PÉNZKÍNÁLAT ÉS A MONETÁRIS POLITIKA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

Átírás

1 10. előadás PÉNZKÍNÁLAT ÉS A MONETÁRIS POLITIKA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 9. és 18. fejezet

2 2 A félév végi vizsgán ebből a tesztbankból választunk 20 kérdést.

3 Makroökonómia előadások magyar nyelven 3 (2018. tavaszi félév) Hétfő: 11:40-13:10 Dátum C Nagyelőadó Témakör Mankiw (1999) fejezet február 5. Alapfogalmak: GDP, áralakulás, munkanélküliség 1-2. és február 12. A gazdaság hosszú távon Vállalat, háztartás február 19. Állam február 26. Pénz március 5. Solow I március 12. Solow II. A gazdaság rövid távon március 19. Rövid és hosszú táv március 26. Árupiaci egyensúly és az IS - LM görbe április 1. Nincs oktatás április 9. Pénzkínálat, bankrendszer 9. és április 16. IS - LM II. és az aggregált kereslet 10. és április 23. Aggregált kínálat április 30. Nincs oktatás május 7. Fiskális és monetáris politika 9, 16. és 18.

4 4 Az előadás fő kérdése Hogyan működik a bankrendszer egy modern piacgazdaságban? 1. Pénz = hitelpénz 2. A (pénzügyi) vagyonmérleg fogalma 3. Pénzteremtés pénzmultiplikátor 4. Pénzkínálat technikája 5. A központi bankok működése a) Jegybankok általában b) MNB jelenlegi gyakorlata

5 5 Hol tartunk az IS LM modell megértésében? Egyelőre csak az I-S oldalt tárgyaltuk. Kérdés: Mit csinálnak a gazdaság szereplői a pénzzel az áruk és szolgáltatások piacán? Válasz: vagy fogyasztanak vagy beruháznak. Kiindulópontunk és végeredményünk is az volt, hogy a (tervezett) beruházás negatív függvénye a kamatlábnak. I = I(r) Ha (r) befolyásolja a beruházásokat (I), akkor nyilván a kibocsátást (jövedelmeket, Y) is. Azt is láttuk, hogy az IS görbe helyzete függ a kormányzat fiskális politikájától: G és T exogén változók.

6 Ide fogunk eljutni az óra végén 6

7 7 1. A pénzről és a pénzmennyiség méréséről már volt szó az 5. előadásban

8 8 Mi a pénz? A pénz olyan eszköz (asset), amely bármikor, bármekkora mennyiségben felhasználható tranzakciók lebonyolítására. Szakszóval: a leglikvidebb asset. Korlátlanul osztható! Liquid = folyadék Milyen egyéb asset -ek léteznek?

9 9 A pénz funkciói 1. Vagyontartás (A vásárló erő időbeli eltolása, felhalmozás.) 2. Értékmérő (A relatív árak ismerete önmagában nem segít, bár a hasznossági megfontolásokon alapuló döntésnek ez a lényege.) 3. Forgalmi eszköz (Az állam garantálja, hogy a bankjegyét elfogadják vásárlásra és hiteltörlesztésre.)

10 10 Eddig sem a mikro, sem a makroökonómiában nem beszéltünk a közvetítőkről, akik csak azért vesznek meg valamit, hogy drágábban eladják. Pedig nagyon fontos szerepük van a gazdaságban.

11 Mindennel lehet és érdemes is kereskedni 11 Olcsón venni, drágán eladni

12 12 Portfolió = pincér táska Leegyszerűsítve úgy gondolkozunk, hogy a portfolióban csak (nem-kamatozó) pénz és (kamatozó) aktívák vannak.

13 13 Még egyszer a likviditásról: Elég sok eszköz van, ami fentebbi három funkciónak megfelel. Ráadásul a megfelelés nem abszolút, hanem viszonylagos. Pl. felhalmozási eszközként a pénznél alkalmasabb az ingatlan, a műkincsek vagy az értékpapír. Likviditáson, a likviditás fokán a (kész)pénzre való átválthatóság nehézkességét értjük. Minden eszköz likvid valamennyire, de a (kész)pénz áll a likviditási hierarchia csúcsán.

14 14 A pénzteremtés mechanizmusa A központi banknak van egy helikoptere Ilyen egyszerű?

15 15 Fiat money Utalás a Bibliára: And God said, Let there be light (FIAT LUX): and there was light. And God saw the light, and it was good; and God divided the light from the darkness. Ismétlés!

