(40) K(7,5,) 0,6 Vt (K) 30 - SZ K (10) K(6,0) 0,8 Vt (K) SZ Vt-2* 3000 (K) SZ ,0 ax:9,0 1 0,45 6,0 ax:9,0 1 0,35 Vt (K) Z ,5 1,4 1Az övezetben épülő épület, létesítény egengedett legnagyobb holokzat agassága (11) A településközpont vegyes terület építési övezetei: a) Vt -K kialakult településközponti területek - Vt -K1-Migazzi, - Pufi kastély - Vt-K2- Árpád út északi oldal, kialakult kisvárosias jellegű, polgárias - parasztházak, hézagosan zárt sorú beépítése, Rákóczi úti intézény terület (ABC körül). - Vt-K3, Vt-K3 x - Árpád út déli oldal, Ybl Miklós tervezte táfalas egyedi beépítés. b) Vt egyéb, intézények övezetei - Vt-1-iskola, óvoda 9 Módosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (8) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

15 15 - Vt-2- nagyobb zöldfelületű intézény- Árpád út Kisaros elletti intézény területei (baptista iaház, akár benzinkút is..?..) új intézény terület, Magyarkúti honvédségi terület - Vt-3- strand elletti terület - Vt-4 -új fejlesztési területek (12) A Vt K2-3-4 építési övezetekre vonatkozó egyedi előírások: a) Az utcai holokzat kialakítását, festését, kerítés építését a környezetbe illeszkedéshez tisztázása iatt, az építési engedélyezési eljárás előtt a települési főépítésszel egyeztetni kell, illetve- aennyiben Verőce rendelkezik építészeti tervtanáccsal az építési engedélyhez csatolni kell a tervtanács táogató véleényét. 10 b) Az utcai holokzaton ne helyezhető el tetősík ablak, napkollektor, klía berendezés. c) Új épület csak agas tetővel építhető úgy, hogy a tetőszerkezet forája igazodjon a szoszédos beépítésekhez, a környezethez os tetőhajlás szög és terészetes anyagú fedés (lehetőleg cserép) alkalazása engedélyezhető. Ne építhető be fé hulláleez, betoncserép. d) Az utcai holokzatok anyaghasználata, arány rendszere igazodjon a hagyoányos falukép architektúrához. e) Az épületek hagyoányos tégla falazatok legyenek, f) lábazatok, falburkolatok kő és téglaburkolattal készüljenek, g) a nyílászárók nagysága, elrendezése, kialakítása (osztás, tagozás) kövesse a hagyoányokat, anyaguk fa illetve faszerkezetet iitáló (keret keresztetszete, színe) anyagból legyen kivitelezve. (13) A Vt K3 4, Vt 3 építési övezetekre vonatkozó, további egyedi előírások új létesítények és a eglévő épületek átalakítása esetén: a) a eglévő, terészetes kő táfal kizárólag felújítási szándékkal, ideiglenesen bontható el. Új beépítésnél eglévő táfallal egegyező kivitelben kell a táfalat felépíteni. (éret, anyag használat, szegélyek, nyílások aránya) b) az épületek közötti lejárók elletti telekhatárokon a eglévő szerkezetekhez (táfal, kerítés, korlát) illeszkedő építészeti kialakítást kell alkalazni. Ne építhető félépcső, látszó beton táfal, fa kerítés; a javasolt a terészetes helyi kő és nyers vagy vakolt tégla falazat. c) Táfal felett, az utcai telek határ átlagos Bf. szintjét kell az építény agasságnál 0 szintnek száítani, d) Új épület ne építhető a táfal Duna felöli síkjától ért 8 éteren belül. e) A huzaos eberi tartózkodásra tervezett épületrészek padlószintje a indenkori értékadó árvízszint felett 1 éterre kell eghatározni. f) Táfal felső szintje alatti új (ne a eglévő átalakításához) létesítényekhez (edence, csónaktároló, garázs, stb), táfalépítéshez talajechanikai éréseken alapuló statikai száítással kell igazolni, hogy a tervezett létesítény árvíz esetén ne sérül. 10 Módosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (9) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

16 16 g) a táfalszintje felett tervezett zöldtetőn a zöldfelület száításánál: 100%-ban beszáítható a terület, ha a földfeltöltés iniu 0,80 -es. 70 %-ban beszáítható a terület, ha a földfeltöltés iniu 0,40 -es. 20 %-ban beszáítható a terület, ha a földfeltöltés iniu 0,25 -es. Üdülőterületek 14. (1) A üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) A üdülőterület lehet: a) üdülőházas terület, ely több egységet üdülőházak, keping, üdülőtábor elhelyezésére alkalas, b) hétvégi házas terület, elyen egyedi üdülőépület építhető. Üdülőházas területek 15. (1) A Üü jelű építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások: 11 övezet Telekalakításra Terület 2 építények elhelyezésére Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Széless ég M élység építési ód Előkert Zöldfelüle t % Beépítettsé g % építényekre Ép.ag. szintter. ut. Üü-1 K(3500) - - Sz ,5 0,1 Üü-2 K (1,5 ha) Sz K (6,5) 0,5 Üü K K Sz ,5 0,1 Üü Sz ,5 ax 6,0 1 1Az övezetben épülő épület, létesítény egengedett legnagyobb holokzat agassága (2) Üü-1 hullátéri területen lévő üdülőházas terület az elöntéssel veszélyeztetett területen az épületeket lábakra állítva kell kialakítani. Az építényagasság a értékadó árvízszint fölött 1,0 éteres agasságtól száítandó. (3) A lakóhelységek padlószintje értékadó árvízszint felett 1,0 -el helyezkedjen el. (4) Az üdülőterületeken és annak 50 éteres körzetén belül ne helyezhető el: a) állattartó létesítény, árnyékszék, trágyatároló, koposztáló, siló, ölesztet anyag,- folyadék,- és földfelszín feletti 12 gáztároló, b) közösségi szórakoztató, kulturális, egyházi épület. 0,1 11 Módosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (10) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber Módosította a 3/2011. (I.12.) rendelet 2. -a. Hatálybalépés napja: január 12.

17 17 c) az övezeti zajhatárértékeket eghaladó zajterhelés kiváltó létesítény, rendezvény terület. d) önálló parkoló terület, garázsépület, ely ne szolgálja a terület igényei szerinti, illetve 3,5 tonna önsúlynál nagyobb gépjárűvek elhelyezésére szolgál. (5) Az üdülőterületeken az előírt iniális zöldfelületet in. 2 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül egy nagy lobkoronájú fa + gyep, vagy enként 30 lobhullató és örökzöld cserje + gyep) kell kialakítani. A kertek kialakításánál törekedni kell a honos növényfajok alkalazására. Hétvégi házas területek 16. (1) A hétvégi házas területen épületek az OTÉK 23. szerint legfeljebb 2 egységes épület építhető. Egy építési telken egy épület építhető. Melyben legfeljebb 2 üdülő egység helyezhető el. Az üdülőépület lakóépületté ne inősíthető. (2) A hétvégi házas terület övezet tagolása: Telekalakításra övezet építények elhelyezésére építényekre Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Terület 2 Szélessé g M élység építési ód Előkert Zöldfelü let % Beépítetts ég % Ép.ag. szintter. ut. Üh-K1 K(600) K (16) K (25) Sz ,0 0,2 Üh-K2 K (720) Sz i ,5 0,2 Üh Sz ,0 0,2 Üh Sz ,5 0,2 Üh *** 30 O** ,5 0,2 *Hétvégi házas üdülőterület hullátéri területen ** A 12 étert elérő kialakult telek beépíthető, új telket in. 14 éteres szélességgel alakíthatnak, (3) Üh-1 övezetben az elöntéssel veszélyeztetett területen az épületeket lábakra állítva kell kialakítani. A lakóhelységek padlószintje értékadó árvízszint felett 1,0 -el helyezkedjen el. Az építényagasság a értékadó árvízszint fölött 1,0 éteres agasságtól száítandó. Kereskedeli, szolgáltató terület 17. (1) A kereskedeli, szolgáltató terület elsősorban ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedeli, szolgáltató területen elhelyezhető: a) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület, d) parkolóház, üzeanyagtöltő álloás.

