Sajólád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2012. (XII.18.) sz. rendelete Sajólád Község Helyi Építési Szabályzatáról

Átírás

1 Sajólád Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2012. (XII.18.) sz. rendelete Sajólád Község Helyi Építési Szabályzatáról Sajólád község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. (1) bekezdésében, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott feladatkörében és az Étv. 9. (2)-(6) bekezdésében biztosított véleményezési eljárás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya (1) Jelen rendelet hatálya Sajólád község közigazgatási területére terjed ki. (2) Az igazgatási területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni jelen Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási Tervek együttes alkalmazásával szabad. 2. Közigazgatási és belterületi határ (1) A település bel- és külterületének meglévő és tervezett határvonalát a szabályozási tervek jelölik. 3. A Szabályozási Terv elemei (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz. (2) Kötelező szabályozási elemek: 1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal), 2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai, 3. a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás, 4. a legnagyobb beépítettség mértéke, 5. a megengedett építménymagasság felső határa, 6. a minimális telekméret, 7. beépítési mód, 8. kötelező építési vonalak. (3) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok. II. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak: lakóterületek (kertvárosias, falusias) Lke; Lf vegyes területek (településközpont vegyes terület (Vt), központi vegyes terület (Vk)) gazdasági területek (Gksz, Gip) különleges területek (K) 4.

2 5. Lakóterületek (1) Kertvárosias lakóterület (Lke) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: 1. Legfeljebb négylakásos lakóépület. 2. A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltat, vendéglátó épület. 3. Egyházi, oktatási, szociális, egészségügyi épület. 4. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. Kivételesen elhelyezhető: a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. Kivételesen sem helyezhető el: szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárműveket és az ilyeneket szállító járművek számára. Lke Lke Lke Lke Lke Lke O-K 30 O ,5 700 O-1 30 O-Ikr-K 30 O-SZ-K 30 O-SZ-Ikr-K 30 a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság. b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: oldalhatáron álló beépítés esetén: 550 m 2 ikresen csatlakozó beépítés esetén: 550 m 2 szabadon álló beépítés esetén: 600 m 2 c) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 12,0 m széles telkek is beépíthetők, amennyiben az oldalkert és tűzvédelmi védőtávolság betartható. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. és 36. alapján kell meghatározni. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. h) A beépítés utcavonalát a szabályozási terven a kötelező építési vonal határozza meg, ahol nincs jelölve, ott az új épület a meglévő helyére építhető. (2) Falusias lakóterület (Lf) A falusias lakóterületen elhelyezhető: 1. lakóépület, 2. mező-, erdőgazdasági (üzemi) építmény, 2

3 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény (amely a lakóterületi funkciót nem zavarja). Nem helyezhető el: helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő állomás. L f O-I 30 4,5 900 a) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m 2 b) Beépítési mód: oldalhatáron álló; szabadon álló (szélső telek esetén) c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Az előkert mérete: 5,0 m. L f L f O-K 30 O-SZ-K 30 a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság. b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: szabadon álló beépítésnél: 900 m 2, oldalhatáron álló beépítésnél: 800 m 2, ikresen csatlakozó beépítésnél: 700 m 2, c) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló, ikresen csatlakozó. Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni. Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 12,0 m-es telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉKban meghatározott oldalkert és tűzvédelmi távolság a szomszédos épülettől biztosítható. d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, illetve 6,0 m. f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása: Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. és 36. alapján. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni. Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet, amennyiben a kialakult utcaképet nem zavarja. h) A nagyobb mélységű telkeknél a beépítettség nagysága a telek 50 m-es mélységéig értendő telekterületre vonatkozik. 6. Vegyes területek (1) Településközpont vegyes terület (Vt): A településközpont vegyes területen elhelyezhető: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb szórakoztató közösségi épület, 3

4 egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény. Nem helyezhető el: parkolóház és üzemanyagtöltő állomás. Vt O-K 30 Közösségi ház, italbolt (Gombos u.) a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot. b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult helyzet. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. Vt O-SZ-K 30 6,0 K ABC, posta tömb (Ady E. u.), óvoda, polgármesteri hivatal, József A. u. és Sport u. sarok tömb a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot. b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló, kialakult helyzet. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. Vt SZ-K 30 9,0 (K) K Általános iskola, római katolikus templom tömb a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság. b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult állapot. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m (kivéve a templomot, az kialakult helyzet). f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. Vt O-K 40 Orvosi rendelő telekterülete: a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot. b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult állapot. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. Vt O-K 30 Imaház (Rákóczi u.) a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság. b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult helyzet. 4

