4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÓTT MUNKARÉSZEK

Átírás

1 TORMÁSLIGET RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÓTT MUNKARÉSZEK 4.1. TORMÁSLIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2013 (VII. 17) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE TORMÁSLIGET KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Tormásliget Község Önkormának képviselő testülete, Magyarország helyi airól szóló évi CLXXXIX törvény 13. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvény 62. (6) bekezdés 6) pontjában biztosított felhatalmazás, alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya és alkalmazása 1.. (1) A rendelet hatálya Tormásliget község közigazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és szabályozási tervi rendelkezései szerint lehet. Telekalakítás és az építés általános szabályai 2.. (1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el. (2) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez, vagy önálló helyrajzi számon ként nyilvántartott magánhoz kell csatlakoznia, méreteiknek pedig meg kell felelnie a vonatkozó övezeti előírásoknak. (3) Ahol az építés feltételei terület-előkészítés, az e rendeletben meghatározott mértékű előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg. (4) Az előírt közművek és utak létesítéséről az, vagy a telektulajdonosok gondoskodnak. Közforgalomnak átadott magánterület esetében a közforgalom számára megnyitás tényét a tulajdoni lapra rá kell vezetni. (5) Beépítésre nem szánt területen a telkek közművesítéséről az érintett tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni. Kerítés létesítésének szabályai (1) A község igazgatási területén ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, ott a közterület felőli kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni 3.. (2) A kerítés kialakítására vonatkozó előírások beépítésre szánt területen: A telek közterületi vonalán 1,2 1,8m magassággal hagyományos tömör, vagy áttört kerítés létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető. Területfelhasználás (1) A szabályozási tervlap az alábbi terület-felhasználási egységeket különbözteti meg: 4.. a) A beépítésre szánt területen az építési használat általános jellege szerint: lakó-, vegyes gazdasági és különleges területet. b) A beépítésre nem szánt területen: közlekedési és közmű-, zöld-, erdő-, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és különleges beépítésre nem szánt területet. II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek általános előírásai 5.. (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A lakóterületen csak az alábbi funkciójú építmények építhetők a) lakóépület b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület c) szálláshely szolgáltató épület,

2 TORMÁSLIGET d) kézműipari építmény, e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sportépítmény és g) üzemanyagtöltő. h) Mező- és erdőgazdasági építmény a lakóépület egyidejű elhelyezésével, az egyes építési övezetek külön előírásainak figyelembevételével építhető. (3) A szabályozási terven külön jellel fedett tekerészt zöldterületként kell fenntartani. (4) A lakóterületet részleges közművel kell ellátni azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvízhálózatra való rákötést is biztosítani kell. Átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló létesíthető, de a csatornahálózat és a szennyvíztisztító elkészülte után a hálózatra rá kell kötni. A közműpótló műtárgy helyét úgy kell megválasztani, hogy a későbbiekben ne akadályozza a csatornára való rákötést. (5) A falusias lakóterület építési övezeteinek zajövezeti besorolása1: 2 (6) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,5. (7) Tormásliget község lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusiasak. A falusias lakóterület építési övezetei 6.. Lf (1) Az 1 jelű falusias karakterű építési övezet oldalhatáron álló építési hellyel rendelkezik. a) Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be: a beépíthető telek legkisebb területe: 1000 m2 a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m a beépíthető telek legkisebb szélessége (közbenső/sarok): 13,0/15,0 m mélysége: 60,0 m a zöldfelület aránya legalább: 40 % az oldalkert mérete legalább: 6,0 