II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

Átírás

1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

2 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos árués pénzmozgásokat értjük A makroökonómia alapösszefüggései 2

3 2) A gazdasági folyamatok összetevői Gazdasági folyamatok Reálfolyamatok jövedelemfolyamatok Felhalmozási ügyletek Folyó ügyletek Felhalmozási ügyletek Folyó ügyletek A makroökonómia alapösszefüggései 3

4 3) A reálfolyamatok A reálfolyamatok magukba foglalják a termékek előállítását, elosztását, cseréjét és felhasználását. A reálfolyamatok a különböző gazdasági alanyok közötti termék- és szolgáltatásáramlás formájában valósulnak meg A makroökonómia alapösszefüggései 4

5 4) A jövedelemfolyamatok A jövedelemfolyamatok a reálfolyamatok kísérőjelenségei, magukba foglalják a jövedelem keletkezését, elosztását és elköltését. A jövedelemmozgás formája alapvetően a pénzmozgás a különböző gazdasági alanyok között A makroökonómia alapösszefüggései 5

6 5) Felhalmozási ügyletek Felhalmozási ügyleteknek nevezzük azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek növelik vagy csökkentik az erőforrások állományát A makroökonómia alapösszefüggései 6

7 6) Folyó ügyletek Folyó ügyleteknek nevezzük azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek nem befolyásolják a gazdasági erőforrások állományát A makroökonómia alapösszefüggései 7

8 Gazdasági erőforrások Eszközök (Aktívák) Források (Passzívák) Reál eszközök Pénzügyi eszközök Tiszta saját vagyon Pénzügyi passzívák A makroökonómia alapösszefüggései 8

9 Makrogazdasági kibocsátás (Q) Kibocsátáson termelés, output a makrogazdaságban általában egy év a termelés során létrehozott termékeket és szolgáltatásokat értjük A makroökonómia alapösszefüggései 9

10 Makrogazdasági jövedelem (Y) A reálfolyamatok szempontjából: Realizált kibocsátás, azaz a végtermékek összértéke. A jövedelemfolyamatok szempontjából: A termelés során felhasznált termelési tényezők tulajdonosai által realizált jövedelmek összértéke, azaz a munkabérek, bérleti díjak, kamatok és profitok összege A makroökonómia alapösszefüggései 10

11 A makrogazdaság piacai Fogyasztási javak piaca Tőkejavak piaca Pénzpiac Munkapiac } Árupiac A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 11

12 Árupiaci egyensúly lényege: A makrogazdasági kereslet egyenlő az árupiaci kínálattal A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 12

13 A makrogazdasági árupiaci kereslet A makrogazdasági árupiaci kereslet a javak azon mennyisége, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonalon vásárolni szeretnének A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 13

14 A makrogazdasági árupiaci kínálat A makrogazdasági árupiaci kínálat az a termékmennyiség, amelyet a gazdasági élet szereplői adott technológiai kapacitások és adott árszínvonalon hajlandók termelni A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 14

15 A makrogazdasági és a mikroökonómiai kereslet és kínálat összehasonlítása A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 15

16 A makrogazdasági keresletet függ: A tervezett jövedelemtől, A pénzmennyiségtől, A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget befolyásoló tényezőktől A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 16

17 Egyszerűsítő feltevések A pénzmennyiség állandó Az árszínvonal állandó Kétszektoros makrogazdasági modell A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 17

18 Kétszektoros makrogazdasági modell C Árupiac I Y Háztartás S H Tőkepiac S V Vállalat W A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 18

19 A makrogazdasági kereslet összetevői Makrogazdasági kereslet = Fogyasztás + Beruházás Y D = C+I A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 19

20 A makrogazdasági fogyasztási kereslet Makrogazdasági fogyasztási keresletnek nevezzük a makrogazdasági jövedelemnek azt a részét, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteik kielégítésére szándékoznak elkölteni A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 20

21 A fogyasztási kereslet összetevői Autonóm fogyasztás (c 0 ) Jövedelemtől függő fogyasztás (ĉ) A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 21