5 c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. e) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. Vt Sz 30 6,0 900 a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m 2. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépíthetőség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. Vt Sz 30 9,0* 900 a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m 2. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) Beépíthetőség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m; *kivéve templomtorony. (2) Központi vegyes terület (Vk): Központi vegyes területen elhelyezhető: igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb szórakoztató közösségi épület a területnek azon a részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Vk SZ-K 30 9,0 K Volt Munk-féle vadászkastély és a hozzá tartozó park A kastéllyal szemben, az út másik oldalán lévő 026/2 hrsz. ingatlan területe a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő, kialakult állapot. b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult. c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. 7. Gazdasági területek A település kül- és belterületén a gazdasági terület jellege szerint: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) ipari területek (Gip) alakíthatók ki. (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: 5

6 A területen elhelyezhető: 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 3. igazgatási és egyéb irodaépület, 4. parkolóház, üzemanyagtöltő 5. sportlétesítmény. Kivételesen elhelyezhető: egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület. Gksz SZ-K 30 6,0 K Meglévő és tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület Autószerelő műhely és autósbolt Ónodi út mellett, külterületen Bővítési lehetőség: 046/45; 046/46 hrsz. ingatlanon. a) Kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult állapot. b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%. g) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. Gksz O-K 40 TÜZÉP telep, Dózsa Gy. u a) A legkisebb kialakítható telekterület: kialakult. b) Beépítési mód: oldalhatáron álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30%. Gksz SZ-K 40 6,0 K Sport utca, 691 hrsz. a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. Gksz SZ 40 9, a) A legkisebb kialakítható telekterület: 1500 m 2. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m. 6

7 (2) Ipari terület: Gip SZ-K 40 6,0 K Külterületen meglévő iparterület: 026/5, 026/3 hrsz. terület. A Bőcsi forgalmi út mellett lévő mg. major északi oldalán. Bővítési lehetőség van. a) A legkisebb kialakítható telekterület: meglévő. b) Beépítési mód: szabadon álló, kialakult helyzet. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. -a tartalmazza. Gip SZ 40 6, a) A legkisebb kialakítható telekterület: 1000 m 2. b) Beépítési mód: szabadon álló. c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet. d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m. 8. Különleges területek Zöldfelületi intézmények: (1) Temető (Római katolikus temető: Dózsa Gy. u., 395 hrsz. és 566 hrsz. területen): K-TE SZ 10 4, (2) Kegyeleti park (Volt zsidó temető: 393 hrsz.): K- Tp (3) Sportterületek: K-Sp K-Sp SZ 10 4,5 360 SZ 15 4, Sport utcában, 600 hrsz. területen, öltözővel ellátott. A területen csak a sporttal kapcsolatos építmény (lelátó), ezzel kapcsolatos kiszolgáló épületek helyezhetők el. A sportterülethez parkolót kell biztosítani. 7

8 III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK (1) Közlekedési területek besorolása: 1. gyorsforgalmi út 2. országos főút (I. és II. rendű) 9. Közlekedési területek és létesítmények 3. országos mellékút, települési főút Meglévő: sz. országos összekötő út, települési főút, forgalmi út (belterületen Dózsa Gy. u.) sz. országos összekötő út, települési főút, forgalmi út (belterületen a Fráter Gy. u. 878 hrsz-ú szakasza) Tervezett: Nyugati elkerülő út, Keleti elkerülő út. Belterületi szabályozási terv szerint. 4. helyi gyűjtőút Meglévő: Bem utca Jókai utca Deák F. utca Móra F. utca Szabadság utca Arany J. utca Tervezett: Széchenyi I. utca Bajcsy-Zs. E. utca Deák F. utca 862 hrsz-ú út 872 hrsz-ú út és a tervezett keleti elkerülő út közötti tervezett út. 5. kiszolgáló út Belterületi szabályozási terv szerint. 6. gyalogút 7. kiemelt külterületi kiszolgálóút. Külterületi szabályozási terv szerint. (2) Fogalom-meghatározások Külterületen: Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el. Az út építési területe: Az út építési területén csak a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. Szabályozási szélesség: A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal. 10. Zöldterületek (1) A zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza. (2) Közpark (Zkp): közterületi zöldfelületek; épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. 8

