1. személyes konzultáció

Átírás

1 Makroökonómia 1. személyes konzultáció Széchenyi István Egyetem Gazdálkodási szak e-learning képzés Összeállította: Makroökonómia 1. konzultáció 1

2 Általános tudnivalók: Tutor:, egyetemi adjunktus Fogadóóra csütörtök, , IG.616 Tel:06(96) /3164, Web: Makroökonómia 1. konzultáció 2

3 A mikro- és a makroökonómia kapcsolata Mikroökonómiában áttekintett témakörök (válogatás) A piac mûködése A fogyasztói magatartás Preferenciarendszer, optimális döntés Az optimális döntés változásai (keresleti függvény, Engel-görbe, kompenzáció, stb.) A vállalati optimalizálás Termelési összefüggések, költségfüggvények Piaszerkezetek Profitmaximalizálás Termelési tényezõk piaca Makroökonómia 1. konzultáció 3

4 Mikro- és makroökonómia kapcsolata Mikroökonómia Fogyasztó optimális választása (db, Ft) Fogyasztó megtakarítása (millió Ft) Egyéni munkakínálat (0-1 fõ) Vállalat munkakereslete Vállalati beruházási hitel (millió Ft) Munkanélküliség (???) (0% vagy 100%) Adófizetési kötelezettség (millió Ft) Termék áremelkedése (Ft, vagy %) Háztartás költségvetése (pl. 1 m Ft hitel) Makroökonómia Fogyasztási kereslet (1000 milliárd Ft) Tõkepiaci kínálat (1000 milliárd Ft) Gazdaság munkakínálata (millió fõ) Gazdaság munkaerõ-igénye Beruházási kereslet (1000 milliárd Ft) Munkanélküliségi ráta (most pl. 6,3%) Állami adóbevételek (1000 milliárd Ft) Árszínvonal változása (csak %-ban!) Államháztartás állapota ( mrd Ft adósság) Makroökonómia 1. konzultáció 4

5 A tananyag felépítése (térkép) Ön itt áll : MAKROEGENSÚL Infláció, munkanélküliség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupiac Pénzpiac Fogyasztás Állami vásárlás Termelési függvény Munkapiac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás Makroökonómia 1. konzultáció 5

6 1. témakör A makroökonómia alapösszefüggései A nemzeti számlák rendszere Makroökonómia 1. konzultáció 6

7 A gazdaság mérõszámai Céljuk az adott gazdaság teljesítményének mérése (mekkora értéket állított elõ az adott gazdaság egy bizonyos idõszakban) Egyéni adatok összegzésébõl adódnak (aggregálás) Makroökonómia 1. konzultáció 7

8 Az árupiaci kibocsátás a gazdaság termelésének nagysága mérése kizárólag pénzben történik Alapvetõ mérõszáma: Bruttó kibocsátás (Gross Output GO) Módszer: GO n i1 p i q i Minden tevékenységet számításba veszünk. Makroökonómia 1. konzultáció 8

9 Nominál- és reálkibocsátás Nominális kibocsátás: a gazdaság teljesítményét az adott év árain vesszük számításba Gazdaság növekedési üteme: 1 / 0 Reálkibocsátás: a gazdaság teljesítményét egy korábbi idõszak árain vesszük számításba. Értelmezése: mennyi lett volna a kibocsátás, ha az árak nem változtak volna Reálnövekedés: a reálkibocsátás növekedési üteme Makroökonómia 1. konzultáció 9

10 Nominál- és reálkibocsátás - mintafeladat Egy gazdaságról a következõ információk állnak rendelkezésre Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság Ipar Szolgáltatás Összesen Határozza meg a nominális kibocsátás nagyságát 2005-re és 2006-ra! Határozza meg a nominális kibocsátás növekedését! Határozza meg a 2006-os reálkibocsátást! Határozza meg a reálkibocsátás növekedését! Határozza meg a GDP-deflátor nagyságát! 10

