Átírás

1 4 számú rendelet: CSÉSZ- FEJEZET A rendelet hatálya és tartalma old. Alkalmazási előírások Közterület-alakítási Terv /KAT/ Kötelező Elvi Engedélyezési Terv /KELEN/ FEJEZET... ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Szabályozási elemek A telekalakítás helyi szabályai Az építés általános feltételei Épületek, építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások Tilalmak és korlátozások A község belterületi határának módosítása FEJEZET A TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre szánt terület növekedése Épületek, építmények elhelyezése lakóterületek és a településközpont vegyes terület övezeteiben Kisvárosias lakóövezetek Kertvárosias lakóövezetek Falusias lakóövezetek Településközpont vegyes terület övezetei Gazdasági területek általános előírásai Kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület övezetei Egyéb ipari gazdasági terület övezetei Üdülő területek övezetei Különleges területek övezetei Idősek otthona különleges terület övezete Különleges rekreációs terület övezetei Különleges sport területek övezetei Temetőterület övezete Különleges pincés területek és egyéb különleges terület övezetei FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterületek övezetei Zöldterületek, övezetei Erdőterületek övezetei Mezőgazdasági területek övezetei Vízgazdálkodási területek övezetei FEJEZET Környezetalakítási és védelmi előírások Állattartásra vonatkozó általános előírások Kulturális örökségvédelem Saátos ogintézmények Vegyes és záró rendelkezések old 12.old 13.old. 39.old. 52.old. ᔗ卧t tü t határo at

2 S öv g k k R k k 1. számú melléklet: A CSÉSZ kiegészítő előírásainak önkormányzati rendeletei /szabályozási terv módosításai/ 2. számú melléklet: Értelmező rendelkezések /Fogalom-meghatározások/ 3. számú melléklet: Csolnok községi Önkormányzat avára Elővásárlási oggal érintett ingatlanok egyzéke 4. számú melléklet: Szabályozási terv Beépítésre nem szánt területek SZ- 5. számú melléklet: Szabályozási terv Beépítésre szánt területek SZ- A3-as szelvényekben 5/a. Szabályozási terv Beépítésre szánt területek SZ- a M=1:4.000 /Központi belterület és környezete/ 5/b. számú melléklet: Szabályozási terv Beépítésre szánt területek SZ- b /Alsó-Janza belterület és környezete/ 5/c. számú melléklet: Szabályozási terv Beépítésre szánt területek SZ- c /Rehabilitációs Központ belterület és környezete/ 6. számú melléklet: Korlátozó tényezők SZ- m Függ k 1. Építési övezetek és övezetek összefoglaló táblázata 2. Kulturális Örökségvédelem országos védettség és helyi védelemre avasolt listáa 3. Csolnok Község Natura 2000-es területei 4. Csolnok Község helyi védelemre avasolt természeti területeinek egyzéke 5. Csolnok Község Helyi védelemre érdemes egyedi táértékei 6. A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások 7. Közterületi fásításra avasolt faok 8. Intézkedési avaslatok 9. Út mintakereszt szelvények 2

3 CSOLNOK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 4/2008 (IV.11.) számú önkormányzati rendelete CSOLNOK TELEPÜLÉSRENDEZÉS ÉS ÉPÍTÉS SZABÁLYZATRÓL Csolnok Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV tv. 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény 7. (3) bekezdés c.) pontában kapott felhatalmazás alapán és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) és egyéb ogszabályok rendelkezéseinek, valamint Csolnok településszerkezeti tervének figyelembe vételével megállapíta Csolnok Településrendezési és Építési Szabályzatát (továbbiakban: CSÉSZ) és annak kötelező alkalmazását elrendeli. FEJEZET A r nd t hatá ya tarta ma (1) a) A rendelet hatálya kitered Csolnok Község közigazgatási területére (a továbbiakban a terület) kivéve az alábbi telkeket: - Alsó Janza területén: volt XII. bányakna területe hrsz:083/1-2; - Gaisberg oldalán lévő volt IX. bányaaknak területe hrsz: 096; - Mókus hegyen volt kőbánya hrsz: 059/2; - Annavölg utca végén volt sportpálya hrsz: 474/1; - Petőfi utca 90. volt galván-üzem területe hrsz: 675/2; 676/1; 676/2. b) Az a) pontban helyrazi számmal felsorolt területekre a hasznosítási program ismeretében szabályozási terv készítendő, melyben tisztázni kell a használat és az építés feltételeit. A szabályozási terv hiányában csak a kialakult állapotnak megfelelő használat gyakorolható, csak állagmegóvási és felúítási munkák végezhetők. (2) A CSÉSZ az alábbi részekre tagolódik: a) Településrendezési és Építési Szabályzat b) A szabályzat szöveges és razi mellékletei: 1. számú melléklet: A CSÉSZ kiegészítő előírásainak önkormányzati rendeletei /a szabályozási terv módosításainak listáa/ 2. számú melléklet: Értelmező rendelkezések /Fogalom-meghatározások/ 3. számú melléklet: Csolnok községi Önkormányzat avára Elővásárlási oggal érintett ingatlanok egyzéke 4. számú melléklet: Szabályozási terv Beépítésre nem szánt területek SZ- M=1: számú melléklet: Szabályozási terv Beépítésre szánt területek SZ- M=1: számú melléklet: Korlátozó tényezők SZ- m M=1: F- Építési övezetek és övezetek összefoglaló táblázata 2./ F- A Kulturális Örökségvédelem országos és helyi listáa 3./ F- Csolnok Község Natura 2000-es területei 4./ F-4 Csolnok Község helyi védelemre avasolt természeti területeinek egyzéke 5./ F-5 Csolnok Község Helyi védelemre érdemes egyedi táértékei 6./ F-6 A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások 7./ F-7 Közterületi fásításra avasolt fafaok 8./ F- Intézkedési avaslatok 9./ F-9 Út mintakeresztszelvények 1

4 A a ma á ᔗ卧írá o (1) A területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni. (2) A területen építési munkát végezni, és ezekre hatósági engedélyt kérni csak az OTÉK és az egyéb általános érvényű ogszabályi előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (3) A településrendezési és építési szabályzatot és annak mellékleteit képező szabályozási terveket együtt kell alkalmazni. Kö t rü t-a a ítá T r KAT (1) Közterület-alakítási tervet (a továbbiakban: KAT) kell készíteni a) a szabályozási terven megelölt helyen, b) és/vagy a Képviselő-testület döntése alapán a ogszabályok keretei között, a településszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő szabályozási vonalak közötti területekre, a közterületek kialakítása, felúítása, átalakítása esetén. (2) A KAT-ra vonatkozó részletes előírások: a) A KAT készítését a főépítész avaslata alapán a Képviselőtestület rendeli el, s elkészítése után azt határozattal hagya óvá. b) A KAT-ra alapozott szakági építési engedély-kérelemhez csatolni kell az elfogadó képviselő-testületi határozat mellé az illetékes főépítész véleményét. c) A KAT helyszínrazának méretaránya minimum M=1:1.000 léptékű kell, hogy legyen, illetve indokolt esetben ennél részletesebb lépték. d) A KAT területe legalább az érintett közterületszakaszra és az azzal határos telkekre kell kitereden. e) A KAT részeként közlekedési, közmű- és vízrendezési tervvel összehangolt kertépítészeti tervet kell készíteni. A forgalomtechnikai megoldás figyelembe vételével a tervben rögzíteni kell: ea) a helyszínrazi kialakítást, magassági méreteket, keresztmetszeteket, eb) a gépármű, a gyalogos, a kerékpáros közlekedés felületeit, burkolati terveit, ec) a behatók, személy-beárók helyét és felületeit, ed) a parkolás rendét, ee) a településképi megelenés követelményeit, az utcabútorokat, ef) a köz- és díszvilágítás megoldását, eg) a közműkiváltások és a létesítendő közművek, a felszíni vízelvezetés kialakítását, eh) a közlekedési zöldterületek, zöldsávok kertépítészeti terveit. f) A közterület alakítást a környező beépítéssel és építési lehetőséggel összhangban kell megvalósítani, melynek során az akadálymentes használatot biztosítani kell. 2

5 Köt ᔗ卧 E Eng d y t r KELEN 4 (1) a) A CSÉSZ eltérő rendelkezése hiányában a településkép kedvezőbb alakítása, a település egységes arculatának biztosítása, az épület/építmény és környezetének zavartalan és biztonságos használata érdekében a főépítész közreműködésével a Szabályzat keretei között a (2) bekezdésben említett esetekben elvi engedélyt kell kérni. b) Az Elvi Építési Engedély a vonatkozó ogszabályok előírásainak figyelembe vételével helyi saátosságokra tekintettel meghatározhata: - az elvi telekalakítási engedély részeként a kialakítandó telek alakát, - az elvi építési engedély részeként a telken elhelyezhető építmények számát, - az épület, építmény építési helyen belüli elhelyezkedését, - az felszín-, illetve az épület aláépítés módát, - a környezethez való csatlakozás, illetve környező beépítéshez történő illeszkedés módát, - az épület tömeg - és homlokzatképzését, a tömör és az áttört homlokzat-, illetve kerítésfelületek arányát, anyaghasználatát, - a szintszámot és szintmagasságot, -a meghatározott építménymagasságon belül- - a ellemző homlokzati- és fedési anyagokat, - az épületek színezését, - a telken belüli zöldfelületek, a kerti építmények kialakítását, a növénytelepítés módát, - az övezeti előírásokban meg nem nevezett funkciók elhelyezhetőségét, környezeti megfelelősségét. (2) Az építésengedélyezési elárás keretében, az építési engedélyt megelőzően elvi építési engedélyt kell kérni az alábbi esetekben: a) ha a Szabályzat az adott helyen ezt előíra, b) az országosan védett természeti területen álló beépítés, átalakítás esetén, c) az országosan védett építészeti érték átalakítása (bővítés, részleges bontás) esetén, d) a helyi védelemben részesülő épületek, területek esetében, e) 50cm-nél nagyobb mértékben a közterület alá nyúló építményrész építése esetén, f) olyan telek beépítésénél, ahol a telekterület több mint 30 %-án a letés meghalada a 25 %- ot, g) lakóterületen, ha a rata elhelyezni kívánt lakóépület bruttó alapterülete meghalada a 250m 2 -t, vagy az egyéb célú épület bruttó alapterülete meghalada a 350 m²-t, h) minden nem lakóterületen -kivéve ipari-gazdasági övezetek-, ha az ú beépítés, illetve épületbővítés meghalada: - az 400m²-bruttó alapterületet, vagy - a pince és tetőtéri szint nélküli 2 építményszintet, vagy - az egy homlokzatra vetített 7,5 m-es építménymagasságot, ) bármely telken kettőnél több főépület elhelyezése esetén, k) részben, vagy egészben földborítású geo-ház építési igénye során. 3

6 FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK S abá yo á 5 (1) a) A szabályozási tervben, illetve építési szabályzatban alkalmazott kötelező szabályozási elemek a következők: a meglévő és a tervezett szabályozási vonal, közterületi telekhatár, a területfelhasználási egység határa, az építési övezet és az övezet határa (kivéve a 5. (2) bekezdés esetei), az övezeti ellemzők: a beépítési mód, a beépítés mértéke, a megengedett építmény, illetve építményrész magasság, a kialakítható és a beépíthető legkisebb telekméret (terület, szélesség), a kötelező zöldfelületi legkisebb mértéke, a terepszint alatti beépítés szabályai, az építési hely telekhatárhoz viszonyított helyzete, beültetési kötelezettség, kötelező fásítás, egyéb saátos építési követelmények. b) A kötelező elemek módosítása a elen rendelet és razi melléklete, a szabályozási terv módosítását vona maga után. (2) a) Építési övezet, illetve övezet határa szabályozási terv módosítása nélkül- csak telekhatárkorrekció esetén változhat elvi telekalakítási terv alapán- a kialakuló tényleges telekhatárra. b) Telekhatár-korrekció az érintett telkek összterületének legfelebb 5%-ig kérhető egy alkalommal, a elen rendelet óváhagyásának időpontában, a földhivatali nyilvántartásban meglévő telekosztást alapul véve. (3) A Dorog felől terepbevágásban érkező 1121 sz. főút szélesítése érdekében szabályozási terven elölt közterületi határ a talamechanikai vizsgálatok, geodéziai felmérések, vízrendezési terv, illetve telekalakítási terv készítése függvényében pontosítható, szükség esetén a részletesebb kiviteli terveknek megfelelően a 40m-ben szabályozott területsáv a tényleges igényeknek megfelelően csökkenthető. (4) Domborzati adottságok, forgalomtechnikai szempontok okán az ú lakó/kiszolgáló utak szabályozási vonallal elválasztott közterületi határa a szabályozási terven ábrázolt határvonalhoz képest legfelebb 5,0-5,0m-es, gyűtő utaknál legfelebb 10,0-10,0 m-es területsávban módosulhat oly módon, hogy az út nyomvonalvezetése nem romolhat. (5) Azokon a területeken, ahol a terület használata, vagy az építési övezete, illetve övezete a szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és az építés csak a változásnak megfelelően kérhető. (6) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell. Azokat az épületeket, amelyek nem felelnek meg a elen CSÉSZ és Szabályozási Terv rendelkezéseinek, nem lehet bővíteni; elbontás után csak az előírások figyelembe vételével lehet úraépíteni. m 4

7 A t a a ítá h y abá ya 6 (1) a) Jelen szabályzatnak megfelelő a telekrendezés (-osztás, -határrendezés, -összevonás) ha az osztás utáni telekméretek az övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret értékét elérik, valamint az osztás után kialakuló telkeknél zárvány területrészek nem maradnak, a visszamaradó építési telken a beépítettség mértéke nem halada meg az övezetre meghatározott mértéket. b) Az építési övezetekben a meglévő telkek területe, vagy a telekmérete a megengedhetőnél kisebbre kizárólag közterületi korrekció okán csökkenthető. c) Ha a telekalakítás a telekrendezés az előírásoknak megfelelő állapotok létrehozására irányul, akkor annak érdekében az előírtnál kisebb telekméretek is létrehozhatók. (2) Szabályozási vonallal érintett telkek esetében az építés, vagy rendeltetési mód változás engedélyezését megelőzően kötelező a telket a szabályozási terv közterületi határváltozása szerint kialakítani. (3) Az ú közlekedési közterületek határvonala elmozdítható a szabályozási terv módosításának szükségessége nélkül, a 5. (3) és (4) bekezdésekben meghatározott mértékig, ha ezt: a terepadottságok, a domborzati viszonyok, a talamechanikai állapotok az útépítési engedélyezési tervek készítése indokolttá, és a telekalakítási terv által pontosított telekhatárok azt szükségessé teszik. (4) Különböző építési övezetekbe sorolt telkek összevonhatók, de építési igénnyel csak az övezeti előírások szerint lehet élni a megfelelő telekrészeken. (5) Beépítésre szánt területen az 5% feletti letésű területeken telekalakítás csak akkor öhet létre, ha a területhasználat és az építési tevékenység a telekalakítás utáni telkeken az erózió- és talavédelem előírásainak megfelelő. (6) Lakóterületen telekosztás, vagy telekegyesítés esetén a közút felőli telekszélesség (kivéve saroktelek egyik telekméretét) legfelebb 4 m lehet. (7) Magánutat kialakítani csak az építési övezeti előírásokban meghatározott minimális telekméret többszörösét meghaladó építési telek felosztásával egyideűleg, az ú telek, illetve a telkek megközelítésére szabad, valamint zárvány helyzetű építési telkek kiszolgálására. (8) A telekalakítás során magánút célára az alábbi minimális telekméretek tartandók be: - Lakóterületi kiszolgáló magánút, ha csak lakófunkció létesül a kiszolgált területen min. m, ha legfelebb 6db lakást szolgál ki, min. m, ha legfelebb db lakást szolgál ki, min. m, ha 12-nél több lakást szolgál ki. - Gazdasági területen a magánút min. m lehet egy telek kiszolgálása esetén, min. m lehet, ha legfelebb 4db telket szolgál ki, min. 4m lehet, ha legfelebb db telket szolgál ki, min. 6m lehet, ha 8db-nál több gazdasági telket szolgál ki. (9) A külterületen beépítésre szánt telek megközelítéséhez magánút a belterületi magánút kialakításának feltételei szerint létesíthető. (10) Nyúlványos telek csak elvi telekalakítási terv alapán öhet létre, ahol az építési telek nyúlványa - lakótelek esetén legalább 4 m t r széles és legfelebb 5 m hosszú lehet, 5

