Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet"

Anikó Fábiánné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

2 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly

3 Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések segítségével tehetjük meg. A piacok másképp viselkednek rövid és hosszú távon, különösen igaz ez a kínálatra ezért értelmezzük a rövid és hosszú távú függvényt és megvizsgáljuk az átmenetet a rövid és hosszú táv között. Ez a szemléletbeli különbség kihat a gazdaságpolitikai eszközök hatására is.

4 Makrokínálati függvény értelmezése A makrogazdasági kínálat a gazdaság összes árukínálatát mutatja. A makrogazdasági kínálati görbe az árszínvonal függvényében mutatja a gazdaság kibocsátásának mértékét. A meghatározásához nagyon fontos a munkapiac elemzése, mert az aggregált kínálat egyik legfontosabb meghatározója a munkaerő nagysága, természetesen más termelési tényezők mellett.

5 A hosszú távú aggregált kínálati görbe Hosszú távon a az árak rugalmasságát feltételezve a termelési tényezők piacán kialakul az egyensúly, vagyis a kibocsátás szintjét a tőke és a munka adott szintje és a rendelkezésre álló technológia határozza meg. Ezt az alábbi formában fejezzük ki: Y f ( K, L) Y

6 Hosszú távú aggregált kínálati függvény ábrázolása

7 A hosszú távú egyensúly Ha a most megismert aggregált kínálati és a keresleti görbét együtt ábrázoljuk, akkor megkapjuk egy gazdaság hosszú távú egyensúlyát. Egy adott kínálat (AD 1 ) és az LRAS metszéspontja meghatározza a termelést és az árszínvonalat. Természetesen hosszú távon a gazdaság a potenciális jövedelemnek megfelelő mennyiséget állítja elő.

8 Az AD eltolódása és ennek hatása hosszú távon

9 A rövid távú aggregált kínálati görbe Elképzeléseink szerint rövid távon az árak ragadósak, ezért adott ár mellett értékesítenek a termelők. Az ármerevség következménye az, hogy a rövid távú aggregált kínálati görbe nem függőleges. Ha a vállalatok számára egy új árjegyzék nyomtatása relatíve magas költségekkel jár, akkor minden ár egy meghatározott szinten marad. A vállalatok ezen az árakon az összes terméküket hajlandóak eladni

10 Rövid távú aggregált kínálati függvény ábrázolása

11 A rövid távú egyensúly Ha a rövid távú aggregált kínálati és a keresleti görbét együtt ábrázoljuk, akkor megkapjuk egy gazdaság rövid távú egyensúlyát. Egy adott kínálat (AD 1 ) és az SRAS metszéspontja meghatározza a termelést és az árszínvonalat. Rövid távon a gazdaságban az árszínvonal nem változik, független a kereslettől.

12 Az AD eltolódása és ennek hatása rövid távon

13 A rövid és a hosszú táv közötti kapcsolat A gazdasági folyamatok alakulását az időben nyomon tudjuk követni, ha az AD, LRAS és SRAS függvényeket együtt ábrázoljuk. Mit kapunk ekkor? A három görbe metszéspontja kijelöl egy hosszú távú egyensúlyt. Természetesen egy hosszú távú egyensúly egyben rövid távú egyensúly is. Ez fordítva nem minden esetben, sőt a legtöbb esetben nem igaz.

14 A rövid és a hosszú táv közötti kapcsolat ábrázolása

15 A gazdaságpolitika hatása rövid és hosszú távon Mi történik, ha vagy a fiskális, vagy a monetáris politika hatására megváltoznak a keresleti viszonyok, eltolódik a keresleti függvény? Restriktív gazdaságpolitika (adónövelés, kormányzati vásárlások csökkentése, pénzkínálat csökkentése) hatására az aggregált keresleti görbe balra tolódik el. Rövid távon a kiindulási egyensúlyi pontból (A) a gazdaság a B pontba kerül, ami recessziót jelent, mert az aktuális jövedelem kevesebb a potenciálisnál. Ebben a pontban túlkínálat van a potenciális lehetőségeket figyelembe véve (LRAS>AD 2 ), ezért hosszú távon lassan csökken az árszínvonal P 1 alá. A piaci mechanizmusok következtében lassan eljutunk egy új hosszú távú egyensúlyi pontba (C), a gazdaság kilábal a recesszióból. Természetesen expanzív gazdaságpolitika (adócsökkentés, kormányzati vásárlások növelése, pénzkínálat növelése) hatására a leírtakkal ellentétes folyamatok zajlanak le a gazdaságban.

16 AD csökkenésének hatása rövid és hosszú távon

17 AD növekedésének hatása rövid és hosszú távon

18 Az aggregált keresletet érő sokkhatások Keresleti oldalról az árupiacon a fogyasztás és beruházás változhat hirtelen, látszólag minden ok nélkül. Megváltozhat a fogyasztási bizalom és a beruházási kedv, ha a szereplők a gazdasági helyzet romlását vizionálják. A pénzügyi rendszer változása a pénzkeresletet érintheti negatívan. Például a bankautomaták számának emelkedése, ami csökkentheti a pénzkeresletet. Ezeket a külső, nem gazdaságpolitikai hatásokat sokkoknak nevezzük.

