PUSZTASZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Átírás

1 Pusztaszentlászló Község Önkorányzata Képviselőtestületének 5/2009.(V.04.). önkorányzati rendelete PUSZTASZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 1 Pusztaszentlászló Község Önkorányzat Képviselő-testülete az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valaint az épített környezet alakításáról és védeléről szóló többször ódosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. (3) bekezdésében és 7. (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelényekről szóló Korányrendelet és ellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelebe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkorányzati rendeletet állapítja eg, és jóváhagyja a szabályozási tervet. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. (1) Jelen előírások területi hatálya Pusztaszentlászló község közigazgatási területére (továbbiakban: a község) terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területén az OTÉK által eghatározott építési unkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valaint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (3) A jelen helyi építési szabályzatot és a ellékletét képező SZ-1 és SZ-2 2 jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalazni. Szabályozási eleek 2. (1) A szabályozási tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek az alábbiak: a) bel- és külterület határa, b) a külterületen beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre ne szánt területek határa, c) eglévő és tervezett szabályozási vonal, 1 A 6/2015.(VI.30.) önkorányzati rendelet ódosította. Hatályos július 1-től. 2 A TÉR-t-REND Kft. által 2008-ban készített szabályozási tervlapjai 1

2 d) területfelhasználási egység határa, e) építési övezet, övezet határa és előírásai, f) sajátos jogintézények határvonalai. (2) Az OTÉK által eghatározott és a tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek ódosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkorányzati rendelet ódosításával lehetséges, a (4).(5) bekezdésben szereplő esetek kivételével 3. (3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonása az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkorányzati határozat alapján. (4) Az új közlekedési közterületek nyovonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 -es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elozdítható a rendezési terv ódosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajechanikai állapotok, vagy a forgalotechnikai egoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik, és a változtatás ne teszi lehetetlenné a az övezetre előírt iniális telekéretek betartását. (5) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelebe vételével változtathatók, aennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak egfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkaloal. (6) A terven jelölt inden egyéb szabályozási ele irányadónak tekintendő, aelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat ódosítása nélkül az önkorányzat véleénye alapján engedélyezhet. Sajátos jogintézények A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalazott sajátos jogintézények a következők: Beültetési kötelezettség 4 : A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven jelölt helyen és értékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelület hároszintű (gyep-, cserje- és lobkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 60-án cserjék, lobos- és örökzöld fák telepítendők. 3. Fogalo eghatározás 4. 3 Aennyiben a ódosítás terület felhasználást, illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelebevételével a településszerkezeti tervet is ódosítani kell. 4 Lásd: Étv

3 A jelen rendelet előírásinál az OTÉK 1. sz. ellékletében eghatározott fogalakon kívül az alábbi fogalak alkalazandók: a) Szintterületi utató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. b) Építési hely és a telekhatár viszonya: az építési hely határát a indenkori telekhatárhoz képest kell értelezni, kivéve, ha telek területét tervezett szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a szabályozási vonalat telekhatárként kell értelezni az építési hely eghatározásánál. c) Beépíthetőség, településkép és az építészeti kialakítást tisztázó szepontú elvi építési engedélyezési 5 tervben az ingatlan helyzete és a rekreációs funkció függvényében az alábbiakra ki kell térni, - ki kell térni a környezet vizsgálatára, - 6 az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek szeély és gépjárűvel való egközelíthetőségének lehetőségeit, ódját, az esetleges külső közterületi kapcsolatokat (a szeély- és/vagy teherforgali bejáratok) és belső gépjárű-forgalo rendszerét és a környezetre gyakorolt hatását, (pl. zaj-, légszennyezés) is eg kell határozni, - a lehetséges telekalakítást, - az ingatlanon elhelyezhető építények száát, - az építények elhelyezését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg részletes eghatározását, - környezethez történő illeszkedés, vagy alkalazkodás ódját, be kell,utatni az új épület településképbe, tájba való beilleszkedését, a közterület felőli látványait, a rálátási lehetőségek figyelebe vételével, - az épület/ek építészeti egforálását, az építény töeg- és holokzatképzését, színezését, jellező holokzati és tetőfedési anyaghasználatát, - a közűellátás ódját - a tervezett zöldfelületek, burkolt felületek, parkolók kialakítását - felszíni vízelvezetés rendszerét. d) Kertépítészeti engedélyezési terv: önálló kertépítészeti létesítény (közpark, szabadidőpark) engedélyezési szintű tervdokuentációja, elynek favédeli tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet (fás növények és évelők csoportjainak jelölésével), fino tereprendezési tervet (M 1:200); a tervezett kerti építények terveit (M:100) és az e unkarészekhez tartozó űleírásokat kell tartalaznia. Az engedélyezési tervnek az építészeti-űszaki tervdokuentációk tartali követelényeit eghatározó jogszabályban 7 foglalt tartali és forai követelényeknek kell egfelelni. 8 e) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a ne szilárd burkolattal (pl. 5 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 6 A környezeti vizsgálat terjedele 4-5 oldal, elyeken a kérelező részletezi a tervezett teljesítény hatásai a kialakult környezetre forgalo, környezetvédeli paraéterek stb. 7 A kertépítészeti engedélyezési terv építésjogi szepontból építési engedélyezési terv és így a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben eghatározott eljárásrend, és tartali követelények vonatkoznak rá. 8 ajánlott segédlet: a Magyar Építész Kaara Táj- és kertépítészeti szolgáltatás és díjszáítás szabályzat II. rész 2.1 pontja 3