8 - ipari és kereskedelmi gazdasági, illetve vegyes területen legalább m t r széles és max. 5 m hosszú lehet, - mezőgazdasági, illetve a beépítésre nem szánt területeken a kialakuló teleknyúlvány minimum 6m széles és legfelebb m hosszú lehet. A ít á ta áno f t t 7 (1) Építési tevékenység csak rendezett telek, azaz a szükséges építési-telek- és azt kiszolgáló úttelek kialakítása és a végrehatott szükséges vízrendezés esetén kezdhető meg. (2) Abban az esetben, ha a szabályozási terven elölt építési hely területe kisebb a megengedett övezeti határérték alapán számított értéknél, abban az esetben az építési hely által kielölt terület nagyságát kell figyelembe venni. (3) Az építési övezetekben kialakítható legkisebb telekterület legalább kétszeresét meghaladó telken két főfunkcióú épület is elhelyezhető, ha azt a elölt építési hely lehetővé teszi, vagy annak hiányában az előírt minimális elő-oldal és hátsókertek biztosítása lehetővé teszi. (4) Lakóterületi, vagy településközponti övezetben, ha az elhelyezni kívánt épület bruttó alapterülete az övezetben előírt legkisebb kialakítható teleknagyságra építhető épület alapterületének kétszeresét meghalada, akkor több épületben kell azt elhelyezni. (5) Bor- és terménytároló pincék építésének, fenntartásának feltételei. a) Helyi védelemre elölt területen lévő pincék, vagy védelemre elölt pincék felúítása, használat-váltása, rata bármilyen építési tevékenység végzése csak elvi építési engedélyben tisztázott feltételek mellett lehetséges. b) Terepszint alá pince csak a földterület tuladonosának írásbeli hozzáárulásával építhető, bővíthető, az alábbiak figyelembe vételével: - közterületről nyílóan ú, partfalba vágott pince nem létesíthető, - a közterületi telekhatárt legfelebb 3m-es közelségben érheti el a pince határfala, illetőleg beárata, - a terepszint alatti építmény a szomszédos telekhatárt csak az oldalhatáros beépítésű telekhatáron közelítheti meg, egyéb szomszédos telekhatárt és hátsó telekhatárt 1,5mre. c) Közterületen megelenő pinceszellőzők/kémények kialakítása csak a terület tuladonosának írásos hozzáárulásával történhet, oly módon, hogy az a közterülethasználatát nem korlátozhata, nem veszélyeztetheti. d) Temető kerítésétől számított 10 méteren belüli pince nem létesülhet, a 10 m-en belüli meglévő pince felszámolandó. e) Lakótelekhez, vagy egyéb építési telekhez nem kapcsolódó önálló építésű, pince kizárólag bor-, és terménytárolás célára, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan hasznosítható, építhető. f) Közterületről nyíló, illetve onnan látható, nem lakóépülethez kapcsolódó pince beárata/ataa csak fa-, vagy felületkezelt fémlemez burkolatú barna, vagy zöld színű lehet. g) Védelemre elölt területen a közterületről nyíló, illetve azt 3, vagy kevesebb méterre megközelítő pincéhez kapcsolódó borház-ellegű felépítmény garázs célára, illetve áruraktározására nem hasznosítható. 6

9 h) Belterületi, illetve a belterületi határ 100m-es körzetében lévő pince ivóvízzel történő ellátása, csak a szennyvízhálózatra történő egyideű rákötése esetén lehetséges. (7) Terepszint alatt, önállóan is építhető gépármű-tároló bármely építési övezetben. (8) a) A keletkező szennyvizek a területen nem szikkaszthatók. b) A telket érintő, vagy azt belterületen 50m-re megközelítő szennyvízelvezető hálózat kiépítése után tilos bármilyen szennyvíz-tároló, vagy közmű-pótló berendezés létesítése, a telken víz bekötéssel együtt áró építési tevékenység csak a szennyvízhálózatra történő rákötés mellett végezhető. (9) Az ú létesítmények zöldfelületeinek kialakításánál a telepítésre kerülő fafaokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények legalább 50%-a honos faokból vagy azok termesztett fatáiból kerülenek ki. (10) Telkekhez rendelt zöldfelület kialakításánál a cserék a telekhatárokhoz 5 cm-nél közelebb, fák az oldal- és hátsó kerthez m-nél közelebb nem telepíthetők, az előkertben a közterületi telekhatártól legalább 1 m-re ültethetők. (11) A legkisebb zöldfelületek számítása során a) a burkolt felületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe: - gyephézagos burkolat esetében.. 10% - gyepráccsal kialakított gyepfelület parkolás célára...20% - gyepráccsal kialakított gyepfelület sport célára % b) a vízfelületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe: - terepszinten kialakított mesterséges és természetes díszkutak, tavak....50% - kerti úszómedencék felülete. 0% c) a tetőkertek, zöld-teraszok az alábbiak szerint vehetők figyelembe: cm feletti földtakarással..100% - 75 cm feletti földtakarással... 75% - 50 cm feletti földtakarással % - 25 cm feletti földtakarással % É ü t, ítm ny h y r onat o ó á ta áno ᔗ卧írá o (1) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben az alábbi építmények és műtárgyaik csak abban az esetben helyezhetők el, ha a rendelkezésre álló közterületen hely hiányában, vagy műszaki szempontok miatt azok nem helyezhetők el: - közművezetékek nyomvonalai, - forrásfoglalás, - vízmű-gépház, - transzformátorállomás, energia-átalakító, - gáznyomás-szabályozó. (2) Építmények elhelyezése közterületen: a) Az OTÉK , 3., 5. pontában meghatározott létesítmények közterületen, közkertekben, közhasználat előtt megnyitott egyéb területen helyezhetők el. b) A közterületen elhelyezhető építmények számára szükséges méretű telek alakítható. d) A közterületi pavilon: da) csak akkor létesíthető, ha az utca szélessége legalább 14m, illetve a árda teles 7

10 szélessége legalább 5m, s a visszamaradó gyalogos sáv szélessége legalább 2,5m, db) legfelebb 6m 2 alapterületű lehet, e) Sátor, ponyva közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényekhez, ideiglenes elleggel, meghatározott időre állítható fel. f) Közterületen vendéglátó teraszok üvegezett, zárt módon nem létesíthetők,. g) A közvilágítási oszlopok, a árdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, az egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek legyenek. (3) a) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. b) Az övezetben, építési övezetben meg nem határozott, és elen rendelet, illetve az OTÉK alapán nem tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság a települési önkormányzat egyetértésével elvi építési engedély alapán dönt, és határozza meg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni a környezet vizsgálatára, a tervezett létesítmény környezetterhelési értékeit (különösen: za-, légszennyezés) is meg kell határozni. (4) a) Az építési helyet amennyiben a szabályozási terv másképpen nem határozza meg- az elő-, oldal- és hátsó-kertek értékei alapán, az aktuális telekhatártól mérve kell értelmezni. b) Az építési övezet igazodási előírásai alapán a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrazon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve ú területek beépítése esetén - a szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában- 6,0 m- ben kell meghatározni. c) A öt ᔗ卧 ᔗ卧 rt határát megállapított építési vonalként kell értelmezni. d) Ahol az építési övezet csak m n má ᔗ卧 rt t határoz meg, ott az előírt érték megtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület. e) Az o da rt mérete a Szabályozási terv, illetve az illetékes Tűzvédelmi Szakhatóság eltérő rendelkezése hiányában az övezete előírt maximális építménymagasság értékkének a fele, de a abadon á ó beépítés esetében legalább 3,0 méter, a o da határon á ó ú beépítésnél legalább 4 méter, h ago an árt orú beépítési módnál: kialakult és ú építés esetén is az épületet a telekhatáron lehet elhelyezni, és telekhatártól telekhatárig lehet építeni. ha a kialakult helyzetre tekintettel, az oldalkert elhagyásával létesül az épület, a szomszédos épülettől való távolság az oldalkert felöli tűzfalképzés esetén sem lehet 3,0 m-nél kisebb, kialakult esetben az oldalhatáron álló beépítésnél az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, ú építés esetén, nem kialakult tömbök esetén 1,0 m-re kell elhelyezni. f) A hát ó rt m r t általános esetben legalább 10m, eltérő eseteket a szabályozási terv elöli, vagy az övezeti előírásoknál szerepelnek. (5) Az építési hely beépítésre nem szánt területeken amennyiben a szabályozási terv, illetve az övezet előírása másként nem rendelkezik az OTÉK előírásainak megfelelően határozandó meg. 8

11 (6) a) A helyi terepviszonyokra tekintettel a telkeken belül a természetes letési viszonyok megőrzendők. b) Az épületek elhelyezésekor, illetve a terep alakításakor a terepbevágás/feltöltés az alábbiak szerint történhet: - a rendezett terepszinttől számított, m-nél magasabb ú támfal csak teraszozva és a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető. a támfallépcsők közötti távolság legalább, m legyen, növénnyel betelepítetten, csak a kialakult partfalak rendezésénél engedélyezhető a rendezett terepszinttől számított, m magasságot meghaladó teraszozás nélküli támfal építése, biztosítás nélküli rézsű legfelebb,5: meredekségű, vagy enyhébb letésű lehet, az eredeti terephez képest max., m-es feltöltés alakítható ki kivéve útépítést-. (7) Támfa a, támfa ítm ny ; a) Ú támfalépítmény építését a környezethez igazodás érdekében az építésügyi hatóság a meglévő kerítés, támfal, illetve támfallétesítmény látványának átalakításához kötheti. b) A támfalak anyaghasználatánál a helyben szokásos természetes anyagokat kell alkalmazni, látszó beton felület kivéve e célra előre gyártott betonelemek- csak növénnyel takartan, vagy egyéb burkoló anyaggal kombináltan alkalmazható. c) Közterületi telekhatáron, illetve attól számított 5 méteres előkertben a támfallétesítmények kapuzata telkenként maximum 2db lehet. d) A támfalak teteén a lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell. e) Támfal létesítése során a meglévő értékes növényzet megóvására tekintettel kell lenni. (8) A partfalomlás-veszélyes területnek számítanak a támfalbiztosítás nélküli, m magas és 7 meredekséget meghaladó terepbevágások, az ilyen bevágással rendelkező telken minden terepmunka engedély köteles. (9) Ú terep-bevágás létesítésénél, illetve a már létező bevágások bővítésénél a létreövő ú partfalfelület korona, illetve rézsüláb vonala a közterületi határt,5 m-nél obban nem közelítheti meg. (10) Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési elárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. (11) a) Beépítésre szánt területen, illetve a belterület egyéb nem mezőgazdasági, illetve nem erdő területén: aa) a kerítés tömör formában, valamint áttört tömör lábazatos kialakítással, kitöltő mezővel max., m magasságig készülhet, ab) a kerítés anyaga 60cm-t meghaladóan nem lehet felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, bármilyen hullámlemez, cementlap és nyers beton felületű ac) utcafronti, illetve közterület felőli kerítés helye a telekhatáron van, kivéve, ha a telket kiszolgáló út szélessége nem éri el minimálisan előírt szélességet, illetve, ha a környezethez való illeszkedés az eltérést megkívána, s az eltérés mértékét az önkormányzattal külön megállapodásban rögzítik. b) Valamennyi mezőgazdasági és erdő területen ba) kizárólag vadvédelmi, lábazat nélküli drótfonatos kerítés létesíthető úgy, hogy az oszlopok között legalább 3m távolság biztosított, 9

12 bb) karám ellegű kerítések kivételével ba) pontban meghatározott kerítés is csak az ingatlan-nyilvántartás szerinti telekhatáron helyezhető el, valamint a kiszolgáló út minimális 6m-es szélessége biztosítása érdekében az út tengelyétől mérten legalább 3mre. bc) fentiektől csak a gazdasági épületet körül vevő udvar bekerítése esetén lehet eltérni, melyre az a) pontban meghatározott kerítésépítés szabályai vonatkoznak, (12) Szabályozási terv alapán helyezhető el, illetve építhető: - önálló 9m-t meghaladó együttes magasságú antenna és antennatartó építmény (torony) - az 5 m -t meghaladó vízfelületet eredményező záportározó, természetes, vagy mesterséges tó/medence, - hulladékudvar, - 50db-nál több gépármű befogadására szolgáló parkoló felületet igénylő létesítmény elhelyezése. T a ma or áto á o 9 (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás célára szolgáló építmény létesítése tilos. (2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete: a) A nagy állatlétszámú állattartás célát szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért legalább 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el. b) A községi szennyvíztisztító-telep körüli 300 m-es védőtávolságon belül állandó lakás célára, gyógyszer- és élelmiszer gyártására, raktározására használatos építmények nem helyezhetők el. A védőtávolság a környezetvédelmi-, a közegészségügyi- és az építési hatóság együttes véleménye alapán kedvező környezeti állapotot teremtő technológia esetén kisebb védőtávolság is megállapítható. (3) Felszíni vizek, természet-közeli állapotú vízfolyások part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen: a) - a vízfolyások természet-közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partán, a part élétől mérten 5-5 m széles vízvédelmi védőövezet biztosítandó, - a tavak természet-közeli állapotú külterületi partán a part élétől mért m széles vízvédelmi védőövezet biztosítandó, - ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő műtárgyak építése megengedett (különösen: stég, zsilip, gát, kezelő út). b) A tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partán, legalább egyoldali, a part élétől mért, szabadon árható legalább m széles fenntartósáv biztosítandó, építmény, épület a part éléhez képest 6m-nél közelebb beépítésre szánt területi szakaszon sem létesülhet, kivéve a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyakat. 10

13 A ö g b t rü t határána módo ítá a (1) A község területe kül- és belterületre tagolódik, a tervezett és meglévő kül- és belterületi határvonalakat szabályozási tervek tartalmazzák. (2) a) A község központi belterületén kívül Alsó Janza, a volt XII.-es akna környezete kialakult önálló belterületi településrész. b) Belterületbe vonni telket, csak a meglévő belterületekhez közvetlenül csatlakozóan lehet. Ú önálló belterületi településrész nem alakítható ki, kivéve az Alsó-Janza-i horgásztavak menti üdülőterületet. (3) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el. (4) a) A belterületbe vonásról, annak időszerűsége esetén, a tuladonosok kérésére a Képviselőtestület a szabályozási terv szerint külön határozatban rendelkezik. b) Belterületbe vonni területet a meglevő belterülethez csatlakozóan, csak ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően, a ogszabályokban előírt ingatlan nyilvántartási elárásoknak megfelelően lehet. (5) Út- és közműépítéssel áró beépítésre szánt területet kialakítani, (telkeket átminősíteni), s azt belterületbe venni csak az út és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet. (6) A belterület az alábbi helyeken és célok érdekében bővülhet, a megelölt feltételek telesülése esetén: a) Auguszta úti sportpálya környezetében a lakóterületen kialakuló telekosztást kiszolgáló út létesítése esetében, ha a telekalakítás azt megkívána. b) A Tölgyfa utca fordulóának kialakítása érdekében, ha az erdészeti hozzáárulás megtörténik. c) A Széchenyi u. és Dózsa Gy. u. kereszteződésénél kialakítandó a 1269hrsz-ú telket kiszolgáló utca részére, ha a telek beépítése aktuális. d) A Dorogi utcához csatlakozóan a közút szabályozási terven elölt szakasza, valamint arra kapcsolódó benzinkút és panzió telke, illetve a Rehabilitációs központhoz vezető útszakasz és a központhoz tartozó telkek, ha az idősek otthona használatbavételének ideéig a közút szabályozási terven elölt kialakítása is megtörténik. e) Az Akácfa utca menti lakótelkek, az Akácfa utca szabályozási terven elölt kialakítása esetén. f) A Leányvári utca víztároló melletti útkanyarulatában a lakótelek és a zöldterület kialakítása érdekében, a közterületi telekalakítással egyideűen. g) Az Annavölgyi utca nyugati végén a lakóterület-felesztés érdekében kielölt területre, a kiszolgáló út- és közműtervek elkészítését követően. h) A Zalka Máté utca északi végén épült lakótelek, a telekrendezést követően. i) Az Alsó-Janza-i (volt XII-es akna körüli) lakóterület Borókás utca menti lakóterületfelesztési része, a terület menti véderdő és a kiszolgáló út kialakításával egyideűen. ) A volt XII.-es akna (hrsz:083/1-2) területének rekultivációát követően, ill. azzal egyideűen. 11

14 A TER FEJEZET TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA (1) A Község b ít r ánt területeinek építési övezetei az építési használat általános ellege, valamint a saátos építési használatuk szerint a következők: 唇 唇 ég a) kó - kisvárosias lakóövezet L /1,5/ - kisvárosias lakóövezet garázs-sora L g - kertvárosias lakóövezet L - /0,6/ - falusias laza beépítésű lakóövezet, Lf - /0,6/ b) v g - településközponti vegyes övezet, t -4 /1,5/ c) g g - kereskedelmi, szolgáltató gazd.övezet. G -5 /1,5/ - egyéb ipari gazdasági övezet G - /1,0/ G - mezőgazd-i üzemi terület övezete Gmü - /0,8/ d) ü ü ᔗ吇 ü : - hétvégi házas üdülőövezet Üh - /0,2/ e) kü ö g - idősek otthona övezete K o /1,0/ - rekreációs terület övezete Kr /0,3/ rekreációs terület zöldfelületi övezete Kr - sport célú különleges terület övezetei K - 0,1/ - temető övezete Kt /0,1/ - pincés övezet K - - szennyvíztisztító: K - közműterület, víztárolók övezete: K t (2) A Község b ít r n m ánt területei a használat általános ellege, valamint a saátos építési használatuk szerint a következők lehetnek: a) kö k kö ű öv k - országos mellékút, egyéb utak, KÖu -4 - közlekedési területen sorgarázsok KÖu g - közlekedési területhez tartozó zöldfelületek KÖu b) ö ü k - közparkok övezete Z - közkertek övezete Z - védelmi zöld terület övezete Z c) ᔗ吇 ü k - általános gazdasági erdő övezete, Eg - egészségügyi, turisztikai erdők övezete E - védelmi célú erdők övezete E d) ᔗ吇g g ü k - általános mezőgazdasági övezet Má á - védendő természeti terület övezete Má t - hagyományos kertművelésű övezet M - állattartást is befogadó kertövezet M á - kiskertes mezőgazdasági övezet M t belkertek övezete M b - e) g ü kᔗ吇 vᔗ吇 g ko k o ü k: patakok, árkok medre f állóvizek medre, parta á 12