m az utca felöli telekhatártól legfeljebb 50,0 m mélységig lehet építeni b) Az előkert méretét foghíjbeépítés és átépítés esetén az utcaszakaszon kialakultnak megfelelően az építési hatóság állapítja meg. Beépítetlen utcaszakaszon az előkert mérerete 5,0m. c) Az épületeket magastetővel kell lefedni. A tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet. d) Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető. Lf (2) Az 2 jelű terület a volt cselédházak területe (128 és 129 hrsz), valamint a 122 hrsz-on a kastély és a cselédházak közé ékelődött családiház területére terjed ki: a) Az övezet területén telekmegosztás nem engedélyezhető. b) A jelenlegi beépítettséget növelni nem lehet. c) A cselédházakra (128 és 129 hrsz) vonatkozó előírások: - A lakásszám nem növelhető. Egymás melletti lakások viszont (akár több is) összevonhatók, egy lakássá alakíthatók. - A magastető megtartandó, azonban a tetőtér nem építhető be. d) A 128 hrsz külön előírásai: - A pincelejárót és fedést eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani. - A két lakórész közötti istálló szakaszt állattartásra nem, csak raktározási célokra szabad használni. e) A 129 hrsz-ú telken ideiglenes melléképítményként lakásonként 1 db, legfeljebb 15 m 2 -es, fa szerkezetű, nyeregtetős fedésű tároló építhető, amelynek rövidebbik oldala a hátsó telekhatárra illeszkedik. f) A 122 hrsz-ú telken lévő lakóépület tetőtere legfeljebb 50 cm magas térdfal alkalmazásával beépíthető. Lf (3) Az 3 jelű kialakult építési övezet a vasállomással szomszédos telekre terjed ki. a) Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be: - a beépítési mód szabadonálló - az előkert mérete kialakult - az oldalkert mérete legalább 3,00m - a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 % - a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m - Az utca felőli telekhatártól legfeljebb 50.0m mélységig lehet építeni - a zöldfelület aránya legalább: 40 % b) Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető. Vegyes területek általános előírásai 7.. (1) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: - lakóépület, - igazgatási épület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - egyéb közösségi szórakoztató épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (2) A vegyes területet részleges közművel kell ellátni azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvízhálózatra való rákötést is biztosítani kell. Átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló létesíthető, de a csatornahálózat és a szennyvíztisztító elkészülte után a hálózatra rá kell kötni. A közműpótló műtárgy helyét úgy kell megválasztani, hogy a későbbiekben ne akadályozza a csatornára való rákötést. (3) A településközpont vegyes terület építési övezeteinek zajövezeti besorolása1: 3. (4) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0. (5) A létesítmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

3 TORMÁSLIGET Településközpont vegyes terület építési övezetei Vt (1) A 1 jelű építési övezet faluház és kereskedelmi egységek elhelyezésére szolgál. 8.. a) Az építési övezetre vonatkozó előírások: - a kialakítható telek legkisebb területe: 2200 m 2 szélessége: 30,0 m mélysége: 70,0 m - a beépítési mód szabadonálló - a megengedhető legnagyobb beépítettség: 25 % - a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5/7,5 m - az előkert legkisebb mérete 15,0 m, amelyen belül a szükséges számú parkolókat el lehet helyezni - az oldalkert legkisebb mérete: 4,0 m - a hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m - a zöldfelület aránya legalább: 35 % b) Az épület tervezett tömege és az alkalmazott anyagok illeszkedjenek a falusias környezethez és a községközpontot alkotó régi uradalmi épületekhez. c) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni. Vt (2) A 2 jelű építési övezet a Bauer kastély telkére és bővítményére terjed ki. a) A szabályozási terven jelölt telekalakítást funkcióváltás esetén az épület környezetének rendezése céljából végre kell hajtani. A telek bővítménye zöldterületként tartandó fenn. b) Az övezetben melléképületek nem építhetők. c) A legkisebb zöldfelület 30 % lehet. d) A Bauer kastélyra vonatkozó külön előírások: - Esetleges új funkciónak megfelelő belső átalakításakor