4 kavicsburkolat,hook) ellátott felület és/vagy vízfelület ne haladhatja eg a száított zöldfelület 1/5-ét. f) A főépület: a telek rendeltetése szepontjából eghatározó, utcaképet foráló épület, íg a elléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület,építény. g) Építési vonal: a kötelező előkert éretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzaos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. A telken az épület legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni. Ahol az övezeti előírás kötelező előkert határt ír elő, ott a határvonalat építési vonalként kell értelezni. Több utcával határolt telek esetén, egy utcában építési vonalnak, a többi utcában iniális előkert éretnek kell tekinteni. Ahol az építési övezet iniális előkertet határoz eg, ott az előírt szélesség egtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület. h) Kialakult, beépített terület: belterületen illetve beépítésre szánt területeken a telektöbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75-ban beépültek. Telekalakítás általános szabályai 9 (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó egszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekéret kialakításának eszközei. (2) A szabályozási terven ne szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési utatói (beépített értéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is egfelelnek az övezeti előírásoknak. (3) A eglévő telkek éretei a ár kialakult töbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek éreteitől, de új telket alakítani, telket egosztani csak az építési övezetben előírt iniális telekéreteknek egfelelően lehet. (4) Telekegyesítés esetén figyelebe kell venni az övezeti előírásokban eghatározott utcai telekszélesség axiált értékét. 5. (5) Az építési telkek egközelítésére szolgáló agánutat kialakítani akkor lehet, ha a agánút az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi száal és földhivatali besorolásban út egjelöléssel. Épületek, létesítények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 6. (1) A területen az egyes övezetekben eghatározott rendeltetésű építények, illetve az ennek egfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben eg ne határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján ne tiltott funkció elhelyezhetőségét, a környezethez történő illeszkedését, a 9 lásd: 85/2000 (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról, az Étv. 23,24., valaint a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet telekalakításra vonatkozó rendelkezéseit. 4

5 szabályzatnak történő egfelelőségét- a települési önkorányzat egyetértésével bíró településrendezési szepontú elvi építési engedélyezési tervben igazolni kell. (2) Az építési hely beépítésére szánt területeken aennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezeti előírásai ásként ne rendelkezik a beépítési ód figyelebevételével a következő. a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szoszédos telken álló főépület figyelebe vételével a kialakult állapotnak egfelelően kell egállapítani és a helyszínrajzon igazolni, aennyiben ez egyértelűen ne állapítható eg, illetve új területek beépítése esetén terepviszonyok és a vízelvezetés egoldásának figyelebevételével határozandó eg, ha ilyen korlát ne áll fenn, legalább 5.0 -t kell biztosítani. b) Az oldalkert szélessége: - szabadon álló beépítési ódnál: az építési övezetben egengedett legnagyobb építényagasság fele, de legalább 3.0, - oldalhatáron álló beépítési ódnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól ax. 1,5 -re lehet elhelyezni. A szoszédos épületek közötti távolságnak legalább 4,5 éternek kell lennie, kialakult helyzetben oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 3,0 -nél kisebb ne lehet. c) a hátsókert élysége: - az övezeti előírásokban egállapított iniális telekélységet el ne érő telkek esetén legalább 4,0, - a 40 telekélységet eg ne haladó telek esetén legalább 4,0, - a 40 -t eghaladó telekélység esetén legalább 10,0, nél élyebb telek esetén legalább 25 legyen. (3) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak az övezetben egengedett legnagyobb építényagasság értékének kell egfelelnie. Melléképület a tényleges legnagyobb építényagasság egtartásával helyezhető el. (4) Az építési hely beépítésre ne szánt területeken- aennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai ásként ne rendelkezik az OTÉK telepítési távolság²ra vonatkozó előírásainak egfelelően határozandó eg. (5) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, előközűvesítés hiánya iatt ne biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető végezhető. (6) A beépítésre ne szánt területeken, illetve a terőföld kivonásával kialakuló építési telkeken történő építések építési engedélyezési eljárása során 10 az építési engedélyezési tervben külön unkarészben kell foglalkozni a területen található huuszvagyon védelével, a leterelés, a deponálás és a felhasználás ódjával. (7) A telekhez rendelt kötelező zöldfelület inden 200²-én 1 db lobos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 agasra növő) cserje elültetése szükséges. 10 szakhatóság a növény és talajvédeli szolgálat és a nezeti park 5