15 FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A b ít r ánt t rü t nö d (1) A meglévő belterületi beépítésre szánt területeken kívül a településszerkezeti terven ábrázoltak szerint beépítésre szánt területté válhatnak az alábbi helyrazi számú területek, valamint a szabályozási terven elölt egyéb esetek: a) lakóterület célára: hrsz.: 1915; 1916; 1917; 055/4-rész; 055/5; 262/2; 262/4; 263; 264; 265; 3249/1-7; 081/2; b) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület célára: hrsz.: 061; 0182/4-szabályozási terv készítése esetén; c) különleges terület célára: hrsz.: 0155; 0156/1; 0156/2; 0157; 1132/1; 1130/4-rész; É ü t, ítm ny h y a a ót rü t a t ü ö ont gy t rü t ö t b n (1) A telkek méretét a kialakult telekszerkezet határozza meg, de a rendelet meghozatalának ideén már meglévő telkek esetében a beépíthető/úraépíthető legkisebb telekterület 5 m Egyéb előírások övezeti előírásokban. (2) A telekszélesség az építési hely mentén mérendő, ahol a m-n keskenyebb telek kialakult esetben sem építhető be, kivéve pince-borház építményével, illetve utcaképbe illeszkedő garázsépülettel. (3) Kialakult esetben a - 4m közötti szélességű telek oldalhatáron, vagy zártsorúan épülhet be, ha azt a környezethez való illeszkedés, a kialakult zárt ellegű beépítés lehetővé teszi, illetve, ha a tűzrendészeti szabványok betartása biztosított. /Lásd még övezeti előírásokat./ (4) Kialakult 4- m közötti telekszélesség esetén, oldalhatáron álló épület létesíthető a környezethez való illeszkedés figyelembe vételével. (5) m szélességet elérő, illetve azt meghaladó telek szabadon állóan is beépíthető a környezethez való illeszkedés figyelembe vételével. /Lásd még övezeti előírásokat./ (6) a) A telekosztással kialakítható telek a legkisebb mérete, m a szabályozási terv és az övezeti előírások figyelembe vétele mellett-, b) A telekösszevonással vagy osztással kialakítható, közterület felőli telekszélesség legfelebb 4 m lehet (kivéve sarok telek esetét, ahol az egyik oldalon szélesebb is lehet). (7) a)a saroktelkek beépítése szabadon álló, oldalhatáron álló és zártsorú lehet az utcaképhez illeszkedően, valamint a (3), (4) és (5) bekezdésekben előforduló esetekben utcaképet formáló módon. b) Az oldalhatáron álló beépítési mód a telekhatáron, vagy attól max., m-re való építést elent. c) Szabadon álló a beépítési mód, ha az oldaltelek-határtól min, m-re történik az építés, de ha a megengedett építménymagasság 6,0 m-nél nagyobb, az épület telekhatártól mért távolsága az építmény magasságnak legalább a fele kell, hogy legyen. d) Hézagosan zártsorú beépítésű utcavonalon az illeszkedés elve szerint építhető be a telek, 13

16 de a két szomszédos telken álló épület között a tűztávolságot, illetve a tűzszakasz-határt biztosítani kell. (8) A ít h y: a) Az épületek elő-, oldal- és hátsókerteinek minimális méreteit a kialakult állapothoz kell igazítani, a szabályozási terven elöltek figyelembe vétele mellett. b) A legfelebb 30m, vagy kisebb hosszmélységet elérő telek hátsókerte nulla méter lehet. c) A 30m hosszmélységet meghaladó telek hátsókertének mérete a telekhosszának növekedésével arányosan emelkedik, vagyis a telekhossz 30m feletti része a minimális hátsókert, kivéve a d) és az e) pontba leírtakat. d) Az Akácfa utca meglévő telkein az építési hely határa a telek utcától mért legfelebb 40mes hosszáig érhet. e) Az Lf/1, Lke-/1 és Vt/1 elű övezetekben elölt házikertek területén, az utcavonali telekhatártól a hátsó telekhatár irányába mért 50m-t meghaladó telekrészen csak terepszint alatti építés lehetséges, látványvédelem érdekében a melléképítmények közül nem létesíthető rata kerti víz és fürdőmedence, lábon álló kerti tető, háztartási célú kemence, húsfüstölő. (9) Kialakult beépítés esetében az ú főépület elhelyezésénél az előkert méretét a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában- a szomszédos 2-2 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni (építési engedélyben helyszínrazon igazoltan). (10) Ú beépítésű területen a szabályozási terv egyéb rendelkezésének figyelembe vétele melletta minimális előkert 6, m Ettől eltérni az utca felöl lető, %-nál meredekebb terepadottság esetén lehet, amikor az előkert, m-ig csökkenhet. (11) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre előírt építménymagasságnál kisebb csak abban az esetben lehet, ha a tűzrendészeti szabályok azt lehetővé teszik, valamint a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza. /Lásd még (7) c) pontban leírtakat./ (12) Meglévő épületek bővítése az ú épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges. (13) Meglévő épület elbontása esetén ú épület az övezeti előírások szerint épülhet. Az elbontott épület helyére csak abban az esetben lehet építeni, ha az megfelel az előírásoknak, illetve a kialakult környezet más építési hely igénybevételét ellehetetleníti. (14) Építési helyen belül a főépületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie, kivételt képeznek a terepadottságok miatt csak az utcafronton elhelyezhető gépármű -tárolót befogadó melléképületek, melyek építészeti kialakítása, építési anyaghasználata a főépületével azonos kell legyen. /Lásd (22) bekezdést./ (15) Állattartó épület utcafront felől nem alakítható ki. (16) Melléképület az építési helyen belül az oldalkert mentén a főépülethez igazodva építhető, a min. 6, m-es hátsókert megtartásával, illetve a telek utcafrontától mérten legfelebb 45, m mélységig. Eltérő esetek az övezeti előírásokban, vagy a tervlapon szerepelnek. (17) A lakóterület építési övezeteinek zöldfelületein 100m 2 -ként, a vegyes terület építési övezeteinek zöldfelületein 200 m 2 -ként 1 db lombos fa telepítendő. (18) A lakóterület építési övezeteiben a tervlapon elölt a há rt területén épület, felszíni építmény nem helyezhető el, kivétel a térszín alatti termény-, bortároló pince, mely a telek 14

17 teles területének legfelebb 5%-os mértékéig építhető a telken. (19) Házikertes telekrésznek számít -a szabályozási terven elölteken kívül- a lakótelek 5 m feletti telekrésze, melyet a beépítési százalék számításánál csak ¼ részben lehet figyelembe venni. (20) a) P nc, terepszint alatti építmény létesítése, felúítása, bővítése, átalakítása csak saát telken belül történhet, b) A terepszint alatti építés az építési övezetben megengedett beépítési mértéket %- a haladhata meg, melynek fele önállóan, a felszíni építéstől függetlenül is megépülhet, kivéve, ahol ezt az övezeti előírások másként határozzák meg. (21) Egynél több 3,5t önsúlyú tehergépármű, vagy azt szállító ármű lakó-, valamint a településközpont vegyes területen nem tárolható, nem szervizelhető, épület számukra nem létesíthető, kivéve a 141 hrsz-ú telket. (22) Az épületek ít t a a ítá áná az alábbiak a mérvadók: a) Anyag használatban a hagyományos építőanyagok alkalmazandóak, ez alól kivétel a csarnok szerkezetek. b) Az épületek arányrendszere, tetőformálása a kialakult utcaképhez igazodó legyen. c) Általános esetben az utcára oromfalas (csonkakonty esetén is) megelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. m lehet. d) Kisvárosias lakóterületen Lk-1-től Lk-5-ig, az épületek traktus mélysége legfelebb 7,5m lehet, kivéve a többlakásos csoportos beépítés eseteit. e) Az épületek formálása csak magas tetővel történhet. A tető kialakítása általában utcára merőleges főgerincű nyeregtető legyen, a kialakult állapothoz alkalmazkodva kontyolt, oromfalas, vagy csonka konty megoldással. f) Magastetők kialakítása: fa) A tető halásszöge 5-45 közötti lehet, de az oldalhatáron beforduló épületszárnyakon 30 ig engedélyezhető a tető halásszögének csökkentése. fb) Vegyes tető kialakítható, de ha a tető felületének 20%-át meghaladó az fa) pontban megelölttől eltérő halásszög, akkor tervtanácsi vélemény birtokában kell meghatározni a tető kialakítását, valamint a környezethez illeszkedés követelményeit. g) 5% feletti, 5% alatti letésű terepen az épület lető felőli homlokzatának magassága legfelebb a megengedett építménymagasság értékének, -szorosa lehet. h) 5%-ot elérő, illetve azt meghaladó letésű terepen az épület lető felőli homlokzatának magassága legfelebb a megengedett építménymagasság értékének,5-szöröse lehet. i) A hátsókert irányú épületszárnyak, kiegészítő funkcióú épületek gerincmagassága a közterület felőlii épület/résznél csak a természetes terepemelkedésének megfelelő mértékben lehet magasabb, kivéve ahol a terep adottsága miatt a közterület felől önállóan garázsépítése lehetséges. ) Kialakult beépítésű utcában a főépületek fogadószinte az eredeti terepszinthez képest max. 45 cm-rel, 10%-nál meredekebb terepletés esetén legfelebb cm-rel lehet magasabban. Ettől való eltérést a szomszédos 2-2 telekhez való illeszkedés indokolhat. k) A telken létesülő épületek, és építmények tetőfedő anyaga azonos legyen. l) A tető fedésére azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, valamint nád- és szalmatető nem alkalmazható. Földborítású, illetve zöldtető (növénnyel betelepített tető) létesíthető. 15

18 m) Az épületek színezésére csak a természetes színek alkalmazhatók, különösen a fehér, a törtfehér, a sárga, a világos barna, és egyéb pasztellszínek. Nem alkalmazható 5%-os színtelítettség feletti az alábbi színek élénk változatai: a piros, a lila, a kék, a narancs, a barna, a zöld és a fekete. n) Amennyiben a meglévő épület tetőfedő anyaga a tiltott anyagként felsoroltakkal megegyezik, az ú épület fedésére azok nem alkalmazhatók. Az ú épülethez igazodóan, ütemezetten a régi épület fedésanyaga lecserélendő. o) Az utcaképet meghatározó épület homlokzata vakolt, kő-, vagy téglaburkolatú legyen. Az említett burkoló anyagok mellett fa- illetve egyéb burkolat csak részben alkalmazható. Fa-, műanyag ill. egyéb lambéria ellegű burkolás a főépület tömör felületű homlokzatának 50%-án lehetséges. p) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Tetőtéri zárterkély, tetőfelületen belül közterület felé néző tetőfelületen nem lehetséges. La óö t 4 K áro a a óü t (1) A rót K áro a a óö t (Lk/1 elű) a) a szabályozási tervi elölése (*telekméret függő) L Zh 30-60* max5,0 min 3,5 500/150 Z=40-20* b) az L elű aprótelkes kisvárosias lakóövezetekben általában létesíthetőek az alábbi funkciókat befogadó épületek, építmények: - lakóépület, - oktatási-, egészségügyi-, szociális és igazgatási épületek, - a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek, - a turizmust/kiránduló forgalmat ellátó szálláshely-szolgáltató és vendéglátó épületek, - lakófunkció mellett egyéb a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági célú épület a beépíthető terület legfelebb 7 %-án, - a partfal megfogása és megerősítése célából szükséges támfal építmények, - eltérő terepszinteken lévő telekrészek megközelítését biztosító kerti építmények, lépcsők, c) Az L elű építési övezetben: - zártsorú, illetve hézagosan zártsorú beépítés mellett, - legfelebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal - telkenként legfelebb 2db épület létesíthető, (1db főépület, 1db melléképület) - lakóépületben maximum 2db lakás, egyéb főfunkcióú épületben max. 2db rendeltetési egység létesíthető. - A főfunkciót kiegészítő 1db melléképületben lehet gépkocsi tároló, lakást és az egyéb főfunkciót kiegészítő gazdasági épület (pata, pince, nyári konyha, mosókonyha, tároló, a főtevékenységet szolgáló üzemi épület.) - Ú telek 5 m -től alakítható ki, és a minimális telekméret 18m kell legyen. - Beépíthető a legalább 150m 2 -t elérő meglévő telek, ha a telek legkisebb mérete eléri a 10m-t, de m - nél kisebb telek lakófunkció célára nem épülhet be, a rata lévő épület 16

19 lakás célára úra nem építhető, nem bővíthető. - Állattartó épület nem létesíthető. d) Az L elű építési övezetben a beépíthetőség %-a és a zöldfelület aránya, ha a telek területe: T= telek területe m 2 Beépíthetősége % kötelező zöldfelületi aránya % 600, vagy több < T > < T > < T > ha a telek alapterülete eléri, illetve meghalada a 600m 2 -t legfelebb 30% lehet a beépítés mértéke, 40%-os zöldfelületi arány mellett, - ha a telek alapterülete meghalada a 450m 2 -t, de nem éri el a 600 m 2 -t a beépítés mértéke legfelebb 40%-os lehet, minimum 30%-os zöldfelületi arány mellett, - ha a telek alapterülete 350 és 450m 2 közötti legfelebb 50% lehet a beépítettség, legalább 25%-os zöldfelület biztosításával, - ha a telek alapterülete nem éri el a 350m 2 -t, de legalább 200m 2, akkor a maximális beépítés mértéke 60% lehet, minimum 20%-os zöldfelület biztosításával. (2) A lakófunkció nélküli L g elű építési övezet a) szabályozási tervi elölése: L g r 15 3,5 150/K Z=60 b) Az L g elű gépármű-tárolót befogadó építési övezet a Széchenyi utcában. - Oldalhatáron álló ikres csatlakozású épületben gépárműtároló, valamint a lakóépületekhez szükséges egyéb tároló helyiségek, kerti szerszámtároló helyezhető el. - A beépíthető minimális telek 5 m, melyen a beépítési mérték maximum 5% lehet. - Egy telken egy db épület létesülhet legfelebb 3,5m építménymagassággal. - A telken 6 %-os zöldfelületi arány biztosítása szükséges. - Az ikres csatlakozású épületek csak egymással harmonizáló építészeti kialakítással, tömeg- és tetőformálással, ellemző anyaghasználattal és színezéssel valósulhatnak meg. - A tetőszerkezete utcával párhuzamos gerincű magastető lehet, cserépfedéssel. - Az ikeregységek legfelebb 2-2 garázskapuval nyílhatnak a közterület felé. - A közterület felőli kerítés az építési vonalon helyezhető el, mely átlátást megakadályozó/ tömör kerítés is lehet. - Az övezet telkein állattartó épület nem létesíthető. 5. K rt áro a a óö t (1) a) A kertvárosias lakóövezetekben létesíthető, illetve kialakítható: - lakóépület, - oktatási-, egészségügyi, szociális épület, - a lakófunkció mellett a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, legfelebb a beépíthető terület 6 %-án, - a lakó funkció mellett, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró mezőgazdasági- (pata, terménytároló, stb. legfelebb m -ig), ill. egyéb gazdasági épület, (pl. 17

20 kézműipari épület) maximum a beépíthető terület 4 %-án. - a partfal megfogása és megerősítése célából szükséges támfal építmények, - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró állattartó épület legfelebb 10m 2 -ig létesíthető, ha a telek alapterülete meghalada az 800m 2 -t, de csak sport-, illetve idegenforgalmi szolgáltatás céllal folytatható állattartás, gazdasági céllal nem. b) A kertvárosias lakóövezetben nem létesíthető: - üzemanyagtöltő, - sportépítmény, - elentős forgalmú (napi 4db teher, illetve 20 db személy-gépárműforgalmat elérő) szórakoztató, vendéglátó létesítmény, - lakófunkció nélküli egyéb gazdasági építmény. (2) a) Az Lke/1-6 elű övezetekben telkenként legfelebb 2 db épület létesíthető, 1db lakóépület és 1 db a háztartással kapcsolatos tároló épület, illetve egyéb lakófunkciót nem zavaró tevékenységet befogadó épület. b) A lakóépületben legfelebb 2db lakás létesíthető, kivételesen kialakult esetben 4db lakás, ha lakásokra vetítve a telekterülete eléri 300m 2 /lakás értékét. c) A megengedett építménymagasság az övezetekben nem haladhata meg az 5, m-t, letős terepen a letés mértékének függvényében a letőirányú homlokzatmagasság megkötöttségének figyelembe vételével. ( (g),(h). A minimális építménymagasság,5m. d) A beépítés ellegét és az előkert méretét a kialakult környezethez való igazodás, a szabályozási terven ábrázoltak, valamint egyéb ogszabályi előírások megtartása befolyásola. Ú beépítésű területen a kötelező előkert 6m. (3) a) Az L elű kertvárosias lakóövezet szabályozási tervi elölése (*telekméret függő) O 25/30* L max 5,0 800/400 min 3,5 Z=55/50* b) Az övezet telkein: - oldalhatáron álló beépítési móddal, - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 55% illetve 5 %-os zöldfelület biztosításával lehet építeni. - A kialakítható minimális telekterület m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten m lehet. - A beépíthető telek területe minimum 4 m, a legkisebb mérete az építési helyen 4m kell legyen. - Ha a telek területe m -nél kisebb, akkor a beépítési mérték %-ot elérheti. - Ha telek területe m agy több a beépítés mértéke 5%-os lehet. - A telken egy épület bruttó alapterülete legfelebb 5 m lehet. - A telek területének méretétől függetlenül az építhető maximális bruttó alapterület egy telken 5 m, melyet több épületben kell megvalósítani. (4) a) Az L elű kertvárosias lakóövezet szabályozási tervi elölése (*telekméret függő) SZ 25/30* L max 5,0 min 3,5 800/400 Z=55/50* 18

