TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1 A rendelet hatálya 1 Szabályozási eleek 1 Sajátos jogintézények 2 Fogalo eghatározás 2 Telekalakítás általános szabályai 3 Épületek, létesítények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 3 Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 5 A szabályozási terv területfelhasználási egységei 5 II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 6 Falusias lakóterület 6 Településközpont vegyes terület 7 Gazdasági terület 8 Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület 9 Állattartásra is hasznosítható gazdasági terület - Mezőgazdasági üzei terület 10 Különleges területek 10 III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI 11 Erdőterület 11 Mezőgazdasági területek 12 Vízgazdálkodási terület 13 IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 13 Közlekedési és közű területek 13 Közűvek létesítényei 14 V. KÖRNYEZETVÉDELEM 15 Föld- és talajvédele 15 Levegőtisztaság-védele 15 Felszíni- és felszín alatti vizek védele 16 Egyéb környezetvédeli követelények 17 VI. ÉRTÉKVÉDELEM 17 Régészeti lelőhelyek védele 17 Építészeti örökség helyi védelének általános szabályai 18 A helyi egyedi védelere 18 Táj- és terészetvédele 19 VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 20 Védőterületek, védőtávolságok 20 Záró rendelkezések 20 VIII. MELLÉKLETEK 21 Régészeti terület 21 Építészeti értékek 21 A közúthálózat eleeinek a tervezési osztály besorolása 21

2 RÉTALAP Község Önkorányzata Képviselőtestületének 3./2005. (III. 16.). sz. ökt. rendelete RÉTALAP KÖZSÉG ÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Rétalap Község Önkorányzat Képviselő-testülete az évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valaint az épített környezet alakításáról és védeléről szóló többször ódosított évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6. (3) bekezdésében és 7. (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalazás alapján, a 253/1997.(XII. 20.) az Országos Településrendezési és Építési Követelényekről szóló Korányrendelet és ellékletei, (továbbiakban: az OTÉK) rendelkezéseinek figyelebe vételével, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkorányzati rendeletet állapítja eg, és jóváhagyja a szabályozási tervet. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. (1) Jelen előírások területi hatálya Rétalap község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési unkát végezni területet felhasználni, továbbá telket alakítani, 1,00 szintet eghaladóan terepet rendezni, épületet átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elozdítani, a rendeltetését egváltoztatni (továbbiakban együtt: építési unkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valaint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad. (3) A jelen helyi építési szabályzatot és a ellékletét képező SZ-1 és SZ-2 1 jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalazni. Szabályozási eleek 2. (1) A szabályozási tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek az alábbiak: a) bel- és külterület határa, b) a külterületen jelölt beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre ne szánt területek határa, c) eglévő, egaradó közterületi telekhatár és tervezett szabályozási vonal, d) területfelhasználási egység határa, e) építési övezet, övezet határa és előírásai, f) sajátos jogintézények határvonalai. (2) Az OTÉK által eghatározott és a tervben alkalazott kötelező szabályozási eleek ódosítása a szabályozási terv és az önkorányzati rendelet ódosításával lehetséges, a (3) bekezdésben szereplő eset kivételével 2. (3) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelebe vételével változtathatók, aennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb 1 A TÉR-t-REND Kft. által 2005-ben készített szabályozási tervlapjai 2 Aennyiben a ódosítás területfelhasználást illetve belterületi határt érint, az Étv. figyelebevételével a szerkezeti tervet is ódosítani kell. 1

3 hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak egfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy övezetbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni a telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alkaloal. (4) A terven jelölt inden egyéb szabályozási ele irányadónak tekintendő, aelyektől eltérni a jogszabályi kereteken belül el lehet, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat ódosítása nélkül. Sajátos jogintézények 3. A helyi építési szabályzatban és a szabályozási terven alkalazott sajátos jogintézények a következők: a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 3 : új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe. b) Beültetési kötelezettség: A szabályozási terven jelölt helyen és értékben a telek egy részére növénytársulás telepítendő. A növénytelepítést háro szintű (gyep, cserje, lobkoronaszint) növényzet ültetésével kell biztosítani. A felület 60-án cserjék, lobos és örökzöld fák telepítendők. A telek zöldfelületi arányába beszáítandó telek beépíthetőségének érdekében hajtandó végre (ne közérdekből). c) Beépítési kötelezettség: a telkek beépítését külön határozatban, illetve az adásvételi szerződésben rögzített határidők betartásával kell elvégezni. Fogalo eghatározás 4. A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. ellékletében eghatározott fogalakon kívül az alábbi fogalak alkalazandók: a) Szintterületi utató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. b) Építési hely: a telek azon része, ahol az épületek elhelyezhetők, és aelyet a indenkori telekhatárhoz képest kell értelezni. c) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, aelyben eghatározandók a gyalogos, a gépjárű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, szeélybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés ódja és a rendezéssel kapcsolatos közűkiváltások és átépítések. d) A főépület: a telek rendeltetése szepontjából eghatározó, utcaképet foráló épület, íg a elléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkció épület, építény. e) Kialakult, beépített terület: a telektöbben a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint 75-ban beépültek. f) településrendezési elvi építési engedélyezési tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell eg határozni: - az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek szeély és gépjárűvel való egközelíthetőségének lehetőségeit, ódját, az esetleges külső közterületi kapcsolatokat (a szeély- és/vagy teherforgali bejáratok) és belső gépjárű-forgalo rendszerét, környezetre gyakorolt hatását, - a lehetséges telekalakítást, - az alkalazott/ódosult technológiát és annak környezetre gyakorolt várható hatásait, - az ingatlanon elhelyezhető építények száát, - az építények elhelyezését, az építési hely pontosítását, a beépítési jelleg részletes eghatározását, - környezethez történő illeszkedés, vagy alkalazkodás ódját, be kell utatni az új épület településképbe, tájba való beilleszkedését, a közterület felőli látványait, a rálátási lehetőségek figyelebe vételével, 3 Lásd: Étv