9 (3) A közparkban elhelyezhetők: pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér, stb.) vendéglátó épület, terület fenntartásához szükséges épület. 11. Erdőterületek (E) (1) Az erdővel kapcsolatos alapvető jogszabályi előírásokat az erdőről és az erdő védelméről, szóló törvény tartalmazza. (2) Gazdasági erdő (Eg) A területen erdészeti, vadgazdálkodási építmények; kutatási ismeretterjesztési célokat szolgáló építmények; erdőgazdálkodási célú, valamint fafeldolgozó építmények, illetve ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. Az övezetre vonatkozó szabályok: beépítési mód: szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 0,5% megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m kialakítható legkisebb telekterület: m 2 (3) Védőerdő (Ev) A területen erdészeti, vadgazdálkodási, valamint kutatási, ismeretterjesztési célokat szolgáló, épületnek nem minősülő építmények és ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. 15. Mezőgazdasági rendeltetésű területek (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik: Általános mezőgazdasági terület Má A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás létesítményei helyezhetők el. szántó Má1 rét, legelő Má2 Mezőgazdasági major terület Mg (3) Má1 és Má2 mezőgazdasági terület beépítésére vonatkozó szabályok: beépítési mód: m 2 telekterület alatt nem építhető be; egyébként szabadonálló megengedett legnagyobb beépítettség: 3% megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m terepszint alatti építmény nem létesíthető. (4) Mg mezőgazdasági major terület beépítésére vonatkozó szabályok: kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m 2 beépítési mód: szabadonálló, több épületegység megengedett legnagyobb beépítettség: 5% megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m terepszint alatti építmény nem létesíthető. (1) A közigazgatási területen vízgazdálkodási terület: Sajó folyó, árkok (V1) Árvízvédelmi töltés (Vto) 16. Vízgazdálkodási területek (V) 9

10 (2) A vízgazdálkodási területen csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak létesíthetők, a vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával és az általuk megszabott feltételek szerint. (3) Árvízvédelmi töltés (Vto) területén a töltés lábától mért m széles sávot árvízi védekezés és karbantartás céljára szabadon kell hagyni. (4) Az árvízi lefolyási sávban fásítás, erdőtelepítés csak a megfelelő engedélyek birtokában, az adottságoknak megfelelő, honos fajok alkalmazásával, az árvíz levezetésének akadályoztatása nélkül valósítható meg. 17. Különleges, beépítésre nem szánt terület (1) A szennyvízátemelő területe különleges beépítésre nem szánt terület, jele: Kk-Ko. A területen szennyvízátemelő műtárgy helyezhető el. (2) Megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítása szükséges. A védőtávolságon belül lakó-, szálláshely funkció nem helyezhető el. 18. Közműterületek, közműlétesítmények Csapadékvíz-elvezetés: (1) A 10 m-nél kisebb szabályozási szélességű vegyesforgalmi utakat úgy kell kiképezni, hogy azok a csapadékvíz zavartalan elvezetését biztosítani tudják, csészeszelvény kiépítésével. (2) Szükséges a meglévő árkok, átereszek folyamatos karbantartása, tisztítása, hiányzó föld és burkolt árkok megépítése. (3) A felszíni vizek jó állapotának megőrzése, illetőleg a felszíni vizek jó állapotának elérését szolgáló intézkedések megtétele a kibocsátó kötelessége. (4) A felszíni vizek jó állapotának, vízminőségi határértékeit és következményeit külön jogszabály határozza meg. Villamos energia ellátás: (1) A 20 kv-os szabadvezeték meglévő nyomvonalait a beépítésnél figyelembe kell venni, annak biztonsági övezetében bármilyen tevékenység végzése, építmény létesítése csak a légvezeték üzemeltető hozzájárulásával lehetséges. (2) A biztonsági övezet a légvezeték szélső vezetékének szálától mért 5,0 m-es távolság, mindkét irányban. A vezeték azon szakaszán, amely a belterületre vonatkozó előírások megtartásával készült, a biztonsági övezet határa mindkét irányban 2,5 m. Gázellátás: A település külterületén haladó nagynyomású gázszállító vezetékek védőtávolságait be kell tartani: 64 bar nagynyomás-fokozatú vezeték védőtávolsága: 28,0 28,0 m. 8 bar középnyomású vezeték védőtávolsága: 9,0 9,0 m. 10

11 IV. FEJEZET AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME 19. Régészeti lelőhelyek védelme (1) A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani. (2) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. (3) A földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. 20. Épített érték védelme (1) A helyi védelem alá vont ingatlanokat a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (2) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell tartani. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé. (3) A Helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A felhagyott temetők területeire kertészeti tervet kell készíteni, és a területeket a terv szerint kell rendezni. V. FEJEZET Általános érvényű előírások 21. Sajátos intézmények (1) Azokat a területrészeket, amelyeket a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. 22. Egyéb rendelkezések (1) A régészeti lelőhellyel érintett mezőgazdasági területeken a beépítés előtt régészeti szakvélemény beszerzése kötelező. (2) A közigazgatási területen nyeles telek nem alakítható ki, kizárólag telekrendezés céljából. (3) Az utcai kerítések max. 1,80 m magasak lehetnek. Tömör kerítés nem alakítható ki, az áttörés mértéke min. 30%. 23. A település közigazgatási területére készítendő további tervek, intézkedések 11