a homlokzatok eredeti nyílászáró ritmusát legalább vakablak alkalmazásával, a díszítést és tagolást vissza kell állítani. - A tetőtér nem építhető be. - A megnövelt telken a szükséges számú gépkocsiparkoló kialakítása után fennmaradó felületen kertészeti tervek alapján pihenőparkot kell kialakítani Gazdasági terület (1) Tormásliget területén sajátos építési használata szerint a Szabályozási Terv egyéb ipari gazdasági területeket határol körül. (2) Az egyéb ipari területek általános előírásai 9.. a) Az egyéb ipari területen nem jelentős mértékű zavaró hatású, a szolgáltatóipar, feldolgozóipar és a raktározás tárgykörébe tartozó tevékenységek létesítményei helyezhetők el. A területen lakás nem építhető. b) Az egyes építési övezetekben meghatározott méretű előkerten belül fásított gépkocsiparkoló elhelyezhető. c) Az egyéb ipari terület határa mentén a Szabályozási Terven ültetési kötelezettséggel jelölt sávban többszintes növényzet ültetendő. Új létesítmény használatbavételi engedélye csak ennek megléte esetén adható ki. d) Egy telken belül a létesítendő épület bruttó alapterületének 15%-a, ha a technológia megköveteli az övezetben előírt legnagyobb építménymagasságnál magasabb is lehet, de ez esetben elvi építési engedély benyújtása kötelező. e) A belterületen lévő, vagy belterülethez csatlakozóan kijelölt egyéb ipari gazdasági területeket részleges közművel kell ellátni azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvízhálózatra való rákötést is biztosítani kell. Átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló létesíthető, de a szennyvíztisztító bővítésének elkészülte után a hálózatra rá kell kötni. A közműpótló műtárgy helyét úgy kell megválasztani, hogy a későbbiekben ne akadályozza a csatornára való rákötést. (3) A gazdasági területek építési övezeteinek zajövezeti besorolása: 1 4. (4) A létesítmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót és rakodóhelyeket telken belül kell elhelyezni. Az egyéb ipari terület építési övezetei 10.. Gip (1) A E1 jelű építési övezet a volt tormáspusztai majorsági terület (127 hrsz). a) Az övezet az alábbi feltételekkel építhető be: - a beépíthető legkisebb telek területe: 5000 m2 - a megengedett legnagyobb beépítettség: 20 % - a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5/7,5 m - a zöldfelület aránya legalább: 40 % kell legyen. b) A területet a 130 hrsz Liszt Ferenc utcai csomópontján keresztül lehet megközelíteni. c) A szintterület sűrűség megengedett legnagyobb értéke telkenként 0,5. Gip (2) A E2 jelű építési övezet előírásai a Daniella major építési telké(ei)re vonatkoznak. a) Az építés az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezhető: - a beépíthető legkisebb telek területe: m2 szélessége: 80,0 m mélysége: 130,0 m - a megengedett legnagyobb beépítettség: 40 % - a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5/10,5 m - a zöldfelület aránya telkenként legalább: 25 % - kell legyen, amelybe beleszámítható a Daniella major szabályozási terve c. tervlapon ültetési kötelezettség alá eső terület. - Az építményeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni. b) A Daniella major beépítésre szánt területe egy csomóponton keresztül csatlakozhat a 8624 j. hoz. Telekmegosztás esetén a keletkező új telkek megközelítésére önálló helyrajzi számmal rendelkező magánutat kell létesíteni. c) A szintterület sűrűség megengedett legnagyobb értéke telkenként 1,2. 1 A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KöM EüM együttes rendelet,valamint a környezeti zaj és és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.)Korm. rendelet

4 TORMÁSLIGET Kmü 1 Különleges terület 11.. (1) A építési övezet Meggyespuszta területén található. a) Az építési övezet telkein mezőgazdasági állattartó, tároló, feldolgozó, gépszín és irodaépület helyezhető el. b) Az egyes telkek az alábbi feltételekkel építhetők be: - a beépíthető legkisebb telek területe: m2 - a megengedett legnagyobb beépítettség: 23 % - a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5/10,5 m - a zöldfelület aránya legalább: 25 % amelybe beleszámítható a Meggyespuszta szabályozási terve c. tervlapon ültetési kötelezettség jellel körülhatárolt terület. c) Az ültetési kötelezettség jellel körülhatárolt sávban többszintes