Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam

Átírás

1 Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék őszi félév,

2 Pénzpiac Belföld 1 Pénzkínálat MS P 2 Pénzkereslet L = L (Y, i) 3 Egyensúly MS P Külföld 1 Pénzkínálat MS P = L (Y, i) 2 Pénzkereslet L = L (Y, i ) 3 Egyensúly MS P = L (Y, i ) Kamatparitás 1 i = i + E e E E

3 Példa Az árfolyam rövid távon Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai pénzkínálat? M S P = L ( Y, i ) i i = i + E e E E Eredmény: a hazai valuta leértékelődik.

4 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat?

5 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai árszínvonal?

6 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi árszínvonal?

7 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai kibocsátás?

8 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai kibocsátás? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi kibocsátás?

9 1. kérdés A jövedelem növekedése (ceteris paribus) a pénzpiacon a kamatláb növekedéséhez vezet, lévén, hogy 1 a jövedelem növekedése növeli a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkeresletessé válik. Miután a gazdasági szereplőknek több pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 2 a jövedelem növekedése csökkenti a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkínálatossá válik. Miután a gazdasági szereplőknek több pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 3 a jövedelem növekedése növeli a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkeresletessé válik. Miután a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 4 a jövedelem növekedése csökkenti a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkínálatossá válik. Miután a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet.

10 1. kérdés - megoldás A jövedelem növekedése (ceteris paribus) a pénzpiacon a kamatláb növekedéséhez vezet, lévén, hogy 1 a jövedelem növekedése növeli a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkeresletessé válik. Miután a gazdasági szereplőknek több pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 2 a jövedelem növekedése csökkenti a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkínálatossá válik. Miután a gazdasági szereplőknek több pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 3 a jövedelem növekedése növeli a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkeresletessé válik. Miután a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 4 a jövedelem növekedése csökkenti a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkínálatossá válik. Miután a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet.

11 2. kérdés Amennyiben - rövid távon - növekszik a belföld pénzkínálata, 1 a hazai nemzetgazdaság valutája leértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára megdrágul az import; 2 a hazai nemzetgazdaság valutája leértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára olcsóbbá válik az import; 3 a hazai nemzetgazdaság valutája felértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára megdrágul az import; 4 a hazai nemzetgazdaság valutája felértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára olcsóbbá válik az import.

12 2. kérdés - megoldás Amennyiben - rövid távon - növekszik a belföld pénzkínálata, 1 a hazai nemzetgazdaság valutája leértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára megdrágul az import; 2 a hazai nemzetgazdaság valutája leértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára olcsóbbá válik az import; 3 a hazai nemzetgazdaság valutája felértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára megdrágul az import; 4 a hazai nemzetgazdaság valutája felértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára olcsóbbá válik az import.

13 3. kérdés Belföldi restriktív monetáris politika hatására rövid távon ceteris paribus 1 a belföldi kamatláb emelkedik, míg a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta le fog értékelődni 2 a belföldi kamatláb emelkedik, míg a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelődni 3 a belföldi kamatláb csökken, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelődni 4 a belföldi kamatláb változatlan marad, miközben a külföldi csökken, és a belföldi valuta fel fog értékelődni

14 3. kérdés - megoldás Belföldi restriktív monetáris politika hatására rövid távon ceteris paribus 1 a belföldi kamatláb emelkedik, míg a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta le fog értékelődni 2 a belföldi kamatláb emelkedik, míg a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelődni 3 a belföldi kamatláb csökken, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelődni 4 a belföldi kamatláb változatlan marad, miközben a külföldi csökken, és a belföldi valuta fel fog értékelődni

15 4. kérdés Tegyük fel, hogy a hazai jegybank rögzített árfolyamszint fenntartására törekszik, amit a pénzkínálat változtatásán keresztül tud elérni. (Azaz: úgy kell változtatnia a pénzkínálatot, hogy az azonnali árfolyam ne mozduljon el.) Mit kell tennie a jegybanknak, ha (változatlan várt árfolyam mellett) külföldön nő a pénzkínálat? 1 Mivel a külföldi kamatláb csökken, ezért a devizapiaci egyensúly fenntartásához itthon is csökkennie kell, így a hazai jegybanknak is növelnie kell a pénzkínálatot. 2 Mivel külföldön csökken az árszint, ezért a rögzített árfolyam fenntartásához itthon is monetáris restrikció kell. 3 Mivel külföldön emelkedik a kamatláb, ezért belföldön is növelni kell, ami a hazai pénzkínálat visszafogásával érhető el. 4 Külföldön csökken a kamatláb, ami változatlan belföldi kamatszint mellett a hazai deviza leértékelődésével járna, ezt a hazai pénzkínálat csökkentésével lehet ellensúlyozni.

16 4. kérdés - megoldás Tegyük fel, hogy a hazai jegybank rögzített árfolyamszint fenntartására törekszik, amit a pénzkínálat változtatásán keresztül tud elérni. (Azaz: úgy kell változtatnia a pénzkínálatot, hogy az azonnali árfolyam ne mozduljon el.) Mit kell tennie a jegybanknak, ha (változatlan várt árfolyam mellett) külföldön nő a pénzkínálat? 1 Mivel a külföldi kamatláb csökken, ezért a devizapiaci egyensúly fenntartásához itthon is csökkennie kell, így a hazai jegybanknak is növelnie kell a pénzkínálatot. 2 Mivel külföldön csökken az árszint, ezért a rögzített árfolyam fenntartásához itthon is monetáris restrikció kell. 3 Mivel külföldön emelkedik a kamatláb, ezért belföldön is növelni kell, ami a hazai pénzkínálat visszafogásával érhető el. 4 Külföldön csökken a kamatláb, ami változatlan belföldi kamatszint mellett a hazai deviza leértékelődésével járna, ezt a hazai pénzkínálat csökkentésével lehet ellensúlyozni.

17 5. kérdés Tegyük fel, hogy negatív pénzkeresleti sokk éri a gazdaságot (az emberek azonos reáljövedelem és nominális kamatláb melletti reál pénz-igénye visszaesik). Ennek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) 1 a hazai valuta leértékelődik 2 a hazai valuta felértékelődik 3 az árfolyam nem változik 4 az árfolyam-változás irányát nem tudjuk eldönteni

18 5. kérdés - megoldás Tegyük fel, hogy negatív pénzkeresleti sokk éri a gazdaságot (az emberek azonos reáljövedelem és nominális kamatláb melletti reál pénz-igénye visszaesik). Ennek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) 1 a hazai valuta leértékelődik 2 a hazai valuta felértékelődik 3 az árfolyam nem változik 4 az árfolyam-változás irányát nem tudjuk eldönteni

19 6. kérdés Fellendülés idején növekszik a gazdaság reáljövedelme, amelynek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam és pénzmennyiség mellett) az azonnali forint/euró árfolyam 1 növekszik 2 csökken 3 nem változik 4 nem eldönthető a változás iránya

20 6. kérdés - megoldás Fellendülés idején növekszik a gazdaság reáljövedelme, amelynek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam és pénzmennyiség mellett) az azonnali forint/euró árfolyam 1 növekszik 2 csökken 3 nem változik 4 nem eldönthető a változás iránya

21 7. kérdés Restriktív fiskális politika hatására rövid távon ceteris paribus 1 csökken az árszínvonal 2 csökken a kamatláb 3 csökken a folyó fizetési mérleg többlete 4 a hazai valuta felértékelődik

22 7. kérdés - megoldás Restriktív fiskális politika hatására rövid távon ceteris paribus 1 csökken az árszínvonal 2 csökken a kamatláb 3 csökken a folyó fizetési mérleg többlete 4 a hazai valuta felértékelődik

23 Mi határozza meg az árfolyamot hosszú távon? Egységes ár elve Ugyanabban a valutában kifejezve ugyanannak a terméknek két különböző országban mért ára megegyezik P X = EP X Vásárlóerő-paritás Két ország árszínvonala ugyanabban a valutában mérve megegyezik egymással P = EP

24 Mi határozza meg az árfolyamot hosszú távon? Belföldi pénzpiac Külföldi pénzpiac Vásárlóerőparitás A három egyenlet együtt: M s P = L ( Y, R ) M s P = L ( Y, R ) P = EP E = P P = MS L(Y,R) M S L (Y,R )

25 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat?