21 b) Az övezet telkein: - szabadon álló beépítési móddal, - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 55% illetve 5 %-os zöldfelület biztosításával lehet építeni - A kialakítható minimális telekterület m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten m lehet. - A beépíthető telek területe minimálisan 4 m lehet, legkisebb mérete az építési helyen 6m - Ha a telek területe m a beépítési mérték %-os lehet. - Ha telek területe m agy több a beépítés mértéke 5%-os lehet. - A telken egy épület bruttó alapterülete legfelebb 5 m lehet. - A telek területének méretétől függetlenül az építhető maximális bruttó alapterület egy telken 5 m, melyet több épületben kell megvalósítani. (5) a) Az L elű kertvárosias lakóövezet szabályozási tervi elölése O 25 L max 5,0 1000/400 min 3,5 Z=55 b) Az övezet telkein: - oldalhatáron álló beépítési móddal, - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 55%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni. - A kialakítható minimális telekterület m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten m lehet - A beépíthető telek minimálisan 4 m lehet, legkisebb mérete az építési helyen 4m - A telek 5 m területéig a beépítés mértéke 5%-os lehet. - Az 5 m f tt telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor. A telken egy épület bruttó alapterülete legfelebb 5 m lehet. - A telek területének méretétől függetlenül az építhető maximális bruttó alapterület egy telken 5 m, melyet több épületben kell megvalósítani. (6) a) Az L 4 elű kertvárosias lakóövezet szabályozási tervi elölése SZ 25 L 4 max 5,0 min 3,5 1000/400 Z=55 b) Az övezet telkein: - szabadon álló beépítési móddal, - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 55%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni - A kialakítható minimális telekterület m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten m lehet. - A beépíthető telek minimálisan 4 m lehet, legkisebb mérete az építési helyen 6m - A telek 5 m területéig a beépítés mértéke 5%-os lehet. - Az 5 m f tt telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor. A telken egy épület bruttó alapterülete legfelebb 5 m lehet. 19

22 - A telek területének méretétől függetlenül az építhető maximális bruttó alapterület egy telken 5 m, melyet több épületben kell megvalósítani. (7) a) Az L 5 elű kertvárosias lakóövezet szabályozási tervi elölése r 30 L 5 max 5,0 600/200 min 3,5 Z=50 b) Az övezet telkein: - ikres beépítési móddal, - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 5 %-os zöldfelület biztosításával lehet építeni - A kialakítható minimális telekterület 6 m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 6m lehet. - A beépíthető telek minimálisan m, legkisebb mérete az építési helyen mérten m lehet - A telek terület 5 m -ig a beépítés mértéke %-os lehet. - Az 5 m f tt telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor. A telken egy épület bruttó alapterülete legfelebb 5 m lehet. - A telek területének méretétől függetlenül az építhető maximális bruttó alapterület egy telken 5 m, melyet több épületben kell megvalósítani. (8) a) Az L 6 elű kertvárosias lakóövezet szabályozási tervi elölése r 25 L 6 max 5,0 800/200 min 3,5 Z=55 b) Az övezet telkein: - ikres beépítési móddal, - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 55%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni - A kialakítható minimális telekterület m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 6m lehet. - A beépíthető telek minimálisan m, legkisebb mérete az építési helyen mérten m lehet. - A telek terület 5 m -ig a beépítés mértéke 5%-os lehet. - Az 5 m feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor. A telken egy épület bruttó alapterülete legfelebb 5 m lehet. - A telek területének méretétől függetlenül az építhető maximális bruttó alapterület egy telken 5 m, melyet több épületben kell megvalósítani. (9) a) Az L 7 elű kertvárosias lakóövezet szabályozási tervi elölése CS SZ 30 L 7 max 5,0 min 3,5 500/200 Z=50 b) Kialakult, volt bányászlakásokkal beépített telkek építési övezete, ahol: - a telkek úra-beépülése többlakásos lakóépülettel, -sorházas illetve egyéb csoportos 20

23 beépítésű elleggel, vagy szabadon álló beépítéssel valósulhat meg. - A beépítés mértéke % lehet, melyen - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 5 %-os zöldfelület biztosításával lehet építeni. - A kialakítható minimális telekméret 5 m, a legkisebb mérete az építési helyen mérten m lehet, a beépíthető minimális telek m - Egy minimális méretű telken legfelebb 2db lakás létesülhet. - A lakások számának meghatározásakor figyelembe veendő a 200m 2 telekterület/lakás. - Egy telken legfelebb bruttó 500m 2 -es beépített területen -tervtanácsi vélemény birtokában- maximum 6db lakást lehet létesíteni, ha lakásokra vetítve a telekterülete eléri 250m 2 /lakás értékét. Az 500m 2 bruttó alapterületből egy tömegben legfelebb 250m 2 lehet. - Kettőnél több lakás létesítése esetén állattartó épület nem építhető. (10) a) Az L elű kertvárosias lakóövezet szabályozási elölése L SZ 15 max K/6,0 min 3,5 3000/3000 Z=60 b) Az övezet telkein: szabadon álló beépítési móddal, 5%-os beépítési mértékig, kialakult, illetve legfelebb 6, m és minimum,5m építménymagassággal, minimálisan kialakítható és beépíthető telek m, Az övezetben a volt V.számú bányaakna felépítménye/épülete bővíthető, és/vagy mellette még egy ú épület is létesíthető. A meglévő épület építészeti karaktere megőrzésre érdemes felúítása, bővítése során. A telken legfelebb kettő épület helyezhető el. A meglévő épület építészeti karakterének megőrzése érdekében a lakófunkció önálló épületben is létesülhet a lehetséges beépítési mérték és a szabályozási terven elölt építési hely figyelembe vételével. Állattartó épület csak sport-, illetve idegenforgalmi szolgáltatás céllal alakítható ki, legfelebb 10m 2 -en. A telek déli része a terven elöltek szerint érzékeny (ÉT elű) természeti területtel érintett, mely telekrészen a zöldfelületi használat korlátozott. A elölt telekrészen a meglévő növényzet megőrzendő, annak cserée, átalakítása, kerti építményekkel való érintése tilos. A telek minimum 6 %-án zöldfelületet kell kialakítani, illetve fenntartani. 6 Fa u a a óö t (1) a) A falusias lakóövezetekben létesíthető, illetve kialakítható: - egészségügyi-, szociális, igazgatási épület, - db legfelebb a á o lakóépület és max. db melléképület, - a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató és vendéglátó épület, - a lakóterületi környezeti határértékeket meg nem haladó gazdasági tevékenységet befogadó kisüzem, kisipari épület, - a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, (termény-tároló, pata, állattartó épület, stb.) legfelebb a. beépítési mérték 6 %-áig létesíthető. 21

24 b) Nem létesíthető az övezetekben: - üzemanyagtöltő állomás, - önálló raktározási célú épület, nagykereskedelmi raktár, - egynél több 3,5t önsúlyt meghaladó tehergépármű, s azt szállító ármű tárolását biztosító épület, parkoló-telek, - sportlétesítmény. (2) A falusias lakótelken akkor létesíthető 2db lakás, ha a telekterület eléri a lakásokra vetített 4 m a á értékét. (3) A kialakult környezethez igazodóan, maximum %-o beépítési mértékig, minimum 4 %- os zöldfelület biztosításával hasznosulhatnak a falusias lakótelkek, melyet a terepszint alatti építés %- a haladhat meg. Terepszint alatt önállóan csak gépármű-tárolás, terménytárolás célára lehet építeni. (4) A megengedett építménymagasság az övezetekben nem haladhata meg az 5, m t rt, letős terepen a letőirányú homlokzatmagassági megkötöttség figyelembe vételével. ( (g),(h). (5) A kötelező előkertet a kialakult környezet határozza meg, 2-2 szomszédos telek figyelembe vételével. (6) a) Ha a lakótelek alapterülete m agy bb max. 4 m - g létesíthető állattartó épület. b) Lakófunkció nélküli telken őrző-védő eben kívül- állattartó épület az övezetben nem létesíthető. c) m feletti telek esetében a környezet zavarása nélkül, az állattartási rendeletben megfogalmazottak szerint tartható haszonállat. d) Trágyatároló csak zártan létesíthető, de a vízfolyások menti m-es sávban zártan sem helyezhető el trágyatároló. e) Az Lf és Lf elű övezetekben az állatkifutó alapterülete nem lehet nagyobb a telek beépítetlen területének 10%-ánál (maximum a telek 7%-a) és a telekhatároktól legalább 5m-re helyezhető el. Legalább,5m-t elérő tömör kerítés létesítése esetén a telekhatártól való távolság csökkenhet a kerítés magasságának függvényében. 0-ra csökkenhet, ha a tömör kerítés eléri az, m-t. f) A házikertként elölt telekrészek csak áttört, tömör lábazat nélküli kerítéssel keríthetők be. (7) a) Az Lf elű falusias lakóövezet ele: O 30 Lf max 5,0 1000/600 min 3,5 Z=40 b) Az övezet telkén: - oldalhatáron álló beépítési móddal, - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 4 %-os zöldfelület biztosításával lehet építeni - A kialakítható minimális telekterület m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten m lehet. - A beépíthető telek minimuma 6 m, legkisebb mérete az építési helyen mérten m lehet - A telek terület 5 m -ig a beépítés mértéke %-os lehet. - Az 5 m feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor. 22

25 (8) a) Az Lf elű falusias lakóövezet ele: O 30 Lf max 5,0 700/400 min 3,5 Z=40 b) Az övezet telkén: oldalhatáron álló beépítési móddal, - legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 4 %-os zöldfelület biztosításával lehet építeni - A kialakítható minimális telekterület 7 m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten m lehet. - A beépíthető telek minimálisan 4 m, legkisebb mérete az építési helyen mérten 4m lehet - A telek terület 5 m -ig a beépítés mértéke %-os lehet. - Az 5 m feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor. (9) a) Az Lf elű falusias lakóövezet: SZ 30 Lf max 5,0 min 3,5 1500/1000 Z=40 b) Az övezet telkén: szabadon álló beépítési móddal, - legfelebb 5m és minimum,5m építménymagassággal, - minimum 4 %-os zöldfelület biztosításával lehet építeni - A kialakítható minimális telekterület 5 m, a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten m lehet. - A beépíthető telek minimálisan m, legkisebb mérete az építési helyen mérten m lehet - A telek terület 5 m -ig a beépítés mértéke %-os lehet. - Az 5 m feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor. T ü ö ont gy t rü t ö t 7 (1) a Településközpont vegyes területen (Vt) elhelyezhetők: - igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, - egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület, - kereskedelmi épületek max. 4000m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi épületek, - szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, - lakóépületek, - sportpályák, sportlétesítmények. b) Nem létesíthető az övezetekben: - üzemanyagtöltő állomás, - önálló raktározási célú épület, nagykereskedelmi raktár, - termelő gazdasági tevékenységet befogadó épület, - állattartó épület, 23

26 - egynél több 3,5t önsúlynál nehezebb gépármű és az ilyet szállító ármű számára tárolóépület, önálló parkoló terület, ezen árművek szervizei/mosói, telephelye. (2) A beépítés ellegét és az előkert méretét a kialakult környezethez való igazodás, a szabályozási terven ábrázoltak, valamint egyéb ogszabályi előírások megtartása befolyásola. (3) Lakótelek (dominánsan lakófunkcióval beépült telek) esetén: a) egy épület bruttó alapterülete legfelebb 5 m lehet. b) A telek területének méretétől függetlenül az építhető maximális bruttó alapterület egy telken 5 m, melyet több épületben kell megvalósítani. (4) A településközponti vegyes t ű építési övezet (*teleknagyság függő): O SZ 30/40/50* t max 6,0 min 3,5 2000/150 Z=35/30/25* a) Az övezetben a kialakult a telekszerkezet megtartásával épülhetnek úra a lakótelkek. Lásd még 13. (1) bekezdésben foglaltakat, de m - nél kisebb telek lakófunkció célára nem épülhet be, a rata lévő épület lakás célára úra nem építhető, nem bővíthető b) Beépíthető a legalább 5 m 2 -t elérő meglévő telek, ha a telek legkisebb mérete eléri a m-t. c) Kialakítható telek: ca) Lakó funkcióra legalább 6 m legyen és minimális mérete 4m legyen. cb) Intézményi, szolgáltatói funkcióra legalább m legyen és min. mérete m legyen d) A kialakult telken és a szabályozási terven ábrázolt telekosztáson, oldalhatáron illetve szabadon állóan lehet építkezni. e) Zártellegű beépítés is lehetséges a község központában a Rákóczi F. tér, a Hősök tere, a Kossuth L. u. és a Sallai I. u. központhoz vezető szakaszain, a szomszédos 2-2 telek beépítéséhez való illeszkedés igazolásával. f) A telek %-os mértékig épülhet be, ha a telken csak lakófunkció létesül, valamint a meglévő telek nagysága meghalada a 6 m -t. g) A telek 4 %-os mértékig épülhet be a 6 m -n bb a lakótelek, vagy a telekméretének megkötése nélkül, ha kizárólagosan a terület alapellátását szolgáló igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épületek létesülnek. h) 5 %ᔗ卧-os mértékig épülhet be a telek a településközpontban elölt zártsorú beépülés megvalósulása eseté, gy fun c óú épület létesítésekor, amelyben közhasználat célára is létesül épületrész a szolgáltatás, vendéglátás létesítményein kívül. A maximális beépítés mértéke csak abban az esetben lehetséges, ha a letelepített funkciókhoz szükséges valamennyi gépárműtárolás telken belül, vagy a parkolási rendeletben meghatározottak szerint biztosítható. i) A % és a 4 %-os beépülés esetén a zöldfelületi arány minimum 5%, illetve % kell legyen, míg az 5 %-os beépítési mérték kihasználása során a zöldfelületi arány 5%-os mértékig csökkenhet. A 25%-os zöldfelület számításánál a telken belüli zöldtető, tetőkert, zöldfal létesítése a kötelező zöldfelületi arány harmadára vehető figyelembe. Parkolótelek létesítésekor a zöldfelületi arányba a parkolóban létesülő lombkorona is beszámítható. ) Az építménymagasság maximum 6, m lehet, de homlokzatonként sem haladhata meg a 7, m-es homlokzatmagasságot. A minimális építménymagasság,5m lehet. 24

27 (5) A településközponti vegyes t- ű építési övezet: (*teleknagyság függő): O Zh 30/40* t max 5,0 min 3,5 600/150 Z=35/30* a) Lásd (4) a) és b) pontát. b) A beépítés móda a kialakult telken és a terven ábrázolt telekosztáson, oldalhatáron illetve zártellegű beépítés valósulhat meg. Zárt ellegű beépítés a hézagosan zártsorú beépítési mód esetén alkalmazható, valamint, ha a telekhatáron a tetőidomok illeszkedése megoldható olyan módon, hogy 1,0m-nél magasabb szabad tűzfal nem ön létre. c) A kialakítható telek legalább 6 m és a legkisebb mérete legalább m kell legyen. d) A beépítési mérték 6 m -t elérő, illetve maghaladó telek esetében legfelebb %-os lehet. Meglévő 6 m -t el nem érő telket 4 % g lehet beépíteni. e) Az építménymagasság legfelebb 5, m és minimum,5m lehet, de homlokzatra vetítve sem haladhata meg a 6m-t. f) A telek zöldfelület aránya a beépítési mértékkel összefüggésben legalább 5%, illetve % kell legyen. (6) A településközponti vegyes t- ű építési övezet: O SZ 30 t max 5,0 Z=40 600/600 min 3,5 a) A legalább 6 m -es telken oldalhatáron, illetve szabadon állóan bővíthetők, úraépíthetők a ellemzően lakó funkcióú épületek, ha a telek legkisebb mérete 4m b) A kialakítható telek legalább 6 m és a legkisebb mérete legalább m kell legyen. c) A beépítés mértéke maximum %-os lehet, a megengedett építménymagasság 5, m és minimum,5m lehet, de homlokzatra vetítve sem haladhata meg 6m-t. d) A telek zöldfelületi aránya legalább 4 % legyen. (7) A településközponti vegyes t-4 ű építési övezet: SZ 10 t 4 max 4,5 min 3,5 1000/1000 Z=70 a) A legalább m -es telken, szabadon állóan, közösségi, oktatási, művelődési és vendéglátási célokat szolgáló épület/építmény létesülhet, %-os beépítési mértékig, max. 4,5m és minimum,5m építménymagassággal b) A beépíthető és kialakítható legalább m -es telek legkisebb mérete 20m lehet. c) A zöldfelületi arány legalább 7 % kell legyen d) A telken a átszó, pihenő, sport területek, a közkert ellegű közösségi zöldfelületek kertépítészeti tervek alapán valósítandók meg. e) Az övezetben a telek terep és partfal rendezése, illetőleg a szomszédos telkek szabályozási terv szerinti rendezése nélkül építési tevékenységet végezni nem lehet. f) A beépítésre kialakított telek és a lakó funkcióú szomszédos telkek határán tömör kerítés kiépítése és 3 szintes zöldsáv telepítése szükséges. 25