16 16 Hogyan keletkezik a pénz? 1)Állami monopólium a pénznyomtatás és a pénzverés. 2)A központi bank hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak (főként számlapénzt, de készpénzt is!). 3)A kereskedelmi bankok önállóan (a semmiből) is tudnak pénzt teremteni. 4)A központi bank nyílt piaci műveleteket végez (államkötvényt vásárol vagy elad).

17 Kétszintű bankrendszer 17

18 Mit csinálnak a kereskedelmi bankok? 18

19 A mi makro-modellünk szempontjából a pénz mennyisége (M S és M D ) fontos: monetáris politika 19 A nyomtatott (vagy vert) pénz mennyiségét egy adott országban a központi bank szabályozza: Magyar Nemzeti Bank Európai Központi Bank (Frankfurt) Federal Reserve System (FED USA) Mindjárt látni fogjuk, hogy a forgalomban lévő összes pénz mennyisége valójában a kereskedelmi bankok aktivitásától függ, amit viszont végső soron a gazdaság szereplőinek pénzigénye (M D ) alakít ki. Ez a legfontosabb része a mai előadásnak. A modern pénz = számlapénz. A számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik. A semmiből Fiat money.

20 20 A pénzkínálat (M S ) modellje részletesebben. Jelöléseink:

21 21 Az egyes pénzmennyiségi mutatók arányai az USA-ban

22 22 Nagyságrendek Magyarországon GDP ugyanebben az évben: 32 ezer Mrd Ft. Hogyan lehetséges ez?

23 Folyt. 23

24 Folyt. 24

25 25 2. Egy hosszabb kitérő a számvitel területére: vagyonmérlegek

26 26

27 27 A vagyonmérleg általános tartalma A pénzügyi szektor mérlegei sok sajátossággal bírnak, de a kiindulás és a cél ugyanaz, mint a termelő vállalatok vagy intézmények (pl. Operaház) esetében.

28 28 A bankok szerepének, felelősségének megértéséhez sokat segít a következő idézet: A bankokban sok pénz van, de az mind a másé!

29 A (kereskedelmi) bankok vagyonmérlege 29

30 Központi bank mérlege 30

31 A teljes bankrendszer mérlege 31

32 32 Honnan van a magyar kereskedelmi bankoknak pénzük?

33 A bank csak pénzmegőrző intézmény vagy hitelt is nyújt? %-os tartalékolású Részleges tartalékolású Soha sem létezett 100%-os tartalékolású bankrendszer, illetve amikor egyes intézmények így működtek, azok nem voltak valódi bankok a szó mai értelmében (pl. az athéni városállamban Pallas Athéne templomában őrizték az állam pénzét is, meg a polgárok pénzét is).

34 34 Így nézne ki egy 100%-os tartalékolású bankrendszer kereskedelmi bankjainak összesített mérlege

35 35 Részleges tartalékolású bankrendszer Itt már valóban pénzteremtés folyik!

36 36

37 1. Bank mérlege 37

38 38

41 A pénzteremtés eredménye 41

42 A pénzteremtés ábrája 42

43 43 Bankmérlegek egy ábrán a) A bank csak a pénz megőrzésére vállalkozik. b) A bank a betétekből hitelez is.

44 44 A mechanizmus hasonlít a keynesi multiplikátorhoz : a bankrendszer sem tud végtelen mennyiségű pénzt kínálni. Jelölje rr a tartalék-betét arányt. Más elnevezéssel: tartalék rátát. Az összevont (amerikai) példán rr = 0,2 Teljes pénzkínálat = Induló betétállomány = $ Bank hitele = (1 rr) x $ Bank hitele = (1 rr) 2 x $ Bank hitele = (1 rr) 3 x $ 1000 Minden $ tartalék (1/rr) mennyiségű pénzt teremt. A jelen példában $1000 tartalék $5000 mennyiségű pénzt teremt.

45 45 A (keynesi) multiplikátor Ismétlés!

46 46 Két nagyon fontos, általános tanulság!!! A történetben eddig nem is szerepelt a központi bank. És valóban a pénzteremtés mechanizmusa megérthető a központi bank nélkül is. A pénzteremtés ( = pénzkínálat) alapjában véve a kereskedelmi bankokon múlik, feltéve persze, hogy van kereslet a (hitel)pénz iránt! A bankrendszer képes a pénzteremtésre, de nem hoz létre új vagyont. A hitel felvevői eladósodnak a bank felé. Más megfogalmazásban: a bankrendszer pénzteremtő képessége növeli a gazdaság likviditását, de nem gyarapítja a gazdaság vagyonát.