26 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat?

27 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kibocsátás?

28 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön növekszik a kibocsátás?

29 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kamatláb?

30 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kamatláb? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön növekszik a kamatláb?

31 Árfolyam-túllendülés Mi történik az árfolyammal hosszú és rövid távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? M s P = L ( Y, R ) M s P = L ( Y, R ) P = EP

32 Konstans pénzkínálat növekedési ütem ekkor és M S t M S t 1 = konst P t P t 1 = konst E t E t 1 = konst

33 Ha növekszik a hazai pénzkínálat növekedési üteme 1 akkor növekszik a hazai árszínvonal növekedési üteme (növekszik az infláció) 2 és növekszik az árfolyam növekedési üteme

34 Relatív vásárlóerő-paritás Abszolút vásárlóerő paritás P t = E t P t Relatív vásárlóerő-paritás P t P t 1 = E t E t 1 P t P t 1 (1 + π t ) = E t E t 1 (1 + π t ) π t π t = E t E t 1 E t 1 Két ország inflációja közötti különbség nagyjából megegyezik a leértékelődés ütemével.

35 Fisher-hatás Kamatparitás R = R + E e E E Relatív vásárlóerő-paritás π e (π ) e = E e E E Fisher-hatás R R = π e (π ) e

36 1. kérdés A PPP-elv szerint 1 szabadkereskedelem esetén az országok árszínvonalai azonos valutában kifejezve azonosak. 2 a hazai árszínvonal növekedése esetén az ország valutája azonos mértékben leértékelődik. 3 két ország valutája közti árfolyam százalékos változása egyenlő a két országban bekövetkezett százalékos árszínvonalváltozás különbségével. 4 mindhárom állítás igaz.

37 1. kérdés - megoldás A PPP-elv szerint 1 szabadkereskedelem esetén az országok árszínvonalai azonos valutában kifejezve azonosak. 2 a hazai árszínvonal növekedése esetén az ország valutája azonos mértékben leértékelődik. 3 két ország valutája közti árfolyam százalékos változása egyenlő a két országban bekövetkezett százalékos árszínvonalváltozás különbségével. 4 mindhárom állítás igaz.

38 2. kérdés A vásárlóerő-paritás és az egységes ár elve abban különbözik egymástól, hogy 1 míg a vásárlóerő-paritás esetében az a lényeg, hogy bárhol is vásárolunk egy terméket, azért ugyanakkora pénzöszeget kell fizetnünk, addig az egységes ár elve alapján csak a két ország valutájának egymáshoz viszonyított árfolyamát tudjuk kiszámítani. 2 míg a vásárlóerő paritás elmélete alapján a célváltozó a hazai árszínvonal, azaz a képletet P hazai = E P kulfoldi formában kell felírnunk, addig az egységes ár elvének célváltozója az árfolyam, így a képletet E = P kulfoldi P hazai formában kell megadnunk. 3 míg a vásárlóerő-paritás elmélete jószágkosarakat, addig az egységes ár elve csupán egyes, jól meghatározott termékeket hasonlít össze. 4 mindegyik válasz helyes.

39 2. kérdés - megoldás A vásárlóerő-paritás és az egységes ár elve abban különbözik egymástól, hogy 1 míg a vásárlóerő-paritás esetében az a lényeg, hogy bárhol is vásárolunk egy terméket, azért ugyanakkora pénzöszeget kell fizetnünk, addig az egységes ár elve alapján csak a két ország valutájának egymáshoz viszonyított árfolyamát tudjuk kiszámítani. 2 míg a vásárlóerő paritás elmélete alapján a célváltozó a hazai árszínvonal, azaz a képletet P hazai = E P kulfoldi formában kell felírnunk, addig az egységes ár elvének célváltozója az árfolyam, így a képletet E = P kulfoldi P hazai formában kell megadnunk. 3 míg a vásárlóerő-paritás elmélete jószágkosarakat, addig az egységes ár elve csupán egyes, jól meghatározott termékeket hasonlít össze. 4 mindegyik válasz helyes.