védőzöldet kell ültetni. III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési terület 12.. (1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad. (2) A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell. (3) A szabályozási szélességen belül csak a köz létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (4) Közhálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek Kmü 2 (2) A jelű építési övezet Meggyespuszta 055 és 057 hrsz telkekre terjed ki. a) A volt cselédlakásokban a továbbiakban is csak lakás helyezhető el. b) Az épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető. c) A 055 hrsz-on lévő épületet mint építészeti értéket jó állapotban meg kell őrizni. Felújítása során homlokzati felületein hagyományos építőanyagok alkalmazandók, tetőhéjazata égetett cserép színű kiselemekből álló anyag lehet. d) A telkekkel kapcsolatos telekalakítás nem engedélyezhető, a jelenlegi beépítettségük nem növelhető. Ideiglenes melléképítményként a szabályozási terven jelölt helyen fa szerkezetű, legfeljebb 2,20 m építménymagasságú, nyeregtetős, lakásonként 15, 0 m2-t meg nem haladó alapterületű tárolót lehet építeni. KT (3) A jelű terület a temető (113 hrsz) területén csak temetkezési célú és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el. a) -A beépítettség legfeljebb 2% lehet. b) A temetőt parkoló a szabályozási terven jelölt helyen, a 115 hrsz-ú ellentétes oldalán helyezhető el. KB (4) A jelű építési övezet a Tormásliget I. védnevű homokbánya művelés alatt álló területe, amelyen csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények helyezhetők el. A homok elszállítása lakóutcákon keresztül nem, csak a szabályozási terven kijelölt vonalon történhet. a) A terület határa mentén a Szabályozási Terven ültetési kötelezettséggel jelölt sávban többszintes növényzet ültetendő. KSZ (5) A jelű építési övezet a szennyvíztisztító területére terjed ki. Az övezetben a tisztítási technológiához tartozóberendezések és azok épületei helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 10% lehet. Az építménymagasság legfeljebb 4,0m. a) A terület határa mentén a Szabályozási Terven ültetési kötelezettséggel jelölt sávban többszintes növényzet ültetendő. Út neve j. Újkér- Horvátzsidány ök átkelési szakasz 69, 119 hrsz külterületen 0239, 052 hrsz j. Sajtoskál- Tormásliget ök külterületen 0257 hrsz 3. Gábor Áron u. 39 hrsz 4. Wesselényi u. 78 hrsz 5. Kisfaludy S. u. 22 hrsz 6. József A. u. 99 hrsz 7. Munkácsi M. u. 125 hrsz 8. K 1 jelű 130 hrsz Települési kat. gyűjtő országos mellék országos mellék Közi kat. B.V.c.B. K.V.B. Kezelő Védőtáv. köz köz m Szab. szél. 18,00-25,00 30,00 K.V.B. köz m 30,00 16,00-20,00 15,00 15,00-20,00 18,00 14,00-20,00 12,00 Megjegyzés E védett fasor

5 TORMÁSLIGET K 2 jelű 127/6 hrsz 10. K 3 jelű 51 hrsz 11. K 4 jelű 1 hrsz 12. K 5 jelű 115 hrsz 13. K 6 jelű 07 hrsz Megjegyzés. E: OTÉK-ban előírt értéknél kisebb építési szélesség a) Kerékpár utak 9,00 E mezőgazd 12,00 mezőgazd 12,00 mezőgazd 9,00 E temetőhöz 12,00 homokszáll A terv Tormásliget állomásról kiinduló, a 8624.j. mellett önállóan vezetett kerékpártal kíván csatlakozni a körforgalomnál az országos kerékpár hálózathoz. b) Tormásliget közigazgatási területén lévő mezőgazdasági utak Hrsz Szabályozási Szabályozási Megjegyzés Hrsz szélesség szélesség Megjegyzés ,00 E ,00 E ,00 E ,00 E , ,00 E , ,00 E 054 9,00 E ,00 E ,00 E ,00 E ,00 E ,00 E ,00 E ,00 E , ,00 E , ,90 Megjegyzés. E: OTÉK-ban előírt értéknél kisebb építési szélesség (5) Közterületi parkoló a temetőhöz tartozó parkoló a 115 hrsz mellett. (6) Egyéb helyeken a létesítmények működéséhez szükséges, előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni. (7) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az tengelyétől számított m védősávot kell biztosítani. A védősávon belül létesítmény csak az kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el a külön jogszabályban előírt feltételek szerint. (8) A gyalogos közlekedés számára az keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Kök (9) Vasvonalra vonatkozó előírások: a) A Harka -Szombathely vasvonal építési szélessége a jelenlegi telekhatár, de legalább 20,0 m. b) Országos közforgalmú vas mentén a szélső vágánytól számított 50,0 