19 Az aggregált keresletet érő sokkhatás ábrázolása

20 Az aggregált kínálatot érő sokkhatások A kínálati oldalról sokkhatások azok, amelyek a termékek és szolgáltatások előállítási költségeit és ennek következtében a vállalatok által megszabott árakat érintik. A kínálati sokkhatások közvetlenül érintik az árszínvonalat, ezért ársokkoknak is nevezik őket. Ebben az esetben a korábban értelmezett SRAS függvény megemelkedik. A költségemelkedés inflációhoz, árszínvonal emelkedéshez, valamint recesszióhoz, stagnáláshoz vezet. E két negatív gazdasági hatás együttes megjelenését stagflációnak (stagnálás + infláció) nevezzük.

21 Kedvezőtlen kínálati sokk hatása

22 Gazdaságpolitikai reakciók Az aggregált kínálatot és keresletet érő sokkhatások gazdasági ingadozásokhoz vezetnek, ha a gazdaságpolitika nem reagál ezekre. A gazdaság ingadozásait teljes mértékben az aggregált kereslet és az aggregált kínálat változásai okozzák. A gazdaságpolitika alapvető céljának tekintjük a sokkhatásokra adott olyan válaszokat, amelyek a gazdaságot az eredeti pályára állítják. Ezt stabilizációs politikának nevezzük. Az aggregált keresletet érintő sokkhatásra adandó helyes válasz az expanzív gazdaságpolitika, mert ez a keresleti görbét felfelé tolja, ellensúlyozva a sokkhatást.

23 Kedvezőtlen keresleti sokkra adandó gazdaságpolitikai válasz

24 Gazdaságpolitikai reakciók kínálati sokk esetén Az aggregált kínálatot érintő kedvezőtlen hatás esetén két lehetősége van a gazdaságpolitikának: Az egyik az aggregált kereslet szinten tartása. Ebben az esetben a kibocsátás és a foglalkoztatás alacsonyabb a természetes szintnél. Az árak végül csökkenni fognak, hogy a teljes foglalkoztatás és a korábbi árszínvonal visszaállhasson (A pont). E döntés ára azonban fájdalmas recesszió. A másik lehetőség az aggregált kereslet növelése annak érdekében, hogy a gazdaság minél hamarabb a természetes kibocsátás szintjére jusson. Ha az aggregált kereslet növelése az aggregált kínálatot érő sokkhatással párhuzamosan megy végbe, akkor a gazdaság az A pontból rögtön a C pontba jut. E választás hátránya - természetesen - a tartósan magas árszínvonal.

25 Kedvezőtlen kínálati sokk esetén a kereslet szinten tartása

26 Kedvezőtlen kínálati sokk esetén a kereslet növelése

27 Az aggregált kínálati függvény levezetése nem tökéletes munka- és árupiac esetén

28 Számítási feladatok 1. Egy gazdaságban a nominális pénzmennyiség 1000, a pénz forgási sebessége 2. A reálkibocsátás természetes szintje a) Határozza meg a rövid távú kínálati függvényt (SRAS)! b) Feltételezzük, hogy a központi bank a pénzkínálatot az eredeti érték 80 százalékára csökkenti. Milyen folyamatok indulnak el rövid távon? c) Mi történik hosszú távon?

29 Számítási feladatok 2. Egy gazdaságban a nominális pénzmennyiség 4000, a pénz forgási sebessége 3. A reálkibocsátás természetes szintje a) Határozza meg a rövid távú kínálati függvényt (SRAS)! b) Feltételezzük, hogy a központi bank a pénzkínálatot 20 százalékkal növeli. Mi történik rövid távon? c) Mi történik hosszú távon?

30 Számítási feladatok 3. Egy gazdaságban az árszínvonal 2000, a potenciális jövedelem Az aggregált keresleti függvény: P=5000-2Y. a) A P=2000, Y=1500 kombináció lehet a gazdaság egy hosszú távú egyensúlyi pontja? b) Határozza meg a rövid és hosszú távú kínálati függvényt! c) Feltételezzük, hogy a kereslet állandó árszínvonal mellett 20%-kal csökken. (A keresleti függvény párhuzamosan tolódik el.) Mekkora a rövid távú recesszió? d) Mi történik hosszú távon?

31 Számítási feladatok 4. Egy gazdaságban az aggregált keresleti függvény: P=10000-Y. a) A hosszú távú egyensúlyban az árszínvonal Mekkora a potenciális jövedelem? b) Határozza meg a rövid és hosszú távú kínálati függvényt!feltételezzük, hogy a kereslet állandó árszínvonal mellett 10%-kal megnő. (A keresleti függvény párhuzamosan tolódik el.) Mennyivel nő rövid távon a jövedelem? c) Mi történik hosszú távon?

Hasonló dokumentumok

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal