1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

Átírás

1 1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI 1.1. A iac értelmezése, iaci mechanizmusok, iaci szerkezetek A iac közgazdasági értelemben az adásvétel színtere, a kereslet, kínálat találkozási helye, melynek legfontosabb kategóriája az ár. A iaci szerelők önmagában jelentéktelen cselekedetei összeadódnak, s a iaci automatizmusok reakcióiként valósulnak meg. Tehát a szerelőknek alavető szabályokkal, törvényszerűségekkel kell szembenézniük egy adott termék iacán. A iaci mechanizmusok értelmezése azért is nagyon fontos, mert iacgazdaságban a iac törvényszerűségei nemzetgazdasági szinten is érvényesülnek. A iaci tényezők legfontosabb elemei: a kereslet, kínálat és az ár. Keresletet úgy értelmezzük, mint azt az árumennyiséget, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és kéesek megvásárolni. Szoros a kacsolata a fogyasztói szükséglettel, de nem azonos azzal, mert csak azt a halmazát jelenti, ami mögött tényleges fizetőkéesség áll. Számos tényező befolyásolja, az áru hasznossága, a fogyasztó referencia-rendszere, az áru ára, a fogyasztó jövedelme stb.. Egyéni kereslet az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és kées megvásárolni. Piaci kereslet: az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett az adott áruból, kéesek és hajlandóak megvásárolni. Kínálat közgazdasági értelmezés szerint az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg, amelyet az árutermelők valamely iacon, adott áron eladásra felkínálnak. Piaci kínálat: az adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége. Ár: az áru értéke énzben kifejezve. Az ár egyes szerelők számára megváltoztathatatlan külső adottság, a kereslet, kínálat, ár kölcsönhatásban állnak. Jövedelem a termelő oldaláról az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerült költségek különbözete. A jövedelem a fogyasztó oldaláról a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló énzmennyisége, vásárlókéessége.

2 A közgazdaságtan a iac törvényszerűségeit az ár-keresett mennyiség, és ár-kínált mennyiség viszonylatában értelmezi, és ennek megfelelően ábrázolja függvényszerűen koordinátarendszerben. Az X tengelyen mindig a keresett, vagy a kínált mennyiséget (q = quantity), az Y tengelyen a termék egységárait ( = rice) ábrázoljuk, mivel az ár a független, a keresett, kínált mennyiség a függő változó, hiszen az árakra nem igazán van befolyásunk. A keresleti függvény egy adott termék iacán az ár és keresett mennyiség összefüggését, vagyis a fizetőkées kereslet mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében (d = demand). Megmutatja valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és kéesek megvásárolni. Értelmezhető egyéni keresletként, vagy azok összegzéseként, azaz iaci keresletként. (ár) d q (a keresett mennyiségek 0-tól n-ig) A keresleti függvény negatív lejtésű, azaz csökkenő ár esetén nő az adott termék keresett mennyisége, illetve növekvő ár esetén csökken az adott termék keresett mennyisége. Ezt a törvényt a kereslet mennyiségi változásának nevezzük, és a kereslet függvény egy adott ontjából egy másik ontjába történő elmozdulásként értelmezzük. Keresletet azonban a termék árán kívül egyéb tényezők is befolyásolják. A keresleti függvény alakját és helyzetét a fogyasztók száma, jövedelme, igényei, és ízlése határozza meg. Mindezek változatlansága esetén az adott termék iránti keresletet, annak nagyságát az ár határozza meg. A fogyasztók számának, jövedelmi helyzetének, fogyasztói szokásának változása esetén, vagyis a termék árán kívüli egyéb tényezők hatására a függvény kée eltolódik. Adott ár mellett bekövetkező kereslet-növekedést a koordináta-rendszerben a kereslet függvény jobbra történő elmozdulásával, a kereslet-csökkenést edig balra történő elmozdulásával ábrázolunk. A keresletnek ezt a törvényét keresletváltozásnak nevezzük.