47 A lovat oda lehet vezetni a folyóhoz, de nem lehet arra kényszeríteni, hogy igyon is 47

48 48 3. A pénzkínálat részletes (technikai) modellje

49 49 Három exogén változó: Monetáris bázis B = C + R ahol R a bankoknál lévő tartalék Tartalék betét arány (rr) Készpénz betét arány (cr) már láttuk: M = C + D A két egyenletet egymással elosztva: M/B = (C+D)/(C+R) A pénzkínálat a fenti három exogén változótól függ. Ez a tag a pénzmultiplikátor (m): M = m x B

50 A már elmondottak egy lehetséges másik megfogalmazása 50

51 Pénzmultiplikátor (nagy erejű pénz, high powered money) 51 Egy közel reális USA példa: B = 800 Mrd $ rr = 0,1 cr = 0,8, akkor M = 2,0 x $ 800 Mrd = $ 1600 Mrd

52 52 Hogyan változik a pénzkínálat? 1) M S arányos a monetáris bázissal. 2) Minél alacsonyabb a tartalék-betét arány, annál többet tudnak a bankok hitelezni, nő a multiplikátor hatás, nő a pénzmennyiség. 3) Minél alacsonyabb a készpénz-betét arány, annál nagyobb a bankok tartaléka, annál többet tudnak hitelezni.

53 Néhány számpélda (1-33. bank) 53

54 A pénzkínálat alakításának szereplői 54

55 Egy nevezetes, nagyon fontos és máig ható példa arra, hogy mit tehet a központi bank. 55 Milton Friedman ( ) Nobel-díj: 1976

56 Pénzkínálat az USA-ban az as nagy válság idején 56

57 57

58 58 Magyarázat Friedman szerint végzetesen súlyos és elvben elkerülhető hiba volt, hogy hagyták csökkenni a pénzkínálatot. Mást kellett volna tennie az amerikai központi banknak, a FED-nek.

59 Amerikai monetáris politika a 2008-as pénzügyi válság idején 2002-ben, Friedman 90. születésnapján a FED későbbi elnöke, Ben Bernanke az 1929-es válsággal kapcsolatban ezt mondta: YOU'RE right, we did it. Majd pedig ezt: But thanks to you, we won't do it again. 59

60 és tényleg Friedman tanácsát követte a FED 60 Már, akik tehették

61 Ha rövidebb időszakot nézünk, akkor ezt az amerikai példán még jobban látjuk 61

62 62 A monetáris politika három eszköze 1) Nyílt piaci műveletek: ha a központi bank kötvényeket vásárol (elad), az növeli (csökkenti) a monetáris bázist. 2) A bankok számára egy minimális tartalék-betét arány kötelező. 3) Diszkontráta: a központi bank által felszámított kamat a kereskedelmi bankok felé, ha azok hitelt kérnek.

63 Az MNB eszköztára és szóhasználata 63

64 64 MNB monetáris politikai eszközei A legfontosabb: alapkamat +

65 Irányadó kamat (= jegybanki alapkamat) = 3 hónapos MNB betét) szeptember 23-tól kezdődően ennek az eszköznek a hozama szolgál irányadó jegybanki kamatként, azaz ez a hozam tükrözi leginkább a monetáris politika irányultságát, illetve annak megváltozását. A jegybank heti egy alkalommal tender keretében hirdeti meg a 3 hónapos futamidejű MNB-betéteket ügyfelei részére. A jegybanki partnerek szabadon, mennyiségi korlát nélkül dönthetnek arról, hogy a tenderek keretében mennyi betétet kívánnak elhelyezni. 65

66 A jegybanki alapkamat meghatározása többször is változott 66 A jegybanki alapkamat és a monetáris politikai eszközökhöz kapcsolódó kamatlábak idősora (2002. január 1-jétől, százalékban) Jegybanki alapkamat mértéke O/N fedezett hitel kamatlába O/N jegybanki betét kamatlába 3 hónapos futamidejű MNB-betét kamatlába* Kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb Alultartalékolás estén alkalmazott büntető kamatláb * január 10-től július 31-ig kéthetes futamidejű jegybanki kötvény; január 10. előtt, illetve augusztus 1-től szeptember 22-ig kéthetes futamidejű jegybanki betét

67 67 Az MNB által meghatározott kötelező tartalékráta (%)

68 68 Egy példa a példatárból: Helyes válasz: B

69 69 Köszönöm a figyelmet! Az LM görbével folytatjuk a jövő héten.

70 70 Hogyan működik a bankrendszer a valóságban? A bankok a valóságban nem egy hanem kétféle pénzt kínálnak: Pénzkínálat = készpénz + látra szóló betétek M = C + D Minden azon múlik, hogy a bankok a náluk elhelyezett betétekkel mit csinálnak: a) 100%-os tartalékolású bankrendszer b) Részleges tartalékolású bankrendszer Pénzmultiplikátor

71 71

72 72