4 - az épület/ek építészeti egforálását, az építény töeg- és holokzatképzését, színezését, jellező holokzati és tetőfedési anyaghasználatát, - a szintek száát, az átlagos építényagasságot, annak a telken belüli differenciálását, - az épületek alaprajzi és térbeli elrendezését, funkcionális tartalát, egosztását, - a közűellátás ódját, - a tervezett zöldfelületek, burkolt felületek parkolók kialakítását, - felszíni vízelvezetés rendszerét. Telekalakítás általános szabályai 4 5. (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek egfelelő övezeti besorolást kapja. (2) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekéret kialakításának eszközei. (3) A szabályozási terven ne szereplő telekosztás akkor engedélyezhető, ha az érintett telkek területe, és beépítési utatói (beépítettség értéke, zöldfelületi fedettség) a telekosztás után is egfelelnek az övezeti előírásoknak. (4) A eglévő telkek éretei a ár kialakult töbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek éreteitől, de új építési telket alakítani, építési telket egosztani csak az építési övezetben előírt iniális telekéret figyelebevételével lehet. (5) Kialakult telkek esetén telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb érete ne felel eg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok egváltoztatása az előírt éretekhez közelít, vagy azoknak jobban egfelel. (6) Az új közlekedési közterületek nyovonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 -es sávban elozdítható a rendezési terv ódosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a talajechanikai állapotok, vagy a forgalotechnikai egoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik. (7) Az építési telkek egközelítésére szolgáló agánutat kialakítani akkor lehet, ha a agánút az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között közhasználat céljára átadott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi száal és a földhivatali besorolásban űvelési ága út egjelöléssel. Épületek, létesítények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 6. (1) A területen az egyes övezetekben eghatározott rendeltetésű építények, illetve az ennek egfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben eg ne határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján ne tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság a településrendezési szepontú elvi építési engedély alapján dönt, és határozza eg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket. Az elvi építési engedélyben ki kell térni a környezet vizsgálatára, a tervezett létesítényre vonatkozó környezetterhelési határértékeket (pl.: zaj), környezeti elvárásokat is eg kell határozni 5 (2) A beépítésre szánt területeken az építési hely aennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai ásként ne rendelkezik a beépítési ód figyelebevételével a következő: 4 lásd: 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 5 A környezeti vizsgálat terjedele 4-5 oldal, elyeken a kérelező részletezi a tervezett létesítény hatásait a kialakult környezetre forgalo, környezetvédeli paraéterek stb.) 3

5 a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szoszédos épület figyelebe vételével a kialakult állapotnak egfelelően kell egállapítani és a helyszínrajzon igazolni, aennyiben ez egyértelűen ne állapítható eg 5.0, új töbökben kijelölt telkek területek beépítése estén 7.0 -t kell eghatározni. b) Az oldalkert szélessége: - szabadonálló beépítési ódnál: az építési övezetben egengedett legnagyobb építényagasság fele, de legalább 3,0 éter, aennyiben az övezeti előírások ásképp ne rendelkeznek. - oldalhatáron álló beépítési ódnál: kialakult esetben az épületet a telekhatáron, vagy attól ax. 1,0 -re lehet elhelyezni, új építés esetén 1,0 -re kell elhelyezni. A szoszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 éternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felöli tűzfalképzés esetén, 4,5 -nél kisebb ne lehet. c) a hátsókert élysége: - a 40 telekélységet eg ne haladó telek esetén legalább 6,0, - a 40 -t eghaladó telekélység esetén legalább 10,0, nél élyebb telek esetén legalább 25 legyen, (3) A terészetes terepfelszín holokzatsíkban történő 0,5 -t eghaladó feltöltését az építényagasságba be kell száítani. (4) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 -nél nagyobb értékben ne eelhető ki. (5) A beépítésre ne szánt területeken az építési hely eghatározásánál az OTÉK és az egyéb védőterületekre és védőtávolságokra at kell figyelebe venni. (6) A beépítésre ne szánt területeken történő építések építési engedélyezési eljárásába a vonatkozó jogszabály szerint a talajvédeli hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön unkarészben kell foglalkozni a területen található huuszvagyon védelével, a leterelés, a deponálás és a felhasználás ódjával. (7) A ezőgazdasági övezetekben inden építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési unka, területhasználat ódosítás csak elvi építési engedély alapján történhet. (8) A beépítésre ne szánt övezetekben építhető egy-egy épület ax. szintterülete lehet, kivéve, ha az ennél nagyobb szintterületű építény létesítése Elvi Építési Engedélyben a környezet- és a látványvédele érdekeit biztosítva indokolható. A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge között lehet. (9) A beépítésre ne szánt területeken csak környezetbarát, terészet közeli tájképi egjelenésű területeken kialakult agyar építészeti hagyoányoknak egfelelő, vagy azokhoz településképi szepontból esztétikusan illeszthető anyagok (pl. tégla, kő, agyag, cserép, fa, betoncserép) alkalazhatók. A terészetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni. Állattartó épület tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkorányzati rendeletben egfogalazott külön feltételrendszer eglétét is vizsgálni kell. (10) A nevelési, oktatási intézény telkétől, továbbá egészségügyi intézény, valaint éleliszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalazására szolgáló épülettől 50 -es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építény létesítése tilos. (11) A községi szennyvízhálózat kiépítését követően azon telkek esetében, elyek előtt a szennyvízhálózat kiépült, építési szándék esetén, egy éven belül a létesítényeket a szennyvízhálózatra rá kell kötni, egyidejűleg a közűpotló berendezések használatát a kút kivételével- eg kell szüntetni. 4

6 (12) A saroktelkek kerítésének 5-5 -es zónájában áttört kerítés létesíthető, reklátábla vagy az átláthatóságot zavaró növényzet ne helyezhető el. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 7. (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető: a) hirdető (reklá) berendezés, legfeljebb A/1-es éretben, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építények (várakozóhelyek és tartozékaik), c) köztisztasággal kapcsolatos építények, d) szobor, díszkút, szakrális elék, e) távbeszélőfülke. (2) Közterületalakítási terv készítendő az SZ-2 jelű tervlapon jelölt településszerkezetileg, településképileg vagy forgalotechnikailag együtt kezelendő közterületekre. (3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani. A szabályozási terv területfelhasználási egységei 8. (1) A község beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll: a) Lakóterületek: falusias lakóövezet Lf-1 Lf-2, b) Vegyes területek: településközpont vegyes övezet Vt, c) Gazdasági területek: kereskedeli, szolgáltató gazdasági övezet Gksz-1, Gksz-2 ezőgazdasági üzei övezet G d) Különleges területek: teető területe Kt sportterület Ks (2) A község beépítésre ne szánt területe az építés általános jellege, valaint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll: a) Közlekedési és közűterületek: Közút területe KÖu b) Zöldterületek Z c) Erdőterületek Védeli (védett és védő erdő) Ev Gazdasági erdő Eg Egészségügyi turisztikai erdő Ee d) Mezőgazdasági területek: általános ezőgazdasági terület Má, 5

7 e) Vízgazdálkodási területek V II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Falusias lakóterület 9. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető 6 : a) telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet agába foglaló) 1 db lakóépület, b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület, c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedeli-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, d) a lakófunkciót ne zavaró hatású ező- és erdőgazdasági (üzei) építény, (pl.: terénytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzei-, kisipari épület, kézűipari építény. (2) A lakótelken lakó-funkció nélküli, csak ezőgazdasági, vagy kisüzei, kisipari terelő funkciót befogadó épület ne létesíthető, arra eglévő használaton kívüli épület funkcióba ne helyezhető, annak bontása esetén újra ne építhető. (3) Minden építési telek és közforgalonak egnyitott út között közterületi telekhatáronként csak egy járűközlekedésre alkalas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 4,5 szélességben. (4) A lakótelkek érete a kialakult telekszerkezet függvénye, a kialakult telkek beépíthetők. Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége ne lehet kevesebb 12,0 -nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon in. 16,0. Településkép védeli szepontok iatt, telekösszevonás a beépítésre szánt terület lakóterületein, szoszédos telek esetén legfeljebb 45,0 kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető. (5) A lakótelek beépítési százaléka száításánál a lakótelek összterülete ig teljes területtel, az e feletti, közötti terület fél területtel vehető figyelebe, a feletti terület ne vehető figyelebe. (6) A főépületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a 18 éter szélességet eghaladó telkek esetében szabadonállóan is elhelyezhető. Aennyiben az épület szabadon álló ódon is elhelyezhető, legalább 6 éteres az utcára jellező oldalkerti elhelyezkedést eg kell tartani. (7) A kötelező előkert élysége az illeszkedés elve alapján határozandó eg. Ha a telek utcai telekhatára ne erőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai holokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. A kialakult fésűs beépítési jelleg bontás utáni újraépítés esetén is egőrzendő. (8) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: a) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre eghatározott szabályok betartásával szabad. b) Meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül. c) Építési helyen belül a főépületnek indig az utca felöl kell elhelyezkednie az utcaképet foráló ódon. (9) Az övezeti előírásnál agasabb, eglévő építények kialakult állapotnak tekintendők. A eglévő épület bővítése esetén az építény agassága ne nőhet, illetve a toldalék jellegű bővítény építény agassága az övezeti előírás szerinti értékét ne haladhatja eg. (10) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) Az utcára orofalas egjelenésű épület-részek holokzati szélessége ax. 10,0 lehet. 6 OTÉK szigorítás: üzeanyagtöltő ne helyezhető el. 6