22 Autonóm fogyasztás (c 0 ) Autonóm fogyasztásnak (c 0 ) nevezzük a fogyasztási keresletnek azt a részét, amelynek nagysága nem függ a tervezett makrogazdasági jövedelem nagyságától A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 22

23 Jövedelemtől függő fogyasztás = fogyasztási határhajlandóság tervezett makrogazdasági jövedelem ĉ Y A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 23

24 Fogyasztási határhajlandóság A fogyasztási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági fogyasztás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem. C 0 Ĉ Y A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 24

25 Makrogazdasági fogyasztási függvény Makrogazdasági fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági fogyasztást rendeli hozzá. C(Y) C 0 ĉy A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 25

26 Y C(Y) A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 26

27 C C C(Y) Y A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 27

28 A makrogazdasági megtakarítás A makrogazdasági megtakarítás a makrojövedelemnek az a része, amelyet a gazdasági szereplők nem költenek el fogyasztásra A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 28

29 A makrogazdasági megtakarítás összetevői Autonóm megtakarítás (s 0 ) Jövedelemtől függő megtakarítás ŝ Y A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 29

30 Autonóm megtakarítás Az autonóm megtakarítás a makrogazdasági megtakarításnak az a része, amely nem függ a makrogazdasági jövedelem nagyságától A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 30

31 Jövedelemtől függő megtakarítás = Megtakarítási határhajlandóság tervezett makrogazdasági jövedelem ŝ Y A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 31

32 Megtakarítási határhajlandóság A megtakarítási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági megtakarítás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem. S 0 ŝ Y A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 32

33 Megtakarítási függvény Megtakarítási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely tervezett makrojövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági megtakarítást rendeli hozzá. S(Y) S 0 ŝy A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 33

34 Összefüggés a fogyasztás és a megtakarítás között Makrogazdasági jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás Y= C+S Megtakarítás = Makrogazdasági jövedelem fogyasztás S=Y-C A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 34

35 Y C(Y) S(Y) A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 35

36 Y C(Y) S(Y) A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 36

37 C 0 S 0 C, S A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem C(Y) S(Y) 37 Y

38 A fogyasztási és a megtakarítási függvény kapcsolata S(Y) Y C(Y) S(Y) Y (C ĉy) 0 S(Y) Y C ĉy 0 S(Y) Y ĉy C0 S(Y) (1 ĉ)y C0 S 0 ŝ (1 ĉ) Y S C A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem

39 A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 39

40 A pénzpiac Pénzpiac 40

41 A pénzkereslet A pénzkereslet az a pénzmennyiség amelyet a gazdasági szereplők, tranzakciós, óvatossági, és spekulációs (vagyontartási) megfontolásból tartani szeretnének Pénzpiac 41

42 A pénzkereslet fajtái a) Tranzakciós pénzkereslet b) Óvatossági pénzkereslet c) Spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet Pénzpiac 42

43 Tranzakciós pénzkereslet Tranzakciós pénzkeresletnek nevezzük azt a pénzmennyiséget, amelyet a gazdasági szereplők áruvásárlás és fizetési kötelezettségek teljesítése céljából tartani akarnak. A tranzakciós pénzkereslet a makrogazdasági jövedelem növekvő függvénye. Pénzpiac 43

44 Óvatossági pénzkereslet Óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amelyet a gazdasági szereplők előre nem tervezhető kiadások finanszírozása céljából szándékoznak tartani. Az óvatossági pénzkereslet a makrogazdasági jövedelemnek növekvő, a kamatlábnak pedig csökkenő függvénye. Pénzpiac 44

45 Spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet A spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet az a pénzmennyiség, amelyet a gazdasági szereplők értékpapírok vásárlása céljából kívánnak tartani. A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye. Pénzpiac 45

46 Pénzkeresleti függvény Pénzkeresleti függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a kamatláb minden lehetséges értékéhez a makrogazdasági szereplők pénztartási igényét rendeli hozzá adott makrogazdasági jövedelem mellett M D =M D (Y;i) Pénzpiac 46