28 g) A telekhez kapcsolódó szükséges gépkocsi parkolók közterületen, vagy parkoló-telken is biztosíthatók. (8) Az Alsó Janza-i településrészen elölt t ű övezet telkein (hrsz:083/1-2) a rekultiváció végrehatása és a felesztési program tisztázása esetén a területre szóló szabályozási terv készítésével adható meg az építés feltételei. Ga da ág t rü t á ta áno ᔗ卧írá a (1) A területen kialakult gazdasági tevékenység egyéb ipari gazdasági területein kívül ú gazdasági terület csak kereskedelmi, szolgáltatói területként hasznosulhat. (2) Gazdasági övezetekben a kialakítható telek legkisebb mérete 4 m-nél kevesebb nem lehet. (3) A megengedett beépítési mértéket a terepszint alatti beépítés %-kal haladhata meg. (4) A gazdasági területek övezeteiben ú légvezetéket létesíteni tilos. (5) Teles közművesítés kivéve zárt csapadékcsatorna- esetén lehet gazdasági területen építési engedélyt kérni. A teles közművesítés feltételét a szennyvízkezelés tekintetében a helyi kis tisztítómű kielégíti. (6) A gazdasági övezetben és az övezeten kívül a községben keletkezett veszélyes hulladékok területen való tárolása és kezelése a környezetvédelmi előírások szerint történhet. (7) A keletkező hulladékok ártalmatlanítása helyben csak az úrafelhasználás célából lehetséges. (8) A parkolási igény minden esetben telken belül biztosítandó (dolgozói, beszállítói, vendégparkoló), kivétel a kialakult Petőfi Sándor utca (hrsz:673/1) ipari terület, mely esetben önálló parkoló-telek kialakításával biztosítható az előírások szerint szükséges parkolók száma. (9) A gazdasági övezetek épületeinek ít t a a ítá a során az alábbiak tartandók be: a) A gazdasági telkek beépítésénél különös gondot kell fordítani a tába illesztés elvének érvényesülésére az épületek megformálásánál, építészeti kialakításánál. b) - A csarnok-, illetve üzemi épületek doboz ellegű, építészeti/térbeli tagolás nélküli hossza maximum 60 m lehet. - Az építészeti tagolás eszköze a homlokzati, illetve a tető síkon kell, hogy megelenen. A homlokzat anyaghasználatbeli, illetve színbeli váltása nem elegendő mértékű tagolás. c) A gazdasági telken lévő épületek és építmények építészeti megelenése, anyaghasználata, tetőfedő anyaga egymással harmonizáló legyen. d) A tetőfedésre és a homlokzat burkolására nem alkalmazható natúr alumínium lemez, felületkezelés nélküli fémlemez, azbesztcement és műanyag hullámlemez. e) Amennyiben a meglévő épület tetőfedő anyaga a tiltott anyaghasználatként felsoroltakkal megegyezik, az ú épület fedésére azok nem alkalmazhatók. Az ú épülethez igazodóan, ütemezetten a régi épület fedésanyaga lecserélendő. f) -nál meredekebb halásszögű magas-tetőszerkezet legfelebb m vagy kisebb fesztávú egység lefedésére alkalmazható, g) 5 -nál meredekebb halásszögű tetőszerkezet legfelebb m vagy kisebb fesztávú egység lefedésére alkalmazható, h) A telken földrézsük kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsü állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. 26

29 i) Az épületek, építmények színezése: - Csak a természetes színek alkalmazhatók, különösen a fehér, törtfehér, sárga, világos barna, és általában a pasztellszínek. - Nem alkalmazható az élénk /5%-os színtelítettség feletti/ különösen a piros, lila, kék, narancs, barna, zöld és fekete színek. - A hagyományosan alkalmazott épületszínektől eltérő épület, vagy kerítés színezése csak az illetékes tervtanács, illetőleg a főépítész döntése alapán történhet. - Kerítések színezésénél előtérbe helyezendő a zöld és a tört fehér szín alkalmazása, illetve a kőburkolat és a pácolt fa mezők használata. (11) A ga da ág t rü t n a ö df ü t kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) Az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák. b) Gazdasági telkeken az előkerti és az oldalkerti sávban, illetve a beültetési kötelezettséggel elzett helyeken, kétszintes (fa- és csereszint) fa- és cserebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizára. c) A gazdasági övezetek telkein kialakult helyzethez való illeszkedést szem előtt tartvalegalább a telek két oldalán az építési hely és a telekhatár közötti távolság a szabályozási terv egyéb rendelkezését kivéve- m-n kevesebb nem lehet. E telekhatárok mentén fasor telepítése kötelező. d) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- csereés lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfelebb 1/4-ét boríthata. e) A növényzet kialakításakor honos növényfaok, ill. ezek nemesített fatái alkalmazandók. f) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2m távolságra lehet. g) A parkolók és a burkolt manipulációs terek fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A 400m 2 nagyságot meghaladó burkolt felületeket kiemelt szegéllyel, hordalék és olafogóval, vízzáró módon kell kialakítani. h) A gazdasági övezetekben a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. K r d m o gá tató ga da ág t rü t ö t 9 (1) a) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhetők mindenfata, nem zavaró hatású gazdasági tevékenység épülete, - továbbá igazgatási, irodaépület, - egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület, - a sportolást, a szabadidő eltöltést szolgáló létesítmény, legfelebb teniszpálya méretű sportpálya, egyéb sportépítmények, - a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkció, - a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei, - a gazdasági tevékenység épületén belül, vagy önálló épületben a tuladonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás (legfelebb 2db) hozható létre. 27

30 b) Az övezetekben nem építhető: - a szennyvíztisztító terven elölt 300m-es védőterületén belül szolgálati lakás, - állattartó épület (kivéve mezőgazdasági üzemi területen, - önálló térszín alatti létesítmény (kivétel közművek, illetve gépkocsi-tároló). c) Az övezetben a településképet/táképet meghatározó főépületen kívül további épületek helyezhető el a gazdasági telken. Ha háromnál több főépület elhelyezése tervezett, akkor a tervtanácson kell a terveket és bemutatni, s az ott elhangzottak figyelembe vételével kell a beépítést alakítani. (2)A terven elölt építési övezet: a) SZ 20 G max 6,0 5000/5000 min 3,5 Z=50 b) melyen az építés feltételei: a telken szabadon állóan és %-os beépítési mértékig, legfelebb 6, m és minimum,5m építménymagassággal lehet építeni. A kialakítható és beépíthető telek legalább 5 m -es legyen, a kialakítható, illetve a beépíthető telek legkisebb mérete 4 m kell legyen.. A telek minimum 5 %-án zöldfelületet kell kialakítani (3) A terven elölt építési övezet: a) SZ 20 G max 7,5 min 3,5 5000/5000 Z=50 b) melyen az építés feltételei: a telken szabadon állóan és %-os beépítési mértékig, csak a gyógy- és idegenforgalommal, a rehabilitációs központtal összefüggő tevékenységek célára létesülhet épület, építmény. legfelebb 7,5m és minimum,5m építménymagassággal lehet építeni. A kialakítható és beépíthető telek legalább 5 m -es, a kialakítható, illetve a beépíthető telek legkisebb mérete 4 m kell legyen. A meglévő épület bővítésekor a telket érintő közúti átalakítás, a körforgalom kiépítése okán a szükséges telekalakítást, a gyalogos és gépármű forgalom számára szükséges kapcsolatok kialakítását meg kell oldani. A telek minimum 5 %-án zöldfelületet kell kialakítani. (4) A terven elölt építési övezet: a) SZ 15 G max 5,0 min 3,5 2000/2000 Z=50 b) melyen az építés feltételei: a telken szabadon állóan és 5%-os beépítési mértékig, legfelebb 5, m és minimum,5m építménymagassággal lehet építeni. A kialakítható és beépíthető telek legalább m 2 -es, és 4 m-es kell legyen. 28

31 A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló gazdasági övezet az üzemanyagtöltő állomás és az autómosó építményei, műtárgyai és biztonsági berendezései, valamint maximum 500 m 2 bruttó szintterületet meg nem haladó gépármű-szolgáltató, kereskedelmi-vendéglátó létesítmények, várakozóhelyek elhelyezésére szolgál. A telek minimum 5 %-án zöldfelületet kell kialakítani. (5) A terven elölt építési övezet: a) O 30 G 4 max 5,0 1000/1000 min 3,5 Z=40 b) melyen az építés feltételei: a telken oldalhatáron állóan és %-os beépítési mértékig, legfelebb 5, m és minimum,5m építmény-magassággal lehet építeni. A kialakítható és beépíthető telek legalább m 2 -es, és m-es kell legyen. A gazdasági terület az önkormányzati tuladonú szolgálati árművek, berendezések tárolására, szervizelő műhely kialakítására szolgál. Egy db épület létesülhet a telken, melynek tömeg és formaképzése, anyaghasználata harmonizálon a szennyvíztisztító-épületnél alkalmazottakkal. A gazdasági területen a szennyvíz tisztító szomszédsága miatt korlátozottak a közegészségügyi szempontból a letelepíthető funkciók. A telek minimum 4 %-án zöldfelületet kell kialakítani. (6) A terven elölt építési övezet: a) SZ 15 G 5 max 6,0 min 3,5 3000/3000 Z=60 b) melyen az építés feltételei: a telken szabadon állóan és 5%-os beépítési mértékig, legfelebb 6, m és minimum,5m építménymagassággal lehet építeni. A kialakítható és beépíthető telek legalább m 2 -es, 40m illetve m-es kell legyen.. A hrsz:0186/2 telken a volt üzemi épület kereskedelmi szálláshely, vendéglátás, sport/turizmus, oktatás-kutatás célára kialakítható, úraépíthető. A telken legfelebb egy db épület helyezhető el, melyben egy lakás létesülhet a felsorolt funkciók mellett. A telek minimum 6 %-án zöldfelületet kell kialakítani, illetve fenntartani. (7) A terven elölt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete: a) SZ 20 Gmü max 6,0 Z= /5000 min 3,5 b) melyen az építés feltételei: a telken szabadon állóan és %-os beépítési mértékig, legfelebb 6, m és minimum 3,5m építménymagassággal lehet építeni. A kialakítható és beépíthető telek legalább 5 m 2 -es, és 4 m-es kell legyen.. 29

32 c) Az építési övezet az üzemi ellegű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás célára szolgál. d) A létesíthető épületek/építmények: - a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók ellátásához szükséges építmények, - állattartó épületek, - terménytárolók, - szerszám- és géptárolók, - vegyszertároló, - terményfeldolgozó, - mezőgazdasági gépavító, - biztonsági okokból szükséges őrházak, - termékvezetékek és műtárgyaik, - komposztáló telep és építményei, - a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el. e) A telek kialakítása és beépítése során a táképi megelenés érdekében az építéshatóság egyéb előírásokat is tehet. (8) A terven elölt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete: a) K K Gmü Z=K K K b) melyen kialakult telken és kialakult beépítéssel folytatható állattartó mezőgazdasági üzemi tevékenység. c) A meglévő épületek felúíthatók, de nem bővíthetők. d) Ú épület lehelyezése, a terület funkció-kiegészítése vagy váltása csak szabályozási terv készítésével lehetséges. Egy b ar ga da ág t rü t ö t (1) Az ipari gazdasági övezetben elsősorban az egyéb ipari tevékenység létesítményei helyezhetők el, környezetbarát ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási és minden egyéb nem zavaró hatású gazdasági építmény, továbbá - gyártó és raktározó épületek, építmények, - üzemi ellegű kutató-, oktatóhelyek épületei, - üzemi ellegű szolgáltató épületek és építmények, - központi szervező, irányító funkciót szolgáló irodai épületek, - a dolgozók szociális ellátásához, kiszolgálásához szükséges intézmények épületei, - gondnoki lakás (max 1 db), - biztonsági, vagyonvédelmi épületek, létesítmények, közlekedési és szállítási építmények, közműlétesítmények, termékvezetékek, (2) A fenti funkciók elhelyezésének feltétele: - a vonatkozó, külön ogszabályokban megfogalmazott (pl.: környezetvédelmi, közegészségügyi) előírások betartása, - a szakhatóságok hozzáárulása, 30

33 - az OTÉK szerint szükséges parkoló helyek telken belüli biztosítása. (3) Az iparterület övezeteinek beépítése/átépítése során a 18. -ban foglaltakon túl az alábbiakat kell betartani: a) A kialakítható és beépíthető minimális telekméret 4 m, telekterület 5 m. b) A minimális előkert, oldal-, hátsókert méreteit a szabályozási tervlap határozza meg, általános esetben 10m. (4) Az építési övezetben és az építési övezeten kívül a községben keletkezett veszélyes hulladékok területen való tárolása és kezelése a környezetvédelmi előírások szerint történhet. (5) A szabályozási terven elölt ipari gazdasági övezet: a) SZ 30 G max 6,0 Z= /K min 3,5 b) melyen az építés feltételei: A szabadon álló beépítés és %-os beépítési mérték, kialakult, illetve legfelebb 6, m és minimum,5m építménymagasság, kialakult telken lehet építeni, a telket kialakítani legfelebb 5 m -re lehet. A kötelező zöldfelületi arány 4 % (6) A szabályozási terven elölt ipari gazdasági övezet: a) SZ 50 G max 6,0 Z= /5000 min 3,5 b) melyen az építés feltételei. szabadon álló beépítés és 5 %-os beépítési mérték, maximum 6, m és minimum,5m építménymagasság, A kialakítható telek legalább 7 m -es, a beépíthető telek legalább 5 m -es lehet. A telken folytatott gazdasági tevékenységhez előírás szerint szükséges parkolók kiegészítéséül a G övezeti elű telek parkoló-telekként hasznosítható. - A kötelező zöldfelületi arány 4 % (7) A szabályozási terven elölt ipari gazdasági övezet: a) SZ max.30m 2 G Z=40 3,5 1000/1000 b) melynek hasznosítása és az építés feltétele: - A Gip/2 elű ipari gazdasági övezethez kapcsolódó parkoló-telek, melyen gazdasági célú épület nem létesíthető. - A telken legfelebb m -es szabadon álló porta/irodaépület helyezhető el. - A telken elölt védelmi zöldfelület kialakítása legkésőbb a parkolók kiépítésével egyideűleg kell, hogy megtörténen. 31

34 Üdü ᔗ卧 t rü t ö t (1) Hétvégi házas üdülőterület tartható fenn az SZ-2 elű szabályozási terven elölt helyeken, Alsó-Janza településrészen található horgásztavak környezetében. (2) Az üdülőtelkeken a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás biztosításával lehet építkezni. (3) Meglévő és szennyvízhálózatra rá nem kötött üdülők esetében a szennyvízgyűtés-tárolás és elszállítás szigorúan ellenőrzött módon történhet, kizárólag zárt szennyvíztároló megléte biztosíthata az épületekben, a telkeken az üdülési tevékenység fenntartását. (4) Ú üdülőépületet létesíteni csak a magán, vagy a közterületen történő gépkocsi elhelyezés biztosítása mellett lehetséges. Saát telken történő gépkocsi elhelyezés ellehetetlenülése esetén a közterületi parkolás lehetőségét a parkolási rendelet biztosíta, melyben annak helyéről és módáról is rendelkezni kell. (5) a) A hétvégiházas építési övezetben egy telken a pihenést szolgáló, legfelebb db épületben 2-2 üdülőegységet befogadó épület/ek létesíthetők. b) Üdülőegységenként és épületenként minimum 5 m - es telekrész biztosítandó. c) Az övezetekben állattartó és/vagy üzemi/gazdasági funkciót befogadó épület/rész, valamint önálló garázsépület nem létesíthető. (6) Az üdülő övezetekben a környezetminőségi előírások, környezeti határértékek tekintetében a lakóterületre vonatkozó értékek tartandók be. (7) Az üdülőépületek építészeti kialakítása során a táképvédelmi szempontból a hagyományos építőanyagokat (kő, fa, tégla, vakolat) és építési formákat (magastető, egyszerű ellemzően négyszög alapraz) kell alkalmazni. (8) Vagyonvédelmi kerítés,, m magasságig csak az üdülőcsoportos telek köré (a közterületek felőli oldalon) építhető. Az üdülőegységek között, illetve a belső telekhatárok mentén csak elképes, legfelebb, m magas sövénykerítés létesíthető. (9) A szabályozási terven elölt hétvégi házas övezet: a) SZ r 20 Üh max 4,5 Z=60 500/250 min 3,5 b) melyen az építés feltételei: szabadon álló, vagy ikres beépítési mód, %-os beépítési mérték, kialakult, illetve legfelebb 4,5m és minimum,5m építménymagasság, minimálisan 5 m -es telken ikresen, 5 m -esen szabadon állóan is lehet építeni, legfelebb 1db üdülőépületet. A kialakítható és beépíthető telek minimális mérete m. Az előkert minimum 6m kell legyen. 32

35 (10) A szabályozási terven elölt hétvégi házas övezet: a) SZ 15 Üh max 4,5 Z= /1000 min 3,5 b) melyen az építés feltételei: - szabadon álló hétvégi ház építhető, 5%-os beépítési mértékig, legfelebb 4,5m és minimum,5m építménymagassággal., A kialakítható és beépíthető telek legalább m -es legyen, a telek legkisebb mérete m. Az építési övezetben egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, sportépítmény is elhelyezhető. Kü ön g t rü t ít ö t (1) Különleges terület a település beépítésre szánt területének saátos funkcióú, különleges építmények elhelyezésére szolgáló része, ahol a terület használatát és az építést ellemzően meghatározza vagy az építmények helyhez kötöttsége, vagy a környezetéhez való viszonya. (2) A különleges területbe tartozó építési övezetek: - Idősek otthona K o - Rekreációs célú területek Kr ᔗ卧 Kr - Sport célú rekreációs területek, K - Temető terület, Kt - Pincés területek K - Szennyvíztisztító területe K - Víztárolók területei K t dᔗ卧 otthona ü ön g t rü t ít ö t (1) K o elű építési övezetek az idősek otthona célára létesülő különleges terület övezetei: a) Az övezetben az alábbi funkciókat befogadó épületek létesülhetnek: - A központi épületekben idősek otthona és azt kiszolgáló épületek létesülhetnek. - Az épületekben elhelyezhetők a kiszolgáló intézményi funkciók, a kiszolgáló üzemi létesítmények, foglalkoztatók, kápolna/imaház, egészségügyi ellátás helyiségei, a szabadidő-töltés és egyéb otthoni szolgáltatás helyiségei. - További ütemben megvalósuló szabadidő tevékenységet szolgáló létesítmények, különösen a fürdőzés, a sport tevékenység létesítményei elvi építési engedély alapán készülhetnek. b) Az Idősek otthonában apartman elleggel megvalósuló ápolási- illetve lakóegységek száma legfelebb db lehet. c) Szolgálati lakást befogadó önálló épület az övezetben nem létesülhet. gondnoki lakás a központi épületben, az első ütemben létesülhet. d) További funkciók, melyek önálló, vagy a központi épületben létesíthetők. nővérek/ápolók szállása; szabadidőtöltést szolgáló sportlétesítmények, növény és kedvtelési céllal tartott állatok háza. 33