8 b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet foráló holokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas ne lehet). c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. d) A főépületek, illetve az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai és űszaki értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, trapézleez, felületkezelés nélküli féleezfedés ne alkalazható), terrakotta barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín ne alkalazható). e) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35 lehet. (11) A lakóterületen elvi építési engedély 7 alapján az övezeti előírástól nagyobb építényagasságú ező-, gazdasági, kereskedeli szolgáltató épület is elhelyezhető legfeljebb 6,5 építényagassággal elvi engedély alapján, aennyiben az ne holokvonalon, utcaképet foráló épületként valósul eg. Az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építényagassággal egegyező legyen. (12) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a érvadók: a) Az utcafronton új töör kerítés ax. 1,8 agasságig (látszó, rakott kő, festett, vakolt, illetve látszó tégla falazat, deszkázás), b) valaint áttört kerítés legfeljebb 2,5 agasságig (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással készülhet. A töör lábazat agassága legfeljebb 0,75 lehet. Anyaghasználatban és a töör felület agasságában a szoszédos 3-3 telekhez kell igazodni. c) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr féleez, aluíniu leez, hulláleez és ceentlap, nyers beton felületű töör fal, látszó zsalukő ne lehet. (13) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak: a. Lf 1 jellezője szabálytalan alaprajzú, keskeny, ély telekosztás, oldalhatáron álló beépítés. b. Lf 2 szabályos telekosztás, oldalhatáron álló beépítés, (14) Az lakóterületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalazza: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre Lf legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód ut. Lf O i, ,5 0,5 Lf O 5, ,5 0,5 i= igazodó Településközpont vegyes terület 10. (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet agába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézények elhelyezésére szolgál, aelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók: 7 Lásd: Étv. 35. és a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti űszaki tervdokuentációk tartali követelényeiről (3-4. ) 7

9 a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek, b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület 8, c) kereskedeli-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek, d) lakóépületek, e) játszókertek, közkertek, sportépítények, f) önálló új üzei gazdasági funkció ne létesíthető. (3) A területen közforgalo száára egnyitott eglévő kereskedeli- szolgáltató- igazgatási-, intézényi létesítény egtartása felújítása, elhelyezése esetén, hely hiányában indokolt esetben, a parkolási lehetőséget közterületen kell biztosítani. (4) Az épületek a beépítési ódnak egfelelő építési helyen helyezhetők el: a) eglévő épületek bővítése az új épületekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges. b) eglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön. (5) Az épületek tervezésénél figyelebe veendő építészeti karakteri jellezők az alábbiak: a) A holokzati nyílások ritusát, az alkalazott anyagokat, jellező építészeti tagozatokat, épületszínezést a környezethez igazodó ódon kell egtervezni. Az építési engedély ellékleteként az utca szakaszon, a szoszédos 2-2 épület beutatásával együtt kell, az épület holokzatát ábrázolni (pl: utcakép, fotóontázs). b) Az épületek kialakítása csak agas tetővel történhet. Az illeszkedés elve alapján a tető kialakítása a szoszédos 2-2 telken álló épület tetőforájához igazodó legyen (az utcával párhuzaos gerincű nyeregtető, vagy orofalas kialakítású). c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. d) Az utcaképet eghatározó épületek és építények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztceent hulláleez és űanyag-hulláleez, féleezfedés ne alkalazható), terrakotta barna színek használatával (világos zöld, kék, fekete szín ne alkalazható). e) Pince, terepszint alatti építény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építény a közterületet legfeljebb 3,0 -re közelítheti eg. Telkenként a térszínt alatti beépítés legfeljebb 35 lehet. (6) Az építési övezetben utcafronton töör és áttört kerítés is egengedett. A töör kerítés ax. 2,0 agasságig (festett, vakolt tégla falazat), valaint ax. 2,5 agasságig áttört (faléc, farács, féháló kitöltő ezővel) töör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fé, aluíniu leez, hulláleez és nyers beton felületű töör fal ne lehet. (7) Az építési övezetekre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre * legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb Vt terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. Vt O i ,0 0,6 i= igazodó Gazdasági terület OTÉK 16. (2) 4. pontjában eghatározott 8

10 (1) A környezetre jelentős értékben hatást gyakorló tevékenység 9 egkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat készítésére kötelezett tevékenység kizárólag az Észak-Dunántúli Környezetvédeli Felügyelőségtől kapott környezetvédeli engedély birtokában és a szükséges védőtávolságok betartásával folytatható. (2) Környezetalakítási követelények a) Az oldal- és hátsókert legalább 10 legyen, az előkert ott ahol a beültetési kötelezettség szerepel a szabályozási terven, iniu ennek szélessége legyen. b) Telken belüli út burkolatának széle a szoszédos telekhatártól legalább 2 távolságra lehet. A közút és a telekhatár közötti sávot legalább 2 agasra növő sövénnyel, cserjesorral kell betelepíteni, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság érdeke kizárja, c) Rekláhordozó csak épületholokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető. A funkciónak egfelelő cégfelirat, rekláhordozó, inforációs tábla legfeljebb 1,0 2 nagyságú, káprázat entes kialakítású legyen. Óriásplakát elhelyezése ne engedélyezhető. d) Az övezetben csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján lehet a zöldfelületeket kialakítani, felújítani. A zöldfelület inden 150²-én 1 db lobos fa, vagy 40 db cserje elültetése szükséges. e) A telken belüli 5 db gépjárűnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki. Kereskedeli, szolgáltató gazdasági terület 12. (1) A kereskedeli, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban: a) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, c) kereskedeli, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítényei, d) igazgatási, egyéb irodaépület, e) üzeanyagtöltő, f) sportépítény, g) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek 10. (2) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb Gksz terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. Gksz SZ ,0 0,5 Gksz-2 * SZ ,0 0,6 Gksz SZ ,0 0,5 *A gazdasági övezetben szabályozott jelenleg lakott ingatlanok 9 e tevékenységek körét a 20/2001. (II.14.) Kor. rendelet tartalazza 10 OTÉK 31. (2) bekezdés alapján 9