11 Megoldás (1) Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság Ipar Szolgáltatás Összesen Nominális kibocsátás 2005: (2005) db 450Ft / db db 1.870Ft / db db 1.075db (2005) Ft Nominális kibocsátás 2006: (2006) db 435Ft / db db 1.920Ft / db db 1.213db (2006) Ft Nominális kibocsátás növekedése: ,

12 Megoldás (2) Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság Ipar Szolgáltatás Összesen Reálkibocsátás 2006: (2006) db 450Ft / db db 1.870Ft / db db 1.075db (2006) Ft Reálkibocsátás növekedése: ,

13 Megoldás (3) Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság Ipar Szolgáltatás Összesen Nominális növekedés: 11,38% Reálnövekedés: 4,06% Hol van a különbség? Válasz: az árak változása

14 Megoldás (4) Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság Ipar Szolgáltatás Összesen nomináljövedelelem árszínvonal reáljövedelem nomináljövedelelem növekedési üteme árszínvonal növekedési üteme reáljövedelem növekedési üteme Árszínvonal növekedése = 1,1138/1,0406=1,0704 Az adott idõszakban az árak 7,04%-kal emelkedtek

15 A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) Bruttó kibocsátás (GO) A bruttó kibocsátás nem más, mint az adott idõszakban az ország területén megtermelt termékek és szolgáltatások értéke Ez azonban még halmozódást tartalmaz! Ezt le kell vonnunk belõle, hogy a valós teljesítményt kapjuk! GDP = GO termelõ fogyasztás Az adott ország területén végsõ felhasználásra elõállított termékek és szolgáltatások értéke a bruttó hazai termék (GDP gross domestic product) Makroökonómia 1. konzultáció 15

16 A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) A GDP-ben benne van az országban a külföldi munkavállalók és cégek által szerzett jövedelem! Nincs viszont benne a belföldi munkavállalók és cégek által külföldi gazdasági tevékenység során szerzett jövedelem! Kell egy olyan mutató, amely az adott gazdasághoz tartozó szereplõk (munkavállalók, vállalatok) által megtermelt jövedelmet mutatja! Ez a GNI. GNI = GDP ± elsõdleges jövedelmek egyenlege Makroökonómia 1. konzultáció 16

17 A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) A gazdaság azonban nem költheti el teljesen a megtermelt jövedelmeket: GNDI = GNI ± transzferek A GNI értékét korrigálnunk kell a külföldrõl érkezõ és a külföldre utalt transzferek nagyságával! A bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI gross national disposable income) az adott ország rezidens szereplõi által elkölthetõ összes jövedelmet mutatja. Makroökonómia 1. konzultáció 17

18 A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) Amortizáció: mennyivel csökken egy év alatt a gazdaság termelõeszközeinek értéke. Ha ezt nem pótolják, a termelés színvonala csökken. Annyi jövedelmet lehet tehát felelõsen elkölteni, hogy utána maradjon forrás az amortizáció pótlására! Így kapjuk a nettó kategóriákat! Bruttó kategória amortizáció = nettó kategória GDP amortizáció = NDP Makroökonómia 1. konzultáció 18

19 A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) Bruttó jövedelemkategóriák Nettó jövedelemkategóriák GO Hazai jövedelemkategóriák GDP - Termelõ fogyasztás - Amortizáció NDP Nemzeti jövedelemkategóriák ± Elsõdleges jövedelmek GNI ± Transzferek GNDI NNI NNDI Makroökonómia 1. konzultáció 19

20 Jövedelemáramlás a szektorok között Makroökonómia 1. konzultáció 20

21 Jövedelemáramlás a szektorok között A gazdasági folyamatok sematikus leírására használjuk a gazdaság folyótétel számláit Minden szektornak egy számlája lesz Minden számlának két oldala van: Bevétel oldal Kiadás oldal A két oldalon lévõ tételek összege mindig azonos kell, hogy legyen A rendszer nagyon hasznos: segítségével a legtöbb alapösszefüggés bemutatható Makroökonómia 1. konzultáció 21

22 Jövedelemáramlás a szektorok között A használt változók: W: kifizetett bérek P árszínvonal N: alkalmazottak száma i: kötvénykamat B: kötvényállomány Ð: osztalékkifizetés (profit) TR H : kapott transzferjövedelem C: fogyasztási kereslet T H : háztartások adóbefizetései S H : háztartások megtakarításai Makroökonómia 1. konzultáció 22

23 Jövedelemáramlás a szektorok között A használt változók: T V : vállalatok adóbefizetései TR V : vállalatok transzferjövedelme S V : vállalatok megtakarításai X: export IM: import S K : külföld megtakarítása G: kormányzati áruvásárlások S Á : állam megtakarítása I: beruházási kereslet : makrojövedelem Makroökonómia 1. konzultáció 23

24 Jövedelemáramlás a szektorok között Egy kiválasztott számla bemutatása Háztartás számla Kiadások (-) Bevételek (+) Fogyasztási kiadások C Bér (W/P)*N Háztartások adóbefizetései T H Kamatjövedelem i*b Háztartások megtakarításai S H Osztalék-kifizetés Ð Transzferjövedelem TR H Összesen Összesen Makroökonómia 1. konzultáció 24

25 Háztartás Vállalat C (W/P)*N (W/P)*N S H i*b i*b TR V T H Ð Ð TR H S V Összesen Összesen T V Összesen Összesen Állam Árupiac TR H T H C TR V T V I G G S Á Összesen Összesen Összesen Összesen I Összesen Tõkepiac S H S V S Á Összesen Makroökonómia 1. konzultáció 25

26 Háztartás Vállalat C 1050 (W/P)*N 1000 (W/P)*N S H 350 i*b 200 i*b 200 TR V 300 T H 500 Ð 300 Ð 300 TR H 400 S V 270 Összesen 1900 Összesen 1900 T V 385 Összesen 2155 Összesen 2155 Állam Árupiac TR H 400 T H C 1050 TR V 300 T V 385 I 505 G 300 G 300 S Á -115 Összesen 1855 Összesen 1855 Összesen 885 Összesen 885 Tõkepiac I 505 S H 350 S V 270 S Á -115 Összesen 505 Összesen 505 Makroökonómia 1. konzultáció 26

27 Az árupiaci kereslet Makroökonómia 1. konzultáció 27

28 A makrogazdaság alapösszefüggései (GDP kiadási oldalról) GDP: makrojövedelem, -nal jelöljük Kétszektoros modellben: Jövedelem = fogyasztási kiadások + beruházási kiadások = C + I A megtermelt és az elköltött jövedelem megegyezik. Makroökonómia 1. konzultáció 28

29 A makrogazdaság alapösszefüggései (GDP kiadási oldalról) Keletkezett jövedelem felhasználása = C + S Elõzõ egyenletekbõl pedig: vagyis C + I = C + S I = S Makroökonómia 1. konzultáció 29

30 A makrogazdaság alapösszefüggései háromszektoros modell Jövedelem = fogyasztási kiadások + beruházási kiadások + kormányzati vásárlások = C + I + G, ami a megtermelt termékmennyiség, kiadási oldalról A rendelkezésre álló jövedelem ( DI ) bevezetése DI = +TR T Makroökonómia 1. konzultáció 30

31 A makrogazdaság alapösszefüggései háromszektoros modell A rendelkezésre álló jövedelem elköltése: DI = C + S Makroökonómia 1. konzultáció 31

32 Háztartás Vállalat C (W/P)*N (W/P)*N S H i*b i*b TR V T H Ð Ð TR H S V Összesen Összesen T V Összesen Összesen Állam Árupiac TR H T H C TR V T V I G G S Á Összesen Összesen Összesen Összesen I Összesen Tõkepiac S H S V S Á Összesen I = S = C + I + G Makroökonómia 1. konzultáció 32