12 (1) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni. (2) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni, hogy a módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági munka folyamatosságának érdekében. Ezen a tervlapon a szabályozási tervek területét, jóváhagyandó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell tüntetni. 24. Tűzvédelmi előírások (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. (2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy az biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat. (1) Jelen rendelet január 21-én lép hatályba. VI. FEJEZET 25. Záró rendelkezések (2) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követő ügyekben kell alkalmazni. (3) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (4) Jelen rendelet mellékletei a) 1. sz. melléklet Szabályozási Tervek 1. Belterület Szabályozási Terve (rajzszám: SZT-01; 2. Külterület Szabályozási Terve (rajzszám: SZT-02; b) 2. sz. melléklet Helyi védett épített értékek (5) Jelen rendelet függelékei: a) 1. sz. függelék Természeti védelem b) 2. sz. függelék Műemléki védelem c) 3. sz. függelék Régészeti értékek védelme Sajólád, december 18. Kissné Klusóczki Katalin sk. jegyző Pozbai Zoltán sk. polgármester A rendelet kihirdetve:.. PH.. Kissné Klusóczki Katalin jegyző 12

13 13

14 18/2012. (XII.18.) rendelet mellékletei 1. sz. melléklet Szabályozási Tervek 1. Belterület Szabályozási Terve (rajzszám: SZT-01; 2. Külterület Szabályozási Terve (rajzszám: SZT-02; 2. sz. melléklet Helyi épített értékvédelem Cím Hrsz Megnevezés Védelem Fotó Ady E. u hrsz. lakóház fehérre meszelt parasztház Ady E. u hrsz. lakóház oszlopos tornác fehér kőkerítés Alkotmány u hrsz. lakóház oszlopos tornác Dózsa Gy. u hrsz. lakóház oszlopos tornác Dózsa Gy. u hrsz. lakóház oszlopos tornác Fráter György u hrsz. lakóház oszlopos tornác Fráter György u hrsz. lakóház oszlopos tornác Szabadság u hrsz. lakóház oszlopos tornác 14

15 18/2012. (XII.18.) rendelet függelékei 1. sz. függelék Természeti védelem NATURA 2000 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Sajóládi erdő (HUAN20004) - 033, 034, 035, 036, 037/1, 037/2, 038, 039, 040/8, 040/13 hrsz. Sajó-völgy (HUAN20006) - 03/1, 03/2, 04, 05/1, 05/3, 05/4, 05/5, 05/6 hrsz. Országos ökológiai hálózat: 02, 03/1-2, 04, 05/1-5, 033, 034, 035, 036, 037/1-2, 038, 039, 040/8, 040/13 hrsz. Egyedi tájértékek: 1. Erdődy-kastély volt Nagymiskolci Állami Gazdaság Gyömrőpusztai telepe 2. Nepomuki Szt. János szobra Sajólád főtere 3. Pálos kolostor Sajólád főtere 4. Háromszög alaprajzú templomkápolna Sajólád új temetője 5. Feszület Sajólád új temetője 6. Feszület Sajólád régi temetője 7. Feszület a díszparkban, a 667 hrsz-ú területen. 8. Elkerített feszület az Alsózsolca felé vezető úton, a falu szélén, a buszmegállónál 9. Fehérre meszelt kőkerítések az Alsózsolca felé vezető műút jobb és bal oldalán. 2. sz. függelék Műemléki védelem Műemléki törzsszám Típus Cím Hrsz 1210 Rk. v. pálos templom Dózsa Gy. u Rk. plébánia, v. kolostor Dózsa Gy. u Munk-féle vadászkastély Gyömrőpuszta (külterület) 013/ Rk. kápolna Dózsa Gy. u. (temető) Nepomuki Szt. János szobor Dózsa Gy. u sz. függelék Régészeti értékek védelme A település területén található régészeti lelőhelyek: Pálos kolostor, belterület Gyömrő puszta, díszített bronz csákány (Herman Ottó Múzeum Adattára, ) Kemej, elpusztult középkori falu. Sajólád határában, az Alsózsolcáról Sajóládra vezető út bal oldalán, az út és a vasúti sín közötti Kis Kemely területén, kb méterre a falut jelző táblától. Területe kb. 500 x 200 m. (Alsózsolca közigazgatási területe.) Herman Ottó Múzeum Adattára, A terület régészeti feltárása folyt ban. 15