11 Állattartásra is hasznosítható gazdasági terület - Mezőgazdasági üzei terület 13. (3) Az állattartásra is hasznosítható gazdasági övezetben elsősorban: a) állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építények b) indenfajta, ne jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, c) a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a szeélyzet száára szolgáló legfeljebb 2 lakás, d) igazgatási, egyéb irodaépület, e) ezőgazdasági gépek száára üzeanyagtöltő, közforgalú üzeanyagtöltő álloás ne létesíthető, f) a gazdasági terület tulajdonosa, a használója és a szeélyzete száára sportépítény, (4) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb Gi terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. 2 ód ut. Gi SZ ,5 0,6 Technológiailag indokolt esetben az építényagasságtól el lehet térni (pl.: siló, takaránytároló) Különleges területek 14. (1) A Ksp jelű övezetben elhelyezhetők: a) kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építények, szabadidő-létesítények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár), továbbá a terület fenntartását szolgáló építények, sportpályák, de technikai sportok pályája ne lehet, területhasználatához szükséges fásított parkolók. (2) Az övezetben az épületek szabadon álló ódon, legalább 3-es előkert egtartásával helyezendők el. (3) Az építési övezetre vonatkozó határértékek: építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére építényekre legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K terület 2 szélesség élység építési ód előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. szintter. ut. K-sp SZ ,5 - (4) A K-t jelű övezetben elhelyezhetők: a teetkezés céljait szolgáló, valaint az azok kiegészítő építényei (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszátároló, őrzés építényei). (5) Az övezetben az épületek szabadon vagy oldalhatáron álló ódon, legalább 3 -es előkert egtartásával helyezendők el. Az építényagasságtól csak kápolna létesítése esetén lehet eltérni. építési övezet telekalakításra építények elhelyezésére legkisebb telek- kötelező legkisebb legnagyobb K terület szélesség élység építési előkert zöldfelület beépítettség ép.ag. 2 ód építényekre 10 szintter. ut.

12 K-t SZ,O ,0 - BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Erdőterület 16. (1) Az erdőterületek övezetében olyan beépítésre ne szánt területek, aelyek jellezően övezetébe az erdő folyaatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá szolgáló erdő űvelési ágú területek tartoznak, valaint azok a ne erdő űvelési ágban nyilvántartott területek, aelyek az erdőűveléshez, az erdőhasználathoz, valaint a vadgazdálkodáshoz szükséges építények, létesítények elhelyezésére szolgálnak. (1) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzetervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de az alábbi Eg, Ee és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védeléről szóló törvényben 11 eghatározottak a érvadóak: a) az Eg jelű övezet területei a védeli célú erdőterületeken kívüli inden ás céllal (pl. gazdaságifaterelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított eglévő és létesíthető új erdőterületek b) az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-, szociális céllal hasznosítható eglévő és létesíthető új erdőterületek c) az Ev jelű övezet területei a védeli céllal hasznosítandó eglévő és létesíthető új erdőterületek. (2) Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építények: a) az erdő rendeltetésének egfelelő terelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építények (pl. farakodó építényei, erdészház, vadászház, állatetetők), b) az erdei turizust szolgáló építények (jellezően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó). (4) Az Ee jelű erdőövezetben elhelyezhető építények: a) elsősorban a jóléti, turisztikai használatot szolgáló parkerdei berendezések (pl. esőbeálló, pihenő- és tűzrakóhelyek berendezései, hulladékgyűjtők, turisztikai tájékoztató táblák, gyalogutak) b) ásodsorban az erdő fenntartásához szükséges és/vagy építények, elyek egyben turisztikai célokat is szolgálhatnak (pl. erdészház/vendégház, állatetető, erdőgazdasági fenntartó utak) (5) Az Ev jelű övezet területei a védeli céllal hasznosítandó eglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védeli célú erdők övezetében elhelyezhető építények a áshol és ásként ne létesíthető: nyovonal jellegű építények és űtárgyak, a kutatást és az iseretterjesztést szolgáló, épületnek ne inősülő építények, a honvédelet és belbiztonságot szolgáló űtárgyak. (3) Az erdőgazdasági övezetben inden engedélyköteles építési unka, területhasználat-ódosítás csak az erdők védelével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok 12 és elvi építési engedély alapján történhet. 11 Evt.) 15. (1) és a 16. (1) és Evt ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszai 12 Evt.) 15. (1) és a 16. (1) és Evt ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszai 11