6 Tilalak és korlátozások 7. (1) A nevelési, oktatási intézény telkétől, továbbá egészségügyi intézény, valaint éleliszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalazásra szolgáló épülettől és vízfolyás partélétől 50 -es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építény (pl.: istálló,trágyatároló) létesítése tilos. (2) Légszennyező források és létesítények védőtávolsága, védőterülete a levegőtisztaság védeléről szóló jogszabályi előírások szerint tartandók be. A nagy létszáú állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valaint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építények, berendezések, területek a belterület határától ért legalább 500 -en belül ne létesíthetők, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 éteres távolságon belül ne helyezhetők el ( a védőtávolsága lehetséges legjobb technológia alkalazása esetén, környezetvédeli engedélyben eghatározott értékben kisebb lehet). (3) Felszíni vizek terészet-közeli állapotú külterületi szakasza enti védőtávolsága, védőövezetei: a) A szabályozási terven jelölt 100 széles sávban (a horgásztó entén) széles területsávban az építés terészetvédeli, vízvédeli érdekből korlátozott, építények elhelyezése csak az országos jogszabálynak 11 egfelelően történhet, a vízhasználathoz kötődő építények építése egengedett (pl. stég, zsilip, gát). b) A vízfolyások terészet-közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás indkét partján, a telekhatártól ért széles vízvédeli védőövezet, ahol az építés terészetvédeli, vízvédeli érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő építények építése egengedett (pl. stég,zsilip,gát). c) A tározó tó, a vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a partéltől ért, szabadon járható fenntartósáv biztosítandó: - tavak partján az elsőrendű védvonal lábától, illetve a agas partéltől 10, - kizárólagos állai tulajdonú vízfolyások entén a partvonaltól száított 6-6, - a társulások és az önkorányzat kezelésében lévő vizek partján, belterületen legalább egy oldalt 3, külterületen 3-3. (4) Közlekedési és közű nyovonalak és létesítények védőtávolsága, védőterülete: a) kv-os elektroos légvezetéké szélső áravezetőjétől vízszintesen a nyovonalára erőlegesen ért külterületen 5, belterületen 2,5, b) kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1, c) 35 kv-nál ne nagyobb feszültségű földben elhelyezett vezetéknél 1, d) ahol a védőtávolság a kialakult állapot iatt ne biztosítható, ott eg kell oldani a közűvek védelebe helyezését és szabvány alóli felentést kell kérni. 11 A terészet védeléről szóló évi LIII. tv. előírásai és a 21/2006. (I.31.) Kor. rendeletben foglaltak szerint történhet 6

7 Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 8. (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető: a) hirdető (reklá) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása ellett, b) közúti töegközlekedéssel kapcsolatos építények (várakozóhelyek és tartozékaik), c) köztisztasággal kapcsolatos építények, d) szobor, díszkút, szakrális elék, e) távbeszélőfülke. (2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani. A szabályozási terv terület felhasználási egységei és övezetei (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll: 9. a) Lakóterületek: falusias lakó építési övezetei Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, L-5 b) Vegyes területek: településközpont építési övezete c) Gazdasági területek: Kereskedeli szolgáltató építési övezet Egyéb ipari építési övezet Állattartásra is alkalas ipari (ajori) terület d) Különleges területek: Terálfürdő építési övezete idegenforgali építési övezete sportterület építési övezete teető területének építési övezete Vt Gksz Gip Gip- K-fü K-id-1, K-id-2, K-id-3 K-sp K-t (2) A község beépítésre ne szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll: a) Közlekedési és közűterületek: Közút övezete b) Zöldterület Közkert övezete Szabadidőpark övezete KÖu Z Z-szk 7

8 c) Erdőterületek Gazdasági célú erdő övezete Védeli (védő) erdő övezete Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezete d) Mezőgazdasági területek: áruterelő általános övezete terészetszerű gyepgazdálkodású általános övezete ocsár övezet szőlőhegyi kertek övezete belterületi kiskertek övezete e) Vízgazdálkodási területek övezete felszíni vizek (pl.: vízfolyás, tározó) övezete Eg Ev Ee Má-á Má-t Má-o Mk-sz Mk-k V II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Falusias lakóterület 10. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető 12 : a) lakóépületek b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület, c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedeli-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, d) a lakófunkciót ne zavaró hatású ező- és erdőgazdasági (üzei) építény, (pl.: terénytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzei-, kisipari épület, kézűipari építény, e) Telkenként legfeljebb 4 db épület helyezhető el. (2) Az építési telek és közforgalonak egnyitott út között csak egy járűközlekedésre alkalas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 szélességben. Aennyiben a telek saroktelek, 2 közterületi kapcsolattal rendelkező átenő telek, vagy a szélessége eghaladja az övezetre eghatározott legkisebb telekszélesség kétszeresét, 2 járűközlekedésre alkalas kapcsolat létesíthető. (3) A lakótelek érete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak egfelelő 13 kialakult telkek beépíthetők, kivéve a 12 szélességet el ne érő kialakult, de be ne épített telkeket. (4) Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telkek legkisebb szélessége ne lehet kevesebb 12,0 -nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon in. 14,0. (5) Településkép védeli szepontok iatt, telekösszevonás a szoszédos telkek esetén legfeljebb 50 kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető. 12 OTÉK szigorítás: üzeanyagtöltő ne helyezhető el. 13 lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról, Étv. 8