47 Pénzkeresleti függvény i Ha i 0 >i 1, akkor M D 0 M D 1 i 0 i 1 M D (Y 0 ;i) M D 0 M D M D 1 Pénzpiac 47

48 Pénzkeresleti függvény i Ha Y1 Y0, akkor M D 1 I M D 0 i 0 M D (Y 1 ;i) M D 0 M D (Y 0 ;i) M D I M D 0 Pénzpiac 48

49 Pénzpiaci egyensúly Pénzpiaci egyensúly esetén a pénzkereslet egyenlő a pénzkínálattal. Pénzpiac 49

50 Pénzpiaci egyensúly Pénzpiaci egyensúly esetén a pénzkereslet egyenlő a pénzkínálattal. Pénzpiac 50

51 Nominális pénzkínálat A nominális pénzkínálat (M S ) az a pénzmennyiség, amelyet a bankrendszer a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát. A nominális pénzkínálat tulajdonképpen megegyezik a forgalomban lévő pénzmennyiséggel. A forgalomban lévő pénzmennyiséget, azaz a nominális pénzkínálatot a Jegybank szabályozza. Pénzpiac 51

52 Reálpénzkínálat A reálpénzkínálat a nominális pénzkínálat és az árszínvonal hányadosa. S M P Pénzpiac 52

53 Reálpénzkínálat i M S P A reálpénzkínálat a nominális pénzkínálatnak növekvő, az árszínvonalnak pedig csökkenő függvénye. A piaci kamatláb nem befolyásolja közvetlenül a reálpénzkínálat nagyságát. M/P Pénzpiac 53

54 Egyensúlyi kamatláb i M S P Az egyensúlyi kamatláb az a kitüntetett piaci kamatláb, amelynél a reálpénzkínálat egyenlő a reálpénzkereslettel. i e M D (Y 0 ;i) M/P Pénzpiac 54

55 A kamatláb változásának hatása a pénzpiacra Pénzpiaci egyensúly van, ha a piaci kamatláb egyenlő az egyensúlyi kamatlábbal. Túlkínálat, ha a piaci kamatláb nagyobb, mint az egyensúlyi kamatláb. Túlkereslet, ha a piaci kamatláb alacsonyabb, mint az egyensúlyi kamatláb. Pénzpiac 55

56 A makrojövedelem változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra i M S P Ha az egyensúlyi jövedelem nő, akkor az egyensúlyi kamatláb is nő. Ha az egyensúlyi jövedelem csökken, akkor az egyensúlyi kamatláb is csökken. i e1 i e0 M D (Y 1 ;i) M D (Y 0 ;i) M/P Pénzpiac 56

57 A nominális pénzkínálat változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra Ha M S 1 akkor MS 1 M S 0, P0 i M S 1 P 0 M S 0 P0 ie1 S 0 M P 0 ie0 S 2 M P 0 i e1 i e0 Ha M S 2 akkor MS 2 M S 0, P0 M S 0 P0 ie2 ie0 i e2 M D (Y 0 ;i) M/P Pénzpiac 57

58 A nominális pénzkínálat változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra Ha nő a forgalomban lévő pénzmennyiség, azaz a nominális pénzkínálat, akkor csökken a kamatláb Ha csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség, azaz a nominális pénzkínálat, akkor emelkedik a kamatláb. Pénzpiac 58

59 Ha Az árszínvonal változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra p p 1 0 i, akkor MS 0 P1 M S 0 P1 M S 0 P0 ie1 S 0 M P 0 ie0 M P S 0 2 i e1 i e0 Ha p p 2 0, akkor MS 0 P2 M S 0 P0 ie2 ie0 i e2 M D (Y 0 ;i) M/P Pénzpiac 59

60 Az árszínvonal változásának hatása az egyensúlyi kamatlábra Ha emelkedik az árszínvonal, akkor a kamatláb is emelkedik. Ha csökken az árszínvonal, akkor a kamatláb is csökken. Pénzpiac 60