36 e) Nem létesíthető a Kio elű övezetek területén elsősorban külső használatú kereskedelmi, vendéglátói funkciót befogadó, egyéb nagy forgalmat lebonyolító épület/helyiség, vagy a lakóterületen megengedett za-határértéket meghaladó tevékenység. (2) A K o övezetek zöldfelületeinek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni: a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep- csere- és lombkoronaszint együttesen), növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfelebb felét boríthata. b) A létesítmény (idősek otthona) kialakítása esetén az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési tervnek részeként tereprendezési és kertépítészeti tervet is kell készíteni. c) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: minden megkezdett 4 parkolóhely után 1db, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő. d) Az övezetben csak kertépítészeti engedélyezési terv alapán lehet a zöldfelületeket kialakítani, felúítani. e) A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a műanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig beszámítható. (3) A K o elű építési övezet ele: a) SZ 20 K o max: 12,5 min: 4,5 4ha/4ha Z=60 b) ahol az építés feltétele: - szabadon álló beépítés, - legfelebb,5m és minimum 4,5m építménymagasság, - %-os a maximális beépíthetőség, - a kialakítható és beépíthető legkisebb telekterülete 4ha(40.000m 2 ), - a megkívánt legkisebb zöldfelületi arány 6 % c) Az építési övezetben idősek otthona, rehabilitációs központ létesíthető. A gyógy-ellátást biztosító intézmény és annak működését segítő, kiszolgáló létesítmények helyezhetők el a területen. d) Az épületek építészeti kialakítása/formálása során a táképi megelenést, a tába-illesztést kell szem előtt tartani. e) A területen terepszint alatti építés a felszíni beépítési mértéket 10%-kal meghaladóan alakítható ki. A térszín alatti beépítés nem számít be a beépítési mértékbe, ha annak földtakarása meghalada az 1 métert. f) Az építési övezethez tartozó telken a terven elölt beerdősült terület faállományú növényzettel való fedettsége megőrzendő, mely területrészre beépítési mérték nem vehető figyelembe. g) Az építési övezetben kialakuló terep-bevágások, tereplépcsők, támfalépítések legfelebb 1,5 méterig tervezhetők, ennél magasabb szintkülönbséget, csak teraszos támfal formáában lehet megoldani. 34

37 h) Támfal látszó nyersbeton felülettel nem képezhető. A teraszos támfal is növényzettel beültetett legyen. i) A telken belüli használatot osztó tömör kerítés nem lehet 80 cm-nél magasabb (4) Az épületek építészeti kialakításánál és környezetalakításánál az alábbiak a mérvadók: a) A kerítés legfelebb,5 m magas lehet. Látszó betonfelület növénytakarását vagy egyéb felületképzését biztosítani kell. b) A zöldfelületi arány 5 %-án háromszintű növényzet telepítendő (gyep, csere, lombkorona szint), ellemzően a telekhatárok mentén. c) Az előkerti és az oldalkerti sávban, legalább a beültetési kötelezettséggel elzett helyeken, legalább egy sorban kétszintes (fa- és csereszint) fa- és cserebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizára. (5) A 0156/2 hrsz-ú területen tervezett idősek otthona fölött, a magasabban fekvő területeken összefolyó csapadékvíz összegyűtésére a beépített terület fölött övárkot kell kialakítani. Kü ön g r r ác ó t rü t ö t 4 (1) A Kr elű különleges rekreációs célú övezetben elhelyezhetők: - a kiránduló, vagy lakó népesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, szálláshely-szolgáltatói épületek, - a főtevékenységet kiegészítően 1 db szolgálati lakást befogadó épület, - kerékpárbázis, táborozóhely, - szabadtéri sportolást szolgáló funkciók kiegészítő építményei. (2) Az épületek építészeti kialakítására, továbbiakban a lakóterületre meghatározott előírások mérvadóak. Lásd 13. (22) a) b) g) h) k) l) m) p) pontaiban foglaltakat. (3) A belterületi rekreációs célú különleges építési övezet a) A szabályozási terven alkalmazott ele: Kr SZ 10 max:4,5 min:3,5 1000/5000 Z=60 - Az övezetben szabadon állóan %-os beépítési mértékig, - legfelebb 4,5m és minimum,5m építménymagasságú rekreációs célokat szolgáló épület helyezhető el, - ha a beépíthető telek minimális területe eléri az 5 m -t és minimális mérete a 4 m-t, - a zöldfelületi arány pedig a 6 %-os mértéket. - A kialakítható legkisebb telek legalább m -és m széles kell legyen. - A telek gépárművel történő megközelítéséhez a terven elöltek szerint a Fürst Sándor utca kialakítása szükséges. - A telek beépíthetőségének feltétele a Fürst Sándor utcai közkert kialakítása. - Lakóépület önállóan nem létesülhet, egy db lakás elhelyezhető a rekreációs célú épületben. b) Kr elű övezet a rekreációs célú különleges terület zöldfelületi övezete Kr SZ 1 3,5 3000/3000 Z=85 - Az övezetben a Kre/1 elű övezetet kiszolgáló átszó-pihenő, rekreációs célú területhasználat 35

38 valósulhat meg a Kre/z1 elű övezetben. - A terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el. - Szabadon állóan lehet építeni legfelebb,5m építménymagassággal, - a telek felszínén %-o mértékig, terepszint alatt %-os mértékig, - minimum m -es kialakítható és beépíthető telken, - 5%-os zöldfelületi arány biztosítása mellett. (4) a) A külterület rekreációs célú különleges építési övezet a Kr elű, melyen a (volt IX-es akna) hrsz: 096 telek hasznosítási programának tisztázása után az építési feltételek meghatározására rész-szabályozási terv készítendő. b) A terület kiszolgálását biztosító légvezeték kiválasztása után a terület közeli további volt üzemi célú légvezeték felszámolandó. Kü ön g ort t rü t ö t 5 (1) Szabadtéri és fedett sportpályák célára elöli a terv a K elű területeket. (2) A sportterületek övezetei: - K elű építési övezet az Auguszta utcai sportpálya, hrsz 873/3 - K elű építési övezet a Széchenyi utca menti sportpályák területe, hrsz:1752/20 (3) a) A K elű építési övezet szabályozási tervi elölése: K SZ 10 max:4,5 min:3,5 2ha/1ha Z=60 b) - A telken szabadon állóan, - %-os beépítési mértékig és legfelebb 4,5m és minimum 3,5m építménymagassággal, - ha-os beépíthető telken,a terven elölt helyen lehet építeni, ha - a zöldfelületi arány 6 %-os, - a kialakítható minimálisan telekterület ha-os, - a legkisebb beépíthető telekméret 6 m. c) A sportpályát kiszolgáló parkolókat a pályák déli-délkeleti oldalán kell kiépíteni. d) Építeni sportcsarnokot, sport-szabadidős tevékenységet befogadó épületet lehet. (4) A K elű építési övezetben létesíthető funkciók: - közösségi sportlétesítmény, fedett csarnok - a fő funkciót kiszolgáló egyéb építmény, - kereskedelmi-, szolgáltatói tevékenység az összese beépíthető terület 15%-án, - sportpályák, szabadtéri átékok létesítményei. (5) a) A teniszpályákat befogadó K elű sport terület a SZ 10 K max:5,0 Z= /4000 min:3,5 b) - A telken szabadon álló beépítési móddal, - legfelebb %-o feszíni és további 5%-os terepszint alatti beépítéssel, - legfelebb 5, m és minimum,5 m építménymagassággal létesülhet épület, - legalább 4 m -es kialakítható és beépíthető telken, melyen - a legkisebb zöldfelületi arány 6 % kell legyen. 36

39 (6) A K - elű építési övezetekben az épületek építészeti kialakítására a 13. (22) a) b) k) l) m) pontokban foglaltak a meghatározóak. (7) A K elű a volt kőbánya (hrsz: 059/2) és a volt mészégető (hrsz:474/1 )- területén létesíthető különleges sport területek, melyek hasznosítása, építési feltételei a felesztési program kialakítása után rész-szabályozási tervben határozható meg. T m tᔗ卧t rü t ít ö t 6 (1) a) Kt elű temető építési övezetben elhelyezhető: - a temetkezés célait szolgáló építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely) - a fő rendeltetést szolgáló egyházi és kegyeleti épületek, - a temetőfenntartást kiszolgáló egyéb építmények. (szerszámtároló, őrzés építményei). b) Nem helyezhető el a temető telkén: - önálló antennatartó szerkezet, - szolgálati lakás, - felépítményként megelenő koporsó elhelyezésére alkalmas sírbolt (kripta). (2) Ú épület létesítése vagy a meglévő épület építészeti megelenését befolyásoló átalakítása esetén az építészeti kialakítására a 13. (22) a) b) k) l) m) pontokban foglaltak a meghatározóak. (3) a) A temető melletti lakótelek menti kerítés tömör és a temető felőli rendezett terep szintétől mérten legalább 2 m magas kell, hogy legyen. b) A temetőt a szabályozási terven ábrázolt északi és keleti határvonalon legalább 2,0 m magas tömör kerítéssel, vagy legalább 2m magasságot elérő tömör élő sövénnyel kell elkeríteni. c) A megfelelő védelemmel ellátott tömör kerítés urnafalként is kialakítható. d) A tömör kerítés felülete csak természetes anyagokból képezhető (úgymint. kő, tégla, fa, kerámia), az építményeken növényzettel takaratlan nyersbeton felület, felületkezelés nélküli fémlemez, bármilyen hullámlemez nem alkalmazható. (4) A temető építési övezete: Kt SZ O 10 7,5 5000/5000 Z=70 (5) A kialakítható és beépíthető telek területe legalább 5 m legyen, ahol szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan lehet %-os mértékig építeni a temetéssel összefüggő épületet, építményt. A ravatalozó épület építménymagassága 7,5m lehet, melybe nem kell beszámítani a harangtorony magasságát. (6) A temetőben annak minden m után legalább db nagykoronáú lombos fát kell telepíteni. (7) A temetőt feltáró utak mellett fasorok telepítendők, legalább 8-8 méterenként 1-1 db fa elhelyezésével. (8) A temető előírás szerinti zöldfelületén a nagy koronáú lombos fák aránya legalább % legyen, melyeket a kerítés mentén, illetve a főbb belső útvonalak mentén kell koncentrálni. (9) Az övezet területén a természetes terepszint tartós, végleges elleggel felfelé maximum 1,0 méterrel, lefelé legfelebb 0,5 méterrel változtatható meg. 37

40 (10) A temető területének rendezése, átalakítása csak komplex kertépítészeti terv alapán történhet. (11) A lakótelek határától mért m- n belül csak urnás temetés folytatható. (12) A temető területeken belül ú területegységek igénybevétele, a kegyeleti parkként fönntartandó temetőrészek kialakítása csak a temető egész területére kiteredő kertépítészeti tervet is tartalmazó (az úthálózatot, a parcellázás rendét és a zöldfelületi kialakítást) építési engedély alapán történhet. Kü ön g nc t rü t gy b ü ön g t rü t ít ö t 7 (1) A különleges pincés övezetekbe tartoznak a ellemzően borpincék kialakításával érintett, máshova nem sorolható belterületi telkek, valamint a településkép szempontából elentős, helyi védelemre elölt pincés területek. (2) A K elű nem védett- különleges pincés övezet területei: - Dág utca és Hunyadi János utca közti pincék területe, - Annavölgyi utca menti pincés telkek. (3) A K elű a terven helyi védelemre avasolt pincés területek: - A Petőfi utca és a Templomtér között húzódó pincés terület, - A Mély út mindkét oldalán található pincés terület és telkek (4) A pincék használatára, kialakítására vonatkozó általános előírások a 7 (7) bekezdésében találhatók. (5) Pincék borházzal történő kiépítése csak elvi építési engedélyezési terv alapán kérhető. (6) Egyedi védelemre avasolt pincék elbontása előtt a meglévő állapot részletes razi és fotódokumentálása szükséges, mad az eredetivel azonos kialakítású pince/borház építhető úra. (7) A pincék felúításakor, úrahasznosításakor a helyi hagyományokat figyelembe vevő kialakítást kell követni, építészeti kialakítására a 13. (22) a) b) m) pontokban foglaltak a meghatározóak. (8) Védelemre avasolt pincék esetében, vagy pincés területen csak bortároló, illetve a bortermeléssel és fogyasztással összefüggő rekreációs célú és idegenforgalmat szolgáló pincehasználat valósulhat meg. (9) Egyéb különleges építési övezetbe tartoznak a település közmű kiszolgálását ellátó területek, ilyenek a K és K t elű területek. (10) A területek üzemelési szempontait figyelembe véve azok takarófásítása biztosítandó. (11) K elű különleges terület a hrsz:0117/1 elű résztelek, melyen a szennyvíz tisztító szabályozási terven elölt telke alakítandó ki. A szennyvíztisztító elölt telkének védőtávolsága m. Ettől technológiaváltás esetén lehet eltérni. (12) K t elű különleges terület a hrsz: és 0151/2 elű víztárolót befogadó telkek. A víztárolók védőtávolsága kerítéssel lehatárolt terület. 38

41 FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Kö d ö műt rü t, a o ö t (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közúthálózati elemek pályái, csomópontai, kiszolgáló létesítményei, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, gyalogos-utak és árdák, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A meglévő és a tervezett közutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk. (3) A tervezett közterületek szabályozási szélességét a Szabályozási tervlap tartalmazza, a meglévő közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek kerülnek megtartásra. (4) Beépítésre szánt területen - közutak mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkcióú beépítés létesítéséhez, bővítéséhez, rendeltetésszerű használatának megváltoztatásához közútkezelői és közlekedés szakhatósági hozzáárulás szükséges. (5) Az országos közutak külterületi szakaszán, az úttengelytől mért 5-5 m védősáván belül végzendő tevékenységek során a vonatkozó ogszabályokat kell betartani. (6) Országos közutak külterületi szakaszának védősáván belül reklámhordozók nem helyezhetők el. (7) Helyi közutak esetében, külterületen kerítés az úttengelyt 6m-nél obban nem közelítheti meg. (8) Helyi közutak esetében, ú közút kialakításánál biztosítani kell legalább az egyoldali fasor elhelyezhetőségét. (9) A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak, és a telekalakítás általános előírásainál megfogalmazottaknak. (10) Ú építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges árműtároló épületeket, várakozóhelyeket (parkolókat), rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani. (11) A település ellátását biztosító kereskedelmi - szolgáltató - intézményi - sport funkciók esetében, a funkcióváltással kialakuló létesítmény, vagy a bővítés parkolási többlet igényei - a beépítésből eredő kötöttségek esetén - közterületen is biztosíthatóak a parkolási rendeletben megfogalmazottak szerint. (12) Várakozóhelyek (parkolók) kialakításánál minden gépárműállás esetében biztosítani kell az önálló megközelítést. Az gépkocsi állások minimális mérete,5ᔗ卧5, m. (13) KÖu ű ö t a) Az 1106 sz. országos mellékút hálózati szerepe külterületen összekötő út, belterületen II. rendű főút. A közút tervezési osztályba sorolását a közút kezelőe határozza meg. b) A Bana - Epöl - Sárisáp - Csolnok - Leányvár településközi főút (helyi közút) tervezési osztályba sorolása K.V.C. - B.V.c.D. c) A Bana - Epöl - Sárisáp - Csolnok - Leányvár településközi főút külterületi szakaszán 39