3 2 1 d d d' q 1 q 2 q Árváltozás esetén, a függvényen történik elmozdulás (ceteris aribus) q 1 q 2 q Fogyasztói jövedelmek, szám, ízlés stb. (a kereslet maga változik meg) Közgazdasági kategóriák Közgazdaságon kívüliek A kínálati függvény azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett, mekkora árumennyiséget kínálnak eladásra egy adott termék iacán (s = suly). s Kínált mnnyiség q A kínálat függvény ozitív meredekségű, azaz növekvő árhoz nagyobb kínált mennyiség tartozik, hiszen egyre kifizetődőbb a termelés és az eladás. Az ár és kínált mennyiség közötti egyenes arányosság csökkenő ár esetén is érvényesül. Ezt a törvényszerűséget a kínálat mennyiségi változásának nevezzük, és a kínálati függvény egy adott ontjából egy másik ontjába történő elmozdulásként értelmezzük. A kínálat esetében is számolnunk kell az áron kívüli befolyásoló tényezőkkel, mint a termelés költségének növekedése, más helyettesítő termékek megjelenése stb.. Az egyéb tényezők hatására bekövetkező kínálatváltozást a koordináta-rendszerben a kínálat függvény eltolódásával ábrázoljuk. Ha ilyen tényezők hatására a kínálat nő, akkor jobbra, ha csökken, akkor balra tolódik a függvény. Ezt a törvényszerűséget kínálatváltozásnak nevezzük. 2 1 s s' s q 1 q 2 A termék árának változása Ceteris aribus q q 1 q 2 q egyéb, áron kívüli tényezők hatása A iaci mechanizmusok automatizmusa során 3 iaci állaot érvényesülhet. Kitüntetett iaci állaotnak tekintjük az egyensúlyt, melyet a Marshall-kereszttel ábrázolunk koordinátarendszerben.

4 A Marshall-kereszt nem más, mint ugyanazon termékre vonatkozó keresleti és kínálati görbék egyazon koordináta rendszerben történő ábrázolása. A Marshall-kereszt lehetővé teszi fontos iaci állaotok értelmezését. E = Parciális (részleges) egyensúlyi helyzet. T d s E E H q TD q E q T q Túlkínálat Túlkereslet Egy konkrét áruféleség teljes iacát ábrázoló grafikon. A valóságot az egyensúlytalanság jellemzi (a iac segíti, hogy ez ne legyen végleges). A iac csak rövidtávon jó koordinátor, Az ábrán jól látható, hogy a iaci (arciális) egyensúly kialakulásának kettős feltétele van: a iacon egyensúlyi ár van, amely mellett az áru keresett és kínált mennyisége azonos, vagyis egyensúlyi mennyiségről is beszélhetünk. Az egyensúlyi ár úgy értelmezhető, hogy minden iaci szerelő, tehát eladó és vevő is elégedett, és a termelők annyi terméket kínálnak a iacon, amennyit a fogyasztók megvásárolnak. Egyensúlyi ár tehát az az ár, amelynél a kereslet és a kínálat megegyezik (E). Nem azonos a iaci árral, amely a kereslet-kínálat alakította változó ár, csak egy egyensúlyi ár van. Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó keresett és kínált árutömeg (qe). Túl kínálat, vagyis árutöbblet alakul ki, ha a iaci ár az egyensúlyi felett van (T). Ilyenkor az eladók többet akarnak eladni (qt), mint amennyit a vevők hajlandóak megvenni (qtd). Túl kereslet, vagyis áruhiány van, ha a iaci ár az egyensúlyi ár alatt van (H). Ilyenkor a fogyasztók többet vásárolnának (qt), mint amennyit az eladók kínálnak (qtd). A közgazdaságtan nem állítja, hogy a iac hosszú távon egyensúlyi állaotban lehet, csak azt, hogy a iaci mechanizmusok mindig az egyensúly irányába terelik a iacot. A kereslet rugalmassága Az áruk iránti keresletet belső és külső tényezők egyaránt befolyásolják. Belső tényezők: a szükségletek, a fogyasztó referencia-rendszere, a termék hasznossága. Külső tényezők a termék ára, a fogyasztó jövedelme és egyéb tényezők. A vállalkozások árbevétele szemontjából kiemelt jelentősége van az adott termék árrugalmasságának, kereszt-árrugalmasságának és jövedelem-rugalmasságának.

5 A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik egy termék keresett mennyisége, ha 1%-kal változik a termék ára. Az árrugalmasságot abszolút értékben vizsgáljuk, értéke alaján ár-rugalmas és ár-rugalmatlan termékeket különböztetünk meg. Ár-rugalmas termékek esetén az együttható értéke nagyobb, mint 1, vagyis ha 1 %-kal növeljük az árat, akkor 1-nél több százalékkal csökken a keresett mennyiség. Így az ár növelése csökkenti az árbevételt. Ilyen termékek a divatcikkek. Ár-rugalmatlan termékek esetében az együttható értéke kisebb, mint 1, vagyis ha 1 %-kal nő a termék ára, akkor 1-nél kevesebb százalékkal csökken a keresett mennyiség. Így az ár növelése növeli az árbevételt. Ilyen termékek az alavető élelmiszerek. A kereslet kereszt-árrugalmassága azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik egy termék keresett mennyisége, ha 1 %-kal változik egy másik termék ára. A keresztárrugalmasság alaján kiegészítő, helyettesítő és semleges termékeket különböztetünk meg. Kiegészítő termékek együtthatója kisebb, mint 0, vagyis ha nő az egyik termék ára, akkor egy másik termék keresett mennyisége is csökken. Ilyen a fagyi és tölcsér. Helyettesítő termékek együtthatója nagyobb, mint0, vagyis ha az egyik termék ára nő, akkor egy másik termék keresett mennyisége is nő. Ilyen lehet a méz és cukor. Semleges termékek kereszt-árrugalmassági együtthatója 0, vagyis az egyik termék árváltozása nincsen hatással egy másik termék keresett mennyiségére. Ilyen lehet az autó és hajfesték. A kereslet jövedelem-rugalmassága megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy termék keresett mennyisége, ha 1 %-kal változik a fogyasztó jövedelme. A jövedelem-rugalmasság alaján a közgazdaságtan alacsonyabb rendű, normál és luxus jószágokat különböztet meg. Alacsonyabb rendű jószág esetén az együttható értéke kisebb, mint0, vagyis ha nő a fogyasztó jövedelme, akkor a termék keresett mennyisége csökken. Ilyen l. a krumli. Normál jószág esetén az együttható nagyobb, mint 0, vagyis ha nő a fogyasztó jövedelme, nő a termékből keresett mennyiség is.

