A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

Átírás

1 Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági műveletek) lebonyolítására. 1

2 A pénz funkciói I. Forgalmi eszköz: az áruforgalom közventője. A bartergazdaságban a csere a szándékok kölcsönös találkozását követeli meg. A pénz közveteq árucseréket is lehetővé tesz, ezáltal bővül az árucserék lehetősége, nő a munkamegosztás, nő a termelékenység. A pénz funkciói II. Fizetési eszköz: mindenki elfogadja adósság rendezésére. Vagyontartási eszköz: alkalmas a vásárlóerő tartalékolására. Hátránya: nominális hozama nulla. Előnye: likviditás és nincsen árfolyamkockázat. Elszámolási eszköz: alkalmas az árak, értékek mérésére. 2

3 A pénz fajtái Nem pénzügyi pénz Csak követelés, de nem tartozás Árupénz, például bőr, só, arany, stb. Pénzügyi pénz Valakinek követelése, másvalakinek tartozása, például papírpénz, bankbetét. Belső érték nélküli (fiat money) Pénzkínálat és monetáris poli4ka A pénzkínálat a gazdaságban levő pénzmennyiség: a nem- banki magánszektor likvid követelései a bankrendszerrel szemben. A monetáris poli4ka a pénzmennyiség és a kamatlábak szabályozása. 3

4 A pénzmennyiség mérése Magyarországon Jelölés Eszközök Összeg (2010. december, Mrd Ft, szezonálisan kiigazított) GDP százalékában C Monetáris intézményeken kívüli készpénz 2 176,0 8,1% M1 C + látra szóló és folyószámla-betétek 6 383,0 23,9% M2 M1 + legfeljebb 2 évre lekötött betétek ,6 52,7% M3 M2 + repó + banki kötvények + befektetési jegyek ,2 60,8% A pénzmennyiségi kategóriák C M1 M2 M3 Kifelé haladva az egyes pénzkategóriák nagyobbak, kevésbé likvidek, időben stabilabbak. 4

5 Pénzkínálat Egyszerűsítve (az M1 pénzkínálat mutatót felhasználva): Pénzkínálat = bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló betétek M = C + D Mivel a pénzkínálat tartalmazza a látra szóló (folyószámla) betéteket ezért a bankrendszer fontos szerepet játszik a pénzkínálat meghatározásában. Néhány előzetes fogalom I. Banki tartalékok (R): a betétek azon része, amelyeket nem használnak fel hitelezésre Közpon4 banki betét vagy pénztári készpénz formájában tartják A bankok számára a betétek források (passzívák, tartozások), a tartalékok és hitelek pedig eszközök (aknvák, követelések) Eszközök (követelések) Tartalékok, R Hitelek, L 1. Bank mérlege Források (tartozások) Betétek, D 5

6 Néhány előzetes fogalom II. Százszázalékos tartalékolású bankrendszer A bankok az összes betétből tartalékot képeznek. Részleges tartalékolású bankrendszer A bankok a betéteknek csak egy bizonyos hányadából képeznek tartalékot. 1. szcenárió: nincsenek bankok Nincsenek betétek, az összes pénz készpénz. D = 0, M = C 6

7 2. szcenárió: százszázalékos tartalékolású bankrendszer Kezdetben C = 1000 Ft, D = 0, M = C = 1000 Ft. Tegyük fel, hogy a háztartások bankbetétben helyezik el az 1000 Ft- ot. 1. Bank mérlege Eszközök (követelések) Tartalékok, R = 1000 Ft Források (tartozások) Betétek, D = 1000 Ft A betét után: C = 0, M = D = 1000 Ft. à A százszázalékos tartalékolású bankrendszernek nincsen hatása a pénzkínálatra. 3. szcenárió: részleges tartalékolású bankrendszer I. Tegyük fel, hogy a bankok a betétek 20%- át tartalékolják a többit kihitelezik Az Első Bank 800 Ft hitelt nyújt: 1. Bank mérlege Eszközök (követelések) Források (tartozások) Tartalékok, R = 200 Ft Hitelek, L = 800 Ft Betétek, D = 1000 Ft A pénzkínálat most 1800 Ft, D = 1000 Ft (a betétesnél), C = 800 Ft (a hitelfelvevőnél). Részleges tartalékolású bankrendszerben a bankok hitelnyújtás révén pénzt teremtenek. 7