42 (kiépítéséig a nyomvonalát alkotó mai útvonalakon) az úttengelytől mért - m-es védősáván belül valamennyi beruházáshoz közútkezelői hozzáárulás szükséges. (14) KÖu ű ö t (Gyűtő utak, kiszolgáló utak, egyéb közutak) a) Gyűtőút hálózati szereppel rendelkeznek az alábbi közutak: - Széchenyi utca Dorogi u.- Erdősor u. közötti szakasz, - Rákóczi tér - Sallai Imre utca, - Petőfi Sándor utca Kossuth u.-táncsics u. közötti szakasz, - Leányvári utc Dági u.- Tulipán u közötti szakasz. b) A gyűtᔗ卧 uta tervezési osztályba sorolása B.V.c.D. c) A település belterületén lévő, más útkategóriába nem sorolt közút hálózati szerepe o gá óút. Tervezési osztályba sorolása B.VI.d.C. Lakó-pihenő övezet alakítható ki a Szabályozási Tervlapon ekként elölt közterületen. d) A település külterületén lévő, más útkategóriába nem sorolt közút - a mezőgazdasági utak kivételével - hálózati szerepe gy b ö út. Tervezési osztályba sorolása K. VIII. C. (15) KÖu ű ö t a) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Köu-3 elű övezet önálló gyalogos és/vagy kerékpárutak, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. b) A kerékpárutak és/vagy gyalogutak minimális szabályozási szélessége 4 m. c) Az övezetbe tartozó Szabályozási Tervlapon ekként elölt közterületek hálózati szerepe önálló kerékpárút és/vagy gyalogút. d) Gyalog-, vagy kerékpárútként kell kialakítani a Szabályozási Tervlapon ekként elölt közterületeket. e) A gyalogutak tervezési osztályba sorolása belterületen B.X, külterületen K.X., a kerékpárutak tervezési osztályba sorolása belterületen B.IX, külterületen K.IX. (16) KÖu 4 ű ö t a) A település külterületén lévő, zömében szilárd burkolattal nem rendelkező úthálózat a m ᔗ卧ga da ág uta kategóriáába tartozik. b) A elentősebb mezőgazdasági utak szabályzási szélessége a terven elöltek szerint m, illetve a terven elölt helyeken m c) A beépítésre szánt területek úthálózatához és a külterületi burkolt utakhoz a burkolat nélküli mezőgazdasági utak csak sárrázó burkolattal kapcsolódhatnak. (17) KÖu g ű ö t: a) Sorgarázsok létesítésére van lehetőség a Diófa utca és az Arany János utca szabályozási terven elölt szakaszain. b) A sorgarázsos épületek egy tömegben maximum 6 db gépárműtárolót fogadhatnak be. A sorgarázsokat befogadó épületek között min 6m-es távolság megtartása szükséges. c) A sorgarázsok csak azonos építészeti kialakítással, hagyományos szerkezettel magastető, vagy zöldtető építésével valósulhatnak meg. d) Egy-egy egység azonos tetőformálással, anyaghasználattal, garázskapuk kiépítésével tervezhető és építhető. 40

43 (18) KÖu e) A sorgarázsok építménymagassága legfelebb,5m lehet. f) A sorgarázsok létesítésével egyideűleg környezetükben a növénytelepítést is meg kell oldani. a) A közlekedési terület zöld övezete a szükséges közlekedési és közmű létesítményeken kívül mással nem építhető be. b) A közlekedési területen belül kialakítandó KÖu/z elű zöldfelületre az útépítési, felúítási építési engedélyezési terv részeként a kertépítészeti terv készítendő. c) Az övezetben a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 5%-nál, melyen legalább 50%-os faállomány és 20%-os csere állomány (alacsony és magas csereszintekkel) telepítendő a forgalombiztonsági szempontok figyelembe vételével készült kertépítészeti terv alapán. Kö mű h y (19) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat, védősávokat biztosítani kell, melyen belül mindennemű tevékenység végzése csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzáárulása esetén lehetséges. (20) a) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) és a kábel TV hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. b) Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tilta- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékogi) ogi beegyzéssel kell fenntartani. c) A már szolgalmi oggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi oggal rendelkező érintett hozzáárulásával engedélyezhető. A szolgalmi ogot a Földhivatalnál be kell egyeztetni. (21) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket szakszerűen le kell zárni, vagy fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény felhagyással nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (22) a) A település központi belterületén a beépített, illetve beépítésre szánt területén, valamint funkcióváltásra építési engedély csak akkor kérhető, ha az OTÉK közművesítettségi besorolási mértéke szerint a teles közműellátás rendelkezésre áll. b) Ettől eltérni csak az ú felesztési területeken lehet, ahol a beépítéssel párhuzamosan építhető ki a közműellátás. Ezeken a területeken az egyes épületek használatba vételi engedélyének feltételéül kell rögzíteni a teles közműellátás rendelkezésre állását. (23) a) A község egyéb belterületén, a volt XII. akna beépített, illetve beépítésre szánt területén ú építési engedély, valamint funkcióváltásra engedély a csapadékvíz elvezetésének megoldása előtt is, így hiányos közművesítettség mellett is kiadható. Az engedélykérelem feltétele a villamosenergia ellátás, a közüzemi vízellátás, a közüzemi szennyvízelvezetés, tisztítás rendelkezésre állása. A csapadékvíz elvezetését az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz kapcsoltan kell megoldani. b) Gázellátásra a terepszint alatt elhelyezett kistartályos gázellátás is alkalmazható. Ennek megoldásával a terület részleges közművesített területté válik, ezt követően úabb építés, 41

44 illetve funkcióváltás csak a teles közművesítés egyideű megvalósításával megengedett. (24) A külterületen beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részeken építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a elen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai telesülnek. (25) Közművezetékek, árulékos közműlétesítmények elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megelenésre. í (26) Beépítésre szánt területen ú vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyideűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezésével együtt lehet. (27) Ú vízhálózat építésénél, rekonstrukcióánál a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében dn100-nál kisebb keresztmetszetű vezeték nem alkalmazható. (28) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedély csak a szükséges tűzivíz ellátás biztosításával kérhető. (29) Ú utak létesítése esetén a tűzivíz vételi helyeket úgy kell felállást biztosítani, hogy a tűzoltó gépárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradon. (30) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyideűleg kell biztosítani. (31) A rekonstrukcióra kerülő és a tervezett vízvezeték hálózatra csak földfeletti tűzcsapok telepíthetők. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől a megközelítési útvonalon max. 100 m távolságon belül kell elhelyezni. (32) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében lehetőség szerint körvezetékként kell kiépíteni. átá S nny í - t t títá (33) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építés, ú építmény használatba vétele csak a település szennyvíz közhálózatának rendelkezésre állása esetén csak a közcsatornára rácsatlakozás, illetve közcsatorna hiányában a keletkező szennyvíz összegyűtésére alkalmas zárt, szivárgásmentes közműpótló kiépítésével egyideűleg történhet. (34) A tisztítótelep 300m védőtávolságán belül lakó, üdülőépület, állandó emberi tartózkodást szolgáló épület nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, állítható elő, élelmiszer, gyógyszer nem készíthető, csomagolható, forgalmazható, raktározható. F ín í t (35) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás, területhasznosítás érdekében a csapadékvíz elvezetésére a tervezett településközpontban és annak környezetében, valamint az Anna-völgyi tervezett kertvárosi lakóterületen, a pincéknél tervezett gazdasági területen és a Liget-hegyi Rehabilitációs központ területén zárt szelvényű csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni. (36) A település egyéb beépített területén és a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani. 42

45 (37) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor kérhető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (38) A Liget-hegyi rehabilitációs központ beépített területének északi részén, befogadó hiányában, a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítése szükséges. A csapadékvizet szikkasztani csak talamechanikai szakvéleménnyel igazoltan szabad. A beépítés déli részéről a felszíni vizeket a Leányvári vízfolyás felé kell vezetni. (39) 20 db személygépkocsit, gazdasági területen 5 db 3,5 tonnás vagy nagyobb teherbírású tehergépárművet, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló létesítése esetén "zöld" parkoló (nem vízzáró, áttört burkolatú) alkalmazása tilos! A parkoló kialakításakor kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olafogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. (40) A településen áthaladó Janza patak és mellékágainak medre mellett, annak mindkét oldalán 3-3m-es sávot meder karbantartásra szabadon kell hagyni. A közterületként ki nem szabályozható karbantartó sávra a patak kezelőe számára szolgalmi og beegyzése szükséges. amo n rg a átá (41) Beépítésre szánt területen ú (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével áró rekonstrukcióát, kiváltását, helyreállítását engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. (42) Beépítésre nem szánt területen a közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatok föld felett, egy közös oszlopsorra fektetve helyezhetők el. (43) Ú közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukcióa során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése szükséges. (44) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Fö dgá (45) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáz-nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem telepíthetők. A berendezés a telkek előkertében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. (46) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. E tron u hír ö (47) Beépítésre szánt területen ú vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióát engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. (48) Közszolgálati, iparági hírközlési antennák és árulékos berendezéseik csak az Önkormányzattal történő egyeztetéssel helyezhetők el. átá 43

46 Zö dt rü t ö t 9 (1) A zöldterületi övezetekbe tartoznak a terület ellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei. (2) A zöldterületek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak: - Z elű övezet területei a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként is funkcionáló közterületek, vagy közhasználatra átadott területek, közparkok területe, - Z elsősorban díszkertként funkcionáló közterületek, pihenő közkertek, - Z elű övezet területei a védelmi célú zöldterületek. (3) A zöldfelületek rendezését, felúítását komplex kertépítészeti tervek alapán kell engedélyezni. (4) A Zkp és Zkk elű övezetek zöldfelületén minden megkezdett 100m 2 -e után legalább 1 nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező. (5) Az építészeti kialakításra a 13 (22) a) b) k) l) m) o) pontokban foglaltak a meghatározóak (6) Z elű övezet ele: a) Z SZ 2 4,5 2000/5000 Z=70 b) ahol elhelyezhetők - a pihenést és testedzést szolgáló építmények, - vendéglátó-, valamint - az 5000 m 2 -t meghaladó területű közpark területén a terület fenntartásához és használatához szükséges építmények, - a terület használói számára kialakított parkolók. c) Az övezet területén sportpálya nem alakítható ki. d) A kialakítható minimális telekterület m, legkisebb méret m e) Az övezet legalább 5 m és minimum 5 m széles telkén, szabadon állóan, terepszinten, %-os, terepszint alatt,5%-os mértékig, 4,5m-es építménymagasságú épületet lehet építeni. f) A telek legkisebb zöldfelületi aránya 7 % kell legyen. (7) Z elű övezet ele: a) Z SZ 1 3,5 1000/5000 Z=80 b) ahol az övezetbe tartoznak a pihenést szolgáló közkertek, legalább m -t elérő díszkertek. c) Az övezet területén kerti építmények létesíthetők, valamint, az 5 m -t elérő telken a kert fenntartásához szükséges építmények. d) Az övezet területén sportpálya, vendéglátó létesítmény nem alakítható ki. e) A kialakítható minimális telekterület m, legkisebb méret m. f) Az övezet legalább 5000m 2 és minimum m széles telkén, szabadon állóan, terepszinten, %-os, terepszint alatt,5%-os mértékig,,5m-es építménymagasságú épületet lehet építeni. 44

47 g) A Zkk övezetben elhelyezhető építmények bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 5 m - nél. h) A telek legkisebb zöldfelületi aránya % kell legyen. (8) Z elű övezet: a) Az elsődleges rendeltetését tekintve védelmi zöld területen épületet elhelyezni nem szabad. b) A védőzöld övezetben kizárólag csak a máshol és másként nem létesíthető: nyomvonal ellegű építmények és műtárgyak a kutatást és az ismeretteresztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak helyezhetők el. c) A telek legkisebb zöldfelületi aránya 9 % kell legyen. d) A védőzöld területét a területi adottságokhoz és a védelem ellegéhez igazodó kialakítású zöldfelületként kell létesíteni. e) Az övezet területén legalább 80%-ban a táhonos növények telepítése engedélyezhető, kertépítészeti tervek alapán. Erdᔗ卧t rü t ö (1) Az erdőterületek olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek ellemzően az erdő folyamatos fenntartásának célára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védelméről szóló törvényben meghatározottak a mérvadóak - az alábbi övezetekre tagozódnak: a) az Eg elű övezet területei a turisztikai- és védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető ú erdőterületek, b) az E elű övezet területei az egészségügyi-, szociális céllal hasznosítható meglévő és létesíthető ú erdőterületek, c) az E elű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető ú erdőterületek. (3) Meglévő, üzemtervezett erdők területén az építésszabályozás övezeti besorolását meghatározó üzemtervi elsődleges rendeltetés szerinti területi határvonalat az övezet határát - az építési igény időszerűvé válásakor szükséges kielölni. Tervezett erdőterületek övezeti besorolását a Szabályozási terv és elen előírások határozzák meg, melyet az ú erdők üzemtervezésekor az üzemtervben meghatározandó elsődleges rendeltetéssel egyeztetni kell. (4) Az Eg elű erdőövezet ele a) SZ 0,3 Eg 4,5 1ha/10ha b) melyben elhelyezhető építmények: - elsősorban az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők, erdőgazdasági fenntartó utak), - a turisztikai használatot is szolgáló gyalogutak. t 45

48 (5) Az E elű erdőövezet ele a) SZ 0,5 E 3,5 1ha/10ha b) melyben elhelyezhető építmények: - elsősorban az erdei turizmust szolgáló építmények (ellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó). - az erdő rendeltetésének megfelelő szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. állatetetők). (6) Az E elű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető: nyomvonal ellegű építmények és műtárgyak, a kutatást és az ismeretteresztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak. (7) Erdőterületen, az erdőterület igénybevételével építmény csak az erdő védelméről szóló törvénnyel (Evt.) összhangban, csak kivételesen indokolt esetben helyezhető el. Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználatmódosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú ogszabályok alapán és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az erdő védelméről szóló törvény (Evt.) vonatkozó szakaszaira. (8) Az erdőövezetekben az építési helyet és azon belül az épület, építmény helyét az Elvi Építési Engedélyben az építési hatóság az erdészeti hatósággal egyetértésben elöli ki. (9) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. (10) a) Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó és a szabályozási terven természeti területként elölt területeken erdősítés csak őshonos fafaok felhasználásával történhet. b) A nem védett területek erdősítésénél legalább egyharmad elegyarányban őshonos fa- és cserefaokat kell alkalmazni. M ᔗ卧ga da ág t rü t ö t (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. (2) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a mezőgazdasági tevékenységre is alkalmas funkcióú gazdasági épülettel együtt, legfelebb a gazdasági épületek bruttó alapterületével megegyező alapterületen helyezhető el. Egy telken legfelebb két lakás építhető. (3) A mezőgazdasági övezetekben építhető épületek max. szintterülete gf bb ᔗ卧 m lehet. Nagyobb szintterületű építmény létesítése elvi építési engedélyalapán kérhető, mely a környezet- és a látványvédelem érdekeinek érvényesülését is igazola, az illetékes szakhatóságok egyetértésével. 46

49 (4) Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célát szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 5 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli m- távolságon belül nem helyezhetők el. (5) Az szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m 2 -t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzáárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható. (6) A mezőgazdasági övezetekben az alábbi építészeti előírásokat kell érvényesíteni: a) Az ú épületek bruttó m alapterületig csak magastetős, középtengelyre szimmetrikus, közötti tető halásszögűek lehetnek A legfelebb m bruttó alapterületű épületen lehet egy tömegű, tagolatlan síkú nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős tetőt kialakítani. Lapos tetős épület csak zöldtetővel létesíthető. b) A tető fedésénél: nagyelemes fém és műanyag alapanyagú héalás, a homlokzatok burkolóanyagaiként a nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolatok, az előre gyártott látszó burkolat nélküli betonelemesek nem alkalmazhatók.. c) Az épületek földszinti padlószinte alápincézés hiányában- az eredeti terephez képest 1,0 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki. d) A gazdasági udvar tömör kerítéssel nem keríthető le. e) A mezőgazdasági telek lekerítése csak birtokközpont, vagy gazdasági udvar esetén lehetséges. Egyéb esetekben csak vadkerítés létesíthető. (7) A mezőgazdasági terület a terven elölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik: a) az Má á elű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a ellemző b) az Má t elű természet-közeli állapotú területek mezőgazdasági övezete, ahol a kímélő gyepgazdálkodás a ellemző c) az M elű hagyományos kiskertövezet, amely település- és táképi szempontból érzékeny terület, d) az M á elű övezet állattartásra, azon belül nagyszámú, illetve nagyállat tartásra is hasznosítható kertövezet, ahol a háztái ellegű kertművelés és az állattartás ellemző lehet, a telkeken a kertműveléshez és az állattartáshoz kapcsolódó gazdasági épületek létesülhetnek, e) az M t elű ellemzően nagy telkes, extenzív művelésű, természeti területként nyilvántartott, és/vagy település és táképi szempontból érzékeny kertes övezetek, valamint táképvédelmi szempontból érzékeny kertes övezetek, f) az M b elű csak művelt területként hasznosítható belterületi kertövezetek. (8) Bármely övezetben telepíthető az 5 m-t nem meghaladó szélességű mezővédő erdősáv, táfásítás. (9) Az Má á elű övezetben SZ 1/2 Má á 5,0/6,5 5ha/7ha a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, 47