40 3. kérdés Tegyük fel, hogy az A nemzetgazdaságban átlagosan 8 százalékkal növekedtek az árak 2002-ről 2003-ra, miközben B nemzetgazdaságban csak 2 százalékkal. Ismert továbbá, hogy az A ország valutája az euró, a B országé pedig a dollár. A relatív vásárlóerő-paritás elve alapján arra következtethetünk, hogy az adott időszakban 1 az euró 6 százalékkal leértékelődik a dollárhoz képest. 2 az euró 10 százalékkal leértékelődik a dollárhoz képest. 3 az euró 6 százalékkal felértékelődik a dollárhoz képest. 4 az euró 10 százalékkal felértékelődik a dollárhoz képest.

41 3. kérdés - megoldás Tegyük fel, hogy az A nemzetgazdaságban átlagosan 8 százalékkal növekedtek az árak 2002-ről 2003-ra, miközben B nemzetgazdaságban csak 2 százalékkal. Ismert továbbá, hogy az A ország valutája az euró, a B országé pedig a dollár. A relatív vásárlóerő-paritás elve alapján arra következtethetünk, hogy az adott időszakban 1 az euró 6 százalékkal leértékelődik a dollárhoz képest. 2 az euró 10 százalékkal leértékelődik a dollárhoz képest. 3 az euró 6 százalékkal felértékelődik a dollárhoz képest. 4 az euró 10 százalékkal felértékelődik a dollárhoz képest.

42 4. kérdés A relatív PPP alapján a hazai árszínvonal 18 százalékos, míg a külföldi árszínvonal 24 százalékos növekedési üteme alapján a hazai valuta 1 külföldi valutával szembeni 6 százalékos felértékelődésére kell számítanunk. 2 külföldi valutával szembeni 6 százalékos leértékelődésére kell számítanunk. 3 külföldi valutával szembeni 42 százalékos felértékelődésére kell számítanunk. 4 külföldi valutával szembeni 42 százalékos leértékelődésére kell számítanunk.

43 4. kérdés - megoldás A relatív PPP alapján a hazai árszínvonal 18 százalékos, míg a külföldi árszínvonal 24 százalékos növekedési üteme alapján a hazai valuta 1 külföldi valutával szembeni 6 százalékos felértékelődésére kell számítanunk. 2 külföldi valutával szembeni 6 százalékos leértékelődésére kell számítanunk. 3 külföldi valutával szembeni 42 százalékos felértékelődésére kell számítanunk. 4 külföldi valutával szembeni 42 százalékos leértékelődésére kell számítanunk.

44 5. kérdés A relatív vásárlóerő-paritás szerint 1 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás összegével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 2 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 3 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás hányadosával, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 4 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár.

45 5. kérdés - megoldás A relatív vásárlóerő-paritás szerint 1 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás összegével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 2 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 3 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás hányadosával, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 4 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár.

46 6. kérdés Amennyiben érvényesül a relatív PPP és a kamatparitás elve, akkor 1 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai árszínvonal és az európai árszínvonal különbségével. 2 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai árszínvonal és az amerikai árszínvonal különbségével. 3 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai inflációs ráta és az európai infláció különbségével. 4 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai infláció és az amerikai infláció különbségével.

47 6. kérdés - megoldás Amennyiben érvényesül a relatív PPP és a kamatparitás elve, akkor 1 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai árszínvonal és az európai árszínvonal különbségével. 2 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai árszínvonal és az amerikai árszínvonal különbségével. 3 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai inflációs ráta és az európai infláció különbségével. 4 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai infláció és az amerikai infláció különbségével.

48 7. kérdés A valutaárfolyam monetáris megközelítése szerint az euró / dollár árfolyam 1 az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 2 az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata. 3 a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 4 a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata.

49 7. kérdés - megoldás A valutaárfolyam monetáris megközelítése szerint az euró / dollár árfolyam 1 az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 2 az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata. 3 a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 4 a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata.