8 3. szcenárió: részleges tartalékolású bankrendszer II. Tegyük fel, hogy a hitelfelvevő (vagy akinek fizet) a Második Bankban helyez el 800 Ft betétet. A Második Bank 640 Ft hitelt nyújt: Eszközök (követelések) Tartalékok, R = 160 Ft Hitelek, L = 640 Ft 2. Bank mérlege Források (tartozások) Betétek, D = 800 Ft A pénzkínálat most 2440 Ft, D = 1800 Ft (a betéteseknél), C = 640 Ft (az újabb hitelfelvevőnél). 3. szcenárió: részleges tartalékolású bankrendszer III. Tegyük fel, hogy a hitelfelvevő (vagy akinek fizet) a Harmadik Bankban helyez el 640 Ft betétet. A Harmadik Bank 512 Ft hitelt nyújt: Eszközök (követelések) Tartalékok, R = 128 Ft Hitelek, L = 512 Ft 3. Bank mérlege Források (tartozások) Betétek, D = 640 Ft A pénzkínálat most 2952 Ft, D = 2440 Ft (a betéteseknél), C = 512 Ft (az újabb hitelfelvevőnél). 8

9 3. szcenárió: részleges tartalékolású bankrendszer IV. Az összes pénzmennyiség (feltéve, hogy készpénzt nem tartanak): = 5000 Ft. Legyen rr = R/D a tartalékráta (tartalék/betét arány). Ekkor: M = R + R(1 rr) + R(1 rr) 2 + R(1 rr) 3 + = R/rr A példában: M = 1000/0,2 = 5000 Ft. Végtelen mértani sorozat összegképlete: 1 + x + x 2 + x 3 + = 1/(1 x), ahol 1 < x < szcenárió: részleges tartalékolású bankrendszer V. A bankrendszer összevont mérlege a pénzteremtési folyamat lezárulása után: Eszközök (követelések) Tartalékok, R = 1000 Ft Hitelek, L = 4000 Ft Kereskedelmi bankok összevont mérlege Források (tartozások) Betétek, D = 5000 Ft A pénzteremtés révén a bankok ne2ó vagyona nem nő2. A bankok profitja a kamatrésből (hitel beté0 kamat), a tartalékok után kapo2 kamatokból ill. a banki műveletek utáni díjakból és jutalékokból származik. 9

10 A kétszintű bankrendszer mérlegei Eszközök (követelések) Devizatartalék Államkötvények Refinanszírozási hitelek Központi bank mérlege Források (tartozások) Tartalékok, R Forgalomban levő készpénz, C Monetáris bázis, B Kereskedelmi bankok összevont mérlege Eszközök (követelések) Tartalékok, R Hitelek, L Források (tartozások) Betétek, D Refinanszírozási hitelek Exogén változók: Monetáris bázis, B = C + R A jegybank szabályozza. A pénzkínálat modellje I. Tartalék- betét arány (tartalékráta), rr = R/D A szabályozástól és a banki magatartástól függ. Készpénz- betét arány (készpénzhányad), cr = C/D Háztartások viselkedésétől függ. 10

11 A pénzkínálat modellje II. Pénzmennyiség: M = C + D Monetáris bázis: B = C + R M B = C + D C + R = C / D +1 C / D + R / D = 1+ cr cr + rr 1+ cr M = cr + rr B Ha cr és rr konstans, akkor 1+ cr dm = cr + rr db Pénzmul0plikátor: megmutatja, hogy a monetáris bázis egységnyi növekedése milyen mértékű pénzmennyiség emelkedést okoz. A pénzkínálat modellje III. M = 1+ cr cr + rr B A tartalékráta (rr) növekedése csökken4 a pénz- mul4plikátor értékét. A készpénz- betét arány (cr) növekedése szintén csökken4 a pénzmul4plikátor értékét (a nevező nagyobb arányban nő a számlálónál) 11

12 Pénzmennyiség és pénzmul4plikátor válság idején I. cr növekszik, mert az emberek bizalma meginog a bankrendszerben. rr növekszik, mert a bankok igyekeznek tartalékokat felhalmozni. à pénzmul4plikátor és pénzmennyiség csökken à mélyül a recesszió Pénzmennyiség és pénzmul4plikátor válság idején II. Példa: az USA pénzkínálata a Nagy Válság idején Mrd dollár augusztus március Pénzkínálat 26,5 19,0 Készpénz 3,9 5,5 Betét 22,6 13,5 Monetáris bázis 7,1 8,4 Készpénz 3,9 5,5 Tartalékok 3,2 2,9 Pénzmultiplikátor 3,7 2,3 Tartalék-betét arány 0,14 0,21 Készpénz-betét arány 0,17 0,41 12