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak az üzemeltető hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. Közműterületek és létesítmények 13.. (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (2) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az egyes területfelhasználási egységeknél előírt közművesítettség rendelkezésre áll. (3) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (4) A telken belül tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előterében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. (5) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető.) (6) A gázszállító vezeték védőtávolsága 9,0 9,0 m, amelyen belül mindennemű építési tevékenység az üzemeltető engedélyével végezhető. (7) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (8) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (9) Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül mindennemű tevékenység az üzemeltető engedélyével és előírásai szerint végezhető. (10) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az tal egyeztetett helykijelölés történjen. (11) A Szabályozási terv az alábbi önálló közműterületeket jelöli: Köz 1 a) A jelű terület a vízmű területe,amelyen belül az ivóvíz nyeréséhez és kezeléséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

6 TORMÁSLIGET Köz 2 b) A jelű terület a gázfogadó állomás területe, amelyen csak a működéshez szükséges építmények helyezhetők el. Köz 3 c) A jelű területek tervezett szennyvízátemelők területei, kitűzésük az engedélyezett tervek alapján lehetséges. Területén csak a működéshez szükséges építmények helyezhetők el. Zöldterületek 14.. (1) A zöldfelületi előírások a közparkokra, közlekedési területen lévő zöldfelületen lévő zöldfelületre, fasorokra, telken belüli zöldterületekre vonatkoznak. ZKp (2) A jelű övezetben (114 hrsz, 116 hrsz) a meglévő épületeken kívül csak a testedzést és pihenést elősegítő építmények helyezhetők el: - séta - pihenőhely - tornapálya - gyermekjátszótér - a terület fenntartásához szükséges épület - A helyi védelem alatt álló Angol-kert kertészeti tervek alapján történő felújításra és intenzív fenntartásra szorul. A szintén helyi védelem alatt álló fasorok fennmaradása és ápolása biztosítandó. (3) Új közkert létesítendő a buszforduló mellett. A helyét a Szabályozási Terv tartalmazza. (4) Belterületen - a 12,0-16,0 m közötti szélességű meglévő utcákban legalább egyoldali, - a legalább 16,0 m szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő. (5) A település közterületi zöldfelületeinek védelmében: a) A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegüknek és értéküknek megfelelően, legalább az 1m magasságban mért törzsátmérő mértékig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni. b) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja Erdőterület 15.. (1) A közigazgatási területen található erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi vagy gazdasági erdők. Ev (2) Védelmi rendeltetésű erdő övezetben erdőgazdálkodás nem folytatható,épületek nem építhetők, az OTÉK 32..-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják: Eg (3) A gazdasági erdő övezetben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása. Csak a fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetök el a következő feltételekkel: a) a beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha ( m2) b) a beépítési mód: szabadonálló c) beépítettség legnagyobb mértéke 0,5% d) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5m lehet. Mezőgazdasági terület általános előírásai 16.. (1) A mezőgazdasági terület telkei csak az esetben építhetők be, ha a telek már meglévő, kialakított ról, vagy a szabályozási tervben rögzített, tervezett ról közvetlenül megközelíthető, és az kialakítása az épület építése megkezdésének idejére befejeződött. (2) A övezetekben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben a vonatkozó összes szakhatósági előírásoknak maradéktalanul megfelelnek), illetve ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi az érintett telken új épület is létesíthető. (3) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl, az árkok, csatornák, a köz- és dűlőutak, a birtokhatárok mentén új, az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kell telepíteni (4) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a következő övezetekbe tartozik: a) Az általános mezőgazdasági övezetbe az árutermelő, zömében szántó földrészletek, b) A korlátozottan használható övezetbe a természetvédelmi szempontok szerint meghatározott művelésű és korlátozottan beépíthető területek tartoznak. A mezőgazdasági terület övezetei 17.. Má (1) Az jelű általános mezőgazdasági övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges: a) A m 2 -t meghaladó területű telkeken - mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos gazdasági épületek (termékfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító, állattartó, stb.), - mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos irodaépület, - lakó- és szállásépület, - pince, komposztáló telep építményei

7 TORMÁSLIGET helyezhetők el a szabadonálló beépítési módon. b) A felsorolt épületek és építmények az alábbi feltételek teljesülése esetén létesíthetők: - a telek minimális szélessége: 50,0 m - az előkert legkisebb mérete: 14,0 m - az oldalkert legkisebb mérete: 10,0 m - beépítettség legfeljebb: 3 % lehet - a telkek hiányos közművel láthatók el és legalább 9,0 m széles tal megközelíthetők kell legyenek. Mk (2) Az jelű mezőgazdasági övezet a mezőgazdasági területnek vízvédelmi és tájképvédelmi szempontok miatt elkülönítve kezelendő része. Az övezetben épület és építmény nem helyezhető el. Vízgazdálkodási területek 18.. (1) Vízgazdálkodással összefüggő területek övezete a folyóvizek, árkok medre és parti sávja. V (2) A jelű övezetre vonatkozó előírások: a) A patakok és árkok medrében és parti sávjában a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység a meder kezelője és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető. b) Az övezetben levő vízgazdálkodási területeken a természetes és természetközeli vízmedrekre vonatkozó kezelési-fenntartási irányelveknek megfelelően kell biztosítani a vízi és vízközeli élőhelyek védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén kerülendők. c) A természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelése nem engedhető meg. Különleges beépítésre nem szánt területek 19.. KkB (1) A jelű terület a Tormásliget I. védnevű homokbánya művelés alatt nem álló területe, amelyen építmények nem helyezhetők el. (1) Levegőtisztaság védelem IV.EGYÉB ELŐÍRÁSOK Környezetvédelem 20.. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (sportterület, zöldterület) vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető. (2) Zaj és rezgés elleni védelem a) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg. b) Az üzemi létesítményekből származó környezeti zajszint - Lakóterületen nappal ( ) az 50dB, éjjel ( ) a 40dB, - Gazdasági területen nappal a 60dB, éjjel az 50dB zajterhelési értékeket nem haladhatja meg. c) Új épület építése, meglévő épület átépítése, valamint új közlekedési zajforrás létesítése esetén a közlkedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében - Lakóterületen: Főutak, gyűjtőutak mentén nappal a 60dB, éjjel az 50dB, Átmenő forgalom nélküli utak mentén nappal az 55dB, éjjel a 45dB - Gazdasági területen Nappal a 65dB, éjjel az 55dB zajterhelési értékeket nem haladhatja meg. (3) Hulladékgazdálkodás a) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók. b) Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek a lakóterületen kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika, gyógyszertár, javítószolgáltatások, stb.) folytatása esetén engedélyezhetők. c) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulldékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. d) Tormásliget területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel. (4) Földvédelem a) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb.) záró aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető. b) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, ősszegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. c) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát. d) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. e) A mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelem érdekében a Szabályozási terven ábrázolt meglévő véderdő sávok megmaradásáról gondoskodni telepíteni kell.