9 (6) A lakótelek beépítési százalék száításánál a lakótelek összterülete ig teljes területtel, az e feletti, közötti terület fél területtel, a feletti terület ne vehető figyelebe. (7) A 25 éternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. Szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 éteres az utcára jellező oldalkerti elhelyezkedést eg kell tartani. (8) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: szabad. - Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre eghatározott szabályok betartásával - Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére, legalább 3-es előkert tartásával épüljön, az építési helyen belül. Ez alól kivétel az azonos oldalhatárra épített szoszédos telken álló épület, elynek újraépítése esetén az utcára jellező oldalhatárt kell figyelebe venni. - Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalat bonyolító épületnek (főépületnek), indig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet foráló ódon. - Aennyiben a eglévő épület az építési hely területén kívülre is kiterjed, az épület esetleges bővítését ár az építési helyen belül kell egoldani. (9) Az övezeti előírásnál agasabb, eglévő építények kialakult állapotnak tekintendők. A eglévő épület bővítése esetén az építény agassága ne nőhet, illetve a bővítény építényagassága az övezeti előírás szerinti értéket ne haladhatja eg. (10) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) Az utcára orofalas egjelenésű épület-részek holokzati szélessége ax. 9 lehet, ennél szélesebb közterület felöli holokzati hossz tetőforálása sátortetővel, vagy az utcával párhuzaos nyeregtetővel épülhet. b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet foráló holokzattal kell rendelkeznie ( közterület felé tűzfalas ne lehet ) c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak ( álló vagy síkban fekvő ) létesíthető. d) A főépületek, illetve az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag, nádfedés lehet ( azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, felületkezelés nélküli féleezfedés ne alkalazható ). e) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 - re közelítheti eg. Telkenként, a térszín alatti beépítés legfeljebb 35 lehet. (11) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építényagasságú ezőgazdaági épület is elhelyezhető legfeljebb 6,0 építényagassággal, aennyiben az a szoszédos telket hátrányosan ne korlátozza és ne holokvonalon, utcaképet foráló épületként valósul eg. 9

10 Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építényagassággal egegyező. (12) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a érvadók: a) jellezően áttört kerítés legfeljebb 2,5 agasságig ( faléc, farács, féháló kitöltő ezővel ) töör lábazatos kialakítással készülhet. A töör lábazat agassága legfeljebb 0,75 lehet. Anyaghasználatban és a töör felület agasságában a szoszédos 3-3 telekhez kell igazodni. b) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr féleez, natúr aluíniu leez, hulláleez és ceentlap, nyers beton felületű töör fal, felületkezelés nélküli zsalukő ne lehet. (13) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódhatnak: Lf-1 szabálytalan alaprajzú, nagyéretű hosszú telkes, oldalhatáron álló, hagyoányos falusias beépítés, Lf-2 szabályos alaprajzú, oldalhatáron álló hagyoányos, oldalhatáron álló falusias beépítés, Lf-3 szabálytalan alaprajzú, kis élységű, széles telkes falusias lakóterület, Lf-4 szabályos, kistelkes, ikres és sorházas jellegű beépítés, Lf-5 szabályos telekosztás, kisebb éretű telkek, jellezően oldalhatáron álló beépítés. (14) A lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalazza: építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások építények elhelyezésére vonatkozó előírások építényre vonatkozó előírások Lf legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. ód szintter. ut Lf O/K i/ ,0 0,6 Lf O i/ ,5 0,5 Lf O i/ ,5 0,5 Lf K i/ ,5 0,5 Lf O i/ ,5 0,5 i=illeszkedés a környezetben lévő előkertérethez k= kialakult állapothoz igazodó (az új épület elhelyezésénél a szoszédos telkek kialakult beépítését kell figyelebe venni) (15) Az Lf-3 építési övezetben: - pince ne építhető, az épületek vezérszintje az utca szintjéhez képest legalább 0,5 -rel agasabban legyen. - Az építési engedélyezési terv építészeti űszaki tervdokuentációjában a értékadó és a várható talajvízszint és az építeni kívánt épület viszonyára ki kell térni. 10

11 Településközpont vegyes terület 11. (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet agába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézények elhelyezésére szolgál, aelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben, vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetők az övezeti előírásoknak egfelelően. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók: a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató,kulturális épület 14 c) kereskedeli-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, sportépítények, f) önálló új gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított. (3) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: a) Új épület a szabályozási terven eghatározott építési helyen belül létesülhet, b) eglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges. c) Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön. (4) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) A lakóterületre eghatározott elvek alkalazandók a történelileg kialakult (50 évvel korábban, általánosan alkalazott építőanyagok) anyaghasználat, arányrendszer egtartásával. b) Az épületek kialakítása csak agas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása az utcával párhuzaos gerincű nyeregtető legyen. c) Az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, féleezfedés ne alkalazható) d) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterület legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35 lehet. (5) Az építési övezetben utcafronton töör és áttört kerítés is egengedett. A töör kerítés ax. 2,0 agasságig (festett, vakolt tégla falazat), valaint ax. 2,5 agasságig áttört (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fé, aluíniu leez, hulláleez és nyers beton felületű töör fal ne lehet. A kerítés színezésére a terészetes építő anyagok színeivel egegyező színeket lehet használni, féháló kitöltő ezőnél a világos szürke, zöld és a fekete szín alkalazható. (6) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, elyeknek egvalósítását az építési engedélyben kell kikötni: 14 OTÉK 16. (2) 4. pontjában eghatározott 11