50 8. kérdés Két nemzetgazdaságot - A-t és B-t - vizsgálva, tételezzük fel, hogy az A nemzetgazdaság pénzkínálata ceteris paribus növekszik. Ekkor a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján 1 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelődik. 2 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelődik. 3 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelődik. 4 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelődik.

51 8. kérdés - megoldás Két nemzetgazdaságot - A-t és B-t - vizsgálva, tételezzük fel, hogy az A nemzetgazdaság pénzkínálata ceteris paribus növekszik. Ekkor a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján 1 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelődik. 2 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelődik. 3 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelődik. 4 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelődik.

52 9. kérdés Az alábbi tényezők közül melyik vezet el a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján az euró-dollár árfolyam növekedéséhez? 1 Az amerikai pénzkínálat növekedése. 2 Az amerikai pénzkereslet kamatlábérzékenységének növekedése. 3 Az amerikai pénzkereslet jövedelemérzékenységének növekedése. 4 Egyik válasz sem helyes.

53 9. kérdés - megoldás Az alábbi tényezők közül melyik vezet el a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján az euró-dollár árfolyam növekedéséhez? 1 Az amerikai pénzkínálat növekedése. 2 Az amerikai pénzkereslet kamatlábérzékenységének növekedése. 3 Az amerikai pénzkereslet jövedelemérzékenységének növekedése. 4 Egyik válasz sem helyes.

54 10. kérdés A Fisher-hatás alapján, amennyiben Norvégia hosszú távú inflációs rátája 0,2 százalékpontról 1,7 százalékpontra növekszik, minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve a norvég kamatláb értéke 1 1,7 százalékponttal növekszik. 2 1,5 százalékponttal növekszik. 3 1,7 százalékponttal csökken. 4 1,5 százalékponttal csökken.

55 10. kérdés - megoldás A Fisher-hatás alapján, amennyiben Norvégia hosszú távú inflációs rátája 0,2 százalékpontról 1,7 százalékpontra növekszik, minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve a norvég kamatláb értéke 1 1,7 százalékponttal növekszik. 2 1,5 százalékponttal növekszik. 3 1,7 százalékponttal csökken. 4 1,5 százalékponttal csökken.

56 11. kérdés A Fisher-hatás alapján 1 ha egy ország várható inflációs rátája nő, akkor a kamatlába csökken. 2 ha egy ország várható inflációs rátája nő, akkor a kamatlába is nő. 3 ha egy ország inflációs rátája nő, akkor a kamatlába csökken. 4 ha egy ország pénzkínálata nő, akkor kamatlába hosszú távon csökken.

57 11. kérdés - megoldás A Fisher-hatás alapján 1 ha egy ország várható inflációs rátája nő, akkor a kamatlába csökken. 2 ha egy ország várható inflációs rátája nő, akkor a kamatlába is nő. 3 ha egy ország inflációs rátája nő, akkor a kamatlába csökken. 4 ha egy ország pénzkínálata nő, akkor kamatlába hosszú távon csökken.

58 Számolós feladat Két nemzetgazdaság pénzpiacának adott időszaki állapotáról ismerjük a következő adatokat: A nemzetgazdaság: MS = ; L = 0, 65Y 68200R; Y = 56000; R = 0, 06 B nemzetgazdaság: MS = ; L = 0, 52Y 41700R; Y = 51400; R = 0, 07 A fenti adatok alapján határozza meg az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyamának hosszú távú egyensúlyi értékét a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján! Tegyük fel, hogy B nemzetgazdaság jegybankja megkétszerezi az ország pénzkínálatát. Hogyan alakul ekkor az árfolyam hosszú távú egyensúlyi értéke?