13 (4) Az üzetervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzeterv rendelkezik. (5) Az erdőövezetek előírásait az alábbi táblázat tartalazza: Övezet jele A kialakítható telek érete* legkisebb ( 2 ) legnagyobb ( 2 ) Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek* területe ( 2 ) (ha) szélessége () Beépítettség terepszint alatt felett Szintterületi utató Legkisebb zöldfelület () Beültetési kötelezettség () A egengedett legnagyobb építény agasság Eg ,3 0, ,5 Ee ,5 0, ,5 Ev * az Elvi Építési Engedélyben eghatározható **a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a egengedett beépítési százaléknak egfelelően, egy szintben létesülhet () Mezőgazdasági területek 17. (1) A ezőgazdasági területen a növényteresztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: ezőgazdasági hasznosítás) építényei helyezhetők el. (2) A ezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások: a) A ezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak egfelelően ne haladhatja eg a egengedett beépítettségnek a felét. b) A szabályozási tervben ezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőűvelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó t eghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védeli célú erdőövezetre szerint hasznosítható. (3) A ezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek egfelelően az Má-á jelű általános ezőgazdasági övezetbe tartozik, ahol az üzeszerű szántóföldi űvelés a jellező. (4) Az Má-á jelű övezetben elhelyezhető építények: a) a ezőgazdasági tereléshez (növényteresztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építények (pl. állattartó épületek, terénytárolók, szárítók, gépjárűtárolók, gépjavítók, trágyatárolók) b) a ezőgazdasági terelés iatt indokolt kintlakáshoz szükséges lakóépület (tanya), illetve lakás, c) terénytároló és szárító a lakóházaktól 100 -re helyezhető el. (5) Az Má-á jelű ezőgazdasági övezet előírásait az alábbi táblázat tartalazza: Az övezet A telek Az épület kialakítható új Épület elhelyezésére igénybe A egengedett legnagyobb Megengedett beéa telek érete vehető telek legkisebb beépítettség terepszint legnagyobb Saj áto s Öve zeti A 12

14 ( 2 ) területe ( 2 ) szélesség e () felett () alatt () építényagassága () legkisebb legnagyobb Általános övezet gazdasági épület lakó+gazdasági épület (tanya) gazdasági épület lakó+gazdasági épület (tanya) gazdasági épület lakó+gazdasági épület (tanya) gazdasági.épület lakó+gazdasági épület (tanya) gazdasági épület lakó+gazdasági épület (tanya) Má-á SZ ,2 0, ,5 4,5 A ezőgazdasági területek Má-á jelű övezetében a beépíthető terület száításánál a telek 50 ha feletti területrészének csak a 10 -a vehető figyelebe. Technológiai okokból, indokolt esetben a gazdasági épületek építényagasságától el lehet térni. Vízgazdálkodási terület 18. (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak: a felszíni vízelvezető rendszer fő eleeinek, a közcélú nyílt csatornák edre és partja a szabályozási tervben és a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben. (2) A vízgazdálkodási területek a V jelű övezetekbe tartoznak. (3) A területen építényeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási céllal és vízgazdálkodási szepontok figyelebevételével külön jogszabályban foglaltak szerint lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bárilyen építési unkát folytatni, területet hasznosítani csak Elvi Építési Engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. (4) A vízgazdálkodási övezetekben a eder partja entén a karbantartási unkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építénytől entesen kell hagyni. A területen levő vízedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak egfelelően biztosítani kell. (5) A területen építényt elhelyezni, jelentős földunkát végezni, űvelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak egfelelően, valaint az alábbiak figyelebe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja, b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, c) biztosítsa a eglévő élőhelyek védelét és újak kialakulását. IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közlekedési és közű területek

15 (1) A közlekedési területek a eglévő és tervezett (szabályozott) közút, a hozzá csatlakozó közlekedésüzei létesítény területével együtt. (2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési űszaki létesítények elhelyezésén túl csak a töegközlekedést kiszolgáló létesítények (pl.: várakozó helyiség, forgaloirányító helyiség) és legfeljebb A/1 éretű rekláépítények helyezhetők el a forgalo biztonságának figyelebevételével, valaint az út kezelőjének hozzájárulásával. (3) A közúthálózat eleei száára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: a) Országos ellékút: j. bekötő út: eglévő között változó, b) Külterületi feltáró út: 16, c) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak szélessége 12-16, d) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek egtartandók. e) A beépítésre ne szánt területeken az utak védőterületén belül létesítényt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. A védőtávolság: - országos ellékút esetén az úttengelytől ért f) A külterületi feltáró utak száára a jelenlegi területüket, valaint az úttengelytől száított t szabadon kell hagyni. (4) Járűvek elhelyezése - A eglévő közintézények (pl.: iskola, teplo, polgáresteri hivatal, teető, sportpálya) parkoló igénye közterületen alakítandó ki. - Kerékpártárolót kell elhelyezni a településközpont vegyes terület közterületi szakaszán, és a teető ellett és a sportpálya előtt. (5) A Szabályozási terv -en jelölt útvonalak és lakóutcák entén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelebevételével kétoldali fasor telepítése, a eglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező. A fasorok legfeljebb 10 tőtávolsággal, azonos korú és fajú egyedekből, előnevelt faiskolai útsorfákból alakítandók ki. (6) A burkolatlan felületeket, ahol ezt űszaki okok ne akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalotechnika és a forgalobiztonság figyelebevételével. (7) Rétalap területét érinti a Péri Repülőtér védőtávolsága, és a leszállási sík agassági korlátozása. A repülőtér akadályfelülete fölé seilyen tereptárgy ne nyúlhat. Közűvek létesítényei 20. (1) A eglévő közűvek, hírközlési létesítények egyéb építési tevékenység iatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak szükség esetén egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közűvet fel kell bontani, felhagyott vezeték ne aradhat a földben. (2) A térség közcsatornára ne rácsatlakozott fogyasztóinál a rácsatlakozásig a szennyvizeket ellenőrzötten zárt, szennyvízgyűjtő edencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt, engedéllyel rendelkező leürítőhelyre szállítani. Építési engedély a hálózat kiépülése után csak a hálózatra való rákötés feltételével adható eg. (3) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak eg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a egengedett szennyezettség értékéig elő kell tisztítani. (4) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kieelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak 14