33 A fogyasztási kereslet Makroökonómia 1. konzultáció 33

34 A tananyag felépítése (térkép) Ön itt áll : MAKROEGENSÚL Infláció, munkanélküliség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupiac Pénzpiac Fogyasztás Állami vásárlás Termelési függvény Munkapiac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás Makroökonómia 1. konzultáció 34

35 Fogyasztási függvény C C 0 cˆ Lineáris függvény, ahol C 0 ĉ autonóm fogyasztás (függõleges tengelymetszet) fogyasztási határhajlandóság, C C cˆ (meredekség) Világos, hogy 0 c ˆ 1 Makroökonómia 1. konzultáció 35

36 Párhuzam a mikroökonómiával Engel-görbe: egy fogyasztó jövedelme és az általa egy adott termékbõl vásárolt mennyiség közötti kapcsolatot írja le. Makroszintû fogyasztási függvény: a gazdaság kibocsátása (jövedelem) függvényében adja meg a fogyasztási kereslet alakulását. Makroökonómia 1. konzultáció 36

37 A fogyasztási függvény Makroökonómia 1. konzultáció 37

38 A fogyasztási függvény Legyen: C C 500 C , 75, 200 0, , C 200 0, C, C, C , C, C 100 C Makroökonómia 1. konzultáció 38

39 A fogyasztási függvény ábrázolása Makroökonómia 1. konzultáció 39

40 A függvény meredeksége H a em elk edik C ( ) is em elkedik M ost: c ˆ 0, Meredekég: 0,75 Ha a jövedelem 1000 millárrd forinttal emelkedik, a fogyasztási kereslet 750 milliárd forinttal növekszik. Makroökonómia 1. konzultáció 40

41 Fogyasztási függvény meredeksége Makroökonómia 1. konzultáció 41

42 A fogyasztási hányad Megmutatja, hogy a gazdaságban a háztartások a rendelkezésre álló jövedelem hány százalékát költik el fogyasztási kiadásokra. Mértékegysége: % Jele: c Számítása: C()/ Makroökonómia 1. konzultáció 42

43 Fogyasztási hányad: mintaszámítás c c c ,15 115% ,00 100% , % 1200 Makroökonómia 1. konzultáció 43

44 Makroökonómia 1. konzultáció 44 A fogyasztási hányad jellemzõi 0 ˆ ˆ ˆ 0 0 C c c c C c C C c

45 Egyensúlyi jövedelem meghatározása Egyensúly: két tényezõ azonos értéke Most: csak a fogyasztási kereslettel foglakoztunk = C a teljes jövedelem elköltésre kerül Makroökonómia 1. konzultáció 45

46 Makroökonómia 1. konzultáció 46 Egyensúlyi jövedelem analitikus meghatározása ˆ 1 1 ˆ 1 ˆ 1 ˆ C c c C C c c C C

47 Egyensúlyi jövedelem számítása - mintapélda 200 0,75 1 0, , Makroökonómia 1. konzultáció 47

48 Egyensúlyi jövedelem számítása mintapélda bemutatása ábrán Egyensúly Makroökonómia 1. konzultáció 48

49 A multiplikátor Jelentése: hogy változtatja meg egy exogén tényezõ egységnyi változása egy endogén tényezõ értékét. Itt: hogyan változik az egyensúlyi jövedelem az autonóm fogyasztás növekedésének hatására 1 C 1 cˆ 0 multiplikátor Makroökonómia 1. konzultáció 49

50 Multiplikátor - számítás C C cˆ vagy 0 C 500 0,75 0, Makroökonómia 1. konzultáció 50

51 Multiplikátor - ábrázolás Makroökonómia 1. konzultáció 51

52 A megtakarítási függvény S = C A fogyasztáson felül a jövedelembõl megmaradó rész lesz a megtakarítás. A megtakarítási függvény alakja adódik a fogyasztási függvény alakjából: a 45 fokos egyenesbõl a fogyasztási függvényt kivonva megkapjuk a megtakarítási függvényt Makroökonómia 1. konzultáció 52