50 gépárműtárolók, gépavítók, trágyatárolók, stb.) helyezhetők el a legalább 5ha-t elérő telken. b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt kintlakáshoz szükséges lakóépület (tanya) a legalább 7ha-t elérő telken helyezhető el. c) Az övezetben 5 m-nél kisebb oldalszélességű telken építményt elhelyezni nem szabad. d) Fentieknek megfelelő méretű telken a gazdasági épületet szabadon álló beépítési móddal, legfelebb %-os beépítettséggel és 5, m legnagyobb építménymagassággal lehet elhelyezni. e) Fentieknek megfelelő méretű telken lakó és gazdasági épületet szabadon álló beépítési móddal, legfelebb %-os beépítettséggel lehet elhelyezni. A gazdasági épületek maximum 5, m-es építménymagasságot a lakóépületek maximum 6,5m-es legnagyobb építménymagasságot érhetnek el. f) Terepszint alatt legfelebb,5%-os mértékű lehet a kiegészítő építés, önállóan terepszint alatt építeni csak a gazdasági udvar területén belül lehet. g) Az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület összefüggő udvart kell, hogy képezzen, mely legfelebb 5 m -es lehet. h) A tanyaudvaron épület mezőgazdasági kiszolgáló úttól, vagy egyéb közút telkétől m-nél közelebb nem alakítható ki. i) Az építési hely a tanyaudvarban legalább 10 m-es elő-, oldal-, hátsókert betartásával értelmezhető. Az elő-, s legalább az egyik oldalsó kertben legalább kétszintű növényzet (gyep és csere szint) telepítendő. ) Ha a gazdasági épület bruttó alapterülete a bruttó m -t, vagy a lakóépület bruttó alapterülete a bruttó m -t meghaladó építési igénnyel rendelkezik, akkor részszabályozási tervben kell az építés feltételeit meghatározni. (10) a) Az Má t elű övezet természet-közeli állapotú, elsősorban kímélő gyepgazdálkodású mezőgazdasági területek övezete. b) Az Má t elű övezetben elhelyezhető építmények: SZ 0,5 Má t 4,5 20ha a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, trágyatárolók, présházak, borfeldolgozó építmények) A ha-t elérő és legalább 5 m szélességű telken /csak/ gazdasági épületet lehet elhelyezni, szabadon állóan,,5%-os beépítettséggel és legfelebb 4,5m-es építménymagassággal. Terepszint alatti önálló építés nem valósulhat meg. Ha a gazdasági épület bruttó alapterülete a bruttó 6 m -t meghaladó építési igénnyel rendelkezik, akkor rész-szabályozási tervben kell az építés feltételeit meghatározni. (11) a) A kertes mezőgazdasági területek az alábbi övezeti besorolást kapák. - M általános kertművelésű mezőgazdasági övezet, - M á állattartásra is igénybe vehető kertes övezet, - M t település- és táképvédelmi okból figyelemre méltó kertes övezet, - M t - település- és táképvédelmi okból érzékeny kertes övezet, 48

51 - M t település- és táképvédelmi okból különösen érzékeny kertes övezet, - M t4 - természeti szempontból különösen érzékeny kertes övezet, - M b korlátozott beépítésű belkertes övezet, - M b csak szint alatti beépítési lehetőségű belkertes övezet, Az M elű általános kertes övezetben: M SZ 2 4,5 1500/ a kialakítható minimális telekterület 5 m, a maximális ha, - elhelyezhető a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges gazdasági építmények (ellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, stb.) - Gazdasági épületet létesíteni a legalább 5 m -t elérő és legalább m széles telken lehet, - max. 4,5m-es építménymagassággal és legfelebb % beépítés mértékig, a terepszint alatt további %-os beépítési mértékkel kiegészülve. c) Az M á elű állattartó kertes övezetben M á SZ 3 4,5/5,5 1ha/1ha/2ha - szabadon állóan, - legalább ha (10.000m 2 ) alapterületű kialakítható és beépíthető és minimum m-es széles telken, - %-os beépítési mértékkel épülhet állattartásra, azon belül nagyszámú, illetve nagy méretű állattartásra is hasznosítható gazdasági épület, - a legalább ha-os alapterületű és 4 m széles telken a gazdasági épület mellett lakó épület is létesülhet, - gazdasági épületek esetében maximum 4,5m, lakóépület esetében maximum 5,5m építménymagassággal, - a terepszint alatt,5%-os mértékű lehet a kiegészítő beépítés. - Ha a gazdasági- és lakóépület együttes alapterülete a bruttó 6 m -t meghaladó építési igénnyel rendelkezik, akkor rész-szabályozási tervben kell az építés egyéb feltételeit (építési helyet, épületek számát és építészeti kialakítását) meghatározni. d) Az M t elű táképvédelmi okból figyelemre méltó kertes övezetben M t SZ 1 4,5 2000/1ha/2ha - szabadon állóan, - legalább ha (10.000m 2 ) alapterületű és minimum m széles, telken - legfelebb % beépítési mértékkel, maximum 4,5m-es építménymagassággal, - legfelebb %-os terepszint alatti építéssel kiegészítve, - a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén, kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni. - Ha a telek alapterülete legalább ha (20.000m 2 ) és a telek kisebb mérete eléri az 4 m-es értéket lakófunkció is létesülhet a beépítési mérték 50%-án. - A kialakítható minimális telek mérete 2000m 2. 49

52 e) Az M t elű táképvédelmi okból érzékeny kertes övezet SZ 0,5 M t 4,5 2000/ szabadon állóan, - legalább m alapterületű és minimum m széles telken - legfelebb,5% beépítési mértékkel, - maximum 4,5m-es építménymagassággal, - legfelebb,5%-os terepszint alatti építéssel kiegészítve, - a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén, - lakófunkció kizárása mellett, - kizárólag kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni. - A kialakítható minimális telek 2000m 2. f) Az M t elű táképvédelmi szempontból különösen érzékeny kertes övezetben SZ 0,5 M t 4,5 2000/1,2ha - szabadon állóan, - legalább, ha (12.000m 2 )alapterületű és minimum m széles telken - legfelebb,5%-os beépítési mértékkel, - maximum 4,5m-es építménymagassággal, - legfelebb 0,5%-os terepszint alatti építéssel kiegészítve, - a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén, - lakófunkció kizárása mellett, - kizárólag kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni. - A kialakítható minimális telek 2000m 2. e) Az M t4 elű természeti szempontból érzékeny kertes övezet SZ 1 M t4 4,5 2000/2ha - szabadon állóan, - legalább ha (20.000m 2 ) alapterületű és minimum m széles telken - legfelebb %-os beépítési mértékkel, - maximum 4,5m építménymagassággal, - legfelebb 1%-os terepszint alatti építéssel kiegészítve, - a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén, - lakófunkció kizárása mellett, - kizárólag kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni. f) Az M b elű korlátozottan beépíthető belkertes övezetben SZ 2 M b 3,5 800/ legalább 800m 2 a kialakítható és 5 m a beépíthető telek, melyen - szabadon állóan, és minimum m széles telken, - legfelebb %-o beépítési mértékkel, - maximum,5m építménymagassággal, - legfelebb 1%-os terepszint alatti építéssel kiegészítve, 50

53 - a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén, - lakófunkció kizárása mellett, - kizárólag kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni. g) Az M b elű felépítményt nem engedélyező belkertes övezetben - Terep alatt 0,5 M b - 800/ legalább m a kialakítható és m a beépíthető telek, melyen - ha minimum m széles telek - legfelebb,5%-os terepszint alatti beépítési mértékkel - termény-, bortároló pincét lehet építeni. ga dá odá t rü t ö t (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek: a) a patakok, árkok, vízfolyások medrei f elű övezetek b) álló vizek, tavak és partai á elű övezetek c) a közcélú nyílt csatornák medre és parta a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben. (2) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízogi engedély alapán lehet. (3) Vizek partán, vagy medrébe történő építés, akár talahoz rögzített, vagy úszó építmény engedély köteles. (4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder parta mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében 6,0 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott állandó építmény, épület nem helyezhető el. (5) A területen építményt elhelyezni, elentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgála, segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és úak kialakulását. 51

54 FEJEZET Körny ta a ítá d m ᔗ卧írá o (1) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel áró tevékenység (pl. nagylétszámú állattartás, trágyatárolás, trágyakezelés) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti. (2) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülve zavaró mértékű diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni). (3) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval áró, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott védőtávolságot kell biztosítani A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás célára alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő ú létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzáárulásával módosulhat. Fö d- ta a d m (4) A település területe felszínmozgásra, erózióra érzékeny, ezért a termőföldet és az építési telket érintő talafelszín-változtatások, építés esetén az építési engedélyeztetési elárásba a talavédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módával. (5) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a tala felső, humuszos termőrétegének összegyűtéséről, megfelelő kezeléséről és a ogszabályban előírt úrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (6) A földmozgatással áró munkavégzések során: a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni. b) A földmozgatás, mad a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). c) Az építési tevékenység befeezésekor a humuszos feltalat helyben kell legfelső rétegként elteríteni. d) A feleslegben maradó humuszos feltalat a területről elszállítani csak a talavédelmi hatóság nyilatkozata alapán szabad. (7) Fertőzött, szennyezett talaú területet felhasználni csak a ogszabályban előírt környezeti kármentesítést követően szabad. (8) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel áró tereprendezése csak bevizsgált, nem talaidegen anyaggal, a talavédelmi hatóság engedélyével történhet. (9) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő tala erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. 52

55 A f ín - a f ín a att d m (10) A terület a felszíni alatti vizek védelméről szóló országos. rendelet előírásaival összhangban, a felszín alatti víz állapota szempontából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló ogszabály szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. (11) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható. (12) A felszíni vízelvezető rendszert a területeket feltáró úthálózathoz csatlakozóan, a talavédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetésének módát - legalább a vízrendezés szempontából együttesen kezelendő területekre kiteredően, a terep rendezésére, a felszíni vízgyűtő, szükség szerint a víztározó és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó műszaki vízépítési és kertépítészeti tervek alapán kell meghatározni. (13) A vonatkozó ogszabályi előírások értelmében a csapadékvíz a befogadóba csak tisztán vagy a vízogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (14) A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki. (15) a) Az ú beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teles körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén legalább napi 1m 3 vízfelhasználással áró tevékenység céláró építés csak a létesítmények szennyvízbekötésével egyideűleg végezhető. b) A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására. (16) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. (17) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talavíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell. (18) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. 1 A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kielölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tárehabilitációs tervet kell készíteni. (19) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízogi engedély alapán lehetséges. ᔗ匷 ó ó ö ny on ko ó ᔗ匷í á i 53

56 (20) 1 ha-nál nagyobb, építési tevékenységgel érintett telek esetében a felszíni vizek elvezetésének módát a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó tervekben kell meghatározni, és azt az építési engedély-kérelemhez csatolni kell. (21) A felszíni vizek partától számított 100 m-en belül trágyatároló zártan sem létesíthető. (22) A hígtrágyás technológia és a zárt zöldtakarmány tárolása nem engedélyezhető a területen. Tá- t rm t d m, a ᔗ卧 örny t d m (23) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tárészletek a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak, a természetvédelmi hatóság hozzáárulásával végezhető. 2 (24) A ogszabály által meghatározott Natura 2000 területeket érintő használatmódosítás és építés csak a természetvédelmi hatosággal egyeztetve a Natura 2000 területekre vonatkozó hatályos előírások szerint történhet. A Natura 2000 területeket a F számú függelék tartalmazza. (25) A helyi védelemre avasolt természeti területek hrsz-os egyzékét az F számú függelék tartalmazza. (26) Az Érzékeny természeti területeket (ÉTT) -a földhivatali nyilvántartásnak megfelelő meghatározásig, illetve az ennek megfelelő Szabályozási terv módosításig - a Szabályozási terv a hatósági adatszolgáltatásnak, illetve a Komárom Esztergom Megyei Területrendezési Tervnek megfelelően elöli. (27) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek az Országos Területrendezési Tervvel összhangban a természetvédelmi hatóság óváhagyásával hasznosíthatóak. Az ökológiai hálózathoz tartozó területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse. (28) A szabályozási terven elölt és a F4 számú függelékben felsorolt egyedi táértékek megőrzéséről, védelméről a tuladonosnak gondoskodni kell. (29) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. (30) A meglévő fásított közterületek, fasorok, az építési telkek településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi elentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyek építéssel áró rendezése, változtatása csak építési engedély alapán történhet. (31) Az építés során a meglévő, fák esetén a 10 cm törzsátmérőt meghaladó fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell. (A település egyedi táértékeinek hivatalos egyzéke az ágazati szakmai segédlet alapán készül el.) (32) A területen a 20 cm törzsátmérőt meghaladó megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról elen rendelet előírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tuladonosának kell gondoskodnia. A visszapótlásra szánt növényállomány fatáát, a telepítés helyét és ideét elen rendelet alapán az építésügyi hatóság határozza meg. (33) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapán kivágott, vagy természetes módon elpusztult fa pótlása esetén a fa törzsátmérőének egyenértéke, az engedély nélkül kivágott, 2 u óp i kö ö gi n ᔗ匷 gű i n ű ᔗ匷 k ᔗ匷 ó ó ko ány n in ᔗ匷 54

57 elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő-egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőű faegyedekkel kell pótolni. (34) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében alkalmazandó elárások: a) Amennyiben az építési helyen belüli, meglevő értékes növényzet védelme korlátozza, illetve ellehetetleníti az építési helyen belüli építést akkor az építési hely határa a védelemmel érintett terület mértékéig, az építési engedélyhez benyútott dokumentációban geodéziailag bemért helyszínrazzal igazoltan, módosítható. Az építési hely módosítása a szomszédos telkek hatályos előírások szerinti építési, hasznosítási feltételeit kedvezőtlenül nem befolyásolhata. b) Terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáát figyelembe kell venni, a gyökérzóna biológiailag aktív működését veszélyeztető terepszint alatti építmény nem létesíthető, építés nem folytatható. (35) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is. (36) Ú építés esetén, az ú létesítmény kialakításából, használatából eredő zavaró mértékű légszennyező-, zaterhelő környezeti hatások ellen, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására megfelelő hely rendelkezésre állása esetén többszintes telepítésű védőzöldsávot, fásított zöldfelületet kell létesíteni. Á attartá ra onat o ó á ta áno ᔗ卧írá o 4 (1) A település közigazgatási területén az állattartás rendére vonatkozó előírásokról (tartható állatfélék, belterületi max. állatlétszám, állattartás kötelező technológiáa, közegészségügyi és környezetvédelmi követelmények, az állattartó és más épületek közötti távolságok, stb.) a Helyi Állattartási Rendelet rendelkezik. (2) Az állattartás célát szolgáló épületek, építmények elhelyezése csak építési engedéllyel történhet az övezeti előírásokban foglaltak szerint. Ku turá örö g d m 5 É ít t rt -, t ü - r g t d m (1) a) Or ágo mű m d m alatt áll az 1 hrsz-ú Rk temlom telkén álló Szentháromság-szobor 55

58 b) A szabályozási terven elölt mű m örny t nt elöli ki a terv az alábbi ingatlanokat: hrsz: 1, 2, 9, 450/2, 450/3, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471, 472 (2) a) H y ít t rt d mr avasola a terv az F elű 1. számú Függelékben szereplő területeket és ingatlanokat. b) A helyi építészeti értékvédelemre elölt területen, illetve ingatlanon a Helyi Építészeti Értékvédelmi rendelet meghozataláig az alábbiakat kell érvényesíteni: - a terven elölt védelemre avasolt területen, vagy telken építési engedély csak elvi építési engedély birtokában kérhető, - az elvi építési engedélyben az illeszkedés elvét és a védelem ellegét az illetékes tervtanács, illetve a főépítész véleménye alapán kell meghatározni, - a védelemre elölt épületek felúítása, bővítése csak a védelemszempontai szerint végezhető. (3) a) Az alábbi területek, általános régészeti védelem alatti régészeti lelőhelyek, melyek helyrazi számos felsorolása az F elű 1. számú függelékben szerepel: lő唇 l唇 Csolnok Hinter den Gärten Csolnok Szedres Csolnok Kecskehegy 4 Csolnok Cinegés I. 5 Csolnok Belterület 6 Csolnok Magosi-szőlők 7 Csolnok Szőlőhegy Csolnok Cinegés II. 9 Csolnok Hruscsó Csolnok Annavölgyi út Csolnok XII/A Akna (4) A régészetileg védett területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak a mindenkori illetékes hatóság (rendeletalkotás időpontában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) mint szakhatóság által előírt módon, és előzetes hozzáárulásával szabad. (5) A régészeti védelem alatt álló, a régészeti lelőhelyként nyilvántartott és egyéb területeken a védelem az alábbiak szerint biztosítandó: a) A védelem alatt álló régészeti területen földmunka csak a mindenkori illetékes hatóság (rendeletalkotás időpontában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) szakhatósági engedélyével végezhető. b) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a földmunkával áró beruházás, felesztés esetén megelőző régészeti feltárást szükséges végezni. c) Az egyéb területeken, ha a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul elenteni szükséges a mindenkori illetékes hatóságnak (rendeletalkotás időpontában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal), valamint a Balassa Bálint Múzeumnak, hogy az a régészeti leletmentést elvégezhesse. d) Régészetileg védett területen engedélyezett valamennyi építési munkáról értesíteni kell a Balassa Bálint Múzeumot. 56

59 Saáto og nt 6 m ny (1) a) Az Önkormányzat elővásárlási ogával élhet az Étv. 25. szerint, valamint a 3.számú mellékletben szereplő ingatlanok esetében. b) Az Önkormányzat elővásárlási ogáról az érintetteket értesíteni kell, s azt az ingatlannyilvántartásba be kell vezetni. (2) Az elhanyagolt műszaki állapotú, vagy biztosítás nélküli, omlás veszélyes pincék tömedékeléséről a tuladonosok kötelesek rendelkezni, ennek hiányában az ingatlanra terhelt költségek mellett az Önkormányzat gondoskodik. gy áró r nd 7 (1) E rendeletnek 5 db razi melléklete, db szöveges melléklete és 9db Függeléke van az 1. (2) bekezdésében felsoroltak szerint: (2) A rendelet előírásait a hatálybalépése után indított építési ügyekben kell alkalmazni (3) E rendelet hatályba lépésével egyideűleg hatályát veszíti - Csolnok község képviselő-testületének 99 卧 számú rendelete a település Összevont Rendezési Tervének HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL - a Liget hegy - Rehabilitációs központ, valamint a Pincéknél Gazdasági terület településrészekre vonatkozó 6 számú rendelet (4) A CSÉSZ és mellékletei máus 1.. napán lép hatályba. (5) A CSÉSZ rendelkezéseinek megsértése szabálysértési elárást von maga után. (6) A rendelet kihirdetéséről a egyző gondoskodik.. Csolnok polgármestere.. Csolnok egyzőe Záradék Kihirdetve: április