16 hordalék és olajfogó űtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba, illetve a befogadóba. (5) Az egyes telkek gázellátása középnyoású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyoáscsökkentő elhelyezése szükséges, aelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha továbbtervezés során a nyoáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb holokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.) (6) A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni, a 100 éteres egközelítési távolságok figyelebevételével. (7) Az elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatot a településrészen kialakult állapotnak egfelelően rendszert alkotóan, nyílt vagy fedett árok, illetve zárt csatornaként kell kialakítani. (8) A Rétalap területét érintő az országos ikrohulláú távközlési hálózat a terület beépítésére agassági korlátozást szab eg, aelyet külön rendelkezés szabályoz. KÖRNYEZETVÉDELEM Föld- és talajvédele 21. (1) A bányászati tevékenység eredényeként visszaaradt bolygatott, rendezetlen terepfelszínű területek felszíni bányászat bányagödrei, valaint a felhagyott községi szeéttelep területének áteneti hasznosítása csak a területek tájrehabilitációs rendezésével, rekultivációjával történhet. (2) Építési unka során a terőföld védeléről, a talaj felső, huuszos terőrétegének összegyűjtéséről, egfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (3) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt kárentesítést követően szabad. (4) Építési unkát csak úgy lehet végezni, építényt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban eghatározott büntetőeljárást von aga után. (5) Terőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédeli hatóság engedélye szükséges. A ezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, ne talajidegen anyag használható. Az 1,0 -t eghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédele érdekében a területileg illetékes talaj és növényvédeli szolgálat állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait. (6) A telkek terepfelszíne kizárólag oly ódon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédele, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telken belül biztosítható legyen. (7) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység ne végezhető. (8) A vízedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízedrek terészet közeli állapotát vagy funkcionális űködését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység ne folytatható. Levegőtisztaság-védele 22. (1) A légszennyezettségi aggloerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet eghatározása szerint Rétalap a Koáro-Tatabánya-Esztergo környéki légszennyezettségi zónába tartozik. 15

17 (2) A levegő tisztaságának védele érdekében seilyen, a hatályos határértéket eghaladó szennyezéssel járó a) tevékenységet folytatni, b) új építényt elhelyezni, illetve eglévő rendeltetési ódot kedvezőtlenül egváltoztatni ne szabad. (3) A területen, eglévő védendő területhasználatot (pl. teető), eglévő védendő létesítény (pl. lakás, iskola) használatát zavaró, bűzzel járó területhasználat (pl. nagylétszáú állattartás), tevékenység ne folytatható. Meglévő létesítény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, aennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan szárazó bűzt a lakosság száára zavarónak inősíti. (4) A területen olyan anyagot, aely légozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (egfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (ozgatni). (5) A zavaró értékű légszennyező környezeti eisszióval járó, szagos-bűzös létesítények körül a közegészségügyi-, a környezetvédeli- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építénytől eghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzaosabb eberi tartózkodásra alkalas, vagy éleliszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítény ne helyezhető el. A zavaró környezeti hatások érséklését eredényező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselezést tartalazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok értéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával ódosulhat. Felszíni- és felszín alatti vizek védele 23. (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szebeni érzékenység szerinti besorolást tartalazó jogszabály alapján az B, érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védele érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízedrek ne kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredényező építési unka a területen ne folytatható. (2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre ne szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédeli előírásoknak egfelelően kell egvalósítani. (3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt inőségben kerülhet. A szennyeződésentes csapadékvíz a létesítények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. (4) A szennyvízközűvek által ne ellátott területeken a közűhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásentes közűpótló használata egengedett és kötelező. (5) A területen közűpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által eghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés egvalósíthatóságáig alakítható ki. (6) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos. (7) A terészetes vizek védele érdekében folyaatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit. (8) A felszíni vizek elvezetésének ódját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valaint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell eghatározni. (9) Terepszint alatti építények, építényrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek ozgása ne akadályozható, illetve a kialakult terészetes viszonyok károsan ne befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédeli érdekből kerülendő. 16