18 18 e) sportépítény. (3) A kereskedeli, szolgáltató területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelebevételével kivételesen elhelyezhető: a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) egyéb közösségi szórakoztató épület. övezet Telekalakításra Terület 2 építények elhelyezésére Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Szélessé g M élység építési ód Előkert Zöldfelüle t % Beépítettsé g % építényekre Ép.ag. szintter. ut. Gksz Sz ,0 0,4 Gksz-2 K - - Sz K 0,4 (4) A gazdasági területeken az előírt iniális zöldfelületet in. 3 szintes növényzettel (a zöldfelületként kialakítandó telekrészen belül egy nagy lobkoronájú fa + 30 cserje + gyep) kell kialakítani. A fásított, vízáteresztő burkolattal ellátott parkoló ax. 50%-ban száít bele a zöldfelületbe. Különleges terület, beépítésre szánt területek 18. (1) A település területén különleges beépítésre szánt területek: - Különleges turisztikai (K-Tu) - Különleges rekreációs (K-R) - Különleges ezőgazdasági üzei terület (K-M) (2) A K-Tu övezetre - turisztikai fogadóterületre vonatkozó részletes előírások a következőek: a) Az övezet területén elhelyezhető vendéglátó, kereskedeli-szolgáltató épület, keskeny nyotávú vasúti sínpálya, fásított parkoló, b) A területen belül a vasúti töltést a közlekedést ne zavaró, honos fajokból álló növényzettel kell beültetni. c) A beépítés axiális nagysága 15%, d) A egengedett legnagyobb építényagasság 5,0, e) A szintterületi utató egengedett értéke:0.20, a) Zöldfelület iniu 50%. (3) A K-R1 - Rekreációs terület (volt Expressz tábor területén), elyen a eglévő épületek egújítása ellett nagy zöldfelületet igénylő sport, szabadidő eltöltésére alkalas létesítények helyezhetők el. a) Kialakítható legkisebb telek terület 1 ha, b) A beépítettség értéke axiu 15% lehet, c) A egengedett legnagyobb építényagasság K-6, d) A területen a teljes közűellátás, és burkolt út biztosítandó,

19 19 e) A szintterületi utató egengedett értéke:0,3, f) iniálisan kialakítandó zöldfelület 70%. (4) A K-R2 - Rekreációs terület, rekreációs funkcióval összhangban lévő épületek, sport, szabadidő, szállás, öregek otthona helyezhető. a) Kialakítható legkisebb telek terület , b) A beépítettség értéke axiu 15 % lehet, c) A egengedett legnagyobb építényagasság 6,0, d) legkisebb épületagasság 3, e) A területen a teljes közűellátás, és burkolt út biztosítandó, f) A szintterületi utató egengedett értéke:0,3, g) iniálisan kialakítandó zöldfelület 70%. (5) A K-R3 - Rekreációs terület, elyen nagy zöldfelületet igénylő sport, szálláshelyek, szabadidő eltöltésére alkalas létesítények helyezhetők el. Lakások. a beépítettség 50%-os értékéig, a különleges funkció alaplétesítényeinek egépítése ellett, elhelyezhetők el. a) Kialakítható legkisebb telek terület , b) A beépítettség értéke axiu 15% lehet, c) A egengedett legnagyobb építényagasság 4,5, d) A területen a teljes közűellátás, és burkolt út biztosítandó, e) A szintterületi utató egengedett értéke:0,15, f) iniálisan kialakítandó zöldfelület 70%. (6) A K-M - Mezőgazdasági üzei terület, elyen eglévő állattartó telep, ehhez kapcsolódó gazdasági épületek, egy szolgálati lakás helyezhető el. a) Kialakítható legkisebb telek terület 2 ha. b) A beépítettség értéke kialakult, axiu 15% lehet. c) A egengedett legnagyobb építényagasság 5,0. övezet Telekalakításra Terület 2 építények elhelyezésére Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Szélessé g M élység építési ód Előkert Zöldfelüle t % Beépítettsé g % építényekre Ép.ag. szintter. ut. K-tu K - - Sz ,0 0,2 K-R Sz K-6,0 0,3 K-R Sz ,0 0,3 K-R Sz ,5 0,15 K-M Sz K (15) 5,0 0,25

20 20 III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Zöldterületek, zöldfelületek, közparkok 19. (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. előírásait kell alkalazni. (2) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalazza. (3) A területen közlekedési, közű- és hírközlési hálózatok, létesítények, berendezések gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével és reklátáblák ne helyezhetők el. (4) A területen belüli kötelező zöldfelületi iniu 80%, elyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség iniu 60% legyen. (5) Új zöldterületek kialakítása, ill. eglévő zöldterületek átépítése csak tervezői jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. (6) A eglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyaatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. (7) Négy gépjárűállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, négy gépű állásonként legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők. (8) A település zöldfelületeinek egóvása érdekében eglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a 128/1999. (VIII.13.) Kor. rendelettel ódosított 21/1970. (VI.21.) Kor. rendelet előírásainak betartásával lehet. (9) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lobtérfogat-egyenérték ellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, ódját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell eghatározni. (10) A visszapótlásra kerülő növényálloány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben elített jogszabályok alapján az eljáró hatóság eghatározhatja. (11) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről általában - az építési tevékenység egkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra ne az építési területen kerül sor. (12) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg ás rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés egszűntetése után az előfásítást el kell végezni. Erdőterület 20. (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. előírásai közül a védeli és a turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalazni. (2) Az erdők besorolását a indenkori érvényes erdőgazdálkodási üzeterv tartalazza. (3) A szabályozási terveken erdőterületként feltüntetett területek ás területfelhasználási egységbe csak a rendezési terv ódosításával sorolhatók át. (4) Az erdőterületek az elhelyezhető építények szerint:

21 21 a) gazdasági erdő (Eg), b) védeli- és véderdő (Ev), c) turisztikai erdő (Et) elsődleges rendeltetésűek. (5) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási tervek tartalazzák. (6) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének egfelelő épületek, építények helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőűvelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul. (7) A védeli és véderdő területeit erdészeti eszközökkel in %-os borítottsággal kell beültetni, több szintet kialakítani. Csak erdei sétaút és pihenőhelyek alakíthatók ki. Épület ne helyezhető el. A véderdő övezetbe sorolt Natura 2000 területeken a terészet-közeli ártéri erdő egőrzendő. (8) A védeli és véderdő létesítése és fenntartása a tulajdonost terheli. (9) A turisztikai rendeltetésű erdőterületen elhelyezhető: erdei tornapálya, sétaút, tanösvény, esőbeálló, kilátó építény, illehely, az erdei flóra és fauna beutatását szolgáló és egyéb turisztikai célú építény. Az épületek, építények csak tájba illő, hagyoányos szerkezetűek lehetnek. 13 (10) Az építények elhelyezéséhez az illetékes Állai Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges. (11) A védeli és véderdő, valaint a turisztikai erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. (12) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdő-birtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet. Mezőgazdasági rendeltetésű területek 21. (1) A Szabályozási terv -en ezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek ás területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a Szabályozási terv ódosításával sorolhatók át. (2) A ezőgazdasági területek használatuk jellege szerint: a) Mk: kertes ezőgazdasági területek és b) Má-1: általános ezőgazdasági területek, c) Má-2: általános ezőgazdasági területek országos ökológiai hálózat területén, hidrogeológiai védőido illetve nyílt karszt területén, jellezően rét, legelő (szántó, gyüölcsös) űvelésű ezőgazdasági övezet (3) A ezőgazdasági terület a növényteresztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás építényei elhelyezésére szolgáló terület. 13 Módosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (11) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

22 22 (4) A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással, az adott terület építési hagyoányainak egfelelően kell kialakítani. (5) Valaennyi ezőgazdasági övezet területén az ²-nél kisebb földrészleten az épületek és építények közül csak a növényteresztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el. (6) Mezőgazdasági területen különállóan elhelyezett lakóépület beépített területe ne haladhatja eg az övezetben egengedett beépítettség 50%-át, illetve 200 ²-t. (7) A ezőgazdasági területen gazdasági és lakóépület csak ezőgazdasági űvelés egléte esetén helyezhető el. (8) A ezőgazdasági területen különálló lakóépület, illetve lakást agában foglaló épület, építény az alábbi feltételekkel helyezhető el, ha: a) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított, b) a villaosenergia (vezetékes vagy helyi) ellátás biztosított, c) a keletkező szennyvíz elvezetése zárt csatornahálózatban, korszerű szennyvíztisztító kisberendezés, vagy zárt szennyvíztároló alkalazásával biztosított, d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése illetve egfelelő szikkasztása biztosított, e) a használat során keletkező hulladékok közüzei elszállítása biztosított, f) a terület egközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárűvel közútról közvetlenül, de legalább köz száára egnyitott agánútról egközelíthetők). (9) Az övezetekben egengedett legnagyobb építényagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzei jellegű építény (gazdasági építény, tároló építény, pajta, szín, stb.) esetén, elynek legnagyobb építényagasságát elvi építési engedélyben kell eghatározni. Általános ezőgazdasági területek (Má) 22. (1) Az általános ezőgazdasági terület részletes előírásai: 14 Övezeti jel Beépíthető in.teleknagy ság ( 2 ) in. teleksz. () Beépítés ódja Max. beépítési % Max. építény agasság () Völgy felöl Hegy felé Ma SZ 3% 6,0 3,0 4,5 Ma SZ 1,5% 6,0 3,0 4,5 Ma SZ 3% ,0 Ma-M SZ 3% 6,0 3,0 4,5 1birtokközpont esetében a beépítési %-ra lásd 22. (4) b.) (2) Má-1 jelű övezet a) Az övezet jellezően ezőgazdasági terelés és az ezzel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás építényei elhelyezésére szolgál. átlag 14 A táblázatot kiegészítette a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (12) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