53 A megtakarítási függvény S S S C C 0 C 0 cˆ 1 cˆ H a p é l d á u l : C ( ) , 7 5, a k k o r S , 7 5 S , 2 5 Makroökonómia 1. konzultáció 53

54 A megtakarítási függvény ábrázolása Makroökonómia 1. konzultáció 54

55 Megtakarítási határhajlandóság, megtakarítási hányad Megtakarítási határhajlandóság: a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel növekszik a megtakarítás. Értéke a mintapéldában 0,25 Megtakarítási hányad: a jövedelem hány százalékát fordítja megtakarításra a háztartási szektor. Nagysága a jövedelem növekedésével növekszik (de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztás a jövedelem emelkedésével csökken!) Makroökonómia 1. konzultáció 55

56 A beruházási kerelset Makroökonómia 1. konzultáció 56

57 A tananyag felépítése (térkép) Ön itt áll : MAKROEGENSÚL Infláció, munkanélküliség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupiac Pénzpiac Fogyasztás Állami vásárlás Termelési függvény Munkapiac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás Makroökonómia 1. konzultáció 57

58 A beruházások célja Az elért termelési szint fenntartása (pótló beruházás) A termelési szint bõvítése (bõvítõ beruházás) A vállalati szféra nyereséges mûködésének biztosítása Makroökonómia 1. konzultáció 58

59 A beruházásokat meghatározó gazdasági tényezõk Gazdasági kockázat Profitvárakozások Kamatszint Tényleges kamat Kamatvárakozások Makroökonómia 1. konzultáció 59

60 Makroökonómia 1. konzultáció 60 A beruházások értékelése: a jelenérték szabály 0,0589 0, év : t 12%, pl.i : diszkonttényezõ ha t t n t t t n t t t n t t t i i I i R NPV i R i R PV

61 I f A beruházási függvény i, A használt függvény kétváltozós: kamatláb profitvárakozások I 0 i I 0 A kamatláb mozgásával ellentétes irányba mozdul el a beruházási kereslet A profitvárakozások és a beruházási kereslet azonos irányba mozdulnak el (ha javul a profitkilátás, több lesz a beruházás) Makroökonómia 1. konzultáció 61

62 Az egyváltozós beruházási függvény Makroökonómia 1. konzultáció 62

63 A beruházási függvény A függvény általános alakja paraméteresen: I(i)=I 0 - a i ahol: I 0 : autonóm beruházási kereslet a: beruházások kamatérzékenysége Makroökonómia 1. konzultáció 63

64 Az IS-függvény Makroökonómia 1. konzultáció 64

65 A tananyag felépítése (térkép) Ön itt áll : MAKROEGENSÚL Infláció, munkanélküliség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupiac Pénzpiac Fogyasztás Állami vásárlás Termelési függvény Munkapiac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás Makroökonómia 1. konzultáció 65

66 A látott összefüggések: Árupiaci egyensúly feltétele: árupiaci kínálat = árupiaci kereslet = C + I, I = S Makroökonómia 1. konzultáció 66

67 C, I Az árupiaci egyensúly konstans kamatláb feltételezése mellett S = C()+I C() S() I 0 e Makroökonómia 1. konzultáció 67

68 A kamatláb változásának hatása az árupiaci egyensúlyra Ha a kamatláb változik, megváltozik a beruházási kereslet nagysága A beruházás változása miatt megváltozik az árupiaci összkereslet (C+I) Változik az árupiaci egyensúly Példa (ábrán): kamatláb csökkenése Makroökonómia 1. konzultáció 68

69 C, I S = C()+I 2 C()+I 1 C() S() I 2 I Makroökonómia 1. konzultáció 69

70 Kamatláb hatása az árupiaci egyensúlyi jövedelemre Az elõzõ ábrában a kamatláb csak implicit módon szerepel Olyan ábrára (összefüggésre) lenne szükség, ahol közvetlen kapcsolat jeleníthetõ meg (i) típusú függvény, vagy,i koordináta-rendszer kell! Makroökonómia 1. konzultáció 70