12 a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼- ét hároszintű (gyep- cserje- és lobkoronaszint együttesen), növényzet alkalazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja. b) Új közintézény (pl.: óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon) kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. c) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lobos fa telepítendő. d) A kötelező zöldfelület száításánál a zöldfelület értékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 értékig, a gyephézagos burkolat közül a űanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 15 értékig beszáítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl.: gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület száításnál ne vehető figyelebe. (7) A településközpont vegyes építési övezetekre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások* építények elhelyezésére vonatkozó előírások építényekre vonatkozó előírások Vt legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter.ut. Vt o i/ ,5 0,5 i= illeszkedés a környezetben lévő előkertérethez Kereskedeli szolgáltató gazdasági területek (1) A környezetre jelentős értékben hatást gyakorló tevékenység 15 egkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag az Észak-Dunántúli Környezetvédeli Felügyelőségtől kapott környezetvédeli engedély birtokában és a szükséges védőtávolságok betartásával folytatható. (2) Környezetalakítási követelények: a) Telken belüli út burkolatának széle a szoszédos telekhatártól legalább 2 távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell egvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédele érdeke kizárja. Alapellátási tevékenységek esetén csak a parkoló-felület entén kötelező fát telepíteni. b) Rekláhordozó csak épületholokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető. c) A telken belüli 5 db gépjárűnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki. 12. (3) A kereskedeli szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban: a) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység célú épület, 15 e tevékenységek körét a 20/2001. (II.14) Kor. rendelet tartalazza 12

13 b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, c) kereskedeli, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítényei, d) igazgatási, egyéb irodaépület e) sportlétesítény f) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek 16 g) ipari jellegű és ezőgazdasági tevékenységet szolgáló építények ne helyezhetők el. (4) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások építények elhelyezésére építényekre vonatkozó előírások vonatkozó előírások Gksz legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter.t. Gksz SZ ,0 0,5 Ipari gazdasági terület 13. (1) Az ipari gazdasági övezetben elhelyezhető: a) gazdasági tevékenységi célú épület, b) irodaépület, c) üzeanyagtöltő, d) sportépítény. (2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások építények elhelyezésére vonatkozó előírások építényekre vonatkozó előírások Gip legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter.ut. Gip SZ ,5 16 OTÉK 31. (2) bekezdés alapján 13

14 (3) Az építési engedélyben kikötött ódon, a létesítények használatbavételéig az építési engedélyezési terv részeként készített kertépítészeti a terv szerinti növénytelepítést eg kell valósítani. Állattartásra is alkalas ipari gazdasági (ezőgazdasági ajor) terület (1) A ezőgazdasági üzei terület (Gip-) az üzei éretű áruterelő ezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés, állattenyésztéssel és növényteresztéssel kapcsolatos terékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület. 14. (2) Az állattartásra is hasznosítható gazdasági övezetben elsősorban: a) állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építények, b) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, c) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, d) irodaépület, e) ezőgazdasági gépek száára, űhelyépületek és ne közforgalú üzeanyagtöltő álloás, f) a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a szeélyzete száára sportépítény, g) szolgálati lakások helyezhetők el. (3) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások építények elhelyezésére vonatkozó előírások építényekre vonatkozó előírások Gü legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter.ut. Gü SZ ,5* 0,3 *Technológiailag indokolt esetben az építényagasságtól el lehet térni (pl.: siló,takaránytároló) (4) A ezőgazdasági üzei területeken kialakításra, átalakításra, ill. felújításra kerülő épületek, építények kizárólag tájba illő ódon forálandók eg. A szerkezetek hagyoányosak és/vagy korszerű szerkezetűek, agastetős kialakítás esetén, középtengelyre szietrikus, 10 o -30 o közötti tető hajlásszögűek lehetnek. Színezésnél a terészetes építőanyagok színeivel egegyező színek alkalazhatók. Különleges területek

15 (1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak: a) K-Fü jelű terálfürdő területe, b K-id jelű idegenforgali területek övezete, c) K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek övezete, d) K-t jelű teetkezési célú különleges területek övezete. (2) A K-Fü jelű terálfürdő területére vonatkozó előírások: a) Az építési területen elhelyezhetők: - a terálfürdő épületei és kiszolgáló létesítényei, szabadtéri edencéi, teraszos napozó felületei - sportépítény, - vendéglátás, szálláshely-szolgáltató épület. b) Az építési övezetére vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások építények elhelyezésére vonatkozó előírások építényekre vonatkozó előírások K-Fü legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter.ut. K-Fü SZ ,0 0,75 c) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: - Az épület töegeket legalább 20 -es holokzati hosszonként építészeti eszközökkel tagolni kell - A tetőben legfeljebb 2 féle hajlásszög alkalazható. A agastető egyszerű kialakítású és 30 o -45 o között változó, nyeregtető esetén szietrikus hajlású legyen. (3) A K-id jelű idegenforgali terület építési övezeteire vonatkozó előírások: a) Az építési övezetek területén elhelyezhetők: - szálláshely-szolgáltató épület és kiszolgáló létesítényei, - kereskedeli, szolgáltató, vendéglátó épület, - sportépítény, - keping (K-id-3). b) Az építési övezetére vonatkozó határértékek: 15