23 23 b) Az övezetben a nél kisebb telken épület, építény ne helyezhető el. A nél nagyobb telken legfeljebb két darab gazdasági épület, terepszint alatti építény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel. c) Az övezetben egy db, legfeljebb 2 lakásos, legfeljebb bruttó alapterületű lakóház is elhelyezhető, de legfeljebb két épület (lakó, gazdasági stb.) lehet egy telken. (3) Az Ma-2 jelű övezet a) Az övezet jellezően a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó ezőgazdasági terelés, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építények elhelyezésére szolgál. b) Az Ma-2 övezetben lakóépület ne helyezhető el. (4) 15 Ma-3 övezet a) Az övezet jellezően az állattartás, ezőgazdasági terelés és az ezzel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás építényei elhelyezésére szolgál, telek nagyság felett gazdasági épület ellett lakófunkció is elhelyezhető, a lakóépület ax. bruttó alapterülete: b) Az övezetben birtokközpont alakítható. A birtokközpont telkének nagysága in. 1 ha, a beépítési százalék a 10%-ot ne haladhatja eg. A birtokközponton elhelyezhető lakófunkciójú épület ax. bruttó alapterülete: c) A birtokközponthoz tartozó birtoktest nagysága in. 5 ha. d) A kialakítható legnagyobb telekterület , e) A egengedett építény agasság: 4 (gazdasági épületre a szükséges belagasság biztosításához,- építény legfeljebb 8 ) f) A terepszint legfeljebb a terészetes szinttől 60 c-re tölthető fel illetve vágható be. g) A iniálisan kialakítandó zöldfelület: 90 %. (5) 16 Ma-M jelű övezet a) Az övezet jellezően az állattartás, ezőgazdasági terelés és az ezzel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás építényei elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben a nél kisebb telken épület, építény ne helyezhető el. A nél nagyobb telken legfeljebb két darab gazdasági épület, vagy terepszint alatti építény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel. c) Legkisebb előkert: 5, hátsókert: 10 d) Miniálisan kialakítandó zöldfelület: 70 % A területen terékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítény teljes közűellátás, és a szükséges környezetvédeli felszerelések, berendezések egléte esetén helyezhető el. Kertes ezőgazdasági területek (Mk) 23. (1) Mk és Mk* jelű övezet a) Az övezet jellezően a szőlő, gyüölcs és kert űvelési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terényfeldolgozás és tárolás építényeinek elhelyezésére szolgál. 15 A bekezdést beiktatta a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (13) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber A bekezdést beiktatta a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (14) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

24 24 b) Az övezetben egy db tájba illő, legfeljebb bruttó 100 ²-es gazdasági épület, terepszint alatti építény (pince) szőlő, gyüölcsös és kert űvelési ágban nyilvántartott telken a 3000 ²-t eghaladó éretű telken - az ökológiai folyosó területén kívül - lakóépület építési engedély alapján létesíthető. c) Kertes ezőgazdasági területek a kialakítható legkisebb telek nagysága (2) A kertes ezőgazdasági terület részletes előírásai: Övezeti jel Beépíthető in.teleknagy ság.(2) in. teleksz. () Beépítés ódja Max. beépítési % Max. építény agasság () Völgy felöl Hegy felé Mk SZ 3% 6,0 3,0 4,0 Mk* SZ 3% 6,0 3,0 4,0 (3) Az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek utcai szabályozási vonalától vagy a közterületi határvonaltól a telek belseje felé, a szabályozási vonallal vagy a közterületi határvonallal párhuzaosan 10-re húzódik. 17 a) szélétől 5 -re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 -re, c) építési határvonal a hátsókertben: az előkerti építési határvonaltól 20 -re, azzal párhuzaosan húzódik. (4) A kertes ezőgazdasági területen kertgazdasági űvelést, feldolgozást, tárolást szolgáló épület (a továbbiakban: gazdasági épület) helyezhető el. (5) Az övezetben állattartó létesítények az Önkorányzat "A helyi környezetvédele szabályairól, a közterületek és ingatlanok rendjéről, az állat és eb tartásról" szóló rendelete alapján építhetők. (6) A jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult közötti nagyságú telkeken építési engedély alapján álló épületek, építények átépíthetők, bővíthetők az egyes telkek legfeljebb 3%-os beépítettségéig. (7) A jelen Rendelet hatályba lépése előtt kialakult, beépítetlen közötti nagyságú telkeken 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építény (pince) helyezhető el (8) A nél kisebb telkek ne építhetők be, a területükön álló épületek ne bővíthetők. (9) Kertes övezetekben közutak, közlekedési célú közterületek, agánutak kialakítása 24.. előírásai szerint történhet. (10) A tájkarakter erősítése és a tájkép védele iatt a kertes ezőgazdasági területen épületek, építények kizárólag a helyi építési hagyoányoknak egfelelő, tájba illő építészeti kialakítással létesíthetők. Orofalon terasz, loggia, vagy erkély ne alakítható ki. (11) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki. átlag 17 Módosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (15) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

25 25 (12) Az Mk* jelű, az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területén, látványvédeli szepontból kieelt területen lévő kertes ezőgazdasági területen lakóépület ne helyezhető el, gazdasági épület ert eghaladó telken építhető. Vízgazdálkodási terület (Vg) 24. (1) Vízgazdálkodási területek a) Vg-1 Duna és a kisvízfolyások edre és partja, b) Vg-2 védett vízbázis területek (2) A területen a közforgalú közlekedési építényeken kívül csak vízkár-elhárítási építények, valaint elvi építési engedélyben eghatározott feltételekkel a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építények és annak kiszolgáló építényei helyezhetők el, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával. (3) A vízbeszerzési területek, (védett vízbázis) belső, külső és hidrogeológiai védőterületei az övezet határain kívüli területeket is érinthet. (4) A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bárilyen tevékenységet folytatni, illetve építényeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak egfelelően szabad. (5) A vízfolyások védőtávolsága a part élektől száítva a parti sáv 6, aennyiben a terv ásképp ne jelöli.. (6) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak egfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítények helyezhetők el. A parti sávban épületek ne alakíthatók ki. (7) A parti sávban kizárólag gyep, parti sétány, ax. 1,00 agasságban kieelkedő vízparti napozó terasz, szabadtéri színpad, kerítés átjáró kapukkal, stég, vagy eelvény, illetve nádas űvelési ágú terület alakítható ki. (8) A felszíni vizek entén a terészetes és terészet közeli nádas, ligetes fás társulások, terészet közeli ökoszisztéák védelét biztosítani kell. Különleges terület, beépítésre ne szánt területek 25. (1) A település területén különleges beépítésre ne szánt területek: - Különleges sport (K-SP) - Különleges strand (K-ST) - Különleges teető (K-T) (2) A K-SP - Sport, szabadidő területre vonatkozó részletes előírások a következők: (sportpálya, lőtér) a) A területen új telek ne alakítható ki, b) A sportfunkcióhoz kapcsolódóan legfeljebb 1 db alapterületű 3,5 éter építényagasságú épület építhető,

26 26 c) Az elhelyezhető épületek száa 2, és beépített alapterülete axiu 200 2, 18 d) A területen épületet elhelyezni csak teljes közűellátással lehet, e) Az eredeti terepjelleget egváltoztatni ne lehet. (3) K-ST - Különleges strandterületre vonatkozó részletes előírások a következők: a) Kizárólag az alapfunkciót kiszolgáló létesítények helyezhetők el, szálláshely ne építhető, b) A kialakult telkek beépíthetők, az övezetben új telek ne alakítható, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, d) A beépítettség értéke axiu 5% lehet, e) A egengedett legnagyobb építényagasság 4,5, f) A terület egközelítéséhez teljes közűellátás, és burkolt út biztosítandó, g) A szintterületi utató egengedett értéke:0.05. h) Miniálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (4) A K-T övezetre - teető, kegyeleti és elékparkra vonatkozó - részletes előírások a következők: a) A régi teetőrész kegyeleti parkként kezelendő. b) A teetők területére az évi XLIII. törvény és a 145/1999. (X.1.) Kor. rendelet előírásait kell alkalazni. c) A teető területén csak sírhelyek, a teető üzeeltetéséhez szükséges építények, egyházi építények és parkolóhelyek létesíthetők d) Urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki. A teető területén szabadonálló urnafal ne létesíthető. e) A teető területén belüli fejlesztés csak beépítési terv alapján készülhet. f) A teető területén a fejlesztési tervnek egfelelően előfásítást kell végezni. g) A területen a teljes közűellátás, és burkolt út biztosítandó. (5) 19 Kk-Tu1 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása ellett szállás, vendéglátás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. b) A kialakítható legkisebb telekterület , c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, d) A beépítettség értéke axiu 2% lehet, e) Miniális előkert:5 vagy a kötelezően egtartandó zöldfelület határa a szabályozási terven jelölt ódon, az oldalkert in.5. f) A egengedett legnagyobb építényagasság 4,5, legnagyobb holokzat agasság: 6,0 g) Miniálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (6) 19 Kk-Tu2 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása ellett szállás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. 18 A c) pontot ódosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (16) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber Az (5)-(6) bekezdéseket a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (17) bekezdése iktatta be. Hatálybalépés napja: noveber 16.