71 C+I C+I(i 2 ) C+I(i 1 ) 1 2 i i 1 i 2 IS-függvény 1 2

72 Makroökonómia 1. konzultáció 72 Az egyensúly analitikus meghatározása változó kamatláb esetén (az IS-függvény levezetése) i a I c C i a I i I c C C I C ˆ ˆ

73 Makroökonómia 1. konzultáció 73 Az IS-függvény levezetése (folytatás) i a I C c i a I C c i a I c C ˆ 1 1 ˆ 1 ˆ

74 Az IS-függvény tulajdonságai i Negatív meredekségû, lineáris függvény IS Tengelymetszéspontok értelmezése! Meredekség értelmezése 1 C0 I 1cˆ 0 ai Multiplikátor újbóli megjelenése! Makroökonómia 1. konzultáció 74

75 Multipliktárok az IS-függvényben A kamatláb hatása: 1 1 cˆ a 1 cˆ a i i Ha pl. fogy. határhajlandóság értéke 0,8, beruházások kamatérzékenysége 20, akkor 5%-os kamatemelkedéskor az egyensúlyi jövedelem értéke: 500 egységgel csökken Makroökonómia 1. konzultáció 75

76 Az IS-függvény változásai Ha a függvény valamelyik változója módosul, a függvényen mozdulunk el Ha valamelyik exogén tényezõ változik, a függvény mozdul el (eltolódik, vagy meredeksége változik) Makroökonómia 1. konzultáció 76

77 i Az autonóm tényezõk hatása az IS-re 1 1 cˆ C I 0 0 IS 0 IS 1 A sárga háttérszín jelentése a következõ diákon: ezek nélkül az anyag érthetõ, átnézésük ugyanakkor javasolt Makroökonómia 1. konzultáció 77

78 Fogyasztási határhajlandóság csökkenésének hatása Fogyasztási függvény meredeksége csökken Változatlan i (és így I) esetén az egyensúlyi jövedelem csökken Adott i-hez kisebb e tartozik Az IS-függvény balra mozdul Az elmozdulás NEM párhuzamos, a meredekség is változik! Makroökonómia 1. konzultáció 78

79 A fogyasztási határhajlandóság csökkenésének hatása 1 C 0 I 1 cˆ 0 i=0 esetén csökken a i =0-hoz tartozó i érték nem változik A függvény meredekebbé vált Makroökonómia 1. konzultáció 79

80 80 Példa 60 0, , , ,75 ˆ 60 0, , , 0,8 200 i i i IS C c i i i IS i I C

81 A fogyasztási határhajlandóság csökkenésének hatása az IS-re i 60 IS 1 IS Makroökonómia 1. konzultáció 81

82 A kamatérzékenység csökkenésének hatása az IS-függvényre Az a paraméter értéke emelkedik Beruházási függvény meredeksége növekszik (úgy, hogy az I tengelymetszet nem változik) Adott kamatlábhoz most nagyobb egyensúlyi jövedelem fog tartozni Az IS-függvény jobbra mozdul, de nem eltolódik, a meredeksége is módosul Makroökonómia 1. konzultáció 82

83 A kamatérzékenység csökkenésének hatása 1 C 0 I 1 cˆ 0 a i =0 esetén i növekszik i=0-hoz tartozó érték nem változik A függvény meredekebbé vált Makroökonómia 1. konzultáció 83

84 Makroökonómia 1. konzultáció 84 Példa 120 0, , , , , 0,8 200 i i i IS i I a i i i IS i I C

85 A kamatérzékenység csökkenésének hatása az IS-re i 120 IS 1 60 IS Makroökonómia 1. konzultáció 85

86 Egyensúlytalanság az árupiacon i i 1 i A ( 0 ) i B ( 1 ) B túlkínálat i 0 A túlkereslet IS B (i 1 ) 0 1 A (i 0 ) Makroökonómia 1. konzultáció 86