16 építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások építények elhelyezésére vonatkozó előírások építényekre vonatkozó előírások K-id terület 2 legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter.ut. K-id SZ ,5 1,45 K-id SZ ,5 0,5 K-id SZ ,5 0,2 c) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: - egy épület legfeljebb alapterületű lehet, - az épület töegeket legalább 20 -es holokzati hosszonként építészeti eszközökkel tagolni kell, - a tetőben legfeljebb 2 féle hajlásszög alkalazható. A agastető egyszerű kialakítású és 30 o -45 o között változó, nyeregtető esetén szietrikus hajlású legyen. d) Területhasználatot korlátozó agasfeszültségű légkábelek a fejlesztés kapcsán földkábelbe helyezendők. (4) A K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő sportterületre vonatkozó előírások: a) Az építési övezetben elhelyezhetők: - kizárólag pihenést, testedzést szolgáló épületek, építények, szabadidő-létesítények (pl.: lelátó, öltözőépület, szertár), - a terület fenntartását szolgáló építények, - sportpályák, technikai sportok pályája kivételével, - terület használatához szükséges fásított parkolók. b) A különleges sportterület építési övezetére vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások építények elhelyezésére vonatkozó előírások K-sp legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület építényekre vonatkozó előírások beépítettség ép.ag. szintter.ut. K-sp SZ 3 70/50* 10 5,5 - *burkolt sportpályák kialakítása esetén 50-ra csökkenthető a zöldfelület értéke (5) A K-t jelű teető terület övezeteire vonatkozó előírások: a) A K-t jelű övezetben elhelyezhetők: a teetkezés céljait szolgáló, valaint az azok kiegészítő építényei (pl.: ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszátároló, szeétgyűjtés tárolás, őrzés építényei). b) A különleges sportterület építési övezetére vonatkozó határértékek: 16

17 építési övezet telekalakításra vonatkozó előírások építények elhelyezésére vonatkozó előírások építényekre vonatkozó előírások K-t legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter.ut. K-t SZ ,0/9,0* - *kápolna építése esetén az építényagasság legfeljebb 9,0 lehet III.BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI (1) A zöldterületek az alábbi övezetbe soroltak: a) a Z jelű közterületi zöldfelületek, közkertek b) a Z-szk jelű szabadidőközpont területe. Zöldterület 16. (2) A Z jelű zöldterületek övezetére vonatkozó előírások: a) Az övezet területén elhelyezhetők: - pihenést és testedzést szolgáló építények (pl.: pihenőhely, sétaút, játszótér), - köztárgyak, űtárgyak (pl.: szobor, elékű, díszkút) b) Az övezetben épület ne alakítható ki. (3) A Z-szk jelű szabadidőpark övezetére vonatkozó előírások: a) Az övezet területén elhelyezhetők: - kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építények, szabadidő-létesítények ( pl.: pihenőhely, sétaút, játszótér, lelátó, öltözőépület, szertár, zenepavilon, szabadtéri színpad ), - a terület fenntartását szolgáló építények, - sportpályák, technikai sportok pályája kivételével, - terület használatához szükséges fásított parkolók, - köztárgyak, űtárgyak (pl.: szobor, elékű, díszkút), - vendéglátó épület b) Az övezetben épületek legfeljebb 2-os beépítettséggel, 4,5 éteres építényagassággal helyezhetők el. c) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább ¼- ét hároszintű növényzet (gyep-, cserje- és lobkoronaszint együttesen) alkalazásával kell kialakítani. A zöldfelületek arányának legalább 70- nak kell lennie. (5) Új zöldterületek kialakítása, ill. eglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet. 17

