Makroökonómia. 13. hét

Átírás

1 Makroökonómia 13. hét

2 Ezen a héten Ragadós árak és ragadós bérek Tankönyv 12. fejezete Geometriai feladatok Költségsokk Változik az aggregált kínálat

3 Jövő héten Végigoldunk egy 40 pontos vizsgasort! Feladatválasztós kérdések Van példatár a könyvtárban, hasonló kérdésekkel

4 A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból már jegyet szerzett. Aki a félév során meg sem kísérelte a pontok megszerzését és a 40 pontos vizsgára sem jött el, az nem elégtelent kap, hanem ''nem vizsgázott'' bejegyzéssel zárja a félévet, amit az utóvizsgán NEM lehet javítani. CSAK EGY 40 pontos vizsgát lehet írni!!! (Nem lehet csak a 40 pontos részt javítani!) A vizsgaidőpontok: május 13, szerda, 12:00 május 21, csütörtök, 10:00 május 27, szerda 10:00 Utóvizsga, javító vizsga: június 3, szerda, 10:00 június 10, szerda, 8:00

5 Aggregált kínálat IS-LM vizsgálata (monetáris és fiskális politika), pénz- és árupiaci sokkok hatása AD-re de kell AS is AS eddig: hosszú távon függőleges, rövid távon vízszintes Hosszú távon AD eltolódása P-re hat Rövid távon AD eltolódása Y-ra hat Vízszintes AS extrém példa fel kell oldani 4 elmélet van rá SRAS pozitív meredekségű SRAS megmutatja az infláció és munkanélküliség közti átválthatóságot Infláció csökkentéséhez átmenetileg növelni kell a munkanélküliséget, munkanélküliség csökkentéséhez magasabb infláció kell.

6 Aggregált kínálat négy modellje Közös az aggregált kínálati görbe alakja: Y = Y n + α P P e, α > 0, P P e Meredekség: 1/α A négy modell mást hangsúlyoz a fentiekből Magyarázzák, hogy az árak előre nem látott változásai hogyan függnek össze a kibocsátás ingadozásával. Ragadós bérek modellje Téves helyzetmegítélés modellje Információhiány modellje Ragadós árak modellje

7 Ragadós bérek modellje I. Lassan változó nominálbérek miatt nem függőleges az SRAS Sok iparágban hosszú távú szerződésekben rögzítik a nominálbéreket, így képtelenek gyorsan követni a gazdasági változásokat Merev nominálbér árszínvonal megnő reálbér csökken vállalatok több munkaerőt akarnak foglalkoztatni többletmunkaerő megnöveli a kibocsátást Árszínvonal és kibocsátás közti pozitív kapcsolat amíg a nominálbér nem tud alkalmazkodni, AS pozitív meredekségű

8 Ragadós bérek modellje II. Alku a munkások és vállalatok között a nominálbérről W = w P e Nominálbérről megegyeztek, a vállalatok tájékozódnak a tényleges árszínvonalról W = w Pe P P Reálbér akkor különbözik a tervezettől, ha a tényleg árszínvonal eltér a várt árszínvonaltól

9 Ragadós bérek modellje III. Munkakereslet határozza meg a foglalkoztatást Munkások és vállalatok közti alku nem adja meg előre a foglalkoztatás szintjét a munkások annyi munkát kínálnak, amennyit csak hajlandók a vállalatok felhasználni adott bér mellett. Vállalatok munkakereslete: L = L D W, alacsonyabb reálbér, több munkás P Termelési függvény: több munka nagyobb kibocsátás Árak váratlan változása eltéríti a reálbért a tervezettől befolyásolja a felhasznált munka mennyiségét és a termelés nagyságát Y = Y n + α(p P e )

10 Ragadós árak modellje I. Feltevés: A vállalatok nem végeznek azonnali árkiigazítást, amikor a kereslet megváltozik, az árakat a vevők és a vállalatok közötti hosszú távú szerződések alapján állapítják meg. Célja: a vásárlók el nem riasztása De sokszor az árak is merevek, az árak megváltoztatása ugyanis költségekkel jár pl. árjegyzékek, katalógusok Termék árát befolyásolni képes vállalat árképzése függ: Árszínvonal: magasabb P esetén a vállalat költségei is magasabbak Aggregált jövedelemszint: Magasabb Y növeli a vállalat terméke iránti keresletet; minél magasabb a kereslet, annál magasabb vállalat által tervezett ár (p = P + a (Y Y n ), ahol a>0)