8 TORMÁSLIGET f) Vízvédelem a) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen - Állattartás a vízfolyások legalább 200m-es körzetén belül nem folytatható, - Növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően m-en belül nem folytatható. b) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. c) Tormásliget igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos. d) Nem burkolt felületen hulladék, illetve sózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el. Táj- és természetvédelem 21.. (1) A 2/1995.III.2 határozattal helyi védelem alatt álló belterületen fekvő 3,5 ha-os angolpark és a három külterületi fasor (Csepreg-Újkér közötti közlekedési mentén a településtől nyugatra lévő szakaszt kísérő hársfasor; a keletre lévő szakaszt kísérő vadgesztenyefasor és a Tormáspatakkal egy darabon párhuzamosan futó föld mentén elhelyezkedő magyarkőris fasor további fennmaradását, megfelelő ápolását biztosítani kell. (2) Fokozott figyelmet kell fordítani a meglévő vizes élőhelyek, vízfolyások megőrzésére. Mivel ezek az élőhelyek kisszámban és kis kiterjedésben fordulnak elő fennmaradásukat biztosítani kell. (1) Ismert régészeti lelőhelyek: Régészet lelőhely. Tormáspuszta Helyrajzi számok: 0280/5. 2. lelőhely. Pós-patak keleti oldala. Helyrajzi számok: 049; lelőhely. Tormás-patak nyugati oldala. Helyrajzi számok: lelőhely. Tormás-patak vas között. Helyrajzi számok: 0297; 0298; 0299; 0284/3. 5. lelőhely. Homokbánya. Helyrajzi számok: 05; 021/2. (2) Régészeti lelőhelyeken minden -30cm-t meghaladó mélységű talajbolygatással járó tevékenységet csak a KÖH szakhatósági állásfoglalása alapján, megelőző régészeti feltárások után lehet végezni. (3) Régészeti érdekű területek: - a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke - a Tormás és a Pós-patak medrét kísérő területek - a község határának déli részéna Pós-patak által két oldalról körülvett markáns kiemelkedés, az ún. Nagy-domb-dűlő területe (4) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az illetékes hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. (5) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az illetékes hivatalt értesíteni kell. (6) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. Művi értékvédelem 23.. (1) Műemlékek Tormásliget területén országos védelem alatt álló épület, objektum nincs. (2) Épített örökség helyi védelme: a) Egyedi védelem alatt álló épületek: 1. Tormáspuszta Bauer kastély (121 hrsz.) 2. Tormáspuszta, az Angol parkban álló Szűz Mária templom 3. Meggyespuszta harangláb (056/2 hrsz) b) A helyi védelem alatt álló épületek külső belső felújítása csak szakszerű építési engedélyezési tervek alapján történhet. A felújítás során törekedni kell az eredeti állapot, külső megjelenés visszaállítására. Védőterületek, védősávok 24.. (2) A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, ezen túl a külterületen a természetes vagy természetközeli élővízfolyás partélétől számított 50,0-50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el, valamint környezetkímélő mezőgazdasági termelést kell folytatni. (3) Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül a 11/1984.(VIII.22.) IpM számú rendeletében előírtakat be kell tartani. (4) A gázszállító vezeték védőtávolsága 9,0-9,0 m. (5) Az országos közutak védőtávolságáról e rendelet 12.. (7) bekezdése intézkedik. Záró rendelkezések 25.. (1) E rendelet a kihirdetését követö 45. napon lép hatályba és a 736-TRF/2012 törzsszámú dokumentáció Szabályozási Terv 4.2 és 4.3 számú lapjaival együtt érvényes.

9 TORMÁSLIGET (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tormásliget község képviselő testületének 6/2002. (VI.17.) i rendelete Tormásliget község Helyi Építési Szabályzatáról hatályát veszti. Tormásliget, július 03. Mester Árpád polgármester.. Módosné dr. Farkas Rita jegyző Kihirdetési záradék: E rendelet kihirdetésre került július 17. Módosné dr. Farkas Rita jegyző