59 A PPP és az empirikus adatok 1 Szállítási költségek, kereskedelmi korlátozások 2 Ármeghatározási gyakorlat (monopolisztikus verseny) 3 Különböző árukosarak (kereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek)

60 Empirikus adatok Azonos valutában kifejezve ugyanakkora-e egy szegény és egy gazdag ország árszínvonala? 1 PPP - igen 2 Empirikus adatok - USA-t viszonyítva P Schmitt-Grohé - Uribe 102. oldal) EP Banglades 4,2 Etiópia 2,3 India 2,6 Pakisztán 3,3 Egyesült Államok 1,0 Németország 0,7 Svájc 0,6 Svédország 0,7 (forrás:

61 Lehetséges magyarázatok : Balassa-Samuelson hatás 1 Vannak külkereskedelmi forgalomba potenciálisan bekerülő termékek (tradable). 2 Vannak külkereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek (nontradable). 3 Egy ország árszínvonala e két terméktípus árának súlyozott átlaga. 4 A tradable termékekre érvényesül az egységes ár elve. 5 A tradable terméket a gazdag ország sokkal hatékonyabban állítja elő, mint a szegény ország.

62 Reálárfolyam PPP P = EP De nem teljesül Reálárfolyam q = EP P

63 Mi határozza meg a reálárfolyamot? 1 A belföldi termékek iránti világpiaci kereslet (relatív) 2 A belföldi termékek világpiaci kínálata (relatív) Például: A belföldi termékek iránti világpiaci kereslet növekszik 1 A belföldi termékek relatíve drágábbá válnak 2 Reálfelértékelődés q A belföldi termékek világpiaci kínálata növekszik 1 A belföldi termékek relatíve olcsóbbá válnak 2 Reálleértékelődés q

64 1. kérdés A Balassa-Samuelson-elmélet alapján az elmaradott országok valutájának reálárfolyama nagyobb egységnyinél, mert 1 a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek (tradable goods) szisztematikusan drágábbak az elmaradott országokban. 2 a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek szisztematikusan drágábbak a fejlett országokban. 3 a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások (non tradable goods) szisztematikusan drágábbak az elmaradott országokban. 4 a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások szisztematikusan drágábbak a fejlett országokban.

65 1. kérdés - megoldás A Balassa-Samuelson-elmélet alapján az elmaradott országok valutájának reálárfolyama nagyobb egységnyinél, mert 1 a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek (tradable goods) szisztematikusan drágábbak az elmaradott országokban. 2 a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek szisztematikusan drágábbak a fejlett országokban. 3 a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások (non tradable goods) szisztematikusan drágábbak az elmaradott országokban. 4 a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások szisztematikusan drágábbak a fejlett országokban.

66 2. kérdés A Balassa-Samuelson-elmélet szerint az azonos valutában mért árszint és az egy főre jutó reáljövedelem között 1 pozitív kapcsolat áll fent, mert a fejlettebb országokban alacsonyabb a termelékenységi különbség a külkereskedelmi forgalomba kerülő és az abból kimaradó szektorok között. 2 negatív kapcsolat érvényesül, mert a szegényebb országokban a munkaerő alacsonyabb termelékenységét csak emelkedő árszinttel (magasabb inflációval) lehet ellensúlyozni. 3 időben stabil, az abszolút PPP-nek megfelelő viszony áll fent. 4 pozitív kapcsolat érvényesül, mert az alacsonyabb reáljövedelmű országban a munkaerő alacsonyabb termelékenységgel állítja elő a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeket, ami alacsonyabb bér- és árszintet jelent a szolgáltató szektorban.

67 2. kérdés - megoldás A Balassa-Samuelson-elmélet szerint az azonos valutában mért árszint és az egy főre jutó reáljövedelem között 1 pozitív kapcsolat áll fent, mert a fejlettebb országokban alacsonyabb a termelékenységi különbség a külkereskedelmi forgalomba kerülő és az abból kimaradó szektorok között. 2 negatív kapcsolat érvényesül, mert a szegényebb országokban a munkaerő alacsonyabb termelékenységét csak emelkedő árszinttel (magasabb inflációval) lehet ellensúlyozni. 3 időben stabil, az abszolút PPP-nek megfelelő viszony áll fent. 4 pozitív kapcsolat érvényesül, mert az alacsonyabb reáljövedelmű országban a munkaerő alacsonyabb termelékenységgel állítja elő a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeket, ami alacsonyabb bér- és árszintet jelent a szolgáltató szektorban.