18 Erdőterület 17. (1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyaatos fenntartásának céljára szolgáló erdő űvelési ágú területek tartoznak, valaint azok a ne erdő űvelési ágban nyilvántartott területek, aelyek az erdőűveléshez, az erdőhasználathoz, valaint a vadgazdálkodáshoz szükséges építények, létesítények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzetervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg, Ee és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védeléről szóló törvényben 17 eghatározottak a érvadóak: a) az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-szociális, turisztikai eglévő erdőterületek. b) az Eg jelű övezet területei a védeli célú erdőterületeken kívüli ás céllal ( pl.: gazdaságifaterelő-, ) hasznosított eglévő és létesíthető új erdőterületek, c) az Ev jelű övezet területei a védeli céllal hasznosítandó eglévő és létesíthető új erdőterületek. (3) Az Ee jelű övezet a szabadidő eltöltését szolgáló, ne épület jellegű létesítények elsősorban a jóléti, turisztikai használatot szolgáló parkerdei berendezések ( pl.: esőbeálló, pihenő- és tűzrakó helyek, hulladékgyűjtők, turisztikai tájékoztató táblák, kilátó, gyalogutak, erdei tornapálya, sportpálya, játszótér stb. ) helyezhetők el. ( 4) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építények: a) az erdő rendeltetésének egfelelő terelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építények ( pl.: farakodó építényei, erdészház, állatetetők ), b) az erdei turizust szolgáló építények ( jellezően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó ) (5) Az Ev jelű övezet területei a védeli céllal hasznosítandó eglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védeli célú erdők övezetében elhelyezhető építények a áshol és ásként ne létesíthető: a) nyovonal jellegű építények és űtárgyak, b) a kutatást és az iseretterjesztést szolgáló, épületnek ne inősülő építények, c) a honvédelet és belbiztonságot szolgáló űtárgyak. (6) Az üzetervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzeterv rendelkezik (7) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalazza: 17 Evt.) 15. (1) és a 16. (1) és Evt ához kapcsolódó vhr. 7,8,9,10 szakaszai 18

19 övez et jele a kialakítható telek érete* legkiseb b ( 2 ) legnagyo bb ( 2 ) épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek* (ha) terület e ( 2 ) szélessé ge () beépítettség terepszint alatt* * felet t szintterül eti utató legkiseb b zöldfelül et () beültetési kötelezetts ég () a egengede tt legnagyobb építény agasság*( ) Ee - - K Eg ,3 0, ,5 Ev ** a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a egengedett beépítési százaléknak egfelelően, egy szintben létesülhet Mezőgazdasági területek 18. (1) A ezőgazdasági területen a növényteresztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: ezőgazdasági hasznosítás) építényei helyezhetők el. (2) A ezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások: a) A ezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység kiegészítéseként gazdasági épülettel együtt részeként helyezhető el. A lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak egfelelően ne haladhatja eg a egengedett beépítettségnek a felét. b) A szabályozási tervben ezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőűvelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó t eghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védeli célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható. (3) A ezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik: a) az Má-á jelű általános ezőgazdasági övezet, ahol az üzeszerű szántóföldi űvelés a jellező, b) az Má-t jelű terészetszerű gyepgazdálkodású területek ezőgazdasági övezete, ahol a terészeti értékek védele érdekében a kíélő gyepgazdálkodás a jellező. c) az Má-o jelű ocsár övezet területe részben szilárd talajfelszínű, agas talajvízállásos, illetve nyílt talajvíz felszínű terület, ahol az építés ne egengedett, a terészeti értékek védelét biztosítandó. d) az Má-k jelű kertészet elhelyezésére kijelölt általános ezőgazdasági övezet, e) az Mk-sz jelű szőlőhegyi kertek ezőgazdasági övezete, f) az Mk-k belterületi kiskertek ezőgazdasági övezete. (4) Az Má-á jelű övezetben jellezően elhelyezhető építények: 19

20 a) a ezőgazdasági tereléshez (pl.: növényteresztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építények (pl.: jellezően állattartó épületek, terénytárolók, szárítók, unkagép és gépjárűtárolók, gépjavítók, trágyatárolók), b) a ezőgazdasági terelés iatt indokolt kint-lakáshoz szükséges lakóépület. (5) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építények: a) a ezőgazdasági tereléshez (növényteresztés, állattartás) szükséges gazdasági építények (pl.: állattartó épületek, karáok), b) az övezetben lakóépület ne helyezhető el. (6) Az Má-k jelű övezetben elhelyezhető építények: a) a ezőgazdasági tereléshez (pl.: növényteresztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építények (pl.: jellezően állattartó épületek, terénytárolók, szárítók, unkagép és gépjárűtárolók, gépjavítók, trágyatárolók), b) a kertészeti tereléshez szükséges üvegházak, fóliasátrak, c) a ezőgazdasági terelés iatt indokolt kint-lakáshoz szükséges lakóépület. (7) 18 Az Mk-sz jelű övezetben elhelyezhető építények: Sajátos területhasználat a) A szőlő és gyüölcsteresztéshez, kertűveléshez szükséges építények (pl: pince, présház, gyüölcs-és szerszátárlók, egyéb terénytárolók). b) Turisztikai célra építhető kilátó, esőbeálló c) Az övezetben lakóépület és állattartó épület ne helyezhető el. d) Telekösszevonás a szoszédos telkek esetén legfeljebb 50 kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető. (8) Az Mk-k jelű övezetben ne helyezhető el építény. (9) (9) 19 A ezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalazza: Az övezet A telek Az épület A kialakítható Épület elhelyezésére igénybe A egengedett legnagyobb Megengedett új telek vehető telek legkisebb beépítettség terepszint legnagyobb érete területe szélesség felett alatt építényagassága (2) (2) () () () () Övezeti jel A beépítés ódja legkisebb legnagyobb gazdasági épület lakó+gazdas ági épület (tanya) gazdasági épület lakó+gazdas ági épület gazdasági épület lakó+gazdas ági épület (tanya) gazdasági épület lakó+gazdas ági épület (tanya) gazdasági épület lakó+gazdas ági épület (tanya) Általán os g-i Máá Mát SZ ,3 0, ,5 4,5+ 5,5 SZ , ,0-18 A 6/2015.(VI.30.) önk. rend. 1. -a ódosította. Hatályos július 1-től. 19 A 6/2015.(VI.30.) önk. rend. 2. -a ódosította. Hatályos július 1-től. 20