13 Pénzmennyiség és pénzmul4plikátor válság idején III. Tanultak a Nagy Válságból M1, az MB és az M1 pénzmul4plikátor alakulása az USA- ban, Mul4plikátor (jobb skála) M1 (bal skála) MB (bal skála) A monetáris poli4ka eszközei Nyíltpiaci műveletek Tartalékolási követelmények Diszkontráta (jegybanki alapkamat) 13

14 Nyíltpiaci műveletek A közpon4 bank államkötvény eladása vagy vásárlása a másodlagos piacon (vagyis nem közvetlenül az államtól) Államkötvény vásárlás à B növekszik à M növekszik. Nyílt piaci művelet I. Alapvető eszköze a nyíltpiaci művelet. A pénzmennyiség bővítése nyíltpiaci műveleqel: 10 M Ft államkötvény Magánszektor Közpon4 bank 10 M Ft pénz 14

15 Nyílt piaci művelet II. A nyílt piaci műveleqel a közpon4 bank pénzkibocsátással finanszírozza a költségvetés hiányát. A költségvetés seigniorage jövedelemre tesz szert. Ha a pénzkibocsátás inflációhoz vezet, akkor inflációs adóról beszélünk. Nyílt piaci művelet III. A pénzmennyiség bővítése valutapiaci intervencióval: 10 M Ft értékű deviza Magánszektor Közpon4 bank 10 M Ft pénz 15

16 Tartalékolási követelmények A közpon4 bank előírhatja a kereskedelmi bankok a minimális kötelező tartalékrátát (a minimális tartalék- betét arányt). Mivel a bankok normál időkben igyekeznek minimalizálni tartalékaikat, ezért a kötelező tartalékráta emelése csökken4 a tényleges tartalékrátát, ezáltal csökken a pénzmul4plikátor értéke, csökken a pénzmennyiség. Diszkontráta (jegybanki alapkamat) A közpon4 bank által a kereskedelmi bankoknak nyújtoq hitel kamatlába, vagy a kereskedelmi bankok által a jegybanknak nyújtoq hitel kamatlába. Az alapkamat emelése csökken4 a banki tartalékokat, ezáltal csökken a monetáris bázis, így a pénzmennyiség. 16

17 Monetáris poli4kai szabályok I. Friedman- szabály Pénzmennyiség konstans ütemű növelése Csak konstans forgási sebesség esetén stabilizálja a gazdaságot. Inflációs célkövetés Automa4kusan emeli az irányadó kamatlábat, ha az infláció a célértéke fölé emelkedik Számos jegybank alkalmazza (így az MNB is), de jelentős diszkrecionális elemekkel Monetáris poli4kai szabályok II. Taylor- szabály (1993) i t = r * t * Yt Yt + π + + t α( π t π t ) β Yt ahol i t = irányadó kamatláb r t * = feltételezett egyensúlyi reálkamatláb π t = inflációs ráta π t * = megcélzott inflációs ráta Y t Y t Y = a potenciális kibocsátástól való eltérés t α,β pozitív paraméterek. 17

18 Monetáris poli4ka Magyarországon I. A monetáris poli4ka végső célja az árstabilitás elérése Árstabilitás Alacsony inflációs ráta az inflációs célnak megfelelő várakozások melleq (horgonyzoq várakozások) A Magyar Nemze4 Bank (MNB) számszerű inflációs céllal rendelkezik A fogyasztói árindex (KSH) évi 3 százalékos emelkedése (+/ 1 százalék) Monetáris poli4ka Magyarországon II. Forrás: Monetáris poli5ka Magyarországon, MNB, 2012, 15. old. 18

19 Monetáris poli4ka Magyarországon III. Az MNB közbülső célja az inflációs előrejelzés (inflációs célkövetés rendszere) Forrás: Monetáris poli5ka Magyarországon, MNB, 2012, 15. old. Monetáris poli4ka Magyarországon IV. MNB eszköztárának leggyakrabban használt elemei Irányadó eszköz: jegybanki alapkamat kéthetes futamidejű MNB- kötvény éves kamata a Monetáris Tanács rendszerint havonta egyszer dönt róla Kiegészítő eszköz: Kamasolyosó: alapkamat +/ 1 százalék Kamatpadló: egynapos jegybanki hitel Kamatplafon: egynapos jegybanki betét. 19

20 Monetáris poli4ka Magyarországon V. Az alapkamat és a kamasolyosó meghatározza a a bankközi kamatokat, amelyek befolyásolják a beté4 és hitelkamatokat, ill valutaárfolyamokat stb. Forrás: Monetáris poli5ka Magyarországon, MNB, 2012, 30. old. 20