68 3. kérdés A Balassa-Samuelson hatás miatt 1 a kereskedelmi forgalomba kerülő javakra és szolgáltatásokra nem teljesül a PPP. 2 a kereskedelmi forgalomba kerülő javakra és szolgáltatásokra nem teljesül az egységes ár elve. 3 hosszú távon nem változhat a reálárfolyam egy szegény és egy gazdag ország valutái között. 4 a szegény országokban a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások relatíve olcsóbbak, mint a gazdag országokban.

69 3. kérdés - megoldás A Balassa-Samuelson hatás miatt 1 a kereskedelmi forgalomba kerülő javakra és szolgáltatásokra nem teljesül a PPP. 2 a kereskedelmi forgalomba kerülő javakra és szolgáltatásokra nem teljesül az egységes ár elve. 3 hosszú távon nem változhat a reálárfolyam egy szegény és egy gazdag ország valutái között. 4 a szegény országokban a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások relatíve olcsóbbak, mint a gazdag országokban.

70 4. kérdés A mellékelt ábrán bemutatjuk két ország (A és B) közös valutában kifejezett árszínvonalának időbeli trendjét, logaritmizált beosztású függőleges tengelyen. Feltételezzük, hogy teljesül a Balassa-Samuelson elmélet. Melyik ország a fejlettebb a t 1 időpontban? 1 A. 2 B. 3 Azonos fejlettségi szinten állnak. 4 Nem lehet eldönteni.

71 4. kérdés - megoldás A mellékelt ábrán bemutatjuk két ország (A és B) közös valutában kifejezett árszínvonalának időbeli trendjét, logaritmizált beosztású függőleges tengelyen. Feltételezzük, hogy teljesül a Balassa-Samuelson elmélet. Melyik ország a fejlettebb a t 1 időpontban? 1 A. 2 B. 3 Azonos fejlettségi szinten állnak. 4 Nem lehet eldönteni.

72 Feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált nemzetgazdaságban csupán két terméket állítanak elő, egy külkereskedelmi forgalomban potenciálisan résztvevő X -et, és egy külkereskedelmi forgalomtól elzárt Y -t. A gazdaság árindexe a következő formulával adható meg P = P α X P1 α Y Ismert továbbá, hogy Külföldön szintén ezt a két terméket hozzák létre, s az árszínvonal e két termék geometriai átlaga P = (P X )β (P Y )1 β Adja meg a reálárfolyam definícióját!

73 Feladat - folytatás Tételezzük fel, hogy a kereskedelmi forgalomba potenciálisan bekerülő termékekre vonatkozóan érvényesül az egységes ár elve, illetve az X és Y termékek árának az aránya Belföldön nagyjából konstans. Mutassa meg, hogy ebben az esetben a reálárfolyam értékét a külföldi X és Y termékek árának aránya mozgatja. Milyen irányban változik a reálárfolyam, ha P X P Y csökken?

74 Feladat - folytatás Tételezzük fel, hogy a két gazdaságban a két terméket a következő technológiával hozzák létre: Tudjuk, hogy Y X = b X L X Y Y = b Y L Y Y X = b X L X Y Y = b Y L Y 1 a munkaerő mindkét gazdaságban szabadon áramolhat a két iparág között 2 b X = 0, 5, b Y = 0, 5, b X = 0, 2, valamint b Y 3 α = 0, 3, β = 0, 4 = 0, 4. Mekkora a reálárfolyam?

75 Feladat - folytatás Tételezzük fel, hogy Külföldön (a fejletlenebb országban) a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek termelékenysége mondjuk a hatalmas nemzetközi verseny és a viszonylag jó információáramlás miatt nagymértékben emelkedik, az eredeti duplája lesz (bx = 0, 4). Hogyan változik a reálárfolyam?

76 Feladat - folytatás Tételezzük fel, hogy Külföldön mindkét termék termelékenységi paramétere az eredeti duplájára növekszik (bx = 0, 4, b Y = 0, 8). Hogyan változik az eredetihez képest a reálárfolyam? Mekkora a nominális árfolyam, ha a nem kereskedett termékek hazai ára 500, külföldi ára pedig 4?