Képletek és összefüggések az 5. zárthelyi dolgozatra Rövid táv, IS görbe, multiplikátorok, monetáris politika

Átírás

1 Képletek és összefüggések az 5. zárthelyi dolgozatra Rövid táv, IS görbe, multiplikátorok, monetáris politika 1. Gazdasági ingadozások, hosszú és rövid táv a gazdaság és a GDP nem n egyenletesen, vannak recessziók és konjunktúrák a kibocsátás ingadozásait üzleti ciklusoknak nevezzük hosszú távon minden termelési tényez kihasznált (pl. nincs munkanélküliség), és az árak rugalmasan alkalmazkodnak (ezért is függ leges az LRAS görbe) rövid távon viszont vannak kihasználatlan termelési tényez k, és olyanok is, amiket túlzottan kihasználunk (pl. túlóra), valamint jellemz az árragadósság is rövid táv azt mondja meg, hol van a gazdaságunk, a hosszú táv pedig azt, hol lehetne a gazdaság, ha nem lenne ár- és bérragadósság gazdasági eseményeknek, gazdaságpolitikai beavatkozásoknak hatása függ attól, hogy ideiglenesek (sokk) vagy permanensek sokkhatás esetén a gazdaság ideiglenesen kibillen, de visszaáll az egyensúlyba permanens hatás esetén a gazdaság véglegesen alkalmazkodik output gap: Y Y n 1.1. Árragadósság, árrigiditás forrása: étlapköltség az árváltoztatásnak olyan költségei is vannak, amiket els re észre sem veszünk (pl. átícmkézéshez embereket kell foglalkoztatni, nekik bért kell zetni) 1

2 költséges maga az információgy jtés is, hiszen folyamatosan gyelni kellene az állandó változásokat (racionális nemtör dömség) ha túl gyakran változnak az árak, akkor a fogyasztók eltántorodhatnak a vásárlástól az árszínvonal lassan alkalmazkodik, nem reagál azonnal a gazdasági eseményekre 1.2. Rövid távú aggregált kínálati függvény - SRAS extrém esetet veszünk alapul: "IKEA-gazdaságok" vannak az árak rögzítettek, az id szakok elején a szerepl k kiadják katalógusukat a vállalkozások vállalják, hogy rövid távon adott árszínvonalon bármilyen mennyiségben el állítják termékeiket SRAS vízszintes egyenes lesz 1.3. Néhány példa a változásokra Rövid távú egyensúly: SRAS és AD metszéspontja Hosszú távú egyensúly: LRAS és AD metszéspontja Cél: LRAD, SRAS és AD is egy pontban metszi egymást Alkalmazkodás P eltér a hosszú távú egyensúlyt biztosító árszínvonaltól a rövid távú egyensúly különbözik a hosszú távú egyensúlytól, ráadásul negatív irányban, tehát recesszióban van a gazdaság a vállalatok észlelik, hogy kevesebb terméket értékesítenek, mint amennyit a termelési tényez k és technológia teljes kihasználása mellett képesek lennének értékesíteni vagy elbocsátás, vagy bércsökkentés lesz a következmény, így csökken a költségük, de ami még fontosabb, a határköltségük is MC = P miatt P is csökkenni fog így az árak is csökkennek, tehát SRAS elmozdul, egészen addig, amíg el nem éri a hosszú távú egyensúlyt biztosító P -t 2

3 Kínálati sokk Oroszország válságban, a rubel beszakad, az árfolyamok elszállnak az importált asztal ára ezért orosz rubelben számolva nagyon nagy mértékben megemelkedik, ez megjelenik az aggregált kínálatban is a vállalatok vesztesége nagyon nagy lenne, meghaladna az étlapköltséget, ezért vállalják az áremelést P megn, SRAS feljebb tolódik amint stabilizálódik az orosz helyzet és a nemzetközi környezet is lehet vé teszi, minden visszaáll az eredeti helyzetbe 3

4 Permanens kínálati változás Bulgáriában a gáz fontos termelési tényez, ám mostantól jóval kevesebb gázhoz jutnak mivel termelési tényez r l beszélünk, LRAS fog módosulni, méghozzá negatívan rövid távú és hosszú távú egyensúly eltér egymástól, pozitív az output gap több terméket állítunk el, mint amennyit a termelési tényez k normális kihasználása lehet vé tesz, tehát intenzívebben használjuk ki a termelési tényez ket emiatt többet zetnek a vállalatok, ami megnöveli költségeiket, és ami fontosabb, a határköltségüket is MC = P miatt SRAS felfelé tolódik egészen addig, míg az output gap 0 lesz mivel a termelési tényez b l véglegesen kevesebb áll rendelkezésünkre, a gazdaságnak ez lesz az új egyensúlyi állapota 4