21 Kertövezet Máo Mák Mksz Mkk SZ ,5 5,5 SZ , *A 4,5 éteres axiális épületagasságra vonatkozó korlátozás ne terjed ki a Pusztaszentlászló 579 és 589 hrsz-ú területekre, ezen telkeken kilátó építése 12,00 építényagasságig egengedett, a vonatkozó egyéb rendeletek követelényeinek betartásával. (Tűzvédele, környezetvédele, közlekedés) (10)A ezőgazdasági övezetkben inden építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési unka csak településrendezési elvi építési engedély alapján történhet. (11) A ezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak egfelelően ne haladhatja eg a egengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el. (12) A ezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület ax. szintterülete lehet, kivéve, ha a területhasználatnak egfelelő technológia ennél nagyobb szintterületű építény létesítését indokolja és az előírásoktól való eltérést az elvi építési engedély, a környezet- és a látványvédele érdekeit biztosítva egengedi. (13) A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30 o -40 o között lehet. Vízgazdálkodási terület 19. (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak: a) az állóvizek, a vízfolyások és a felszíni vízelvezető rendszer fő eleei, a közcélú nyílt csatornák edre, b) a vízedrek parti sávja a szabályozási tervben vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben, c) vízű-létesítények ( kút, tározó tó) és azok védőterületei. (2) A vízgazdálkodási övezetekben a eder partja entén a karbantartási unkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építénytől entesen kell hagyni. 21

22 (3) A területen építényt elhelyezni, jelentős földunkát végezni, űvelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak egfelelően, valaint az alábbiak figyelebe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja, b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, c) biztosítsa a eglévő élőhelyek védelét és újak kialakulását 20. IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közlekedési és közű területek 20. (1) A közlekedési területek a eglévő és tervezett (szabályozott) közúti telkek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzei létesítényi területek. (2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési űszaki létesítények elhelyezésén túl csak a töegközlekedést kiszolgáló létesítények (pl.: várakozó helyiség, forgaloirányító helyiség) és legfeljebb A/2 éretű rekláépítények helyezhetők el a forgalo biztonságának figyelebevételével, valaint az út kezelőjének hozzájárulásával. (3) A közúthálózat eleei száára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: a) Országos ellékút: 7536 j. összekötőút (eglévő), között változó b) a tervezett Pusztaederics-Pusztaszentlászló összekötő út szabályozási szélessége 16, c) külterületi feltáró utak: 10, d) beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak szélessége ) Járűvek elhelyezése: a) A eglévő közintézények (pl.: teplo, polgáresteri hivatal, teető) parkoló igénye közterületen alakítandó ki. b) A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalotechnika és forgalobiztonság figyelebevételével. Közűvek létesítényei 20 Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek terészetes folyaatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a terészeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A felszíni vizek ederrendezésénél a terészetes vízparti vegetációt, a terészetes élőhelyek védelét a kivitelezés és a végleges terület felhasználás során egyaránt biztosítani kell. A ederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal egalapozott vízjogi engedély szerint történhet. 22

23 21. (1) A eglévő közűvek, hírközlési létesítények egyéb építési tevékenység iatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak szükség esetén egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közűvet fel kell bontani, felhagyott vezeték ne aradhat a földben. (2) A térség közcsatorna hálózatának kiépítésig, a szennyvizeket, ellenőrzötten zárt, szennyvízgyűjtő edencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítő helyre szállítani. A közcsatorna hálózat kiépítését követően építési engedély, csak a hálózatra való rákötés feltételével adható eg. (3) A közcsatorna egépülte után vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak eg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a egengedett szennyezettség értékéig elő kell tisztítani. (4) a 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kieelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. A burkolt parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó űtárgyon keresztül, vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a nyílt árkokba. (5) Az egyes telkek gázellátása középnyoású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyoáscsökkentő elhelyezése szükséges, aelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során nyoáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb holokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.) (6) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 éteres egközelítési távolságok figyelebevételével. (7) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak egfelelően nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani. (8) A kisfeszültségű villaos és a hírközlési vezetékeket és kábel TV hálózatokat eglevő, felújításra kerülő hálózatokon ás új beépítésre szánt területeken földfeletti vezetés esetén a közös oszlopsoron kell vezetni. (9) Közszolgálati (6 -t eghaladó agasságban elhelyezendő) hírközlési építény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Meglevő, vagy tervezett lakóterületet 200 -en belül egközelítő obil rádiótelefon bázisálloás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szepontból ne engedélyezhető. V. KÖRNYEZETVÉDELEM Föld- és talajvédele