18 Egyéb környezetvédeli követelények 24. Zaj- és rezgés elleni védele (1) Bárely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben egengedett, ha az általa okozott üzei eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés értéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédeli rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítények körére egállapított határértékeket ne haladja eg. (2) A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő laza beépítésű falusias lakóterületek és vegyes területek egengedett zajterhelési határértékei a vonatkozó jogszabály szerint átenő forgalo nélküli kiszolgáló út ellett 55/45 db nappal/éjjel értékek, gyűjtőút, bekötőút ellett 60/50 db nappal/éjjel értékek. (3) Az üzei eredetű zaj egengedett zajterhelési határértékei laza beépítésű falusias lakóterületek és vegyes területek esetén 50/40 db nappal/éjjel értékek. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalatlanítás (4) A területen keletkező kounális hulladékot és azzal együtt kezelhető terelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalatlanítani. Azokon a területeken, aelyek a szervezett szeétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkíélő ártalatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (5) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézényekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek egfelelően kell gondoskodni. (6) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos áteneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalatlanításáról a hulladékterelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. (7) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalatlanítani. A zöldhulladékot a koposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak egfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők táadták eg, elyeket csak így lehet egseisíteni. VI. ÉRTÉKVÉDELEM Régészeti lelőhelyek védele (1) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 c-nél élyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédeli Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges. 13 Régészeti érintettség esetén a évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulányban foglaltak az irányadók. 17

19 (2) A régészeti érdekű területeken tervezett unkálatok esetében a Kulturális Örökségvédeli Hivatalt véleényező szervként be kell vonni ég a tervezés fázisában. (3) Minden olyan esetben, aikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes úzeuot és a Kulturális Örökségvédeli Hivatalt értesíteni kell. (4) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédeli Hivatalt értesíteni kell, aely hatásvizsgálat készítését írhatja elő. Építészeti örökség helyi védelének általános szabályai 26. (1) Helyi védele alatt álló épületek azok, aelyek a község épített elékei között eghatározó arculatterető erejű értékek, aelyeket önkorányzati rendelettel védetté nyilvánítottak. (2) A védetté nyilvánítást, vagy annak egszűntetését az önkorányzatnál bárki kezdeényezheti, ennek tartalaznia kell: a) a védendő érték egnevezését, pontos cíét, tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját (továbbiakban tulajdonos). b) A védetté nyilvánítás, illetve egszűntetés indoklását. (3) A helyi értékké való nyilvánításról, az önkorányzat külön rendeletben dönt, aelyben eghatározza a védendő területeket és egyedi létesítényeket és a tulajdonosra, illetve az önkorányzatra háruló kötelezettségeket. A helyi értékekről az önkorányzat nyilvántartást 14 vezet. (4) A védettségről szóló döntésről tájékoztatni kell a kezdeényezőt és a tulajdonost. (5) A helyi egyedi védettség fennállásának, illetve annak egszűntetésének tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. A helyi egyedi védelere 27. (1) A helyi építészeti értékek állaga egóvandó, holokzati egjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő. (2) Az egyedi védele alatt álló épületekre : a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti foravilágának egfelelően lehet engedélyezni. b) A helyi védele alatt álló épületek töeg- és holokzatalakítása az épület jellegének egfelelően egtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. c) Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai holokzaton a tetőtéri ablak ne létesíthető. d) Az utcai holokzaton ne helyezhető el zavaró létesítény (pl.: parabola, klía). e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklá ne helyezhető el. f) A holokzaton a kialakult építészeti hagyoányokkal összhangban lévő párkány, tagozat egtartandó. g) Védett építény bontása csak a védele egszüntetése után, a eglévő épület dokuentálása esetén engedélyezhető. 14 a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet 8. -a szerint. 18

20 Táj- és terészetvédele 28. (1) A terészetközeli állapotú területeken (terészeti terület) - az eber által csekély értékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek a területhasználat ódosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a terészet védeléről szóló törvény előírásai szerint, a Terészetvédeli Szakhatóság hozzájárulásával végezhető. (2) A területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek terészetes folyaatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a terészeti értékeket ne veszélyeztesse. (3) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók egaradását. (4) A felszíni vizek, vízlevezető árkok ederrendezésénél a terészetes vízparti vegetációt, a terészetes élőhelyek védelét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. (5) A területen különös gonddal kell óvni a terészetet, kieelten a terészet közeli állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és edrek). Erdőterületen kívüli, egyedi fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad. (6) A kivitelezések során a környezetinőség szepontjából értékes, eglévő növényzet egóvásáról gondoskodni kell. (7) A területen a egseisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelebevételével annak, aki a növényzetet egseisítette, illetve ha annak szeélye ne isert, akkor az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodni. (8) A visszapótlásra szánt növényálloány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával - az építésügyi hatóság határozza eg. (9) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni. (10) A pótlandó növényzetálloány nagysága engedély alapján kivágott, vagy terészetes ódon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátérő egyenérték kétszerese, ait faiskolai előnevelt, legalább 5 c törzsátérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi eghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényálloány értékét értékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni. (11) A eglevő értékes növényzet védele érdekében geodéziailag beért helyszínrajz alapján az építési hely ódosítandó, terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelebe kell venni, a gyökérzóna által érintet területen terepszint alatti építény ne engedélyezhető. (12) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közűvezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének. (13) A országos közutak külterületi szakasza entén, a közút telkén, az utak építése, felújítása esetén ökológiai és tájképvédeli érdekek érvényesítése céljából, valaint zavaró értékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások esetén, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására fasor, illetve egfelelő szélességű hely rendelkezésre állása esetén többszintes kialakítású (fa- és cserjeszint, gyepszint) zöldsáv telepítendő. 19