11 Ragadós árak modellje II. Feltesszük, hogy kétféle vállalat van: Rugalmas árakkal dolgozó: p = P + a(y Y n ) Ragadós árakkal dolgozó: p = P e + a(y Y n ) Ragadós árakkal dolgozó tényleges kibocsátásként a potenciálist várja: Y = Y n utolsó tag értéke 0, tehát p = P e (ami árat a többi vállalattól vár)

12 Ragadós árak modellje III. Vállalatok s hányada ragadós árakkal, 1-s hányada rugalmas árakkal dolgozik P = sp e + 1 s [P + a Y Y n ] Mindkét oldalból levonunk 1 s P-t sp = sp e + 1 s [a(y Y n )] Elosztjuk mindkét oldalt s-sel P = P e + 1 s a (Y Y s n )

13 Ragadós árak modellje IV. Vállalatok magas árszínvonalat várnak magas költségekre számítanak rögzítettek magas árat állapítanak meg rugalmasok alkalmazkodnak Magas kibocsátás nagy kereslet a termék iránt rugalmasok magas árat állapítanak meg magas árszínvonalhoz vezet Kibocsátás hatása az árszínvonalra függ a rugalmas árakkal működők arányától Egyenlet átrendezve: Y = Y n + α P P e, α = 1 s a Kibocsátás potenciális kibocsátástól való eltérése árszínvonalnak a várt árszínvonaltól való eltérésével együtt jár az s

14 1. feladat Az általunk vizsgált gazdaságban ármeghatározás szempontjából két vállalat-típus létezik: 1. A vállalat, amely minden gazdasági esemény hatására képes árat módosítani, 2. illetve a vállalat, amely a periódus elején az adott periódusra vonatkozóan rögzíti terméke árát. Az árszínvonal e két vállalattípus által alkalmazott ár súlyozott átlaga, ahol a súlyok a két típus teljes vállalati szektoron belül elfoglalt részarányát mutatják. A vállalatok 69 %-a rugalmasan alkalmazkodik a döntési környezet változásához, míg a maradék 31 % egy periódusra rögzíti terméke árát. Azok a vállalatok, amelyek a döntési környezet változásához igazítják termékük árát az alábbi képlet segítségével meghatározott árazási egyenletet használnak: P rugalmas = P + 4 Y Y természetes Azok a vállalatok, amelyek rögzített árat használnak, a gazdasági események (output gap, árszínvonal) várható alakulásának függvényében határozzák meg termékük árát. P rögzített = E(P + 4(Y Y természetes ), Ahol E a várakozási operátor.

15 1. feladat a) Magyarázzuk meg, hogy miért függ a döntési környezet változására rugalmasan reagáló vállalat által meghatározott ár az (1) függvényben feltüntetett tényezőktől, illetve magyarázzuk meg azt is, hogy miért pont a képlet által megadott irányban függ az ár a jobb oldalon megjelenő változóktól! b) Vezessük le a gazdaság rövid távú aggregált kínálati függvényének egyenletét! c) Az alábbi ábrán vázoljuk ezt az aggregált kínálatot!

16 1. feladat a) Magyarázzuk meg, hogy miért függ a döntési környezet változására rugalmasan reagáló vállalat által meghatározott ár az (1) függvényben feltüntetett tényezőktől, illetve magyarázzuk meg azt is, hogy miért pont a képlet által megadott irányban függ az ár a jobb oldalon megjelenő változóktól! Árszínvonal: magasabb P esetén a vállalat költségei is magasabbak Aggregált jövedelemszint: Magasabb Y növeli a vállalat terméke iránti keresletet; minél magasabb a kereslet, annál magasabb vállalat által tervezett

17 1. feladat b) Vezessük le a gazdaság rövid távú aggregált kínálati függvényének egyenletét! s = 31% rögzített P = E P + 4 Y Y n Y = Y n P = P e 1 s = 69% rugalmas P = P + 4(Y Y n ) P = 0,31P e + 0,69 P + 4 Y Y n 0,31P = 0,31P e + 0, Y Y n P = P e + 0,69 4 Y Y 0,31 n Y = Y n + 0,31 0,69 4 (P Pe )

18 1. feladat c) Az alábbi ábrán vázoljuk ezt az aggregált kínálatot!

19 2. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a vállalatok árazási magatartását a P egy vállalat = P + 32 Y Y természetes + ρ egyenlet jellemzi, ahol ρ a költségsokk, azaz a költségek olyan váratlan megváltozása, amelyre a gazdasági szereplők a periódus elején még nem számíthattak. A vállalatok 74 %-a rögzített árakkal dolgozik, míg a vállalatok 26 %-a képes terméke árának módosításával reagálni a gazdasági környezet megváltozására. A gazdaságban az árszínvonal a két vállalattípusba tartozó vállalatok által meghatározott ár súlyozott átlaga, ahol a súlyok a vállalattípusok teljes vállalati szektorban megfigyelhető részarányát reprezentálják. a) Adjuk meg az aggregált kínálati függvény egyenletét! (Az aggregált kínálati függvény levezetése során vegyük figyelembe, hogy annak a tényezőnek a várható értéke, amelyre a gazdasági szereplők a periódus elején nem számítanak nulla.) b) Magyarázzuk el, és az alábbi koordinátarendszerben mutassuk is meg, hogyan változik az aggregált kínálati függvény, ha egy esemény a periódus során váratlanul megemeli a termékek és szolgáltatások előállításának költségét.

20 2. feladat a) Adjuk meg az aggregált kínálati függvény egyenletét! (Az aggregált kínálati függvény levezetése során vegyük figyelembe, hogy annak a tényezőnek a várható értéke, amelyre a gazdasági szereplők a periódus elején nem számítanak nulla.) Tehát a rögzített árral dolgozó nem számít vele, így az ő képletében meg sem jelenik. P = 0,74P e + 0,26(P + 32 Y Y n 0,74P = 0,74P e + 0,26 32 Y Y n + ρ) + ρ P = P e + 0, ,74 Y Y n + 0,26ρ Y = Y n + 0,74 0,26 32 P Pe 0,74 32 ρ

21 2. feladat b) Magyarázzuk el, és az alábbi koordinátarendszerben mutassuk is meg, hogyan változik az aggregált kínálati függvény, ha egy esemény a periódus során váratlanul megemeli a termékek és szolgáltatások előállításának költségét. SRAS képletéből is látszik, hogy a pozitív költségsokk negatív előjellel jelenik meg a függvényben, tehát felfelé/balra tolja az SRAS-t. Logikus, hiszen ha belegondolunk, ha a profitmaximalizáló vállalat adott árszínvonalat akar tartani magasabb költségek mellett, akkor nyilván kevesebbet fog előállítani, míg ha ugyanazt a mennyiséget akarja előállítani magasabb költségekkel, magasabb árat fog kérni érte.

22 3. feladat Az általunk vizsgált gazdaság gazdasági szereplőinek magatartását az alábbi függvények segítségével jellemezhetjük: C = 0,76(Y T) I = 11771,56 400r G = 6835 T = 6756 M S = 3500 M D = PY 4000r Y = (P P e ) Tudjuk továbbá, hogy azok a vállalatok, amelyek termékük árát egy periódusra rögzítik, 22 egységnyi árszínvonalra számítanak.

23 3. feladat a) Adjuk meg az IS és az LM görbék egyenletét! b) Adjuk meg az aggregált keresleti függvény egyenletét! c) Magyarázzuk meg, hogy miért a megadott módon függ az aggregált kínálati függvény a függvényben feltüntetett változóktól! d) Számítsuk ki az egyensúlyi jövedelem és egyensúlyi árszínvonal értékét! e) Mekkora ebben a gazdaságban az output gap? f) Mutassuk meg az ábrán, hogyan alkalmazkodik gazdaságpolitikai beavatkozás nélkül a gazdaság a hosszú távú egyensúlyhoz!

24 3. feladat 1. Adjuk meg az IS és LM görbék egyenletét! IS: Y = C + I + G Y = 0,76(Y 6756) ,56 400r ,24Y = r IS: Y = 56133, ,666667r LM: M S =M D 3500 P = Y 4000r 3500 P = Y 4000r

25 3. feladat 2. Adjuk meg az aggregált keresleti függvény egyenletét! LM görbéből kifejezzük r-t: Ezt az r-t visszahelyettesítjük IS-be: 3500 P = Y PY, vagyis r = 4000r ,24Y = PY ,24 + P Y = Y = ,24 + P 35000

26 3. feladat 3. Magyarázzuk meg, hogy miért a megadott módon függ az aggregált kínálati függvény a függvényben feltüntetett változóktól! Árszínvonal: magasabb P esetén a vállalat költségei is magasabbak Aggregált jövedelemszint: Magasabb Y növeli a vállalat terméke iránti keresletet; minél magasabb a kereslet, annál magasabb vállalat által tervezett ár 4. Számítsuk ki az egyensúlyi jövedelem és az egyensúlyi árszínvonal értékét! AD-t és a megadott SRAS-t egyenlővé tesszük, behelyettesítjük a várt árszínvonalat, majd kiszámoljuk P-t ,24 + P = P 22 P = 20 Y = 56000

27 3. feladat 5. Mekkora ebben a gazdaságban az output gap? Y Y n = = Az alábbi ábrán mutassuk meg, hogyan alkalmazkodik gazdaságpolitikai beavatkozás nélkül a gazdaság a hosszú távú egyensúlyhoz!