6 Luxus jószág esetén az együttható nagyobb, mint 1, vagyis ha a fogyasztó jövedelme 1 %-kal nő, akkor az ilyen termékből a keresett mennyiség több mint 1 %-kal nő. Piaci szerkezetek A iac működését befolyásolja a szerkezete is, amelyet az alaján különböztetünk meg, hogy a szerelők száma keresleti és kínálati oldalon sok vagy kevés. Jellemző vonások Tökéletes verseny Monoolisztikus verseny Oligoólium Monoólium A vállalkozások száma kínálati oldalon Sok Számos Néhány Egy A termékek jellege Homogének Differenciáltak Homogének, vagy differenciáltak Nincs közeli helyettes termék Beléési korlát a iacra Nincs Kevés Méretgazdaságbó l adódó Jogi, természetes, méretgazdaságbó l adódó A vállalkozások árbefolyásolási lehetősége Lehetetlen Csekély Jelentős Meghatározó A koncentrációs ráta 0 vagy ehhez közeli Alacsony Magas 100 Példák Gyümölcs, zöldség Élelmiszerboltok, ruházati üzletek Mobilszolgáltató k MÁV, BKV 1. Táblázat 1 A iacok egyik legfontosabb jellemzője a iac szerkezete. A iac szerkezetén valamely iarág iacán a ténylegesen résztvevők iaci részesedésének mértékét, és arányát értjük. A iaci forma szorosan kacsolódik a iac szerkezetéhez. A iaci formát meghatározó tényezők: - a iac szerelőinek száma, gazdasági ereje, - az eladásra kínált termékek jellege, - a iacra léés feltételei. 1 Forrás: saját szerkesztés

7 A iac formája befolyásolja: - a termelők által iacra vitt mennyiségeket, - a termelők által megszerezhető maximális rofitot, - az árkézés módszereit, az árak nagyságát, - az elérhető hatékonyságot. Az alavető iaci formák: tökéletesen versenyző, monoolisztikus, oligool és monoólium. A tökéletesen versenyző iacon a termékek homogének, a termelők egymástól kevésbé különböző termékeket állítanak elő. A iacra történő szabad beléés megakadályozza az átlagon felüli rofitot, mert minden új beléő közel ugyanolyan költségfeltételek mellett tud termelni. A monoolisztikus versenyre az a jellemző, hogy az ágazatban sokféle termelő van, akik differenciált termékeket állítanak elő. A termékdifferenciálás a termelők számára kévisel bizonyos monoolisztikus erőt. Mivel a termékek egymás helyettesítői, a keresztrugalmasság nagy, ezért bármelyik termék árának változtatása befolyásolja a többi termék árát is. A verseny fő eszköze a hirdetés, és a termékek változatainak gyaraítása, ezért fontos szeree van az innovációnak. A iacra szabad a be-, és a kiléés, ezért hosszú távú gazdasági rofit nem realizálható. Oligoólium: a iacon kevesebb, mint 10 szerelő található, amelyek résztvevők tisztában vannak az eladás, a termelés, a beruházások szoros összefüggésével, és kéesek figyelni egymás döntéseit. Bár a hatóságok küzdenek ellene, az ilyen iacokon nem lehet teljesen kizárni az ármegállaodás lehetőségét. A monoólium olyan iaci forma, ahol egyetlen termelő áll sok vevővel szemben és ez a helyzet hosszú távon is fenntartható. A cég olyan homogén termék kizárólagos előállítója, melynek nincs helyettesítője. A monoólium kées befolyásolni a termék árát, azonban figyelembe kell vennie a termék árrugalmasságát.