5 Gazdaságpolitikai beavatkozás a kormányzat ideiglenesen megemeli a kormányzati kiadások értékét ezzel (C + I + G) megn, ami AD kifelé eltolódását eredményezi AD és SRAS új pontban (B) metszik egymást, pozitív output gap alakul ki intenzívebben használunk ki termelési tényez ket, ezért zetni kell, az árszínvonal megemelkedik, beáll az új egyensúly (C) viszont mivel a G vissza fog csökkenni az eredeti szintre, így AD is visszacsökken, amihez aztán a gazdaság alkalmazkodik, SRAS is visszacsökken az eredeti szintjére (A) ha G növelése tartós lett volna, akkor semmi sem csökkent volna vissza, a gazdaságban permanensen magasabb árszínvonal állt volna be (C) 5

6 6

7 Összefoglaló táblázat a változásokról 2. Árupiac: Y = C + I + G extrém rövid táv, IKEA-gazdaságok a vállalati szektor adott ár mellett az aggregált keresletnek megfelel terméket állít el kibocsátás csak attól függ, mennyit akarnak megvásárolni a szerepl k eltérés hosszú távtól: kiszorítási hatásban (ha valami változik, nem változik más ellenkez irányban, azonos mértékben) 7

8 3. Multiplikátorok 3.1. Kiadási multiplikátor G növekedése önmagánál nagyobb mérték Y növekedést idéz el Kiadási multiplikátor: Azt mutatja meg, hogy G egységnyi növekedése hány egységgel növeli a GDP -t 3.2. Adómultiplikátor 1 1 MP C T növekedése csökkenti C-t és a GDP -t 8

9 Adómultiplikátor: Azt mutatja meg, hogy az adók értékének egységnyi növekedése hány egységgel csökkenti a GDP -t 3.3. Multiplikátor-hatás G el nye: rövid távon akár hátránya: MP C 1 MP C 1 G-vel is változhat a GDP 1 MP C hosszú távon P, nem GDP -növekedés (LRAS SRAS AD) költségvetési egyenleg romlik adósságállomány növekszik, ami miatt a kockázati felár megn multiplikátor nagysága függ a fejlettség szintjét l (fejl d országokban kisebb) különbség van a rögzített és rugalmas árfolyam-rendszer országok között is (rögzítettnél nagyobb a hatás) nagy, relatíve zárt gazdaságban nagyobb, kis nyitott gazdaságban kisebb nem mindegy, hogy mire költi a skális politikai döntéshozó a G-t jó célok: infrastruktúra, oktatás, egészségügy, K+F probléma: kiadás most, bevétel majd kés bb (lag) 4. Árupiac és AD Y = C + I + G C = MP C Y I inkább a kamattól függ, mint a GDP -t l G exogén, nem függ Y -tól ha G megn, akkor AD jobbra tolódik viszont ehhez SRAS alkalmazkodik, túlzott kereslet miatt a költségek megn nek, ezért az árak emelkednek véghatás: GDP visszasüllyed, de P az eredetinél magasabb lesz G növelésének hátrányai általában meghaladják az el nyöket 9

10 5. IS görbe Azon jövedelem és kamat kombinációk halmaza, amelyek az árupiacon egyensúlyt biztosítanak. negatív meredekség (r I AD ) csak exogén tényez k változtatása módosítja az IS görbét befolyásolja: C, G, T, I 0 jobbra tolódik, ha: C, G, I 0, T balra tolódik, ha: C G, I 0, T G és T azonos mérték változása esetén G hatása érvényesül inkább tolódás mértéke: multiplikátor meredekségét MP C és a befolyásolja laposabb, ha MP C, a M P C multiplikátor jövedelem változására gyakorolt hatás a I érzékenyebb r-re r kis változása nagy változást eredményez Y -ban 5.1. IS görbe levezetése Árupiaci egyensúlyi feltételt kibontva, a megadott értékeket (kamat kivételével) behelyettesítve: Y = C + I + G Y = MP C(Y T ) + I 0 ar + G (1 MP C)Y = MP C( T ) + I 0 ar + G Y = MP C( T ) + I 0 + G 1 MP C a 1 MP C r ahol az els tag egy konstans szám, a második pedig r valahányszorosa. 6. Monetáris politika 6.1. Mérleg megkülönböztetend a reál eszköz és a pénzügyi eszköz, mi utóbbival foglalkozunk 10