27 27 b) A kialakítható legkisebb telekterület 1,5 ha, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, d) A beépítettség értéke axiu 2% lehet, e) Miniális előkert:10, az oldalkert, hátsókert értéke a kötelezően egtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt ódon, f) A egengedett legnagyobb építényagasság 4,5, legnagyobb holokzat agasság: 6,0, g) Miniálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (7) A különleges területként szabályozott terület "kertépítészeti terv készítési kötelezettség"-gel érintett terület, aelyre az általános előírásokban szereplők vonatkoznak. (8) A különleges területen a zölddel való fedettség iniu 50 % kell legyen, úgy hogy az egész területre vonatkozóan 1db/ /18 fa ültetése kötelező. (9) A parkoló szükséglet in. 60%-át telken belül kell elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki. 20 IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közlekedés 26. (1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítényt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valaint a jelen rendelet előírásai szerint szabad. (2) A közlekedési és közterületek száára a szabályozási tervben eghatározott szabályozási szélességet biztosítani kell. (3) A közutak és közterek száára a szabályozási tervlapon eghatározott építési területet kell biztosítani. (4) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítényei és berendezései és környezetvédeli űtárgyai, közűvek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítények az OTÉK 39. -a előírásai alapján helyezhetők el. (5) A 14 -nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken az utca karakterének egóvása ellett legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a eglévők védeléről gondoskodni kell. (6) A közforgalo száára egnyitott agánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell eghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelebe vételével. A közforgalú agánutat a közútnak egfelelő paraéterekkel kell kialakítani. (7) A vegyes használatú burkolatokat, és a eglévő, vagy tervezett közterületek térkialakítását építész, tájépítész, közű, és közlekedéstervezők közreűködésével készült terv alapján kell egvalósítani. 20 A bekezdések száozását a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (18) bekezdése ódosította. Hatálybalépés napja: noveber 16.

28 28 (8) Az építési, használatbavételi engedélyeztetés során helyszínrajzzal és száítással is igazolni kell, hogy az egyéb jogszabályokban eghatározottak szerint teljes körűen egoldott a parkolás, rakodás. (9) Az alábbi közlekedési utak entén egységes, kétoldali fasor telepítendő, eglévő fasor kiegészítendő: 12. sz. főút 12101j. közút 12102j. közút újonnan kialakítandó lakóutcák. (10) A 8 éternél keskenyebb kiszolgálóút esetében az építés feltétele, hogy a gépkocsi behajtók lehatárolását az utcavonalon a szabályozási vonaltól a telek irányába 4 éter szélességben in 3 éterre hátrahúzva kell kialakítani. 21 Járűvek elhelyezése 27. (1) Az OTÉK-ban eghatározott parkolási igényt elsődlegesen saját telken belül, vagy 300 távolságon belül saját telken vagy parkolótéren kell kielégíteni. Ettől eltérni csak helyi parkolási rendelet alapján lehet. (2) A közterületi parkolók az OTÉK 42. (7) bekezdésben előírtak szerint fásítandók. A fásítást szaktervező által készített kertészeti terv alapján kell egvalósítani Közűellátás és elektronikus hírközlés 28. (1) A eglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villaosenergia ellátás, távhőellátás, földgázellátás), valaint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítényei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága száára közterületen, vagy közűterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás ne tiltja) a közűvek és biztonsági-, védőtávolságuk helyigényét szolgali, vagy vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani. (2) A közűlétesítények és közűhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a egfelelő ágazati szabványok és előírások ellett a jelen HÉSZ-ben rögzítetteket is figyelebe kell venni. (3) A eglévő közűvek egyéb építési tevékenység iatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá bári egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közűvet el kell bontani, az indokoltan földben aradó vezeték töedékelését, felhagyását szakszerűen kell egoldani. (4) A közűvesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és érési helyekkel csatlakozni. (5) Új út építésénél a tervezett közűvek egyidejű egépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás egépítéséről, út rekonstrukciónál a eglévő közűvek szükséges egyidejű felújításáról és a ég hiányzó közű kiépítéséről is gondoskodni kell. 21 A bekezdést beiktatta a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (19) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

29 29 (6) A közűvezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közűvek elrendezésénél indig a távlati összes közű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közűvezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 szabályozási szélességet el ne érő utcákban legalább egyoldali, 12 szabályozási szélességet eghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák eg. (7) A település beépítésre szánt területén építési engedélyt igénylő beruházást egvalósítani csak a teljes közűellátás biztosítása esetén lehet. Ettől eltérni csak a ár beépített területen, a ég közcsatorna hálózattal ne rendelkező utcákban foghíj beépítés esetén, vagy egyes telkek jelenlegi beépítésének bővítésénél, átépítési igényénél lehet, ahol átenetileg, (és az átenetileg szóló hozzájárulást az építési engedélyben is rögzíteni kell!) a közcsatorna hálózat kiépítéséig közűpótló is alkalazható. Közűpótlóként, korszerű szennyvíztisztító kisberendezés vagy vízzáró szennyvízgyűjtő edence létesítése szükséges. A közűpótló kisberendezés csak akkor alkalazható, ha egfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások ne tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a KÖTEVIFE hozzájárul. A kisberendezés védőtávolság igénye ne nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, ait a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG eghatároz. 22 A közcsatorna hálózat kiépítését követően az érintett ingatlanoknak a közcsatorna hálózatra kell csatlakozni. (8) A település beépítésre ne szánt területén, lakás céljául szolgáló, vagy kereskedeli, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó, gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. eglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható és a villaos energia ellátás, valaint a jelen paragrafus szennyvízelvezetésre, a felszíni vízrendezésre vonatkozó előírásai teljesíthetők. (9) A vízbázisok védelének biztosítására kijelölt hidrogeológiai védőterületen belül a 123/1997 (VII.18.) Kor rendeletben előírt területhasznosítási korlátozást figyelebe kell venni. (10) A 123/1997 (VII.18.) Kor rendelet szerinti hidrogeológiai védőterület kijelölésével ne rendelkező élyfúrású kutak körül 10 -es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni és arra a területre a Kor rendelet 5. száú ellékletében a belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást figyelebe kell venni. (11) Mindenféle házi-kút csak engedéllyel létesíthető. (Aennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat ne haladja eg az 500 3/év ennyiséget, akkor az Önkorányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Környezetvédeli, Terészetvédeli és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.) (12) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény ne biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény csökkentése szükséges. Építési engedélyt igénylő beruházás csak a szükséges tüzivíz ellátás biztosításával valósítható eg. (13) Vízállásos, vízelöntéssel veszélyeztetett területre építési engedélyt kérni csak az árvíz- és belvíz elleni védele teljes körű egvalósulása esetén szabad. A agas talajvízállásos, ély fekvésű területre építkezni csak talajechanikai szakvéleény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása ellett. 22 Módosította a 3/2011. (I.12.) rendelet 3. -a. Hatálybalépés napja: január 12.