11 tartozás-követelés páros (valakinek a vagyonmérlegében eszköz oldalon van, máséban a forrás oldalon) nem kell zikai formával rendelkeznie pénzügyi eszközök létrehozásának nincs fels korlátja, értéke az adósba vetett bizalomtól függ 6.2. Pénzkínálat kezdeti feltevés: pénzmennyiség = szerepl knél tartott pénz új feltevés: pénzkínálat függ a központi és kereskedelmi bankoktól és a háztartásoktól Pénzkínálat = készpénz + látra szóló betétek (M = C + D) 6.3. Százszázalékos tartalékolású bankrendszer feltevés: minden pénz készpénz, pénz mennyisége egyenl a szerepl knél lév készpénz mennyiségével, nincsenek bankok bevezetjük a bankrendszert: elfogadnak betéteket, de hitelt nem nyújtanak Tartalékok: bank által elfogadott, de hitelezésre fel nem használt betétek beteszünk 1$-t készpénz csökken 1$-ral betét n 1$-ral pénzkínálat változatlan 100%-os tartalékolás bankrendszer nem hat a pénzkínálatra 6.4. Részleges tartalékolású bankrendszer bankok a betétek egy részét kihitelezik kell tartalékot tartani arra az esetre, ha a betétesek ki akarják venni a pénzüket, viszont a hitelezés lehet vé válik pl. 20%-os tartalékolás 1000$ betét 200$ tartalék, 800$ hitel hitel kihelyezése pénzkínálat megn 800$-ral pénzteremtés 800$ bankba helyezés 160$ tartalék, 640$ hitel, és ez folytatódik Tartalék-betét arány - rr: betétek azon hányada, amelyet a bankok tartalékolnak. 11

12 Összes pénzkínálat: $ rr 6.5. A bankrendszer pénzteremt képessége pénzügyi közvetítés: gazdaság forrásainak átáramlását közvetítik a háztartásoktól a kölcsönfelvev k felé fontos közvetít k: részvénypiac, kötvénypiac, bankrendszer csak bankrendszernek van törvényes lehet sége arra, hogy olyan eszközt teremtsen, amely rész a pénzkínálatnak (pl. csekkszámlák) pénzt teremt, de nem hoz létre vagyont! (Hitel felvev inek bár több lesz a pénzük, de adósság terheli ket, tehát nem lesznek gazdagabbak, csak likviditásuk n.) 6.6. Pénzkínálat modellje 3 exogén változó határozza meg a pénzkínálatot Monetáris bázis - B, MB: készpénz (C) és tartalék (R) összege Tartalékráta - rr: betétek azon hányada, amelyet a bankok tartalékolnak. Függ a bankok üzletpolitikájától és a törvényekt l. Készpénz-betét arány - cr: szerepl k preferenciáját tükrözi arra vonatkozóan, hogy a pénz mekkora részét tartsák készpénzben (C) és látra szóló betétekben (D) Pénzmultiplikátor - m Pénzkínálat = készpénz + látra szóló betétek (M = C + D) Monetáris bázis = készpénz + tartalék (B = C + R) M B = C + D C + R C M B = + 1 D C + R D D M = cr + 1 cr + rr B A monetáris bázis minden egyes egysége m egységnyi pénzt eredményez Monetáris bázisnak multiplikatív hatása van a pénzkínálatra nagy erej pénz 12

13 Monetáris bázis változása ugyanolyan százalékban változtatja a pénzkínálatot. Minél alacsonyabb a tartalék-betét arány, a bankok annál többet hiteleznek. tartalékráta emelkedése csökkenti a pénzmultiplikátort és a pénzkínálatot. A Minél alacsonyabb a készpénz-betét arány, annál nagyobb a bankok tartaléka, annál több pénzt tudnak hitelezni. Készpénz-betét arány csökkentése növeli a pénzmultiplikátort és a pénzkínálatot Monetáris politikai eszköztár Nyíltpiaci m veletek: Központi bank kötvényeket vásárol/ad el, a zetett/kapott pénzzel növeli/csökkenti a monetáris bázist és a pénzkínálatot. Ez az els dleges eszköze a központi banknak. Renanszírozási hitelek kamatának megváltoztatása: Központi bank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatlába. Minél alacsonyabb, annál több bank vesz fel hitelt, tehát az alacsonyabb kamatláb magasabb monetáris bázist és pénzkínálatot eredményez. Hatása azonban nem biztos, függ attól, hogy a kereskedelmi bankok hitelhez akarnak-e jutni. Kötelez tartalékráta megváltoztatása: Központi bank el írhatja a minimális tartalék-betét arányt. A magasabb arány csökken pénzmultiplikátort és pénzkínálatot okoz F bb fogalmak Pénzkínálat (M S ): Forgalomban lév készpénz és betétállomány összege. Monetáris bázis (M B vagy B): Központi bank mérlegf összege. Kötelez tartalékráta (rr): Tartalék Betét Készpénz-betét arány (cr): Forgalomban lév készpénz Betét Pénzmultiplikátor (m): M S B cr+1 vagy cr+rr 13