30 30 (14) A jelenlegi árterületek, a hullátér jogszabályban egengedett hasznosításától eltérő hasznosítás csak akkor lehetséges, ha az árvíz elleni védele ár kiépült, illetve egoldott és azt az illetékes hatóságokkal is engedélyezett ódon tették, továbbá a terület szükséges átinősítése is egtörtént. (15) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni ne szabad, ezért: a) A talaj és a talajvíz védele érdekében a szennyvizek közvetlen 23 szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az ég átenetileg rövid időre- se egengedhető. b) A nyílt árkokra, patakokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valaint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket eg kell szüntetni. c) A település ár beépített, de ég csatornázatlan területein a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követően legkésőbb egy éven belül az érintett ingatlanoknak a rácsatlakozást eg kell oldani, ettől eltérni csak azoknak az ingatlanoknak lehet, aelyek korábban víznyoás próbával igazolt vízzáró gyűjtőedencét építettek és a edencéből a szennyvíz elszállíttatását szálákkal igazolni tudják. Ez a rákötési entesség ne vonatkozik azokra az ingatlanokra, aelyeknek ár az építési engedélyben is rögzítették a közűpótló használhatóságának áteneti jellegét. d) A település beépítésre ne szánt területén elhelyezhető építényben keletkező szennyvizeket ha: - a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 -en belül ne tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan ellenőrzötten - vízzáró szennyvízgyűjtő edencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Erre csak akkor és ott van lehetőség, ahol a szennyvízgyűjtő edence, szippantó kocsival történő egközelítési lehetősége egfelelően kialakított útkapcsolattal biztosítható. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a beépítésre ne szánt területen 100 távolságon belül egközelíti, akkor az érintett ingatlanokat a közcsatornára rá kell kötni, ettől eltérni csak azoknak az ingatlanoknak lehet, aelyek korábban víznyoás próbával igazolt vízzáró gyűjtőedencét építettek és a edencéből a szennyvíz elszállíttatását szálákkal igazolni tudják. Ez a rákötési entesség ne vonatkozik azokra az ingatlanokra, aelyeknek ár az építési engedélyben is rögzítették a közűpótló használhatóságának áteneti jellegét. - a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 -en belül ne tud és egfelelő felszíni 24 befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások ne tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a KÖTEVIFE hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalazása. A kisberendezés védőtávolság igénye ne nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, ait a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG eghatároz. (aennyiben bárelyik illetékes ne ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés ne létesíthető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben az építés ne valósítható eg). 25 (16) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak eg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - 23 Módosította a 3/2011. (I.12.) rendelet 4. (1) bekezdése. Hatálybalépés napja: január Módosította a 3/2011. (I.12.) rendelet 4. (3) bekezdése. Hatálybalépés napja: január Módosította a 3/2011. (I.12.) rendelet 4. (2) bekezdése. Hatálybalépés napja: január 12.

31 31 a egengedett szennyezettség értékéig- elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi egoldást igényel, aelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédeli, Terészetvédeli és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges.) (17) Közvetlen az élőfolyásba az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt egfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel az abban előírtak szigorú betartásával- vezethető be. (18) A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített bűzzáróan kivitelezett szennyvízáteelő űtárgy 20 -es, szagtalanító nélkül 150 -es védőtávolság biztosítását igényli, aelyen belül a területhasznosítási lehetőség korlátozott. A védőtávolságon belül éleliszer és gyógyszer alapanyag ne terelhető, éleliszer, gyógyszer ne állítható elő, ne tárolható, ne csoagolható és ne forgalazható. Így a védőtávolságon belül lakó-, vegyes-, gazdasági (jelentős értékű zavaró hatású ivari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területek ne jelölhetők ki. Ezen területek védőtávolságon belül való egvalósításának feltétele a védőtávolság igényének csökkentése. (19) A Duna edertelkétől 10 -es, a patakok entén a part élétől in 6-6 -es, az egyéb önkorányzati kezelésben lévő vízfolyás part éleitől in 3-3, a nyílt árkok entén 2-2 szélességű sáv karbantartás száára szabadon hagyandó. Ha a karbantartó sáv közterületként ne szabályozható ki, akkor a karbantartó száára szolgali jog biztosítandó. (20) A Duna enti árvízvédeli létesítényének lábától, illetve a nagy-vízi eder éltől 10 -es sáv szabadon hagyandó árvízi védekezésre. Az árvízvédeli vonal entett oldalon 110 -es sáv fakadóvíz előfordulásával kell száolni, a hullátéri oldalon 60 -es sávon belül gödröt ásni, bárilyen kiterelést végezni csak az illetékes hozzájárulásával lehet. (21) A Duna és a Dunába torkolló vízfolyások ederben tartását, védű (akár agas-part, nagyvízi eder él, akár gát) biztosítja, akkor a védű és a eder közötti sáv hullátérnek inősül, aelyben csak az arra vonatkozó (21/2006 (I.31.)-es) korányrendelet figyelebe vételével lehet bárit építeni, létesíteni. (22) A védű entett oldalán, a agas part-éltől, illetve a gáttest lábától 10 -es sávot építési tilaloal kell védeni, azt árvízi védekezésre szabadon kell hagyni, azon és alatta seilyen építény, közű el ne helyezhető, azon áteneti tárolás, áteneti hasznosítása se lehetséges. (23) A védű entett oldalán, a agas part-éltől, illetve a gáttest lábától a entett oldalon 110 -es sávban fakadóvizek előfordulásával kell száolni. Fakadóvízzel veszélyeztetett területen a értékadó árvízszint alatti építkezés csak annak figyelebe vételével engedélyezhető. (24) A védű hullátéri oldalán, a gáttest lábától 60 -es sávban anyaggödröt nyitni ne szabad. (25) A védű hullátéri oldalán, a hulláterek hasznosításáról szóló rendelet alapján egengedhető, ideiglenes hasznosításra szolgáló létesítény elhelyezhető, ha a vizes edret, vagy vízgazdálkodási célú területet közvetlen ne érinti, a víz ozgását ne befolyásolja, a vizes eder karbantartását, az árvízi- belvízi védekezést, csapadékvíz elvezetés lehetőségét ne akadályozza, az érintett vizes eder kezelője, valaint a település jegyzője hozzájárul. (A jegyző által adott létesítési engedélyben rögzíteni kell a létesítény fenntarthatósági idejét és utána a helyreállítási kötelezettséget. A határidő lejártakor a jegyző a létesítény elbontatásáról és a helyreállítás végrehajtatásáról intézkedik.) (26) A hulláterek hasznosításáról szóló rendelet alapján egengedhető, -akár végleges, akár ideiglenes célú- beruházást, aely közvetlen érinti a vízgazdálkodási területet, vagy érinti a

32 32 víz ozgását (akár felszín felett, akár felszín alatt), vagy befolyásolja-akadályozza a vizes eder karbantartását, az árvízi-belvízi védekezést, a csapadékvíz elvezetés lehetőségét, csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad egvalósítani. (Pl. Az úszóűállás és úszóűves kikötőhely, yacht kikötő, egyéb vízparthoz kötött létesítények part éltől a ederbe való benyúlása ne okozhat vízvisszatorlódást, ne akadályozhatja a víz szabad ozgását, továbbá ne akadályozhatja a vízfolyás használatát, a legkisebb vízállásnál is a hajózási szélességet szabadon kell hagyni, ennek konkrét éretét az érintett vízfolyás kezelője határozza eg.) (27) A hullátérben, a hulláterek hasznosításáról szóló rendelet alapján ne engedélyezhető beruházást, csak a beruházással érintett terület hullátérből történő kivételét követően szabad. A terület hullátérből való kivételét vízjogi engedély alapján lehet egvalósítani. Ettől eltérni, csak a hullátérben fekvő ár beépített területen levő épületek bővítési és foghíjtelek beépítési igénye esetén lehet, ha az építési engedélyezési eljárás során kötelezően felkérendő Környezetvédeli, Terészetvédeli és vízügyi Felügyelőség az engedély kiadásához hozzájárul, illetve ha a Felügyelőség által előírtak teljesíthetők. (28) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (29) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó űtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz Dunába való bevezetése esetén a vízbázis védeli szepontokat figyelebe kell venni. (30) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell inden nagyobb (fél ha-t eghaladó telekterületű) beruházás egvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható eg, ha a többlet felszíni víz egfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Aennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig ne vezethető el, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a vízvisszatartást egoldani. (31) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kieelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó űtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos. (32) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszinten, vagy alatta szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. (33) Elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezetést kell építeni. A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét ne korlátozhatják. Az áteresz éretét úgy kell eghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadályentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelebe véve!). Az áteresz szélessége telkenként ne lehet 3,5 -nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 c-nél jobban ne eelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 c-nél ne lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és ax 50 c agasságig az oldalát szint-, edertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. (34) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 -nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása ne engedélyezhető, se parkolási, se közlekedés fejlesztési cél érdekében.

33 33 (35) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új közép-, kisfeszültségű, valaint közvilágítási villaosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. (36) Belterület, ár beépített területén, valaint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villaosenergia ellátás hálózatai, az ingatlanok bekötése föld feletti vezetésűek, új villaosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a eglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bárilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (37) Beépítésre ne szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villaosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, aelyre egyben a közvilágítást szolgáló lápafejek is elhelyezhetőek. (38) Új villaosenergia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni ég akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. (39) Meglévő épület felújítása, bővítése, tetőtér beépítése esetén a eglévő elektroos bekötést telken belül föld alá kell helyezni. (40) Az épület utcai holokzatára látható helyre technológiai létesítény (pl. klíaberendezés, szellőző, stb) ne helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb holokfalára telepíthető. (41) Villogó fénnyel, rekláfénnyel egyéb fényjelzéssel káprázást okozni, a közlekedést veszélyeztetni, idegen telek használatát zavarni, korlátozni ne szabad. (42) Középnyoású földgázellátású területen telkenként egyedi nyoásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyoás szabályozók az épületek utcai holokzatára ne helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb holokzatára szerelhetőek. (43) Égésterék elvezetésére utcai holokzaton szerelt kéény ne építhető. (44) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. (45) Belterület, ár beépített területén, valaint külterület beépítésre szánt területén, ahol a eglevő gyenge és erősáraú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a eglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bárilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (46) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre ne szánt területen területgazdálkodási okokból a villaosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, aelyre egyben a közvilágítást szolgáló lápafejek is elhelyezhetőek. (47) A nyilvános távbeszélő álloást a nagyobb töegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni. (48) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a: a) fokozottan védett terészetvédeli területen, b) ökológiai hálózat részét képező agterületen, c) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón, d) ökológiai hálózat részét képező puffer területen,

34 34 e) tájképvédeli területen, f) Natura 2000 területen, g) fokozottan védett terészeti területen. (49) Belterületen antennát telepíteni csak épület, építény tetejére történő elhelyezéssel szabad, önálló tartószerkezetű antenna ne helyezhető el. (50) Meglevő antenna közelébe 500 -en belül jelentkező új antennát csak a eglevő antennával közös tartószerkezetre szereléssel szabad elhelyezni. V. KÖRNYEZETVÉDELEM Levegőtisztaság 29. (1) A község szerinti terület az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik: a) kéndioxid: F, b) nitrogéndioxid: F, c) szénonoxid: F, d) szilárd (PM10): E, e) benzol: F, 26 (2) Légszennyező hatása iatt védeli övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a védeli övezet területe lakó- és vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területeket (pl.: különleges területek, zöldterület) ne érint. Védeli övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület ne helyezhetők el. (3) A község területén kelleetlen szagot, bűzt, diffúz légszennyezést okozó tevékenységek folytatása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha egfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése egakadályozható. Felszíni és felszín alatti vizek védele 30. (1) A terület a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szebeni érzékenysége szepontjából fokozottan érzékeny besorolású (1. sz. függelék 3. pont). A területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalazhatók, aelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban (1. sz. függelék 4. pont) előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg inőségi védeléhez szükséges határértékek teljesíthetők. (2) A Szabályozási terven jelölt hidrogeológiai B védőterületén belül levő területeken a területhasználat és létesítények elhelyezése során érvényesíteni kell a külön jogszabályban (1. sz. függelék 5. pont) eghatározott követelényeket és korlátozásokat. (3) A felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédeli hatóság nyilatkozata alapján történhet. 26 (lásd 1. sz. függelék 1. pont).

35 35 (4) A felszíni vizek bárilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek környezetében ne folytathatók olyan tevékenységek, elyek veszélyeztetik a vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen: hulladék, ill. szennyvizek a felszíni vizekbe ne vezethetők, összegyűjtött csapadékvizek kizárólag abban az esetben vezethetők felszíni vízfolyásba, ha inőségük a 2. egyéb védett területi kategóriába tartozó 1. sz. függelék 6. pont) befogadóra nak egfelel, növényvédeli tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 -en belül ne folytatható (1. sz. függelék 7. pont). (5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése iatt a vízparti sávokban a terészetközeli nádas, ligetes fás társulások, terészetközeli ökoszisztéák védelét biztosítani kell. Hulladékkezelés 31. (1) A keletkező kounális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók. (2) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. (3) Meglévő beépítésre szánt területeken új épületek, létesítények kialakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a teljes közűvesítettség egvalósításáig a szennyvizek gyűjtése jelen rendelet 28. (7) bekezdésében foglalt előírásoknak egfelelően történik. 27 A csatornahálózatba be ne kapcsolható ezőgazdasági területeken bárely szennyvizet eredényező létesítény csak akkor üzeeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és áteneti tárolása zárt, szivárgásentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása ég átenetileg se engedélyezhető. (4) Káros és veszélyes anyagokat tartalazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe ne vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok (1. sz. függelék 8. pont) előírásainak egfelelő szennyvizek vezethetők. (5) Veszélyes hulladékokat (1. sz. függelék 9. pont) eredényező tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozetika stb.) folytatása esetén engedélyezhetők. (6) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt ódon, hulladékfajtákként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. 27 Módosította a 3/2011. (I.12.) rendelet 5. -a. Hatálybalépés napja: január 12.

36 36 Környezeti zaj elleni védele 1. (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzei létesítényt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan ódon szabad tervezni, létesíteni, üzebe helyezni, hogy az a vonatkozó jogszabályban (1. sz. függelék 10. pont) a területre, illetve a területileg illetékes környezetvédeli hatóság által a létesítényre egállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja eg. (2) Az üzei létesítényektől (kisipari, szolgáltató zajforrástól) szárazó környezeti zajszint: lakóterületen nappal az 50 db, éjjel a 40 db; üdülőterületen nappal az 45 db, éjjel a 35 db; vegyes területen nappal az 55 db, éjjel a 45 db; gazdasági területen nappal a 60 db, éjjel az 50 db zajterhelési határértékeket ne haladhatja eg. (3) A közlekedésből szárazó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítények környezetében a vonatkozó jogszabályban (1. sz. függelék 10. pont) az útkategória függvényében eghatározott határértékeket ne haladja eg. Terészetvédele 2. (1) Natura 2000 területek európai jelentőségű terészeti területekre (lásd elléklet VII. pont) a 275/2004. (X.8.) Korány rendeletben rögzített szabályok vonatkoznak. (2) Az Országos ökológiai hálózat részét képező Ökológiai zöldfolyosó területekre Pest Megye Területrendezési Tervében előírtak vonatkoznak. VI. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Régészeti örökségvédelere 3. (1) A régészeti lelőhelyeken egvalósuló tevékenység, építény, épület, létesítény engedélyezésére irányuló eljárásokban a vonatkozó, többször ódosított 308/2006.(XII.23.) sz. Korány. rendeletben rögzített szakkérdésekben a Kulturális Örökségvédeli Hivatalt int szakhatóságot, eg kell keresni. (2) A Kötv a értelében a régészeti lelőhelyeken a földunkával járó beruházásokat lehetőség szerint el kell kerülni. Aennyiben a lelőhely elkerülése ne lehetséges vagy túl költséges lenne, a beruházás egvalósítása előtt a veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A feltárási jogosultságot az érvényben lévő vonatkozó jogszabály rögzíti. (3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédeli Hivatal a kulturális örökségről szóló évi LXIV. tv.63. -a alapján jár el. (4) Ha a földunkák során váratlan régészeti elék, lelet kerül elő a Kövt a alapján kell eljárni.

37 37 Épített értékek védelére 4. (1) Műeléki épület (M) esetén az engedélyező Hatóság a Kulturális Örökségvédeli Hivatal. (2) Műeléki környezetben (MK) az építési hatósági unkába, szakhatóságként be kell vonni az Kulturális Örökségvédeli Hivatalt. (3) A településszerkezeti védelere javasolt területre : a) A területen belül légkábel, hírközlési vezetékeket tartó oszlop ne helyezhető el, a eglévők ne újíthatók fel, új bekötés ne létesíthető. Kizárólag csak vészhelyzet elhárítása esetén javíthatók. b) A területen belül a közterületeket egységesen kell rendezni, legalább egy töbnyi utca szakaszon egységes burkolatot, közterületi világítást, utcabútorokat kell elhelyezni (Javasolható, hogy a keskenyebb utcákban térszín alatti vízelvezetéssel vegyes használatú egységesen kőburkolattal burkolt utak kerüljenek kiépítésre!) c) 0,5 2 -nél nagyobb rekláfelület ne helyezhető el. d) A kerítések, táfalak kialakításához, utcai épületszínezéshez, anyaghasználathoz környezetbe illeszkedés érdekében előzetesen ki kell kérni a települési főépítész szakai véleényét. 28 e) A közterületek határvonalát, közterületi telekhatárokat ne lehet ódosítani. Különösen nyoós okból, legfeljebb egyszeri alkaloal, 3-3 éterrel ódosítható a közterület határa, a település főépítészének jóváhagyó (annak hiányában űeléki szakvizsgával rendelkező építésztervező) véleénye alapján. f) Kerítések kialakításának igazodni kell a eglévő hagyoányokhoz és a szoszédos épületekhez. Kő és tégla, töör kerítéseket zárt fa, illetve kovácsoltvas kapukkal kell tagolni. A telekhatárok entén 100 %-ban töör kerítés is építhető. A kerítés kialakítása előtt, az tervezett egoldást be kell utatni a helyi Önkorányzat főépítészének. g) A területen belül a telekstruktúra egőrzendő, így azok ódosítása ne engedélyezhető. h) A kialakult oldal-, hátsó kertek egtartása érdekében, a területen belül az OTÉK előírások hatálya alól a tűzvédeli hatóság engedélyével felentés adható. (4) A védett utcaképpel kieelt házsor vonala entén a két szoszédos épület feltüntetésével kell az utcai holokzat átalakítást engedélyezni. A község főépítészének véleényezése után hagyható jóvá az utcai holokzat átépítése. (5) A védett utcakép vonala entén, illetve az utcáról látszó épület építésére, átépítésére, felújítására : a) Új épület csak az utcában hagyoányosan kialakult karakterű épületekhez illeszkedően építhető. b) A eglévő épületeknél a tetőtér beépítés, eeletráépítés a község főépítészének 28 A d) pontot ódosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (20) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

38 38 jóváhagyó véleényével engedélyezhető. c) A holokzat és tetőfedés csak terészetes anyagból készülhet. Látszó beton lábazat, kiváltó, féleez és pala-betoncserép fedés ne alkalazható. Az épületek színezését földszínek közül kell választani. d) Műanyag nyílászáró ne helyezhető el, (6) A védendő építészeti karakterű létesítény,(ékv) épület esetén a eglévő felújítása illetve helyette új építése esetén védeni kell a eglévő és hagyoányokat őrző karaktert. Így építési esetén, a főépületben és az utcavonaltól ért 10 éteren belül eg kell őrizni a eglévő épület szélességét, tető hajlásszögét és a hagyoányos fedését, nyílászárók anyagát és helyét. (7) A helyi védelere javasolt, illetve védett épület (H) esetén eg kell őrizni a eglévő épület forai kialakítását, töegét, a tető hajlásszögét és a hagyoányos fedését, nyílászárók anyagát és helyét. (8) A helyi értékvédeli rendelet ódosításáig is, a védett házak egőrzésére, felújítására : a) A védendő épületet lebontani, csak az Önkorányzat irattárában archivált felérés után, életveszély esetén szabad. b) Az építési terveket illeszkedési és értékvédeli szepontból egyeztetni kell a települési főépítésszel. 29 c) Az Önkorányzat külön rendeletben eghatározott feltételek alapján táogatást adhat az épületek és kerítés felújítására, holokzatok egőrzésére. (9) A helyi védelere javasolt, illetve védett épület átépítésére : a) Tetőtér beépítés, eeletráépítés, űanyag nyílászáró az utcai holokzaton ne helyezhető el. b) Az építési engedélyezés előtt a Települési Főépítész és a területen űködő építészeti tervtanács jóváhagyó véleényét be kell szerezni. (10) 30 A település belterületén védele alatt ne álló területen, illetve a külterületen a ne építési engedélyhez kötött építények tájba illően, terészetes anyagok felhasználásával alakítandók ki. Ha az övezeti előírások ásképp ne rendelkeznek, utcai, vagy közterületről látszó táfal, kerti építény a eglévő környezethez igazodva, pld fából vagy terészetes kőből épülhet. (11) 30 A településen az Üdülőterületeken és ezőgazdasági területeken a légvezetékek fa oszlopon vezetendők. 29 A b) pontot ódosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (21) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber A (10)-(11) bekezdéseket a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 1. (22) bekezdése iktatta be. Hatálybalépés napja: noveber 16.

39 39 VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Záró rendelkezések 5. (1) A jelen rendelet kihirdetése után 40 nappal lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet a ellékelt SZ-0, SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű tervlapokkal együtt érvényes. (2) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg a10/1997.(ix. 29.) száú, az 5/1999. (II. 15.) száú rendelettel kiegészített építés-szabályozási rendelete hatályát veszti. (3) A rendelet jóváhagyásával egyidejűleg az alábbi rendeletek hatályukat vesztik: Önk. rendeletszá Intézkedés Érintett terület hrsz. 1 2/1995(II.28) Belterületbe vonás 012/16 -> /1995.(XI.28.) Közpark 629/13 beépíthetőségének engedélyezése 3 25/1995.(XI.28.) Véderdőnek jelölt 7442, 7443 terület építési telekké nyilvánítása 4 15/1997.(XII.22.) Belterületbe vonás 012/25, 012/ /2000.(XI.29.) ÁRT. felentések teljes 6 3/2002.(V.29.) HÉSZ ódosítás, Magyar sziget Üü övezetbe sorolása 7 4/2002.(VII.24.) ÁRT ódosítás, övezeti besorolás település 0122/2 523/2-523/23 törlése 8 17/2004.(XI.8.) Eresztvény SZT SZT szerint 9 8/2006.(XI.29.) Expressz tábor SZT 602/2, 602/3, 603, 604. Bethlen Farkas polgárester. Oroszi Beáta jegyző Záradék: Rendelet egységes szerkezetbe foglalva: noveber 16.. Oroszi Beáta jegyző

40 40 VIII. MELLÉKLETEK I. Telekcsoport alakítási terv készítendő jellel érintett ingatlanok: 31 A Zentai utca-bereg utca-rákóczi utca- Vasúti sor és 7003 hrsz telkek által határolt területen: 1066, 1067/1,, 1067/2, 1069, /1,2, , A Zentai utca folytatásában lévő 6917 hrsz út és a 6997 patak által határolt többen: 6933/1,2-6936, A Zentai utca folytatásában lévő 6917 hrsz út és a 0112/3 hrsz erdő által határolt többen: , , , /1-3, A Vasúti sor /11 hrsz út hrsz patak hrsz telek általhatárolt területen 7012/1, Paprét 7109/7 hrsz II. Nyilvántartott régészeti területek N r. KÖH az. MRT szá a Lelőhely neve Korszak típusa Helyrajzi szá EOV koordiná tái /1 Vágóhíd újkőkor, bronzkor, vaskor, népvándorlás kora /2 Káposztás újkőkor, bronzkor, /3 Dunaező-dűlő, Keresztdob /4 Magasak, Cseresznyés, Lósaharaszt népvándorlás kora újkőkor, rézkor, bronzkor, vaskor, róai kor, népvándorlás kora, késő középkor újkőkor, rézkor, vaskor, róai kor, népvándorlás kora, Árpád-kor település 6983/2; település település, teető település 020/4 5; 060/10-11; 092/1; 98/3-36; 98/46-60; 98/65; 98/68-83; 98/ ; 115/2; 130/1; 139; ; 5553/2; 5551; 5552; ; 9001/1-2; 9001/8-9; 9001/15-16; 9001/18-31; 9001/ /5 Téglagyár paleolitiku település /6 Magyarkút-Ótáras (Pusztateplo) paleolitiku, Árpádkor, késő középkor település, teplo, 1305/45; 1305/ teető /7 Dunaező-dűlő őskor, Árpáád-kor település 012/ /8 Fehér-hegy oldala népvándorlás kora, település, 5500; 5503; 5504; Módosította a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 2. (1) bekezdése. Hatálybalépés napja: noveber 16.

41 41 Árpád-kor, késő teető 5505/ középkor /9 Keráiagyár újkőkor, rézkor település 071/4; 071/21; 071/24; /10 Magyar-ál újkőkor, vaskor település 068/6-7; 069; 070/1; 071/ /11 Katalin-völgy őskor, vaskor település 023; 026/2; 054/24; 060/24; 9026; ; 9031/ /12 Dunaező-dűlő 1. lelőhely róai időszak település ; ; 55055; 5506/ /13 Dunaező-dűlő 2. lelőhely Árpád-kor, késő középkor település 015/4; 015/ /14 Magasak vaskor, népvándorlás kora település, teető 9001/5-6; 9001/ /15 Dunaező-dűlő 3. késő középkor település 09/ lelőhely /16 Csaloirtás-alja újkőkor, bronzkor Árpád-kor /17 Dunaező-dűlő 4. lelőhely rézkor, róai időszak, népvándorlás kora, Árpád-kor, késő középkor /18 Belterület Árpád-kor, késő középkor település 0112/7; ; ; 6916/2; 6917; ; ; 6957/1; 6957/3-4; település 07/1; 07/3; 08; 010/1 13; 011 település, teplo 1, 3 8; 16 17; 19 35; 51; 785; ; 809; /19 Kecskés-hegy őskor település /10 Magyarkút újkőkor település 090/3; 090/ /21 Széles rétek újkőkor, népvándorlás kora település 0117/1; ; ; ; ; 6997; 7050/ /22 Kerékkötő dob (Tócsika) újkőkor, középkor település 083/ /23 Katalin-völgy újkőkor, bronzkor, vaskor, település 054/11-13; 054/19-21; népvándorlás kora, Árpád-kor /24 Árpád-utca újkőkor teető 07/1; ; ; 408; 419; ; 549; /25 Pálic-oldal iseretlen kor teető 758; ; /26 Dunapart neolitiku, bronzkor település 03; 07/1; /27 Eresztvény bronzkor település 918/1; 919/1; ; 949; 1002; /28 Dunaező őskor település 012/ /29 Guruntyi dűlő őskor település /30 Fenyves-dűlő újkőkor, Árpád-kor település 5125; 5161; 5162/1-4; ; 9090; 9091/2;

42 /31 Fehér-hegy újkőkor, késő középkor település 5434/ /32 Magyarkút Hosszú-árok neolitiku, rézkor bánya /33 Új-társa őskor település 0109; 1214/6; 1214/11; 1214/14; 1214/16-17; /19; 1214/ /34 Fenyves-hegy Késő középkor érelelet ; /35 Fehér-árok, Keskeny-Bükkinyíladék neolitiku, rézkor bánya /36 Magyarkút társa 100; ; ; /37 Zobori utca 20. középkor település ; 140; 144; /38 Király-dűlő kora-vaskor település 0121; 0122/ /38 Görbe utca 7. Árpád-kor település 600/8; 723/1; 724/1-2; 725/2; 725/5-6; III. Épített értékek és javasolt védele Helyi védett épületek: 1, 21, 387, 392, 153, 931, 527, 567, 566, 563, 562, 562, 561, 560, 550, 546, 534, 532, 529, 526, 525, 367, 369, 396, 459, 398, 480, 502, 498, 291, 290, Helyi védelere javasolt épületek (szabályozási terv javaslat) 45, 417, 403, 442, 756, 786, 11, 859, 948, 1040, 10, 478, 385, 570, 569, 556, 555, 554, 547, 545, 544, 543, 542, 541, 540, 539, 537, 536, 533, 531, 530, 524, 504, 399, 440, 441, 443/35, 439, 503, 504 IV. Terészet és tájvédele Országos ökológiai hálózat Ökológiai folyosó eleei ; 0111/1-4; 0112/7; 1014/6-24;1215; ; ; Helyi védettséget élvez Verőce Képviselőtestülete határozata alapján: Fenyves-hegy, tatárjuharos sztyepprét 076, 080, 081/1 V. Fogaloagyarázat Kialakult övezeti paraéterek Telekéretek K inden eglévő telek beépíthető, új telek ne alakítható.. (K) új telekalakítás esetén a in. telekéret egadott értékét kell figyelebe venni, inden kialakult telek beépíthető, Előkert K A jelenlegi előkert vonalát egtartva helyezhető el 32 Jelen V. pontot a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 2. (2) bekezdése iktatta be. Hatálybalépés napja: noveber 16.

43 43 K ( ) a telken épület. A jelenlegi előkert vonalát egtartva helyezhető el a telken épület, új telek esetében a zárójeles érték a in. előkert. Beépítettség K A telkek a jelenlegi beépítettségük értékéig építhetők be. K ( ) A telkek jelenlegi beépítettsége egtartható, új telek vagy új építkezés esetében a zárójeles értékig építhető be/bővíthető. Építényagasság K A jelenlegi építényagasság értékéig építhető új épület. K ( ) Az épületek jelenlegi építényagassága egtartható, új telek vagy új építkezés esetében a zárójeles értéket kell figyelebe venni. Szintterületi utató K+ A telken belül a kialakult szintterületi utató a egadott értékkel növelhető, de csak a kialakult, eglévő épület-töegeken belül. 2. Szintterületi utató: a telken az övezeti előírások alapján elhelyezhető ill. elhelyezett épületek összes szintterületének és a telek területének viszonyszáa. 3. Hegy felőli és völgy felőli holokzat: aennyiben a telken a lejtő vagy rézsűs terepalakulat található, a hegy felőli holokzat a lejtő teteje vagy a rézsű koronavonala irányába néző épületrész, a völgy felőli holokzat a lejtő alja vagy a rézsű körövonala irányába néző épületrész. VI. Telepítendő honos növények listája 33 FÁK: Nagyteretű fák Acer platanoides Acer pseudoplatanus Betula pendula Carpinus betulus Fraxinus angustifolia subsp. pannonica Fraxinus excelsior Populus nigra Populus terula Prunus aviu Quercus cerris Quercus petraea Quercus robur Korai juhar Hegyi juhar Közönséges nyír Közönséges gyertyán Magyar kőris Magas kőris Fekete nyár Rezgő nyár Madárcseresznye Csertölgy Kocsánytalan tölgy Kocsányos tölgy Megjegyzés vízközelbe vízközelbe vízközelbe 33 Jelen VI. pontot a 10/2012. (X.17.) önkorányzati rendelet 2. (3) bekezdése iktatta be. Hatálybalépés napja: noveber 16.

44 44 Salix alba Tilia cordata Tilia platyphyllos Ulus laevis Középteretű fák Malus sylvestris Prunus padus Pyrus pyraster Sorbus aucuparia Sorbus torinalis Ulus inor Sorbus aria Kisteretű fák Acer capestre Acer tataricu Cerasus ahaleb Colutea arborescens Fraxinus ornus Laburnu anagyroides Quercus pubescens Salix caprea Staphylea pinnata CSERJÉK: Talajtakarók: Hedera helix Vinca inor Alacsony cserjék Prunus tenella Rosa pipinellifolia Rubus caesius Spiraea edia Középteretű cserjék Cerasus fruticosa Cotoneaster niger Lonicera xylosteu Rosa canina Magas cserjék Berberis vulgaris Fehér fűz Kislevelű hárs Nagylevelű hárs Vénicszil Vadala Májusfa, zselniceeggy Vadkörte Madárberkenye Barkóca berkenye Mezei szil Lisztes berkenye Mezei juhar Tatárjuhar Sajeggy Sárga borsófa Virágos kőris Közönséges aranyeső Molyhos tölgy Kecskefűz Mogyorós hólyagfa Közönséges borostyán Kis télizöld eténg Törpeandula Jajrózsa Havas szeder Szirti gyöngyvessző Csepleszeggy Fekete adárbirs Ükörke lonc Gyepűrózsa Közönséges borbolya vízközelbe vízközelbe

45 45 Cornus as Cornus sanguinea Coryllus avellana Crataegus laevigata Crataegus onogyna Euonyus europeus Euonyus verrucosus Ligustru vulgare Prunus spinosa Salix cinerea Viburnu lantana Viburnu opulus Húsos so Veresgyűrű so Közönséges ogyoró Kétbibés galagonya Egybibés galagonya Csíkos kecskerágó Bibircses kecskerágó Közönséges fagyal Kökény Rekettyefűz Ostorénfa Kányabangita vízközelbe Csak belterületen alkalazható növényfajok: FÁK Aesculus hippocastanu Koelreuteria paniculata Paulownia toentosa Populus sionii Fastigiata Prusnus fruticosa Globosa Sophora japonica Sorbus rotundifolia Vadgesztenye Bugás csörgőfa Császárfa Kínai jegenyenyár Göb csepleszeggy Japánakác Kereklevelű berkenye CSERJÉK Chaenoeles japonica Forsythia x interedia Philadelphus coronarius Pyracantha coccinea Spiraea x vanhouttei Syphoricarpos albus Syringa vulgaris Japán adárbirs Aranyvessző Jezsáen Tűztövis Kerti gyöngyvessző Nyugati hóbogyó Kerti orgona

46 46 IX. FÜGGELÉK 1. sz. függelék 1. 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt is eghaladja C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van D: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt ne éri el 2. A 21/2001. (II.14.) Kor. rendelet 2. sz. elléklet szerinti tevékenységek 3. A levegő védelével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet előírásainak egfelelően 4. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet besorolása szerint /2004. (VII.21.) Kor. rendelet, 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet /1997. (VII.18.) Kor. rendeletben 7. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben 8. 89/2004. (V.15.) FVM rendelet 29. -a /2004. (VII.21.) Kor. rendelet és 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet /2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. elléklete szerint évi XLIII. tv. és 98/2001 (VI.15.) Kor. rend. hatályos előírásai 12. 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben /2003. (IX.11.) száú Önk. rendelet az állatok tartásáról

47

48

49